Az m3 dec. 25-án délután 15 óra körül "Jön e velem nagyság simmyt járni" címmel operett ismertető műsort tartott, most Jacobi Viktor Sybill c. operettjét boncolgatták és ebből játszottak dalokat (én a médiabox-ról néztem vissza) és meséltek a zeneszerző életéről.
Valójában ez egy 10 részes operettműsor sorozat, amelynek a 2 része ment dec. 25-én.
Visszakerestem az első részt is, ebben a Jacobi: Leányvásárból, Schubert - Berté: Három a kislányból, Kálmán: Marica grófnőből, Offenbach: Szép Helénából és Cole Porter: Can-Can jából hallhattunk részleteket. A bevezető dal pedig minden rész elején Kálmán Bajadér: Jön e velem nagyság simmit járni
Kíváncsian várom a tövábbi részeket:
https://port.hu/adatlap/sorozat/tv/jon-e-velem-naccsad/poka-eva-es-csere-laszlo-operettmusora-4-resz/episode-485635
Este pedig a Duna tévén 2017. évi Budavári Palotakoncert 1 részét játszották vissza
M3 csatorna, ma éjjel
2017. december 25. hétfő 23:20 - 00:45
Szirmai-est - Szív küldi, szívnek, szívesen..
Magyar szórakoztató műsor (1962)
(85')
„Az a tipikusan mindenkivel előadódó helyzet, amikor csak úgy dudorászik valamit, aztán nem ugrik be, honnan is van ez - "csak fülbemászott". Szirmai Albertet például sokan várták 1963-ban idehaza, talán éppen azért is, mert bár a Mágnás Miska dallamvilága mindenkinek ismerős volt, de számos olyan sanzon, operett auráját is idézte fel már személye is, amelyek esetleg rá is erősíthettek az "Aha! - élményre".
A Magyar Televízióban konkrétan ez történt, megérkezésének alkalmából készítettek egy műsort a tiszteletére.”
Műsorvezető: Rátonyi Róbert
Szereplők:
- Bodrogi Gyula
- Galambos Erzsi
- Honthy Hanna
- Latabár Árpád
- Latabár Kálmán
- Lehoczky Zsuzsa
- Mészáros Ági
- Mezey Mária
- Neményi Lili
- Németh Marika
- Petress Zsuzsa
- Ráday Imre
- Rátonyi Róbert
- Sárdy János
- Tiboldi Mária
- Zentai Anna
Rendezte: Simon Zsuzsa
2017. december 18-án (hétfőn) 21:15-től látható felvételről Puccini Triptichon című műve az M5 HD műsorán.
21.10 - Előszó
21.15 - 23.40 Operaközvetítés
Az Opera honlapjáról:
Puccini utolsó előtti munkája volt a három egyfelvonásosból álló Triptichon, amely az I. világháború alatt született, s amelyet nyolc év szünet után már csak a befejezetlen Turandot követett.
Anger Ferenc produkcióját 2015 decemberében mutatta be az Erkel Színház. Látványtervező: Zöldy Z Gergely.
A fojtott hangulatú A köpeny egy Szajna-parton ringó bárkán meséli el egy szerelmi háromszög történetét; a húsvét idején játszódó Angelica nővér egy apáca tragédiáját mutatja be; a vígjátéki Gianni Schicchi ihletője pedig egy középkori firenzei alak, akinek rafinált meggazdagodásáról Dante is írt az Isteni színjáték „Poklában”.
Karmester: Kesselyák Gergely
Karigazgató: Strausz Kálmán
A felvétel 2017. szeptember 22-én és 24-én készült az Erkel Színházban
A köpeny
Opera egy felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal
Szövegíró: Giuseppe Adami
Szereposztás:
Michele – Florin Estefan
Giorgetta – Sümegi Eszter
Luigi – Fekete Attila
A Csuka – Szerekován János
A Vakond – Gábor Géza
A Szarka – Wiedemann Bernadett
Utcai énekes – Rácz Illés
Szerelmespár – Dunai Éva/Novák János
Gianni Schicchi
Opera egy felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal
Szövegíró: Giovanni Forzano
Az énekkart betanította: Szirtes Katalin
A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Szereposztás:
Gianni Schicchi – Kálmán Péter
Lauretta – Sáfár Orsolya
Zita – Wiedemann Bernadett
Rinuccio –Balczó Péter
Gherardo – Szerekován János
Nella – Keszei Bori
Gherardino – Takács Botond
Betto di Signa – Kiss András
Simone – Szüle Tamás
Marco – Busa Tamás
La Ciesca – Farkasréti Mária
Maestro Spinelloccio, doktor – Németh Gábor
Amantio di Nicolao, jegyző – Bátki Fazekas Zoltán
Pinellino, suszter – Gyarmati Álmos
Guccio, kelmefestő – Szentimrei László
(Felvétel: 2017. szeptember 22.)
Angelica nővér
Egyfelvonásos opera olasz nyelven, magyar felirattal
Szövegíró: Giovanni Forzano
A Gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Szereposztás:
Angelica nővér – Hamvasi Szilvia
Hercegnő – Ulbrich Andrea
Főnöknő - Dobi-Kiss Veronika
Tanító nővér – Kovács Annamária
Genovieffa nővér – Molnár Ágnes
Szigorú nővér – Farkasréti Mária
Osmina nővér – Kempf Márta
Dolcina nővér – Budao-Langermann Mónika
Betegápoló nővér – Vörös Szilvia
1. kolduló nővér – Bazsinka Zsuzsanna
2. kolduló nővér – Markovics Erika
1. novícia – Zavaros Eszter
2. novícia –Haris Nadin
1. laikus nővér – Bolya Papp Nikoletta
2. laikus nővér – Magassy Júlia
(Felvétel: 2017. szeptember 24.)
Megjegyzés: a televíziós közvetítés során a második és a harmadik egyfelvonásos darab sugárzása felcserélődhet.
Miért utálnám Bretzet? Nem ismerem, életemben nem találkoztam vele, feltűnésekor írtam róla egy csomó jót is. Pályája tévútra ment, mert tőlem akárhol is énekelhet, nem érdekel, ha rosszul énekel olyan szerepeket, amelyekhez a hangja kevés. Mozartot énekelne, könnyen lehet, hogy még tetszene is. De érdemtelen futtatása bosszant és felháborít. Ezt téveszted össze azzal, hogy "utálnám".
Eyvazov kicsit más eset. A Scala évadnyitón meglepő fejlődést mutatott zeneileg, ami nem csoda, mert majd 3 hónapig dolgozott a szerepen Chaillyval. Nála alapvetően a hanganyag és a fellések helye ill. a szerepek nagysága nem konvergál. Vagy kis szerep a Scalában, vagy Chenier másod-harmadrangú vidéki színházakban. Chenier a Scala évadnyitón: ez nem OK.
Ma délután (14.15 - 15.05) ismét láthatjuk az M3 csatornán Leo Fall Az elvált asszony című operettjének televíziós változatát: "Operett dióhéjban" (1977)
Fsz.: Pászthy Júlia, Fülöp Attila, Zsadon Andrea, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, Csákányi László, Gyabronka József
Rendező: Félix László
Jana asszony válópert indít az ura, Karel udvari titkár ellen amiatt, hogy az megcsalta őt egy Gonda nevű ifjú hölggyel, aki, hogy még izgatóbb legyen az ügy, a Szabad Szerelmet Propagáló Liga apostolnője. Az amszterdami törvényszék elválasztja a feleket. Néhány hét múlva, amikor Karel éppen baráti társaságával mulat, Jana megjelenik a lakásán, mert atyja, Bakansej látogatóba érkezik hozzájuk, és mit sem tud a válási bonyodalomról. Jana egyelőre nem is szeretné édesapját felvilágosítani e kényes ügyről, ezért arra kéri volt férjét, viselkedjenek úgy, mintha még most is házasságban élnének. Karel elfogadja az ajánlatot...
Minél többször hallom ezt a zenét,annál gyengébbnek érzem.A többivel egyetérek.
A televíziós közvetítést is látva, Meyerbeer Hugenottákja tisztességes előadás. Szerintem a világ nagy operaházai is szívesen látnának, befogadnának ilyen, a mi operaházunkban színre vitt szép kiállítású és nagyszabású produkciót, mint amilyen ez volt.
Ezt nem hiszem el, hogy így gondolod. Csak valamiért utálod Bretzet. Én inkább hallgatok egy kisebb hangot kulturáltan mint egy ordító amatőrt. Nehezen tudom elhinni, hofy nem így érzel, mikor mindennek elmondtad pl Eyvazovot.
Kevesebb kultúrát, több hangot!
Nézve a felvételt,bizony más közelről látni az énekeseket. Bretz Gábor olyan kulturáltan énekel(függetlenül attól,hogy neki való mélységű-e ez a szerep),hogy azt tanítani lehetne. Szereti őt a színpad,az már csak szubjektum,hogy azokat az énekeseket szeretem,akik a hangjukkal és az arcukkal képesek hatni. Fölös hókuszpókusz nélkül.Az első felvonást egy az egyben húztam volna.
2017. december 11-én (hétfőn) 21:15-től látható felvételről Giacomo Meyerbeer A hugenották című operája az M5 HD műsorán.
(180 perc)
Opera három részben, öt felvonásban, francia nyelven, magyar felirattal
A történet alapjául a francia vallásháborúk egyik legszörnyűbb eseménye,
az 1572-es Szent Bertalan-éji mészárlás szolgált, amely során a Párizsba gyűlt francia reformátusokat (hugenottákat) a király beleegyezésével lemészárolták.
A darab a francia nagyopera egyik legeklatánsabb példája, amely 1836-os párizsi ősbemutatója után csakhamar az egész világot meghódította, és azóta is a legnépszerűbb és legtöbbet játszott művek között tartják számon.
Az Erkel Színház 2017. október 31-i előadásának kép-és hangfelvétele
Közreműködik a Magyar Állami Operaház énekkara, zenekara és a Magyar Nemzeti Balett tánckara
Karmester: Oliver von Dohnányi
Szereposztás:
Valois Margit, Navarra királynője – Kolonits Klára
Urbain, a királynő apródja – Balga Gabriella
Saint-Bris gróf – Cseh Antal
Valentine, Saint-Bris gróf lánya – Létay Kiss Gabriella
Raoul de Nangis, protestáns úr – Boncsér Gergely
Marcel, Raoul szolgája – Bretz Gábor
Nevers grófja – Haja Zsolt
Cossé, katolikus úr – Kiss Tivadar
Tavannes, katolikus úr – Dékán Jenő
horé, katolikus úr – Körösi András
De Retz, katolikus úr – Fülep Máté
Méru, katolikus úr – Laborfalvi Soós Béla
Maurevert, katolikus úr – Kiss András
Bois-Rosé, hugenotta katona – Kristofori Ferenc
Inas – Roska Dániel
1. udvarhölgy – Kerék Judit
2. udvarhölgy – Németh Mónika
Egy íjász – Búra Attila
1. szerzetes – Csiki Gábor
2. szerzetes – Zsigmond Géza
3. szerzetes – Fenyvesi Attila
1. protestáns párbajsegéd - Zsigmond Géza
2. protestáns párbajsegéd - Fenyvesi Attila
Alkotók
Szövegíró: Eugène Scribe/ Émile Deschamps
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Koreográfus: Sebestyén Csaba
Magyar nyelvű feliratok: Kenesey Judit
Karigazgató: Strausz Kálmán
Az énekkart betanította: Csiki Gábor
Bemutató: 2017. október 28.
