vissza a cimoldalra
2019-04-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11345)
A csapos közbeszól (95)

László Margit (174)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3227)
Operett, mint színpadi műfaj (3885)
Pantheon (2340)
Élő közvetítések (7823)
Erkel Színház (9929)
Egyházi zene (217)
Kelemen Zoltán, operaénekes (94)
Simándy József - az örök tenor (598)
Bende Zsolt (151)
A hangszerek csodálatos világa (194)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4321)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1638)
Franz Schmidt (3311)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1310)
Kimernya? (3005)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

49   Búbánat • előzmény47 2013-09-29 12:56:28

„Nem az az igazi operett, amivel az önjelölt haknibrigádok turnéznak”
Szénási Miklós | info@dehir.hu , 2013. szeptember 28. 11:52 |

Debrecen – Az igazi a komolyzene és a szórakoztató zene határán van, s ma is megkerülhetetlen. A debreceni víg özvegy a fiatalokhoz is utat nyithat Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató szerint.

Rendre előkerül a kérdés, mikor operettet játszik egy színház, hogy valóban szükség van-e erre a műfajra. Az utóbbi néhány évben Debrecenben hiányzott az operett a színlapról. Az új évad első bemutatója viszont igazi, vérbeli nagyoperett, Lehár Ferenc műve, A víg özvegy. A rendező Horváth Patrícia mellett nagy szerepe van a darab sikerében Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgatónak is, aki pályafutása során vezényelt már operettet, ám Lehár Ferenc e művével most először került ilyen közvetlen kapcsolatba.

Dehir.hu: Hogy tetszik A víg özvegy a zeneigazgatónak?
Somogyi-Tóth Dániel: Az első pillanattól reméltem, hogy szeretni fogja a közönség, mi is úgy álltunk hozzá, beleadtunk mindent. A próbákat már az elejétől kezdve nagyon élveztem én is. Ez tényleg különleges zene, 1905-ben írta Lehár, egy olyan időszakban, amikor a kasszasikerre szánt műveknél nem engedhette meg a szerző magának azt, hogy egy kicsit is lejjebb adjon a minőségből. A Víg özvegy abszolút egyenrangú hangszerelési és melodikus téren is a korabeli komolyzenei művekkel. Abban az időben ugyanis még nem vált el egymástól a komoly és a könnyű műfaj annyira, mint manapság. Ez a folyamat éppen akkoriban kezdődött, akkor kezdett kialakulni az a szórakoztató könnyűzene, ami később piaci alapokon, a bevételekből is meg tudott élni. Ugyanakkor a klasszikus muzsika megmaradt azon a területen, ami viszont csakis úgy tud működni, hogy szponzorok segítik. Lehet támogató az állam, de érkezhet szponzor a piaci szférából is. Lehár viszont ezt a darabot úgy írta meg, hogy számos eleme bármilyen operában vagy szimfonikus műben megállná a helyét.

Dehir.hu: Bár népszerű az operett, Debrecenben egy ideig nélkülözték a nézők.
Somogyi-Tóth Dániel: Operettbemutató tényleg hosszú évek óta nem volt Debrecenben, operettrészletekkel azért lehetett találkozni időnként – például a Kodály Filharmónia különböző produkcióiban is. Ahelyett azonban, hogy az operett műfaja alkalmi előadások formájában jelenne meg, sokkal jobbnak gondolom, ha egy olyan intézmény, mint a Csokonai Színház áll elő saját maga egy-egy magas színvonalon kiállított operett-előadással. Az a baj ugyanis, hogy az elmúlt években ráült egy rossz imázs az operettre, sokan azzal azonosították, ami a kisebb tévécsatornák olcsó műsoraiban feltűnt, vagy amivel önjelölt haknibrigádok járják az országot. Ezt a képet már elkezdtük ledolgozni, sokat javított rajta például a Kerényi Miklós Gábor vezette Budapesti Operettszínház is. Az igazi operett a komolyzene és a szórakoztató zene határán van. De ha már itt tartunk: tulajdonképpen Mozart muzsikáinak egy része is szórakoztató – természetesen teljesen más formában…

Dehir.hu: Miért fontos ez a műfaj?
Somogyi-Tóth Dániel: Sok nézőhöz tud szólni minőségi módon. Szerintem ma is megkerülhetetlen az operett, s nem túlzás azt állítani, hogy valamilyen szinten a reneszánszát éli. Ha úgy vesszük, vannak támadható stílusjegyei, mivel a legtöbb operett viszonylag egy sémára épül, rendszerint a vége előtt mindig összevesznek az addig nagy nehezen egymásra talált főszereplők, aztán meg csak kitisztul az égbolt és minden gyönyörű lesz. A prózai részek humora is egy tőről fakad. A víg özvegy ugyanakkor sok szempontból kilóg ebből a világból. Itt eleve két bonviván van, s a két női főszereplőt (Hannát és Valencienne-t) is gyakorlatilag egy szinten lehet venni az éneklés tekintetében. De maga az egész zenei szövet is sokkal több operára jellemző motívumot tartalmaz, talán azt lehet mondani, hogy Lehár műve a legoperaibb operett. Emellett olyan melodikus tartalma van, a második felvonástól annyi sláger szerepel benne, amelyek szinte minden gálán elhangoznak, hogy e tekintetben is elsők között van az operettek között..

