vissza a cimoldalra
2020-06-01
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11497)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (7355)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62166)
A MET felvételei (447)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4809)
Franz Schmidt (3609)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1951)
Momus-játék (5845)
Kimernya? (3633)
Operett, mint színpadi műfaj (4312)
Don Giovanni (264)
Pantheon (2639)
Charles Gounod (233)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3894)
Ilosfalvy Róbert (931)
Callas (451)
Verdi-felvételek (573)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1309   Búbánat • előzmény347 2019-04-16 23:21:14

Kapcs, 346., 347. sorszámok

Kiegészítés

  • Esti Hírlap, 1984. április 7.

„PESTIEKKEL BÉCSBEN”
„Indul a Lehár-expressz”

A sztárok: Sass Sylvia és Siegfried Jerusalem

Magyar operettművészek állnak a bécsi televízió stúdiójának kamerái elé. Nagyszabású, hamarosan az NSZK-ban, utóbb majd nálunk is bemutatandó, a szokásosnál tarkább zenei programot rögzítenek. A zenét Budapestről viszik magukkal: a dalok és a táncok muzsikáját ugyanis már rögzítették a rádió VI. stúdiójában. Egyetlen komponista műveit: Lehár Ferencét. A Bécsben dolgozó magyar művészcsoport vezetője Kalmár András, televíziónk szórakoztató osztályának vezetője. Őt kérdeztük a program részleteiről.

A világ körül

— Hatnapos bécsi utunk célja, hogy képeket adjunk a hangoknak — mondta. — Lehár-expressz című műsorunkhoz forgatunk. A műsor alapötletét az a közismert tény adta, hogy Lehár Ferenc minden operettjének más-más ország a színhelye. Abból indultunk ki — jómagam és GüntherTolar, a forgatókönyvben társszerzőm —, hogy a valóságban létező Lehár-expressz mintájára világkörüli útra hívjuk meg a tévénézőket. Olyan országokba, ahol a Lehár-darabok cselekménye játszódik. Például a régi Oroszországba (Cárevics), Spanyolországba (Frasquita), Olaszországba (Giuditta, Paganini), Franciaországba (A víg özvegy). Összesen tizenöt helyre, természetesen Magyarországra is, Pacsirta című operettjének egyik részletével. A zeneszámokat blokkokra osztottuk, becsempésztünk „kívülálló” muzsikát is, ilyen például A három grácia. Felhangzik a Vilja-dal, a Várj, várj, szép délibáb, Ajka az ajkon, majd egy részlet a Tatjana című munkájából.

A bécsi felvételek résztvevői: Sass Sylvia,  Oszwald Marika, Kovács József, Straub Dezső, Decsi Ágnes és az osztrákok egyik kedvence, Németh Sándor. Osztrák részről egyébként szintén sok közreműködője van a Lehár- expressznek Herbert Grunsky rendezésében.

Fellép például a bécsiek Danilója, Harald Serafin, s korunk egyik legnagyobb művésze, Siegfried Jerusalem. Amikor a zenei felvételekre Budapestre érkezett, elmondta nekem, hogy hatszor vendégszerepeit már hazánkban, de operettet még soha nem énekelt. Úgy érzi, legalább olyan nehéz kifogástalanul előadni egy Lehár-áriát, mint bármelyik operáét.

Ó, lányka...

— Táncok?
— Palotás, részlet a Cigányszerelemből, a Drótostótból, s lehári tarantella. Élőre felhívom a figyelmet, hogy felhangzik majd a leghíresebb Lehár-tenorista, azaz Richard Tauber gyönyörű hangja is. A Friederikából adja elő az Ó, lányka, ó, lányka kezdetű dalt, amelyre Bécsben Szőnyi Nóra Michael

Birkmeier társaságában táncol egy pas de deux-t.