Megnyugtatlak, az első szereposztást vették fel. Szóval nem tudnak mást leadni.
Ma közvetíti a TV a Hugenottákat 21.15-től.Állítólag az első szereposztást.
Ahogyan jeleztem, foglalkozom az előző időszakban bemutatott televíziós adaptációk-bemutatók adataival - de ha már benne vagyok, egészen 1957-ig visszanyúlok, a kezdetekhez, kibővítve az adatok tárházát. Akkoriban még nagyon kevés zenés színházi produkció (televíziós stúdiófelvétel) készült, némelyik csak részleteiben maradt meg a TV archívumában. Erről szólott Ruitner Sándor is cikkében (amit ugyancsak bemásoltam ide. Idézek tőle: "Ilyen-olyan próbálkozások már régebben is folytak a képernyőn - külön operák, külön operettek, zenés játékok létrehozásával - de a mostani zenei dramaturgia terve az, hogy éves viszonylatban kínáljon bő választékot a nézőnek." (1972. május 30.)
(1972 szeptember - 1982 szeptember)
Szinetár Miklós előszava:
„Most érkezett tizedik évadjához a Zenés TV Színház.
Megkérdezhetik, miért emlékezünk meg - mégpedig szeretettel - erről az egyetlen kis évtizednyi múltról?
Van mentség és magyarázat, amiért nemcsak említést, de szolid ünneplést is érdemel, ez az életképes vállalkozás.
Ez a mi huszonöt éves intézményünk Európában a legkevesebb műsorórát sugározza, ennek ellenére sehol - és ez Európán kívüli országokra is vonatkozik - ilyen szervezett rendszerességgel nem szólalnak meg zenés-drámai remekművek. Mi büszkék vagyunk, hogy Mozarttól Bartókig számos operát mutattunk be a tíz esztendő folyamán, ezáltal milliós új nézőtábort igyekeztünk - gyakran sikerrel - bevonni e remekművek megismerésébe, sőt: élvezetébe.
Bartók és Kodály országa kis ország, de - éppen általuk is - zenei nagyhatalom. Ez a fogalom lassan közhellyé kopott, de tudvalevően a közhely is igazságot tartalmaz. Zenei nagyhatalmi pozíciót, hisszük, a mi Televíziónk is erősíti. Fenti tevékenységén kívül a Zenés TV Színház ösztönzi, támogatja és megjelenési lehetőséghez juttatja a kortárs zeneszerzőket és alkotásaikat is. Láng István, Lendvay Kamilló, VajdaJános operái - hogy ötletszerűen soroljuk - eredeti televíziós műalkotásként jöttek létre. És ez a tény talán tovább emeli a 10 éves vállalkozás erkölcsi értékét.”
A valódi sorozat tehát ez volt - aminek adatait is felhasználtam előző kigyűjtésemben.
Még valami: "Zenés TV Színház" címet sok esetben helytelenül a "TV Zenés Színháza"-ként írják/írták le - pedig a kettő ugyanaz (nincs másik sorozat) -, de az előbbi a helyes névváltozat. Ebből következik: 1963-ban nem indult el más néven sem ez a sorozat, csak akkor folytatódott az 1957-ben megkezdett zenés darabok televíziós "gyártása", és majd csak 1972 szeptemberétől kapta jelzett összefoglaló címét - a rendszeres televíziós adások jelentkezésekor.
Azt hiszem két dologról írtunk, elnézését kérem, ha előbb nem fogalmaztam egyértelműen. Ahogy utánanéztem több internet helyen, 1963-ban indult, azonos emblémával az egyes művek, a „Zenés TV-Színház” sorozat a már említett Dallapiccola művel.
Ez tartott ameddig tartott. Utána indult 1970-ben a „TV Zenés Színháza” sorozat, aminek bemutatóit Ön nagyon precízen összegyűjtötte.
Azt hiszem én – már csak a hasonló szavak miatt is – kevertem a két sorozatot. (Más lapra tartozik, de Juhász Előd interjúkötetében Szinetár Miklós is keverte, összevonta a két sorozatot).
De, örömmel látnám itt az előző, 1963-ban induló sorozat adatait is.
Köszönöm, kedves joska141!
Igazság szerint, pár cím még hiányzik a listából, későbbiekben még pótolhatom, kiegészíthetem azt.
A másik: tervbe vettem a televízióban 1957 és 1972 közötti időszakban készült zenés darabok (opera, operett, balett, zenés játék) számbavételét is; az első tizenöt évben ritkábban, de valóban előfordultak ilyen "zenés színházi" alkotások a televíziós műsorgyártásban. Magam is szívesen emlékszem ezekre vissza! Utána nézek ennek. Összeszedem ezeket a címeket is, amelyeket szintén ismertetni fogok.
Tisztelt „Búbánat”!
Rendkívül lenyűgöző az összeállítás, amit tetszett készíteni a Zenés TV Színház 1972-1993. közötti időszaki tevékenységéről. (Zárójelben: szomorú volt látni, hogy csökkent a bemutatók száma a rendszerváltás utáni években…de ez már politika lenne.)
Tisztelettel érdeklődöm: nem tetszik-e valamikor ugyanígy feldolgozni, (vagy esetleg valahol már megtalálható az előzmények között?) az 1963-1972.évek közötti időszakot is?
Valahol, valamelyik fórumon már tetszett ezekről a művekről is írni. A kezdő, 1963-as Éjszakai repülésről például már idén áprilisban volt Önnek több írása.
Még egyszer köszönöm a jelen listát.
Az elmúlt években alkalmanként hírt adtam itt a topicon az egykori Zenés TV Színház opera, operett, balett, zenés játék produkcióiról – azokról, amelyeket a Duna TV-n, majd az M3 csatornán több évtized után újra láthattunk a képernyőn. Úgy gondoltam, talán érdemes e több tucat zenés darab televíziós változatának cím- és időrendi adatát egy helyre, a teljességre irányuló törekvéssel, egységes keretbe - valamiféle rendszerbe - beilleszteni, hogy így az egész jobban áttekinthető legyen az ide látogató fórumozók számára.
E gondolatot tett követte: több helyről visszakerestem a televíziós zenés színházi alkotások adatlapját, onnan kiírtam és ide, egy helyre összegyűjtöttem a bemutatókat - időrendbe szedve, a műfaj és a rendező nevének is a megjelölésével. A szereplőket, közreműködőket nem tüntettem fel, mert azok a szerző, cím, rendező neve alapján, az érdeklődők számára, a Google segítségével amúgy is egyszerűen visszakereshetőek.
Kezdem az első tíz évet felölelő időszak (1972 szeptembere – 1982 szeptembere) „termésével”:
1972.
szeptember 30. - Lendvay Kamilló: A bűvös szék – opera; rendező: Vámos László
október 21. – Planquette: Garasos menyasszony – operett; rendező: Vámos László
november 11. – Farkas Ferenc – Harangozó Gyula: Furfangos diákok – táncjáték; rendező: Bednai Nándor
november 24. – Hugo Weisgall: Az erősebb – opera; rendező: Ádám Ottó
november 24. – Madarász Iván: A nő meg az ördög – vígopera; rendező: Kalmár András
december 25. – Huszka Jenő: Bob herceg – operett; rendező: Keleti Márton
1973.
január 26. – Daróczi-Bárdos Tamás – Vargha Balázs: A csodadoktor – zenés diákkomédia; rendező: Félix László
február 24. –Schöck Ottó – Kállai István: Nem akarok apa lenni! – zenés játék; rendező: Iglódi István
április 2. – Sárközi István – Weöres Sándor – Koós Iván: Y-háború – bábopera; rendező: Szőnyi Kató
április 3. – Daróczi-Bárdos Tamás- Vargha Balázs: Mézesfazék – diákkomédia; rendező: Félix László
május 12. – Ibert: Angelika – vígopera; rendező: Horváth Ádám
június 30. – Ivo Lothka-Kalinsky – Róna Frigyes: A gomb – szatirikus opera; rendező: Szitányi András
szeptember 29. – Schubert: Házi háború – vígopera; rendező: Békés András
október 27. – Vincze Ottó – Vidor Miklós: A szüzek városa – zenés vígjáték; rendező: Kalmár András
november 30. – Pergolesi: Úrhatnám szolgáló – vígopera; rendező: Szitányi András
december 26. – Dohnányi Ernő: A tenor – opera; rendező: Horváth Ádám
1974.
február 2. – Wolf Péter – Csizmarek Mátyás: Nyári kaland –zenés vígjáték; rendező: Kerényi Imre
március 26. – Hidas Frigyes – Vargha Balázs: Tökéletes alatt való – opera-groteszk; rendező: Vámos László
április 14. – Deák Tamás – Tabi László: Ejnye, Cecília! – zenés vígjáték; rendező: Mamcserov Frigyes
május 18. – Szokolay Sándor: Vérnász – opera; rendező: Mikó András
június 15. – Sullivan: A mikádó – operett; rendező: Seregi László
október 18. – Tamássy Zdenkó – Brand István: Enyém a világ! – zenés játék; rendező: Gyarmathy Lívia
november 9. – Offenbach: A férj kopogtat – operett; rendező: Békés András
december 25. – Fényes Szabolcs – Szász Péter: Örökzöld fehérben-feketében I. – zenés játék; rendező: Szász Péter
december 26. - Fényes Szabolcs – Szász Péter: Örökzöld fehérben-feketében II. – zenés játék; rendező: Szász Péter
1975.
február 14. – Ligeti György – Szilágyi Dezső – Koós Iván: Aventures – Bábváltozat; rendező: Bednai Nándor
február 14. – Láng István: A nagy drámaíró – operakomédia; rendező: Horváth Zoltán
március 15. – Erkel Ferenc: Bánk bán – opera; rendező: Vámos László
április 26. – Tamássy Zdenkó: Vendégek – opera; rendező: Félix László
június 27. – Huszka Jenő: Lili bárónő – operett; rendező: Kalmár András
október 4. – Puccini: Gianni Schicchi – opera; rendező: Szinetár Miklós
december 14. – Farkas Ferenc: A bűvös szekrény – opera; rendező: Fehér György
1976.
január 13. – Poulenc: Az emberi hang – opera; rendező: Vámos László
február 7. – Eisemann Mihály – Békeffy István: Egy csók és más semmi… - zenés vígjáték; rendező: Kalmár András
március 28. – Sárközy István - Mikszáth Kálmán, Bendek András,Semsei Jenő, Innocent- Vincze Ernő „Szelistyei asszonyok” című daljátéka nyomán a forgatókönyvet írta Tóth Zsuzsa: Itt járt Mátyás király I. – zenés kalandfilm; rendező: Sándor Pál
március 31. - Sárközy István- Tóth Zsuzsa: Itt járt Mátyás király II. - zenés kalandfilm; rendező: Sándor Pál
április 2. - Sárközy István – Tóth Zsuzsa: Itt járt Mátyás király III. - zenés kalandfilm; rendező: Sándor Pál
június 5. – Walton: A medve – opera; rendező: Ádám Ottó
október 16. – Suppé: A szép Galathea – operett; rendező: Szirtes Tamás
november 20. – Ránki György – Weöres Sándor: A csendháborító – zenés játék; rendező: Vámos László
december 25. - Delibes – Harangozó Gyula: Coppélia – balett; rendező: Bednai Nándor
1977.
