Remélem, sokan szoktátok hallgatni az Esti dal postát a FB-on! Ez a mai különösen egészen fantasztikus, érdemes visszakeresni! :)))
Interjú:
Kolonits Klára: "Egy ilyen pályán egy művész nem ügyes akar lenni, hanem a legjobb."
/BOJTA ZITA - 2020.04.15. 18:41 ORIGO.HU/
2020 tavasza sok szempontból rendhagyó, a koronavírus felülírta a terveinket. A művészek szokatlan helyzetbe kerültek, mivel sem ők nem tudnak elutazni fellépni, de nem is lenne kinek, hiszen a közönség is otthon ül. Az idén március 15-én Kossuth-díjjal kitüntetett énekművész, Kolonits Klára, a Magyar Állami Operaház magánénekesnője figyelemreméltó önfegyelemmel és találékonysággal használja ki a helyzetet.
Amikor időpontot kértem a beszélgetésünkhöz, azon tűnődtem, hogy ha egy művésznek valamikor van ideje telefoninterjút adni, akkor az éppen most van....
Karanténinterjúk II. Kolonits Klára – „Jól is fel lehet használni ezt az időt”
- zéta -, 2020-03-30 [ Interjúk ]
Café Momus
Múltidéző
Johann Strauss: A cigánybáró _Ki esketett?... Kolonits Klára, Berkes János
Karmester: Deák András
Törökbálint, 2010. január 9.
Kolonits Klára: Erdő mellett estvéledtem
Opera.hu - youtube
2020. március 20.
Az Erdő mellett estvéledtem kezdetű magyar népdalt Kodály Zoltán gyűjtötte 1922-ben Pásztón az első két versszakkal együtt. A harmadik versszak Szegedről való. Kodály Esti dal címen dolgozta fel a dalt, 1938-ban gyermek-, 1939-ben vegyeskarra.
(Wikipédia)
Nagyon megorvendeztettél. Koszonom szépen.
Nagyon megorvendeztettél. Koszonom szépen.
Ezt a díjat Kolonits Klárika nagyon megérdemelte. Nagy gratulácio kedves Muvészno.
Nagy örömmel olvasom a hírt: Kolonits Klára Kossuth-díjat kapott! Sok szeretettel gratulálok neki én is!!!
Szeretettel gratulálok a Kossuth-díjhoz!
2020 egyik Kossuth-díjasa. Őszintén gratulálok a művésznőnek!
" tekintet nélkül arra, hogy minden énekes jelölt más egyedi arc stb adottságú, de abban iis hogy milyen módon tartsák a nyelvüket, és hogyan bánjanak magával a hanggal. "
Nem tudom melyik részt tetszett látni/hallani belőle, de pontosan az ellenkező történt: mindenki az arcberendezéséhez igazodva más instrukciókat kapott, anatómiái magyarazattal (ott voltam végig). A tudatos nyelvtartás és minden hasonló részlet pedig az énektechnikának, és magának a hangszernek (=emberi testnek) igen fontos része :-)
Tudtommal az egészről felvétel készült és jelenik meg majd az említett master class sorozatban, így mindenki számára elérhető lesz.
Sajnos nem láttam a szóban forgó videót, de tavaly érdeklődésből, nézőként résztvettem Edita Gruberova egyhetes mesterkurzusán Tirolban. Bár nem vagyok énekes, annyi lejött, hogy egy ilyen kurzuson nem lehet pillanatok alatt áttanítani, átalakítani régi rossz beidegződéseket. A kurzus végére, miután sokat gyakoroltak, sikerült egyeseknek valamennyire begyakorolni a Gruberova által tanított megoldásokat. A prompt utánzás e mesterkurzus során is többször "kudarcosnak" bizonyult, de akik ambicionálták a változtatást, érzékelhetően tudtak fejlődni néhány nap alatt.
