Bejelentkezés Regisztráció

Herbert von Karajan 1908-1989


98 Búbánat 2017-12-26 14:22:45

Ma este a Bartók Rádió sugározza, 19.35 – 21.26:

HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska  (Hänsel und Gretel)

Meseopera három felvonásban (1893, Weimar)

Szövegét – a Grimm testvérek meséje nyomán – Adelheid Wette (a zeneszerző nővére) írta.

Vezényel: Herbert von Karajan) (1953)

Km. a Loughtoni Gimnázium Leánykara, a Bancrofti Iskola Gyermekkara és a Philharmonia Zenekar

 
 

Szereposztás:

Jancsi – Elisabeth Grümmer (szoprán)

Juliska – Elisabeth Schwarzkopf (szoprán)

Boszorkány – Else Schürhoff (alt)

Gertrúd, Jancsi és Juliska édesanyja – Maria von Ilosvay (mezzoszoprán)

Péter, Jancsi és Juliska édesapja – Josef Metternich (bariton)

Altató manócska, Ébresztő manócska – Anny Felbermayer (szoprán)

PROLÓG -  19.00 – 19.30 – Bartók Rádió.

A mikrofonnál: László Ferenc

Szerkesztő: Katona Márta

„A meseopera műfajának egyik kiindulópontja ez a mű. Ellentmondásos darab, mert a szerző monstre-zenekarral és wagneri harmóniavilággal dolgozza fel a mesének megfelelő német népdalra támaszkodó zenei anyagot. Ennek ellenére egy új operai zsáner kiindulópontja lett. - A cselekmény híven követi a mesét.” (Várnai Péter)


97 Búbánat 2016-03-21 08:46:47
A Classica csatornán láthatjuk ma délelőtt 10 órától Silvesterkonzert 1978 aus der Berliner Philharmonie. Herbert von Karajan dirigiert die Berliner Philharmoniker. - Verdi: Ouvertüre zu "La forza del destino" - Bizet: Arlésienne-Suite Nr. 2 - Liszt: Ungarische Rhapsodie Nr. 2 - Berlioz: Ungarischer Marsch aus "La Damnation de Faust" - Mascagni: Intermezzo aus "L'amico Fritz" - Suppé: Ouvertüre "Leichte Kavallerie". (60 perc)

96 lujza 2016-03-20 00:57:13 [Válasz erre: 95 Búbánat 2016-03-19 10:24:43]
Fantasztikusan szép volt!

95 Búbánat 2016-03-19 10:24:43
A Classica csatorna mai műsorán (délután és éjjel) szerepel: VERDI: OTELLO 19.03.2016 14:25 LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:19:53 DIRIGENT: Herbert von Karajan INSZENIERUNG: Herbert von Karajan BÜHNENBILD: Georges Wakhevitch KOSTÜME: Georges Wakhevitch CHOREOGRAPHIE: Wazlaw Orlikowsky SOLIST GESANG: Jon Vickers (Otello) Mirella Freni (Desdemona) Peter Glossop (Jago) José van Dam (Lodovico) Stefania Malagu (Emilia) Mario Macchi (Montano) Michel Sénéchal (Rodrigo) Aldo Bottion (Cassio) Deutsche Oper Berlin Berliner Philharmoniker BILDREGIE: Herbert von Karajan Roger Benamou D, 1973 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 19.03., 22:25 20.03., 05:25

94 Diva Plavalaguna 2016-03-10 14:45:30
Hivatalos közlemény arról, amit eddig is tudtunk és amit a Fesztivál nagyon is tagadott. [url]http://slippedisc.com/2016/03/salzburg-admits-it-banned-maestro-for-20-years/;Salzburg admits it banned maestro for 20 years[/url] A statement by the Salzburg Festival in tribute to Nikolaus Harnoncourt admits what had previously been denied with great vehemence – that the festival had accepted a demand by Herbert von Karajan that his former orchestral cellist should not conduct there in his lifetime. Harnouncourt taught and performed at the Mozarteum from the 1970s but was not admitted to the Festival roster. This was the official confession: The Mozarteum Foundation was also responsible for his debut with the Vienna Philharmonic. After all, Herbert von Karajan did not want him to appear at the Festival during his lifetime. Karajan and Harnoncourt – those were separate musical worlds. However, they did have one thing in common: they were both after truthfulness in music. Both remained seekers throughout their entire lifetimes, but their searches took radically different paths.

