Bejelentkezés Regisztráció

Ilosfalvy Róbert


817 tiramisu 2018-11-11 16:53:45

Köszönjük, hogy feltetted!


816 Búbánat 2018-11-11 16:43:06
  • Magyar Nemzet, 1985. október 15.

„Mindig a zenéből indulok ..."

Ilosfalvy és a „sors-szerep”

A „Manon Lescaut” főpróbájának valamelyik szünetében néhány pillanatra megjelent a társalgóban. A maga csendes, tartózkodó módján egy-két kedves, biztató szót mondott a fiatal kollégáknak és már el is tűnt a folyosó mélyén.

„A szakma a kisujjában van”

Az énekesek — volt közöttük olyan is, aki most szólalt meg először nyilvánosság előtt az Opera színpadán — irigység nélkül, csodálattal néztek utána. „Mit szólsz hozzá? Óriási! Az egész szakma a kisujjában van!’’

Ilosfalvy Róbert valóban óriási Des Grieux szerepében. Már a puszta megjelenésétől sűrűbb lesz a levegő. Hajlékony, a magasságokban korlátlanul szárnyaló hangja és gyengéd, szenvedélyes lénye a szerelemnek olyan költészetét teremti meg a színpadon, amilyenben manapság ritkán van része a közönségnek. A premierről mindössze ennyit mond: szép este volt. Pedig ezúttal sokkal többről van szó, mint egy forró hangulatú bemutatóról. Valamely előadás új szereplőinek általában mások egykori sikerével, a nagy elődök emlékével kell megküzdenünk. Ilosfalvy Róbert viszont, az 1961-es, színháztörténeti jelentőségű „Manon Lescaut”-felújítás eszményi Des Grieux-je tulajdon legendájával szembesült a mostani premieren.

— Magam is tisztában voltam a feladat súlyával, a helyzetem furcsaságával, ezért először nem is akartam elvállalni a szerepet. Most már örülök, hogy engedtem Mihály András kérésének. Az előadás szép, zeneileg jól kézben tartott, a dirigens, a partnerek nagyszerűek, arról meg, hogy mennyire szeretem Des Grieux-t, nem is szükséges beszélnem.

— Mi a titka annak, hogy „kettejük "kapcsolatát nem kezdte ki az idő?
— Talán az, hogy sikerült valahogy megőriznem hangbéli és lelki fiatalságomat. A figura persze — velem együtt — sokat érlelődött az elmúlt évek során, de érzelmi tartalékaiból nem veszített semmit.

— Ön mivel magyarázza az 1961-es felújítás fergeteges sikerét?
— A darab itthon nem volt túlságosan ismert, így ránk is, és a közönségre is a felfedezés' erejével hatott. Lamberto Gardelli azt nyilatkozta valahol, hogy ő például addig nem is tartotta különösebben nagy műnek a Manont, s csak a budapesti próbák idején jött rá, micsoda sűrű drámája ez az opera az ifjúságnak, az ifjúkori szerelemnek. Az előadást szerencsés találkozások sora hozta létre: karmesteré a darabbal, énekeseké a tökéletesen testreszabott szereppel, énekeseké egymással és a dirigenssel, s valamennyiünké egy meglepően fogékony közönséggel. Gardellivel még jó néhány felújítást csináltunk együtt és mindig hasonló egyetértésben dolgoztunk. Ugyanezt mondhatom el Erdélyi Miklósról is, aki Gardelli elutazása után dirigálta az előadásokat, s akivel néhány évvel később szólólemezt is készítettem.

Ösztönösen

A szemtanúk szerint Házy Erzsébet és ön a Manon Lescaut-ban akkoriban új, szokatlan, modern színészi eszközöket hoztak az operaszínpadra. Emlékszik, hogyan építette fel a szerepet?
— Erről akkor sem tudtam sokat mondani, most sem tudok. Mindig a zenéből indulok ki, minden egyebet csak hozzáadok, úgy, ahogy a zene sugallja.

— Vagyis ösztönösen talált rá a figurára?
— Talán igen, de az ösztönösen megérzett figurákat is fel kell építeni. Házyban is, bennem is szerencsésen keveredett az ösztönösség és a tudatosság, bár ő kissé intuitívabb volt, én valamivel tudatosabb, így kiegészítettük, inspiráltuk egymást játék közben.

— A kritikák, visszaemlékezések külön kiemelik a II. felvonás duettjének hihetetlen intenzitását. „Elbűvölsz újra" — ez a mondat még azok fülében is az ön hangján idéződik fel, akik nem látták, csak később, rádiófelvételről ismerhették meg az előadást.
— Kettőnk kapcsolata sokban hasonlított Manon és Des Grieux viszonyához. Egy kicsit a saját sorsunkat éltük meg a színpadon. Ezért lehetett olyan intenzív a duett, no, meg azért, mert gyönyörűen van megírva. Akárhányszor éneklem ezt a jelenetet, mindig felkavar.

— Azon kívül, hogy emlékezetes sikert aratott benne, mit jelentett a darab az ön további pályáján?
— Ebben az előadásban tanultam meg igazán élni a színpadon. Ekkor oldódtam fel először teljesen egy szerepben. A mű nagy lendületet adott belső, emberi és művészi fejlődésemnek, meggyorsította az érlelődési folyamatot. Addig többnyire lírai hősöket alakítottam, Hunyadi Lászlót, Alfrédot, Rodolphe-ot, Hoffmannt, Lenszkijt.  Des Grieux megnyitotta előttem a drámai karakterek sorát. A Manon után a Nyugat lánya következett, s azóta — kevés kivétellel — elénekeltem a Puccini- és Verdi-operák valamennyi nagy tenorszerepét, a Requiem tenorszólóját is. A Budapesten megteremtett Des Grieux-t később németül és olaszul is megszólaltattam Európa és Amerika operaszínpadain. Jobbnál jobb karmesterek segítettek abban, hogy a figura állandóan új színekkel gazdagodjon. Kölnben és Londonban például Kertész István vezényletével énekeltem a szerepet, Nyugat- Berlinben pedig Lórin Maazellel.

— Mozartot soha nem énekelt?
— Egyetlen Mozart-szerepem volt, még a pályám elején, Belmonte a Szöktetés-ben. Nagyon szeretem Mozart zenéjét, de a színpadon az olasz opera az én igazi világom.

— Szenvedélyes alkat?
— Szerencsés ötvözetben örököltem apám temperamentumát és anyám nyugodt idegrendszerét. E két tulajdonság nélkülözhetetlen a mi pályánkon. Nagy hálával gondolok a szüléimre. Hódmezővásárhelyen születtem, itt is érettségiztem, szép, derűs gyerekkorom volt. Apám szerette a társaságot, a zenét, ő maga is hegedült. Tanító volt, de pedagógiai hajlamait az iskolában élte ki, a négy gyerek nevelését inkább anyámra bízta.

Sors-szerep

— Bizonyára zenére is taníttatták?
— Zongoráztam, orgonáltam, rövid ideig csellóztam is, de ami a legfontosabb: énekeltem. Tóth Lajos kántor mellett segédkeztem a templomban, s amikor ő felkerült az Operába, én léptem a helyére. Ennek a ténykedésnek később nagy hasznát vettem. Főiskolás koromban ugyanis a Bakáts téri templomban kántorkodtam, így egészítettem ki az ösztöndíjat.

— Mi adta végül az impulzust, hogy énekes legyen?
— Az első operaélmény: 1946-ban Várhelyi Endre — szintén Hódmezővásárhely szülötte — lehozott a városba egy kis társulatot, olyan művészekkel, mint Gyurkovics Mária és Székely Mihály. A sevillai borbély került színre a Fekete sas-szálló nagytermében. Már addig is gondolkoztam azon, hogy képeztetni kellene a hangomat, de a végső lökést ez az előadás adta meg.

— Volt-e Des Grieux-höz hasonló ,”sors-szerep” az életében?
— Talán A végzet hatalma Alvarója. (Csak az érdekesség kedvéért említem, hogy ezt a szerepet egy alkalommal Münchenben Placido Domingo vezényletével énekeltem. Nem tudom, hogy végül milyen karmester lesz belőle, de akkor remekül kísérte az énekeseket.)  Alvaro és Des Grieux szerintem rokonfigurák. Mindkettőnek a reménytelen szerelem és a magány az osztályrésze. Mire megkapnák a szeretett nőt, az már halott. Szegény Des Grieux.  Jó családból származó, tanult, művelt fiatalember volt. Ki tudja, mi lehetett volna belőle, ha nem találkozik a végzetes szerelemmel...


A beszélgetés végére megérkeznek a főpróbán készült fényképek. Ilosfalvy Róbert csendes iróniával szemléli magát a fotókon.

— Messziről még egész jó ...

Azt elfelejti megemlíteni, hogy a huszonnégy évvel ezelőtti felújításra készült jelmezein most egyetlen öltésnyit sem kellett változtatni. Úgy vette magára őket, mintha nem telt volna el csaknem negyedszázad a legendás, 1961-es előadás óta.

R. Szántó Judit


815 Búbánat 2018-10-15 11:54:01

A Dankó Rádió Túl az Óperencián mai adásában  több más operettrészlet között ez is elhangzott:

Johann Strauss: A cigánybáró 

Az operett első magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele. A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.

  • Barinkay belépője, I. felv.:Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)
  • Szaffi, Czipra és Barinkay hármasa –Kincskeringő, II. felv.:Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

A délelőtti operettműsort ma 18 és 19 óra között  újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán, de az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalról.