…..... - Monteverdi: Tankréd és Klorinda párviadala – opera; rendező: Apró Attila
február 19. – Horváth Jenő – Kellér Dezső: A szabin nők elrablása – zenés játék; rendező: Egri István
március 12. – Rossini: A sevillai borbély – vígopera; rendező: Szinetár Miklós
április 8. – Hidas Frigyes – Seregi László: Cédrus – balett; rendező: Horváth Ádám
június 29. – Vajda János: Barabbás – opera; rendező: Fehér György
november 4. – Sztravinszkij – Szilágyi Dezső – Koós Iván: A katona története – bábváltozat; rendező: Szitányi András
december 26. – Fényes Szabolcs – Mészöly Dezső: Sakk-matt – zenés játék; rendező: Félix László
1978.
január 5. –Verdi: Otello – opera; rendező: Horváth Ádám
április 4. – Erkel Ferenc: Hunyadi László – opera; rendező: Vámos László
május 12. - Lamberto Gardelli: Az impresszárió – opera; rendező: Mikó András
június 10. – Suppé: Boccaccio – operett; rendező: Seregi László
július 8. – Donizetti: Rita – vígopera; rendező: Békés András
október 15. – Hidas Frigyes: Bösendorfer – opera; rendező: Vámos László
november 11. – Offenbach: Párizsi élet – operett; rendező: Félix László
1979.
január 21. – Menotti: A telefon – opera; rendező: Mikó András
március 24. – Leoncavallo: Bajazzók – opera; rendező: Fehér György
április 6. – Lendvay Kamilló: Tisztességtudó utcalány – opera; rendező: Vámos László
május 12. – Fényes Szabolcs: Maya – operett; rendező: Horváth Tivadar
október 12. – Ránki György: Pomádé király új ruhája – vígopera; rendező: Félix László
november 30. – Sztravinszkij: Mavra – vígopera; rendező: Vámos László
november 30. – Balassa Sándor – Fodor Antal: Irisz – balett; rendező: Leo Nadelmann
december 25. – Millöcker: A koldusdiák – operett; rendező: Seregi László
1980.
január 1. – Victor Máté – Petőfi Sándor – Garai Gábor: Bolond Istók – zenés játék; rendező: Szitányi András
január 30. – Maciej Malecki – Adam Slavinski – Baranyi Ferenc: Ő meg ő – zenés játék; rendező: Félix László
március 13. – Mozart: Szöktetés a szerájból – vígopera; rendező: Szinetár Miklós
április 1. – Prokofjev - Szilágyi Dezső – Koós Iván: Klasszikus szimfónia – bábváltozat; rendező: Szitányi András
április 26. – Hidas Frigyes –Eugene Labich – Végh György - G. Dénes György: Leánykérés éjjel kettőkor – zenés bohózat; rendező: Szirtes Tamás
október 20. – Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés – opera; rendező: Maár Gyula
december 24. – Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél – operett; rendező: Vámos László
1981.
január 30. – Szirmai Albert – Heltai Jenő: Úri jog – zenés játék; rendező: Félix László
február 18. – Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony – opera; rendező: Békés András
március 28. – Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára – opera; rendező: Szinetár Miklós
április 26. – Weill – Brecht – Szabó Miklós: A hét főbűn – songopera balettel; rendező: Kerényi Imre
május 29. – Dohnányi Ernő – Seregi László: Változatok egy gyermekdalra – balett; rendező: Horváth Ádám
június 26. – Zerkovitz Béla – Rátonyi Róbert, Nemlaha György, Bednai Nándor: Mi, muzsikus lelkek… - zenés játék; rendező: Bednai Nándor
szeptember 11. – Puccini: A köpeny – opera; rendező: Mikó András
október 3. – Jacobi: Sybill – operett; rendező: Seregi László
október 24. – de Falla – Balogh Géza – Ambrus Imre: Pedro mester bábszínháza – bábváltozat; rendező: Horváth Zoltán
1982.
február 28. – Deák Tamás – Edgar Allan Poe - Apró Attila – Bánki László: Az elítélt – fantázia; rendező: Apró Attila
március 15. – Erkel Ferenc: Névtelen hősök – opera; rendező: Vámos László
június 25. – Lehár Ferenc: Tavasz – operett; rendező: Félix László
Folytatom az 1982 szeptembere után adásba került zenés darabok bemutatóinak időrendi ismertetését (itt már – néhány kivételtől eltekintve - csak a bemutató évét adom meg.)
1982
1982. augusztus - Aldobólyi Nagy György – Szép Ernő – Műller Péter: Vőlegény -zenés játék; rendező: Vámos László
1982. augusztus – Rossini: Alkalom szüli a tolvajt – vígopera; rendező: Békés András
1982. Planquette: A corneville-i harangok - operett; rendező: Seregi László
1983.
1983. január 7. - Lortzing: Az operapróba – vígopera; rendező: Horváth Zoltán
1983. - Láng István – Mándy Iván: Álom a színházról – opera; rendező: Maár Gyula
1983. - Fényes Szabolcs – Heltai Jenő – Szenes Iván:Osztrigás Mici – zenés játék; rendező: Horváth Ádám
1983. - Mozart - Hevesi Sándor: Mirandolina (La Finta Giardiniera átdolgozása) – vígopera; rendező: Félix László
1983. – Puccini: Angelica nővér – opera; rendező: Békés András
1983. október - Flotow: Márta – opera; rendező: Horváth Ádám
1983. november 13. - Pergolesi: Féltékenység-balgaság – vígopera; rendező: Boschán Daisy
1984.
1984. – Offenbach: Fortunio dala - operett; rendező: Szirtes Tamás
1984. - Tamássy Zdenkó - Hunyadi Sándor – Baranyi Ferenc: Olasz vendéglő – zenés játék; rendező: Szirtes Tamás
1984. – Georg Kreisler – G. Dénes György: Lola Blau – zenés játék; rendező: Seregi László
1984. szeptember - Verdi: Falstaff – vígopera; rendező: Vámos László
1984. október 19. - Offenbach: Hoffmann meséi – opera; rendező: Szinetár Miklós
1985
1985. február - Jacobi: Leányvásár - operett; rendező: Zsurzs Éva
1985. - Vujicsics Tihamér: Éjféli operabemutató – zenés tréfa; rendező: Vámos László
1985. - Madarász Iván - Carel Capek – Romhányi Ágnes: Lót – opera; rendező: Maár Gyula
1985. – Fall: Pompadour – operett; rendező: Seregi László
1986
1986 - Ránki György - Hubay Miklós –Vas István: Egy szerelem három éjszakája - zenés játék; rendező: Félix László
1986. - Vajda János: Mario és a varázsló – opera; rendező: Hegyi Árpád Jutocsa
1986. - Rimszkij-Korszakov: Mozart és Salieri – opera; rendező: Ádám Ottó
1986. - Aldobolyi Nagy György - Brandon Thomas - Fáy I. Béla: Charley nénje - zenés játék; rendező: Málnay Levente
1987
1987. – Verdi: Rigoletto – opera; rendező: Horváth Ádám
1987. – Cimarosa: A titkos házasság – vígopera; rendező: Ferkai Tamás
1987. - Victor Máté – Oscar Wilde – Bán Róbert:A canterville-i kísértet - zenés játék; rendező: Bán Róbert
1987. - Bergendi István - Hunyadi Sándor – G. Dénes György: Kártyaaffér hölgykörökben – zenés játék; rendező: Bán Róbert
1987. - Hubay Jenő: A cremonai hegedűs – opera; rendező: Gali László
1987. – Mozart: Figaro házassága – vígopera; rendező: Szinetár Miklós
1988
1988. - Bizet: Dzsamile - vígopera; rendező: Mikó András
1988. – Schubert-Berté: Három a kislány – daljáték; rendező: Seregi László
1988. – Johann Strauss: A denevér - operett; rendező: Szinetár Miklós
1988. – Mozart: Cosi van tutte –vígopera; rendező: Szinetár Miklós
1988. - Ravel: Pásztoróra – opera; rendező: Békés András
1988. – Donizetti: Szerelmi bájital – vígopera; rendező: Fehér György
1988. – Offenbach: Italománia, avagy operaest pezsgővel – operett; rendező: Ferkai Tamás
1988. – Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – operett; rendező: Maár Gyula
1989
1989. – Mascagni: Parasztbecsület - opera; rendező: Békés András
1989. - Gounod: A galamb – vígopera; rendező: Hajdú György
1989. – Huszka Jenő: Gül baba – operett; rendező: Palásthy György
1989. – Beethoven: Fidelio – opera, rendező: Szinetár Miklós
1989. - Pergolesi: A zenemester – vígopera, rendező: Ádám Ottó
1989. október 28. – Hervé: Lili – operett; rendező: Seregi László
1989. november - Aleksandr Kholminov - Csehov - Rigó Béla: Lakodalom - zenés játék; rendező: Éry-Kovács András
1991
1991. - Rózsa Pál – Kopányi György: Terzett – zenés játék; rendező: Nagy Viktor
1991. - Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás – operett; rendező: Ádám Ottó
1991. – Rossini: Hamupipőke – vígopera; rendező: Békés András
1992
1992. – Puccini: Bohémélet – opera; rendező: Nagy Viktor
1993
1993. augusztus 20. - Erkel Ferenc: István király – opera; rendező: Koltay Gábor
Ez összesen 130 produkciót jelentett a Zenés TV Színház történetének huszonegy éves fennállása alatt!