93 Búbánat 2014-07-20 13:12:49
Ma délután a Bartók Rádióban 16.00 – 18.30 Lemezelő - nem csak gyűjtőknek Évfordulók nyomában - Herbert von Karajan (1908. április 5. - 1989. július 16.) karmester I. Életéről, pályájáról beszél Fáy Miklós kritikus (január 26-i műsorunk ismétlése) II. A Berlini Filharmonikus Zenekar játszik, vez. Karajan, 1. Rossini: A tolvaj szarka - Nyitány (1971. január) 2. Gounod: Faust - balettzene (1971. január) 3. Bizet: Az arles-i lány - II. szvit - a) Pastorale, b) Intermezzo, c) Menüett, d) Farandole (km. Daniel Deffayet - szaxofon, 1970. december) 4. Borogyin: Igor herceg - Polovec táncok, II. felv. (1971. március), 5. Ponchielli: Gioconda - Órák tánca, III. felv. (1971. január), 6. Grieg: Peer Gynt - I. szvit - a) Reggeli hangulat, b) Aase halála, c) Anitra tánca, d) A hegyi király barlangjában (1971. szeptember), A mikrofonnál: Madarász Zsolt. Szerkesztő: Bánkövi Gyula

92 Búbánat 2014-07-17 20:37:10
Ubitel Classica csatornán épp most megy Beethoven, Missa solemnis in D major, Op. 123 Recorded live in Salzburg in 1979, the performance of Beethoven´s Missa solemnis was one of the highlights of Herbert von Karajan´s Easter Festival that year. Amassing the forces of the Berlin Philharmonic and the chorus of the Wiener Singverein, Karajan provided an unforgettable experience enhanced by the artistry of renowned soloists Anna Tomowa-Sintow, Ruza Baldani, Eric Tappy and José van Dam. The Missa solemnis blends an age-old religious service with a musical outpouring of human emotions in an intensely personal manner. In his score, Beethoven wrote the words From the heart... may it find its way to the heart. Indeed, the work´s dramatic, almost volcanic fervor never fails to go to the heart of all listeners.

91 Heiner Lajos 2014-07-17 07:47:51 [Válasz erre: 90 Steff 2014-07-17 06:24:56]
Bezzeg Mengelberg hogy megszivta.

90 Steff 2014-07-17 06:24:56 [Válasz erre: 88 telramund 2014-07-16 23:08:54]
Szerintem nagy kedvezmény volt Karajannak, hogy életében nem kellett nagyon védegetnie magát.

89 macskás 2014-07-17 00:09:40 [Válasz erre: 88 telramund 2014-07-16 23:08:54]
Nem találom a szerzőt.

88 telramund 2014-07-16 23:08:54 [Válasz erre: 87 Búbánat 2014-07-16 22:00:48]
Ma ez a trendi,hogy vájkálnak.Ha valaki már meghalt még jobb,mert nem tudja megvédeni magát. Jó néznénk ki,hogyha minden művészt besároznánk,akik a Rákosi érában felléptek.Nem maradna senki.Na persze arról a korszakról,ami legalább olyan sötét volt sosincs szó!

87 Búbánat 2014-07-16 22:00:48 [Válasz erre: 86 Búbánat 2014-07-16 22:00:12]
[url] http://figaro.postr.hu/aki-hitler-50-szuletesnapjan-vezenyelt; Mai cikk a Figaróban [/url]

86 Búbánat 2014-07-16 22:00:12
[url] http://figaro.postr.hu/aki-hitler-50-szuletesnapjan-vezenyelt; Mai cikk a Figaróban [url]

85 Búbánat 2014-07-16 21:14:46
Karajan vezényel, és rá emlékeztek: Unitel Classica csatornán nemrég ért végett: 20.00 – 21.00 Herbert von Karajan Memorial Concert in Salzburg Wolfgang Amadeus Mozart: Aria Betracht dies Herz und frage mich from Grabmusik (Passion Cantata), K. 42 - Laudate Dominum from Vesperae solennes de Confessore, K. 339 - Requiem in D minor, K. 626. Karita Mattila (soprano), Rachel Harnisch (soprano), Sara Mingardo (mezzo-soprano), Michael Schade (tenor), Bryn Terfel (Bass), Swedish Radio Chor, Berliner Philharmoniker; conductor: Claudio Abbado. Recording of a festive concert on the occasion of the 10th anniversary of the death of Herbert von Karajan (1908-1989) on 16 July 1999 in Salzburg Cathedral. És most kezdődött ugyanott: Herbert von Karajan vezényéi Schumann IV. szimfóniáját (fekete-fehér film) 21.05-21.35 - Schumann, Symphony No. 4 in D minor, Op. 120 In the early 1960s, conductor Herbert von Karajan (1908-1989) became fascinated by the movie director Henri-Georges Clouzot, who had directed films noirs like The Wages of Fear and Quai des orfèvres. He suggested that Clouzot work with him on a visual interpretation of musical masterworks. Their fruitful collaboration included Robert Schumann´s Fourth Symphony (1965). Herbert von Karajan conducts the Vienna Symphony Orchestra. Clouzot creates an extraordinarily captivating climate, reproducing in images all the nuances and strength of the work. Tracked by Clouzot´s camera, Karajan´s concentration is equally fascinating. Never had a conductor been filmed with as much strength and passion.

