Bejelentkezés Regisztráció

Sass Sylvia


390 david28 2018-03-06 01:21:01

.


389 Búbánat 2018-02-12 21:24:08 [Válasz erre: 387 Búbánat 2018-02-09 10:07:22]

Kapcs. 387. sorszám alatti bejegyzéshez

1974. február 25., Kossuth Rádió, 19.40 – kb. 21.30

Kapcsoljuk a 6-os stúdiót

Offenbach-est

Vezényel: Breitner Tamás

Közreműködik:

Ágay Karola, Barlay Zsuzsa, László Margit, Sass Sylvia,

Berkes János, Korondy György, Melis György,

az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc

1. Hoffmann meséi

a.) Bevezető és a diákok kara (férfikar)

b.) Olympia áriája (Ágay, énekkar)

c.) Dappertutto áriája (Melis)

d.) Közjáték és Barcarola (Barlay, Sass, énekkar)

2. Szép Heléna

a.) Páris dala (Korondy)

b.) Öltöztető kar (női kar)

c.) Heléna románca (László)

d,) Álomkettős (László, Korondy)

3. Eljegyzés lámpafénynél

a.) Nyitány

b.) Veszekedő-kettős (László, Sass)

4. A varázshegedű – Rondó (Melis)

5. A gerolsteini nagyhercegnő – A nagyhercegnő dala (Sass)

6. A sóhajok hídja – A galamb és a héja (Berkes)

7. A 66-os szám – Házaló-dal (Melis)

8. Fortunio dala – Lauretta és Valentin kettőse (Ágay, Berkes)

9. Kakadu – Barcarola (Korondy, énekkar)

10. Orfeusz az alvilágban – Nyitány

 

Idézem ismét Sass Sylvia szavait a rádióközvetítésre (is) visszatekintve:

  • Változik-e a helyzet egyenes adásnál?
  • Úgy hiszem, az élő adás minden művész számára a legnagyobb félelem, ám ha közönség is van a stúdióban, a légkör már sokkal kedvezőbb. Ilyen nyilvános koncert volt az Offenbach-est, melynek felvételeivel később tévéfilm készült. A tévéstúdióban már szerencsére bőven kiélhettük mozgás és játékigényünket – különösen az Eljegyzés lámpafénynél veszekedés-kettősében. Szerencsére a zenei felvételen egyáltalán nem érződött hogy szűkebb, kötöttebb formák között készült, hanem azonos hangulatú volt a játék felszabadult, vidám légkörével.

388 Búbánat 2018-02-11 19:42:50 [Válasz erre: 387 Búbánat 2018-02-09 10:07:22]

Sass Sylvia az előző bejegyzésben bemásolt régi újságcikkben, a rádióban  és a televízióban  a mikrofon illetve a kamera előtti  ifjúkori szerepléseinek  kezdetekben benne meglévő feszültségéről árult el érdekeseket; a cikkben a hanglemezfelvételeit akkor még nem érintette - azok időben  csak később kerültek sorra…

Sass Sylvia: Hangok és képek

/Geopen Kiadó, 2004/

Idézem az életrajzi albumból a „lemezek” fejezetében írottakat:

A szerkesztő-író, Mentler Krisztina:

Mindannyian tudjuk, hogy egy színházi előadásnak éppen az a varázsa, hogy egyszeri és megismételhetetlen. A lényeg, hogy amíg az élő előadás elszáll, legfeljebb emlékeinkben él tovább, addig a lemez – ma már CD, kazetta – nemcsak maradandó, de a művészek részéről „lenyomat” is az utókor számára. A fentiekből következik, miért fontos és milyen felelősségteljes lemezfelvételt csinálni. Sass Sylviának rendkívül sok lemezfelvétele készült, szólólemezek és árialemezek éppúgy, mint teljes operafelvételek a világ legnagyobb lemeztársaságainál és a Hungarotonnál. Az előbbiekben emlegetett Metropolitan premier napjára - Puccini:Tosca. Sass Sylvia partnere Cavaradossi szerepében: José Carreras - 1977)  - a Decca cég kihozta első árialemezét, amit két héttel előtte vettek fel Londonban a Londoni Filharmonikusokkal, Lamberto Gardelli vezényletével. A borítón felirattal: „Az opera szenzációs új csillaga”.

Sass Sylvia:

„Három lemeztársasággal dolgoztam, elsőnek a Hungarotont említeném. A legtöbb lemezemet Lamberto Gardelli vezényli, aki Tullio Serafin nyomdokain a régi nagy olasz tradíciót tanította.

Nagyon kedves számomra a Kórodi András dirigálta Wagner-felvétel. Ez a kedvenc lemezborítóm is. Másik szívügyem a Lukács Ervin vezényelte Richard Strauss zenekari dalok. Egy-egy árialemez felvétele a stúdióban 4-5 napot vesz igénybe; az egyik alkalommal Londonban nagy megtiszteltetés ért.

A felvételvezetőnek Christopher Raeburnnek említettem, nagyon szeretném Bartók A Kékszakállú herceg várának Judit szerepét lemezre énekelni, de álmaim között az is szerepelt, hogy Sir Georg Solti vezényelje, s egyszer csak – láss csodát, bejön a stúdióba Solti, igen kedvesen magyarul üdvözöl, és megkérdezi: „maga az a kislány, aki velem Kékszakállút szeretne énekelni?” Szinte elállt a lélegzetem, de nagy bátran igent válaszoltam.

Hát ilyen mesébe illő, ahogy elkészült a Deccával a Kékszakállú. A felvételből filmet is forgattunk Szinetár Miklós rendezésében.”

Mentler Krisztina:

Soltival még egy teljes operafelvételt készített, Mozart Don Giovanni című operájában Donna Elvirát énekelte 1978-ban. A sok budapesti Donna Anna után érdekes kaland volt egyazon operában egy másik hősnőt megformálnia.

Ebben az évben készült Bécsben a Philips kiadásában Verdi ritkán játszott műve a Stiffelio is. Az újévi koncerteknek is köszönhetően az egész világ ismeri a gyönyörű és csodálatos akusztikájú termet, a Musikverein Saalt. A partnere ismét José  Carreras volt.

 


387 Búbánat 2018-02-09 10:07:22

1974. szeptember 16 – 22. RTV Újság

Sass Sylvia

Ízig-vérig színpadi egyéniség. Legsajátabb közege az Operaház, az operaszínpad, legfőbb kifejező eszközei a zene, a mozgás, a játék. Pályája jelentősebb sikereit mégis végigkísérte a televízió vagy a rádió, itthon, sőt külföldön is.

  • Hogyan tudja önmagát megvalósítani, milyen „közérzettel” mozog a mikrofonok és kamerák világában?
  • Első rádiófelvételeimen rettentő félelem töltött el a teljesen új „közeg” – a tudat, hogy egy ária közben nem járkálhatok kedvemre, ahogyan a színpadon megszoktam, de még a fejemet sem fordíthatom félre, mert akkor torz hang kerül a szalagra. Sok időbe telt, amíg rájöttem, hogyan lehet a stúdió adta kötöttségeket megtartva belülről „lazítani”, hogy a teljes koncentráltság nem váljon a spontaneitás, a folyamat közvetlensége kárára. A rádiófelvételek különleges varázsa, ami egyben legnagyobb veszélye is: hogy megmarad. Egyegy jólsikerült színházi előadás örömébe gyakran vegyül szomorúság amiatt, hogy ez az élmény elszáll és legfeljebb csak foszlányok maradnak meg belőle a közönség emlékezetében. A rádiófelvétel azonban nemcsak a jó produkciót örökíti meg; felveszi és visszavonhatatlanná teszi a hibákat is. Ezért ha egy felvételemet visszahallgatom, fennáll az a veszély, hogy hangról hangra „kivesézem”, s a végén semmi sem fog tetszeni belőle. Később erről szerencsére leszoktam, mert rájöttem, hogy a hallgató sem steril „letisztított” produkciót akar hallgatni, és ha valami belső fűtöttségből, átérzésből születik, az a készüléken is „átjön”. Ma már bátrabban állok mikrofon elé, de ez kettős folyamat eredménye is: nemcsak én szoktam meg a stúdiót, bizonyára a technikai stáb is „hozzám edződött”. Úgy látszik, az is idő kérdése, amíg kitapasztalják, hogy melyik hangnak milyen felvételtechnika felel meg a legjobban. Persze az is lehet, hogy csak nekem tűnik ma már természetesebbnek a szalagról saját hangom, mint legelőször, amikor döbbenten hallgattam felvételeimet…
  • Változik-e a helyzet egyenes adásnál?
  • Úgy hiszem, az élő adás minden művész számára a legnagyobb félelem, ám ha közönség is van a stúdióban, a légkör már sokkal kedvezőbb. Ilyen nyilvános koncert volt az Offenbach-est, melynek felvételeivel később tévéfilm készült. A tévéstúdióban már szerencsére bőven kiélhettük mozgás és játékigényünket – különösen az Eljegyzés lámpafénynél veszekedés-kettősében. Szerencsére a zenei felvételen egyáltalán nem érződött hogy szűkebb, kötöttebb formák között készült, hanem azonos hangulatú volt a játék felszabadult, vidám légkörével.
  • Az elmúlt hetekben a moszkvai Csajkovszkijverseny megnyerésével kapcsolatban emlegették legtöbbet. Első nagy versenygyőzelme azonban a televízióhoz fűződik: itt nyerte a Kodály-dalverseny nagydíját, sőt egy különdíjat is…
  • Itt valahogy nem jelentettek külön problémát a kamerák és mikrofonok; a fő izgalmat maga a versenyzés okozta. A közönség jelenléte pedig nagy segítség volt. A tévéközvetítések egyedülálló varázsára a díjkiosztáson döbbentem rá. Amikor a legönfeledtebb pillanatban Antal Imre megkérdezte tőlem, hogy boldog vagyoke, én spontán kirobbanó örömmel vágtam rá: „hát az nem igaz!” Ekkor jöttem rá, hogy nem baj, sőt szerencsés, ha az ember nem valami előre beállított merev pózban áll a kamera elé, hanem oldottan és önfeledten tud beszélni. Úgy vélem, a közönség számára is sokkal rokonszenvesebb, ha természetes, őszinte megnyilvánulásnak lehet tanúja.
  • Nemrég egy másik versenyen k ö z r e m ű k ö d ö k é n t került a kamerák elé.
  • A karmesterverseny középdöntőjén Medveczky Ádám vezényletével énekeltem az Otellóból a fűzfadalt. Ez volt talán eddigi pályám legösszetettebb izgalma, a kettős felelősség; saját produkciómon túl az érte való szurkolás. Nagy öröm, hogy részem lehetett sikerében!