Kolonits Klára nem a győri mesterkurzussal kezdte énektanítási munkásságát, és benyomásaim szerint az IQ-ja se kimondottan átlag alatti, aligha lehet vádolni azzal, hogy azt képzelné, hogy mindenkinek az anatómiája pont ugyanolyan, mint az övé. Viszont, úgy látom, vannak bizonyos technikai fogások, amelyek alkalmazása nélkül nem nagyon lehet valaki igazán jó énekes az ő fachjában. Nyilván ezeket próbálta megtanítani, és ha az elsajátítás nem sikerült azonnal, az nem az ő "kudarca", de nem is a tanítványoké. Amelyik tanítvány úgy gondolja, hogy érdemes a művésznő által mutatott úton továbbmenni, az majd nyilván megteszi.
Melegen ajánlom az énekesnő Mesterkurzus projektjének videóit: http://klarakolonits.com/masterclass/
Ha már az “ErkelSzinház” topicban téma a kalózfelvétel, elmondhatom, hogy a müvésznö györi mesterkurzusáról kaptam felvételt. Sajnos csalódás számomra, hogy minden résztvevö szopránra a saját, sajátos Kolonits technikát akarta ráeröltetni, tekintet nélkül arra, hogy minden énekes jelölt más egyedi arc stb adottságú, de abban iis hogy milyen módon tartsák a nyelvüket, és hogyan bánjanak magával a hanggal. Szinte csak kudarcos megvalósítást lehet hallani.
A Tudor királynőket nagyon várom :)
Elképesztő hete volt Kolonits Klárának a múlt hét:
Honlapja szerint február 12-én mesterkurzust tartott Győrben a Széchenyi István Egyetemen,
13-án ugyancsak Győrben Konstanzát alakította a Nemzeti Színház színpadán,
14-én Pesten a Festetics-palotában az Új Harmónia Fúvósegyüttessel lépett fel (Händel Messiásából énekelt egy áriát, valamint Mozart Exsultate Jubilate-ját),
15-én a Müpában az Operajátszóház műsorban Mozart Don Giovannijának részleteiben Zerlinát (!) alakította,
16-án délelőtt a Müpa Fesztivál Színházában a Beethoven 250 sorozat keretében az A távoli kedveshez dalciklusból énekelt el két dalt (többször is, mert "magyarázós" műsor volt),
ugyanaznap este a Hatszín Teátrumban az Operabeavatóban Donna Anna volt.
Felsorolni is sok... A fentiek közül tanúja voltam a 14-i és 15-i, valamint a 16-i délelőtti eseménynek, és tanúsíthatom, hogy ezek a fellépések a művésznőtől már megszokott és elvárt magas színvonalon zajlottak, érzékelhető spórolás nélkül.
Én csak az események felén vettem részt, és még csak most "pihenem ki", azaz dolgozom fel őket. Mindegyik nagy élmény volt.
Hadd meséljek az egyikről, a számomra legszokatlanabbról: Az Operajátszóház a Budapesti Vonósok sorozata, Dinyés Dániel vezényletével és Göttinger Pál rendező fellépésével, valamint énekesekkel. Elsősorban gyerekeknek szól. A Tükörteremben rendezik az egyórás műsort. A zenekar pódiumon helyezkedik el, a terem közepén van egy nagy tér, ahol a gyerekek ülnek párnákon, a felnőtt kísérők és a túl kicsi vagy félős gyerekek oldalt ülnek székeken. A műsorban a nagyszerű énekbetétek és az ezeket kísérő élvezetes zenei és rendezői magyarázatok mellett az ún. gamifikáció ("játékosítás") módszerét is alkalmazzák: a középen levő gyerekek kapnak bizonyos játékszabályokat, és eszerint kell viselkedniük, részt véve az opera cselekményében az énekesekkel együtt. A Don Giovanni-Zerlina kettőst úgy játszották el, hogy a két énekes (Cseh Antal és Kolonits Klára) a tér két átellenes pontjáról indult el (énekelve a kettőst), és a gyerekeknek kellett a talpuk alá rakosgatni a párnákat, csak párnára léphettek, és két párna nem lehetett egymáson. Nos, némi "túra" után sikerült középen találkozniuk.
Később a felnőtt közönségből is bevontak egy apukát a játékba: ő játszotta Masetto (néma) szerepét egy széken ülve, és az volt a rá vonatkozó szabály, hogy nem mozdulhatott meg, és nem nevethette el magát, miközben a neki éneklő Zerlina bármit csinálhatott, csak nem érhetett hozzá.
