Bejelentkezés Regisztráció

Bruckner


557 Andris 2010-07-01 23:55:21 [Válasz erre: 556 pszí 2010-07-01 23:48:08]
Hogy érdekelte-e, vagy nem, az engem nem érdekel :) . Na jó, persze ez nem igaz. Én ezt nem éreztem rajta, de elég nyilvánvaló, mivel csak egyszer rögzítette. Ettől függetlenül nekem bejött.

556 pszí 2010-07-01 23:48:08 [Válasz erre: 555 Andris 2010-07-01 23:10:20]
Igen, tényleg nem lassít, pedig kellene, a mű megszenvedi. Karajant ez a mű tényleg nem érdekelte, nagyon érezhető.

555 Andris 2010-07-01 23:10:20 [Válasz erre: 554 pszí 2010-06-30 18:34:38]
Az első tétel vége kicsit gyors, de nekem bejön, hogy a kottába beírtak ellenére nem lassít a legvégén. Egy ismerősöm mondta, hogy ő hallott egy felvételt a 6.-ból Karajannal, és a lassú tétel szétesett. Nos, az abruckner.com szerint Karajan csak egyszer vette fel a 6.-at, szóval ennek a felvételnek kellett lennie, én azonban semmi hibát nem fedeztem fel benne. Nyilván ez nem jelent semmit :) (de lehet, hogy az ismerős emlékezett rosszul...).

554 pszí 2010-06-30 18:34:38
Anton Bruckner (1824 - 1896) VI. szimfónia, A-dúr Berlini Filharmonikus Zenekar, Herbert von Karajan DG CD | ADD Stereo | Rec.: 1979. IX. | Studio

553 pszí 2010-06-30 16:11:12
Anton Bruckner (1824 - 1896) IX. szimfónia, d-moll Bécsi Filharmonikus Zenekar, Carl Schuricht EMI CD | ADD Stereo | Rec.: 1961. XI. 20-22 | Studio Ez is nagyszerű előadás. Kár, hogy Bruckner már nem tudta befejezni a művet, a korábbi szimfóniák erényeit szépen ötvözi a mester, de ami még fontosabb: nagyot lép előre a szerző utolsó alkotásában. Rendkívül hatásos zene.

552 pszí 2010-06-30 14:06:25
Anton Bruckner (1824 - 1896) VIII. szimfónia, c-moll (Haas) A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara, Rafael KUBELÍK BR CD | ADD Stereo | Rec.: 1977. V. 12-13 | Studio Nagyszerű előadás!!

551 Andris 2010-06-29 22:52:07 [Válasz erre: 548 Steff 2010-06-29 20:28:04]
Dobjuk, rajtam nem múlik :) !!!!!

550 Andris 2010-06-29 22:51:08 [Válasz erre: 547 pszí 2010-06-29 15:48:05]
Igen, az erőszakos kifejezés azt hiszem tökéletesen ráillik :) . Érdekes, hogy nekem most egyértelműen Karajan a legjobb, Tintnert, akit korábban istenítettem, pedig már nem is hallgatok. Igaz, mostanában nem is az egyes felvételekkel, hanem egy legjobb komplett összkiadás keresésével foglalkoztam :P . Inbal azért a 2. helyet megkapja nálam :) . De igényes, pontos könyv kéne, nem valami kitalált, kalandos "életregény". Ha anno a Zenei kiskönyvtár sorozatban megjelent volna róla egy könyv...

549 macskás 2010-06-29 20:44:38 [Válasz erre: 548 Steff 2010-06-29 20:28:04]
VÉKONY? 300 oldal! De nem igazán jó, inkább ismeretterjesztő.

548 Steff 2010-06-29 20:28:04 [Válasz erre: 547 pszí 2010-06-29 15:48:05]
Még az állítólag divatos Mahlerről is csak a vékony Carr-könyv látott napvilágot az utóbbi években, ha jól tudom. Brucknerről akkor lesz, ha összedobjuk a pénzt a fordításra meg a nyomdára.