/Korda Ágnes/


386 Búbánat 2017-11-27 14:30:28 [Válasz erre: 384 Búbánat 2017-09-14 10:07:40]

A Zsidó Kulturális Fesztivál egyik legjobban várt eseménye Sass Sylvia koncertje volt. Az 1970-es, 80-as évek sztárszopránját operaházi sikerei, külföldi meghívásai, s az olyan kiváló Hungaroton hangfelvételeken, mint Verdi Ernánijában, vagy a Lombardokban nyújtott alakításai emelték a dívák sorába.

Meglepetésként hatott fellépése a Fesztiválon, stílusosan a Goldmark teremben, mivel a művész az elmúlt másfél évtizedben nem lépett fel jelentősebb hangversenyen. Partnere a kiváló zongoraművész Hauser Adrienne volt.

A műsor nagy részében a közönség egy francia összeállítást élvezhetett, Saint-Saëns és Massenet áriák csendültek fel. Nagy sikert aratott Sass Sylvia a Sámson és Delila híres Csók áriájával („Mon cœur s’ouvre à ta voix”), Hauser Adrienne pedig leheletfinom Schumann összeállításával. A nézők lelkesen fogadták a művész „visszatérését”, a fellépők az ovációt ráadásként egy Rossini áriával köszönték meg.

/Cs. Z./

http://www.zsidokulturalisfesztival.hu 


385 Búbánat 2017-09-20 11:33:10 [Válasz erre: 383 Búbánat 2017-09-13 10:42:30]
[url] https://www.facebook.com/SYLVIA-SASS-1467818200150711/timeline/; Sass Sylvia [/url]

384 Búbánat 2017-09-14 10:07:40 [Válasz erre: 376 Búbánat 2017-08-06 22:54:26]
Kapcs. 376. sorszámhoz Ma esti hangverseny - a Zsidó Kulturális Fesztivál részeként: Sass Sylvia ária-és dalestje Hauser Adrienne zongorakíséretével | Goldmark terem | 2017. szeptember 14. (1074 Budapest Wesselényi utca 7.) "SYLVIA SASS Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas szoprán operaénekesnő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja és Hauser Adrienne zongoraművésznő egy csodálatos, lelket simogató zenei kalandozásra hív minket ezen az estén. A műsorban megelevenedik a francia operairodalom két sorsformáló nő alakja. Részleteket hallunk, Saint Saëns: Sámson és Delila című operájából és a ritkán játszott Massenet: Heródiásból. A koncert második része Schumann legfinomabb lélekrezdüléseit" Részletes program: • Camille Saint Saëns: Sámson és Delila, Tavasz-ária az I. felvonásból (Delila) • Camille Saint Saëns: Sámson és Delila, Bosszú-ária a II. felvonásból (Delila) • Camille Saint Saëns: Sámson és Delila, Csók-ária a II. felvonásból (Delila) • Robert Schumann: Fisz-moll Szonáta Op.11, 1. tétel • Jules Massenet: Heródiás, Ne taszíts el magadtól • Robert Schumann: 3 Dal, Clara Schumann átiratában In der Fremde – Idegenben Op. 39. No.1.; Schöne Fremde – Szép idegen Op. 39. No.6.; Widmung – Ajánlás Op. 25. No.1. • Robert Schumann: Mirtusz (Myrten) – Dalciklusból Op. 25 A héber dalokból: Aus den hebräischen Gesängen; Suleika dala, Lied der Suleika

383 Búbánat 2017-09-13 10:42:30
Ars Sacra Fesztivál „Az égbe szóló hang” Sass Sylvia ária- és dalestje 2017. szeptember 20. szerda 18.00 MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, 1. kerület Km. Nagy Márta – zongora, Kerényi Judit – oboa, Kovács Kinga – fuvola Handel, Fiocco, Mendelssohn művei mellett Bach-, Scarlatti- és Spontini-darabok is elhangzanak. Műsorból kiemelem: Händel: Ariodante, „Numi! Lasciarmi vivere” Händel: Semele, „Where'er you walk” Fiocco: Arioso Mendelssohn: Paulus Nr.7 Arie: "Jerusalem, Jerusalem" Scarlatti: Két szonáta A belépés ingyenes. A 120 ülőhely elfoglalása érkezési sorrendben történik.

382 Búbánat 2017-08-16 09:49:29 [Válasz erre: 381 nizajemon 2017-08-16 06:38:43]
Egy művész művészetének megítélése (valakiről) külső szemlélőktől - a rajongótól és a nem rajongótól egyaránt -, de a szakmai véleményeket tekintve is, a kollégák megállapításait is ideértve, más-más nézőpontot képviselhetnek. Ez alól Sass Sylvia sem kivétel. Természetes, hogy művészi teljesítménye, megosztja az értékelőket, a hallgató-néző is hajlamos arra, hogy "(le)egyszerűsítő" következtetésekre jusson valakiről. Számomra Sass Sylvia éneklése-játéka a színpadon vagy a koncerttermekben mindig is valahogy túl "modorosnak" hatott, ennek ellenére nagyra becsültem művészi kifejezőeszközeit, amelyekkel - még a manírjait is ideértve - szopránján interpretálta, előadta a nagy zeneköltőknek opera, oratórium, dal, operett, daljáték, könnyűzene műfajában alkotott műveik énekszólamait; színészi, karakter-megszemélyesítő ("átváltozási") megoldásai színpadon, kétségtelen, nem mindig azonos hőfokúak és sokszor nem "kompatibilisek", nem hitelesek a szerep megformálásakor - ez független a rendezői szándékoktól. Más kérdés: az énektechnika; mit vállal(hat) el vagy mit nem vállal(hatott volna) el. Tudjuk, Sass Sylvia egészségi állapota miatt idő előtt visszavonult a színpadtól. Ki tudja, ebben közrejátszhatott a rossz, idegőrlő, utóbb talán tévesnek bizonyult szerepvállalásai is... Mindenesetre, engem sok-sok, hatalmas zenei-vokális élményben részesített, ajándékozott meg a pályája kezdetétől - mindenekelőtt Verdi- és Puccini- szerepekben.

381 nizajemon 2017-08-16 06:38:43 [Válasz erre: 379 Búbánat 2017-08-15 22:48:11]
Minden nagyrabecsülésem ellenére is azt kell mondjam,hogy a művésznőt inkább hallgatni,mint látni "színészkedni".Tényleg nem értem,hogy gyönyörű,puha hanggal megáldott énekesnők miért nem szeretik a lírát,és törekednek a hangjuknak nem való drámai szerepekre.Az életben hány férfi szereti a drámázó hölgyeket?Százból talán egy sem. A Ladyt elénekelhetit eszköztelenül,"csak"a hang kifejezőerejére támaszkodva,van az olyan hatásos,mint szemforgatással súlyosbítottan.