Volt még Regiszterária is (Cseh Antal ezúttal Leporello bőrébe bújt), a gyerekeknek meg kellett jegyezniük, hogy melyik országban hány nőt hódított meg Don Giovanni, illetve milyen nőket kedvel, és ki lettek kérdezve belőle (jól teljesítettek).
Az Operajátszóház elvileg a kisiskolás korosztálynak szól, de szerintem melegen ajánlható minden gyereknek 4 és 124 éves kor között...
Számomra a legnagyobb élmény mégiscsak Zerlina volt, abszolút különlegesség, sose hallottam még a művésznőt ebben a szerepben. De az egész produkció szuper volt.
Micsoda belcantó áriákat hallhatunk áprilisban a MÜPÁban a Brownlee esten.... Kolonits Klára a legszebb áriákat fogja énekelni-a műsor szerint- és Aminát is az Alvajáróból, Elvirát stbVégre.
Kult’30 Értékes félóra - az M5 csatorna kulturális magazinja – 2020. 01.17-i adás
benne: Kolonits Klárával és Lengyel Ferenccel beszélget Csőre Gábor műsorvezető
(elérhető és visszanézhető az időskálán: 23.00 - 30.10 perc)
Erről a linkről közvetlenül megnyitható:
Téma: Mozart Szöktetés a szerájban című daljátékának bemutatójára készülnek február 1-én, Győrben - COOPERA
Azt a produkciót talán ha egyszer láttam anno és már alig emlékszem rá. De 30 év alatt változott annyit a világ, ha nem is mindig jófelé, hogy nem Kero rendezése az etalon örök időkre, lett légyen az és akkor olyan, amilyen. Kolonits Klárát pedig olyan vállalkozó szellemű művésznek ismerem, aki szívesen beáll, divatos szóval: beleáll -fogalmazzunk így- vállalkozó(bb) szellemű rendezésekbe. Megjegyzem (itt kissé off), hogy pl. Alföldi operaházi Gluck-rendezése annyira "tisztelettudóra" sikerült, hogy a fal adta a másikat :-) ... magyarul és nekem: szimplán unalmas volt.
Lásd. az 1151. sorszám alatt.
„Hagyományos színrevitel” alatt azt értem, hogy az új Hoffmann meséi ne legyen meghökkentőbb annál, mint amit Offenbach dalművének legutóbbi felújításakor láthattunk Kerényi Miklós Gábor rendezésében, 1990. december 8-án, az Operaházban..
Nem tudom, milyen volt Serban legendás rendezése negyedszázaddal ezelőtt, de láttam rendezésében az Angyalok Amerikábant Alföldi Róbert Nemzetijében (2012/13) és a III. Richárdot (Alföldivel a címszerepben) a Radnótiban (2018). E két, mellesleg igen sikeres, "rendezői színházas" produkció láttán nehezen tudok tőle elképzelni "hagyományos színrevitelt" ... lehet, hogy az eltelt 20-25 év alatt Serban "megfiatalodott"?
Ld. Serban legendas rendezeset a STOP-ban, 1993 decembere.
El sem tudom képzelni, milyen lehet egy "hagyományos színrevitel" a Hoffmann meséi esetében. Annyi "zizi" van abban a darabban, hogy még "hagyományos színrevitelben" is egy nagy csodabogár az egész. Ha van opera, amiben -a zenei anyag csorbítása nélkül és érintetlenül hagyása mellett!- "minden megoldás érdekel", akkor az pont a Hoffmann meséi.
