Bejelentkezés Regisztráció

Mi újság a debreceni Csokonai Színházban?


51 Búbánat 2014-06-03 12:32:54
A Debreceni Csokonai Színház ma esti műsorán – és egész héten át - Lehár A víg özvegy című operettje szerepel Libretto: Victor Leon és Leo Stein Fordította: Mérei Adolf Az előadás szövegkönyve Gáspár Margit átdolgozása alapján készült. Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Nemzeti Színház Énekkara Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel/Csurgó Tamás Szereposztásból: Glavári Hanna- Zavaros Eszter/Bódi Marianna Danilovics Daniló - Bakos-Kiss Gábor/Homonnay Zsolt Zéta Mirko- Harmath Albert/Rácz István Valencienne, a felesége- Bucsi Annamária/Kovács Éva/Balla Melinda Camille de Rosillon- Vadász Zsolt/Urbán Nagy Róbert Nyegus - Mercs János/Böjte Sándor Vicomte Cascada - Bocskai István Paul St. Brioche - Papp István Bogdanovics - Dánielfy Zsolt Sylvaine, a felesége - Szakács Hajnalka Kromov - Ürmössy Imre Olga, a felesége - Szanyi Sarolta Prisics - Böjte Sándor/Kovács Levente Praskovia, a felesége - Ujvárosi Andrea Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Nemzeti Színház Énekkara Karigazgató: Gyülvészi Péter | Koreográfus:Katona Gábor | Díszlettervező: Bujdosó Nóra | Jelmeztervező:Berzsenyi Krisztina | Dramaturg: Márton Imola A báli zenéket a Kodály Filharmonikusok vonósötöse játssza Rendező: Horváth Patrícia Bemutató: 2013. szeptember 13. Az előadás hossza 2 óra 50 perc, egy szünettel.

50 Búbánat 2014-02-28 13:19:29
Ma este mutatja be a Csokonai Színház Verdi operáját: [url] http://csokonaiszinhaz.hu/nabucco/; Nabucco-premier Debrecenben [/url]

49 Búbánat 2013-09-29 12:56:28 [Válasz erre: 47 Búbánat 2013-09-13 11:01:44]
[url] http://www.dehir.hu/kultura/nem-az-az-igazi-operett-amivel-az-onjelolt-haknibrigadok-turneznak/2013/09/28/; „Nem az az igazi operett, amivel az önjelölt haknibrigádok turnéznak” [/url] Szénási Miklós | info@dehir.hu , 2013. szeptember 28. 11:52 | Debrecen – Az igazi a komolyzene és a szórakoztató zene határán van, s ma is megkerülhetetlen. A debreceni víg özvegy a fiatalokhoz is utat nyithat Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató szerint. Rendre előkerül a kérdés, mikor operettet játszik egy színház, hogy valóban szükség van-e erre a műfajra. Az utóbbi néhány évben Debrecenben hiányzott az operett a színlapról. Az új évad első bemutatója viszont igazi, vérbeli nagyoperett, Lehár Ferenc műve, A víg özvegy. A rendező Horváth Patrícia mellett nagy szerepe van a darab sikerében Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgatónak is, aki pályafutása során vezényelt már operettet, ám Lehár Ferenc e művével most először került ilyen közvetlen kapcsolatba. Dehir.hu: Hogy tetszik A víg özvegy a zeneigazgatónak? Somogyi-Tóth Dániel: Az első pillanattól reméltem, hogy szeretni fogja a közönség, mi is úgy álltunk hozzá, beleadtunk mindent. A próbákat már az elejétől kezdve nagyon élveztem én is. Ez tényleg különleges zene, 1905-ben írta Lehár, egy olyan időszakban, amikor a kasszasikerre szánt műveknél nem engedhette meg a szerző magának azt, hogy egy kicsit is lejjebb adjon a minőségből. A Víg özvegy abszolút egyenrangú hangszerelési és melodikus téren is a korabeli komolyzenei művekkel. Abban az időben ugyanis még nem vált el egymástól a komoly és a könnyű műfaj annyira, mint manapság. Ez a folyamat éppen akkoriban kezdődött, akkor kezdett kialakulni az a szórakoztató könnyűzene, ami később piaci alapokon, a bevételekből is meg tudott élni. Ugyanakkor a klasszikus muzsika megmaradt azon a területen, ami viszont csakis úgy tud működni, hogy szponzorok segítik. Lehet támogató az állam, de érkezhet szponzor a piaci szférából is. Lehár viszont ezt a darabot úgy írta meg, hogy számos eleme bármilyen operában vagy szimfonikus műben megállná a helyét. Dehir.hu: Bár népszerű az operett, Debrecenben egy ideig nélkülözték a nézők. Somogyi-Tóth Dániel: Operettbemutató tényleg hosszú évek óta nem volt Debrecenben, operettrészletekkel azért lehetett találkozni időnként – például a Kodály Filharmónia különböző produkcióiban is. Ahelyett azonban, hogy az operett műfaja alkalmi előadások formájában jelenne meg, sokkal jobbnak gondolom, ha egy olyan intézmény, mint a Csokonai Színház áll elő saját maga egy-egy magas színvonalon kiállított operett-előadással. Az a baj ugyanis, hogy az elmúlt években ráült egy rossz imázs az operettre, sokan azzal azonosították, ami a kisebb tévécsatornák olcsó műsoraiban feltűnt, vagy amivel önjelölt haknibrigádok járják az országot. Ezt a képet már elkezdtük ledolgozni, sokat javított rajta például a Kerényi Miklós Gábor vezette Budapesti Operettszínház is. Az igazi operett a komolyzene és a szórakoztató zene határán van. De ha már itt tartunk: tulajdonképpen Mozart muzsikáinak egy része is szórakoztató – természetesen teljesen más formában… Dehir.hu: Miért fontos ez a műfaj? Somogyi-Tóth Dániel: Sok nézőhöz tud szólni minőségi módon. Szerintem ma is megkerülhetetlen az operett, s nem túlzás azt állítani, hogy valamilyen szinten a reneszánszát éli. Ha úgy vesszük, vannak támadható stílusjegyei, mivel a legtöbb operett viszonylag egy sémára épül, rendszerint a vége előtt mindig összevesznek az addig nagy nehezen egymásra talált főszereplők, aztán meg csak kitisztul az égbolt és minden gyönyörű lesz. A prózai részek humora is egy tőről fakad. A víg özvegy ugyanakkor sok szempontból kilóg ebből a világból. Itt eleve két bonviván van, s a két női főszereplőt (Hannát és Valencienne-t) is gyakorlatilag egy szinten lehet venni az éneklés tekintetében. De maga az egész zenei szövet is sokkal több operára jellemző motívumot tartalmaz, talán azt lehet mondani, hogy Lehár műve a legoperaibb operett. Emellett olyan melodikus tartalma van, a második felvonástól annyi sláger szerepel benne, amelyek szinte minden gálán elhangoznak, hogy e tekintetben is elsők között van az operettek között.. Dehir.hu: Nagy kérdés, mennyire tudja megtalálni az operett a fiatalokat. A víg özvegyre be lehet csábítani a tizen- és huszonéveseket? Somogyi-Tóth Dániel: Miért is ne? Szerintem igen. Az a fiatal, aki szereti a színházat, akit érdekel a kultúra, az szerintem be fog jönni erre a darabra is. Úgy gondolom, ebben az is segít, hogy változik, s jó irányba változik az operettről alkotott kép. De szerintem az is vonzó lehet, s utat nyithat a fiatalokhoz, hogy a Csokonai Színház előadásában kifejezetten remek, fiatal színészek és énekesek szerepelnek. Ráadásul A víg özvegy most különlegesen szépen szól, ugyanis a kiadónak és jogtulajdonosnak köszönhetően nagyon jó kottát kaptunk, s ez szerintem átjön az előadáson is. Szóval olyan előadás ez, amit feltétlenül meg kell nézni.

