Bejelentkezés Regisztráció

Palcsó Sándor


15 Búbánat 2009-07-11 00:25:46 [Válasz erre: 14 virius 2009-07-10 22:26:31]
Ez költői kérdés volt ugyebár?... Palcsó Sándor a maga hangfajában ugyanolyan fogalom és legenda, mint Melis az övében. A MUZSIKA (és más orgánumok) helyében én nem mérlegelnék; miért kellene a művészek nagyságát, rangját, "súlyát” patikamérlegre tenniük? A megbecsülésük mindazonáltal – a kerek évfordulón túl is - kijár. Kinek jusson ebből több, kinek kevesebb? Semmi értelme a méricskéléseknek. Kapják meg mind a ketten „hivatalos" helyekről épp úgy, mint a magánszférából - írott terjedelemben is - az elismerő, méltató szavakat, sorokat! Ennek örülni fognak, és mi is velük örülünk. Szeretetünk eddig is bennük élt, él és ez még remélhetőleg sokáig táplálni fogja őket - ahogy ők sem fognak azzal a sok széppel, emlékezetessel, amiben több évtizeden keresztül bennünket részesítettek, a mi emlékeinkből kitörölődni! Amúgy a MUZSIKA nekem már jó egy ideje nem „mérce”… Jobban megbízok a saját szubjektív –kozmetikázatlan - értékítéletemben…

14 virius 2009-07-10 22:26:31
Palcsó Sándor novemberben lesz 80 éves. Vajon ő is kap annyi méltatást pl. a Muzsikában, mint Melis?

13 WiseGentleman 2008-09-02 22:05:51
A Borisz Godunov Bolondjaként láttam (többek között), felejthetetlen művész volt!!

12 Búbánat 2008-09-02 21:53:41 [Válasz erre: 11 virius 2008-09-02 17:24:23]
Palcsó Sándor még az olyan kis szerepekbe is életet tudott lehelni a rádió mikrofonja mellől, sajátos karakterével, mint Donizetti Csengőjének Spiridone, inasa, vagy Rossini Bruschino úrjának Rendőrparancsnoka. De ami különösen érdekes, hogy a karakter és buffo figurák mellett tudott „hősi” szerepet is megformálni, ilyen volt pld. a Koldusdiák címszerepe. Millöcker klasszikus nagyoperettjének rádióváltozatában szerettem meg igazán hangját. Az Operában meg nagyon sok „komoly” alakítása ismeretes. Házy és Palcsó sok darabban, kortárs vagy XX. századi alkotásban is, voltak egymás partnerei - színpadon és a rádiófelvételeken egyaránt.

11 virius 2008-09-02 17:24:23
Közben Sporting Life mellé eszembe jutott egy másik jelentős alakítása, igaz, a szerep nem volt túl nagy: A ravasz rókácska baromfiudvar-jelenetében ő volt a Kutya... :)))