Azt hiszem, ebben tévedsz! Idézném a Művésznő véleményét Peter Konwitsny Attila rendezéséről:
"Tudom, hogy első pillanatban nem tűnik vonzónak a színpadra állítás, nekem azonban egy életre szóló élményt jelentett a munka Peter Konwitschnyvel. A rendezése, ami már harmadszori felújítás (Bécs és Lübeck után) minden ízében átgondolt és a darab alapvető mondanivalóját közvetíti, nem az adott történelmi kontextusban, hanem egyetemesen, kihegyezve arra, hogy az emberi hatalom és bosszúvágy minden életkorban milyen pusztítóan hat az egyén és a közösség sorsára egyaránt. Konwitschny elképesztő érzékenységgel, mindenkinek a tehetségéhez,és szellemi képességeihez alakította az elvárásait,de senki sem lazsálhatott. Minden kórustagtól és statisztától ugyanazt az intenzitást várva el, mint a címszereplőtől. A zenei vezető Káli Gábor sok egyéni és zenei próbával érte el, hogy a zenei megvalósítás automatikusan kidolgozott legyen és mindenkinek bőven maradjon ideje a játékra. Nagyon jó volt az együttműködés közte és a rendező között. Bár beugró voltam, mindenre jutott idő.
Ez az előadás olyan, ami az előadónak is kerek egész élményt okoz, mivel minden meg van komponálva, ezek között a keretek között maximális szabadságot ad. A közönség számomra meglepő módon a német átlagnál lelkesebben fogadta, igazi mediterrán siker volt, és szép házak voltak a júliusi hőségben is.
Én a Nadine Duffault által rendezett Traviatát is nagyon szerettem, jobban, mint a másik 6, tradicionális rendezést, amiben felléptem. Konwitschny rendezése egyfajta absztrahálást vár el a befogadótól, nem a megszokott lélektani realizmus a színjátszás alapja. Természetesen nem várom el, hogy mindenki elfogadja, csak ne zárjuk ki, mint lehetséges megoldást."
Székely Kriszta már "bizonyított" Offenbachhal az Operettszínházban: a "Kékszakáll" - ami azért eléggé megosztotta a közonség és a kritika véleményét erről a produkcióról - nekem tetszett, de azért jobban örülnék ha a Hoffmann meséi megrendezésével nem forgatná ki annyira a történetet a" romantikából", mint tette az operettel.
Gondolom, Kolonits Klára szívesebben énekel és mozog a színpadon egy hagyományos színrevitelben, mintha egy modern vízióban kellene a tripla-szerepét alakítania.
Kolonits és László Boldizsár van a plakátokon, tehát gondolom ők lesznek a premieren. Amúgy meg még jegyeket se lehet kapni az előadásokra, majd ezt is közzé teszik. Még változások is lesznek: meghirdették az évasot és ez még nem azt jeleneti, hogy minden így lesz, de szerintem nem fog változni. László Boldizsár nekem tetszett a szegediek nagyon jól sikerült Hoffmanjában.
Egy előadásban énekli el mind a három szerepet, ahogy korábban máshol, más rendezésekben is hasonlóképp alakította. Ez (is) teszi különlegessé, varázslatossá Kolonits produkcióját!
Ha elkezdődik jövőre a jegyértékesítés, időben megtudjuk, mely előadások az övé.
Bemutató: 2021. márciusában - az évadban 6 előadás lesz.
A baj csak az, hogy nem derül ki, mikor énekli ő mindegyik szerepet!
A művésznő - honlapja szerint - december 6-án a Szöktetésben énekel Debrecenben.
A szerepet jövő májusban Pesten is énekli, csakhogy a sorozat egyik előadására se lehet jegyet kapni. A legtöbb előadás zártkörű, arra az egyre, amelyik nem az, pedig már feltehetően elfogytak a jegyek.
Klára Kolonits sings Erkel: Erzsébet - aria and cabaletta (2019)
Klára Kolonits sings Erkel: Erzsébet - duet with Boldizsár László (2019)
youtube
•Oct 26, 2019
virtuoso Duet from Erkel's Erzsébet
Erzsébet: Klára Kolonits
Lajos: László Boldizsár
Hungarian State Opera Orchestra cond. Balázs Kocsár
November 11-én 17 órától a Katona József Színház Kantinjában lesz egy beszélgetés, külföldön élő magyar színházi alkotókról. A belépés ingyenes.
Az egyik beszélgetőtárs Kolonits Klára lesz.
További információk:
https://deszkavizio.hu/november-11-en-folytatodik-a-jo-kerdes-sorozat-a-katonaban/
"Szó lesz arról, hogy más munkamódszert igényel-e az alkotóktól a külföldi környezet, illetve arról is, hogy hogyan változik a színházi hatásmechanizmus más országokban, színházi kultúrákban?"
