vissza a cimoldalra
2019-07-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11352)
A csapos közbeszól (95)

Kedvenc magyar operaelőadók (1124)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6979)
Opernglas, avagy operai távcső... (20261)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3312)
Operett, mint színpadi műfaj (3996)
Pantheon (2371)
Élő közvetítések (8018)
Kimernya? (3179)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1697)
Franz Schmidt (3375)
Haspók (1259)
Fischer Ádám (512)
Balett-, és Táncművészet (5842)
Bretz Gábor (129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4517)
Edita Gruberova (3087)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

91   Búbánat • előzmény90 2016-08-13 17:41:47
Massenet: Esclarmonde - Voici le Divin Moment (Sutherland, Aragall)
Esclarmonde: Joan Sutherland
Ronald: Giacomo Aragall

Conductor: Richard Bonynge

Budapesti Hírlap, 1889. május 17.

„Massenet új operája Párisból e hó 14-kéről írja Ch. levelezőnk:

Az Opera Comique-ban ma, kedden este volt Massenet új operájának, az Esclarmonde-nak főpróbája, háromezer főnyi meghívott közönség előtt. Mint az már minden francia operaújdonságnál rendes: e művet is a reklám legendái előzték meg. A többi között sokszor megírták, hogy Massenet már évek óta fiókjában tartogatta Gramont és Blau librettóját, de nem fogott munkához, mert kereste az Esclarmonde ideálját, egy poétikus leánykát, a ki mintegy zenei modellje legyen. Sokáig kereste, míg végre egy házi hangversenyen énekelni hallott egy kis polgárleányt, Sanderson Szibillt. „Ez az én Esclarmonde-om“, mondá Massenet és a tündérkét azonnal a színpadi pályára csábította. — Az Esclarmonde különben szorosan véve nem opera, hanem zenei panoráma, tündérmesés motívumokkal. Uvertür nincs; a függöny három C-dúr akkord alatt emelkedik föl. Sok a szimfonikus rész, a díszletváltozásokat kísérni. A kidolgozás nagyon finom. Sok hosszú ária van, de régi modorú kettős és hármas nagyon kevés. Melódia még kevesebb. .Fantasztikus akkord-szövevény az egész, épp oly messze eső Mozarttól, mint Wagnertől. Vájjon lesz-e sikere most, mikor egész Paris a vastorony körül táncol? A cselekmény Bizáncban játszik, bizonyos Phorcas nevű császár idejében, a kiről különben semmi história nem tud. Ez a mindenható császár beleun az uralkodásba és hatalmát leánykájára, Esclarmonde-ra ruházza az alatt a föltétel alatt, hogy a kis császárnő élete huszadik évéig senkinek se mutassa az arcát, akkor pedig ahhoz az emberhez menjen férjhez, a ki a tornán győzni fog. Ha megszegi a föltételeket, elveszti trónját és el varázshatalmát. Esclarmonde szereti Roland francia lovagot. Tanácsot kér a — holdtól, mely a földre szállott. A szíves hold egy tündérszigetre csempészi Roland vitézt; Esclarmonde itt fölkeresi őt. De Franciaországot megtámadják a mórok. Roland az Esclarmonde-tól kapott bűvös karddal leveri valamennyit. A leánynak azonban mégis le kell mondani szíve szerelméről. Roland keresi a halált: vívni megy a tornára. De győz és Esclarmonde övé lesz. — Mindezekből látható, hogy az új opera elég romantikus. Különben hét képből áll. A díszletek, ruhák mind káprázatos fényűek. „
90   Búbánat 2016-08-13 12:51:48
104 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Jules Massenet
(1842.V.12. – 1912.VIII.13.)

Ma este a Bartók rádió is megemlékezik a kiváló francia zeneszerzőről, műsorára tűzve egy manapság ritkán játszott operája New York-i Metropolitan Operaház Archívumából válogatott előadásának hangfelvételét - címszerepben a legendás La Stupendával:

19.00 – 21.41 A Metropolitan Operaház Archívumából V/3. rész

Jules Massenet: Esclarmonde

Négyfelvonásos opera elő- és utójátékkal

(New York, 1976. december 11.)

