Bejelentkezés Regisztráció

Régizene


3375 Corvette 2020-06-10 11:40:12

"Én elég sokat énekeltem egy olyan felnőtt kórusban ahol a tagok egy része nem tudott kottát olvasni! A szólamukat úgy tanulták meg, hogy a karnagyok felénekelték azt egy kazettára és ők otthon, hallás után bebiflázták. Fogalmuk sem volt róla, hogy éppen milyen hangot énekelnek, azt sem tudták megmondani, hogy az énekelt hangok milyen viszonyban vannak egymáshoz valamint a többi szólamhoz képest, de heroikus erőfeszítéssel azért mégiscsak megbírkóztak valahogy a feladattal. A próbákon állandóan valóságos zenei vakrepülésben voltak. Nem kedveltem ezeket az embereket. Lustának tartottam őket. Mert azzal az energiával amellyel éveken át kínlódva tanulták meg a darabokat seperc alatt megvethették volna zenei műveltségük alapját is. Csak el kellett volna menniük egy tanárhoz és venni pár privát órát. Az alapok elsajátításához nem kell különleges adottság, 8-9 éves gyerekek játszva megbírkóznak vele 9 hónap alatt úgy, hogy csak beülnek a tanterembe és még jóformán oda sem figyelnek a tanárra".

Az egyik darab amelyet ebben a vegyeskarban anno megtanultam az Schütz Jauchzet dem Herren, alle Welt, SWV 36 című dupla kórusra írt műve. Egy igazi zenei inzultus ha (!) nem értő kezekkel nyúlnak hozzá.
https://www.youtube.com/watch?v=l5UDuB9KwwM

Szerencsénkre a Vox Luminisnak van egy nagyon szép Schütz lemeze 2010-ből, a Musikalische Exequien.

Igen, a borítón az ott egy koporsó. Az övé:
http://www.heinrich-posthumus.de/sarkophag.htm

Vidám zené itt nem lesznek! A központi téma a halál és a végtisztesség megadása. Az utolsó út amelyen egyszer majd nekünk is végig kell menni vagy ha így jobban tetszik amelyre - remélhetőleg - majd elkísérnek minket páran a szeretteink közül. Aki ettől a torokszorítóan végtelen üres semmitől éltében nem fosik...Bár szerintem inkább az a nagy dolog hogy egyáltalán megszülethettünk. Mert mi esély volt rá? Nagyjából semmi.

Ez a lemez hátborzongatóan gyönyörű. Nehéz lesz lekapcsolni de újra feltenni is.

Egy részlet az albumról meghallgatható itt.


3374 Corvette 2020-06-10 11:34:32

Az album:

Schmelzer: Sacro-profanus sonatas

Előadó: Ensemble Masques · Olivier Fortin

Bizonyára ezekből a darabokból is talál majd valaki egy másik, valósággal felülmúlhatatlan verziót de szerintem ez az album annyira szép, hogy nincs miért szégyenkeznie. A szerző Johann Heinrich Schmelzer (c. 1620–1623 – 1680) aki a bécsi császári udvar megbecsült muzsikusa és komponistája volt. Tanítványai közé sorolják Heinrich Ignaz Bibert is amely azért nem is olyan biztos, viszont a stílusbeli hasonlóságuk kísérteties. Mivel még jócskán J.S Bach előtt járunk elképzelhető, hogy a dallam és formavilág kényelmetlenül fogja érinteni a Bach-Handel-Telemann tengelyen domesztikálódott, késő német barokkra hangolt füleket. De nem kell félni! 51 percen át kizárólag a jóízlés és a kifinomultság fog ránk ömleni histórikus hangszerek és előadói gyakorlat segítségül hívásával kevéske, jóformán alig hallható vibrátóval a húrokon a lezáró hangok végén. Sőt, az már nem is vibrátó, sokkal inkább díszítés.

A Sonata No. 4 a sei meghallgatható itt. A felvétel a Zig-Zag gyűjteményből való.

 

 


3373 Corvette 2020-06-10 11:25:12

https://www.highresaudio.com/de/album/v ... -winter-ep
Még csak meg sem jelent a teljes album de már nyúzzák le róla szépen a bőrt akár a nutriáról. Biztosan valami borzasztóan exkluzív kiadvány lesz, majd állnak érte szépen sorban az emberek hóban-fagyban a zeneműbolt előtt mint régen a banánért a közértnél, tán még össze is verekszenek érte. Aztán nehogy odáig fajuljon a dolog hogy a végén kardlapozni kelljen a terhes anyákat!