10 Búbánat 2008-09-02 01:58:53
Békés András, Bozó László, Cserés Miklós dr, Horváth Ádám, László Endre, Mikó András, Molnár Mihály, Rácz György, Ruitner Sándor, Seregi László, Solymosi Ottó. Néhány név, akik operettet rendeztek – a rádióban is. Palcsó „tudott” dialógust is mondani. Vannak operett felvételei a rádióban, melyekben – a rendezői koncepciótól függően – vagy csak a zenei anyagot vették fel vele, vagy mellé még a szerep prózájából is kijutott neki… Szerepe válogatja. Kiragadott néhány példa ezekre: Ahol nemcsak énekel, de prózát is mond: - J. Strauss: A denevér – dr. Blind, ügyvéd (rendező: Mikó András), 1963 - Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba, (rendező: Rácz György), 1963 - Sullivan: Az esküdtszéki tárgyalás – a felperes ügyvédje (zenei rendező: Ruitner Sándor), 1964 - Jacobi Viktor – Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár – Fritz (rendező: Cserés Miklós dr.), 1964 - Kacsoh Pongrácz – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba: Rákóczi - Andris, tárogatós (rendező: László Endre), 1964 - Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg - Plumpudding, borbély – Palcsó Sándor (rendező: Solymosi Ottó), 1965 - Dávid Gyula – Benedek András: Egy éj az Aranybogárban – Matykó (rendező: Solymosi Ottó), 1965 - Millöcker: A koldusdiák – Szymon Rimanowsky, a koldusdiák (rendező: Békés András), 1966 - Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja – Brissard (rendező: László Endre), 1966 - Oscar Straus: Legénybúcsú (rendező: László Endre), 1968 - Nádor Mihály – Kardos Andor – Kulinyi Ernő: Babavásár – „Agglegények dala” (zenei rendező: Balassa Sándor), 1967 - Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács - Buhu, udvari bolond, 1972 - Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ, 1974 - Horusitzky Zoltán – Romhányi József: Egyetlenegy éjszaka – Borbély (rendező: Cserés Miklós dr.), 1974 - Offenbach: Piaci dámák - Raphlafla, ezreddobos (rendező: Horváth Ádám), 1976 - Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Paganini - Pimpinelli, kamarás (rendező: Bozó László), 1981 - Offenbach: Szökött szerelmesek – Bellerose, őrmester (rendező: Seregi László), 1981 - Kálmán Imre – Szenes Andor: Montmartre-i ibolya - Frascotti, miniszter (rendező: Bozó László), 1983 - Sárközy István – Benedek András – Semsei Jenő: A szelistyei asszonyok – Wolfgang, kocsmáros (rendező: Békés András), 1983 Ahol csak énekel (a prózai dialógust színész mondja): - Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy - Zeta Mirko (Rajz János – próza; rendező: Rácz György), 1962 - Offenbach: A szép Heléna – Achilles (Kaló Flórián – próza; rendező: Horváth Ádám), 1965 - Suppé: A szép Galathea - Mydas, műpártoló (Garas Dezső – próza; rendező: Horváth Ádám), 1965 - Suppé: Boccaccio – Majordomus (Varga Zsolt – próza; rendező: Molnár Mihály), 1965 - Suppé: Pajkos diákok - Fleck, diák (Márkus László – próza; rendező: Cserés Miklós dr.), 1966 - Oscar Straus: Varázskeringő - Niki hadnagy (Zenthe Ferenc – próza; rendező: Horváth Ádám), 1967 - J.Strauss: A királyné csipkekendője - Rodriguez gróf (Verebély Iván; rendező: Horváth Ádám), 1967 - Fall: Pompadour - Joseph Calico, népköltő (Pécsi Sándor – próza; rendező: László Endre), 1967 - Planquette: Rip van Winkle - Nick, a kocsmáros (Agárdy Gábor – próza; rendező: Cserés Miklós dr.), 1968 - Sullivan: A mikádó - Pooph-Bah, pénzügyminiszter (Csákányi László – próza; rendező: Békés András), 1968 - Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska - Miska, istállófiú (Zenthe Ferenc – próza; rendező: Cserés Miklós dr.), 1969 - Ziehrer: Csavargók – Fliederbusch (Darvas Iván – próza; rendező: Bozó László), 1971 - Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Kedves rokonok - Sándor, jurátus (Körmendi János – próza; rendező: Cserés Miklós dr.), 1972 - Hidas Frigyes – Hárs László: Veronai haragosok – Páris (Deák B. Ferenc – próza; rendező: Ruitner Sándor), 1972 - Hervé: Lili - Antoine Plinchard, tüzér (Zenthe Ferenc – próza; rendező: Cserés Miklós dr.), 1972 - Offenbach: A sóhajok hídja – Malatromba (Velenczey István – próza; rendező: Seregi László), 1976 - Offenbach: Kékszakáll - Kandeláber király (Körmendi János – próza; rendező: Cserés Miklós dr.), 1978 - Offenbach: Párizsi élet – Frick, cipész (Zenthe Ferenc – próza; rendező: Cserés Miklós dr.),1980 Továbbá, számos operett és daljáték keresztmetszetében hallható rádiófelvételeken, vagy csak részleteket vettek fel vele egy-egy zenés darabból. Pl.: Huszka Jenő: Gül baba, 1963 Lehár Ferenc: Giuditta, 1965 Dunajevszkij: Szabad szél, 1968 Lehár Ferenc: Bécsi asszonyok, 1969 Lehár Ferenc: A három grácia, 1969 Millöcker: Szegény Jonathán, 1971 Millöcker: Dubarry, 1973 Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő, 1976 Kálmán Imre: Josephine császárné, 1982