Kapcs.: 1063. sorszám
„Zenés színház a képernyőn”
Írta: Ruitner Sándor
(RTV Újság, 1972. május 30.)
„Amikor a Televízió szórakoztató és zenei főszerkesztőségének keretében megalakult a zenei dramaturgia, egyik humoristánk a következőképp egyszerűsítette tevékenységét:
’olyan ez a munka, mint egy jó szakács egyszerű receptje: Végy egy írót, egy költőt és egy zeneszerzőt, beszélj meg velük egy témát, aztán zárd össze őket egy alkotó közösségbe – megfelelő mennyiségű pénzzel. Az általuk létrehozott műhöz adj elegendő számú zenészt, színészt, táncost, valamint élesztő gyanánt egy rendezőt. Hosszas keverés (próba) után helyezd az elkészült masszát egy lámpák által fűtött stúdió-sütőbe… s íme kész egy televíziós zenés játék.’
Milyen egyszerűen hangzik ez a néhány mondatnyi recept, s mégis mennyi fejtörést okoz annak a néhány embernek, aki elhatározta, meghonosítja, rendszeressé teszi a zenés tévéjátékok bemutatását!
A hangsúly a rendszerességen van, hiszen ilyen-olyan próbálkozások már régebben is folytak a képernyőn – külön operák, külön operettek, zenés játékok létrehozásával -, de a mostani zenei dramaturgia terve az, hogy éves viszonylatban kínáljon bő választékot a nézőknek. Ez az alkotóközösség az ’alapanyagok’ széles tárházából válogat, a zenés színpad valamennyi megnyilvánulása foglalkoztatja.
Próbáljuk megközelíteni a kérdést a szórakoztatás szemszögéből. Az ellenvélemények itt szinte viharosan csapnak össze, hiszen színházlátogató közönségünk eleve különbséget tesz az opera és az operett között. Egyesek fanyalogva nézik le az utóbbit, mások félve borzadnak az előbbitől. Viszont a harmadik, a balett, amely mindkettőre csillogó ékszereket aggaszt, majd önmagában – táncjáték formájában – kezd önálló életet élni, talán épp ez az a műfaj, amelyet az opera – operett mérkőzést vívó nézők egyaránt szívesen fogadnak…
S hogy milyen művek bemutatását tervezi a zenei dramaturgia?
Az „étlapot” most nem szeretnénk ismertetni (bár a bemutatásra kerülő darabok java már ’dobozban van’), mert a zenés játékok rendszeres jelentkezésére a Budapesti Zenei Hetektől kezdve kerül sor, és addigra ez a kis ’előzetes’ régen feledésbe menne.
A bemutatók mindenesetre igyekeznek majd felvonultatni a magyar előadóművész-gárda színe-javát, a közönség által ismert és szeretett ’sztár’-októl a fiatal tehetségekig. A változatosság ezen a téren is kötelező alapelv lesz.
Bizonyos, hogy az ország zenés színházai képtelenek annyi új művel jelentkezni, amennyi nálunk is kielégítené a fokozott igényeket. Így hát a Tv zenei dramaturgiája megpróbál majd egy a közönség által jogosan igényelt műfajban bizonyos űrt kitölteni, zenei életünket színesebbé tenni.
Tehát: ősztől kezdve jön a tévé zenés bemutatóinak egész sora!”
Több évtizeddel később, Ruitner Sándor visszaemlékezett a sorozat indulására, amikor Zelei Miklós interjút készített vele a www.tvarchivum.hu honlap számára: "Volt egyszer egy Zenés TV Színház"
Több részletre bontva másoltam be a teljes interjút, ide a topicba: lásd 686., 687., 688., 689., 690. sorszámoknál.
Ma éjjel az M3 csatornán (időpont: 22.25 - 23.40) láthatjuk újra:
Johann Strauss: A cigánybáró
magyar televíziós operettfilm (FF)
MTV, 1969
(70 perc)
Rendezte: Mikó András
Magyar versszövegek: Fischer Sándor
Szereplők:
Mehmet pasa: Kiss Ferenc
Barinkay Gáspár: Németh Sándor
Barinkay Sándor, a fia: Németh Sándor (énekhangja: Ilosfalvy Róbert)
Szaffi: Lehoczky Zsuzsa (énekhangja: Házy Erzsébet)
Czipra:Ladomerszky Margit (énekhangja: Komlóssy Erzsébet)
Zsupán: Melis György
Arzéna: Esztergályos Cecília (énekhangja: Ágai Karola)
Carnero: Raksányi Gellért (énekhangja: Lendvay Andor)
Gábor diák: Benedek Árpád (énekhangja: Bende Zsolt)
Mirabella: Divéky Zsuzsa (énekhangja: Garancsy Márta)
Írnok: Petrik József
Km.: A Magyar Állami Operaház énekkara és balettkara (Koreográfus: Barkóczy Sándor)
A zenei hangfelvételt a Magyar Rádió készítette: a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről (1961. év)
Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Ferencsik János
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Mindjárt kezdődik az M5 csatotnán
21:15 - 22.20 Gaetano Donizetti: Farsangi kalamajka, avagy A torkos csütörtök - Armel operák 2017
A bécsi MuTh (Musik&Theater) Színházban 2017. július 1-jén 19.30 órai kezdettel Gaetano Donizetti Il giovedi grasso (Farsangi kalamajka) című darabját mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház, Toronykőy Attila rendezésében. A Szegedi Szimfonikus Zenekart Gyüdi Sándor vezényelte.
„Farsangi kalamajka, avagy A torkos csütörtök (eredeti címén A farsang csütörtökje, amelyet 1829. február 26-án mutattak be Nápolyban a Teatro del Fondóban) Gaetano Donizetti egyfelvonásos, romantikus vígoperája, amely dacára annak, hogy a történet kissé halovány, a szegedi feldolgozás nagyon szórakoztatóra sikeredett.
A Farsangi kalamajka a romantikus vígjátékok klisésnek ható elemeit tartalmazza; egy szerelmespár, akik nem lehetnek együtt, egy szórakoztató manipulátor, aki úgy megkeveri a szálakat, hogy a néző büszke lehet magára, ha az előadás végéig nyomon tudja követni, és persze a boldog vég, amelyhez nyilván egyszerűbb és unalmasabb út is vezethetett volna.
A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata rendkívüli sikerrel mutatta be fesztiválprodukcióját, Donizetti pár éve a szegedi repertoárban Farsangi kalamajka címen játszott vígoperáját, az Il giove di grasso-t. Toronykőy Attila rendező olasz nyelven újította fel a produkciót, tekintettel arra, hogy döntőbe jutott versenyzőként francia operaénekes, MorganeHeyse alakította Nina szerepét, és a nemzetközi közönség - valamint az internetes közvetítés révén a nagyvilág - számára az eredeti nyelven való előadás nyilvánvalóan könnyebbé teszi a befogadást.
A fergeteges mókázást és a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével zajlott, Gyüdi Sándor által dirigált virtuóz zenei megvalósítást a közönség kirobbanó lelkesedéssel fogadta."
Szereposztás:
Nina – Morgane Heyse
Ernesto - Balczó Péter
Camilla - Laczák Boglárka
Cola - Szélpál Szilveszter
Sigismondo - Cseh Antal
Ezredes - Dani Dávid,
Teodoro - Doszpod Kristóf
Stefanina - Himmer Veronika
A fergeteges sikert aratott előadás ma, hétfőn este 21 óra 15 perces kezdettel az M5 Televízióban tekinthető meg.
M3 csatorna, 2017. november 9. csütörtök 22:20 - 23:25
Marton Éva portré
Portréfilm (2004)
(65')
Örökös tagság sorozatunkban sajnos nem készült portré Marton Évával, a Kossuth-díjas operaénekesnővel, ezért most a 2004-ben készült adással mutatjuk be pályáját, óriási sikereit, hitvallását. Közben láthatjuk nagy operákban és nagy szerepekben, többek között: Puccini - Tosca, - Turandot; Giordano - Andrea Chénier; Richard Strauss - Elektra; Wagner - Lohengrin; Bartók Béla - A kékszakállú herceg vára; Erkel Ferenc - Bánk bán.
Ránki György: Hölgyválasz – zenés komédia
Zenés TV Színház bemutatója: 1971. április 10., 20.05 – 21.35
(90 perc)
Cseres Tibor ötlete alapján írta:Török Dezső és Innocent Vincze Ernő
Semsei Jenő - forgatókönyvíró
Ruitner Sándor – dramaturg
Koreográfus: Novák Ferenc
Jelmeztervező: Horányi Mária
Díszlettervező: Wegenast Róbert
Vezető operatőr : Varga Vilmos
Zenei rendező: Fejes Cecília
Kalmár András - rendező
Karmester: Bródy Tamás
Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc),
Magyar Néphadsereg Művészegyüttes Tánckara
Produkció előadóművészei
Téglás Boldizsár - Agárdy Gábor
Rubusnyák Lajos, revizor - Bodrogi Gyula
Piroska – Detre Annamária
Örzse – Fónay Márta
Továbbá:
Bod Teréz, Bujdosó Mária, Csók István, Görög Mara, Hacser Józsa, Halasi Marika, Harsányi Frigyes, Kazal László, Kibédi Ervin, Máthé Jolán, Örkényi Éva, Pádua Ildikó, Sas Attila, Szatmári Liza
Cselekmény:
Téglás Boldizsár, a csókréti Tsz elnöke váratlanul apa lesz. Egy húsz évvel ezelőtti félrelépéséből született lányáról eddig nem is tudott. Apa és lánya egyre többet találkoznak. Boldi elhatározza, hogy Piroskát törvényesen is nevére veszi, de hátra van még bűnbánó vallomása feleségének. A fiatal lánnyal való találkozásnak híre előbb jut feleségének fülébe, mintsem hazatér. Ennek a félreértett helyzetnek köszönhető, hogy nemcsak Örzse asszony, hanem a falu népe is ellene fordul.
Ránki Györgynek ezt a zenés darabját a 60-as évek elején a Fővárosi Operettszínház nagy sikerrel játszotta: az 1961. október 12-i színházi bemutatón a főbb szerepeket Fónay Márta, Halassy Marika, Németh Marika, Zentai Anna, Homm Pál, Rátonyi Róbert és Hadics László alakította,
A színpadi átdolgozás alaposan kibővítette Cseres Tibor Csókréti levelek című novellájának cselekménysorát, a tévéváltozat készítőinek fő törekvése a szűkítés, a tömörítés volt. A mű musicales elemei kerültek előtérbe, s hangsúlyt kapott a magyar muzsika.