Mondjuk azt aztán várhatja a kiadó, hogy nálunk majd bárki is úgy fog ugrani Arabella Steinbacher Vivaldi lemezére mint a nikkelbolha. Dantone és Montanari verziója előtt kellett volna ezzel a lemezzel kijönni kiskezit csókolom, akkor legalább utólag lett volna ilyen kontrasztos a különbség. De nem szeretnék igazságtalan lenni mert azért nem könnyű egy olyan műnek nekifutni hatszázmilliomodik versenyzőként amelyet lassan már az újszülöttek túlélőkészletébe is becsomagolnak CD formátumban átadás-átvétel alkalmára. Meg ez itt nem is histórikus. Hú de megkönnyebbült most Arabella! :D

Hogyan kéne rá felhívni a figyelmet? Lehet azzal ma bármit is eladni hogy beleírják a lemezborítóba, hogy de aljasul jó ez az előadás, mennyire bejön az a felkért kritikusnak és innen már nincs is tovább?

Szerintem ez egy rossz és divatja múlt marketing kapcsológomb. Szerencsésebb a mű szépségeire, technikai nehézségeire, sokrétűségére rámutatni majd azzal szembeállítani az előadót aki az ajánló szerint kellően felkészült a mű hiteles tolmácsolására, esetleg még oda lehet biggyeszteni a végére hogy elismeri-e a zenei kvalitásait és ha igen milyen mértékben. Zenei körökben járatos népek így tesznek nem pedig bulvársajtósan szembedícsérnek mert sajna olyankor kilóg a lóláb.

Arabella Steinbacher technikailag rendkívűl felkészült, vele a legjobb kezekbe került az előadás. Mindamellett roppant rokonszenves is.Nagyra becsülöm teljesítményét. Ismét. Mint megannyiszor. És ahogyan Bartók hegedűversenyeit is játsza...hát le a kalappal.

A Tél első tétele meghallgatható itt.


3372 Corvette 2020-06-10 11:13:41

Lully jön három művel. Ezek: Dies irae, LWV 64/1; De profundis, LWV 62; Te deum, LWV 55.
Mielőtt bárki belevetné magát a lemez meghallgatásába érdemes egy kicsit utánaolvasni Lullynek.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jean-Baptiste_Lully
https://fidelio.hu/plusz/cleofide-jean- ... 79321.html

"Buga Jóska nem szép ember de gavallér". Ennyi évszázad távlatából már soha nem fogjuk megtudni, hogy pontosan milyen is volt valójában ez a pasas, még a róla készült képek sem mutatnak egyértelmű egyezséget a termetéről és ábrázatáról. Állítólag annyi szépség volt benne mint egy új traktorban. Természetét tekintve Lully egy rendkívűl ambíciózus és törtető ember volt aki sokak lábára rálépett, és bizony azok a nagyvadak akiket nem sikerült levadásznia nagyon csúnyán visszamartak rá. Állítólag befutott művészként már tök normális volt és a hegedűt sem verte már többé szét a koncertmester hátán, igaz a modora továbbra sem tükrözte annak a főúri közegnek a kifinomultságát amelyben végül is az egész életét töltötte.

" 4. Lully keveset törődött a "zenei szép"-pel. Ez annyiban érdekes, hogy a burgundi zene, mint a reneszánsz első kontintetális megnyilvánulása pont erről lett híres, és a Lully előtti vérbő francia chanson irodalom pezsgő életörömöt áraszt. Lully szárazzá, az olaszok számára érthetetlenné tette a francia zenét; mindezt olaszként. Sőt a franciákat is süketté az olasz zenére! Ezt jól mutatja, hogy francia zenében szocializált elmék képtelenek voltak az olasz módi imitálására. Lully zenéje szolgálja a drámát, a firenzei minták szerint. Ezért egy járatos, érzékeny hallgató számára sokkal kevesebbet ad zeneileg, mint egy profi, pl. Rameau művészete. Lullynél még egy tisztességes dallamot is nehéz előásni. Zenéjének lényege a manír, a pompás külsőségek, a felszínesség."