48 Búbánat 2013-09-21 15:11:28 [Válasz erre: 47 Búbánat 2013-09-13 11:01:44]
[url] http://nol.hu/kult/20130917-a_bus_ozvegy; Fáy Miklós: A bús özvegy [/url] ZENE Lehár: A víg özvegy (Debreceni Csokonai Színház) Zászlóbontásnak elég hervatag lett az új évad és az új éra indulása Debrecenben. A víg özvegy. Van a darab körül egy meglehetősen makacs tévképzet, hogy ez talán könnyű volna, operett és operettli. Fáy Miklós| NOL| 2013. szeptember 17. „Nem arról van szó, hogy a könnyű műfajnál nincs nehezebb, hanem hogy speciálisan ez az operett nagyon nehéz. A történet valami aranykorba visz, amikor Európa egységes volt, furcsa módon egységesebb, mint ma, amikor a balkáni államok mulattak a párizsi követségen, de már csak hitelből. Mégis egy volt a világ, a pontevedróiak vagy montenegróiak igaz, hogy különös népek voltak, de ugyanabból az anyagból valók, mint a fővárosi ficsúrok. Lehetett Bécsben vagy Pesten nevetgélni rajtuk, mi is Párizsba vágytunk, hogy onnét szörnyülködjünk a magyar ugar felett. De el is jutottunk Párizsba, közben pedig azzal vigasztalhattuk magunkat, hogy mégsem vagyunk balkániak. Most ezzel nem nyugtathatjuk magunkat, leszakadtunk, valóban mi vagyunk Pontevedro, már nem odatartozunk, hanem ide, fönn az orrunk és üres a kezünk. Magunkon kellene nevetnünk, és ha ezt nem érzi meg az előadás, akkor csak arra hivatkozhat, hogy kikerülte ugyan az alapkérdést, de nagyon profi, nagyon szórakoztató, nagyon zene. Ehhez képest a debreceni előadás nagyon nem zene. Cserébe nagyon hangos, a zenekar elképesztő rondán és stílustalanul csörömpöl az árokban, azt a varázsos léhaságot, amiről egy élvezhető előadás szólhatna, még megsejteni sem lehet."