380 Búbánat 2017-08-15 22:49:00 [Válasz erre: 379 Búbánat 2017-08-15 22:48:11]
[url] http://operavilag.net/interjuk/sass-sylvia/; „Csak olyan szereppel tudok azonosulni, ami a lelkemhez közel áll” – Sass Sylvia [/url]

379 Búbánat 2017-08-15 22:48:11 [Válasz erre: 378 nizajemon 2017-08-15 20:52:59]
Sass Sylvia: "Az ilyen szélsőséges figuráknál nagyon kell vigyázni az arányokra. Lady Macbeth ilyen még, ami talán a legkedvesebb összes szerepem között. Mindig úgy éreztem, hogy inkább színésznő vagyok, aki énekel." Mellesleg a Hungaroton 1984-es felvételén Sass Sylvia tíz évvel „idősebben” énekli Giseldát, hiszen először 1974-ben énekelte a szerepet. http://operavilag.net/interjuk/sass-sylvia/; „Csak olyan szereppel tudok azonosulni, ami a lelkemhez közel áll” – Sass Sylvia [/url] /Operavilag.net, 2009. december 4. - BÓKA GÁBOR interjúja/ „ – Az Ön nagy kiugrása A lombardok 1974-es budapesti előadásához kötődik. Azonban úgy tudom, ez a premier nem volt egészen zökkenőmentes… – Abban az időben gyakori vendége volt az Operaháznak Lamberto Gardelli, aki specialistája volt Verdinek, különösen korai operáinak. Persze a későbbieket is nagyszerűen vezényelte, de a korai darabokból olyasmit tudott kihozni, amire nagyon kevés zenész képes (rajta kívül talán csak egyetlen: Nello Santi). Két szereposztást tűztek ki A lombardokra: én a másodikban voltam, az elsőben Sudlik Mária volt Giselda. Hogy ki melyik szereposztásban énekelt, azt az Operaházban mindig befolyásolta, hogy ki került be korábban a színházba. Ezzel nem azt akarták sugallni, hogy a második szereposztás rosszabb, csupán annyit, hogy aki már énekelt néhány jó premiert, az megérdemli, hogy elsőként mutatkozhasson be egy szerepben. Nekem tehát egyáltalán nem esett rosszul, hogy második voltam, sőt könnyebbséget jelentett. Gardelli azonban ragaszkodott hozzá, hogy meg akarja hallgatni a másik Giseldát is. Előző este Szokolay Sámsonjában énekeltem Delilát, s annak ellenére, hogy Szokolay nagyon jól bánik az énekhanggal, a Sámson mégsem egy Mozart- vagy Verdi-darab: hatalmas ugrások vannak benne, ami nem kenegeti az ember torkát. Másnap reggel hív a titkárság, hogy azonnal menjek be. Meglepődtem, mert ilyenkor legalább egy napot szoktak adni a regenerálódásra. Ám most ragaszkodtak hozzá, hogy jelenjek meg, mert Gardelli hívat, s nem számít, milyen fáradt vagyok. Bementem: Gardelli rám se nézett, nem is köszönt, végigénekeltem a próbát, majd ő felment a titkárságra. Semmit sem tudok, mi történt, hogy történt, de egyszer csak közölték velem, hogy én éneklem a premiert. Ez több szempontból sem volt jó. Rám haragudott a másik énekesnő, holott én erről az egészről nem tehettem: nem én kértem a meghallgatást. Ennek ellenére Sudlik Máriával nagyon jó barátságban maradtunk, s végül ez semmit sem rontott a kapcsolatunkon – sőt. De mégis kínos szituáció volt, ami valahol rajtam csattant, noha én ártatlan voltam a dologban. Ettől kezdve aztán Gardelli eléggé ragaszkodott hozzám, s együtt csináltuk a Traviatát is, majd a Hungarotonnál készített Verdi-sorozatában is több felvételre meghívott. A lombardok pedig nagyon nagy sikert aratott. Különlegessége volt ennek az előadásnak, hogy vetített díszletei voltak, ami mobilissá tette a produkciót, s így a Covent Garden az egészet, úgy ahogy van, megvásárolta. Forray Gábor díszleteivel és Mikó András rendezésével pedig én is mentem Londonba, s ott énekeltem először José Carrerasszal, akinek szintén ez volt a londoni bemutatkozása.”

378 nizajemon 2017-08-15 20:52:59
Hallgatva a közvetítést,megint eszembe jutott,hogy mi a fenének kellett ezt a gyönyörű hangot a Ladyvel tönkretenni :((((((meg a többi,nem Neki valóval).

377 Búbánat 2017-08-15 09:06:14
A Bartók Rádió sugározza este: 19.35 – 22.00 Verdi: A lombardok (az első keresztes hadjáratban) Négyfelvonásos opera Szövegét Temistocle Solera írta Vezényel: Lamberto Gardelli Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karig.: Sapszon Ferenc) és a Magyar Állami Operaház Zenekara Hegedűszóló: Kovács Zsuzsa Szereposztás: Arvino - Ezio di Cesare (tenor) Pagano, a testvére - Kováts Kolos (basszus) Giselda, Arvino leánya - Sass Sylvia (szoprán) Viclinda, Arvino felesége - Misura Zsuzsa (szoprán) Acciano, Antiochia uralkodója - Gregor József (basszus) Sofia, a felesége - Jász Klára (mezzoszoprán) Oronte, a fiuk - Giorgio Lamberti (tenor) Pirro, Arvino fegyvernöke - Jánosi Péter (basszus) Milánó elöljárója - Gerdesits Ferenc (tenor). (Hungaroton, 1984)

376 Búbánat 2017-08-06 22:54:26
Szeptemberben kezdődik a Zsidó Kulturális Fesztivál A Goldmark teremben (Bp. VII., ker., Wesselényi utca 7.) Sass Sylvia ária- és dalestjére kerül sor Hauser Adrienne zongorakíséretével. SZEPT 14. CSÜTÖRTÖK, 18:00 „Sass Sylvia Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas szoprán operaénekesnő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja és Hauser Adrienne zongoraművésznő egy csodálatos, lelket simogató zenei kalandozásra hív minket ezen az estén. A műsorban megelevenedik a francia operairodalom két sorsformáló nő alakja. Részleteket hallunk, Saint Saëns: Sámson és Delila című operájából és a ritkán játszott Massenet: Heródiásból. A koncert második része Schumann legfinomabb lélekrezdüléseit tárja fel. A költészet és zene közös szárnyalása hangban és a zongora billentyűin.” Jegyár egységesen: 3.000 Ft

375 nickname 2017-03-18 11:26:09
Azért nem kell szeretni egy énekest se. Én pl. Sass Sylviát sohasem kedveltem. Tegnap hallgattam vele a Normát. Hát... Szépen énekel, jól énekel, de nem az énekesem. És még sorolhatnám a nagyokat, akiket nem kedvelek: pl. mindjárt Callas. Még a bel cantos operafelvételeiért se rajongok. Kezdjük ott, hogy agyon vannak húzva...

374 ladislav kozlok 2017-03-16 21:52:22 [Válasz erre: 370 Matyus 2017-03-16 15:31:50]
Es ki ?

373 ferocissimoato 2017-03-16 20:41:27 [Válasz erre: 370 Matyus 2017-03-16 15:31:50]
Matyus, ezt viccnek szántad? Mindig van, aki bizonyos emberek szemszögéböl jobban megérdemelné a Kossuth díjat, mint az illetö, aki megkapta. Nekem is lenne egyébb javaslatom is. De az nem jelenti azt, hogy Sass Sylvia Kossuth díján csodálkoznék...Nagyon megérdemelte!

372 Alvaro 2017-03-16 17:55:19
Sass Sylvia...végre megkapta,ideje volt

371 parampampoli 2017-03-16 16:48:27 [Válasz erre: 370 Matyus 2017-03-16 15:31:50]
Csodálkozom, hogy csodálkozol! Valószínűleg kevéssé ismered Sass Sylvia produkcióit fénykorából. Ajánlom elmélyedni művészetében egy kicsit jobban.

370 Matyus 2017-03-16 15:31:50
Sass Kossuth- díján csodálkoztam! Nem óhajtok vitába bocsájtkozni senkivel, de szerintem lett volna, aki jobban megérdemelte volna!

369 parampampoli 2017-03-16 14:52:59 [Válasz erre: 368 tiberio 2017-03-16 12:36:17]
Ezt a nyilatkozatot nem ismertem, de ennek alapján jogos volt a feltételezésed. Én csak arra emlékeztem, hogy Ferencsik kifejezett kérésére volt ő a Grófnő, és később Szilágyi Erzsébet a Hungaroton-felvételen.

368 tiberio 2017-03-16 12:36:17
Azt hiszem, e miatt a nyilatkozat miatt gondolhattam: "A Figaro házasságába Ferencsik János nagy visszatérésekor kerültem bele. Hosszú idő után dirigált újra az Operában, s ekkor osztották rám a grófnét. Őszintén szólva nekem nem volt könnyű vele dolgozni. Nem akarom megsérteni az emlékét, de néha úgy fogalmazott, hogy azzal megbántotta az énekest, s ez nekem nem esett jól. Szóvá is tettem ezt, mire azt válaszolta, ő ugyanígy beszélt Osváth Júliával is, és ő is rögtön sírt. Ez persze engem nem nagyon vigasztalt meg… De az emberi nehézségek ellenére művészileg nagy élmény volt ez a találkozás."