Telitalálat, különösen ez a dallam dolog. Van itt három latin nyelvű, zenekarra, szólistákra és kórusra írt nagy motetta és bár tök jól hallgathatók és van egy nagyon sajátos, senki mással össze nem keverhető feelingjük mégsem tudok felidézni belőlük egyetlen dallamfoszlányt sem. Ez a DIES IRÆ, LWV.64/1 annyira egysíkú, annyira nincs benne semmi váratlan, hogy talán még a tételek előjegyzése sem változik meg az előadás folyamán. Végig mollban szól az egész, érzelmesen, végtelenül kifinomultan, a német barokk előadói gyakorlattól gyökeresen eltérően. Én szeretem a francia barokkot, a könnyedségét, az eleganciáját és az ahogyan elvárja Alarcon zenészeitől a díszítéseket hatalmas örömmel tölti el a szívemet. A felvétellel akár tanítani is lehetne. :smile32:

RECORDED IN FEBRUARY 2018 AT CHAPELLE ROYALE DU CHÂTEAU DE VERSAILLES.
A szakrális művek szakrális térbe valók és a hely visszhangossága bár kezdetben kicsit furcsa ,de gyorsan hozzá lehet szokni. Ez azért nem az a tipikusan überbrutál hifis minőség mint amit már jó ideje megszokhattunk az alphától, de én azt mondom, hogy soha rosszabbat. El ne felejtsem hozzátenni: élő előadásról van szó, köhécseléssel és vastapssal a végén. Szép munka, profi munka. 

A Lacrimosa tétel meghallgatható itt.

Erről a felvételről van szó.


3371 Corvette 2020-06-10 10:58:56

HEINRICH ISAAC (c. 1450-1517)
http://www.choralisconstantinus.hu/magyar.asp?id=2
Heinrich Isaac neve sajnálatos módon még mindig alig van benne a zenei köztudatban, pedig a reneszánsz kornak ő legalább akkora zeneszerzője volt mint Josquin Desprez (c. 1450/55–1521), Jacob Obrecht (1457/57–1505) vagy Pierre de la rue (ca. 1452–1518). Életrajzát olvasva láthatjuk, hogy nagyon szép karriert futott be Firenzében a Medicieknél valamint Bécsben a császári udvarban és az, hogy halála után 400 éven át teljes feledésbe merült a neve csak a korabeli előadói és zenefogyasztási szokásokkal indokolhatók nem pedig művészi színvonalának alacsony voltával. A mai komolyzene a maga keletkezésének korában kortárs "könnyűzenének " számított és anno pont úgy hallgatták őket mint a mai kor embere a vicek-vacak slágereket. Ha valami megtetszett nekik azt szárnyra kapták majd pár év múlva dobták már mert folyton új nótákra vágytak. Isaac felfedezése a 19 éves Anton Webern nevéhez kötődik aki Bécsben Guido Adlernál tanulva a Choralis Constantinus 2. könyvéből írt disszertációt. Webernt lenyűgözte a reneszánsz polifónia, a különféle kompozíciós technikák és az ellenpont mesteri használata és ilyen tekintetben Webern példaképe egyértelműen Isaac volt nem pedig J.S Bach.

Ez a mű itt, ez a temetési motetta, ez a Lamentation : Quis dabit capiti meo aquan? 1492-ben Lorenzo di Medici halálára íródott Lorenzo kedvenc költőjének a humanista Angelo Poliziano versére és ezzel Isaac egy új műfajt is teremtett amely a Habsburg udvarban egészen a 17. századig virágzott.

Az album kísérő szövegét javaslom elolvasni mert Savall nagyon informatív és olyan megkapóan ír Isaacról, hogy nagyon nehéz lesz utána nem egyből elindítani a lejátszót. A kiadvány bevallottan retrospektív és mind a firenzei mind a bécsi udvari zeneszerzői tevékenységnek a legszebb példáit hozza. A darabok hangkészlete, hangulata, szerkesztése köszönő viszonyban nincs a J.S Bach által csúcsra járatott barokk zenéhez így némi rugalmasságot kíván a befogadásuk.


3370 Corvette 2020-06-10 10:33:22

Valahol el kell kezdeni az értékmentést és most leszek annyira arcátlan, hogy beemeljem ide pár írásomat a régi dolgaim közül. Az ember keresi a helyét, remélem ezúttal nem kerülök rossz társaságba.