9 Heiner Lajos 2008-09-01 18:38:42 [Válasz erre: 8 Búbánat 2008-09-01 18:32:55]
Ehhez kapcsolódó story: Jan Peerce kétszer vette lemezre a Fideliot (ill. az első felvétel egy rádióközvetítés kiadása), a XX. század karmesterművészetének talán két ellenpólusával, Toscanini és Knappertsbusch vezényletével. Amikor a lemez megjelent, az egyik kritikus dicsérte Peerce-t, de megjegyezte, milyen kár, hogy német anyanyelvű színészt kellett alkalmazni a szöveges részekre. Azokat is Peerce csinálta. Amúgy tíz nyelven énekelt, úgy tudom a tenorok sorában Gedda követi, hattal.

8 Búbánat 2008-09-01 18:32:55 [Válasz erre: 7 musicus2 2008-09-01 17:52:01]
Igen,így van, de arra akartam utalni, hogy Palcsó énekhangja annyira kifejező, annyira színes, tele van árnyalatokkal, hogy szinte \"játszik\" rajta-vele. Ha nem lenne a darabban dialógus (a felvételen a prózai részeket valóban Velenczey István oldotta meg,szintén kitűnően), végig átkomponált zene szólna, szerintem Palcsó énekhangjával mindent elmond, elhitet, \"eljátszik\" a hallgatónak, semmi hiányérzete nem maradna. Áthoztam az Operett a magyar rádióban c. topicomból a teljes szereposztást: 204. Búbánat A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. december 26. Kossuth adó 18.50 – 20.13 Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta: Romhányi József Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Matz László Rendező: Seregi László Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Malatromba – Palcsó Sándor (Velenczey István) Astolfo – Radnay György (Hadics László) Catarina – Kalmár Magda (Váradi Hédi) Amoroso – Kincses Veronika (Örkényi Éva) Cornarino – Fülöp Attila (Zenthe Ferenc) Baptiste – Rozsos István (Németh Sándor) Cascadetto – Kishegyi Árpád (Márton András) Laodice – Borbás Gabi Franrustro – Antalffy Albert (Benkóczi Zoltán) Magnifico – Téri Árpád és Basilides Zoltán Tanácsos – Fogarassy Endre

7 musicus2 2008-09-01 17:52:01 [Válasz erre: 6 Búbánat 2008-09-01 16:50:15]
Kedves Búbánat, valóban játszott, de csak mint énekes. A prózai részt - emlékezetem szerint - a kiváló Velencei István alakította, szokott brilliáns humorával \"adta\" az ármányos ellendózsét.

6 Búbánat 2008-09-01 16:50:15 [Válasz erre: 2 musicus2 2008-09-01 02:00:37]
Ahogy musicus2 írta: a felvétel a Rádió hangtárában lelhető fel Offenbach: A sóhajok hídjaű Egy időben gyakorta hangzottak fel réstletek az operettből, sőt, a teljes művet is többször leadta a rádió. Palcsó ebben a darabban is frenetikus alakítást nyújtott: nem csak énekelt, a hangján kifejezett mindent: játszott is!

5 Pancoletti 2008-09-01 14:31:43 [Válasz erre: 3 Pancoletti 2008-09-01 14:24:40]
???

4 Heiner Lajos 2008-09-01 14:30:44
Gimnazistaként jegyszedőként dolgoztam a Szegedi Szabadtérin (az üres üvegeket az előadás után összekapkodva egész csinos összeget lehetett keresni...) Palcsó Barinkayt énekelt, az egyik előadás vége felé eleredt az eső, leállt az előadás, mire Palcsó (igaz, iszonyú falsul, zenekar nélkül) elkezdte, hogy \"mert a szív és az ész\", ehhez csatlakoztak a többiek és így sikerült befejezni az estét.