Szólnom kell itt a zenés játék rádiófelvételéről :
Ránki György – Innocent Vincze Ernő – Török Rezső: Hölgyválasz – részletek
„Bemutatjuk új felvételeinket”
1962. június 20., Kossuth Rádió 21.25 - 22.00
Km.: Németh Marika, Zentay Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház énekkara
Vezényel: Bródy Tamás
a) „Napfényes táj” (Németh Marika, Bende Zsolt)
b) „Pont zárunk” (Rátonyi Róbert)
c) „Motor-szám” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert)
d) „Kislány” (Németh Marika)
e) „A férfi és a nő” (Németh Marika, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert)
f) „Bigi-bugi csacsa” csárdás (Zentai Anna, Bende Zsolt)
g) „Késő éjjel” (Németh Marika, Bende Zsolt)
h) „Az én bűnöm” (Zentai Anna)
i) „Mikor a szívemben” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert)
„Ágay Karola énekel” – művészportré-film
Bemutató: 1971. március 7. Magyar Televízió, 21.45 – 22.30
„Az operaszínpad a nagy szerelem, amiért a küzdelem, a harc, a fegyelem magától értetődően természetes.”
Erről is beszél a róla szóló énekes portréban egyik legnagyszerűbb koloratúr szopránunk, Ágai Karola, akinek Mozart, Donizetti, Rossini, Erkel és Strauss szerepeiből is hallhatunk áriákat, és aki arról is tanúbizonyságot ad, milyen kifejezően tudott népdalfeldolgozásokat, virágénekeket is interpretálni férje, Szendrey-Karper László gitárművész kísérete mellett.
Rendezte: Horváth Zoltán
Időtartam: 55 perc
Ágay Karola interjút adott a portréfilm bemutatását megelőzően az RTV Újság munkatársának. (rácalmási)
- Hogyan vélekedik saját filmjéről a tévéfilm főszereplője?
- Az Operaházban való éneklés és a tévészereplés természetesen sokban különbözik egymástól – mondja a kitűnő operaénekesnő. – A televíz gyakorta közvetít operaelőadásokat, amelyeket a színházban rögzítenek képre. A művész azonban ilyenkor mégsem a tévénézőnek, hanem a színház közönségének játszik, énekel: az első sor, a harmadik emelet, vagy éppen a karzat nézőjének mutatja be produkcióját. Érthető, hogy a képernyő előtt ülőkben is más hangulatot teremt az ilyen előadás, mint a színház közönségében. Éppen ezért örülök ennek a tévéfilmnek: itt csak a nézőknek énekelek, csak velük és „nekik” vagyok. Kapcsolatunk így közvetlenebb, bár ennek megteremtése nehezebb – más művészi megoldásokat követel -, hisz a képernyőn a legapróbb rezdülések is felnagyítva jelentkeznek.
Hosszú hónapokon keresztül készültünk a film felvételére. Vecsernyés János szerkesztő, Lakatos György gyártásvezető és nem utolsó sorban Horváth Zoltán rendező sokat vitatkozott, beszélgetett: keresték a legjobb megoldásokat.
Ötvenperces műsorom alapja – új nagylemezem. S mivel a Hanglemezgyár eredeti nyelven kérte tőlem a különböző áriák eléneklését, így a kedves nézők is így hallják majd a filmen - kérem, ne vegyék se szerénytelenségnek, se udvariatlanságnak! A műsorban tehát kedvenc szerepeim közül éneklek néhányat, ezenkívül ízelítőt adok abból a közös műsorból, melyet férjemmel, Szendrey-Karper Lászlóval szoktunk bemutatni a magyar és nemzetközi hangversenypódiumokon. Vagyis: gitárkísérettel magyar virágénekeket és népdalokat is hallhatnak a tévénézők…
Az a lemez, amit ebben az interjúban Ágay Karola említett és amelynek hanganyaga a portréfilmben hallható, az alábbi operaáriákat tartalmazza:
- Mozart: Varázsfuvola – Az éj királynőjének áriája (II. felvonás)
- Mozart: Szöktetés a szerájból – Constanze áriája (II. felvonás)
- Erkel: Hunyadi László – La Grange ária (II. felvonás)
- R. Strauss: Ariadne Naxos szigetén – Recitativo és Zerbinetta áriája
- Verdi: Rigoletto – Gilda áriája (I. felvonás)
- Rossini: A sevillai borbély – Rosina áriája (I. felvonás)
- Donizetti: Lammermoori Lucia – Őrülési jelenet (III. felvonás)
/Qualiton, LPX 11432
Legutóbb az M3 csatornán volt látható az „Ágay Karola énekel” - portréfilm
2017. április 28. péntek 14:30 - 15:25
Kapcs.:1036., 819.,
Ma éjjel újra a tévé – M3 csatorna - képernyőjén láthatjuk:
23.35 – 1.15 Franz von Suppé: Boccaccio - nagyoperett televíziós változata (1978)
Zenés TV Színház
Karmester: Herbert Mogg
Rendezte: Seregi László
A főbb szerepekben:
Boccaccio, diák – Farkas Bálint; énekhangja: Rozsos István
Lotteringhi, kádármester – Kállai Ferenc; énekhangja: Csányi János
Izabella, a kádármester felesége – Domonkos Zsuzsa
Scalza a borbély – Suka Sándor; énekhangja: Palcsó Sándor
Beatrice, a borbély felesége – Lehoczky Zsuzsa
Lambertuccio, szatócs – Harkányi Endre; énekhangja: Fülöp Attila
Petronella, a szatócs felesége – Lehoczky Éva
Fiametta, a szatócsék nevelt lánya – Szerencsi Éva; énekhangja: Zempléni Mária
(A teljes szereposztást és a közreműködőket a 819. sorszám alatti bejegyzésemben tüntettem fel korábban, és a televíziós produkcióról írt kritika az 1036. sorszám alatt olvasható itt.)
Ma éjjel, hamarosan, az M3 csatornán újraláthatunk két
magyar televíziós filmalkotást, melyek egymásután kezdődnek:
I. 2017. október 19. csütörtök 22.25 – 23.20
Ötszemközt - Seregi László
Riportfilm-sorozat (2002)
"Örökös tagság sorozatunkban sajnos nem készült portré Seregi Lászlóval, a Kossuth-díjas táncos, koreográfus művésszel ezért ezzel a műsorunkkal idézzük fel pályáját és munkásságát."
Rendezte: Kovács Gabriella
Producer: Illés Tiborné
Műsorvezető: Vitray Tamás
Időtartam: 55 perc
II. 2017. október 19. csütörtök 23.20 – 0.35
Hidas Frigyes: A Cédrus - balettfilm
A Zenés TV Színház bemutatója: 1977. április 8. MTV 1.
Írta - koreográfia: Seregi László
Vezényel: Sándor János
Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara
"Balettfilm a művészsors fontos kérdéseiről, a művészi megszállottság, a mindent felőrlő elhivatottság érzéséről, Csontváry Kosztka Tivadar festőművész életének és munkásságának felhasználásával. Nem életrajzi a táncmű - az egyes tánctételek mégis a művész életútjának egy-egy szakaszára vagy kiemelkedő alkotására támaszkodnak."
1. Felkészülés az utazásra.
2. Taormina.
3. A siratófal.
4. Sétalovaglás.
5. Közjáték.
6. A magányos cédrus.
7. Zarándoklás a cédrusokhoz.
Szereplők:
• Dózsa Imre (A Művész)
• Kékesi Mária (A Múzsa)
• Szumrák Vera (A Fekete asszony)
• Nagy Zoltán (A Nap)
• Forgách József (A Sas)
• Erdélyi Sándor (Démon I.)
• Hevesi Imre (Démon II.)
• Kutni Róbert (Démon III.)
• László Péter (Démon IV.)
• Balikó István (I.Görög színész)
• Hencsey Róbert (II.Görög színész)
• Sebestény Katalin (I. Siratóasszony)
• Szőnyi Nóra (II. Siratóasszony)
• Magyar Állami Operaház Balettkara
Díszlet: Kézdi Lóránr
Jelmez: Márk Tivadar
Vezető operatőr: Sík Igor
Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendezte: Horváth Ádám
Időtartam: 68 perc
Az M3 csatorna ma éjjeli műsora (22.20 - 22.55)
Lakatos Gabriella - táncjelenetek
magyar portréfilm,
27 perc, 1964 (FF)
„Lakatos Gabriella, a Magyar Állami Operaház fantasztikus prímabalerinája valóban egyedülálló alakja hazai művészeti és táncművészeti életünknek. Az ő pályájából láthatunk most jeleneteket, azzal a lenyűgöző őszinteséggel és magától értetődő közvetlenséggel, mely emberként is jellemezte ezt a nagyszerű művészt.”
Díszlettervező: Tóth A. Pál
Dramaturg: Vecsernyés János
Operatőr: Kocsis Sándor
Rendező: Banovits Tamás
Produkció közreműködői:
Lakatos Gabriella, Orosz Adél, Fülöp Viktor, Havas Ferenc
Katona Ágnes - zongora
Szász Árpád - gordonka
Magyar Állami Hangversenyzenekar
Tóth Péter karmester
Műsortartalom:
Minkus: Don Quijote (Táncosok: Lakatos Gabriella, Havas Ferenc) (részlet)
Chopin: g-moll ballada (Táncosok: Lakatos Gabriella, Orosz Adél, Fülöp Viktor)
Aszafjev: Bahcsiszeráji szökőkút (Táncosok: Lakatos Gabriella, Fülöp Viktor, Orosz Adél) (részlet)
Bartók Béla: A csodálatos mandarin (Táncosok: Lakatos Gabriella, Fülöp Viktor) (részlet)
Az Opera.hu oldalról
Bartók TáncTriptichon az M5 HD műsorán október 16-án
2017. október 16-án (hétfőn) 22:15-től látható felvételről a Bartók TáncTriptichon című produkció az M5 HD műsorán, melyet idén májusban mutatott be az Opera.
Az opera Magyar Évadának keretében, Bartók Béla A fából faragott királyfi című művének 100. évfordulója alkalmából Frenák Pál, a kortárs tánc világhírű koreográfusa, teljesen új alkotásban állította színpadra a művet, melyben a Compagnie Pal Frenak kortárs táncosai és a Magyar Nemzeti Balett együttese együtt dolgoztak.
A Bartók TáncTriptichon című esten Seregi László A csodálatos mandarinra készített koreográfiájának felújítása, valamint egy szintén a Magyar Évad inspirációjára készült, a néptánc és a balett technikáit ötvöző Táncszvit-koreográfia szerepelt Juhász Zsolttól. Bartók népzenei ihletettségű művét a Duna Művészegyüttes és a Magyar Nemzeti Balett művészei közösen keltették életre.
A felvétel a 2017. május 28-i bemutatón készült az Operaházban. Az előadás karmestere: Kovács János.