Vivaldit jól játszani sem modern sem histórikus hangszeren nem könnyű dolog, de azért nem is lehetetlen. Sztravinszkij szerint Vivaldi mindig ugyanazt a versenyművét írta csak folyton más variációban. Mondjuk ez azért nagyon erős csúsztatás viszont az is tény, hogy Vivaldi saját dallamait több helyütt is felhasználta, hol lassú hol gyors tételek formájában, olykor áriát csinálva belőlük máskor megfosztva őket a szövegektől, de ez az eljárás J.S Bach életművét is ugyanúgy jellemzi. Amit Vivaldinál feltétlen érdemes észrevenni az a rendkívüli dallamosság és az elképesztően sokszínű és kiapadhatatlan akkord kombinációk tömkelege, amelyek bár összhangzattan tanításra is alkalmasak volnának - és mennyivel kellemesebbek mint a Keszler könyv példái -, mégsem hatnak didaktikusan.

https://www.discogs.com/Nicholas-McGegan-Philharmonia-Baroque-Orchestra-Vivaldi-for-diverse-instruments/release/9596232

Amikor szembejött ez az RR kiadvány egyből felcsillant a szemem mert mindig is kíváncsi voltam rá, hogy a prof, Keith O. Johnson mit fog fel, mit tart fontosnak és érdekesnek egy barokk kamarazenekari előadás kapcsán. A szimfóniákban pokolian jó az öreg, ez kétségtelen, na de Vivaldival mire jut? Lehet, hogy beletörik a bicskája?

A felvétel 1996 októberében készült, itt:
https://www.flickr.com/photos/melystu/44255113515

A karmester, McGegan jól csengő név a histórikus előadók között, a san franciscói székhelyű, 1981-ben alapított Philharmonia Baroque Orchestra pedig az egyik legjobb az államokban. Állítólag. 1996 nem tegnap volt és emiatt volt is bennem egy kis félsz, mert mi van ha elkezdenek itt nekem csöpögősen, „ hatalmas tűzzel, a kifejezés olthatatlan vágyával „ a vonóra ráfeküdve muzsikálni? De nem, nagyon profin megoldották a dolgot, egy pillanatra sem gondoltam azt, hogy talán ezt vagy azt a részt lehetett volna másként is csinálni. Ügyesen eladták magukat én meg fanyalgás nélkül megettem az egészet. Kétszer is egymás után! A concertok a drezdai vonulatba tartoznak, csak úgy roskadoznak a fafúvóktól és a natúr kürtöktől. Klassz, szeretem ezt a vadászat hangulatát idéző stílust és aki egyszer már belenyalt a fúvósokkal kitömött 4 évszakba – ugyancsak Vivaldi tollából – az különösen ugrani fog ezekre a darabokra. Ha vki nem ismerné:
https://www.youtube.com/watch?v=sSq_U9n0H5A


Ami különösen megfogott a lemezről az a d-moll oboa kettősverseny. Jól ismerem.

https://www.youtube.com/watch?v=pZLQ0hLR-UY

És ugyanez 03:12-től az Akademie für Alte Musik előadásában:

https://www.youtube.com/watch?v=Hgssef-IUEA

Ember legyen a talpán aki relációsjelet tud kitenni közéjük úgy, hogy szakmailag még meg is magyarázza a döntésének az okát. És ez a nagyon stabil minőség megy végig az albumon. Tisztán, érthetően és nagyon könnyedén játszanak. Ők már 1996-ban is azt az intim, finom, csipkeverős játékmódot csinálták ami csak mostanában kezd elterjedni. ( Na nem nálunk, ezt gyorsam tegyem hozzá ). Hogy ez mennyire dícséri a prof ízlését az nem tudom, de annyi biztos, hogy a zenei teljesítmény miatt bárhol büszkén kihúzhatja magát mert nagyon jó produkcióhoz adta a nevét. Na de mit remekel ő? Ez nem is olyan egyszerű kérdés mert már annyira el vagyunk kényeztetve jobbnál jobb felvételekkel, hogy egy ilyen hangzásvilágra ma már jóformán fel sem kapjuk a fejünket. Én kicsit keveslem a basszust, a csellót és a bőgőt, és a fagott is szólhatna kevésbé szárazon, kicsit vastagabban és élőbben. De hát ez az ára a csembaló és a theorba hallgathatóságának. Az arányok így is példásak, a hangszínpad rajzolható és a hangszeres ecchok is igazi profi munkára vallanak. 3 dimenziós tere van a felvételnek. Ez ritka. De, és erre nyomatékosan felhívnám a figyelmet: az utolsó versenymű, az RV 562-es elképesztően kilóg hangminőség tekintetében. A többi is nagyon jó de ez különösen odavág.

Szóval nagyon jó ez a kiadvány. Nincs panasz. És, hogy így megfogott abban a profnak elévülhetetlen érdemei vannak. Feltétlen ajánlom meghallgatásra.


3369 chord 2016-01-29 20:01:32
Hátha elolvassa [url]http://komolyzeneiajanlo.blogspot.hu/;ezt[/url] a blogot.