367 parampampoli 2017-03-16 11:15:39 [Válasz erre: 366 Edmond Dantes 2017-03-16 10:50:11]
Sem piros slafrokkra, se hajtűdobálásra nem emlékszem. A Grófnő 3. felvonásbeli ruhája volt piros, de az össze Grófné ugyanazt a ruhát viselte. Sass kétségtelenül fiatalabb volt náluk, de a szerep valóságos korától egyáltalán nem távoli életkorban. A keresztvizet nem szedte le róla senki, hatalmas sikert aratott, kritikákban is, egy külföldi operamagazin azt írta, hogy boldog lehet az a színház, akinek hétköznapi előadásokon olyan énekesek állnak rendelkezésre, mint Sass Sylvia és Melis György. Hogy hogy énekelte a Grófnőt Sass, arról álljon itt két felvétel, aki erről le akar szedni akármilyen vizet, tegye! https://www.youtube.com/watch?v=eQWz5X96ZBk https://www.youtube.com/watch?v=z77u8f9jTDw

366 Edmond Dantes 2017-03-16 10:50:11 [Válasz erre: 365 parampampoli 2017-03-16 10:28:05]
Máig emlékszem az említett Figaróra, amit talán éppen Ferencsik 70. születésnapjára időzítettek ajándékképpen számára és a a közönség számára és ami után nem sokkal a maestro -néhány évnyi mosolyszünetet követően- szerencsére visszatért az Intézményhez. A produkcióból -remélem erre is jól emlékszem- kirítt Sass Sylvia alakítása: vörös Schlafrockban szaladgált ide-oda a színpadon; sem életkora, sem beállítása nem felelt meg a Grófnéról általánosan kialakult gyakorlatnak. Ma (is?) alaposan leszednék a keresztvizet arról a 40 évvel ezelőtti ideges, "hajtűdobáló" figuráról, amit Grófnéként tálaltak. Az akkori kritikákat rég elfelejtettem, de az emlék megmaradt...ahogyan Kincses Veronika és Melis György szédületes Suzanne-ja és Almavivája...meg a címszereplő(k) gyenge-közepes alakítása.

365 parampampoli 2017-03-16 10:28:05 [Válasz erre: 364 tiberio 2017-03-16 10:21:57]
Nagyon jó viszonyban voltak. A Figaró Grófnőjére is ő választotta ki, és a Hunyadi Szilágyi Erzsébetére is ő kérte fel, de azt halála miatt már nem ő vezényelte.

364 tiberio 2017-03-16 10:21:57
Valami miatt azt gyanítottam, hogy Ferencsikkel nem volt jó a viszonya.

363 Búbánat 2017-03-16 10:07:12
Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Kossuth-díjat adományozott Sass Sylviának - Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Állami Operaház volt magánénekese részére a világ legrangosabb operaszínpadain és koncertpódiumain egyaránt rendkívül sikeres, az operairodalom szinte minden fontos drámai szoprán szerepét felvonultató művészi pályája, valamint a fiatal tehetségek felfedezése és nevelése iránti elkötelezettsége elismeréseként [url] https://zene.hu/20170315_sass_sylvia_kossuthdijas_lett_nyilatkozott_a_muveszno; Sass Sylvia Kossuth-díjas lett - nyilatkozott a művésznő [/url] /Zene.hu/ Erőt és biztatást ad a folytatáshoz Sass Sylvia operaénekesnek a Kossuth-díj, amelyet a szerdán a Parlamentben vehetett át. "Úgy érzem, 45 év munkájának elismerése ez a díj, végtelenül jól esik" - hangsúlyozta az MTI-nek a művész, aki felidézte: mély szálak fűzik az Operaházhoz, szép emlékeket jelentenek számára a Traviata, A lombardok és a Norma című operák, amelyek Lamberto Gardelli karmesternek köszönhetően zenei ünneppé váltak. "Nagy élmény volt együtt énekelni Ferencsik Jánossal, akivel a Figaro házassága című operában a Grófné szerepét alakítottam" - tette hozzá. A New York-i Metropolitan Opera színpadán 1977-ben debütált Tosca szerepében, José Carreras partnereként. A milánói Scalában a Manon Lescaut címszerepében lépett színpadra Plácido Domingo partnereként, Georges Pretre vezényletével 1978-ban. Mint mondta, 24 évet töltött az operaszínpadokon, számos alkalommal énekelte Bartók A kékszakállú herceg várát, többek között a New York-i Carnegie Hallban, Manchesterben Kent Nagano karmesterrel, Tokióban, valamint a Solti György emlékére rendezett budapesti koncerten. A legkedvesebb hősnő, amelyet életre keltett, Lady Macbeth volt. Először 1977-ben énekelte Torinóban Renato Bruson és Carlo Bergonzi partnereként. A szerepálma a Salome volt, amely a budapesti Operaházban valósult meg 1989-ben Kovács János vezényletével. A legtöbbet Puccini Toscaját énekelte, nagyon kedvesek számára a római Terme di Caracalla-előadások, de sosem felejti el az első budapesti Toscát James King oldalán. Húszévesen kezdte Pályáját húszévesen kezdte 1971-ben, együtt dolgozhatott mások mellett Nicola Rescigno, Gianandrea Gavazzeni és Georges Pretre karmesterekkel, valamint Jorge Lavelli, Jean-Pierre Ponnelle, Pier Luigi Samaritani és Hugo de Ana rendezőkkel. Kiemelte továbbá Mikó Andrást, aki a Zeneakadémián is tanította és az Operában számos előadást rendezett. Számos lemezfelvételt készített a Hungaroton gondozásában, többek között a Hunyadi László, a Medea, a Macbeth, az Attila, az Ernani, a Belfagor és A lombardok című operákat. A Decca lemeztársasággal felvette a Don Giovanni és A kékszakállú herceg vára című operát Solti György vezényletével, a Phillips lemeztársasággal pedig Verdi Stiffelio című művét Lamberto Gardelli dirigálásával. Már negyven éve a festészet is elkíséri pályáján, képeit eddig 56 kiállításon mutatta be. Fontos része életének az írás, 2006-ban jelent meg első kötete A belső hang címmel, 2009-ben rajzait is tartalmazó Az álmok éneke, 2011-ben Az angyalok bűvöletében, s reményei szerint idén napvilágot lát a negyedik könyv Akarsz velem repülni? címmel. Sass Sylvia kiemelte: nagyon örülne annak a lehetőségnek, ha Budapesten is tarthatna továbbképzést. "Sok fiatal művész pályáját kísérem figyelemmel, nagy büszkeségemre néhányan már komoly főszerepeket énekelnek." Március végén a Római Operaház meghívásából az ottani operastúdióban tart mesterkurzust, egyik növendéke pedig áprilisban debütál a római színházban Donizetti Stuart Mária című operájában. "Az egyik legmeghatóbb pillanat, amikor velük együtt örülhetek, megélve a közös munka eredményét" - fogalmazott. MTI [2017.03.15.]

362 Búbánat 2016-09-16 23:06:42 [Válasz erre: 361 Búbánat 2016-09-16 23:05:34]
[url] http://www.hirek.sk/kultura/20160915153343/Sass-Sylvia-legkedvesebb-szerepeibol-jelent-meg-album-palyafutasa-45-jubileumara.html; Sass Sylvia új, válogatás-lemeze: Anniversary Edition [/url] Sass Sylvia legkedvesebb szerepeiből jelent meg album pályafutása 45. jubileumára 2016. szeptember 15., csütörtök 16:37 | Hírek.sk | Szlovákiai Magyar Televíziós Hírportár Forrás: MTI Sass Sylvia világhírű operaénekes legkedvesebb dalaiból és színpadi szerepeiből válogat a művésznő negyvenöt éves pályafutása előtt tisztelegő, pénteken megjelenő Anniversary Edition című két lemezes kiadvány. A Hungaroton gondozásában megjelenő jubileumi kiadványon Richard Strauss Négy utolsó éneke és Wagner Wessendonck dalai mellett a legismertebb áriák hallhatók Boito (Mefistofele), Catalani (La Wally), Cilea (Adriana Lecouvreur), Gounod (Faust), Mascagni (Parasztbecsület), Verdi (Álarcosbál, Otello, a végzet hatalma) és Wagner (Tannhauser) operáiból, illetve Mozart három koncertáriája is helyet kapott a válogatáson - hangzott el a lemezt bemutató csütörtöki tájékoztatón Budapesten. Sass Sylvia elmondta, hogy nagyon nehéz volt kiválogatni, mely darabok kerüljenek a korongokra, hiszen azok az áriák, amelyekről felvétel készült a Hungarotonnál, mind szívügy számára. Ennek ellenére úgy érzi, hogy az album tartalma hűen tükrözi pályája 45 évének legmeghatározóbb műveit. A kiadványhoz Juhász Előd zenetörténész írt rendhagyó, személyes hangvételű ismertetőt.