— Időtartam?
— A műsor összesen kilencvenöt percig tart. Ebből nyolcvan perc Lehár-zene, a többi próza, csakhogy két változatban. A német nyelvű kissé hosszabb, a magyar szöveg rövidebb. A zenei részeket a Magyar Rádió és Televízió Zenekara élén Pál Tamás vezényelte.


/Kristóf Károly/

347   Búbánat • előzmény346 2012-09-05 18:28:13
Lemaradt:
A Bécsi asszonyokből egy "sváb"-dalt énekel a fúvós zenekar karmestere a köré gyűlt gyerekeknek és a vonatról leszállt utasoknak (Horst Winter)
346   Búbánat 2012-09-05 18:18:06
1984. május

„Lehár Expressz – Lehar Express” - zenés utazás- Budapestről Bécsbe

MTV- ORF koprodukciós operettfilmje (55 perc)

A Magyar és az Osztrák Televízió közös filmjének vonata mindazon országokba képletesen „ellátogat”, ahol Lehár Ferenc operettjei játszódnak.

A film dokumentarista módon indul: légi felvételek Budapestről, a Budai várnegyedről; madártávlatból a Halászbástyát látjuk a Mátyás-templommal, majd a kamera ráközelít a Déli pályaudvarra. Változás: taxin érkeznek a szereplők sorban, civilben, majd fenn a jegypénztárban mindenki jegyet vált a Lehár-expresszre. Begördül a vonat, melynek oldalán a tábla hirdeti: Budapest- Kolozsvár - Szentpétervár - Peking – Róma – Madrid – Párizs - Bécs

Máris bent vagyunk az egyik kupéban. A „kalauzokat” - Németh Sándor és Harald Serafin - beöltözve, kalauz jelmezben látjuk viszont. Mindketten igen charme-osak, és jópofáskodó, könnyed társalgást folytatnak; egymással élcelődve viszik a szót. Lehár származásáról, a magyar nyelv kiejtéséről csevegnek, majd az úti célokra terelődik a szó. Közben mindvégig Lehár-melódiákat hallunk. A diskurzusban felváltva, hol magyarra, hol németre váltanak (Németh Sándor magyarban „besegít”).
A vasúti szalonkocsi középpontjában egy bőröndöt látunk: később, ahogy a „gőzös” vontatta vonat állomáshelyről-állomáshelyre érkezik, egyre több címke kerül rá az oldalára: Lehár operettjeinek a címeivel. Serafin és Németh nemcsak kommentálják az egyes országok, városok és az ott játszódó Lehár-operettek történetét, hanem maguk is – az adott jelmezbe bújva – „dalra fakadnak”, énekelnek áriát, duettet, jelenetet, majd visszaváltanak „narrátor”-rá.

A szereplő énekművészek szerepük szerint énekelnek és időközönként táncolnak; a legismertebb Lehár-operettek jeleneteiben mindegyikük „eredeti” díszletek között és „korhű” jelmezekben pompázik - minden állomáshelyen, ahol megáll a vonat, a korabeli külsőségeknek is fontos szerepük van a film cselekménye menetében. Az idő múlásáról, a helyszínek változásáról - az egyes szereplők bemutatásával -, a két „kalauz” egymásközti vidám eszmecseréje tájékoztatja a nézőt.

Az operettfilmben közreműködtek:

Ének: Sass Sylvia, Siegfried Jerusalem, Németh Sándor, Harald Serafin, Kovács József, Tamara Lund, Decsi Ágnes, Fritz Muliar, Oszvald Marika, Straub Dezső, Peter Kraus, Lia Burger, Horst Winter

Szólótánc: Nora Szőnyi

Balett: Emil Brandl tánckara

Magyar Rádió Gyermekkara

Az MRT Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényelte.