3368 Búbánat 2015-11-27 09:51:50
Úgy látszik, zalbarna fórumtársunk márciusi "visszavonulása" - kivonulása? - óta nem igazán él ez a topic....

3367 macskás 2015-05-24 12:48:04 [Válasz erre: 3366 chord 2015-05-24 09:58:30]
Ránkin voltam.

3366 chord 2015-05-24 09:58:30
Musicalisches Opfer volt a Zeneakadémián, Savall -ékkal. Valaki?

3365 Búbánat 2015-04-11 01:05:52
Péntek este a régi zene kedvelői igen szép hangverseny élményében részesülhettek – már azok akik eljutottak az Örökimádás Templomba (Budapest, Üllői út 77.), az ARS NOVA SACRA ÉNEKEGYÜTTES [url] http://arsnovasacra.hu/?page_id=543; CIPRIANO DE RORE [/url] barokk zeneszerző munkásságát középpontba állító koncertre. Az Énekegyüttes művészeti vezetője, Répássy Dénes nemcsak vezényelt és énekelt, hanem a hangverseny programjának egyes műsorszámait ismertetve kis zenetörténeti és zeneesztétikai ismertetőivel közelebb hozta hallgatósághoz a felhangzó műveket és azok szerzőit; kitüntetett figyelmet szentelt a kora barokk egyik nagy hatású komponistája, a mára kissé feledésbe merült Cipriano de Rore életművének, amelyből most a fontos és irányadónak tekinthető kórusművek értékeire irányította rá figyelmünket. Az énekegyüttes csodálatosan összedolgozott vokális hangzást produkálva interpretálta ezeket a méltatlanul háttérbe szorult kórusműveket, amik kincseket érnek! Répássy Dénes igen színvonalas műsort állított össze, ami méltán váltott ki nagy tapsokat a sok megjelent érdeklődőből. A hangversenyt nem barokk szerző, hanem Kodály Zoltán egyik nagyhatású, a költői kifejezés szép példájának fontos darabja zárta. „Cipriano de Rore (1515-1565) a reneszánsz egyik legjelentősebb mestere. Németalföldi származású, de mint akkoriban sok más észak európai művész, Itáliához kötődik munkássága legnagyobb része. Talán azért, mert a reneszánsz kultúra felkarolása, mecenatúrája éppenséggel ott volt legjelentősebb. Rore tehát munkássága döntő részét Észak-Itáliában (Ferrara, Velence) töltötte. A híres velencei iskola akkori igazgató karmestere, Willaert mellett működött énekesként és szerzőként, sőt, néhány évre átvette tőle a zenei műhely vezetését is. Nagy tiszteletben áll előttünk Cipriano de Rore, akinek jelentőségét ma kevesen ismerik, és talán neve sem tartozik a „nagy zeneszerzők” közé. Kisujjában volt azonban a németalföldi korábbi reneszánsz technika összes fontos eleme, pl. a polifón szerkesztés, imitációs fogások és kánonszerkesztés akkori módszerei – a legnagyobbak között tartjuk számon. Munkássága nem csak a reneszánsz kiteljesítésében, de a barokk zene megteremtésében is különleges fontosságú. A zeneszerző művészetének bemutatása számunkra azért is aktuális, mert 2015-ben ünnepeljük Rore születésének 500., halálának 450. évfordulóját. Ennél fogva koncertünk egyben tisztelgés is a művész zsenialitása előtt.” A zenei program 1. Josquin des Pres: Preter Rerum Seriem 2. Cipriano de Rore: Kyrie (Missa Preter rerum) 3. Claudio Monteverdi: Crudel, perche mi fuggi? 4. Claudio Monteverdi: Credo (Missa a 4 voci da Capella) 5. Claudio Monteverdi: Presso un fiume tranquillo 6. Cipriano de Rore: Ancor che col partire (madrigál) 7. Cipriano de Rore: Ancor che col partire (monodikus) 8. William Byrd: Bells (orgona) 9. Cipriano de Rore: Calami sonum ferentes 10. Hans Leo Hassler: Ad dominum cum tribularer 11. Johann Hermann Schein: Die mit traenen saen 12. Adrian Willaert: Dulces Exuviae 13. Cipriano de Rore: O Sonno 14. Kodály: Jézus és a kufárok Szólisták: Sárkány Júlia (szoprán) Fehér János (tenor) Gesztesi-Tóth László (orgona) Erdélyi Ilona (continuo)