814 Búbánat 2018-10-06 22:53:57

Adós vagyok a Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzottak „dokumentálásával”.

Az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyek szervezőjeként, valamint a komáromi születésű Lehár Ferenc emlékét is ápoló, a Komáromból érkezett Klemen Terézia továbbra is a vendég a stúdióban, akivel ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: most Házy „dívasága” és/vagy „primadonnasága” került szóba,  mint olyan oparaénekesé, aki művészete tudásának birtokában megengedhette magának az átjárást más zenei műfajok közé; ennek zálogául a szépséges szopránja és kimagasló tehetsége szolgált, ugyanakkor lényének érzékenységével, emberi mivoltából és körülményeiből fakadó „önérzetével” építette fel a maga mítoszát; a maga korában teljességgel, felelősséggel és „adakozóan” betöltötte hivatását színpadon, az Operában, a koncertpódiumon vagy a zenei- és filmstúdiókban.  Kimeríthetetlennek tűnő életenergiája azonban ideje korán megtört. A műsornak tematikájából adódóan nem dolga ennek az okait keresni, kutatni. Tény: Házy Erzsébet és művészete mára legendává vált az opera- és operettbarátok körében, még vannak köztünk, akik személyesen látták-hallották Őt színpadon, esetleg rendszeres kapcsolatot is ápoltak vele. Vélemény sokféleség lehet, de így vagy úgy a múlt értékeit nem szabad a feledés homályában hagyni, így Házy Erzsébet is megkerülhetetlen az emlékezés, a visszatekintés terén. Klemen Terézia egyike azon lelkes embereknek, aki szívügyének tekinti a kultúránk, a magyar kulturális örökség értékeinek felkutatását, kiemelését és a szűkebb-tágabb közönség és közösség közé elviszi, bemutatja, hirdeti, megírja, elmondja azt, azokat…

Házy Erzsébet operettfelvételei közül az alábbi részletek kerültek az adásban bejátszásra:

1. Johann Strauss – Fischer Sándor magyar dalszövegével: A denevér (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1963. december 25., Kossuth  Rádió 19.05 –22.00, Km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György)

Rosalinda dala – Csárdás (Házy Erzsébet)

Hazámnak dalára nyugtom nem lelem, könnytelt a szemem, a szívem fáj…/Tűz és szenvedély, víg hangú jó kedély, tánc és nótaszó, így mulatni jó!...”

2. Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00Km. a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György)

  • Csokonai és Lilla szerelmi kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

    „- Lilla, szívemet ne vesd meg, úgy szeretlek, nem feledlek, bízd reám az életed! /- Elszakítnak engem innen, tilt apám és tilt az illem, nem maradhatok Veled.”
  • Csokonai és Lilla szerelmi kettőse, II. felv(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

„- Az első reggel szép szavadra várok. /- Az első reggel éden volt-e álmod?”

  • Csokonai dala, I. felv. (Ilosfalvy Róbert)

 "Sötét lepel borul reám, nincs házam nékem, nincs hazám."

3. Lehár Ferenc – Victor Léon, Leo Stein - Mérey Adolf- Kristóf Károly: A víg özvegy (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27, Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András)

  • Vilja-dal, II. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara)

„Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét. Egy tündérlányról szól ekképp: Viljának hívja őt a nép. Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény. Csak nézte, csak nézte és úgy megörül, hogy lángokat érez a szíve körül. Remegett a lány előtt, csak bámulta a tündérnőt. Sóvárgott. Vágyakozva kérte őt: /Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás! Légy az enyém, soha el nem bocsáss! Üdvözítő csókod a sírba temet, néked adom éltemet. Vilja, egy csókod a sírba temet, néked adom éltemet…”

  • Danilo és Hanna szerelmi kettőse, III. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

„- Minden vágyam, súgom lágyan, jöjj, szeress! Szívem tágul, majd elkábul, jöjj, szeress! Minden érintésed szívem járja át, hinni kell, hogy eljön majd a boldogság. /- Dalod szívemhez szól, jólesik, nagyon jól! A szív csak ver szegény és arra kér, hogy légy enyém. Némán elhallgat a száj, de mégis minden zeng imát: szeretlek téged és vágyom rád. /- Minden vágyam...

4. Jacques Offenbach – Fodor Ákos magyar dalszövegével: Kékszakáll (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00, Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

  • Clémentine királyné dala a II. felvonás első képéből – rondó  (Házy Erzsébet)

„ – Mivel a kicsi lányt nem kérdi  már kicsi és a nagy-nagy úr, remeg a kicsi és megérzi,  nem örül, amit így tanult.   Lám ilyesmi tehát a kezdet, derűs és színes üdeség.  Vak államérdek nyeli már el, ideje sem volt élni még. És ura lett egy Kandeláber… /S egy szép napon elébe toppan egy kedves ifjú, finom úr.  És szépen szól hozzá, de nyomban, mitől ő sápad és pirul.  Nos, ilyesmi tehát a kezdet…  Uram, királyom, Kandeláber…”

  • A III felvonás fináléja (Házy ErzsébetKalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, valamint az MRT énekkara)

Nagy Ibolya telefonon megkereste a 2017. évi II. Házy Erzsébet nemzetközi tehetségkutató énekverseny győztesét, Bojtos Lucát, és megérdeklődte tőle, hogy azóta mi minden történt vele, hol tart most a pályaíve?  Időközben elvégezte a Zeneakadémiát. Idén már láthattuk őt az Operettszínház színpadán is, hol Offenbach Kékszakáll című, rendhagyó rendezésű, operettben mint Fleurette debütált, és azt is megtudhattuk tőle, hogy a Miskolci Nemzeti Színházban jövő év tavaszán a Marica grófnőben Liza szerepe vár rá.  Mint szabadúszót a vidéki színházak, fesztiválhelyszínek sorra keresik, hívják…Említette, idén José Cura partnere lehetett a Fesztiválkatlanban, akivel több duettet is énekelt, szóló számai mellett… Jelenleg éppen Firenzében intézi dolgait…és pihen…

Az adásban Nagy Ibolya megemlékezett a 87 éve született operaénekesről, a Debreceni Csokonai Színház néhai basszistájáról, Tréfás Györgyről: emlékére, felhangzott  énekfelvételéről az „Akasztófaária” Mozart Szöktetés a szerájból című operájából.

A 145 éve született Rózsahegyi Kálmán színművészre egy archív felvételről bejátszott Petőfi Sándor-vers – „Falu végén kurta kocsma” - tolmácsolásában emlékezhettünk.

Nemzeti gyásznapunk: Október 6.  Az 1848-49. évi magyar szabadságharc leverését követően, 1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet.  Ugyanezen a napon, Pesten kivégezték Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét, gróf  Batthyány Lajost.  A vértanú áldozatok emlékére, utolsó zeneszámként

Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor Szabadság, szerelem című daljátékának dallamai csendültek fel a Dankó Rádióban: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Várady László vezényli (1955. május 10., Kossuth Rádió).


813 smaragd 2018-10-06 19:48:26

 

Dankó Rádió    

A mai műsorból  a

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

(1957) 

Magyar Rádió, daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre 

rádiófelvételt emelem ki, három dalt hallottunk: 

Lilla - Házy Erzsébet és Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert kettősét:

- "Az első reggel..."

- "Lilla, itt a drága óra"

e közé szerkesztve 

Csokonai dalát "Sötét lepel borult reám..." - Ilosfalvy Róbert.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát (a 43 tagú Rádiózenekar) Lehel György vezényelte.

A mű méltatásával már többször foglalkoztunk, erre most nem térek ki. Aki meghallgatta, biztosan nagyra értékeli...Lilla és Csokonai szerelme ihletett előadásban került mikrofon elé...mindkét énekesünk gyönyörű megformálásával.

Bámulatos ez a műsorhét, ezért is örülök, hogy a "Komáromi farsang" szerepel benne. 

Házy Erzsébet iránti csodálatunkat, ha lehet még fokozni, akkor ez megtörtént, előadókészsége és tudása, sokszínűsége, h a n g j a elbűvölő, egyik felvétel után a másik, mindegyiken.

Nagy Ibolya riportalanyai, a riportok és az információk érdekesek, lekötik a figyelmünket. A hét vendége Klemen Teréz sokoldalú személyisége példamutató a művészet támogatása tekintetében, amit ezekben a napokban részletesen megismerhetünk. Kiváncsi vagyok, ismerte-e a mai adás előtt a "Komáromi farsang"-ot?

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


812 Búbánat 2018-10-05 13:06:40

A „Túl az Óperencián”  operettadásában a ma 138 éve elhunyt Jacques Offenbach emlékére (is) csendültek fel műveinek szép részletei, Házy Erzsébet, Réti József, Ilosfalvy Róbert és Kertesi Ingrid énekfelvételeiről (A gerolsteini nagyhercegnő; A szép heléna; Hoffmann meséi)

És ez is: 

Offenbach: Fortúnió dala  

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25.

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Fischer Sándor

- Lauretta dala: „...Jól vigyázz! Hát, jól vigyázz!...pórul jársz!.. Csak annyit mondok: jól vigyázz!” (Házy Erzsébet)

- Lauretta és Valentin szerelmi kettőse, Valentin dala (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

(Részlet a kettős dalszövegéből:)

Laura: Nos, üljön mellém és mondja el.    

Valentin: Ó, Lauretta, ne íly közel!

Laura: Ugyan mitől fél?...

Valentin: A szívem fél, van így az ember. Hallgatni nem tud, beszélni nem mer, ó lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég….

Együtt: lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég….

Laura: Ki ő?

Valentin: A szeme, mint a napsugár!