361 Búbánat 2016-09-16 23:05:34
Ezt a programot utólag teszem be ide. mercoledì 14 settembre 2016 – ore 19.00 2016. szeptember 14., szerda – 19.00 óra Sala Giuseppe Verdi – Istituto Italiano di Cultura 1088 Budapest, Bródy S. u. 8. [url] http://www.cciu.com/media/2016/09/Invito-Sass-Sylvia-14sett2016.pdf; Ünnepi koncert Sass Sylvia karrierjének 45. évfordulójának alkalmából [/url] A Hungaroton lemeztársaság ebből az alkalomból megjelentet egy válogatást „The Anniversary Edition” címmel, Sass Sylvia felvételeiből. A koncerten közreműködik két kiváló fiatal tehetség, Erika Beretti olasz szoprán és Fodor Bernadett mezzoszoprán. Az est zongorakísérője Alex Stefanelli. Dr. Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia volt igazgatója megnyitó beszédében méltatja a gyümölcsöző együttműködést a Budapesti Olasz Intézet és a Római Magyar Akadémia között. A műsoron G. Donizetti, P. Mascagni, A. Ponchielli, F. Cilea, G. Verdi operáiból hangoznak fel részletek.

360 Búbánat 2016-07-13 11:38:24 [Válasz erre: 359 cviki57 2016-07-13 10:57:32]
Köszönöm a pontosítást.

359 cviki57 2016-07-13 10:57:32
Az első rész 21.35-kor kezdődik a műsorújság szerint.

358 Búbánat 2016-07-13 10:03:27
Köszöntjük Sass Sylvia, Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnőt születésnapja alkalmából! Az M3 csatornán láthatjuk este 2016. július 13. szerda 22:05 - 22:40 Sass Sylvia dalestje (I-II. rész) Koncertfelvétel (1977) - fekete-fehér Sass Sylvia operaénekes koncertjét a Zeneakadémia nagyterméből láthatták egykoron és láthatják ma ismét nézőink. Ezúttal nem operaáriákat, hanem gyönyörű dalokat tolmácsol az énekesnő Schiff András zongorakísérete mellett. A dalest első részében Schumann Asszonyszerelem, asszonysors című különleges dalciklusa hangzik el, a második részében Brahms és Liszt dalaiból válogatnak számunkra az előadók. Szereplők: • Sass Sylvia (operaénekes) • Schiff András (zongoraművész) Szerkesztő: Mérei Anna Rendező: Sára Balázs A film ismertetése: Németh László írja naplójában: "Minden ember repülni vágyik, s mindenki azzal repül, amivel tud. Az én szárnyam a betű volt..." Sass Sylviát az ének röpíti már évtizedek óta. A világhírű drámai szoprán nevét ma már számtalan verseny, díj és elismerés fémjelzi szerte a világon. És hogy milyen a művész mögött az ember?... Talán most megtudhatjuk. - írja a korabeli műsorismertető.

357 Búbánat 2016-07-12 17:00:20 [Válasz erre: 356 Búbánat 2016-07-12 16:59:14]
Sass Sylvia születésnapján ( I.) [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/07/04/sass-sylvia-portre-nyolc-kepben/; Sass Sylvia - Portré nyolc képben [/url] Július 12-én 21:40-től az M3-on! Magyar komolyzenei portré (1989) Portré nyolc képben. Sass Sylvia portréját ezúttal nyolc különböző nőalak hangi megformálása vázolja fel. Részleteket hallhatunk az Ernani, A végzet hatalma és a Lombardok című Verdi operákból, Mascagni Parasztbecsületéből, Gounod Faustjából, Cilea Adriana Lecouvreur-jéből, Wagner Tannhauseréből és Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójából. A jelenetek pedig egy kivételes énekművészi pálya állomásait és karaktereit idézik meg nézőink számára. Szerkesztő: Apró Attila; Operatőr: Dubovitz Péter Rendezte: Apró Attila Szereplő: Sass Sylvia (operaénekes), Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Magyar Állami Operaház Zenekara, Magyar Állami Hangversenyzenekar.

356 Búbánat 2016-07-12 16:59:14
Sass Sylvia születésnapján ( II.) [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/07/04/sass-sylvia-ecsettel/; Sass Sylvia ecsettel [/url] Július 12-én 21:20-tól az M3-on! Magyar portréfilm (1988) A különleges portréfilmben Sass Sylvia operaénekest, mint festőt ismerhetjük meg. Miközben aláfestésnek gyönyörű dallamokat hallhatunk előadásában, megelevenedik előttünk festői világa, jellegzetes képzőművészi látásmódja. Hogyan kezd el egy operaénekes festeni, amikor egy hamburgi vendégszereplés alkalmával a szállodája mellett felfedez egy festéküzletet és eszébe jut gyermekkori vágya: „olajjal maszatolni”. Ismerjük meg a híres énekesnő másik művészi oldalát! Műsorunkkal 65. születésnapján köszöntjük! Hangmérnök: Vámosi András; Operatőr: Fegyveres György; Rendezte: Surányi András

355 Búbánat 2016-07-12 10:30:14
Sass Sylvia születésnapján egy kevéssé ismert koncertfelvételével köszöntöm a kiváló szopránunkat: [url] https://www.youtube.com/watch?v=VlRlMi0H8Ps; Szabadság, szerelem - Koncz Zsuzsa, Sass Sylvia [/url] Budapest Sportcsarnok, 1995

354 Búbánat 2016-06-10 21:04:29 [Válasz erre: 352 Búbánat 2016-06-10 18:00:00]
Két szubjektív gondolat ehhez a Sass Sylvia-interjúhoz. A Fidelio cikkéből idézem: "Utóirat: Az Óbudai Társaskört zsúfolásig megtöltő közönség dalestre jött, de ennél sokkal többet kapott. Egy drámai feszültséggel teli estét, ahol a művésznő nem egyszerűen a zongoránál állva végig énekli a műsort, hanem mint egy kis színházat teremtve, mélyen a nézők szemébe nézve jeleníti meg a dalokat.” Az ebben a bekezdésben leírtakat magam is tanúsíthatom: ott voltam a dalesten én is, elmondhatatlan az a varázs, az az aura, amit Sass Sylvia előadás-művészetével maga körül teremtett. De ebben a tündöklésben és ehhez a kiváltott katarzishoz kellett a méltó partner a zongoránál: az összhang megteremtésében a csodálatosan játszó Prunyi Ilona rokonszenves személye! Sass Sylvia: „Forrai tanár úr Liszt kutatással foglalkozott és éppen akkoriban találták meg Szentpéterváron ezt a dalt. Forrai tanár úr megkért, hogy tanuljam meg és énekeljem el. Tehát az én nevemhez köthető a dal bemutatása, bár lehet, hogy abban az időben már énekelték, de erről nem tudunk. Ez az egyetlen Liszt-dal, ami orosz szövegre született. A verset Alekszej Tolsztoj, az író unokaöccse írta, később lemezfelvétel is készült belőle.” A koncert helyszínén mindenkinek kiosztottak egy lapot, rajta az elhangzó dalok magyar szövegével. Ez az említett Liszt-dal: „Ne haragudj, barátom (Alekszej Tolsztoj) Hárs Ernő fordításában ezt olvashattuk – miközben Sass Sylvia Prunyi Ilona zongorakíséretében énekelt: (Ne szidj, barát, engemet) Ne szidj, barát, engemet, Haragod nekem nem árthat, Csak puszta szavak, melyek Fülemhez utat találnak. Míg zuhognak, ömlenek Hirtelen rám, oly csodásak, Mintha igazgyöngyszemek Ezüst tálra hullanának. Számomra is megrendítő találkozás volt Liszt darabjával; a zeneköltőt megihlető Alekszej Tolsztoj versének szelleme most is átjárt: a két előadóművész interpretálta hangzuhatagokban az énekelt szöveg, a tündöklő vokalitás és a zongora áradó hangjai olyan poétikus hangulatot keltettek bennem, amire mostanáig kellett újra várnom! Nagy koncert - nagy élmény volt Sass Sylvia és Prunyi Ilona közös, jubileumi estje az Óbudai Társaskörben! A zsúfolásig megtelt Díszteremben nyitott ajtók és nyitott ablak mellett zajlott le a koncert. Klíma nincs beszerelve a terembe, ezért Sass Sylvia kifejezett kérésének tett eleget ezzel a Társaskör személyzete. (Érdekes volt a nézőtér kialakítása is: ezúttal haránt formában helyezték el az ülőszékeket, hogy még többen férjenek el a teremben, így a bejárat a büféből nyíló, oldalsó ajtón át vezetett a koncert helyszínére - amit nyilván Sassnak az említett, egészségi okaira visszavezethető légjárás-igénye is támaszthatott. Mindenesetre, az ének-zene hangzását, az akusztikát semmi nem törte meg. )

353 Búbánat 2016-06-10 18:01:02 [Válasz erre: 351 Edmond Dantes 2016-06-10 14:31:28]
Köszönöm a beírt linket. Ezt most az előbbi bejegyzésben „aktiváltam”…

352 Búbánat 2016-06-10 18:00:00 [Válasz erre: 351 Edmond Dantes 2016-06-10 14:31:28]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/06/10/maga_az_uj_callas/; „Maga az új Callas?” – beszélgetés Sass Sylviával [/url] Szőke Cecília,- FIDELIO.HU, 2016.06.10. 10:37 Világhírű szopránunk, Sass Sylvia pályafutásának 45. évfordulóját és közelgő 65. születésnapját a szintén születésnapos Prunyi Ilona (75) társaságában ünnepelte az Óbudai Társaskörben június 6-án. A beszélgetés néhány héttel a koncert előtt készült.