47 Búbánat 2013-09-13 11:01:44
Ma este Víg özvegy-premier a Debreceni Csokonai Színházban [url] http://szinhaz.hu/operett/53504-az-operett-meset-szolgaltat-jon-a-vig-ozvegy-premier-debrecenben; „Az operett mesét szolgáltat” [/url] Magyar Színházi Portál, 2013. szeptember 13. péntek, 07:00 A debreceni Csokonai Színház szeptember 13-án mutatja be Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét Horváth Patrícia rendezésében. Horváth Patrícia rendező: „Az operettek nagyon erősen kötődnek ahhoz a korhoz, amelyben íródtak. Én azt gondolom, hogy ha a századforduló Osztrák-Magyar Monarchiája és a két világháború közötti boldog békeidők világa nem létezett volna, akkor ez a műfaj sem született volna meg. Az operett ugyan konkrét korhoz köthető, mégis örökérvényű, mert a felnőtt emberből soha nem tűnik el a tündérmese iránti vágy. Az operett a fel nem nőtt gyerekek meséje. Nagyon fontos, hogy minden ember gyerekből válik felnőtté, a gyerekek pedig a mesék világán nőnek fel. Szerintem az teljesen elvetemült gondolat, hogy ha az ember felnőtt lett, többé nem vágyik a mesékre. És az operett az egyetlen olyan műfaj, amely ezt tudja szolgáltatni. Hús-vér emberekről, férfi-nő viszonyról és a világ egyetlen igazi mozgatórugójáról, a szerelemről szól – tündérmesei köntösbe ágyazva. És ebből egy olyan történet kerekedik, amely egyszerűen boldoggá tesz.” Glavári Hanna szerepében: Zavaros Eszter „Hannáról nekem elsősorban Kalocsai Zsuzsa vagy Sáfár Mónika megközelíthetetlen nagyasszonya jut eszembe. Horváth Patrícia elképzelésében Hanna egy iszonyúan nőies, kislányos, mégis olyan céltudatos és motivált nő, akiben ugyanúgy fellelhető a megközelíthetetlenség és az erő, mint az előbb említett nagyasszony típusú szemléletben…” Danilovics Daniló szerepében: Bakos-Kiss Gábor „Az előadásban a férfi főszereplő, Daniló alakját formálom meg, ami egy különleges, jól játszható szerep. A víg özvegyben nem egyszerűen az a történet menete, hogy a bonviván meglátja a primadonnát, azonnal beleszeret, és a kérdés csak az, hogyan legyenek egymáséi, hanem itt előtörténet is van, ezért mélyebb érzelmi rétegeket is föl lehet tárni, ami színészi szempontból igen hálás feladat. Nemcsak egy züllött, mulatozós, orfeumozós figurát kell eljátszani, hanem meg lehet mutatni azt is, hogy mitől ilyen. A mi előadásunk nem akarja „megúszni” azt, hogy komolyan belemenjünk az emberi viszonyokba és érzelmekbe. A darabhoz ugyanúgy közelítek, mint egy kortárs drámához, és nem hagyatkozom arra, hogy adott helyen a bonviván hagyományosan csak áll és énekel…”

46 Búbánat 2013-04-05 16:47:13 [Válasz erre: 45 Búbánat 2013-04-05 16:46:06]
[url] http://szinhaz.hu/interjuk/51352-bizom-magunkban-interju-rackevei-annaval; "Bízom magunkban" - Interjú Ráckevei Annával [/url]

45 Búbánat 2013-04-05 16:46:06
]url] http://szinhaz.hu/interjuk/51352-bizom-magunkban-interju-rackevei-annaval; "Bízom magunkban" - Interjú Ráckevei Annával [/url] /Szinhaz.hu 2013. március 29. péntek, 08:01/ Részlet az interjúból: "- Önök, akik Vidnyánszky Attila mellett dolgoztak éveken át, hogy élték meg azokat a kritikákat, támadásokat, változásokat, amelyekkel Attilának szembesülnie kellett? Ráckevei Anna: Dolgozni csak úgy lehet, ha az ember nem a konfliktusokkal foglalkozik. Az, hogy mi a véleményem a rendezőmet, az igazgatómat érő támadásokról, az ő gesztusairól vagy arról, ki hogy konfrontálódik a szakmában, nem befolyásolhatja, hogy én miként működöm, mint színész, mert különben a dolog elkezd valami másról szólni, aminek nem a színházhoz van köze. Attila és a munkatársai is képesek arra, hogy a konfliktusokat külön kezeljék, így a létrehozott előadások minőségét ezek nem befolyásolják, tehát a munka örömét sem veszik el. Az együtt töltött idő a gondolkodásé, az együttműködésé, a színésznek nem az a dolga, hogy magánemberként nyilvánuljon meg a színházában, vagy hogy vitába bocsátkozzon szakmapolitikai kérdésekben. - Egy igazgatónak azonban szakmai vitákban is részt kell vennie időnként... - Ráckevei Anna: A szakmai vitákban igen..."

44 Búbánat 2013-03-30 00:42:28 [Válasz erre: 43 Búbánat 2013-03-26 11:53:42]
[url] http://www.hirado.hu/Hirek/2013/03/28/14/Rackevei_Anna_a_debreceni_Csokonai_Szinhaz_uj_igazgatoja.aspx; Ráckevei Anna a debreceni Csokonai Színház új igazgatója [/url]

43 Búbánat 2013-03-26 11:53:42 [Válasz erre: 42 virius 2013-03-10 21:37:50]
[url] http://www.dehir.hu/kultura/eloszor-lesz-noi-igazgatoja-a-debreceni-szinhaznak/2013/03/25/; Ráckevei Anna személyében fennállása óta első ízben kerülhet hölgy a debreceni teátrum élére [/url]

42 virius 2013-03-10 21:37:50
[url]http://mno.hu/grund/kiderult-kik-palyaznak-a-debreceni-szinhaz-elere-1143659;Kiderült, kik pályáznak a debreceni színház élére[/url]