Laura: A színét még most sem tudom.

Valentin: A szeme kék, mint Önnek, kisasszony.  

Laura: Mondja csak, meghallgattam magát…

Valentin: Ó, nem! Hisz azt se tudja még, hogy én milyen régen imádom! Ki sose mondtam még!

Laura: A szerelméről még nem szólt sosem…

Valentin: Sosem!... A bánatomra nincsen ír, betemet majd a néma sír! Betemet majd a néma sír! Lelkem mélyén él egy édes álomkép.

Együtt: lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég, fáj a szívem érte régesrég….

Laura: Nos, mondja meg énnékem titkon, hogy kit szeret, oly végtelen?

Valentin: A neve az én drága titkom.

Laura: Csak egyszerű leány?:

Valentin: Nem, nem..

Laura: Bárónő talán?

Valentin: Nem, nem..

Laura: Nagyúri asszony?

Valentin: Nem…

Laura: Hercegkisasszony?..

Valentin: Nem! Nem-nem-nem, százszor is nem-nem-nem, ezerszer nem!

Laura: Mondja hát, ki az a valaki?

Valentin:

Azt nem merem bevallani.

Jöjj bűvös dal! Segítni hív.

Egy régen fájó, néma szív.

Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejtek el,

ha bennünk él egy kép, mely éltet, hallgatni kell.

Számomra, míg csak él az élet és él a nyár,

nevét elhallgatom, míg élek, mert így muszáj!

De érte éget minden sóhaj, mely felzokog,

s kívánja bár egy könnyes szóval, én meghalok.

Haja oly szőke, mint a búza, s szempárja kék.

Fájdalmam, lelkem összezúzza, és mégis szép.

Ez lesz az életemnek vége, bús némaság,

nincs arra szó, hogy kín az élet, szenved a vágy!

Laura: … bennem is csak érted ég a vágy!

Együtt:: Ez lesz az életemnek vége, bús némaság! Nincs arra szó, hogy én mit érzek…

 

Újra  meghallgathatjuk a rádió ma délután hat és hét óra között elhangzó műsorismétlésében.


811 Búbánat 2018-09-22 14:12:55

1962-ben a Magyar Rádió 6-os stúdiójában. Lamberto Gardelli olasz karmester vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát. Középen Házy Erzsébet, profilban Ilosfalvy Róbert.. / Fortepan/.

Forrás: Házy Erzsébet emlékezetes szerepei – facebook oldal – nyilvános csoport


810 Búbánat 2018-09-21 10:51:19

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián”  mai adásában Suppé-dallamok is felcsendültek:

1. Előbb a Boccaccio egy televíziós produkciójának zenei anyagából hallhattuk Tiboldi Mária énekét (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

2. Franz von Suppé: Boccaccio A Rádió Dalszínháza produkciója (1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35 óra) teljes stúdiófelvételéről két részlet szólalt meg:

Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György. Dalszövegeket Róna Frigyes fordította.

Km. a Magyar Rádió és Televízió énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós.

  • Bocccaccio dala, I. felv.  (Ilosfalvy Róbert, az MRT Énekkara)

„A fiatalúr, ha jő az est, egy kis huncut hölgyet les.../Láthatja minden férfi az eskü mennyit ér, csak egy pillantás és a nőcske félrelép…” 

  • Bordal (Boccaccio,  Leonetto, Pietro jelenete) (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt):

    - A csókhoz leány kell és éhes férfiszáj… /
    már inkább undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó… 

    - Az Édenben Ádám oly árva, oly letört, 
    de elmúlt a bánat, mert végre Éva jött,
    hozott az Éva almát, azt reggel-este falták, 
    benépesült a Föld.
    Lett erre undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó…. 

    - A borról, a lányról, de sok - sok nóta száll, 
    konyíts hát a dalhoz, és szótlanul ne állj, 
    mert jó dalolni együtt, ha végre újra kezdjük,
    a bánat messze jár!
    így múlik egy óra, két óra, négy óra, ez a derék, így a jó…

             - (a férfihármas együtt énekli, megismételve a harmadik strófát)

3. Az operettadás végén a Fatinitza nyitányát a Magyar Állami Operaház Zenekara felvételéről hallhattuk, a karmester Sándor János.

Ezt a délelőtti műsort ma 18 és 19 óra között megismétli a Dankó Rádió.


809 Búbánat 2018-08-22 11:18:16 [Válasz erre: 808 Búbánat 2018-08-05 11:43:08]

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásában felcsendült zenék közül kiemelem:

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró 

Az operett első magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele.

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.

 A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.

Karigazgató: Vajda Cecília.  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó

 

Legutóbb az augusztus 5-én sugárzott rádióadásban szólaltak meg A cigánybáró elragadó dallamai. Ezúttal az alábbi részletek hangzottak el ugyanerről a felvételről:

- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)

- Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „Vigyázni jó, élni jó, hol cigány él…/A sors mily változó…/A hű cigányszívre te számíthatsz… /- A vajdaságot elfogadom!...”” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, az MRT Énekkara)

- Jelenet, SzaffiCzipra és Barinkay hármasa a II. felvonásból: Nézd, Szaffi, milyen gyönyörű ez a táj!.../- Figyelj, hadd magyarázom én el, mily álmot látott Szaffi éjjel!.../ -Lám, lám, kinn, nevet ezen egyre csak, nem hisz a meseszerű álomnak…” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet,  Ilosfaly Róbert)

- Jelenet és kincskeringő, II. felv.: „- Valamikor…, ez az a pont…/- Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…/-  Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

- Szaffi és Barinkay kettőse a II. felvonásból: „Ki esketett?...” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, MRT Énekkara)

 

A délelőtti adás ismétlése a megszokott időben, délután hat és hét óra között  hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségein.
 


808 Búbánat 2018-08-05 11:43:08

A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettműsorában  Lehár, Beethoven, Kodály és Berlioz zeneműveinek részletei mellett  egy klasszikus nagyoperett dallamai is felcsendültek a kiváló magyar operaénekeseink ének-zenei és karmesterünk vezényelte rádiózenekarunk és énekkarunk tolmácsolásában: 

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Ferencsik János) -  A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.

Karigazgató: Vajda Cecília.  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó

Részletek:

  • Bevezető jelenet (próza és ének ): „Én rangbeli úr vagyok…”  (Ladomerszky Margit, Garancsy Márta, Lendvai Andor, Bartha Alfonz)
  • Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)
  • Zsupán belépője, I. felv.: „Itt vagyok, mért hivatott?.../ Hja, az irkafirka nékem sose volt mesterségem...” (Melis György, km. Lendvai Andor)
  • Saffi dala, I. felv.: „Oly árva és jó, nincs senki a földön...”  (Házy Erzsébet)
  • Barinkay és Szaffi kettőse, II. felv.: „Ki esketett? (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, MRT Énekkara)
  • Toborzó – „Csapj kezembe, szép öcsém, állj be katonának!…”  (Bende Zsolt, MRT Énekkara)
  • Zsupán „harci” dala, III. felv.: „Spanyolországban, ahol ott jártam…/ Megállj! Kiált egy vad spanyol legény…” (Melis György)
  • Bevonulási induló és finálé, III. felv. – részlet (próza és ének): (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ágai Karola, Garancsy Márta,  Ilosfalvy Róbert, Bartha Alfonz, Melis György, MRT énekkara)

A "Túl az Óperencián" adásának az ismétlését meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.


807 Búbánat 2018-07-08 11:27:04

A Dankó Rádió mai operettműsorában hangzott el ez a két részlet is: 

Johann Strauss – Friedrich Zell, Richard Genée - Gáspár Margit – Kristóf Károly: Egy éj Velencében

A Magyar Rádió Dalszínházának teljes stúdiófelvételéről:

először 1966. július 16-án, a Kossuth rádió sugározta az operett új felvételét, 20.28 – 22.00 óra között.
A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta
Vezényel: Bródy Tamás. Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara  valamint Énekkara

- Kórus és Caramello belépõje (Ilosfalvy Róbert és az MRT Énekkara): 
 

„Evviva, Caramello, a borbély…. /- Ti jó barátok sorra mind üdvözöllek ma! És téged is te szép Velence városa! Én borbély vagyok most is, csak változatlanul, és tudjátok, az én gazdám, a herceg nagy úr!  .,../Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondja, mert jóban vagyunk mi. Így élek, úri módon és megvan rá a módom. De miért is küszködnék! Van minden jóban részem! Mert én tartom kézben a herceg üstökét!... Az élete a móka, nagy pompakedvelő, és úri passziója a tánc és a nő! Csak ő a példaképem a jó élet terén! Bár nem volt könnyű éppen, de lépést tartok én! Nem hencegek, nevetség  ha próba kell, no tessék… Hős Caramello!..../Tarantella tánca kell-e még, nem járja senki arra mind a ki táncos jól figyeljen, megtanítom énekelve, lépjen víg a nóta jelre, így a lábat átemelve, tűzbe-lángba elmerengve, szédítően égve benne, lángra gyúl a nők szerelme, tamburinnal körbe lengve, rá a pénz miért ne lelne …szép kisasszonyt átölelve, meg nem állva, szárnyra kelve, járd a táncot… párra lelve. Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe! Ó Caramello! Lám, a példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...”