Szövegét Alfred Blau és Louis-Ferdinand de Gramont írta

Vezényel: Richard Bonynge

Km. a New York-i Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Esclarmonde, Bizánc császárnője - Joan Sutherland (szoprán)
Parseis, a testvére - Huguette Tourangeau (mezzoszoprán)
Phorcas császár, az apjuk - Clifford Grant (basszus)
Cléomer, a franciák királya - John Macurdy (basszus)
Blois püspöke - Louis Quilico (bariton)
Enéas, bizánci lovag, Parséis jegyese - John Carpenter (tenor)
Szaracén követ - Charles Anthony (bariton)
Roland - Giacomo Aragall (tenor)
A bizánci udvar hirdetője - Paul Franke (tenor)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Hagyományok Háza

Középdöntő - III. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny

18:00 : Budapest
Deák téri evangélikus templom

Mekis Péter (orgona)
"Orgonák éjszakája"
Orgonaest és orgonabemutató rekordkísérlettel.
Igehirdetés – Cselovszky Ferenc
PACHELBEL: F-dúr ária és variációk
BUXTEHUDE: g-moll prelúdium BuxWV 163
KOVÁCS SZILÁRD: Intrada
BÖHM: Freu dich sehr o meine Seele – partita
MEKIS PÉTER: Improvizáció

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Alina Ibragimova, Vilde Frang, Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Kokas Katalin, Lars Anders Tomter (brácsa), Enrico Bronzi, Maximilian Hornung (gordonka), Knut Erik Sundquist (nagybőgő), Davidovics Igor (lant), Dinyés Soma (csembaló), Dejan Lazic (zongora), Vecsei H. Miklós, Tompos Kátya (narrátor), A Fesztiválakadémia művészei és növendékei (művészeti vezető: Kokas Katalin)
"Fesztivál Akadémia Budapest"
REBEL: Káosz
SCHUBERT: A-dúr („A pisztráng”) zongoraötös, D. 667
RIDOUT: Ferdinánd, a bika
VIVALDI: „A négy évszak” hegedűversenyek, op. 8/1–4

20:00 : Budapest
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Vittorio Grigolo
Magyar Állami Operaház Zenekara
Vezényel: Héja Domonkos
"Operagála"
17:30 : Kapolcs
Művészetek völgye

Zemlényi Eszter (szoprán), Kéry Tamás (zongora)
PERGOLESI: L'Olimpiade: Aristea áriája - Tu me da me dividi
HÄNDEL: Giulio Cesare: Cleopatra áriája - Piangero la sorte mia
VERDI: Falstaff: Nanetta áriája - Sul fil d'un soffio etesio
DOHNÁNYI: Cascades 3'
DONIZETTI: Don Pasquale: Norina áriája - Quel guardo il cavaliere
VERDI: Un ballo in maschera: Oscar áriája - Volta la terrea illetve
MOZART: G-dúr variációk az “Unser dummer Pöbel meint” kezdetű dalra, Gluck “Mekkai zarándokok” c. operájából.
DONIZETTI: Linda di Chamounix: Linda áriája - O luce di quest'anima"

19:00 : Pécs
Pécsi Bazilika

Szamosi Szabolcs (orgona), Vizin Viktória, Horváth István (ének)
"Orgonák éjszakája"

19:00 : Martonvásár
Brunszvik-Beethoven Kulturális Központ

Fejérvári Zoltán (zongora)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar
vezényel: Halász Péter
"Beethovennel a szabadban II."
Egmont-nyitány, op. 84
III. (c-moll) zongoraverseny, op. 37
VIII. (F-dúr) szimfónia, op. 93

19:30 : Vácrátót
MTA Nemzeti Botanikus Kert

Musica Sonora Kamarazenekar

20:00 : Balatonalmádi
Vörösberényi református templom

Szokos Augusztin és a Budapest Bach Consort
XVIII. századi hegedűszonáták

20:00 : Szeged
Szent Rókus templom

Somogyi-Tóth Dániel (orgona)
Csősz János (trombita)
Kodály Filharmónia Debrecen kamarazenekara
"Orgonák éjszakája"
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny, op. 4. No. 4.
BACH: d-moll toccata és fúga, BWV565
TELEMANN: Hősi indulók – részletek
HÄNDEL: Vízizene, Tűzijáték – szvit – részletek
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny, op. 4. No. 5.

21:00 : Szombathely
Sarlós Boldogasszony Székesegyház

Szamosi Szabolcs (orgona), Vizin Viktória, Horváth István (ének)
"Orgonák éjszakája"

22:00 : Pécs
Pécsi Bazilika

Kovács Szilárd (orgona), Kuti Ágnes (szoprán), Benke József (tenor)
"Orgonák Éjszakája"
KOVÁCS SZILÁRD: Intrada (2019)
GOUNOD: Parce Domine és Ave Maria
BACH: d-moll Toccata és fúga, BWV 565
BIZET: Agnus Dei
FRANCK: Ave Maria
KOVÁCS SZILÁRD: Változatok egy magyar népénekre (2005)
ARIEL RAMIREZ: Kyrie és Agnus Dei a Missa Criollából
FARKAS FERENC: Régi magyar táncok
A mai nap
született:
1927 • Michael Gielen, karmester († 2019)