Szereposztások:
A fából faragott királyfi
Királykisasszony – Vasas Erika, Esterházy Fanni, Rohonczi Viktória, Tokai Rita
Királyfi – Feicht Zoltán, Dmitry Timofeev, Holoda Péter, Maurer Milán, Morvai Kristóf
Fából faragott – Esterházy Fanni, Holoda Péter, Halász Gábor, Keresztes Patrik, Maurer Milán, Vasas Erika, Ricardo Vila Manzanares
Tündér – Frenák Pál, Holoda Péter, Maurer Milán
Erdő / Patak – Feicht Zoltán, Frenák Pál, Halász Gábor, Holoda Péter, Keresztes Patrik, Maurer Milán, Morvai Kristóf, Dmitry Timofeev, Ricardo Vila Manzanares
Szöveg: Balázs Béla
Koreográfia: Frenák Pál
Díszlet: paradigma:ariadné
Jelmez: Frenák Pál, Zalai-Ruzsics Boglárka
Dramaturg: Péter Márta
A csodálatos mandarin
A mandarin – Bajári Levente
A lány – Kozmér Alexandra
A fiatal diák – Balázsi Gergő Ármin
Az öreg gavallér – Alekszandr Komarov
Három csavargó – Szegő András, Szakács Attila, Vladyslav Melnyk
Librettó: Lengyel Menyhért
Koreográfia, jelmez: Seregi László;
Díszlet: Forray Gábor
Táncszvit
Duna Művészegyüttes
Szóló – Bajári Levente, Radina Dace
Koreográfia: Juhász Zsolt
Díszlet: Túri Erzsébet
Jelmez: Furik Rita
Világítás: Lendvai Károl
Kapcs. 1112. sorszám
A Film Színház Muzsika is beszámolt az operett televíziós változatának elkészültéről… (1970. június 27.)
Tévéfilm készült Lehár Ferenc operettjéből
„Clo-Clo mesél…”
„Júliusban sugározzák Lehár Ferenc Clo-Clo - a televíziós keresztségben A vörös róka – című nagyoperettjének tévéváltozatát, amelyet színes filmre rögzített Kocsis Sándor operatőr. A produkció rendezője: Szinetár Miklós
Almási Évának, Clo-Clo alakítójának nem ez az első televízióvbeli operettszereplése. A múlt héten az ő alakításában láttuk Suppé Pajkos diákok című művének temperamentumos fogadóslányát, de dalait ott Szirmai Márta énekelte. Ezúttal azonban ő maga énekli Lehár melódiáit.
Megkértük Almási Évát, bújjon vissza néhány percre Clo-Clo szerepébe, s meséljen valamit az operett könnyed történetéből. Szívesen ráállt.
(A cikkben a filmből vett hat fotón hat jelenetben látható Almási Éva - ezekhez fűz kommentárt…)
Ezekből, a pár mondatból, állítottam össze „egésszé” a tartalmat és jegyeztem le mint a "történet magvát" a topicba. (Akkor ott ezt külön nem jeleztem.)
Magyar Televízió, 1970. március 30., 21.00 – 22.15
3 x 25…
25 év – 25 új magyar operett – 25 siker
A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – I. rész
A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek:
1. De Fries Károly: Napsugár kisasszony
2. Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi
3. Bródy Tamás: Nyolcadik osztály
4. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem
5. Sárközy István: Szelistyei asszonyok
6. Vincze Ottó: Boci-boci tarka
7. Farkas Ferenc: Vők iskolája
8. Kerekes János: Palotaszálló
9. Horváth Jenő: Tavaszi keringő
10. Kemény Egon: Valahol Délen
11. Ránki György: Hölgyválasz
12. Szirmai Albert: Tündérlaki lányok
13. Lajtay Lajos: Három tavasz
Közreműködik:
Baksay Árpád, Csajányi György, Csákányi László, Csikós Rózsi, Felföldi Anikó, Fónay Márta, Gallai Judit, Hadics László, Harsányi Frigyes, Homm Pál, Kertész Péter, Kiss Ilona, Kovács Zsuzsa, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Mednyánszky Ági, Németh Marika, Németh Sándor, Pagonyi János, Palócz László, Petress Zsuzsa, Várhegyi Teréz, valamint
a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara
A műsort Rátonyi Róbert vezeti
Koreográfus: Széki József és Takács Piroska
Karigazgató: Virány László
Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Szerkesztő: Ruitner Sándor
Díszlet: Csinády József
Jelmez: Horányi Mária
Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt
Rendező: Seregi László
(A műsort az Intervízió is átveszi)
Magyar Televízió, 1970. április 25., 22.10 – 23.25
3 x 25…
25 év – 25 új magyar operett – 25 siker
A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – II. rész
A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek:
1. Kerekes János: Állami áruház
2. Fényes Szabolcs: Két szerelem
3. Kerekes János: Kard és szerelem
4. Vincze Ottó: Budai kaland
5. Eisemann Mihály: Bástyasétány 77
6. Bágya András: Három napig szeretlek
7. Vujisics Tihamér: Négyen pizsamában
8. Lendvay Kamilló: Knock out
9. Gyöngy Pál: Narancshéj
10. Bródy Tamás: Köztünk maradjon
11. Horváth Jenő: Péntek Rézi
12. Fényes Szabolcs: Csintalan csillagok
Közreműködik:
Csajányi György, Domján Mária, Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Hadics László, Kertész Péter, Konrád Antal, Kovács Iby, Kovács Zsuzsa, Laboch Gerard, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Medgyesi Mária, Németh Sándor, Oszvald Gyula, Várhegyi Teréz, Zentay Anna, valamint
a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara
A műsort Rátonyi Róbert vezeti
Koreográfus: Széki József és Takács Piroska
Karigazgató: Virány László
Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Szerkesztő: Ruitner Sándor
Díszlet: Csinády József
Jelmez: Horányi Mária
Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt
Rendező: Seregi László
Előzetes cikk a Film Színház Muzsikából (1970. március 21., 12. száma)
"Magyar operettek kavalkádja”
„Háromszor huszonöt”
„Az elmúlt huszonöt év huszonöt új magyar operettjének, huszonöt slágerszáma – innen a műsor címe: „3x25” – csendül fel két alkalommal a televízióban: az első rész március 30-án, a második rész későbbi időpontban.
A műsort nyilvános adás keretében március 16-án és 17-én vették fel a Fővárosi Operettszínház színpadán. A felidézett operettek, felcsendülő melódiák az elmúlt huszonöt év alatt mind ebben a színházban találkoztak először a közönséggel. A felszabadulás óta mintegy negyven új magyar operettet, musicalt játszottak el e színház művészei s ezek közül választották ki a huszonöt operett huszonöt számát az Operettszínház és a Televízió közös gálaestjére.
A műsort – mind a két részben – Rátonyi Róbert konferálja, s a számokat kis keretjátékok tarkítják. Az első részben „Így kezdődött…” cím alatt a bemutatók próbahangulatát igyekeznek visszaadni. Megszólalnak egyes szerzők és műszakiak is.
A műsor szerkesztője: Ruitner Sándor, rendezője Seregi László, karmestere: Gyulai Gál Ferenc.”
Három kép a műsorból:
Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (Latabár Kálmán, Galambos Erzsi)
Bágya András: Három napig szeretlek (Lehoczky Zsuzsa és Kertész Péter)
Kerekes János: Állami Áruház (Medgyesi Mária)
Az előbbiekben ismertetett Zenés TV Színház bemutatott első három darabjának – Lehár Ferenc: A vörös macska; Lajtai Lajos – Békeffy István: A régi nyár; Kerekes János - Hubay Miklós - Vargha Balázs: Házasodj, Ausztria!) a nézők fogadtatásáról, visszhangjáról RUITNER SÁNDOR dramaturg az RTV Újság, 1970. szeptember 4.-i számában fejtette ki a véleményét:
„Zenés színház – csinnadrattával” (Az interjú szerzője: Simon Emil)
Ennek az interjúnak a szövegét korábban már bejegyeztem ide a 686. sorszám alatt.
Kapcs. 319. sorszám: Kiegészítés Kerekes János - Hubay Miklós - Vargha Balázs: Házasodj, Ausztria! - zenés történelmi komédia televíziós változata Dramaturg: Ruitner Sándor
Almási Éva - Mária Lujza Kertész Péter - Akli Miklós Rátonyi Róbert - Kovács Ezredes Csűrös Karola - Ilonka, a leánya Némethy Ferenc - Metternich herceg Basilides Zoltán - Stadion gróf Galambos Erzsi – Christine Greguss Zoltán - Francia ezredes Verebély Iván - Francia tiszt Jászai László - Francia tiszt Tándor Lajos - Francia tiszt Csákányi László – Kocsis Kibédi Ervin – Feltaláló Mécs Károly - Szepessy István báró Viola Mihály - Magyar nemes Miklósy György – Zenetanár Továbbá: Agárdy Ilona, Garics János, Márkus Ferenc, Szabó Ferenc, Vándor József, Várhegyi Teréz. A darabban szereplő „termelési ágak képviselői”: Galsay Ervin, Katona Lajos, Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor, Várhelyi Endre A zenei felvételeken közreműködik: Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Dene József, Veress Gyula, A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényli.
Ruitner Sándor dramaturg mondja a tévébemutatóról (az RTV Újságban volt olvasható): „A cím nem ismeretlen az olvasó előtt, hiszen két évvel ezelőtt a Rádió Dalszínháza mutatta be a Kerekes János - Hubay Miklós - Vargha Balázs szerzőtrió darabjának első változatát, s mint annyi más sikeres alkotás, ez sem maradhatott meg az ’auditív színház’ keretei között. Film lett belőle – már gondolva a jövőre: színes film -, és ehhez a régi stáb – szerzők, rendező, dramaturg – újrafogalmazta a témát. Átformálta, új cselekménnyel, új szereplőkkel gazdagította, más kifejezési eszközökkel ’szabott új ruhát a régi, jó szövetből’ – abból a Mikszáth szőtte Akli Miklós-köntösből, amelyet eddig büszkén és jókedvvel ’viselt’ több generáció. S ha már szövetről, ruháról esett szó, történjék említés a módiról is. A divat terén hazánk jelentős hírnévre tett szert – ez tény. Az is hiteles adat, hogy korunk ’divatos’ színházi műfaja a zenés játék. Reméljük tehát, hogy e két tényező társításával a Televízió ma esti ’divatbemutatója’ teljes sikert arat: kellemes szombat estét szerez a nézőknek…” |
Kapcs.: 318. sorszám
Kiegészítés
Lajtai Lajos – Békeffy István: Régi nyár – az operett televíziós változata
(a Magyar Televízió és a Svéd televízió közös filmje)
Zenés Tv Színház bemutatója: 1970. augusztus 1., 20:20 - 22.00
Operatőr: Hildebrand István
Rendező: Keleti Márton
(90 perc)
A Régi nyár című Lajtai-operett felhasználásával bontakozik ki a történet. Pataki János földbirtokos fia Svédországból apjához jön Budapestre egy hónap vakációra. A szülők egy primadonna miatt elváltak, s az anya óva inti fiát az operettektől, a budai kiskocsmáktól. A fiatal Pataki - apja közreműködésével - mégis bekerül a színházi világba...