 

- Annina és Caramello kettőse az I. felvonásból (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert):

„- Annina! - Caramello! – Karomba, nem repülsz, szép lány?! - Karodba?...-  Te mindig hű voltál hozzám! – Óh, drágám, vége annak! – Így fogadsz engem?! Semmi csók?! Annina!  - Nem hallok rólad egy árva szót! Nem, nem, barátom, ennek vége! …-/ Pellegrina, Rondinella. – Kérlek, Annina! –Rondinella, Pellegrina. Pellegrina, Rondinella… Könnyűvérű Caramella! --- Hű az én szívem, Annina! Hidd el ezt nékem! /Hadd valljam be most néked! Távoli földeken bejárva sok vidéket sok asszonyt láttam, szépet, de egy se volt ilyen! - Pellegrina, Rondinella, Rondinella, Pellegrina…”

 

 A Túl az Óperencián adásának ismétlését meghallgathatjuk a délután hat órakor kezdődő operettadásban.


806 Búbánat 2018-07-04 19:14:59 [Válasz erre: 803 smaragd 2018-07-04 18:02:41]

Legyen meg itt most csak Csokonai dala versének kezdete  a Komáromi farsang című Kemény Egon-operettből - (Ilosfalvy Róbert)

„Sötét lepel borul reám, nincs házam nékem, nincs hazám…”


805 smaragd 2018-07-04 19:04:01 [Válasz erre: 804 Búbánat 2018-07-04 18:10:58]

Apróság, de fontos, nyilván elütés volt (804 sz. bejegyzés), azért ideírom pontosan:

Kemény Egon: "Komáromi farsang"


804 Búbánat 2018-07-04 18:10:58 [Válasz erre: 803 smaragd 2018-07-04 18:02:41]

Pótlólag:

Kemény Egon: A komáromi farsang


A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957. március 9.,, szombat, Kossuth Rádió, 20.00 – 22.05.


 


803 smaragd 2018-07-04 18:02:41

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.15

 

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Magyar Rádió. Daljáték 2 részben 

Főszerepben: HÁZY ERZSÉBET  és  ILOSFALVY RÓBERT

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, 

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, 

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező. Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban a darabból szinte keresztmetszetet adva, több dalfelvétellel is megörvendeztetett minket:

Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Az üldözők kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla románca - Házy Erzsébet és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala - Fekete Pál, Kishegyi Árpád, a Földényi kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfónikus Zenekara

A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) - Gózon Gyula és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Kraxelstumpf szerenádja -  Bilicsi Tivadar és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

 

 

 


802 Búbánat 2018-06-18 22:16:27 [Válasz erre: 799 Búbánat 2018-06-18 21:44:20]

(Véletlenül többször nyomtam meg az Enter-t...)


801 Búbánat 2018-06-18 22:16:22 [Válasz erre: 799 Búbánat 2018-06-18 21:44:20]

800 Búbánat 2018-06-18 22:16:18 [Válasz erre: 799 Búbánat 2018-06-18 21:44:20]

Itt hivatkozom a 138. sorszám alatt bemásolt cikkre, melyet most kiemeltem és áthoztam ide, mivel az előbbi bejegyzésembe linkelt videón megtekinthető operaelőadás-töredék felvételhez kapcsolható:

A Film Színház Muzsika 1984. júliusában „darabtemetés?” alcímmel közöl egy jegyzetet az előadásról. (Dalos László – déel) Így kezdi recenzióját a kritikus: „Úgy hírlik, A végzet hatalmának június 18-i előadása volt az utolsó, Verdi e művét – legalábbis egy időre – leveszik a játékrendről. Nos, ezt az estét korántsem éreztük darabtemetésnek: olyan forró siker jegyében zajlott, mint a legjobb premierek. Dübörgő taps, bravó!-kiáltások, sok függöny-elé-hívás. 
Ilosfalvy Róbert húsz éve énekli A végzet hatalma tenorfőszerepét. Mai Alvarója a művészi érettség ajándéka, teljes énekesi és színészportré, a bel canto és a romantikus drámaiság biztos arányú elegye, elomló líra és vulkáni erő szép egyensúlya. Igen, így kell a csatatéri duettben a szenvedést, a szomorúságot, a másik Don Carlos-párjelenetben az emberi lélek dialektikáját hanggal ábrázolni! Ilosfalvy Róbert Alvarójából mesterkurzust tarthatnának kezdő énekesek okulására és hasznára…”


799 Búbánat 2018-06-18 21:44:20 [Válasz erre: 798 Búbánat 2018-06-18 21:09:58]

Verdi: A végzet hatalma - töredékek egy hajdan volt előadásból (34:09 )

YouTube

conte 47

Published on May 17, 2018

"1984 06.18-án készült ez az igazi "kalóz" felvétel Verdi A végzet hatalma című operájának előadásáról az Erkel Színházban."

Karmester Nagy Ferenc

Szereposztás:

Calatrava gróf - Szalma Ferenc

Leonora di Vargas - Moldován Stefánia

Don Carlos di Vargas - Póka Balázs

Don Alvaro - Ilosfalvy Róbert

Gvárdián - Kováts Kolos

Fra Melitone - Bende Zsolt

Preziosilla, cigánylány - Ercse Margit

Mastro Trabucco, öszvérhajcsár - Laczó András

Alcade (Fogadós) - Tóth Sándor

Orvos - Tóth János

Curra, Leonora komornája -  Farkas Éva

 


798 Búbánat 2018-06-18 21:09:58

A ma 91 éve született Ilosfalvy Róbertre emlékezem az alábbi cikkel:

  • Magyarország, 1983. április 10.

Portré

Ilosfalvy Róbert

Pályaív  

„Olykor nemet kell mondani”

A márciusi „Otello”-bemutatóval tizenkettőre bővült az Ilosfalvy Róbert megszemélyesítette Verdi-hősök száma, összeszámolni is nehéz, hogy ezek mellett kiket, mikor és hol alakított Európában és Amerikában — összesen mintegy 30—35 szerepet.

Hódmezővásárhelyen született 1927-ben. Édesapja tanító volt, elsősorban tőle örökölhette tehetségét, édesanyjától pedig — saját szavaival — „a pályához oly szükséges nyugalmat, jó idegrendszert.” A szülők muzsikáltak, s mindketten énekeltek a helyi vegyeskarban. Ilosfalvy a Bethlen Gábor Gimnázium kórusában már feltűnt szép hangjával. Tizennégy éves koráig a szopránban énekelt, mutálás után pedig — bármilyen hihetetlen — a basszus szólamban. Emellett még zongorázott, orgonált.
 

Első díj
 

Érettségire készülve már nyilvánvalóvá lett a zenei elhivatottsága, érezte, tovább kell tanulnia. („Nem is tudtam volna mást elképzelni, mint e megsejtett adottságot, kifejleszteni.”) Egy esztendeig még szülővárosában maradt, azután költözött Budapestre, ahol — ugyancsak egy évig — kisegítő kántorként működött a Bakáts téri templomban.

1946 őszétől már hivatalosan a Zeneakadémia növendéke; tanárai: dr. Molnár Imre és Jászó Györgyné. Az opera szakot nem végezte el — a Honvéd Művészegyüttes szólistája lett. (A férfikarát 1949-ben alapították Vásárhelyi Zoltán vezetésével.) 1950. május elsején már a Kalinkát énekelte a Hősök terén. Ez volt az első nyilvános fellépés, amit sorra követett a többi: Erkel-áriák mellett az akkor divatos induló-, kantáta- és más kompozíciók tenorszólóját adta elő. („Jó iskolát adott Vásárhelyi — emlékszik vissza —, az abszolút tiszta éneklés volt a vesszőparipája, amire aztán egész pályámon annyira ügyeltem is.”) Az együttessel nemcsak itthon turnézott országszerte nagy sikerrel, hanem külföldön is, például a Szovjetunióban, Lengyelországban.
1953-ban a bukaresti VIT énekversenyen I. díjat nyert, az  Operaház akkori igazgatója, Tóth Aladár felfigyelt rá, s a következő évtől magánénekesnek szerződtette.

1954. május 8-án énekelte első szerepét a műfaj hazai fellegvárában, Erkel operájában a „Hunyadi László”-t. Egy ideig még továbbra is szerepelt a Honvéd Művészegyüttesben, de 1955-től véglegesen a dalszínház kötelékébe került. („Óvatos duhaj voltam, a pályámat a Hunyadi után úgy építettem fel szerepről szerepre, hogy lehetőleg törés ne érjen. Nem vállaltam sok és erőmet meghaladó feladatot. Így adtam vissza, igaz, csaknem az utolsó pillanatban Goldmark Sába királynője Asszád szerepét, amiből fegyelmi lett, sértődés, harag —, de az idő engem igazolt! Immár három évtizede jó hangi diszpozícióban tudok énekelni. Igenis, olykor kell tudni nemet mondani! Általában a legfontosabb ezen a pályán: tudatosan, ügyes beosztással élni, hisz oly sok minden függ az idegrendszertől, egészségi állapottól!”)

Először a líraibb szerepeket formálta meg, a legfontosabbak közülük Traviata: Alfréd, Anyegin: Lenszkij, aztán a Faust, Hoffmann, a költő ... Utóbbi alakítását így méltatta Péterfi István az Offenbach-felújításról szóló kritikájában: „Az új szereplők közül elsősorban emeljük ki Ilosfalvy Róbertet a címszerepben. Igen kellemes, világos tenorhangja talál ehhez az igényes szólamhoz, s az együttesekben is tisztán szárnyalva zeng.” Később, fokozatosan sajátította el a hősibb, drámaibb jellegűeket. („Nem véletlen, hogy az Otellóra csak most vállalkoztam.”) Érdekes módon „találkozása” Mozarttal a mai napig sem teljes: csak a Szöktetés Belmontéját énekelte, egyik vágya, Tamino jelmezének magára öltése (Varázsfuvola), máig nem teljesült.

