vissza a cimoldalra
2018-08-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61025)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7354)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6684)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1465)
Franz Schmidt (3167)
Pantheon (2248)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (990)
Alexandru Agache, a bariton (123)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (760)
Birgit Nilsson (36)
Erkel Színház (9452)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (302)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (155)
A nap képe (2077)
Opernglas, avagy operai távcső... (20129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4330)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (93)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2863   smaragd • előzmény2858 2017-08-25 21:45:29

Fáj Attila írásából kiemelve  "fiatalkori szerzeményei:  Fantáziák magyar nemzeti muzsikára, ...":

Franz Schmidt: "Drei kleine Phantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien für Violincello und Klavier" (1892), a cím alatti linken meghallgatható, a bemutató 1926-ban volt.
2858   Ardelao 2017-08-20 23:47:32

„A DUNÁNÁL” című folyóiratból:

Ami
Thomas Mann regényében elsikkadt
Fáj Attila írása
(részlet)

„Térjünk most rá a regényben leírt, képzeletbeli Apokalipszis-oratórium ugyancsak fel nem fedezett, „rejtett” kapcsolatára egy tényleges, a regényben bemutatottal szinte egyidejű Apokalipszis-oratóriummal: Franz Schmidt (1874-1939) főművével.

A zenei lexikonok Schmidtet mint osztrák zeneszerzőt, karmestert, zongora- és csellóművészt ismertetik. Való tény, hogy magasabb művészi tanulmányait, kitűnő mesterek mellett Bécsben végezte, pályafutása ott kezdődött, csellista volt az Udvari Operazenekarban 1896 és 1911 között. Utána a bécsi Állami Akadémián cselló- és zongoratanár. Végül a bécsi Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést oktatott, majd nyugdíjba vonulásáig ennek az intézménynek lett rektora.
A zeneszerzés valamennyi területén értékes műveket alkotott beleértve a legigényesebbé emelkedetteket: a szimfóniákat és operákat. A sikerek csúcsán sem feledte, honnan indult, hol „lökték meg” érdeklődése szekerét a zene iránt. Schmidt Ferenc szülővárosa Pozsony, anyanyelve magyar, szülei és felmenői magyarok. Gyerekemberként még hallotta Liszt Ferencet zongorázni. Első mestere a pozsonyi székesegyház orgonistája volt. Miután 1888-ban szüleivel Bécsbe költözött, oda is elkísérte az emlékezés. Fiatalkori szerzeményei: Fantáziák magyar nemzeti muzsikára és Változatok egy huszárnótára. Kevéssel halála előtt elnyerte a Porosz Akadémia Beethoven-díját. Munkásságával, műveinek elemzésével, kapcsolatával, a zeneirodalommal a bécsi Franz Schmidt Gesellschaft kiadványai foglalkoznak.

Ő maga is, a zenekritika is, alkotásai koronájának a „Das Buch mit sieben Siegeln”(Hétpecsétes könyv) c. oratóriumát tekinti. Joggal. Amikor a hitleri Németország bekebelezte Ausztriát, a bécsi ősbemutató közönsége könnyekig meghatva hallgatta. Kiérezte belőle, mit hoz a jövő, mi vár Európára.
János evangélista a hagyomány szerint élete vége felé, aggkorában írta Patmosz szigeti száműzetésében a Jelenések könyvét, az Apokalipszist. Túl volt már akkor a hol helyeslő, hol részletesen kioktató levelezésen. Kitűnik ez abból is, hogy víziója elején mintegy kiosztja a hét kisázsiai egyháznak a róluk kialakult minősítéseket és röviden kitűzi számukra, mire törekedjenek a jövőben. Oratóriumában mind Schmidt, mind Leverkühn elhagyja az Újszövetség elején szereplő odaszólást a hét egyháznak. Ezáltal világos, hogy a látomás az egész keresztény és nem-keresztény világnak szól. Mi több, János nem rezignált hangú öregember, hanem szenvedélyes fiatal. Schmidt szárnyaló tenor hangon énekelteti. A telhetetlen Leverkühn még tovább, odáig megy el, hogy amikor a fiatal látnok előtt megjelenik a négy evangélistát jelképező ember-, oroszlán-, ökörarcú és a sas fejű élőlény, és János szembesül saját szimbólumával, a sassal, hangja a kasztrált énekesek magasságába szökken.
Folytatva Schmidt valóságos és Mann képzeletbeli oratóriumának egybevetését, nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az osztrák-magyar zeneszerző tudatosan leegyszerűsítette és célirányossá tette az újszövetségi szöveget. Másrészt Zeitblom beszámolója barátja alkotásáról alig mond valamit a szövegről. Jobbára arról szól, milyen technikai fogásokat használt, vagy eszelt ki barátja és azok milyen hatást váltottak ki a hallgatóban. Ami az utóbbit illeti, regénye végén Mann kénytelen-kelletlen beismeri, hogy mindezt Arnold Schönbergtől kölcsönözte. Viszont élete végéig hallgatott arról, kitől vette (és miért) az Apokalipszis megzenésítésének gondolatát. Persze ez a komponista nem lehetett más, mint Schmidt, aki - mint maga írta - tudtával elsőnek vállalkozott erre a rendkívüli feladatra. Durván szólva azt mondhatjuk: a megzenésített Jelenések könyve Schmidt gondolata volt, technikai kivitelezése Schönbergé.

(folyt.köv.)
Műsorajánló
Mai ajánlat:

10:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
Kamara Akadémia Kurzus zárókoncertje a mentoráltakkal

11:00 : Kismarton
Esterházy-kastély, Haydn Terem

Avi Avital (mandolin)
Haydn Filharmónia
HAYDN: 45. (fisz-moll) szimfónia, Hob. I:45 (Búcsú)
PAISIELLO: Esz-dúr concerto mandolinra, vonósokra és csembalóra
ROSSINI: 1. (G-dúr) szonáta
VIVALDI: C-dúr concerto mandolinra, RV 425
WOLF: Olasz szerenád
HAYDN: Allegro a G-dúr hegedűversenyből, (mandolin átirat) Hob. VIIa:4

17:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
Ránki Dezső szólókoncertje
HAYDN: B-dúr szonáta Hob XVI/41
SCHUBERT: B-dúr szonáta D 960

20:00 : Sárospatak
Rákóczi-vár udvara

Megyesi Schwartz Lúcia (ének)
Zsoldos Bálint (cseleszta, zongora)
A Magyar Állami Operaház Zenekara
Vezényel: Medveczky Ádám
"Zempléni Fesztivál"
ERKEL: Ünnepi nyitány
DOHNÁNYI: Szimfonikus percek
BARTÓK: Öt magyar népdal énekhangra és zenekarra
WEINER: Concertino zongorára és zenekarra, op. 15
KODÁLY: Galántai táncok

21:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest zárókoncert"
A mai nap
született:
1881 • George Enescu, zeneszerző († 1955)
1965 • Johan Botha, operaénekes († 2016)
elhunyt:
1975 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1929)