3364 Búbánat 2015-03-18 10:32:24
[url] http://bookline.hu/product/home.action?id=275544&type=22&_v=Thomas_Forrest_Kelly_Regizene; Thomas Forrest Kelly: Régizene [/url] Rózsavölgyi És Társa, 2014 „Mi a régizene? Mennyire régi? Miként képes megszólítani bennünket, és miért van rá szükségünk? Thomas Forrest Kelly, a Harvard Egyetem professzora nemcsak a fenti kérdésekre ad választ tömör, mégis lenyűgözően nagyívű könyvében, hanem áttekintést nyújt a középkori, a reneszánsz és a barokk repertoár legfontosabb jellemzőiről is, továbbá tárgyalja a historikus előadói gyakorlat, az úgynevezett régizene-mozgalom történetét és elméleti hátterét. A Rózsavölgyi és Társa Kiadó és a Művészetek Palotája közös könyvsorozatának harmadik kötete közérthető, mégis elmélyült formában nyújt nagyon rövid bevezetést napjaink zeneéletének egyik legizgalmasabb szegmensébe.”

3363 smaragd 2015-03-15 12:10:22
És ha felhoznád a három mór leánykát?

3362 chord 2015-03-15 11:09:46
Esetleg [url]https://www.youtube.com/watch?v=yGKan6eX5ug;ez[/url]?

3361 Búbánat 2015-03-14 12:38:22 [Válasz erre: 3358 chord 2015-03-14 08:40:46]
Így kell tenni: elővenni az eszköztárunkból valami "mézesmadzagot"...

3360 smaragd 2015-03-14 12:35:40 [Válasz erre: 3359 Búbánat 2015-03-14 12:21:59]
Tényleg ezer oka lehet, még az időhiány is. Ha az ember egyszer "rákattan" valamire, addig teszi amíg kellemes, vagy tanul belőle, vagy van rá ideje, stb. Azt hiszem, az ilyen esetek mindig legalább két oldalúak, jó, hogy többen elgondolkodtunk a helyzeten, bár a személyes részleteket én ne ismerem. (Nem is tartozik rám.) Az a véleményem, hogy a zene az első, és itt is az fontos, nem vagyunk gyerekek, béküljetek ki. :-)

3359 Búbánat 2015-03-14 12:21:59 [Válasz erre: 3356 johanna 2015-03-12 19:06:27]
Én is sajnálom, hogy „önként” lemondott az itteni további jelenlétről, de remélem, hogy meggondolja magát és visszatér majd, idővel... Az tény, hogy a kezdetek óta sokan elmaradtak a Momusról, "visszavonultak" - és ennek sok összetevője van…

3358 chord 2015-03-14 08:40:46
Én visszacsalogatnám. Pl. [url]https://www.youtube.com/watch?v=qJrclYubteg;így[/url].

3356 johanna 2015-03-12 19:06:27 [Válasz erre: 3355 chord 2015-03-12 17:13:33]
Elhagyta a Momust, de biztosan örülne, ha a fórum tovább élne...

3355 chord 2015-03-12 17:13:33
Hátha folytatja...

3354 chord 2015-03-03 23:47:57
Igen, ő pl. zenékről írt leginkább...

3353 Búbánat 2015-03-02 20:39:14
Lám, ahogy "eltűnt" innen - ideiglenesen - "zalbarna" fórumtársunk - máris megélénkült a topic; zalbarna szinte egymagában uralkodott itt a "trónján", az alattvalóknak most valami csurran-cseppen...

3352 Haandel 2015-03-02 16:19:23
Live from the Roundhouse in North London Monteverdi's [url]http://en.wikipedia.org/wiki/Orpheus#mediaviewer/File:DSC00355_-_Orfeo_(epoca_romana)_-_Foto_G._Dall%27Orto.jpg;"Orfeo"[/url] 2 March 2015 | 20:30 | [url]http://www.bbc.co.uk/radio/player/bbc_radio_three;BBC Radio 3[/url]

3351 macskás 2015-03-01 11:45:54 [Válasz erre: 3281 chord 2015-02-04 10:01:38]
A Gramofon egyik számában van rövid írás a lemezről.

3350 smaragd 2015-03-01 09:31:43 [Válasz erre: 3285 zalbarna 2015-02-09 17:04:44]
Hahó, észrevetted, hogy "meglátogattalak a Sárga Házban" ? (Dühöngő...) A három mór leányka miatt van, köszönöm azóta is, gyakran meghallgatom!