Fordulópont pályáján 1961 decembere, Puccini Manonjának felújítása Lamberto Gardelli vezényletével — ez hozta meg a kirobbanó, teljes sikert. (Kroó György beszámolójából: „...csupa szenvedély és lendület, egyszerűen ellenállhatatlan. Nehezen lehet elképzelni szebb hangot, a szereppel eggyéforrottabb játékot és ilyen lírai-drámai teljességet egyszerre.”) Máig a legnagyobb ajándéknak érzi az együttműködést Gardellivel, akitől elsajátíthatta az olasz iskola és stílus minden fortélyát.
További szerepei: Richard (Álarcosbál), Alvaro (A végzet hatalma), s Puccini: A nyugat lánya” című operájának tenorhőse, Dick Johnson. E szerepek sorát jutalmazta az 1965-ös Kossuth-díj.
 

Talán a tanítás?

Kertész István, a később oly tragikusan elhunyt világhírű karmester, a kölni operaház főzeneigazgatója hallotta a budapesti Manon-előadás felvételét, nyomban elhatározta, 1966-ban átviszi Kölnbe e Mikó András rendezte produkciót. A nyugatnémet kritikusok Ilosfalvyban „csodatenort” fedezték fel, Geddához, Di Stefanóhoz hasonlították. Ennek a sikeres bemutatkozásnak lett a folytatása az állandó szerződés a kölni operában.

Nem ekkor aratott először osztatlan elismerést Nyugaton. 1963- ban részt vett például a Karl Böhm vezényelte Beethoven „Missa Solemnis” előadásban, és Bécsben énekelte még a „Messiás” (Händel), az „Évszakok” (Haydn) és a „Psalmus Hungaricus” tenorszólóit.
1967-től a müncheni Staatsoper intendánsa, Günther Rennert hívta meg Anna Moffo partnerének a Traviatá”-ba. A siker fokmérője: ettől kezdve mintegy tíz évig a müncheni színháznak is tagja. Az egyik legemlékezetesebb ottani produkciója a „Carmen” Don Joséja. Rennert rendezésében, és — a főkképp Mozart-, Wagner- és Richard Strauss-dirigensnek számon tartott — Böhm vezényletével (1969—70). Képzelhető, milyen érdeklődés előzte meg a nagyhírű karmester e „kirándulását”. (Ilosfalvy: „Fantasztikus volt, e zseniális művész egyszerűen mindenre képes!”)
A karrier folytatása: 1964, az első tengeren túli út, a „Traviata” San Franciscóban Joan Sutherland oldalán. E szerep sikersorozatának újabb európai állomásai: Köln, München. Kertész István vezényletével Londonban arat fergeteges tapsot, mint Des Grieux. Ugyanezt a szerepet korábban már San Franciscóban is énekelte, több mással együtt (A rózsalovag, Trubadúr, A végzet hatalma stb.). Ilosfalvy: „1967-ben nagy lehetőséget kellett kihagynom. Megkerestek a Metropolitan operaháztól, hogy lépjek fel Renata Tebaldival, »Des Grieux és André Chenier került szóba«, de sajnos nem vállalhattam, mert szerződésem Kölnhöz kötött, és éppen premier előtt álltunk.”

Ilosfalvyt 1966 után is csaknem évente hallhatta a budapesti közönség. Premierekben, felújításokban, a szükséges hosszabb előkészületek miatt, természetesen nem vehetett részt, csak az úgynevezett „futó” előadásokban, részben az olaszul, illetve németül már alakított szerepeivel. Például Renata Scottóval énekelt a „Lamermoori Luciá”-ban. (Nem érdektelen emlékeztetni arra, hogy Ilosfalvy Róbert első hazai operaházi korszakában (1954—66) itthon még mindent magyarul adtak elő. A későbbiekben nem kis gondot okozott, hogy szerepeit külföldön újra el kellett sajátítania. Egyébként az „eredeti nyelven vagy magyarul?” vita — egyesek szerint találóbban: álvita — napjainkig fel-fellobban, annak ellenére, hogy néhány előadást újabban már nálunk is olaszul énekelnek, s bebizonyosodott, ezeket a közönség cseppet sem fogadja be nehezebben, mint a többit. Persze, a legismertebb darabokról van szó, felesleges a közönséget alábecsülni...)

Egy olasz „kalandjára” így emlékezik: „Patané vezényletével a Manont játszottuk Bolognában. A közönség két pártra szakadt, a többség mellettem bravózott, ez igen jólesett!, mások viszont olasz szövegkiejtésemet vitatták.” Münchenben Placido Domingo énekelte Otellót, akivel már korábban, Amerikában összebarátkozott. Domingo felvetette: szeretné elvezényelni „A végzet hatalmá”-t. Folytatás Ilosfalvytól, miként vezényelt Placido Domingo: „Rennert beleegyezett. Én énekeltem a tenor főszerepet. Már a próbák izgalmasak voltak, bebizonyosodott, Domingo mintaszerűen kísér, karmesternek sem akármilyen. El is határozta, ha »kiöregszik« az éneklésből, dirigálni fog. Én magam ezt még nem próbáltam meg. De lehet, hogy valami mást.,. Talán a tanítást? Hiszen testvéreim is tanítók. De néha úgy érzem, nem lenne elég türelmem hozzá. Persze, ki kellene egyszer próbálni. Majd ...”


A lépcsőfokok

A korábbi magyar kiadású Ilosfalvy-lemezek után, 1967-ben elkészült az első külföldi szólólemez az Elektrolánál Verdi- és Puccini-áriákkal, ugyancsak Patané irányításával. Lelkesen fogadták, mint korábbi felvételeit is. Hazai operaária-lemezét a neves amerikai kritikus, Conrad L. Osborne felsőfokokban méltatta a teljesítményt, a hangot egyenesen Gigli, Björling és Wunderlich mellé helyezve.

A karrier további lépcsője: Wagner. 1976-ban Kölnben „Lohengrin”, 1979-ben ugyanitt Stolzingi Walter — azóta is e szerep egyedüli birtokosa Kölnben. Majd Richard Strauss „Az árnyék nélküli asszony” című operájában a Császár rendkívül hangigényes szólama, továbbá „A rózsalovag” ... („Sajnálom, hogy a tavalyi budapesti »Lohengrin«-felújításban nem mutatkozhattam be a címszereplő jelmezében, mint ahogy az is kár, hogy a Mesterdalnokok most nincs műsoron. Talán majd később, az újjávarázsolt Operában...”)

És most ismét Budapest: újra az Operaház magánénekese. „Otelló” után talán a „Bánk bán” következik. „Hunyaditól a Bánk bánig, Budapesttől Budapestig ível eddigi utam — mondja. — Aztán, ki tudja? Semmiképpen sem várom meg, hogy »kényszerből, sajnálatból« szerepeltessenek. A nyugodt, kiegyensúlyozott életet kedvelem, amiben sok helyet kap a sport, az úszás, a tenisz, a sí. Mindez segít, hogy teljes erőmmel, inspiráltan, saját egyéniségemmel átlényegítve tudjam visszaadni a zeneszerzők elképzeléseit. Mert a közönséget sohasem lehet — és nem is szabad — becsapni. Megérzi, ha nem szívből fakad az ének.”


JUHASZ ELŐD

 


797 Búbánat 2018-06-01 18:03:34 [Válasz erre: 796 Búbánat 2018-05-19 10:06:52]

1977. június 20.,  Kossuth Rádió, 20.40 – 21.36

„Magyar Operaénekesek”

Ilosfalvy Róbert

Kertész Iván műsora

  1. Verdi: Macbeth - Macduff áriája, IV. felv.
  2. Offenbach: Hoffmann meséi - Kleinzack-legenda (Km. Palcsó Sándor és az MRT Énekkara)
  3. Puccini: Bohémélet - Rodolphe áriája, I. felv.
  4. Verdi: A végzet hatalma - Alvaro áriája, III. felv.
  5. Meyerbeer: Az afrikai nő - Vasco da Gama áriája, IV. felv.
  6. Flotow: Márta - Lyonel áriája, III. felv.
  7. Puccini: Manon Lescaut  - A III. felvonás fináléja (Km. Turpinszky Béla, Mészáros Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)
  8. Bizet: Carmen - Virágária
  9. Verdi: Az álarcosbál - Richard áriája, I. felv. (Km. László Margit és az MRT Énekkara)

796 Búbánat 2018-05-19 10:06:52

László Zsuzsa emlékezése Ilosfalvy Róbertre - halálának évfordulóján

"Az 1970-es évek végén jó sorsom San Franciscóba vezetett. Az ottani Operaház sajtófőnöke, amikor megtudta, hogy magyar vagyok, lelkesen emlékezett Ilosfalvy Róbertre, aki több mint tíz évvel azelőtt, Joan Sutherland partnereként, kiválóan énekelte a Traviata Alfrédját. Ennek a kaliforniai páratlan sikernek köszönhetően meghívták a Met-be Tebaldi mellé a Manon Lescaut des Grieux szerepére. Később mesélte Ilosfalvy Róbert, hogy az előadást nem tudta vállalni, mert feladata Kölnbe szólította, ahol Carmen premierje volt. Ám a kölni karmester, Kertész István kárpótolta őt úgy, hogy egy év múlva New Yorkban a Carnegie Hallban a Psalmus Hungaricus tenorszólóját  énekelhette, amerikai kórussal és zenekarral, Kertész vezényletével. Őszinte meghatottsággal emlékezett arra, hogy az amerikai fiatalokból álló kórus remekül megtanulta a magyar szöveget. Lelkesen mondta, hogy a mi kis országunknak milyen kiváló komponistája van, s hogy mennyire becsülik a magyar zenekultúrát a világban. „Jó érzés volt ott is magyarnak lennem. Én mindig, mindenütt a világban magyarnak vallottam magamerre büszke is voltamAmikor tudtam, mindig hazajöttem, mert nekem az Ybl palota az életemet jelentette.” - közölte 70 évesen, portréfilmjének forgatásán."