41 Búbánat 2012-07-25 11:40:31
Meghallgatás a debreceni színházban Grund/MNO 2012. július 24., kedd 16:17 Meghallgatást hirdet a debreceni Csokonai Sznház a jövő évad egy operabemutatójának szoprán szerepére. A debreceni Csokonai Színház meghallgatást hirdet Gioacchino Rossini A sevillai borbély című operájának Rosina (szoprán) szerepére. A szerepre operai képzettségű szopránok jelentkezését várják. Az előadást Szinetár Miklós rendezi a 2012–2013-as évadban. A meghallgatást augusztus 31-én tartják a színház nagyszínpadán, a jelentkezőknek Rosina áriája és recitativója mellett egy koloratúrszoprán bravúráriával kell készülniük. Zongorakísérőt a színház biztosít. Fényképes szakmai önéletrajzzal jelentkezni augusztus 28-ig lehet a színház titkárságán, postán vagy a magyar.orsolya@csokonaiszinhaz.hu e-mail címen.

40 Búbánat 2012-06-17 17:45:25
[url] http://csokonaiszinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=444:oesszefogas-egy-csaladert-koncert-lehner-balint-emlekere&catid=47:hirek-informaciok&Itemid=88; Összefogás egy családért – koncert Lehner Bálint emlékére [/url] A fellépő magánénekesek: Francesca Provvisionato, Kriszta Kinga, Mohos Nagy Éva, Albert Miklós, Balczó Péter, Böjte Sándor, Haja Zsolt, Ürmössy Imre, Pataki Potyók Dániel, Wagner Lajos A fellépő színművészek: Garay Nagy Tamás, Jámbor József, Kóti Árpád, Miske László, Vranyecz Artúr Közreműködik a Csokonai Színház énekkara, a Kodály Filharmonikusok. Vezényel: Kocsár Balázs, Csurgó Tamás, Pálinkás Péter, Blázy Lajos, Gyülvészi Péter. Fellép a debreceni Hajdú Táncegyüttes.

39 Búbánat 2012-04-21 14:06:08
[url] http://opera-vilag.hu/hirek_teljes.85+eve+szuletett+marsay+magda-1270.html; 85 éve született Marsay Magda [/url] „Rubányi Vilmos zeneigazgató és Kertész Gyula rendező működése alatt a színház „aranykorát” éli, ebben az időszakban számos kimagasló jelentőségű produkció kerül színre, amelyekben Marsay Magda művészete is kibontakozhat. 1958-tól kezdve a lírai és koloratúrszoprán szerepkör olyan nőalakjait formálja meg, mint Antónia, Micaela, Melinda, Mimi, Margit, Tatjána, Lauretta, Violetta, Lammermoori Lucia, Lakmé, Zsuzsika (Poldini: Farsangi lakodalom). Mozart operáiban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, a kritikák dicsérték stílusérzékét, finom pianóit.” „1971-ben mutatta be a Csokonai Színház Goldmark operáját, a Sába királynőjét, amelyben Szulamit kényes szólama várt a művésznőre. Ám mint a kritika bizonyítja: „Hibátlanul megfelelt cseppet sem hálás feladatának Marsay Magda, aki kivált a Szulamit-áriát formálta meg művészien és hatásosan.” (Albert István, Film Színház Muzsika, 1971/23.) Különleges hangi adottságainak köszönhetően Erkel Hunyadi Lászlójában Gara Mária lírai koloratúr és Szilágyi Erzsébetet drámai koloratúrszoprán szólamát is bravúrosan elénekelte. Verdi operái közül az Ernani Elvirájaként, Luisa Millerként, az Attila Odabellájaként és Don Carlos Erzsébet királynéjaként, Puccinitól a Manon Lescaut és a Pillangókisasszony címszereplőjeként nyújtott emlékezetes alakítást. Repertoárját színesítette még a Fidelio Marcellinája, a Bajazzók Neddája és Nicolai A windsori víg nők Vígnéja.” (Forrás: Jánosi Ildikó – Opera-Világ)

38 Búbánat 2012-03-22 01:13:19 [Válasz erre: 37 Búbánat 2012-03-21 16:36:42]
Érdemes volt megismerkedni Korngold fő művével itt Pesten. Nagy köszönet a Debreceni Csokonai Színház társulatának, hogy a magyarországi bemutató után nem sokra rá, elhozták a Fesztivál Színházba ezt az opera-ritkaságot. S persze, köszönet jár a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Müpa menedzsmentjének is, hogy sikerült időpontot találni és helyet biztosítani ennek a produkciónak. A debreceni előadás kritikáit olvashattuk, és aki elmulasztotta akkor és ott az előadást, most lehetősége volt ezt bepótolnia. Ahogy nekem is. Számomra nagy élmény volt "élőben" találkozni ezzel az eklektikus zenei nyelvezetet tartalmazó, a német posztromantikus stílust a tízes-húszas évek zenei formanyelvével ötvöző – a lírát és a drámát, a humort és a komort egyaránt befogadó – érzelemdús alkotással. Mindamellett igen hatásos darab, jól felépített, zeneileg igen igényes mű, mely hatalmas feladat az összes közreműködőnek. A zenekari és énekesi teljesítmények mellé nem kevés "színház" is társul, s mind ez együtt fantasztikus hatással van a nézőre-hallgatóra, a befogadóra. Itt most csak a két főszereplő alakításáról szólok: Rálik Szilvia és Nyári Zoltán brillíroztak szerepükben. Fantasztikus nagyot énekeltek/játszottak. Párosukat korábban is megcsodálhattam már: három évvel ezelőtt a Thália Színházban láthattuk őket együtt Kurt Weill „Mahagonny” című operájában, melyben Jenny Smith és Jim Mahoney szerepeikben mély átéléssel hozták a figurát. Azóta művészetük még jobban kiteljesedett, és ennek bizonyítéka ez a mostani Marietta/Marie - Paul megformálásuk zseniális volta. Egyenként szólhatnék a többi szereplőről, és kitérhetnék a színpad különböző pontjain elhelyezkedő nagy zenekar teljesítményére is - Kocsár Balázs kiváló karmesteri ténykedésével az élen, meg említhetném az énekkar, a gyermekkar, a táncosok munkáját, megérdemelne a rendezés, a díszlet-jelmez, valamint a video színpadi alkalmazása is néhány mondatot. De talán ez itt most fölösleges is. Aki ott volt szerda este a Fesztivál Színházban, tanúja lehetett egy nagyszerű, elegáns kivitelű operaelőadásnak, amely megérdemelt sikert aratott, és megajándékozott egy operaritkaság talán soha vissza nem térő személyes élményével.