547 pszí 2010-06-29 15:48:05 [Válasz erre: 546 Andris 2010-06-22 19:10:56]
Solti nyers és erőszakos, Karajan pedig távolságtartó és "túlságosan" elegáns. :-) Sajnos még nem volt alkalmam, de már belehallgattam néhány felvételbe. Nem volt rossz, de egyértelműen meggyőző sem, mint például Wand. :-) Igen, én is szívesen fogadnék egy igényes kiadványt, de ahol ma tartunk, ott rendkívül csekély az esélye ilyen jellegű kiadványok megjelenésének... :-(

546 Andris 2010-06-22 19:10:56 [Válasz erre: 544 pszí 2010-06-07 01:35:03]
Inkább Soltinál érzem mostanában ezt a túlzott tökéletességre való törekvést. Karajannál ezt sosem éreztem, nála azt a fajta "unottságot", amit már kiveséztünk. De nem ezért írok, hanem hogy megkérdezzem, hallgatod-e Inbalt :) . És egy korábbi témát megint felhoznék: szerintetek nem felháborító, hogy nem jelent még meg a Mesterről egyetlen könyv sem magyarul?

545 Andris 2010-06-07 16:59:35 [Válasz erre: 544 pszí 2010-06-07 01:35:03]
Igen, de a régebbi videókról amit írtam, nem csak a berlinieknél érzem, hanem mintha azokban az időkben az összes zenekar unottabban játszott volna.

544 pszí 2010-06-07 01:35:03 [Válasz erre: 543 Andris 2010-06-07 01:16:12]
Azért érzed ezt, mert Karajan a legapróbb részleteket is megtervezte, és kézben tartotta. A zenészeknek tulajdonképpen zéró szabadsági foka volt. Voltak olyan napok a felvételek során, amikor a zenészek egyszerűen már fizikailag nem bírták, de Karajan akkor is, a végletekig tökéleteset akart, és ugyanazt felvetette akár negyvenszer is, biztos ezt érzed...

543 Andris 2010-06-07 01:16:12 [Válasz erre: 542 pszí 2010-06-07 01:00:53]
Amit még érzek nála, hogy a zenekar is egyfajta tartózkodással, unalommal játszik (pont az említett 2. DG-s Beethoven sorozaton ennek az ellentétét érzem, a 3.-at viszont nem ismerem). És úgy általában ugyanezt a ridegebb zenekari játékot vettem észre régebbi (60-as, 70-es évekbeli) videókon más karmesterekkel is.

542 pszí 2010-06-07 01:00:53 [Válasz erre: 541 Andris 2010-06-07 00:05:53]
Igen, ez igaz, Karajan egyfajta tartózkodással áll általában a művekhez. Az első DG-s Beethoven ciklusában elsősorban bizonyítani akart, a másodikban már inkább a szerző és annak mondanivalója áll a középpontban, a harmadikban pedig összegez, és "lazábban" kezeli a zenekart is. Mindezek ellenére, szerintem mégis az első sorozat a legjobb, mert ott is előjön ám a mondanivaló, és tud Karajan játékos és heroikus is lenni, amikor kell - de itt ragyog a szerző zsenijének fénye a legszebben. Én Furtwängler Beethovenjeit nem tudnám rendszeresen hallgatni. Nagyszerű drámákat vezényelt, még a VIII.-ból is, de ezek a szimfóniák nem csak ennyiből állnak. Sokkal, de sokkal gazdagabbak ennél. Karajan pedig fényesen ötvözi a szélesebb palettáról válogatott alkotóelemeket. Nagyszerű Rafael Kubelík Beethoven ciklusa is (szintén DG). Itt nem a zseni fénye van a középpontban, hanem inkább a zseni ereje. Viszont, Bruckner topikban, hogy Brucknerről is essék szó, kényelmes kapcsolási pontot adnak Furtwängler Bruckner-felvételei. Nagyon nem tetszik nekem a túlzott önkényessége, pl. az V. szimfónia Scherzo tétele túlságosan is gyors vele, és az a hatásszünet az elején... Inkább bombasztikus az egész - hangsúlyozom, legalábbis számomra, mert kiváló zeneértők tartják óriási teljesítménynek például a VIII. szimfóniából vezényelt saját verziót is. Ízlés kérdése elsősorban, Bruckner is mindenkinek picit (vagy nagyon) mást jelent. Persze, amíg nem nagyon ismer más felvételeket az ember, addig nagyszerűek ezek is, de ha Bruckner, akkor nekem inkább Günter Wand, ő az igazi.