3349 zalbarna 2015-02-27 16:01:30 [Válasz erre: 3348 zalbarna 2015-02-27 16:00:55]
Még egy kis [url]https://www.youtube.com/watch?v=7g64B3U7-ps;cornetto [/url]

3348 zalbarna 2015-02-27 16:00:55
Még egy kis [urr]https://www.youtube.com/watch?v=7g64B3U7-ps;cornetto [/url]

3347 zalbarna 2015-02-25 15:10:09
[url]https://www.youtube.com/watch?v=0U3jGWLFmsQ; William Dongois [/url] hihetetlen intonáció.

3346 zalbarna 2015-02-24 16:10:12
[url]https://www.youtube.com/watch?v=xyXE5WVkkoo; Telemann [/url] kiváló blockflőte játékos is volt...

3345 zalbarna 2015-02-23 15:50:53
[url]https://www.youtube.com/watch?v=qXdbCfXWmXc; Ez [/url] meg egyenesen cukornád...

3344 chord 2015-02-22 19:14:59
Remek.

3343 johanna 2015-02-22 15:48:38 [Válasz erre: 3342 zalbarna 2015-02-22 14:32:04]
Ez tényleg...

3342 zalbarna 2015-02-22 14:32:04
[url]https://www.youtube.com/watch?v=Yz5i_0nr2YM; Nagyon muzikális előadás. [/url]

3341 zalbarna 2015-02-20 19:19:47
Egy kis [url]https://www.youtube.com/watch?v=7q2ivloJuPI; nápolyi ....[/url]soha nem unalmas..

3340 zalbarna 2015-02-19 10:07:34
Van [url]https://my.pcloud.com/publink/show?code=XZFVCkZm5lQdN8uwTHj3Bd6BoiloYye775y; itt [/url]még egy gyönyörűség, egyszer már volt, de nem árthat, szuper az előadás, a legjobb... "In guilty night" , A szövege a Bibliában megtalálható, el is kell hozzá olvasni sztem, mert ez benne a pláne , hogy milyen zenét csinált a szövegre Purcell. Sámuel I. könyve 28. fejezet: Saul az endori asszonynál... Angolul éneklik. Ha valaki nem akarja kikeresni a szöveget, itt egy rövidített kivonat : Saul holnap a csatába megy, de fél, szeretné tudni mi lesz, balsejtelmek gyötrik, mert nem volt rendes gyerek..álruhában elmegy az endori javasasszonyhoz SAUL - Asszony, jósolj ENDORI BOSZORKÁNY - Hogyne, a király megtiltotta, kivégeztet.. SAUL -mondom, jósolj, ne félj én vagyok Saul, nem lesz semmi bajod, ígérem. ENDORI Kit akarsz, hogy megidézzek? SAUL -Sámuelt Hókuszpókusz, Sámuel jön SAUL -Asszony, csukd be az ajtót SÁMUEL -Mit zargattok a béke honában por alakúak? SAUL -Szeretném tudni, holnap mi lesz... SÁMUEL - Mi lesz, az lesz, aminek lennie kell... SAUL -De mégis, úgy félek, maj meghalok, ugye nem lesz baj ? SÁMUEL - Hát jó, az a helyzet, hogy holnap elveszted a csatát és meghalsz. coda.

3339 johanna 2015-02-18 21:01:28 [Válasz erre: 3338 zalbarna 2015-02-18 20:56:07]
Ugye:-))

3338 zalbarna 2015-02-18 20:56:07 [Válasz erre: 3337 johanna 2015-02-18 20:36:46]
Nem éltem hiába :))

3337 johanna 2015-02-18 20:36:46 [Válasz erre: 3336 zalbarna 2015-02-17 17:12:30]
Hallgatom...:-)

3336 zalbarna 2015-02-17 17:12:30 [Válasz erre: 3335 zalbarna 2015-02-17 17:07:59]
Rose Consort Of Viols, Red Byrd, Timothy Roberts, Johanna, hallgasd meg !

3335 zalbarna 2015-02-17 17:07:59
Van [url]https://my.pcloud.com/publink/show?code=XZargkZlnTNxqU26MfGFv7dkfEaNfrDwtI7;itt [/url]egy gyönyörű Tomkins kis anthem, olyan kerek, mint egy alma és az előadás is észrevette ezt . És ez az a basszus. Thomas Tomkins . Thou art my King , O God ( verse anthem, 5 viols , 5 voices )

3334 zalbarna 2015-02-17 16:59:10 [Válasz erre: 3333 zalbarna 2015-02-17 16:58:36]
macskás, erről lemaradtál...3333

3333 zalbarna 2015-02-17 16:58:36 [Válasz erre: 3332 zalbarna 2015-02-17 16:58:20]
emberi

3332 zalbarna 2015-02-17 16:58:20 [Válasz erre: 3331 chord 2015-02-17 10:27:22]
Hááát...ez a súrolódásos hangkeltés csak az egyik lehet...Valamiért azt gondolom, hogy az egészen ősi ( eberi ) hangkeltési módoknak mindnek van megfelelője a szférák és planéták világában...gondolom...