795 Búbánat 2018-05-06 16:30:17 [Válasz erre: 565 Búbánat 2014-08-18 22:52:54]

Talán nem érdektelen ismét előhozni Ilosfalvynak ezt az operettfelvételét –  László Margit „vendégeskedik” a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában – ma ismét megcsodálhattuk Ilosfalvy Róbert és László Margit énekhangján a  nevezetes „Olasz kettőst”  Franz von Suppé Boccaccio című operettjéből:

 

A Rádió Dalszínháza produkció bemutatója: 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35 óra között hangzott el.

A háromfelvonásos operett stúdiófelvételének sugárzását két szünet szakította meg. A teljes zeneidő: 140 perc

Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György

Dalszövegeket Róna Frigyes fordította

Vezényel: Erdélyi Miklós
Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály

Szereposztás:

Fiametta – László Margit (Örkényi Éva)
Boccaccio – Ilosfalvy Róbert (Somogyvári Pál)
Scolza, borbély – Maleczky Oszkár (Horváth Jenő)
Beatrice, a felesége – Ágai Karola (Csernus Mariann)
Leonetto, a diák – Réti József (Szatmári istván)
Lotteringhi, hordókészítő – Külkey László (Pécsi Sándor)
Izabella, a felesége – Sándor Judit (Kállai Ilona)
Pietro, Palermo hercege – Bende Zsolt (Suka Sándor)
Lambertuccio, szatócs – Kishegyi Árpád (Rajz János)
Peronella,a felesége – Palánkay Klára (Szemes Mari)
Majordomus – Palcsó Sándor (Varga Zsolt)
Cecco – Nádas Tibor (Basilides Zoltán)
Könyvárus – Várhelyi Endre
Herceg – Kemény László
Tofano, diák – Horkai János

Az alábbi részletek szólaltak most meg Suppé operettjéből:

  • Fiametta románca (László Margit);
  • Fiametta, Izabella és Peronella levélhármasa (László Margit, Sándor Judit és Palánkay Klára) mellett felhangzott az operettből
  • Boccaccio és Fiametta úgynevezett Olasz kettőse is Ilosfalvy Róbert és László Margit előadásában

– ez a jól ismert duett, amit a libretto szerint, olaszul énekelnek az énekesek;

nálunk a rádióban  egy másik stúdiófelvételen ugyanezt a kettőst olaszul Molnár András és Kincses Veronika énekli.

Az 1879. február elsején Bécsben, a Karl Színházban bemutatott Boccaccio szövegét és verseit Zell és Genée írták (német nyelven).

Harsányi Zsolt fordította le a verseket, munkájában természetesen az "Olasz kettős" verseit nem kellett magyarra átültetetnie… a világ legtöbb színházában az eredeti olasz nyelven szólaltatják meg, hiszen épp ez a lényege, előadásával felkészültségüket, műveltségüket akarják fitogtatni a Majordomusnak tartott herceg előtt.

Ideírom ennek a duettnek az eredeti olasz szövegét: ez a harmadik felvonásban, a herceget megtévesztendő komédia- jelenet részeként hangzik fel Boccaccio és szerelme, Fiametta között.

Winkler Gábor Operett könyvéből idemásolom ennek szöveghű, de nem prozodikus magyar fordítását is, Blum Tamás gondozásában:

III. felvonás – Duettino

Boccaccio:
Mia bella fiorentina
Disprezzi l’amor.
Ignori furbettina
Le piaghe del cor.
Coll’aria di contento
Derisi il mio lamento,
Non calmi i mesti gemiti
Con un sorriso almen!
E pur vedrai ti scorgerai,
Come d’amor i palpiti
Ti stringeranno il seno,

Come d’amor i palpiti
Ti stringeranno il sen!

Fiametta:
Le scalire fiorentine
No sprezzan l’amor.

Boccaccio:
O, si !

Fiametta:
Sorrisi ed occhiatine
Le sorton dal cuor.

Boccaccio:
No, no !

Fiametta:
Si pascon pel contento
Derider il lamento,
E pur nascoste lagrime
Si lasciano fuggir.

Boccaccio:
Ignoran l’amor !

Fiametta:
Ah si, vedrai
Ti scorgerai.
Quando il bramato capita
D’amore san’ morire!
A -  si la bella fiorentina
A - sembra cruda, senza cuore
Un sorriso, un occhiatina,
Firulin, firulin, firulera –
L’infiamma al dolce amor.

Boccaccio:
E pur ver, che la  fiorentina

Al parer, alper sembra cruda senza cuore
Un sospir, un languir
Una dolce occhiatina,
Firulin, firulin firulera

L’in fiama al dolce amor.
Cosi mia fiorentina
Più speme non ho !

Fiametta:
Il cuore e la manina
Io perder non ho’!

Boccaccio:
In van io dunque gemo,
In van d’amor io fremo.

Fiametta:
Se vero son quei gemiti
Allor t’ascoltaro !
Ah si vedrai –

Boccaccio:

Ignori l’amor ah si!
Ti scorgerai –

Fiametta és Boccaccio
Che dell’amor i fremiti
Con te dividero!

Boccaccio:
E pur ver e pur ver

Che la fiorentina

Al parer, al parer, sembra, senza cuor

Un sospir, un languir

Una dolce occhiatina,

Fiametta:
A - si

La bella fiorentina

A - sembra cruda

Senza cuore,

A - un sorriso

Un occhiatina.

Boccaccio és Fiammetta:

Firulin, firulin, firulera

L’in fiamma al dolce amor,

Firulin, firulin, firulera

L’in fiamma al dolce amor

 

Magyarul:

Boccaccio:

Szép kis firenzei hölgy,

ki a szerelmet megveted ,

semmibe véve, te kis ravasz,

gyötrelmét e szívnek.

Elégedettséget színlelve

nevetsz panaszaimon,

bánatos sóhajaimat nem enyhíted

egyetlen mosollyal sem.

Meglásd, majd megtudod,

ha lüktető szerelemtől

összeszorul a kebled!

Hogyan szorít a szerelem,

Megtudod te is!

Fiametta:

A furfangos firenzei nők

nem vetik meg a szerelmet

Boccaccio:

Úgy ám!

Fiametta:

Mosolyuk és pillantásuk

szívből jön

Boccaccio:

Nem, nem!

Fiametta:

Boldogsággal hitegetnek,

a sóvárgást kinevetik,

és csak titokban

hullajtják könnyeiket.

Boccaccio:

Semmibe veszik a szerelmet!

Fiametta:

Meglásd,

majd megtudod:

ha a hőn óhajtott férfi betoppan,

majd meghalnak a szerelemtől.

H az óhajtott férfi betoppan,

meghalnak a szerelemtől.

Ó igen, a szép kis firenzei nő

keménynek, szívtelennek látszik,

ám egy mosoly, egy pillantás

csiribi – csiribá,

édes szerelemre gyújtja.

Boccaccio:

Ez így lehet,

a firenzei nő látszólag szívtelen,

ám egy sóhaj, egy epekedés,

egy kedves pillantás

csiribi – csiribá,

édes szerelemre gyújtja.

Így számomra édes hölgyem,

nincsen már remény.

Fiametta:

A szívemet és a kacsómat

nem veszejtem el!

Boccaccio:

Tehát hiába sóhajtozom

és reszketek a szerelemtől,

Fiametta:

Ha őszinték a sóhajaid,

meglátod,

meghallgatlak én!

Boccaccio:

Semmibe veszed a szerelmet,

ó igen, majd megtudod…

Boccaccio és Fiametta:

hogy szerelmes reszketésem

megosztom veled.

Boccaccio:

Pedig igaz, pedig igaz,

hogy a firenzei nő

e, látszólag szívtelen,

mégis egy sóhaj, egy panasz,

egy édes pillantás

Fiametta:

Ó, igen,

a szép firenzei nő

látszólag kemény

és szívtelen,

ám egy mosoly,

egy pillantás

Boccaccio és Fiametta:

Csiribi – csiribá,

édes szerelemre lobbantja

Csiribi – csiribá,

felkelti a szerelem tüzét.

 

Hamarosan, ma délután hat órától, ismét meghallgathatjuk a délelőtt elhangzott adás felvételét a Dankó Rádió hullámhosszán, de az elérhető internetes oldalakról is.


794 Búbánat 2018-02-27 10:45:02 [Válasz erre: 793 parampampoli 2018-02-27 10:37:24]

Köszönöm, de már a 658. sorszámnál belinkeltem; de jó, hogy frissítetted!...


793 parampampoli 2018-02-27 10:37:24 [Válasz erre: 792 Búbánat 2018-02-27 10:26:36]

Innen meghallgatható, esetleg le is tölthető:

https://www.youtube.com/watch?v=CC-us5-yj2o


792 Búbánat 2018-02-27 10:26:36 [Válasz erre: 658 Búbánat 2015-09-15 15:09:25]

Kapcs.: 658., 580. sorszámok

Kacsoh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz

teljes daljáték 3 felvonásban

1961-ben készült mono hangfelvétel, Qualiton kiadás: 1961 év LPX 6529-31 (3 LP); CD - 1996.