541 Andris 2010-06-07 00:05:53 [Válasz erre: 538 pszí 2010-06-06 04:09:04]
Ha már szóba jött Karajan: ezt a fajta "ridegséget" én is érzem majdnem minden általam ismert felvételén, főleg a 62-es (vagy 63-as) Beethoven-összkiadásán (a 77-es szerintem legalábbis ilyen szempontból sokkal jobb, ott végre mintha ő is élvezné a zenélést :) ). Biztos én érzem rosszul, és egyébként ennek ellenére én is nagyon szeretem a felvételeit. Mintha túlságosan is tökéletes akarna lenni, de mégsem görcsös (mint sokszor Solti). Olyat érzek nála, hogy ha egy adott lemeze nekem személy szerint nem is tetszik, egyszerűen meggyőző, amit csinál, és az ember úgy érzi, hogy ez a másfajta megközelítés is jó.

540 Andris 2010-06-06 13:53:25 [Válasz erre: 539 pszí 2010-06-06 04:10:42]
Remélem, tetszik majd! Mondom, a legkorábbi 3. ,4. és 8. sajnos lerontja az összhatást, de az előadások ott is nagyon jók. Meg ugye ott a 9. Finálé, de hát azt meg nem kötelező hallgatni :) . Viszont csomó helyen Inbal a zenével együtt dúdol, és ez igen zavaró. Egyébként Haitink sorozata is kiemelkedően jó.

539 pszí 2010-06-06 04:10:42 [Válasz erre: 537 Andris 2010-06-05 18:29:38]
El is felejtettem mondani, hogy beszereztem Inbal teljes sorozatát, de még nem hallgattam meg egyik felvételt sem.

538 pszí 2010-06-06 04:09:04 [Válasz erre: 534 Andris 2010-06-04 23:12:20]
Látom, Karajan elvarázsolt. :-) Egyébként, ezek az előadások valósággal tökéletesek, legalábbis, technikai szempontból. Viszont, ridegek. Legalábbis az I., II., és VI. mindenképpen, ami a leginkább rendben van, az a VII. és a IX. és még azért a IV.-is. Egyébként, nem szeretnék Karajan ellen beszélni, nekem egyik kedvenc karmesterem is, de Brucknerben nem az igazi.

537 Andris 2010-06-05 18:29:38
Inbal sorozata egyébként még mindig az egyik legjobb, sőt, majdnem jobb is, mint Karajané. Csak ő a verziók választásánál marad alul. Masur összkiadása megvan valakinek? Milyen? Arra még kíváncsi lennék.

536 Andris 2010-06-05 18:12:05 [Válasz erre: 533 Andris 2010-06-04 23:08:04]
A 2. Scherzója azért ilyen rövid, mert Karajan nem ismétel benne sehol.

535 Andris 2010-06-04 23:20:54
Az egész sorozat egyik legzseniálisabb része egyébként a 9. 1. tételének kódája. Félelmetes pianóról indít Karajan, a zárás pedig döbbenetes. Ha jól tudom, a 9 szimfónián kívül csak a Te Deumot és a 2. misét vette fel.

534 Andris 2010-06-04 23:12:20 [Válasz erre: 528 Steff 2010-06-04 14:52:14]
Persze, ez nekem is eszembe jutott, főleg, hogy az 1.-t, 2.-at, 3.-at és a 6.-at csak egyszer rögzítette. Viszont akkor ennyi erővel a két korait is felvehette volna. És amúgy ettől függetlenül nekem tetszettek ezek is.