3331 chord 2015-02-17 10:27:22
Felső világok - nem kell feltétlenül hyper-szakrális gomolygásra gondolni, elég, ha szimplán a 'szférák zenéjére' gondolunk; gyönyörű és merész elmélet, miszerint a planéták (a Szaturnuszig kifelé) járása egy-egy gömbfelület-részt súrol; ezek, lévén adott és pontosan meghatározható sebességkülönbséggel bírnak, súrlódnak egymáson, vagyis a koncentrikus gömbfelületek között hang (rezgés) jön létre, amely, milyen meglepő, a zenei alaphangközöket adja ki; akár a mai kvantumfizikát is idegyömöszölhetjük ha update -elni akarjuk az elképzelést...:)

3330 zalbarna 2015-02-16 10:58:37 [Válasz erre: 3329 zalbarna 2015-02-16 10:53:49]
Az fogott meg benne, hogy távolodó jellegű...amit én másban is abszolute megélek a kultúrtörténetben...

3329 zalbarna 2015-02-16 10:53:49 [Válasz erre: 3327 chord 2015-02-16 10:22:14]
Hááát.. a késő romantika szükségszerűen dagályos...:))) Érdekes, amit a felső világokról mondasz... Van ugyanis egy művészettörténeti kategóriarendszer ( igaz, hogy az építészeten alapszik inkább, bár végül általánosnak állítja magát) amelyik az Isten - ember viszony szerint állítja fel a kategóriáit: Romanika kora, VI-XIII. sz , az ember teljesen az Isten bűvöletében él, szinte familiárisan. Gótika kora, XIII - XV.sz , az ember észlelvén a különbséget és távolságot, felfelé törekszik az Istenihez. Reneszánsz kor, XV - XVI. sz , az ember önmagára tekint, felfedezi magát, mint az isteni részesét. Barokk....stb

3328 chord 2015-02-16 10:28:04 [Válasz erre: 3326 zalbarna 2015-02-16 10:14:06]
Brahms nekem kívül esik..:), nincs értelmes véleményem. Mozart viszont szerintem önállóan saját maga egy külön kategória.(tehát lángész?, az.) Úgy tűnik, nem nagyon vannak előzményei; nincs hová kapcsolni közvetlenül; a korból feltétlenül nem következik; nem besorolható; egyszerűen csak úgy felbukkant...

3327 chord 2015-02-16 10:22:14
Örülök, hogy érted; és akkor azt is érted, miért pont ezt a lamentót hoztam példának. Nem kedvenc területem a romantikus zene; viszont finomabban fogalmaznék, vagyis nem a túlzás a fő stílusjegy, hanem az emberből/szerzőből/előadóból kiinduló dolgok, melyek közt valóban az érzelem az egyik leglényegesebb. Tehát, az individuum az alap; nem a felső világok leszűrődő harmóniáival gyönyörködtetnek minket, mint a régizenében, hanem a saját egyéniségből kiinduló pl. érzelmek zenei ábrázolásával. Lényeges, hogy mindkettő lehet szép; vagyis a romantikus stílus nem szükségszerűen dagályos; a különbség filozófiai jellegű.

3326 zalbarna 2015-02-16 10:14:06 [Válasz erre: 3325 zalbarna 2015-02-16 10:07:27]
Pl ha meghallgatsz egyszer , egy Mozartot, azon felül, hogy baromi egységes és nyilvánvalóan transzcendens, ráadásul annyira jellegzetes, hogy ezer zene közül is azonnal kiveszed legközelebb: na , ez Mozart. És pl Brahms ????

3325 zalbarna 2015-02-16 10:07:27 [Válasz erre: 3324 zalbarna 2015-02-16 09:36:16]
Viszont pont ezért a romantika korszakától kezdve egy csomó múvet én pl megkérdőjelezek, hogy tényleg valódi műalkotás-e. Számomra ennek a kategóriának ( valódi műalkotás ) vannak formai ismérvei : Egységesség, jellegzetesség, transzcendens vonatkozás. Ha mindhármat felismerem valamiben, arra mondom, hogy műalkotás. ( Tévedhetek, felismerem, vagy nem .)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.