351 Edmond Dantes 2016-06-10 14:31:28
http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/06/10/maga_az_uj_callas/

350 Búbánat 2016-06-08 21:46:45
[url] http://www.artisttrove.com/artist/1467818200150711/SYLVIA%20SASS/videos/1477281315871066; SASS SYLVIA portréfilm – Duna TV- 1. rész [/url] [url] http://www.artisttrove.com/artist/1467818200150711/SYLVIA%20SASS/videos/1473825282883336; SASS SYLVIA portréfilm – Duna TV- 2. rész [/url] [url] http://www.artisttrove.com/artist/1467818200150711/SYLVIA%20SASS/videos/1473787189553812; SASS SYLVIA portréfilm – Duna TV- 3. rész [/url]

349 Búbánat 2016-06-06 09:59:12
A HÓNAP ESEMÉNYE - HÁRMAS ÜNNEP [url] http://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/36897; Sass Sylvia dalestje az Óbudai Társaskörben [/url] 2016. június 6., 19:00 - Nagyterem (1037 Budapest, Kiskorona u. 7. ) Sass Sylvia – ének Prunyi Ilona – zongora R. Hahn: Chlorisnak Saint-Saëns: Miért jött el hozzám? R.Hahn: Ha a verseimnek szárnya volna… Ravel: Vocalise Habanera formában Ravel: Pavane Ravel: Víz játéka Liszt: A Rajnánál Liszt: Ne haragudj, barátom Liszt: Mérgezettek dalaim Liszt: Az alpesi vadász Liszt: Loreley (dalátirat zongorára) Csajkovszkij: Dialógus R. Strauss: Nyugodj meg, lelkem R. Strauss: Holnap R. Strauss: Ajánlás Csajkovszkij: Románc Dohnányi: Coppélia Valcer Egy véletlen találkozás adta az apropót ehhez a koncerthez. A két művész – évtizedek után – egy belvárosi utcán botlott egymásba. Prunyi Ilona, aki 75. születésnapját kívánta egy koncerttel megünnepelni, örülve a váratlan találkozásnak, meghívta vendégnek egykori kedves szólistapartnerét. S a véletlenek folytatódtak: kiderült, Sass Sylviának is közeledik majdnem kerek születésnapja (65.), és éppen 45 éve van a pályán. Így lett hát hármas ünnep ez az este, melyre Sass Sylvia kedves dalaiból válogatott, köztük azokból a Strauss-dalokból, amelyeket egy lakatlan szigetre is magával vinne. Prunyi Ilona a dalok köré szerkesztette műsorát, a végére a finom, hajlékony Coppélia Valcert téve. /Szőke Cecília/ Belépőjegy: 2000 Ft, diákjegy: 1000 Ft

348 Búbánat 2016-01-16 12:10:50 [Válasz erre: 279 Búbánat 2013-01-16 11:41:34]
További adalék: Sass Sylvia mint operettprimadonna! Ez az 1977-es portréműsora a televízióban Riporter-műsorvezető: Antal Imre Tartalom: Antal Imre műsorvezető köszönti a nézőket, majd az opera- és a színházi lexikonból felolvassa a primadonna fogalom jelentésének két verzióját, majd egykori primadonnákról beszél. Közben fényképek: Küry Klára, Pálmai Ilka, Fedák Sári, Kosáry Emmy, Lábas Juci, Honthy Hanna. Antal Imre beszélget a műsor vendégeivel. Sass Sylvia operaénekes elmondja, milyen szerepet játszik életében az opera mellett az operett. Vámos László rendező elmondja, szerinte ez a két zenei műfaj miben különbözik egymástól. Operettrészletek Sass Sylvia előadásában, közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András: 1. Jacques Offenbach: Szép Heléna – „Szép Heléna, így neveznek”... 2. Pjotr Csajkovszkij- Klein: A diadalmas asszony – „Drága, szerelmes virágok...” 3. Lehár Ferenc: Giuditta – „Ki tudja, miért van ez...” /km.: tánckar/. 4. Jacobi Viktor: Sybill – „A kandallóban rőzse ég...” /km.: Miller Lajos - ének/. 5. Johann Strauss: Cigánybáró – „Oly árva és jó nincs senki a földön...” 6. Lehár Ferenc: A víg özvegy - Vilja-dal /km.: tánckar/. Szerkesztő: Ruitner Sándor Zenei rendező: Fejes Cecília

347 Búbánat 2015-07-31 11:40:19
Áthoztam „A nap képe” topicból - legyen itt is nyoma: 1676 • parampampoli Előzmény 1675 • Válasz erre 2015-07-31 09:56:39 Az enyémmel egyezik, én is rajongok azért az Elviráért. Egy argentín szakértő barátomtól egy ottani fiatal szoprán kért tanácsot, hogy tanuláshoz kinek a felvételét érdemes hallgatni. Ő pedig Sass felvételét ajánlotta referenciaként. Szóval vagyunk egy páran. -:) Giseldából magyarul sajnos nem maradt fenn felvétel, a de legjobb Giseldájáról igen, a ROH 1976-os felvétele Carrerassal, Ghiuselevvel, Gardellivel. Bámulatos! A 83-as Hungaroton felvételét szokás csepülni, pedig nemzetközileg hatalmas siker volt. Hatalmas erőfeszítések árán -- ott voltam pár felvételen, láttam -- de nagyrészt sikerült kicsikarni magából a lehető legjobbat. Én nagyon szeretem azt is, gyakran hallgatom is. 1675 • IVA Előzmény 1674 • Válasz erre 2015-07-31 02:35:33 A lombardok (különben nagyszerű) lemezfelvételét hallgatva mindig eszembe jut: hányszor, de hányszor énekelte Sass Sylvia még szebben, igézőbben Giseldát a színpadon – igaz (noha? – melyik szót használjam?), magyarul! Viszont a színpadon nem realizálódott, csupán az Ernani-lemezen hallható Elvirájánál jobbat még sosem hallottam – ebben sem egyezik mindenki véleménye az enyémmel. 1674 • parampampoli Előzmény 1672 • Válasz erre 2015-07-30 21:27:04 Mint Sass pályájának debütálásától folyamatos tanúja, úgy találtam, hogy az a hang, hangszín, csengés, amit én az ő fiatal hangjának neveznék, 1977-ig tartott. 1977-1979-ben a változás alig volt észlelhető, de azért lehetett tapasztalni, ha nagyon figyelt az ember, és persze nagyon jól ismerte a korábbiakat, meg az egész pályaívet, hogy a csengéséből vesztett kicsit, valamicskét tompult. 1979-et én az utolsó teljes értékű évének tekintek, 1980-as élő felvételein már másképp szól, noha stúdióban még majdnem teljesen tudta hozni a korábbi formáját is, erre bizonyíték az Ernani, a Kékszakállú és részben a Lombardok felvétele is. Mikor 1981-ben egy beugrással Toscát énekelt az Erkel Színházban, egyértelmű volt, hogy ez már nem ugyanaz a hang. Én rajongója maradtam akkor is, de a hibáit nem tagadtam le magam előtt se, mások előtt se, kaptam is a fejemre az elvakult rajongóktól bőven. 1673 • parampampoli Előzmény 1671 • Válasz erre 2015-07-30 21:18:06 Horváth Esztert nagyon szerettem, de mikor pár éve újra meghallgattam a premier rádiófelvételét, úgy éreztem, hogy technikailag ő se birkózott meg Donna Annával -- és igen, bizony volt olyan előadás, amikor a Non mi dir áriának nem mert nekifutni, és kihagyták. Nem osztom véleményedet, hogy Sass ne lett volna jó Grófnő, sőt!! A rádiófelvételen is csodálatosan énekel, a "Dove sono"-t és a Levélkettőst senkitől szebben nem hallottam még. Donna Elvirája pedig minden volt, csak nem unalmas, mint korábban írtam, éppen hogy nagyon is izgalmas hangi alakítás volt. Melis Don Giovannija pedig nekem az örök etalon, volt és marad. Ahogy ő énekli a recitativokat, az egyszerűen tanítani való. Ugyanígy a Figaro Grófjában is. A fiatal Miller ezzel a szerepformálási tökéllyel nem tudott versenyezni, igen hamar abba is hagyta a szerepet. Sudlikot és Kincsest illetően maximálisan egyetértek, jó volt ugyan Kalmár is, de Kincsest, a fiatalos báj, hangi frisseség miatt szinte telibe találta a szerep. Rohonyi Anikó volt a másik Elvira, szép hangon énekelt, mint mindig, de itt-ott elképesztő zenei pontatlanságokkal. Mozart nem az ő világa volt. -:) 1672 • IVA Előzmény 1667 • Válasz erre 2015-07-29 04:35:31 A Solti-lemez 1979-es. Úgy hallod, hogy Sass már öt évvel később nem olyan fiatal hangon énekelt? Én csak 1983-ban, '84-ben kezdtem érezni, hogy vendégként énekelt Toscái, Mimijei már nem olyan jók, mint a korábbiak. 1667 • parampampoli Előzmény 1666 • Válasz erre 2015-07-28 10:19:25 Sass Mozart-lemezét ha meghallgatod, hallani fogod, hogy fiatalon gyönyörűen énekelt Mozartot is. Donna Anna nagyon jó szerepe volt, de sajnos keveset énekelte, külföldön is ritkán. Nekem Solti Don Giovanni-felvételén is nagyon tetszik, jobban, mint Margaret Price Donna Annaként. Igaz, akkor már nem ugyanazon a fiatal hangon énekelt, mint 1974-ben, de sokkal izgalmasabban alakít hangilag, mint a számomra mindig kitűnő, de steril éneklésű kolleganője. Azt azonban sajnálom, hogy mikor Solti felajánlotta neki, hogy válasszon, melyik szerepet akarja a lemezen énekelni, nem Annát választotta. Mert akkor most meglenne vele kedvencem, a "Non mi dir" ária is, amelyet gyönyörűen énekelt, emlékszem, milyen ovációt kapott a nyílt színen utána. Kelen Ottaviójára nem emlékszem igazán, nagyon keveset énekelte, szerintem nem is szerette, mert érezte, hogy nem Mozart az ő világa. Ellenben a fiatal Berkes gyönyörű hangszínével isteni Ottavio volt az első szereposztásban.