533 Andris 2010-06-04 23:08:04 [Válasz erre: 527 Sipi 2010-06-04 07:49:38]
Az említett 8. Scherzón kívül mindegyik tempó tetszett, talán még a 6. 1. tételének vége túl gyors, nem elég nyugodt. Akkor egy komplett tételidőtartam lista :) : No. 1 : 50:31 12:53 14:17 8:54 14:27 No. 2 : 60:08 18:16 17:34 6:12 18:06 No. 3 : 56:49 21:56 16:21 6:53 11:39 No. 4 : 63:56 18:17 14:29 10:43 20:27 No. 5 : 80:48 20:42 21:34 13:44 24:48 No. 6 : 57:36 15:16 18:58 7:52 15:13 No. 7 : 64:32 20:08 22:04 9:52 12:28 No. 8 : 82:06 16:47 15:05 26:07 24:07 No. 9 : 61:02 24:42 10:34 25:46

532 pszí 2010-06-04 16:31:18 [Válasz erre: 529 Steff 2010-06-04 14:53:51]
A Barbirolli-féle VIII. az egyik kedvencem, nagyszerű előadás.

531 balazsm 2010-06-04 16:23:37 [Válasz erre: 529 Steff 2010-06-04 14:53:51]
A Horensteineket ismerem. Ritkán játszott a BBC zenekara ilyen jól akkoriban. H. jó formában vezényel és a hangminőség is teljesen rendben van.

530 Steff 2010-06-04 15:51:22 [Válasz erre: 526 Andris 2010-06-04 00:50:12]
Lassú, nyúlós 8.-scherzók ellen Boulezt kell szedni!

529 Steff 2010-06-04 14:53:51
Mondhatna valaki valami jót/rosszat ezekről: 4., 5. (Sinopoli/DG) 4. (Kertész/BBC) 8., 9. (Horenstein/BBC) 8. (Barbirolli/BBC)

528 Steff 2010-06-04 14:52:14 [Válasz erre: 526 Andris 2010-06-04 00:50:12]
Hát, nem tudom... A korai szimfóniáknál pl. az volt a benyomásom, csak azért csinálta meg őket, hogy ne hiányozzanak a sorból. Üres darálásnak tűnt.

527 Sipi 2010-06-04 07:49:38 [Válasz erre: 526 Andris 2010-06-04 00:50:12]
És milyenek az átlagos tempók, a tételek időtartama?

526 Andris 2010-06-04 00:50:12
Időközben beszereztem Karajan összkiadását. Először csak pár részletbe hallgattam bele, és azok alapján eldöntöttem, hogy akkor most először végighallgatok egy teljes sorozatot. Pár nappal a befejezése után elmondhatom: ez a legjobb Bruckner-szimfóniasorozat! Már a 4. vagy az 5. szimfóniánál éreztem, hogy hacsak a hátralevő szimfóniákban nem történik valami szörnyűség, bizony megvan AZ összkiadás. Ha valamibe mégis bele akarnék kötni (azon kívül, hogy sajnos a kürtök szinte végig halkabbak a kelleténél, és ez nem a zenészek hibája...), akkor kb. ennyi lenne: a 8. Scherzója túl lassú, dagályos, a 9. Scherzójában pedig a második tutti kitörés előtt van egy számomra teljesen érthetetlen gyorsítás. Ha egyenként nézzük az előadásokat, nem biztos, hogy mindegyik az élmezőnyben lenne, de mint sorozat, ez a legegységesebb (már csak azért is, mert Karajan nem szórakozik a verziókkal, a standard változatokat vette fel). Korábban hallottam néhány Karajan felvételt, amik nagyon nem tetszettek, de azok biztos nem a sorozatból voltak. Lehet, hogy csak azért érzek így, mert ez az első összkaidás, amit teljesen végighallgattam, de ez van :) .

525 Hangyász 2010-03-17 10:47:13 [Válasz erre: 523 pszí 2010-03-13 16:53:00]
Welser-Möst? Neeeeee!!!!!!!!!!!!!! Sokkal inkább Thielemann a müncheniek élén. Viszont Tintner csalódást okozott ezzel a darabbal. A Skót Nemzeti Zkr. tisztességes társaság, de nem a müncheniek kategóriája.