37 Búbánat 2012-03-21 16:36:42
A mai ajánlatban nem látom, ezért ide írom a MÜPA honlapjáról: Budapesti Tavaszi Fesztivál Korngold: A halott város - a debreceni Csokonai Színház előadása 2012. március 21. 19:00 - 22:00 Fesztivál Színház Korngold: A halott város - opera három képben, német nyelven Paul: Nyári Zoltán Marietta, táncosnő /Marie, Paul elhunyt feleségének szelleme: Rálik Szilvia Frank, Paul barátja / Fritz, a Pierrot: Massányi Viktor Brigitta, Paul házvezetőnője: Bódi Marianna Juliette, táncosnő: Balla Melinda Lucienne, táncosnő: Rendes Ágnes Gaston, táncos / Victorin, a rendező: Cselóczki Tamás Albert gróf: Böjte Sándor Színészek: Bakos-Kiss Gábor, Tóth László, Kiss Gergely Máté, Mercs János, Szűcs Kata, Szalma Noémi Vezényel: Kocsár Balázs Közreműködik: Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház Énekkara, a Bányai Júlia Általános Iskola gyermekkara Díszlet: Dmitrij Kosztyuminszkij Jelmez: Bánki Róza Videó: Jóvér Csaba A rendező munkatársa: Bakai Barbara Rendező: Vlad Troickij Erich Wolfgang Korngold 1897-ben született Brünnben. A csodagyereknek számító fiú Bécsben nőtt fel, a bécsi Hofoperben mutatták be első balettjét 1910-ben. A világhírű karmester, Bruno Walter 1916-ban vitte színre Münchenben első két operáját: a Polükratész gyűrűjét és a Violantát. Giacomo Puccini 1920-ban, A halott város bemutatásának évében „a német zene legnagyobb reménységének” nevezte az akkor 23 éves Korngoldot. Az első világháború után szomorúan aktuális opera hatalmas sikert aratott: 1920-ban Hamburgban és Kölnben is bemutatták, egy évvel később pedig már a Metropolitanben tűzték műsorra New Yorkban. A halott várost tartja a zeneirodalom a később filmzeneszerzőként hatalmas hírnevet szerző Korngold fő művének. A 2004-es salzburgi újrafelfedezés óta tartó „Korngold-reneszánsz” részeként került sor a darab debreceni bemutatójára, melynek érdekessége, hogy a zenekar a színpadon foglal helyet, míg az énekeseket néma színészek „kettőzik le”. Kocsár Balázs karmester szerint „A halott város olyan, mintha egy kései Puccini-operát Richard Strauss hangszerelt volna meg”. Azáltal, hogy a zenekar a színpadra kerül, „nemcsak a zene, hanem maguk a zenészek is az előadás főszereplőivé válnak”. Rendező: Budapesti Tavaszi Fesztivál Jegyárak: 3000, 4000, 5000 Ft

36 Búbánat 2012-01-22 19:55:50
A Csokonai Színházban most este az opera-tagozat múltját felidéző kiállítás nyílt. A Debreceni magyar opera ünnepe címmel éppen gálaműsort ad a színház énekkara és a Kodály Filharmonikusok.

35 Búbánat 2011-08-22 13:25:39 [Válasz erre: 34 jukiguni 2011-08-22 13:03:54]
Valban, erre céloztam: ott helyben forgathatók a könyv lapjai.

34 jukiguni 2011-08-22 13:03:54 [Válasz erre: 33 Búbánat 2011-08-22 12:17:24]
Szerintem csak kikérhető és helyben tanulmányozható. A kikölcsönzés azt jelenti, hogy elvisszük haza a könyvet, amit a nevünkre írtak. Az OSZK-ból nem lehet kölcsönözni legjobb tudomásom szerint nem kölcsönző könyvtár.

33 Búbánat 2011-08-22 12:17:24 [Válasz erre: 32 Búbánat 2011-08-22 12:13:36]
Az Országos Széchényi Könvytárban megvan a könyv. Ott helyben kikölcsönözhető.