A filmben a következő Lehár operettek jelenetei elevenednek meg:

1.) Budapest - a vasúti fülkében a két kalauz énekli A cigányszerelemből “Zórika, Zórika, jöjj, vissza már” kezdetű duettet (Harald Serafin, Németh Sándor)
2.) Kolozsvár: A cigányszerelemből a “Messze a nagy erdő… volt, nincs, fene bánja” (Sass Sylvia és a tánckar)
3.) Lucca /Olaszország/: Paganini – szerelmi kettős (Tamara Lund, Siegfried Jerusalem)
4.) Észak-Afrika /spanyol tartomány/: Giuditta – vidám kettős (Oszvald Marika, Straub Dezső, tánckar)
5.) Madrid /Sanyolország/: Libellentanz – hármas (Decsi Ágnes, Harald Serafin, Németh Sándor)
6.) Peking /Kína/ - A mosoly országa
= Mi dala (Lia Burger, tánckar)
= Szu Csong dala (Kovács József)
= “Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már” – vidám kettős (Lia Burger, Németh Sándor)
7.) Madrid /Spanyolország/ : A három grácia – “Apacs-kettős” (Oszvald Marika, Straub Dezső, tánckar)
8.) Szentpétervár /Oroszország/: A cárevics
= Volga-dal (Néneth Sándor – keretbe foglalva: Kovács József Volga-dalával)
= Vidám kettős (Lia Burger, Fritz Muliar)
= “Napolitana” – duet (Decsi Ágnes, Kovács József)
9.) Seesenheim – Strassburg /Németország/: Friderika – archive felvételről Richard Tauber énekli “O Mädchen, Mein Mädchen” áriát – közben a „jelenben” balett- pas de deux.
10.) Párizs /Franciaország/ - helyszín: egy kastély impozáns szalonja: A Víg özvegy; Luxemburg grófja
= Danilo belépője “Az Orfeum tanyán…” (Harald Serafin
= Grizette-dal (Decsi Ágnes, Lia Burger, tánckar)
= “Minden vágyam, súgom lágyan” szerelmi kettős (Tamara Lund, Harald Serafin, bekapcsolódnak a többi szopránok is; tánckar)
= Luxemburg grófja: “Gimbelem-gombolom” – magyarul és németül (Oszvald Marika, Németh Sándor, Lia Burger, Peter Kraus)
= A Víg özvegy – Vilja-dal (magyarul: Sass Sylvia, énekkar)
= Luxemburg grófja - René belépője (Siegfried Jerusalem, majd az összes szereplő; támckar)
= Luxemburg grófja – Angéla és René szerelmi kettőse (németül: Sass Sylvia, Siegfried Jerusalem)
= A víg özvegy – “Csak a nő, nő, nő…” – induló (Harald Serafin, Németh Sándor, a férfikar, majd a hölgyek is; tánckar)
11.) Wien/Bécs – helyszín a Westbanhoff érkezési oldala melletti tér: az összes szereplő – már civil ruhában – leszáll a vonatról. A fogadó küldöttség egy osztrák népviseletbe öltöztetett fúvós zenekar, mely Lehárnak egy katonaindulóját játssza.
= Bécsi asszonyok – gyermekkar és fúvós zenekar (monarchia-beli viseletben)
= Éva – keringő (balettkar)
= Finálé: Szép a világ” – Lehár operettjének címe utolsóként rákerül arra a bizonyos bőröndnek a már-már betelt falára. (Harald Serafin, Németh Sándor, és az énekkar: az összes szereplő együtt)

A gyártás (díszlet, jelmez, koreográfia, operatőrök, asszisztensek stb.), az alkotók névsora vegyes: magyarok és osztrákok

Forgatókönyv: Kalmár András és Günther Toler

Rendezte: Herbert Grunsky

Megjegyzem, hogy német nyelvterületen 1985-ben került bemutatásra a ”Lehar Express”-film.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1804 • Mihail Ivanovics Glinka, zeneszerző († 1857)
1930 • Erich Bergel, karmester († 1998)
1945 • Frederica von Stade, énekesnő