84 Steff 2014-07-16 08:01:08
[url]http://thediscography.tumblr.com/image/1036887719[/url]

83 Heiner Lajos 2014-07-16 07:49:42
http://www.gramophone.co.uk/feature/karajan-portrait-of-the-conductor-as-celebrity?utm_content=&utm_campaign=Gramophone%20newsletter%2015.07.14&utm_source=Gramophone&utm_medium=adestra_email&utm_term=http%3A%2F%2Fwww.gramophone.co.uk%2Ffeature%2Fkarajan-portrait-of-the-conductor-as-celebrity Remelem, jol masoltam ide a linket.

82 Haandel 2014-07-14 17:42:35 [Válasz erre: 81 Heiner Lajos 2014-07-14 16:05:26]
[url]http://momus.hu/article.php?artid=6693&skey=Karajan;Karajan, kétszer[/url] Heiner Lajos, 2014-02-17

81 Heiner Lajos 2014-07-14 16:05:26 [Válasz erre: 79 Haandel 2014-07-14 16:00:50]
Ezt mindenkinek nagyon ajanlom, irtam is rola a Momus-ben.

80 Haandel 2014-07-14 16:02:39 [Válasz erre: 79 Haandel 2014-07-14 16:00:50]
Karajan – Das zweite Leben

79 Haandel 2014-07-14 16:00:50
[url]http://www.servustv.com/at/Medien/Karajan-Das-zweite-Leben;Karajan – Das zweite leben[/url] (ServusTV Videótár) Die ServusTV-Produktion "Karajan - Das zweite Leben" bietet mit nie zuvor gezeigten Filmaufnahmen und Archivmaterial einen faszinierenden Blick auf die musikalischen Vorstellungen des Dirigenten Herbert von Karajan. Im Zentrum steht die Frage, was von Karajan, der mehr Tonträger einspielte als irgendjemand sonst, und seinem beispiellos ehrgeizigen künstlerischen Vermächtnis bleiben wird. Ein Film von Eric Schulz. Nächster Sendtermin 16.07.2014 | 09:20 | ServusTV/ServusTV HD (Astra 19.2°E, kódolatlan)

78 Búbánat 2014-02-18 15:14:20
Ma este a Bartók Rádióban 19.35 – 22.25: Mozart: Cosi fan tutte Kétfelvonásos opera Szövegét Lorenzo da Ponte írta Vezényel: Herbert von Karajan Km. Philharmonia Ének- és Zenekar Szereposztás: Fiordiligi - Elisabeth Schwarzkopf (szoprán) Dorabella - Nan Merriman (szoprán) Guglielmo - Rolando Panerai (bariton) Ferrando - Léopold Simoneau (tenor) Despina - Lisa Otto (szoprán) Don Alfonso - Sesto Bruscantini (basszus) A hangfelvétel 1954-ben, Londonban készült.

77 Sipi 2010-10-01 20:18:28
Karajanról egy órás dokumentumfilm fél kilenctől az M2-n!

76 sphynx 2009-06-25 10:19:57 [Válasz erre: 73 nibelung 2009-06-25 09:03:58]
Karajan nem volt náci. Ha úgy érezte volna, hogy a Gumicukormacik Pártja mozdítja elő a pályáját, akkor oda lép be. Karrierista volt, ami persze jellemhiba.

75 Alvaro 2009-06-25 09:33:46
A cikkíró azon megjegyzése is pontatlan, hogy Karajannak csak egyetlen újévi koncetje volt... Persze, a Bécsi Filharmonikusokkal igen, 1987 - ben. De a berliniekkel rendszeresen adtak ilyen koncerteket.

74 Alvaro 2009-06-25 09:30:46
A "Coraggio, Maestro..." anekdotát én már sok karmesterrel hallottam....

73 nibelung 2009-06-25 09:03:58 [Válasz erre: 71 Darer 2009-06-25 07:46:48]
Akinek Karajanról a náci párt jut csak eszébe, az tényleg hülye. De aki elfelejti Karajan náci múltját az hibát követ el.

72 nibelung 2009-06-25 09:00:24 [Válasz erre: 71 Darer 2009-06-25 07:46:48]
Nekem a "hunyt szemü" Karajan maradt meg az emlékezetemben. Kicsit pozőr volt.

71 Darer 2009-06-25 07:46:48 [Válasz erre: 24 janomano 2008-04-12 00:24:29]
Akinek Herbert von Karajanról a náci párt jut az eszébe, azzal nagyon nagy bajok vannak. Menjen pszichiáterhez, ugyanis ez egy nagyon súlyos üldöztetéses (paranoid) állapot!

