vissza a cimoldalra
2020-06-05
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11497)
A csapos közbeszól (95)

Momus-játék (5852)
Kimernya? (3639)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4814)
Operett, mint színpadi műfaj (4322)
A MET felvételei (464)
Balett-, és Táncművészet (6025)
Pantheon (2650)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3899)
Történelem (494)
Franz Schmidt (3611)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1953)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (1015)
Kolonits Klára (1176)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4595)
Bartók Rádió (774)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62175)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

91   Búbánat • előzmény90 2016-08-13 17:41:47
Massenet: Esclarmonde - Voici le Divin Moment (Sutherland, Aragall)
Esclarmonde: Joan Sutherland
Ronald: Giacomo Aragall

Conductor: Richard Bonynge

Budapesti Hírlap, 1889. május 17.

„Massenet új operája Párisból e hó 14-kéről írja Ch. levelezőnk:

Az Opera Comique-ban ma, kedden este volt Massenet új operájának, az Esclarmonde-nak főpróbája, háromezer főnyi meghívott közönség előtt. Mint az már minden francia operaújdonságnál rendes: e művet is a reklám legendái előzték meg. A többi között sokszor megírták, hogy Massenet már évek óta fiókjában tartogatta Gramont és Blau librettóját, de nem fogott munkához, mert kereste az Esclarmonde ideálját, egy poétikus leánykát, a ki mintegy zenei modellje legyen. Sokáig kereste, míg végre egy házi hangversenyen énekelni hallott egy kis polgárleányt, Sanderson Szibillt. „Ez az én Esclarmonde-om“, mondá Massenet és a tündérkét azonnal a színpadi pályára csábította. — Az Esclarmonde különben szorosan véve nem opera, hanem zenei panoráma, tündérmesés motívumokkal. Uvertür nincs; a függöny három C-dúr akkord alatt emelkedik föl. Sok a szimfonikus rész, a díszletváltozásokat kísérni. A kidolgozás nagyon finom. Sok hosszú ária van, de régi modorú kettős és hármas nagyon kevés. Melódia még kevesebb. .Fantasztikus akkord-szövevény az egész, épp oly messze eső Mozarttól, mint Wagnertől. Vájjon lesz-e sikere most, mikor egész Paris a vastorony körül táncol? A cselekmény Bizáncban játszik, bizonyos Phorcas nevű császár idejében, a kiről különben semmi história nem tud. Ez a mindenható császár beleun az uralkodásba és hatalmát leánykájára, Esclarmonde-ra ruházza az alatt a föltétel alatt, hogy a kis császárnő élete huszadik évéig senkinek se mutassa az arcát, akkor pedig ahhoz az emberhez menjen férjhez, a ki a tornán győzni fog. Ha megszegi a föltételeket, elveszti trónját és el varázshatalmát. Esclarmonde szereti Roland francia lovagot. Tanácsot kér a — holdtól, mely a földre szállott. A szíves hold egy tündérszigetre csempészi Roland vitézt; Esclarmonde itt fölkeresi őt. De Franciaországot megtámadják a mórok. Roland az Esclarmonde-tól kapott bűvös karddal leveri valamennyit. A leánynak azonban mégis le kell mondani szíve szerelméről. Roland keresi a halált: vívni megy a tornára. De győz és Esclarmonde övé lesz. — Mindezekből látható, hogy az új opera elég romantikus. Különben hét képből áll. A díszletek, ruhák mind káprázatos fényűek. „
90   Búbánat 2016-08-13 12:51:48
104 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Jules Massenet
(1842.V.12. – 1912.VIII.13.)

Ma este a Bartók rádió is megemlékezik a kiváló francia zeneszerzőről, műsorára tűzve egy manapság ritkán játszott operája New York-i Metropolitan Operaház Archívumából válogatott előadásának hangfelvételét - címszerepben a legendás La Stupendával:

19.00 – 21.41 A Metropolitan Operaház Archívumából V/3. rész

Jules Massenet: Esclarmonde

Négyfelvonásos opera elő- és utójátékkal

(New York, 1976. december 11.)

Szövegét Alfred Blau és Louis-Ferdinand de Gramont írta

Vezényel: Richard Bonynge

Km. a New York-i Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Esclarmonde, Bizánc császárnője - Joan Sutherland (szoprán)
Parseis, a testvére - Huguette Tourangeau (mezzoszoprán)
Phorcas császár, az apjuk - Clifford Grant (basszus)
Cléomer, a franciák királya - John Macurdy (basszus)
Blois püspöke - Louis Quilico (bariton)
Enéas, bizánci lovag, Parséis jegyese - John Carpenter (tenor)
Szaracén követ - Charles Anthony (bariton)
Roland - Giacomo Aragall (tenor)
A bizánci udvar hirdetője - Paul Franke (tenor)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1941 • Martha Argerich, zongorista
elhunyt:
1625 • Orlando Gibbons, zeneszerző (sz. 1583)
1826 • Carl Maria von Weber, zeneszerző (sz. 1786)