346 Búbánat 2015-05-24 11:12:35 [Válasz erre: 345 Búbánat 2015-05-21 11:07:24]
Ezen a héten minden nap Sass Sylvia volt a Dankó Rádió operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélgetett. Aki végighallgatta a rádióban Sass „önvallomásait”, az előtt többnyire az eddigi három könyvéből és korábbi interjúiból is már megismert énekművész és a hitvalló ember személyes portréja bontakozott ki, aki azzal, hogy eljött a Nagymező utcai rádió stúdiójába Nagy Ibolyához, a rádióhallgató még jobban megismerhette őt, kihez régen , a színpadtól való visszavonulása előtt, sok-sok emlékezetes operaélmény is fűzte. Megtudhattuk tőle, mivel telnek mindennapjai, hol és hogyan él, milyen tervek foglalkoztatják, hogyan látja napjaink zenei életét; ebben hol a mi helyünk; milyen tapasztalatokat szerez énektanítványai oktatása során, vagy az énekversenyek meghívott zsűrijében helyet foglalva meg a mesterkurzusai alkalmából milyen benyomások érik, hol a helye a magyar zeneoktatásnak a nemzetközi trendek tekintetében. Említette a nyelvtanulás fontosságát is, mert egy operaénekesnek ma már több nyelven meg kell tudnia értetnie magát; nem elegendő, ha csak a szerepét magolja be olaszul, németül, franciául vagy angolul. Kiemelte, hogy nálunk a Zeneakadémián – a melléktárgyak tekintetében - sokkal alaposabb oktatás folyik, mint Rómában, Párizsban vagy Bécsben, ezért – megfelelő tanárok keze alatt – a növendékek ebből profitálhatnak. Sass Sylvia ma is aktívan dolgozik, fellép dalkoncerteken, és ír meg fest is, utazik sokfelé a világban; jelenleg Róma az „otthona”, az ottani Magyar Akadémia tagjaként énekkurzusokat tart, festményeiből kiállításokat rendez, készül negyedik könyve, ami várhatóan az idén megjelenik, operalibrettót írt, melyhez egy spanyol komponista zenét szerzett és az operát (A Díva) várhatón még az idén bemutatják. Elismeréseit, díjait, hazai és külföldi kitüntetéseit nagy becsben őrzi. Betegségét immár legyőzte, ez felszabadulttá teszi, de továbbra is fegyelmezetten, alázatosan, a maga szabta életritmusban éli meg életét. Jövőre ünnepli 65, születésnapját és 45 éve lesz, hogy énekel. Ebből az alkalomból itthon egy nagyszabású ünnepi koncertet szeretne majd adni. Sass Sylviától – búcsúzóul – régi rádiófelvételei közül a Csárdáskirálynőből Sylvia belépőjét, A cigánybáróból Szaffi dalát hallottuk (mindkét részleten az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli – 1974. évi stúdiófelvételről), meg Kodálytól a Nausikaá-dalt (zongorán Dénes Erzsébet kísért), a Parasztbecsületből Santuzza áriája is elhangzott (az MRT Szimfonikus Zenekarát Medveczky Ádám vezényli) és ismét hallhattuk tőle Wolf Péter - Fülöp Kálmán Ave Maria-kompozícióját. Az ismétlést még meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.

345 Búbánat 2015-05-21 11:07:24
Sass Sylvia sok évvel ezelőtt írt egy operalibrettót, La Díva címmel, amelyet Maria Callas élete ihletett. Erről a munkájáról akkoriban úgy nyilatkozott: mindig is izgatta a magánélet és a művészi pálya között feszülő, gyakran kibékíthetetlen ellentét, és Callas tragikus életútja szinte tálcán kínálja egy opera történetének alap¬jait. A zeneszerző, [url] http://www.editions-ava.com/store/composer/187; Alberto Santana [/url] még készíti a hangszerelést, a librettó olasz fordítása már megvan, és két helyről már érkezett jelzés, hogy bemutatnák. Itt a Momuson már 2005-ben elárult részleteket a készülő alkotásról. [url] http://www.momus.hu/article.php?artid=2828; "Ez a két esztendő rengeteg mindenben megváltoztatott" (Sass Sylvia) [/url] R. Zs., 2005-05-25 [ Interjúk ] Momus „Nemcsak a könyvírás érdekli, hiszen az ön ötletéből, szövegkönyve alapján született egy egyfelvonásos opera is, A Díva. - A darab gondolata évekig foglalkoztatott, s az elképzeléseim alapján készítette el szövegét egy tehetséges, fiatal író, Kal Pintér Mihály. Az olasz fordítás Leonardo Boldrini munkája, s már négy esztendeje dolgozik rajta egy spanyol zeneszerző, Alberto Santana, aki a napokban jelezte, nyárra befejezi a darabot, utána már csak a hangszerelés lesz hátra. Egyébként már több megkeresés is érkezett, úgyhogy bízom abban, 2008-ban valóban színpadra kerül… - A darab az énekes magányosságáról szól, a díva-lét különleges és kegyetlen állapotáról. - Sherrill Milnes mondogatta nekem mindig, s teljesen egyetértettem vele, hogy az ember, ahogy kilép a szállodai szobájából, már nem lehet a civil önmaga. A nem megfelelő meghajlás pedig egy zseniális előadás után is lehet illúzióromboló... Talán az énekesi pálya egyik legnagyobb nehézsége az, hogy a szerepnek nemcsak a színpadon kell megfelelni… S kérdés, hogy egy díva hogyan tud létezni az egyszer elkövetkező mindennapokban… Választhat-e más utat, amelyben a saját sorsát éli…” A Kultúra.hu portál oldalára feltett interjúban (2010. július 18. ) pedig már arról számolt be Sass Sylvia, hogy Alberto Santana zeneszerző elkészült az operával. Várja a kinyomtatott változatot, hogy végre kezébe fogja a várva várt művet. Megható lenne számára, ha elsőnek a budapesti közönség ismerné meg az alkotást, amely Maria Callas művészete előtt tiszteleg. A történet nem az ő életrajza, bár sok mozzanata ismerős lehet. Egy nagy művész vívódásairól szól, amiben sok jeles énekes magára ismerhet. Úgy látszik, nem sietik el „A Díva” opera bemutatását. A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában Sass Sylvia ma is csak pedzegette, hogy az elkészült operát már idén szeretné színpadon látni… A mai operettműsorban Sass operettfelvételei közül meghallgathattuk a Vilja-dalt (km. az MRT Énekkara) A víg özvegyből. ((km. az MRT Énekkara, a további részletekben Melis György és Koltay Valéria énekelt még egy-egy dalt); Millöcker Dubarry című operettjéből Dubarry belépőjét („Mindegy nekem, mi lesz velem…”, ebből az operettből még két felvételen Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor illetve Mátray Ferenc énekelt részleteket.) A sokat emlegetett Maria Callastól Lauretta áriája került bejátszásra. A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya Kovács József opera- és operetténekesre (Budapest, 1946. május 21. – Budapest, 2010. június 26.) emlékezett felvételeinek műsorra tűzésével (Marica grófnő: Hej, cigány!; Friderika: Ó, lányka, ó, lánykám”; Granada – dal) A mai adás, melyet 18 órától megismétel a Dankó Rádió, A víg özvegy nyitányának részletével zárult, melyet maga a komponista, Lehár Ferenc vezényelt egy archív hangfelvételen.