524 pszí 2010-03-17 00:47:07
I. szimfónia, c-moll (Linzi verzió) Bécsi Filharmonikus Zenekar, Claudio Abbado (DG) Szép, élvezetes előadás.

523 pszí 2010-03-13 16:53:00
V. szimfónia, B-dúr London Philharmonic Orchestra, Franz Welser-Möst (EMI) Nagyon szép felvétel, sőt, csodaszép - és be kell látni, hogy ez a szimfónia lenyűgöző, nem csak méreteivel és arányaival, hanem, elsősorban inkább különleges, és egyedülálló mondanivalójával.

522 Andris 2010-03-12 12:56:02
Hehe, az eheti Kimernyán Celi-re tippeltem, és bejött :D .

521 pszí 2010-03-10 23:53:03
Anton Bruckner (1824 - 1896) IV. szimfónia, Esz-dúr (2. verzió, 1878/80) A Kölni Rádió Szimfonikus Zenekara, Günter Wand RCA CD | ADD Stereo 96 kHz 24 Bit | Rec.: 1976. XII. 10 | Studio Günter Wand csodálatos Bruckner-karmester.

520 Andris 2010-03-04 18:39:50 [Válasz erre: 519 Andris 2010-03-04 18:35:26]
Szóval, akkor a két link: [url]http://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0104/18.htm;link1[/url] [url]http://epa.oszk.hu/00800/00835/00041/112.html;link2[/url]

519 Andris 2010-03-04 18:35:26
Amit igazán sajnálok, hogy itthon semmi könyv nem jelent meg a Mesterről. A hét zeneműve sorozatról, a Pándi Marianne-féle Hangversenykalauzról tudok, amiben írtak róla vagy a műveiről. Illetve van 2 cikk: egy Muzsika-beli William Carragannel (aki befejezte a 9. fináléját):[url]http://epa.oszk.hu/00800/00835/00041/112.html;link[/url], és egy itt :[url]http://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0104/18.htm;link[/url]. De egy igazi életrajz, vagy még inkább egy tudományos munka várat még magára. Külföldön pl. van egy könyv a 8. szimfóniáról, az milyen jó lehet!

518 pszí 2010-03-04 18:11:25 [Válasz erre: 516 pszí 2010-02-27 17:40:06]
Ugyanezt, Wand zöld dobozos sorozatából. Ez az igazi. Celibidache felvételén az első tétel erős, de ez inkább abból következik, hogy az képes jól alkalmazkodik a koncepcióhoz. Viszont, a többi tételben nagy melléfogást jelent ugyanez, mert megerősíti és felszínre hozza a mű hiányosságait, bár így a csúcsok hatásosabbak, de egyáltalán nem kompenzálnak - de a finálé bizonyos helyeken kiváló és fenséges. Wand viszont sokkal intelligensebben, jobb formaérzékkel interpretálja a művet. Ami igazán fontos: megszólal a mondanivaló, úgy, ahogyan kell - és valami megmagyarázhatatlan bensőség árad a műből az ő olvasatában. Celibidache erőszakossága (katatóniája) megcsonkítja ezt - sajnos.

517 pszí 2010-02-27 19:48:57 [Válasz erre: 516 pszí 2010-02-27 17:40:06]
Megdöbbentő, hogy ezeknek a Bruckner-szimfóniáknak mekkora spirituális erejük van.

516 pszí 2010-02-27 17:40:06
Anton Bruckner (1824 - 1896) V. szimfónia, B-dúr (Haas kiadás) Münchner Philharmoniker, Sergiu Celibidache EMI 2CDs | DDD Stereo | Rec.: 1993. II. 14-16 | Live Érdekes volt Wand, Thielemann és Jochum interpretációi után. Összességében nagyon hatásos felvétel, de az élvezéséhez jól kell ismerni a művet.

515 Momo von Hofmannsthal 2010-01-05 02:14:20 [Válasz erre: 514 pszí 2010-01-05 02:05:47]
Igen, a 90-es évekbeli felvételei másak. De még az NDR zenekarral felvettek is, nem csak a berliniekkel készültek.