3 Pancoletti 2008-09-01 14:24:40 [Válasz erre: 2 musicus2 2008-09-01 02:00:37]
erről nincs felvétel?

2 musicus2 2008-09-01 02:00:37
Emlékeztek Malatromba szerenádjára (Tündöklő szép hold...), ahol magas e-t (!) énekelt, és nem falzettolt ám! A rádió hangtárában szerencsére igen sok felvétele maradt fenn, főleg operettek, amelyek nem csak kiváló vokális, hanem színészi adottságairól is tanúskodnak.

1 virius 2008-08-30 12:05:28
Tizen-, huszonéves kezdő cőgling fórumozók felé: itt NEM arról az úrról van szó, aki jelenleg az Operában dolgozik, hanem édesapjáról, a kitűnő karaktertenoristáról. Nekem pl. felejthetetlen volt, mint Sporting Life. Színészileg és HANGILAG utolérhetetlen volt, sem Rozsos, sem Maros nem tudták úgy prezentálni ezt a \"hímringyó\"-figurát, ahogy Gershwin elképzelte. Palcsónak sikerült \"hoznia\" a figurát. És ne felejtsük el két Miméjét sem, valamint Muszorgszkij-szerepeit (Írnok és Bolond). Na, a Bolond szerepében aztán tényleg maga a síró-szenvedő Oroszország volt...! (Abban a verzióban vele fejeződött be a darab, nem Borisz halálával. Félelmetes volt.)

0 Búbánat 2008-08-29 17:13:10
Sieglinde emlegette őt az egyik topicban, hogy a nagyszerű tenor tudna miről mesélni, ha szóra bírnák… Addig is, míg ez megtörténik, itt egy kis élet-és pályarajz Palcsó Sándorról – a netről. Palcsó Sándor (Pécs, 1929. nov. 8.– ): énekes (tenor). Tanulmányait a Honvéd Művészegyüttes kariskolájában végezte Kis István és Érsek Mária tanítványaként. 1952–1957 között a Honvéd Művészegyüttes férfikarának szólistája. 1957-től 1979-ig az Operaház magánénekese. Pályafutása alatt közreműködött számos új m. opera (Mihály András, Szokolay Sándor, Petrovics Emil és Ránki György műveinek) ősbemutatóján. Karakter tenorként egyike a legsokoldalúbb énekeseknek, 74 opera tenor szerepét alakította kiváló színészi adottságokkal. Európa-szerte vendégszerepelt. Számos rádió- és televíziófelvétel közreműködője. Liszt Ferenc-díjas (1963, 1971), érdemes (1974) és kiváló művész (1980). F.Sz. Pedrillo (Mozart: Szöktetés a szerájból); Mime, Loge (Wagner: A Rajna kincse); Dávid (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok); Albert Herring (Britten); Pelléas (Debussy: Pelléas és Mélisande); Heródes (R. Strauss: Salome). Ezt találtam még: Muzsika 2004. november, 47. évfolyam, 11. szám, 2. oldal Palcsó Sándor 75 éves Operaénekes. Pécsett született 1929. november 8-án. Felsőfokú tanulmányait 1948/49-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem jogtudományi karán végezte, ahonnan 1949-ben származása miatt eltávolították. 1952 és 1957 között a Honvéd Művészegyüttes Zeneiskolájában tanult, ugyanebben az időszakban az együttes férfikarának szólistája volt. 1957-től 1979-ben történt nyugalomba vonulásáig a Magyar Állami Operaház magánénekese volt. 74 opera és dalmű tenorszerepeit énekelte, ezek közül különösen fontos a János vitéz, A cigánybáró, A koldusdiák, A Rajna kincse, A nürnbergi mesterdalnokok, a Szöktetés a szerájból, az Albert Herring, a Pelléas és Mélisande, valamint a Hamlet. Liszt-díjas, Érdemes és Kiváló Művész.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.