(2:11:17)

Ilosfalvy Róbert - Kukorica Jancsi

Zentai Anna - Iluska

Melis György - Bagó

Bilicsi Tivadar - A francia király

Gyurkovics Mária - A francia királykiasasszony

Gobbi Hilda - A gonosz mostoha

Radnai György - Strázsamester

Domahidy László - A falu csősze

Pethes Sándor - Bartolo, udvari tudós

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília), a Magyar Állami Operaház Zenekara - vezényel: Lukács Ervin

I. felvonás

01 - Előzene

02 - No.1. "Megjöttek a szép huszárok"

03 - No.2. Bagó dala "A fuszulyka szára"

04 - No.3. "Mellettem csatázó pajtásom"

05 - No.4. Együttes

06 - No.5. Jancsi belépője "Én a pásztorok királya" (Ilosfalvy Róbert)

07 - No.6. Iluska dala "Van egy szegény kis árvalány"

08 - No.7. Furulyanóta "Én vagyok a bojtárgyerek, Jancsi" (Ilosfalvy Róbert)

09 - No.8. Finálé (Ilosfalvy Róbert…)

II. felvonás

10 - Előzene és Menuette

11 - No.9. A francia királyleány dala "Ó csak ne volnék gyönge lányka"

12 - No.9. "Bartolo, mi lesz azzal a csatával?"

13 - No.10. A francia király belépője "Vívtam életemben sok nehéz csatát"

14 - No.11. János belépője "Szép huszárok" (Ilosfalvy Róbert)

15 - No.12. Együttes "Szép a huszár, ha lóra pattan" (Ilosfalvy Róbert…)

16 - No.13. A francia király dala "Ha egy király világra jő"

17 - No.14. Finálé (Ilosfalvy Róbert)

18 - No.14. Finálé (Ilosfalvy Róbert)

19 - No.14. Finálé "Egy rózsaszál szebben beszél" (Melis György és Ilosfalvy Róbert)

III. felvonás

20 - Előzene

21 - No.15. Bagó dala "A furulyám, jaj be búsan szól"

22 - No.16. "Kék tó, tiszta tó" (Ilosfalvy Róbert)

23 - No.17. Finálé - Balett

24 - No.17. Finálé – Tündéravatás (Ilosfalvy Róbert…)

25 - No.17. Finálé - Befejező melodráma (Ilosfalvy Róbert…)


791 Búbánat 2018-02-24 12:26:20
  • Magyar Nemzet, 1957. szeptember 22.


"A megifjodott Bohémélet"

Az új Bohémélet kellemes meglepetése Házy Erzsébet Mimije. Az első számú fiatal, kétségkívül. Eddigi legjobb s legigazibb szerepében mutatkozik be. Murger, a „Scénes de la vie de bohémé” írója ilyesfélének láthatta gyengéd hősnőjét, a kis hímzőlányt, aki virágokat varr ki, s maga is virág: kamélia, rózsa. Énekében olaszos lágyság, egész lényében dolcezza. Finom portamentók, fáziskötések. Játszik a hangjával, mint az olaszok. Színesen kifejezi, éli Mimit. Olyan légkört hoz magával, hogy akkor is érezzük, ha némán állva tekint a közönség felé, s közben más szereplőre figyelünk. Megindítóan ábrázolja szitakötő-sorsának változásait. Persze, a természetes szépség is sokat tesz! Igen, ez Mimi, kívül-belül.

 Partnere, llosfalvy Róbert, nem kevésbé kellemesen lep meg. Szép színezetű, értékes lírai tenorja, mellyel rendkívül hajlékonyán bánik, a Puccini-színpad nagy nyeresége. Megjelenésében is rokonszenves párizsi költő, méghozzá kissé „parnassien”. Fejlődésében örömteljes, hogy színészi munkája elhitetővé vált; azt mondhatnánk, igazi
szerelmes. Egyáltalán, a játék, az alakítás örvendetes jeleit látjuk ebben az előadásban.


Szenthegyi István


790 Búbánat 2018-02-23 15:04:51 [Válasz erre: 744 Búbánat 2017-06-23 00:37:24]

Kapcs. 744. sorszám bejegyzéséhez

Újsághír volt:

  • Magyar Nemzet, 1959. február 19.

Ítélet a gázoló operaénekes bűnperében

„Szerda délelőtt folytatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság Ilosfalvy Róbert operaénekes halált okozó tudatos veszélyeztetés, valamint áldozat cserbenhagyása miatt indított bűnperét. A vádirat szerint 1958. október 2-án 20 óra 45 perckor Ilosfalvy Róbert feleségének [Búbánat megjegyzése: nem volt felesége, csak élettársa], Házy Erzsébetnek CR—960 rendszámú kocsijával a II. kerületi Budakeszi úton haladt a Zugligeti út irányába. Az úttest csúszós volt. A kocsi városi világítással haladt, 40—45 kilométeres sebességgel. A Budakeszi út 26. számú ház felé közeledve Ilosfalvy elütötte dr. Kontári Gyula 75 éves orvost. Az áldozat ráesett a motor elejére. A szélvédőüveg kettétörött. A kocsi 25 méterre vonszolta az áldozatot, aki ott a földre esett. Ilosfalvy Róbert a kocsi sebességét csökkentette, de nem állt meg, hanem befordulva a Zugligeti útra, a balesettől mintegy 500 méterre állította le kocsiját. A szakértők szerint a baleset azért következett be, mert Ilosfalvy Róbert az esőtől síkos úttesten a megengedett sebességet túllépte. A vádlott kihallgatásakor azzal védekezett, hogy azért nem állt meg a baleset pillanatában, mert hirtelen azt sem tudta, hogy mi történt. Később, mikor befordult a Zugligeti útra és a kocsit leállította, visszaszaladt a sebesülthöz, akit azonban akkorra már orvosi kezelésbe vettek.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság kétévi börtönbüntetésre, háromezer forint pénzbüntetésre ítélte, valamint a vezetéstől két évre eltiltotta llosfalvy Róbertet. Az operaénekes még nem fellebbezett."


789 Búbánat 2018-02-01 10:43:19

Ilosfalvy Róbert - Lamberto Gardelli - Házy Erzsébet

Puccini: Manon Lescaut - Magyar Állami Operaház - 1963

/Café Momus - Galéria/


788 Búbánat 2018-01-26 13:45:16

A Magyar Televízió egykori szerkesztője, Kármán György (1933 - 2008) meséli az RTV Újság 1974. április 15-21. számában  a „Maszk nélkül”  televíziós portré-sorozat egyik epizódjában szereplő Ilosfalvy Róbert kapcsán a következő történetet:

„A technika ördöge”

Ilosfalvy Róbert műsorának egyik számában arra volt szükség, hogy az éneklő művész mögött „háttérként” a kivilágított esti Budapest látképe jelenjen meg. Vámos László rendező trükk-berendezéssel kívánta ezt megoldani, a ruha színe és a háttérfotó azonban sehogy sem akart „összejönni”; hiába izzadtak a műszaki kollégák, apró pontok jelentkeztek az énekesen. Szaknyelven szólva: „kilyukadt a kép”. Végül kezdődhetett a felvétel. A művész éneklés közben kezével egy mozdulatot tett, amitől „kilyukadt” a zakója… Élénk derültség közepette visszajátszották a felvételt, s a rendező kérte: moccanás nélkül énekeljen. Másodszorra sikerült! A vendég végignézte, és csendesen megjegyezte: - Még mindig jobb, ha vigyázzállásban „imádom a pesti nőket”, mintha rongyos a ruhám…


787 Búbánat 2018-01-26 13:42:48 [Válasz erre: 786 -zéta- 2018-01-26 12:59:32]

Ott még nem jártam... mármint célirányosan rákeresve.

Köszönöm ezt a forrásmejelölést.

 

De itt most hangsúlyozottan ezeknek a képeknek a "kitevése" a topicba volt a szándékom... a sok közül.


786 -zéta- 2018-01-26 12:59:32

Ez jó, de ezek a képek egytől egyig megtalálhatók a galériánkban, itt: http://momus.hu/gallery.php?skey=Ilosfalvy&kwid=&serid=&sls_offset=5


785 Búbánat 2018-01-26 11:30:31

Az alábbi fotókat az operett.network.hu oldaláról linkeltem ide.