32 Búbánat 2011-08-22 12:13:36 [Válasz erre: 31 Spangel Péter 2011-08-22 08:17:42]
Az adattárban Simándy is szerepel: Bizet: Carmen - Don José - 1962. március 29. Bizet: Carmen - Don José - 1966. június 18. Bizet: Carmen - Don José - 1977. január 22. Verdi: Az álarcosbál - Richard gróf - 1962. január 19. Erkel: Hunyadi László - címszerep - 1974. február 27. Erkel: Bánk bán - címszerep - 1973. június 8. Ez utóbbi előadás lehetett a MÁO társulata fellépésének időpontja, ugyanis az adattárban olvasom, hogy ugyanezen a napon a Csokonai Színházban a Bánk bánban énekelt a pestiek közül Komlóssy Erzsébet (Gertrudis), Reményi Sándor (II. Endre), Sólyom-Nagy Sándor (Petúr bán), Melis György (Tiborc). Kórodi András vezényelte az előadást. Erre a könyvre egy pesti antikváriumban bukkantam. Ez az egy példány volt belőle.

31 Spangel Péter 2011-08-22 08:17:42 [Válasz erre: 30 Búbánat 2011-08-21 22:32:27]
A hetvenes évek elején volt egy operafesztivál, amikor a MÁO a Bánk bánt adta elő, Simándyval a címszerepben. Egyébként hogy lehet ehhez a könyvhöz hozzájutni?

30 Búbánat 2011-08-21 22:32:27
Mindenki figyelmébe ajánlok egy nagyszerű kézikönyvet. Papp János: Fél évszázad debreceni opera-előadásai (1952-2002) Kiadó: Csokonai Színház, Debrecen, 2002 278 oldal Előszó Lectori salutem! A magyar vidéki operajátszás meghatározó együtteseként számon tartott debreceni társulat fél évszázadáról készített adattárát tartja kezében az olvasó. Az elmúlt öt évtized 68 bemutatójának, 6 koncertszerű feldolgozásának, valamint 62 új rendezésű felújításának 2622 debreceni előadását vizsgálva összegeztük az egyes művek színrevitelében közreműködő rendezők, díszlet- és jelmeztervezők, karmesterek, énekesek, külföldi és hazai vendégművészek tevékenységének számszerű adatait. Időpontokra, nevekre, számokra épülő összeállításunk természetesen nem helyettesítheti a történeti és kritikai feldolgozást, azonban ezek a bizonyító értékű adatok alapjául szolgálhatnak színháztörténeti feldolgozásoknak. Adattárunkkal maradandó emléket kívántunk állítani a fennállásának 50 éves évfordulóját ünneplő debreceni operatársulatnak, amely fél évszázados működése során oly sok nagyszerű előadással, megannyi szép élménnyel ajándékozta meg az operabarátok népes táborát. A szerző Fellapozva az adattárat rengeteg érdekességre bukkanhatunk. Néhányat kiragadva belőle: - Mensáros László Verdi Traviatáját rendezte meg 1955. november 22-én. A 23 előadásból 6-ban a későbbi neves prózai színész énekelte Douphol bárót! - Svéd Sándor Luna grófot énekelte A trubadúrban 1962. június 2-án - Katia Ricciarelli a parmai társulat tagjaként a Bohéméletben lépett fel – Mimit énekelte – 1970. október 29-én. - Ilosfalvy Róbert a Bánk bán címszerepét kétszer énekelte a színházban: 1998. március 12-én és 15-én - Goldmark Károly: Sába királynője bemutatója: 1971. április 30. 21 előadást ért meg az opera. (Természetesen a teljes szereposztás fel van tüntetve, ahogy az összes játszott darabé.) - A Magyar Állami Operaház, Budapest vendégjátékára két alkalommal került sor: Traviata – 1955. július 10; Parasztbecsület és Bajazzók 1957. augusztus 7.

29 jukiguni 2011-08-21 18:00:06 [Válasz erre: 28 jukiguni 2011-08-21 17:50:57]
Egyébként magával az operával kapcsolatban elgondolkoztató a következő Goethe idézet, amit Fodor Géza írásából emelek át ide: "A sokoldalúság lényegében annyit tesz, hogy a nézõ belátja: nem tekintheti a színdarabokat kabátnak, melyet jelen igényei szerint pontosan a testére kell szabni. Nem lenne szabad örökké önmagunk s önnön szellemi, szívbéli, testi igényeink kielégítését várni el a színháztól, jobb lenne olykor utazónak képzelni magunkat, ki azokon az idegen helyeken s tájakon, hová tanulni és gyönyörködni indult, nem lelheti fel pontosan azt a kényelmet, melyet odahaza önmagához és egyéniségéhez idomíthatott." Hát igen....

28 jukiguni 2011-08-21 17:50:57
Jövőre megint lesz Bánk Debrecenben! Az eredeti zenei és dramaturgiai megoldásokkal ha nem is teljesen az eredeti szöveggel. Bár messze lakok Debrecentől, de ezúttal is köszönöm nekik, hogy meg merték lépni azt, ami mögül a MÁO másodszorra is kihátrált és most újra visszahozzák a repertoárba a darabot. És mindenki mondjon, gondoljon amit akar, nem érdekel: a MÁO példát vehet Erkel-ügyben a Csokonai Színházról!