Liszt Fesztivál
2019. Október 23. ,19:00 óra
Gödöllő Királyi Kastély - Díszterem
/2100 Gödöllő, Grassalkovich Kastély Park 1./
Kolonits Klára Liszt dalestje
Közreműködik: Zsoldos Bálint - zongora
Különleges esemény részesei voltak, akik szombat este az Erkel Színház programját választották. Az Erzsébet című opera Erkel Ferenc által írt II. felvonása csendült fel koncertszerű előadásban, melyet műismertető előzött meg Ókovács Szilveszter főigazgató, Windhager Ákos összehasonlító irodalomtörténész és kultúrakutató, valamint Kiss Eszter Veronika zenetörténész, zenekritikus tolmácsolásában.
Karmester: Kocsár Balázs
Erzsébet: Kolonits Klára
Lajos: László Boldizsár
Kuno: Haja Zsolt
Gunda: Balga Gabriella
András: Cser Krisztián
Roderich: Káldi Kiss András
Képek az előadásból:
Forrás: Opera Facebook oldala
Tartalmas francia nyelvű interjú - "Kolonits Klára: a hét operaénekese"
Mind a kettő hamarosan magyar nyelven is elérhető lesz :)
Zenetudományi Intézet, Bartók terem
Október 12. (szombat) 16:45
Hangverseny
Giuseppe Verdi: Macbeth (1. változat, 1847), 2. felvonás,
Lady Macbeth áriája: Trionfai! Securi alfine
Erkel Ferenc: Erzsébet, 2. felvonás,
Erzsébet áriája: Szép álmaim, távozzatok!
KOLONITS KLÁRA (ének)
DINYÉS DÁNIEL (zongora)
Johannes Brahms: H-dúr zongoratrió, op. 8
KOVÁCS GERGELY (zongora)
NÉMETH GÁBOR (hegedű)
MÁRKUS ÁGNES (cselló)
http://www.zti.hu/files/esemenyek/2019/MZZT_Konf_2019_Programfuzet.pdf
... és még egy remek írás:
https://toutelaculture.com/spectacles/opera/norma-a-toulouse-de-la-guerre-et-de-lamour/
Szívbol gratulálok a Muvésznonek.
A kérdés költői!Unokaöcsike csak akkor van ,ha jó nagyon lehet belerúgni Tatjána nénibe.Bár való igaz az opera régen sem nagyon számolt be a külföldi sikerekről.De a net világában lehet kutakodni és taláni sok mindent.
Köszönjük az információt és a segítséget.
Lehet egy költői kérdésem? Miért nem szónak ezekről a sikerekről a hivatalos krónikák? Pl Tatjána nénét miért nem értesíti erről kedves unokaöcsikéje?
még egy nagyon szép kritika: http://www.classictoulouse.com/opera-capitole-2019-2020-norma2.html
Rövidesen mindent felteszünk lefordítva Klára honlapjára!
Kolonits Klára szeptember 27-én sikeresen debütált Toulouse-ban Norma szerepében. Már az éterien hangzó Casta Diva nagy tapsot és bravókat kapott, és a végén is szép ünneplés volt.
A partnerek közül Karine Deshayes (Adalgisa) volt a legprofibb, szolid technikával és jó hangi és színészi kifejezőkészséggel. Nem tűnik belcanto-specialistának, de jó énekes.