514 pszí 2010-01-05 02:05:47 [Válasz erre: 481 Momo von Hofmannsthal 2010-01-03 14:40:41]
Igen, de pont ezért nem tértem ki ezekre, csak a tényleg nagyon késeiekre, mert ahogyan te is mondod, akár a zöld dobozos sorozat részei is lehetnének. Egyébként, Wand felvételeinek van egyfajta bája - talán ez a legjobb szó. Érdekes az is, ahogyan a témákat és tömböket összekapcsolja; Haitink is jó, de az ő felvételei túlságosan is darabosak - legalábbis Wand interpretációihoz képest.

513 Andris 2010-01-04 23:29:04 [Válasz erre: 511 Andris 2010-01-04 22:42:31]
Az 5.-ről ezt írj a awiki (aminek ugye egyancsak nem kell mindent elhinni): 1896 first published version (Schalk) The first published version (which was also the version heard at the work's premiere) was edited by Franz Schalk. It is unclear exactly how much of the difference between the 1878 and 1896 versions was due to Bruckner and how much to Schalk, but it is generally agreed that most of the changes were unapproved by Bruckner and inauthentic. Schalk generally made Bruckner's music sound more Wagnerian, mainly by means of reorchestration. The most obvious differences occur in the coda of the Finale. In the last few pages, Schalk adds triangle and cymbals, and an offstage brass band. Schalk also made several cuts, mostly in the Finale. The only recordings of this version are by Hans Knappertsbusch, Leon Botstein and Noguchi, together with the recording premiere of the scherzo by Dol Dauber (see Discography below). All other recordings are of 1878 version in either the Haas or Nowak edition.

512 Andris 2010-01-04 23:20:53 [Válasz erre: 510 Momo von Hofmannsthal 2010-01-04 21:08:01]
A wikin olvastam, hogy Inbal vette fel legelőször, itt azt írják, Wöss vezényelte az ősbemutatót. Az abruckner szerint viszont az ő felvétele a legkorábbi. Szóval itt is nagy a kavarás.

511 Andris 2010-01-04 22:42:31 [Válasz erre: 510 Momo von Hofmannsthal 2010-01-04 21:08:01]
Nekem a Haitink/Bécsiek 3. szimfónia lemezzel voltak ilyen gondjaim. Nem egyezett a cd-n és a weblapom lévő verzió, de szerintem itt a cd tévedett. Az 5.-ből gyakorlatilag mindenki ugyanazt a verziót játssza: 1878, csak ezt Nowak is és Haas is kiadta, de az abruckner külön írja, hogy nincs jelentős különbség köztük. Szóval én is kíváncsi lennék a különbségekre. Egyszer ismerősömmondta, hogy Knappertsbusch felvételén van valahol cintányér, és a finálé vége is más. Amúgy az imslp-n lévő partitúra is más, mint a szokásos, talán ez a Knappertsbusch által vezényelt.

510 Momo von Hofmannsthal 2010-01-04 21:08:01 [Válasz erre: 509 Andris 2010-01-04 21:00:53]
Az a gyanúm támadt, hogy néha nem pontos a Bruckner website. (Bár nem akarom elhinni.) Most láttam pl., hogy szerintük Wand '89-es V. szimfónia felvételén, és Barenboim '94-es koncertlemezén ugyanaz a változat hangzik el. Nem hallgattam újra mindkettőt, de emlékeim alapján esküdni mernék, hogy másikat játszanak. (ha egyszer előszedem mindkettőt, és meghallgatom, majd beírom ide, milyen eredményre jutottam)

509 Andris 2010-01-04 21:00:53 [Válasz erre: 507 Momo von Hofmannsthal 2010-01-04 20:55:17]
Inballal. A 4.-ről azt olvastam, hogy ő vette fel legelőször a 4. eredeti verzióját, de az abruckner szerint nem. Viszont a 3.-ból tényleg ő volt a befutó.

508 Andris 2010-01-04 20:55:37
Anton Bruckner Symphony No. 3, 1873 Original Version Ed. Leopold Nowak Frankfurt Radio Symphony Orchestra, Eliahu Inbal 1982





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.