Kincses Veronika és Ilosfalvy Róbert


784 Búbánat 2018-01-26 11:27:28

Ilosfalvy Róbert


783 Búbánat 2018-01-26 11:26:37

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert


782 Búbánat 2018-01-26 11:25:24

Ilosfalvy Róbert A nürnbergi mesterdalnokokban


781 Búbánat 2018-01-26 11:23:48 [Válasz erre: 776 Búbánat 2018-01-07 12:37:44]

Kapcs. 776. sorszámhoz

Renata Scotto és Ilosfalvy Róbert a Lammermoori Luciában - 1971


780 Búbánat 2018-01-26 11:21:32

Ilosfalvy Róbert a Hoffmann meséiben - 1957


779 Búbánat 2018-01-26 11:20:00

Geszty Sylvia és Ilosfalvy Róbert A denevérben - 1973


778 Búbánat 2018-01-26 11:18:06

Anna Moffo és Ilosfalvy Róbert, München, 1967


777 Búbánat 2018-01-18 15:54:58

Dankó Rádió mai operettműsorában - Túl az Óperencián -  ismét hallhattuk (és délután hat és hét között ismét hallhatjuk)

Lehár Ferenc – Robert Bodanzky – Alfred Maria Willner – Gábor Andor – Zoltán Pál: Cigányszerelem

  • Jonel dala, Zórika és Jonel kettőse:  „Ébredj, kis bimbó! Szép tavasz kél... Szíveden nyílik a rózsalevél, ébred a bimbó, ébred a lány…./Ki vagyok? Ki vagyok? Egy éretted bolygó árnyék, mert nincs nyugalmam már. Az én szívem visszavár, bár elárultál! Jól érzem, hogy meg sem hallod a vádat, mely számon kér, mégis érted sóhajt a dal, mely elkísér! /Zórika, Zórika jöjj vissza már, vár otthon nyugalmas fészked! Ott vár a boldogság, szerelmed vár, máshol csak könnyben lesz részed!  Zórika, Zórika, jöjj vissza hát!…/ - Ne várj rám! … boldogan élek itt… /- Nem szeret a másik, akire vársz… csak bajt hoz Rád!…./- Hogy hív a hangja!  Bűvölő!....Szívem elolvad menten. Csak őt szeretem! Érted?.../ - Zórika, Zórika, jöjj haza már!...”  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – 1965, Hungaroton, LP - a felvétel az operett több részletével 2004-ben, CD-n is kijött.

(Az operettből  elhangzottak további részletek is, más előadókkal, más felvételekről: Szabó Miklós, Pándy Piroska, Kukely Júlia, Takács Tamara, Fülöp Attila, Bende Zsolt).


776 Búbánat 2018-01-07 12:37:44

Renata Scotto és Ilosfalvy Róbert a Lammermoori Lucia próbáján (1971)


775 smaragd 2018-01-06 19:22:40 [Válasz erre: 769 Búbánat 2017-10-13 11:11:39]

 

Ilosfalvy Róbert elhunyta évfordulóján, emlékére:

 

Kemény Egon - Gál György Sándor -  Erdődy János: "Komáromi farsang " (1957)

Rádiódaljáték 2 részben

Magyar Rádió

A "Komáromi farsang" próbáján, Magyar Rádió, 1957

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert a mikrofonnál, a zongoránál Kemény Egon.

 

Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

 

"A zene a két főhősnek (Csokonai - Ilosfalvy Róbert, Lilla - Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg."

Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1976

 


774 Búbánat 2018-01-06 12:40:44

ILOSFALVY RÓBERT

(1927-2009)

IN MEMORIAM

(Megjelent a Délvilágban, 2009. jan. 23-án dr. Lázár János polgármester úr nevével)

"A derék nem fél az idő mohától,

A koporsóból kitör és eget kér,

Érdemét a jók, nemesek, s jövendő

Századok áldják."

 

(Berzsenyi Dániel)


773 Búbánat 2017-12-20 12:47:31

Ma 115 éve - 1902. december 20. - csendült fel a Népszínházban Huszka Jenő-Martos Ferenc operettje, a Bob herceg!  Huszka mondhatni a magyar operett első elismert komponistája, a műfaj hazai megteremtői között az első, külföldön is nagyhírű zenés színpadi szerző a Bob herceggel megalkotta az első igazi magyar operettet. (Hozzáteszem: Lehár Ferenc ugyanez évben – 1902. november 21. -  Bécsben mutatta be első operettjét, a Bécsi asszonyokat. )

Erre a nevezetes évfordulóra emlékezve a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának első felében a Bob herceg rádió- és hanglemezfelvételeiről szólaltak meg részletek.  Németh Marika és Ilosfalvy Róbert énekfelvételein közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András (1965) illetve Kerekes János  (1962)

- Annie dala „Jaj, de jó, ha egy lány szerelmes… Jaj, cipi-cupi, cup-cup, cuppant a csók…” (Németh Marika és az MRT Énekkarának Női kara)

- Szerenád - duett- „Úgy megszerettem ezt a kicsi, ómódi házat …. Érted eped a szívem, téged hív a gitárom… Jöjj ide keblemre, Jöjj ide kicsi párom!...” (Ilosfalvy Róbert, Németh Marika, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - 1965)

A Qualiton hanglemezkiadó gondozásában részleteket vettek fel a Bob hercegből (LPX 6536 -  1962 – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Kerekes János vezényli.

Erről a felvételről elhangzott most:

- Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok  …”  (llosfalvy Róbert)

- Bob dala, I. felv.: Dal az első szerelmes csókról „Holdvilágos, bűvös éjjen jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon…/ Az első édes találkozásnál rabul ejtett engemet; az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet….”  (Ilosfalvy Róbert)

- Gárdainduló, Bob és férfikar: „Dicső dolog szép gárdistáknak szolgálni …./A gárda, a gárda viharsebesen tör az ellenen át, a gárda, a gárda, meghal, de megadni nem adja magát! …” (Magyar Rádió Énekkara és Ilosfalvy Róbert)

 

A Túl az Óperencián című adás legvégén Kemény Egon Krisztina kisasszony című operettje nyitányának dallamai csendültek fel.

A délelőtt elhangzott műsort ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.


772 Búbánat 2017-12-02 11:40:58

Ilosfalvy Róberttel 1991-ben készült rádióriportból hallottunk részleteket a Dankó Rádió ma délelőtti, Túl az Óperencián adásában!  

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya e heti vendége a stúdióban, Boros Attila készítette Ilosfalvyval azt a beszélgetést a Magyar Rádióban, amelyből a szerkesztő kiválasztott részeket és bejátszotta -közöttük Ilosfalvy énekében elhangzott operaáriát és operettdalokat is, amelyek felcsendültek az interjú-részletek között:

- Nagyon korai felvétele, az 1954/55ös évekből: egy sanzont énekel Ilosfalvy - Heinrich Heine megzenésített versét, a címe: Vallomás. Az Endrődi Sándor magyar fordításához komponált Buday Dénes-dal refrénje:  „Szeretlek Ágnes!” (Ilosfalvy Róbert)

Erkel Ferenc: Bánk bán – „Hazám, hazám, Te mindenem…”  (Ilosfalvy Róbert) – ezt az áriát énekelte  legelső fellépésén, 1950. május 1jén,  a Honvéd Művészegyüttes szólistájaként,  kissé megilletődve a nyilvánosságtól, a hatalmas, összegyűlt tömeg láttán…

Fényes Szabolcs - Békeffy István: „Van-e szerelmesebb vallomás, mint egy szál virág és semmi más…”   részlet a Régi nyár c. operettből (Ilosfalvy Róbert)

- Kálmán Imre –Szenes Andor: Az ördöglovas„Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom, de nincsen abban semmi bűn, hogy Önről álmodom.” (Ilosfalvy Róbert)

- Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül baba – Leila és Gábor diák szerelmi kettőse:  „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” (Németh Marika,  Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András -  a rádió új felvételének bemutatója:1963. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.42 – 14.57)

 

Boros Attila most, Nagy Ibolya mikrofonja előtt utalt Z. Tóth Antal Ilosfalvy-könyvére is, az abban olvasható gazdag forrásanyagra is, a fenti riportrészletek bejátszása előtt. Ez a blokk a "Túl az Óperencián" műsora második felében hangzott el a Dankó rádióban. Ismétlését meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között elhangzó adásban (a rádiókészülékek mellett online az internetes elérhetőségekről is). 

 


771 Búbánat 2017-11-01 13:47:40

A Dankó Rádió délelőtt elhangzott Túl az Óperencián című operettműsorában

Ilosfalvy Róbert  Szu-Csong A mosoly országában

Ilosfalvy Róbert Szu-Csong dalát ("Egy dús, virágzó barackfa ágát") énekelte Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjéből (1982-es stódiófelvételről).

Ilosfalvy a fotón mint Szu-Csong látható az operett egyik előadásán - amely szerepet megformálta a Szegedi Szabadtéri Játékokon (1988-89) és az Óbudai Zichy kastély udvarán is (1982) 

Ma délután (hat és hét között)  megismétli a rádió a délelőtti adást!


770 Búbánat 2017-10-24 22:50:37 [Válasz erre: 763 Búbánat 2017-08-21 08:50:49]

Kapcs. 763. sorszámhoz

Ilosfalvy Róbert énekelt egy dalt a rádióban, amelynek a felvételéről korábban már hírt adtam: 

1969. február 4., Kossuth Rádió, 13.00 - 13.39 Könnyűzene Bródy Tamás szerzeményeiből 

Bródy Tamás - Békeffi István: Jó tündér (Ilosfalvy Róbert)

Km. a Visszhang-együttes

(5 perc hosszúságú időtartam)

Kiegészítem ezt most azzal, hogy a Jó tündér című dal a Könnyű múzsa című, 1947-ben készült magyar film egyik zeneszáma volt: Bródy Tamás és Horváth Jenő közös szerzeménye. 

Anno Sárdy János énekelte a filmben ezt a dalt, amit a hatvanas években újra felvettek, önállóan, Ilosfalvy énekével, és a rádió műsoraiban többször is elhangzott.


769 Búbánat 2017-10-13 11:11:39 [Válasz erre: 653 Búbánat 2015-08-31 10:33:28]

Kapcs.: 653.,   729., 723., 722., 710. sorszámok

„A nap képe” – galéria – Café Momus

2017. október 13.

A "Komáromi farsang" (1957) felvételének próbája a Magyar Rádió stúdiójában

A zongoránál Kemény Egon zeneszerző, a háta mögött Fischer Sándor, a mikrofon körül mások mellett Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert


768 bermuda 2017-09-25 19:11:46 [Válasz erre: 767 parampampoli 2017-09-24 14:23:32]
A címe legalább igaz!





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.