Dehir.hu: Nagy kérdés, mennyire tudja megtalálni az operett a fiatalokat. A víg özvegyre be lehet csábítani a tizen- és huszonéveseket?
Somogyi-Tóth Dániel: Miért is ne? Szerintem igen. Az a fiatal, aki szereti a színházat, akit érdekel a kultúra, az szerintem be fog jönni erre a darabra is. Úgy gondolom, ebben az is segít, hogy változik, s jó irányba változik az operettről alkotott kép. De szerintem az is vonzó lehet, s utat nyithat a fiatalokhoz, hogy a Csokonai Színház előadásában kifejezetten remek, fiatal színészek és énekesek szerepelnek. Ráadásul A víg özvegy most különlegesen szépen szól, ugyanis a kiadónak és jogtulajdonosnak köszönhetően nagyon jó kottát kaptunk, s ez szerintem átjön az előadáson is. Szóval olyan előadás ez, amit feltétlenül meg kell nézni.
47   Búbánat 2013-09-13 11:01:44
Ma este Víg özvegy-premier a Debreceni Csokonai Színházban

„Az operett mesét szolgáltat”

Magyar Színházi Portál, 2013. szeptember 13. péntek, 07:00

A debreceni Csokonai Színház szeptember 13-án mutatja be Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét Horváth Patrícia rendezésében.

Horváth Patrícia rendező:

„Az operettek nagyon erősen kötődnek ahhoz a korhoz, amelyben íródtak. Én azt gondolom, hogy ha a századforduló Osztrák-Magyar Monarchiája és a két világháború közötti boldog békeidők világa nem létezett volna, akkor ez a műfaj sem született volna meg. Az operett ugyan konkrét korhoz köthető, mégis örökérvényű, mert a felnőtt emberből soha nem tűnik el a tündérmese iránti vágy.
Az operett a fel nem nőtt gyerekek meséje. Nagyon fontos, hogy minden ember gyerekből válik felnőtté, a gyerekek pedig a mesék világán nőnek fel. Szerintem az teljesen elvetemült gondolat, hogy ha az ember felnőtt lett, többé nem vágyik a mesékre. És az operett az egyetlen olyan műfaj, amely ezt tudja szolgáltatni. Hús-vér emberekről, férfi-nő viszonyról és a világ egyetlen igazi mozgatórugójáról, a szerelemről szól – tündérmesei köntösbe ágyazva. És ebből egy olyan történet kerekedik, amely egyszerűen boldoggá tesz.”

Glavári Hanna szerepében: Zavaros Eszter

„Hannáról nekem elsősorban Kalocsai Zsuzsa vagy Sáfár Mónika megközelíthetetlen nagyasszonya jut eszembe. Horváth Patrícia elképzelésében Hanna egy iszonyúan nőies, kislányos, mégis olyan céltudatos és motivált nő, akiben ugyanúgy fellelhető a megközelíthetetlenség és az erő, mint az előbb említett nagyasszony típusú szemléletben…”

Danilovics Daniló szerepében: Bakos-Kiss Gábor

„Az előadásban a férfi főszereplő, Daniló alakját formálom meg, ami egy különleges, jól játszható szerep. A víg özvegyben nem egyszerűen az a történet menete, hogy a bonviván meglátja a primadonnát, azonnal beleszeret, és a kérdés csak az, hogyan legyenek egymáséi, hanem itt előtörténet is van, ezért mélyebb érzelmi rétegeket is föl lehet tárni, ami színészi szempontból igen hálás feladat. Nemcsak egy züllött, mulatozós, orfeumozós figurát kell eljátszani, hanem meg lehet mutatni azt is, hogy mitől ilyen. A mi előadásunk nem akarja „megúszni” azt, hogy komolyan belemenjünk az emberi viszonyokba és érzelmekbe. A darabhoz ugyanúgy közelítek, mint egy kortárs drámához, és nem hagyatkozom arra, hogy adott helyen a bonviván hagyományosan csak áll és énekel…”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Nádor Terem

Tóth-Vajna Zsombor - fortepiano (Anton Walter, Bécs 1805)
HAYDN: A Megváltó hét szava a keresztfán Hob. XX/1C (1787) - fortepiano változat

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Joseph Calleja
Magyar Állami Operaház Zenekara
Vezényel: Pier Giorgio Morandi
VERDI: A szicíliai vecsernye - nyitány
VERDI: Rigoletto - Questa o quella (A herceg áriája)
VERDI: Macbeth - Ah, la paterna mano (Macduff áriája)
VERDI: Attila - előjáték
PUCCINI: Tosca - Recondita armonia (Cavaradossi áriája)
MASSENET: Werther - Pourquoi me réveiller? (Werther áriája)
PUCCINI: Manon Lescaut - intermezzo
PUCCINI: Tosca - E lucevan le stelle (Cavaradossi áriája)
MASCAGNI: Parasztbecsület - intermezzo
CSAJKOVSZKIJ: Hat románc, op. 6 - No. 6: Ki kenyerét nem sózta soha könnyel
TOSTI: Ideale
TOSTI: 'A vucchella
PUCCINI: Lidércek - La tregenda
VELLA: Il-Kebbies tal-Fanali
DONAUDY: Vaghissima sembianza
LEONCAVALLO: Bajazzók - intermezzo
LEONCAVALLO: Mattinata

19:30 : Budapest
Pozsonyi úti Református Templom

Szemere Zita, Kun Ágnes Anna, Alexander Kaimbacker, Fellegi Balázs, Neubauer Lóránt
Bécsi Állami Operaház Kórusakadémiája, A la Carte kórus
Vez: Svetlomir Zlatkov
J.S. BACH: János passió
A mai nap
született:
1892 • Germaine Tailleferre, zeneszerző, a "Hatok" tagja († 1983)
1965 • Natalie Dessay, énekes