Pollione szerepében a fiatal Airam Hernández lépett fel, szép színű hang, de véleményem szerint lírai tenorjának túl súlyos még a szerep, pláne úgy, hogy egymás utáni napokon énekelt, mert az eredetileg szerződtetett másik tenor kiesett a produkcióból (csakúgy, mint a másik mezzo). Sajnos a tenor színészileg sehol sem volt, tökös római hadvezér helyett egy tutyimutyi civil állt a színpadon. Az Orovesóról inkább ne essék szó. A kórus hangzása ugyan nem volt elég homogén, de legalább egyszerre énekeltek és lelkesek voltak. A fiatal, tehetséges karmester, Giampaolo Bisanti a lírai vonalat állította előtérbe, már a nyitányban. A rendezés (Anne Delbée) nem nyerte el a tetszésemet, de a helyi közönség kedvezően fogadta. Be kell látnom, hogy az opera összművészeti műfaj, és a nem kifejezetten belcanto-rajongó átlagnéző figyelmét is valamivel le kell kötni. Ami leginkább nem tetszett, az egy plusz figura szerepeltetése volt a produkcióban, egy félmeztelen táncosé, aki igen szépen kidolgozott felsőtesttel rendelkezett, időnként agancsos álarcot viselt, és számomra zavaróan sokat mozgott a színpadon. Sajnos még csak néma sem maradt, hanem időnként mikroporttal belepofázott a zenébe. (A félmeztelen férfi szólótáncosok zenei produkciókban való hangsúlyos szerepeltetése világtrend lehet, Joyce DiDonato tavalyi Müpa-beli fellépésében is akadt egy.) Meglehet, ha még egyszer meg tudnám nézni a produkciót, talán jobban összeállna bennem, de erre sajnos nincs módom.
Itt egy francia cikk: https://www.francetvinfo.fr/culture/musique/opera/toulouse-norma-en-ouverture-de-la-saison-du-theatre-du-capitole_3636267.html
a videóban rövid előadás-részletekkel és Kolonits-interjúval.
Ezek pedig francia nyelvű kritikák:
https://www.olyrix.com/articles/production/3454/norma-theatre-capitole-toulouse-27-septembre-2019-article-critique-chronique-compte-rendu-opera-bellini-bisanti-delbee-orain-vergez-cheli-lievore-kolonits-deshayes-hernandez-veronese-soare-clotilde-almuzara-fruitier-orchestre-national-choeur
https://blog.culture31.com/2019/09/29/quand-lopera-mene-a-tout-norma-embrase-le-capitole/
https://www.diapasonmag.fr/critiques/norma-de-bellini-au-capitole-de-toulouse-demandez-la-lune-29359
1-jén és 7-én, Beregszászon és Tatán Kolonits Klára alakította Szilágyi Erzsébetet a MÁO koncertszerű Hunyadi László-produkciójában. Az M5-nek a beregszászi előadásról szóló riportfilmjében a művésznő is látható-hallható (1:46-tól).
Ma este 20:00 : Keszthely
Festetics-kastély
Kolonits Klára - ének
Zsoldos Bálint - zongora
LISZT FERENC dalai
Műsor:
Liszt:
Im Rhein, im schönen Strome
Wie singt die Lerche schön
O, Lieb!
In Liebeslust
Kling leise, mein Lied!
Jugendglück
Der du von dem Himmel bist
Die Glückliche
Loreley
S’il est un charmant gazon
Oh! quand je dors
Mignon
3 Petrarca szonett – Pace non trovo; Benedetto sia il giorno; I vidi in terra angelici costumi
A koncert ingyenes!
A keszthelyi Festetics-kastély Tükörtermében 20 órakor kezdődik Kolonits Klára Liszt-dalokból összeállított koncertje, amellyel a Budapesti Tavaszi Fesztiválon is nagy sikert aratott, a különleges érzékenységgel összeállított esten is Zsoldos Bálint zongoraművész kísérte. Előadásukban a 19. század dalai romantikus hitvallásként, irodalom és zene teljes összeolvadásaként szólalnak meg.
Áradó romantika, slágerszerű dallamok – Kolonits Klára szerint ezek a Liszt-dalok legfőbb ismérvei. Ahogy a Liszt-kutató Alan Walker is megfogalmazta, Liszt dalai alkotják a „hiányzó láncszemet” Schumann és Hugo Wolf között, és mind technikai, mint értelmezési szempontból rendkívüli kihívások elé állítják az énekest és a zongoristát. Kolonits Klárát és Zsoldos Bálintot épp ezek a kihívások mozgatják: az énekesnő operaszínpadi előadásai mellett dalénekesként évek óta keresi, kutatja és adja elő a műfaj történetének kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb darabjait, és az USA-ban töltött évei óta Zsoldos Bálint is egyre élénkebben érdeklődik az énekelt zene iránt. A két művész a közelmúltban Rachmaninov dalaiból állított össze koncertműsort.
/Forrás: papageno.hu/