27 Búbánat 2011-07-07 17:42:05
[url] http://fidelio.hu/opera/interju/kocsar_balazs_munkamanias_vagyok; Kocsár Balázs: Munkamániás vagyok [/url] Egy bekezdés az interjúból: „A zenekarnál és a kórusnál tavaly december 31-gyel lejárt művészeti vezetői megbízatásom, idén májustól új hajóskapitány állt a kormányrúdhoz Somogyi-Tóth Dániel személyében, és az együttes ezentúl Kodály Filharmónia Debrecen néven folytatja működését. Bár az új igazgatóval jó a kapcsolatom, sajnos azt kell mondanom, nem kettőnkön múlik, hogy Debrecenben tovább dolgozom-e majd.”

26 Búbánat 2011-06-29 22:47:40
A kultura.hu cikkét másolom ide: A debreceni Csokonai Színház a bytomi operafesztivál díszvendége 2011. június 28.A debreceni Csokonai Színház Bánk bán-előadása lesz a nyitánya idén az évenként megrendezendő dél-lengyelországi nemzetközi szabadtéri operafesztiválnak, a Bytomi Szentiván-éjnek. (MTI) - A Katowice melletti sziléziai városban, Bytomban működő, világszerte rangosnak tartott Sziléziai Operaház - Lengyelország második legnagyobb operaháza a varsói Teatr Wielki (Nagy Színház) után - évente megrendezi ezt a fesztivált, mindig Szent Iván éjszakája, azaz június 24. környékén. Az idei rendezvényt a magyar EU-elnökség június 30-i lezárásához, illetve a lengyel EU-elnökség július 1-jei kezdetéhez időzítették. A július 1-jén és 2-án tartandó operafesztivál előestéjén, június 30-án, 18 órai kezdettel Erkel Ferenc Bánk bán című operáját adja elő a debreceni Csokonai Színház társulata Kocsár Balázs vezényletével, Vidnyánszky Attila rendezésében. A főbb szerepeket Kiss B. Atilla, Keszei Borbála, Bódi Marianna, Bátki Fazekas Zoltán, Wagner Lajos és Rendes Ágnes éneklik. Az előadás felett védnökséget vállalt Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, Bogdan Zdrojewski lengyel kulturális miniszter és Szőcs Géza magyar kulturális államtitkár. Szőcs Géza az előadás megtekintése előtt beszédet mond az operaházban, ahol a Bánk bán után ünnepi fogadást is rendeznek. Július 1-jén a bytomi Dolomity Szabadtéri Színpadon Lengyel, magyar, két jó barát címmel, este nyolc órakor közös operagálát rendeznek a Csokonai Színház és a Sziléziai Operaház művészeinek, szólistáinak részvételével. Július 2-án, ugyancsak a szabadtéri színpadon este nyolckor a nagy lengyel romantikus zeneszerző, Erkel Ferenc kortársa, Stanislaw Moniuszko Rettenetes udvarház című operája kerül színre a sziléziai társulat előadásában. Az operafesztivált tűzijáték zárja.

25 pio 2011-06-23 16:22:59 [Válasz erre: 24 Héterő 2011-06-23 11:11:48]
Kösz Héterő, ez a pályázat (Somogyi-Tóth munkája) több mint érdekes. Csupa sejtetés, rosszallás ami a multat illeti, Kocsár neve sehol, sem pozitív, sem negatív értelemben, valamint fellengős nagyotmondás a jövővel kapcsolatban. Vajon komolyan gondolja a pályázó, hogy a mai Magyarországon egy szimfonikus zenekar igazán számíthat a magán-szponzorálásra?

24 Héterő 2011-06-23 11:11:48
[url]http://www.dbfilharmonikusok.hu/palyazatok/DFZKK_palyazat.pdf;Ezt találtam Debrecenről.[/url]

23 pio 2011-06-21 20:14:30
Tényleg, mi történt Kocsárral? Már a színházban sincs?

22 kothner 2011-06-21 17:52:03
Figyelmetekbe ajánlom Pál Tamás blogját.

21 Heiner Lajos 2011-05-30 09:54:29 [Válasz erre: 18 Búbánat 2011-05-29 13:10:20]
Pár éve a Salzburgi Ünnepi Játékokon láttam, élvezhető darab. Az előadás DVD-n is elérhető.

20 jukiguni 2011-05-30 06:52:03 [Válasz erre: 19 pizzicato 2011-05-29 23:38:30]
Sajnos elég sok hiba, elírás van a Winkler kötetekben. Én jobb híjján szoktam használni, de olykor még az operák cselekményét sem ismerteti a legpontosabban.

19 pizzicato 2011-05-29 23:38:30 [Válasz erre: 18 Búbánat 2011-05-29 13:10:20]
Zseniális kötetek...

18 Búbánat 2011-05-29 13:10:20 [Válasz erre: 16 Pál Tamás 2011-05-28 13:14:41]
Winkler Gábor "Barangolások az opera világában" c. kötetében annyit jegyez meg, hogy egyes források szerint 1925-ben Budapesten bemutatták, az operaház repertoárjában azonban nincs nyoma.

17 törpekirály 2011-05-28 16:23:52
Bocsánat, a bécsi Operaházban volt!De a zeneszerző akor is Korngold,biztos csak elirás volt!Elnézést

16 Pál Tamás 2011-05-28 13:14:41 [Válasz erre: 14 törpekirály 2011-05-27 08:35:09]
Akárhogy is kutatom, nem találok semmi utalást arra nézve, hogy ezt a remek operát valaha is játszották nálunk. Talán koncerten? Kedves Törpekirály, ossza meg velünk információit!