344 Búbánat 2015-05-20 14:12:08
Sass Sylvia beszélgetőpartnere a mai napon is Nagy Ibolya volt a Túl az Óperencián című operettműsorban. Sass az adásban szót ejtett itthoni tanárairól, akik a zeneakadémiai évek során tanították, akik őt mindenben segítették, támogatták; említette a megnyert szófiai énekversenyét; szólt az első operai bemutatkozásairól: még 1971-ben, 20 éves korában, végzős akadémistaként lépett fel a Carmenben (Frasquita). S jöttek az újabb szerepek is: Don Giovanni, Figaro házassága... Emlékezett a régi „nagyokra”, akikkel együtt énekelhetett, így Simándy Józsefre, Radnay Györgyre, Faragó Andrásra. Karmesterek közül Ferencsik Jánost, Lukács Miklóst, Lukács Ervint és Varga Pált említette. Kitért a betegsége után való, Franciaországban eltöltött évekre is. Sass Sylvia rádiófelvételei közül még tegnap hallhattuk Tatjána levéláriáját az Anyeginből (MRT Szimfonikus Zenekar – Medveczky Ádám), elhangzott egy operettrészlet is: Csajkovszkij – Josef Klein: A diadalmas asszony – Márta románca (MRT Szimfonikus Zenekar – Sebestyén András), valamint Wolf Péter - Fülöp Kálmán dala: Ave Maria. A mai műsorban a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya Sass következő rádiófelvételeit játszotta be: - Puccini operájából Tosca imája (Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lukács Ervin vezényli) - Richard Strauss dala (vers - Karl Henckell): Szeremhimnusz (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekara. Vezényel: Kovács János) - Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta dala (km.: a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András; „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25-21.05.): „Más nem csókol oly forrón, mint én...” (Másik fordításban így hangzik:” Olyan forró ajkamról a csók…” – pld. Házy Erzsébet korábbi, 1967-es felvételén ezzel a dalszöveggel énekli.) Az operettadásban, a Giuditta-felvételekről hallottuk még énekelni Koltay Valériát és Palcsó Sándort; Korondy Györgyöt és a Földényi Kórust; Zempléni Máriát és Korcsmáros Pétert. Még egy operettből hallhattunk részleteket: ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében (Km. Szabó Miklós és a Földényi kórus; Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara; Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert; Ilosfalvy Róbert.) Az operettműsor ismétlését ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az elérhető internetes oldalakról.

343 Búbánat 2015-05-18 10:41:35
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/05/17/tul-az-operencian-sass-sylviaval/; Túl az Óperencián Sass Sylviával [/url] „Sass Sylvia, a Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő 1971-ben debütált az Operaházban, 1972-ben pedig megnyerte a Magyar Televízió énekversenyének első díját. Az 1980-as évek elejéig sikert sikerre halmozott, nemzetközileg is elismert szoprán énekesnő vált belőle. Többen a második Maria Callasnak tekintették, nem sokkal később azonban súlyos egészségügyi problémák miatt kénytelen volt visszavonulni az operaházak színpadairól. A 2000-es években aztán Franciaországba költözött, ahol megismerkedett a festészet, és az írás művészeteivel is. Jelenleg Rómában dolgozik a Magyar Intézetben. Eddigi három kötete közül elsőként „A belső hang” címet viselő írása jelent meg, melyben életének és pályájának történetét, gondolatait, valamint hitvallását osztja meg az olvasóval. A színpadra koncertek és gálaelőadások alkalmával olykor még visszatér, de gyakran tart mesterkurzusokat is. Operett felvételeit egyaránt őrzi a Magyar Rádió és Televízió archívuma is. A héten a Dankó Rádió sztárvendégeként köszönthetjük Várjuk Önöket továbbra is minden nap 9 és 18 órakor. Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető” Dankó Rádió, 2015. május 18-24., 9:04 ÉS 18:04 A mai első beszélgetés témái között szerepelt: a Római Magyar Intézetben végzett munkája; ha ideje engedi szívesen jár Rómában operakoncert-előadásokat meghallgatni, és mint elmondta meglepi, hogy évtizedek múltával is, kissé megváltozott külseje ellenére is sokan felismerik, sőt odajönnek hozzá és „selfie”-t készítenek vele. A beszélgetés során szóba került az eleinte hobbiként induló festészet iránti érdeklődése, ami mára kiteljesedett, sőt az írás is az előtérbe került nála (most írja a negyedik könyvét). Sass Sylvia úgy fogalmazta meg, számára „a festészet az írás és a zene elválaszthatatlan egymástól.” A mai műsorban Sass Sylvia magyar rádiófelvételei közül elhangzott: - Mascagni: Parasztbecsület – Santuzza áriája (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Medveczky Ádám) - Kodály Zoltán: Nausikaá - dal (zongorán km. Dénes Erzsébet) - Offenbach: Szép Heléna – románc (Km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25-21.05.) A Szép Heléna más rádiófelvételeiről további részletek is elhangzottak az adásban. Így hallhattuk Páris ítéletét Kelen Péter előadásában (az MRT Szimfonikus Zenekarát Lukács Ervin vezényli. A rádió teljes operettfelvételéről (1965 – MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, a karmester: Bródy Tamás, a rendező: Horváth Ádám) pedig hallhattuk Orestes dalát Bende Zsolt és énekkar; az Álom-kettőst Házy Erzsébet és Réti József; a Királyok kupléját Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László előadásában. A műsorban végül még két részlet csendült fel Oscar Straus Varázskeringő című operettjének egy-egy felvételéről: Székelyhidi Hajnal és Kovács József énekelt egy keringő-duettet, illetve a Dinasztia- hármas hangzott el Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor és Kovács Péter tolmácsolásában arról a teljes stúdiófelvételről, melyet a Rádió Dalszínháza mutatott be 1967. március 25-én a Kossuth Rádióban 19.25 – 20.50 között. ( Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte. A zenei rendező Fejes Cecília, a rendező Horváth Ádám volt). Tehát a délelőtti adás ismétlését meghallgathatjuk 18 órától a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is.

342 Búbánat 2015-05-12 12:40:11
A témától kissé elkanyarodtunk: de engem most nem az foglalkoztat elsősorban, milyen volt fellépéseinél az arckifejezése, gesztusai, mimikája, vagy az artikulációja stb. A jövő héten vele beszélget Nagy Ibolya a Dankó Rádió operettműsorában. Kíváncsi vagyok Sass Sylviára, hogy vajon a kényszerűségből, ideje korán lezárult operaénekesi pályájára miként emlékszik vissza? Az egyéb, színpadon kívüli művészi feladatairól (rádiós munkák, televíziós szereplései, felvételei) is hallunk tán tőle valami figyelemre méltó gondolatot. Különösen érdekelne, ha beszélne a színpadtól való visszavonulása utáni állapotáról, arról is, akkor milyen motivációk érték-foglalkoztatták, hogyan nyílt ki a számára más „megmutatkozási” formában, más művészi érvényesülésre a világ; hogyan fogadta be az a másmilyen környezet. Más tekintetben: a tanítás, mesterkurzusok, az alapítványi munkája, a festészetben való kibontakozása, a megjelent könyvei, az életforma váltása, a franciaországi letelepedése, mind - mind beszédtéma lehet. Érdeklődésre tarthatnának számot az énekhangképzésről, az énektechnikáról, zenepedagógiáról, a színpadi kifejezésmódról, a színjátszásról, a szereptanulásról és -megformálásról, az aktív énekes korszakában megélt „mesterségről” vallott nézetei; ahogyan szívesen hallanám, ha mesélne átélt művészi élményeiről, a fellépésekről, szerepekről, a pálya- és szereptársakról, karmesterekről, rendezőkről. És bizonyára örömmel hallanánk, ha jelenlegi munkáiról, elfoglaltságairól, napi tennivalóiról, időbeosztásáról: a mindennapi életéről is mesélne valamit majd a Dankó Rádión át a hallgatóságának.

341 chenier 2015-05-12 10:59:11 [Válasz erre: 340 Búbánat 2015-05-12 10:50:08]
Hát persze, ezt mindenki tudja, és nem az érdemeit szerettem volna elvitatni tőle. Nem erről volt szó!





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.