A szereposztásból: Koháry Mária, színésznő – Ruttkai Éva Báró Pataky János – Latinovits Zoltán |
||||
.. |
Mrs. Christina Peterson – Ulla Sallert |
|||
.. |
Virányi Zsuzsi, Mária lánya – Venczel Vera |
|||
.. |
Báró Pataky Miklós, Christina és János fia - Hans Wahlgren |
|||
... |
Nagymama, Mária mamája – Kiss Manyi |
|||
... |
Mimóza, öltöztető – Gobbi Hilda |
|||
... |
Adorján Béla, színházi menedzser – Várkonyi Zoltán |
|||
... |
Halmágyi – Pécsi Sándor |
|||
... |
Mrs. Klára Schamburg – Turay Ida |
|||
... |
Zita Schamburg, Klára lánya – Voith Ági |
|||
... |
Tihanyi, zeneszerző – Márkus László |
|||
... |
Balla, költő – Bodrogi Gyula |
|||
... |
Színpadi ügyelő - Szendrő József |
|||
... |
Hartmann – Körmendi János |
Keleti Márton rendező mondja filmjéről a televíziós bemutató előtt (az RTV Újság ismertette az olvasókkal):
"Úgy érzem, mind a magyar, mind a svéd tévé adósságot törlesztett e zenés játék feldolgozásával. Elképzelésünkben elsősorban a képernyő méretéből indultunk ki, ehhez igazodva igyekeztünk a nézőhöz minél közelebb hozni a zenét és a cselekményt. A hangvétel nem operett- sokkal inkább musical-jellegű, ami azt is jelenti, hogy részben musical-betéteket iktattunk be, részben az operett-elemek hangszerelésében és a színészi játékban is a zenés játék stílusjegyeit igyekeztünk érvényesíteni. Remélem, hogy a ’Hétre ma várom a Nemzetinél’, a ’Legyen a Horváth-kertben, Budán’ s a többi örökzöld melódia szerzőjének ez a játéka kellemes másfél órát szerez a nézőknek.”
Kapcs. 316. sorszám
Volt a Magyar Televízióban egy különleges Lehár-operettfilm bemutató: 1970 júliusában sugározta "A vörös macská"-t.
Hiába keresnénk ilyen címmel a Lehár-oeuvre-ben, nem találnánk, ugyanis ez az operett eredetileg a „Clo-Clo…” címet viselte (ősbemutató: 1924. 03.08., Bécs; itthon a Fővárosi Operettszínház mutatta be Apukám címmel – 1924. 04.15.)
A színes TV-változatnak Kocsis Sándor volt az operatőre, a produkciót Szinetár Miklós rendezte.
Zenés Tv Színház bemutatója: 1970. július 25., 20:25 óra
Közreműködnek:
Almási Éva (Clo-Clo), Feleki Kamill, Fónay Márta, Balázsovits Lajos, Horváth Tivadar, Keleti László, Körmendi János, Kozák László, Farkas György, Hankó Elemér, Juszt Judit, Meskó Bánk, Rozsos István, Takács Mária, Holl István, Zentay Ferenc, Gálcsiki János, Laboch, Gerard, Jászai László, Bálint György, Náday Pál, Báró Anna, Berényi Ottó, Hámori Ildikó, Harkányi Endre;
Revü Tánckar;
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Nőikara,
a Fővárosi Operettszínház Férfikara,
a Budapesti Leánykórus (karmester: Blum Tamás)
Koreográfus: Roboz Ágnes
Rendező: Szinetár Miklós
Díszlet: Drégely László
Jelmez: Wieber Mariann
Operatőr: Kocsis Sándor
A TV Zenés Színháza dramaturgja, Ruitner Sándor szerkesztő mondta e televíziós változat bemutatójának előzményeiről:
"A Vörös macska bemutatója egyben csendes megemlékezés volt Lehár születésének centenáriumáról. Hadd tegyem hozzá, hogy ennek az operettnek a 20-as években nem várt visszhangja volt. Mondhatjuk: Európában ez jelentette a musical-műfaj kezdetét! Éppen modernebb felfogása, zenei igényessége miatt is választottuk."
Nem bánnám, ha a televízió ismét műsorára tűzné ezt a zenés darabot, hogy szélesebb körben is (újra)felfedezhetővé váljon ez a ritka Lehár-opus. De, hogy miért kapta a magyar tévében A vörös macska címet, továbbra sem tudom…
.
A történet magva:
Clo-Clo ünnepelt sanzonett egy párizsi orfeum tanyán. Címe: Rue de Rivoli 237. Ő a bár lelke és fő attrakciója. Heves természetű, legutóbb megverte egy rendőrt (nála nincs különbség civil és hatósági személy között). Egy este aztán közölte vele egy nyomozó (Farkas György játssza), hogy háromezer frank lesz a büntetése és egy kis börtön. Honnan szerezzen ennyi pénzt? Ír jómódú vidéki tisztelőjének, Perpignan város polgármesterének, Severinnek, egy rövid levelet: „Küldj azonnal háromezer frankot, a te Clo-clod.” Egy nap kedves asszonyság kereste fel: Severin felesége (Fónay Márta). Ő nyitotta fel levelét. A kért összeget menten átnyújtotta, s elmondta, hogy férje lányának hiszi, azaz Severin egy fiatalkori ballépése gyümölcsének, és meghívja Perpignanba, hogy legyen a gyermekük. Clo-Clo mindenáron el akarja kerülni a börtönt és újdonsült papáját is rokonszenvesebbnek gondolja, mint a foglárt. Tehát elhatározza: utazik. Vidéki ruhába bújik. Neve sem Clo-Clo már, hanem Babette. Severin (Feleki Kamill) majdnem elájul, mikor nevelőanyja bemutatja neki, mint a lányát… De Clo-Clo-t csak Chablais úr érdekli, aki a helybeli szüzek kórusát tanítja be „atyja” ötvenedik születésnapjára. (Neki Severin negyvenet vallott be. Így lehet bízni a mai szülőkben…) Nevelőanyja meg is kérte Chablais-t (Balázsovits Lajos), hogy tanítsa zenére, irodalomra, műveltségre. Clo-Clo úgy érzi, nem csalódott benne…. Vidéki idillét azonban sajnos megzavarja a rendőrség. Visszatér Párizsba, hogy újra felvirágoztassa az orfeumot…
Két - ellentétes véleményű - televíziós kritikából idézek:
Nógrád, 1970. július 28.
„A képernyő előtt” – "Jó légkörben, gyenge hangok"
A televízió új kezdeményezésének bemutatkozóját üdvözölhettük szombaton este. A TV Zenés Színháza arra vállalkozott, hogy feldolgozza, és képernyőre viszi az operett- és musicalszínpadok legjava műveit, s nemcsak a műfaj „klasszikusait”, de újabb, sőt mai szerzőktől is.
Ez alkalommal Lehár egy alig ismert operettjét, a Clo-clo-t élvezhettük A vörös macska címmel. A „televíziósított” operett alaptörténetét ügyes keretjátékba ágyazták, a darab hármas tagoltságát egyik ismert zeneesztétánk szellemes színpadi karikatúrájának megteremtésével (Körmendi János nagyszerű megfigyelőképességét dicséri) ívelték át. A zenés színház első produkciójának együttese vérbeli operettlégkört teremtett, énekhangban azonban alatta maradt Lehár igényes követelményeinek, márpedig e műfaj polgárjogát a képernyőn elsősorban a zenei anyag indokolná.
/Barna/
Népújság, 1970. július 28.
A képernyő előtt – Kuglófillat és valóság
Vörös macska szürke keretben
Új és minden bizonnyal sikeres sorozatot indított szombat este a televízió: „a tv zenész színháza” címmel és szándékkal. A bemutatkozás feltétlenül sikeres, s külön érdekesség: a bevált operettsztárok mellett Szinetár Miklós „prózai” színészeket is mozgatott a kamerák előtt, — sikeresén. A Clo-clo- ból készült Vörös macska, ez a sajátos „tv-musical” nemcsak Lehár Ferenc műfajon belüli klasszicitását igazolja, de a zenei osztály invenciózus választását is.
Ami azonban feltétlenül zavart: a teljesen érthetetlen, célszerűtlen keretjáték. A bele- és megmagyarázás széttördelte az előadást, s csak arra volt alkalmas, hogy kizökkentse a nézőt hangulatából. Ám sem Lehár, sem a televízió új sorozata nem igényel semmiféle magyarázkodást.
/Gyurkó Géza/
„Mindig az nyer, aki mer…” – Kishegyi Árpád műsora
MTV, 1970. december 30., 21.30 – 22.16
Km.: Házy Erzsébet, Várhegyi Teréz, Zantay Anna, András Béla, Dárday Andor, Mónyák Pál, Schmál Pálma, Solti Károly, Puskás Tibor
A beszélgetést Fodor Lajos vezeti.
Műsor:
Mozart: Varázsfuvola – Monostatos áriája
Mozart: Szöktetés a szerájból – Pedrillo áriája
Smetana: Az eladott menyasszony – Vasek áriája
Továbbá, részletek Kálmán, Lehár, Kacsoh operettjeiből
Szerkesztő: Kármán György
Díszlet: Tóth A. Pál
Jelmez: Csengey Emőke
Vezető operatőr: Lukács Lóránt
Rendező: Mikó András
Magyar Televízió, 1970. november 27., 21.45 – 22.20
BENDE ZSOLT – portréfilm
A forgatókönyvet írta és a műsort vezeti: Abody Béla
Műsor:
Wagner: Tannnhäuser – Wolfram dala
Rossini: A sevillai borbély – Figaro belépője
Verdi: Don Carlos – Posa halála
Lehár: A víg özvegy – Danilo belépője „Az Orfeum tanyám…”
Verdi: A végzet hatalma – Melitone jelenete
Britten: Háborús rekviem – részlet
Mozart: Don Juan – Pezsgőária
Szerkesztő: Bezerédi Ágnes
Vezetőoperatőr: Mezei István
Rendező: Békés András
Magyar Televízió, 1970. szeptember 13.