15 jukiguni 2011-05-28 12:38:47 [Válasz erre: 14 törpekirály 2011-05-27 08:35:09]
Mikor játszották és hol? Csak kíváncsi vagyok, mert én nem találtam róla adatot.

14 törpekirály 2011-05-27 08:35:09
A darab már ment Magyarországon!Nagyon klassz mű!Kiváncsi leszek a szereposztásra,mert a két főszereplő hangfajilag Wagner énekes kell legyen.

13 Budapest 2011-05-26 21:46:38 [Válasz erre: 12 Búbánat 2011-05-26 20:58:19]
ritka.

12 Búbánat 2011-05-26 20:58:19 [Válasz erre: 11 jukiguni 2011-05-26 12:20:18]
Ez egy remek darab! Megvan nekem DVD-n.

11 jukiguni 2011-05-26 12:20:18
A Csokonai Színház folytatja a hazánkban ritkán vagy még sohasem játszott operák színpadra állítását. A következő évadban színre viszik a következőt: Krongold: HALOTT VÁROS (opera) Rendező: Vlad Troickij Premier: 2012. február 24. Ezt még sohasem játszották kis hazánkban. És akkor egyesek a fidelion olyanokat írogatnak (a fórumozók közül, még mielőtt megint kapok egy pü-t egy komolyzenei oldal szerekesztőjétől), hogy nincsen szükség a vidéki opera játszásra, az opera maradjon csak az operaház falain belül és punktum.

10 70tamas 2011-03-22 11:03:31 [Válasz erre: 8 zalbarna 2011-03-22 10:58:53]
Remélem, nem... Nekem az utolsó előttinek feltett Bánsági Ildikó interjú sem megy, a korábbiak viszont igen.

9 70tamas 2011-03-22 11:02:10 [Válasz erre: 7 70tamas 2011-03-22 10:49:49]
Pár részletet feltettem belőle a youtube-ra (sajnos szinte minden áriából csak részletet adtak le): [url]http://www.youtube.com/watch?v=QYRlRy9hmiw;Don Carlos, Fülöp király áriája[/url] [url]http://www.youtube.com/watch?v=8G-Gn1iIJsE;Sarastro (második) áriája[/url] [url]http://www.youtube.com/watch?v=XU7nUVo_zJc;Ozmin akasztófaária[/url] [url]http://www.youtube.com/watch?v=TMOzBLY7NHQ;René király áriája (Csajkovszkij - Jolantha)[/url] [url]http://www.youtube.com/watch?v=oGJnQf4XsS4;Ha én gazdag lennék[/url]

8 zalbarna 2011-03-22 10:58:53 [Válasz erre: 7 70tamas 2011-03-22 10:49:49]
Nekem se megy... Lehet, hogy ugyanabból az okból, amiért éjfél után került adásba? :)

7 70tamas 2011-03-22 10:49:49
Végre leadta a tv a Tréfás György interjút, amit a halhatatlanokkal szoktak készíteni. Azt inkább nem kommentálnám, hogy miért éjfél utáni időpontban... Az interjú elvileg elérhető a videótárban [url]http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/03/19/11/Halhatatlanok_Tarsulata__Trefas_Gyorgy.aspx;itt[/url]. Nekem valamiért nem indul el, de talán nálam van a hiba, nem a videótáron.

6 jukiguni 2011-03-08 12:48:49 [Válasz erre: 5 jukiguni 2011-03-08 12:45:11]
Egyébként az 1872-es verziót is ritkán játszák. A mai előadások többsége a két, Muszorgszkij által készített változatból gyúrja össze az opera zenei anyagát.

5 jukiguni 2011-03-08 12:45:11
"Noha létezik a Borisz Godunovnak lengyel kép nélküli verziója, számomra az eleve „kiherélt” Borisz." Nem kiherélt, csak ős Borisz! Az opera legelső, 1869-es változata még nem tartalmazta a lengyel képet, azt csak az 1872-es átdolgozás alkalmával írta hozzá Muszorgszkij, ugyanekkor kihúzta a Vaszilij Blazsennij-székesegyház előtti képet, ezt a részletet Rimszkij-Korszakov sem illesztette vissza, hanem az utólag, Ippolitov-Ivanov hangszerelte át Korszakov stílusában és illesztette be az ő átdolgozott verziójába. Egyébként az 1869-es változat semmiképpen sem tekinthető a végső, kész verziónak, úgyhogy ezt ritkán játszák. Köszönet a debrecenieknek, amiért elsőként vitték azt színre hazánkban.

4 spirito 2011-03-03 15:08:28
Ott leszünk. Végre egy népszerű és hallgatható darab! Reméljük a szereplők sem okoznak csalódást! Sok szempontból érdekes szereposztás...

3 fruzsi11 2011-03-03 14:33:51
Pénteken Carmen bemutatóóóó!Gyertek szerintem jó lesz.Legyünk minnél többen hogy megmutassuk a nagy vezetőknek hogy az opárara igen is szükség van.Bemutató 2011.03.04.18.00 Csokonai Szinház

2 von Stolzing 2010-04-22 13:25:15 [Válasz erre: 1 -zéta- 2010-04-22 09:16:02]
Ó, te jó ég! IVA, tényleg elmentél egy előadásra? Sőt: kettőre? Nem vagy beteg? Biztos? Aggódom... A topiknak örülök. Meg annak is, hogy a debreceniek felhozzák az előadásaikat Pestre. Alig várom a Boriszt! Vidnyánszky zseni - egyébként. ;-)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.