21.25 – 22.05 JUBILÁLÓ MŰVÉSZÜNK PALÁNKAY KLÁRA
http://operavilag.net/wp-content/uploads/kategoria-nelkuli/2007/01/24/6269/Palankay.jpg
Portréfilm
Közreműködik:
Csányi János, Jámbor László, Lukács Miklós, Nagypál László, Simándy József, Udvardy Tibor, valamint – hangfelvételről – Székely Mihály
A műsorból:
Verdi: Aida – Amneris és Radames kettőse
Thomas: Mignon – Mignon áriája
Muszorgszkij: Borisz Godunov – Szökőkút-jelenet
Bartók: A kékszakállú herceg vára – részlet
Verdi: Az álarcosbál – Ulrica áriája
Erkel: Bánk bán – Gertrudis és Bánk kettőse
Szerkesztő: Kármán György
Díszlettervező: Forrai Gábor
Jelmeztervező: Csengey Emőke és Márk Tivadar
Operatőr: Lukács Lóránt és Mestyán Tibor
Rendező: Békés András
WAGNER: A BOLYGÓ HOLLANDI - SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK (2016)
Ma éjjel 21.05-től – 23.20-ig látható felvételről az operaelőadás az M5 HD csatornán.
Szereposztás:
A hollandi: KÁLMÁNDY MIHÁLY
Daland, norvég hajós: ALTORJAY TAMÁS
Kormányos: PAUL POTTS
Senta, a lány: RÁLIK SZILVIA
Erik, a vadász: LÁSZLÓ BOLDIZSÁR
Mary, Senta dajkája: WIEDEMANN BERNADETT
Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Szabadtéri Játékok Énekkara és Statisztái
Jelmeztervező: Füzér Anni
Díszlettervező: Khell Csörsz
Szcenikus: Tóth Kázmér
Rendezőasszisztens: Füzi Attila
Karmester: Kesselyák Gergely
Rendező: Szabó Máté
(Muravidéki filmalkotás a közmédiában)
A hősies tenor – Pataky Kálmán
Szlovén dokumentumfilm
Forgatókönyvíró: Csermák Zoltán; Operatőr: Györek Drago;
Háromszék, 2017. október 6., péntek, Magazin
Október első hétvégéjén a közmédia a lendvai magyar stúdió filmjét tűzi műsorára.
A hősies tenor (Duna World, október 7., 15.50; M5 csatorna, 17.25 és 2.30)
Pataky Kálmán művészetét mutatja be, ezáltal a nézők is meggyőződhetnek arról, mennyire tiszteletre méltó, ahogy a legkisebb magyar külhoni közösség ápolja hagyományait és kulturális örökségét.
A hősies tenor Pataky Kálmán operaénekes életét dolgozza fel.
A két háború közti időszak legnagyobb magyar tenorja 121 éve Alsólendván született. A képkockák nyomán egy nagyívű karrier bontakozik ki. Fiatalkorában a család erdélyi, nyárádszentlászlói birtokán a művészt ráadásul baleset is érte, ekkor elszenvedett halláskárosodása kihatott későbbi pályafutására is. Igen, Patakyra az egész magyarság büszke lehet. Pályája a budapesti Operaházban indult, a pesti lapok 1921 nyarán egy új tehetség meghallgatásáról cikkeztek. Pataky igazi világpolgárként lépett fel Európa nagy operaházaiban, az Újvilágban legtöbbször Argentínában szerepelt.
Mivel Pataky felesége, Beregi Lea zsidó származású volt, a II. világháború alatt kénytelenek voltak elhagyni Magyarországot – Pataky a saját életének kockáztatásával a teljes Beregi családot sikeresen kimenekítette Argentínába -, emiatt a dél-amerikai ország fővárosában, Buenos Aires-ben készített felvételekkel is színesítetik a filmet.
A film archív anyagain kívül Lendván, Csáktornyán, Bécsben, az erdélyi Désfalván, illetve Budapest több helyszínén, így az Operaházban és a Pesti Vigadóban is forgatott a stáb.
A nézők hat különböző ország tájain követhetik karrierjének állomásait. A film archív anyagain kívül a Lendva és Csáktornya mellett Erdélyben az egykori Pataky-kúriába, Désfalva, látogatott a stáb, Budapesten – sikerei helyszínein – az Operaházban és a Pesti Vigadóban forgattak, s lerótták kegyeletüket a művész sírjánál is. A bécsi felvételen Varga János, a Collegium Pazmanianum rektora méltatta a páratlan pálya jelentőségét. A dél-amerikai vágóképeket a Budapesti Argentin Nagykövetség segítségével a Buenos Aires-i városi televízió bocsátotta a muravidéki médium rendelkezésére, s megszólal Cecilia Scalisi argentin zenei szakíró is.
Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel, 21.00 – 23.15:
Szegedi Szabadtéri Játékok – 2017
Puccini: Tosca
Opera olasz nyelven, két részben, három felvonásban
Közreműködik:
Szegedi Szimfonikus Zenekar
Szegedi Szabadtéri Játékok Énekkara és Gyermekkara
Szegedi Szabadtéri Játékok statisztái és a Szeged Táncegyüttes gyermekcsoportja
Vezényel: Pál Tamás
Szcenikus: Tóth Kázmér
Díszlettervező: Bartha József
Jelmeztervező: Kiss Zsuzsanna
Rendezőasszisztens: Toronykőy Attila
Producer: Herczeg Tamás
Rendező: Bocsárdi László
Szereposztás:
Tosca: Rost Andrea
Cavaradossi: László Boldizsár
Scarpia: Kálmándy Mihály
Angelotti: Rácz István
Sekrestyés: Altorjay Tamás
Spoletta, rendőrségi ügynök: Böjte Sándor
Sciarrone, rendőr: Pataki Bence
Börtönőr: Rácz Tibor
Pásztorfiú: Hrabovszky Bercel
„Bocsárdi László most először dolgozott a Dóm téren. A Jászai Mari- és Uniter-díjas művész a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, a romániai és az összmagyar színházi élet jelentős rendezője szerint ’...egész életünket a szenvedély vezérli, az ember pedig nem egy racionális lény, sokkal inkább az érzelmei hatására hozza meg döntéseit. A világot látszólag a férfiak uralják, de igazából a nők irányítanak. Tosca miatt Scarpia és Cavaradossi is elveszti biztosnak hitt egyensúlyát. Mai mitológiában gondolkodunk, a mai nézőhöz szeretnénk közel hozni a darabot.’
Alkotótársaival, Bartha József díszlettervezővel és Kiss Zsuzsanna jelmeztervezővel absztrakt térben alkottak, amiben természetesen hatnak az áriák, a viszonyok.”
Kapcs. 289. sorszám Ma éjjel sugározza az M3 csatorna, 23.00 – 0.15 Zenés TV Színház bemutatója: 1979. március 24. , 21.40 Ruggiero Leoncavallo: Bajazzók Az opera televíziós változata Leoncavallo szövegét fordította: Pless László Dramaturg: Bánki László Jelmez: Witz Éva Díszlet: Pauner Gyula Vezetőoperatőr: Zádori Ferenc Zenei rendező: Fejes Cecília Rendezte: Fehér György Vezényel: Lukács Ervin Km. a Magyar Állami Operaház zenekara és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Szereplők: Canio - Kelen Péter Nedda - Sass Sylvia Tonio, a bohóc - Melis György Beppe, bohóc - Berkes János Sivio - Miller Lajos I. és II. pór: Kovács Péter, Moldvay József.
Az M3 csatorna ma éjjeli műsora: 23.35 - 0.35: J. Strauss operettjeiből Részletek A denevér és A cigánybáró című operettekből. Szerkesztette: Nemlaha György (1998)
2017. szeptember 4-én (hétfőn) 21:10-től látható Jules Massenet Werther című operája az M5 HD műsorán. [url]http://www.opera.hu/v/a-werther-az-m5-hd-musoran-szeptember-4-en/; Werther - M5[/url]
2017. augusztus 28-án (hétfőn) 21:10-től látható Richard Wagner Siegfried című zenedrámája az M5 HD műsorán. Rendező, vizuális koncepció: M. Tóth Géza Díszlettervező: Zöldy Z Gergely Jelmeztervező: Bárdosi Ibolya Vetített látvány: KEDD Kreatív Műhely Koreográfus: Venekei Marianna Dramaturg: Orbán Eszter Karmester: Halász Péter Km. a Magyar Állami Operaház zenekara Szereplők: Kovácsházi István (Siegfried) Jürgen Sacher (Mime) Egils Silins (Vándor) Marcus Jupither (Alberich) Rácz István (Fafner) Gál Erika (Erda) Sümegi Eszter (Brünnhilde) Szemere Zita (Erdei madár) A felvétel a bemutatón, 2017. március 19-én készült a Magyar Állami Operaházban.
Én az M3 csatornát említettem meg (ott elég sok régi film megy), de a Duna TV-n is látni archív magyar filmalkotásokat, zenés televíziós közvetítéseket a régmúltból.
A neten persze lehet keresgélni, teljes előadások vannak fenn: Kálmán Imre: Montmartei ibolya c. darabja is kuriózum, alig játszák, itt teljes egészében megnézhető [url] https://www.youtube.com/watch?v=4XFuXZsU-1w;montmarte [/url]
Az m5 nagyon kevés operettet ad, úgy is mondhatnám egyedül a Csárdáskirálynőt meg a Denevért adták eddig... én nem emlékszem másra, hát ez elég szegényes. m5-ön ment még Kacsóh János vitéz, a lovas színház játszotta, de irtó rosszul énekeltek, töröltem is a felvételt a dobozról. Az interoperettből talán 2 adást adtak le eddig úgy rémlik az m3-on, meg pár gálát pl. Rökk Marika, Kovács József... Az m3 az játszik operettes műsorokat, de egész darabok csak a zenés tévészínházban mennek. Ami megy még a Dunán, azok a Palotakoncertek,azokat mindig ismétlik.
"sok-sok régi filmet"
Valóban, magyar nyelvű teljes felvételéről én sem tudok; a pécsi Hawaii rózsája televíziós közvetítése 1968-ban történt, tehát nem lehetetlen, ha a teljes operett nem is, hogy részletei megtalálhatók a televízió filmarchívumában. Az M3 "nosztalgia" csatorna sok-sok régi filmeket sugároz a hatvanas évekből is. ugyanakkor a Fővárosi Operettszínház több "élő" előadása is megmaradt (video kazettán is hozzáférhető volt): Suppé: Boccaccio; Offenbach: Banditák; Kálmán: Csárdáskirálynő; Szirmai: Tündérlaki lányok... Tehát nem lehetetlen, hogy valami kép-és hanganyag megmaradt belőle - persze annak örülnénk, ha a teljes előadás meglenne és valamelyik TV-csatorna azt egyszer újra lejátszaná!
[url] https://www.youtube.com/watch?v=gN9v8MRu0QA;Hawai [/url]