70 Búbánat 2008-08-10 11:07:44
A szépség, ahogy én láttam Idén lenne százéves Herbert von Karajan /Új Ember, 2008. augusztus 3./ A zseniális karmester, Herbert von Karajan áprilisban lett volna százéves. Az évforduló kapcsán Salzburgtól Berlinig, Bécstől Tokióig, Londontól New Yorkig számtalan koncerttel, CD-k, DVD-k és könyvek kiadásával emlékeznek rá. Ausztriában nosztalgiától áthatott és duzzogó-kritikus kiadvány egyaránt napvilágot látott róla. Aki minden módon kiállt mellette, özvegye, Eliette von Karajan. Megjelent könyvében - Mein Leben an seiner Seite (Életem az ő oldalán) - Karajan művészi nagyságának hangsúlyozása mellett a karmester gyengéiről is szól a Salzburgi Ünnepi Hetek néhány vezetője: „Karajan más volt, mint sok dirigens, de éppen ez tette azzá, ami volt\". A vélemények abban megegyeznek, hogy a század zenei életét felvirágoztatta (többek között Bécsben, Salzburgban és Berlinben), az ötvenes és hatvanas évek Furtwängler- és Klemperer-interpretációit felszabadította, forradalmasította. Aprólékosan, pontosan, zseniálisan irányította az énekeseket, a színpadi munkát és a hangtechnikát. Elegáns kezének visszafogott mozdulataival lendületbe hozta a zenekart - sőt, talán még természeti erőket is. A fárasztó, hosszú próbákon és felvételeken mindig tökéletességre törekedett: a fúvósok ajka lemezfelvételkor nemegyszer már nem bírta a sokórás ismétlést, mire Karajan így szólt: „Talán tőlem várják a gyógyítást?!\" A próba még el sem kezdődött, de már megszólalt: „Túl hangos!\" Ugyanakkor szívből és hangosan tudott nevetni. Különös szokásai nem voltak, de kezdés előtt mindig lehunyta a szemét, és felemelt kézzel hosszú szünetet tartott. Némelyek félreértették ezt. Egy anekdota szerint a Scalában egy fiatal néző nem bírta tovább a hosszú csendet, s lekiabált a karzatról: Coraggio Maestro! (Bátorság, mester!). Személyesen is ismertem. Udvarias és kedves is tudott lenni, bár inkább szűkszavú volt. Más karmesterek repertoárja életkoruk előrehaladtával csökken, őt a kíváncsiság élete végéig új feladatokra ösztökélte. Utolsó és egyetlen újévi koncertjén a nézőtéren ülhettem. Keze alatt úgy szólt Strauss, mint még soha. Mint minden karmester, Karajan is elmondta újévi köszöntését, ami a lemezfelvételen így hangzott: „Mindenkinek békét kívánok, békét, békét és még egyszer békét!\" Valójában azonban halkan felsóhajtott az egyik megnémult mikrofon miatt: „Ez az év is jól kezdődik!\" A koncert rendkívül kimerítette, a Filharmonikusok több muzsikusa támogatva kísérte ki a Musikverein épületéből. Tekintélyes, tiszteletet és ellentmondást nem tűrő arckifejezése ekkor sem változott. Senki nem mert megszólalni. Már fekvő beteg volt, amikor Walderdorff gróf a Tosca salzburgi premierjét követően a fellépő Pavarotti és Eliette von Karajan tiszteletére fogadást adott. Eliette elsírta magát, amikor férjéről beszélt, teljesen összeomlott. Mint könyvében írja, ha „anifi házuk kertjének fáira néz, úgy érzi, Karajan bármikor visszatérhet\". A zseniális Karajan munkásságáról Robert Dornhelm Oscar-díjas osztrák rendező készített filmet, Karajan, avagy a szépség, ahogy láttam címmel. A film bemutatja azt a különleges tehetségű művészt, aki a nagy kortársak ellenére meghódította a zene városát, Bécset, 1956 és 1964 között a Staatsopert vezette, 1955-től pedig haláláig a Berlini Filharmonikusok vezető karmestere lett. 1967-ben megalapította a salzburgi tavaszi fesztivált, Ausztriába hívta a legjobb olasz, amerikai, orosz világsztárokat, bevezette az operák „anyanyelvű\" előadását, felfedezett néhány csodálatos művészt, akik között „legszebb felfedezése\" a hegedűs Anne-Sophie Mutter. A nemzeti szocializmus és a második világháború kínos éveit, amikor náci párttagsága miatt a szövetségesek Karajanra kimondták a művészi tilalmat, szinte alig érinti a film. Annál inkább szóba kerül a Bécsi Zenebarátok 1948-as megalapítása. Ugyancsak mértékkel említi azt a fényes, nagyvilági életet, amelyet Karajan a csinos, szőke, francia modell, Eliette mellett élt Saint-Moritz, Salzburg és Saint-Tropez között ingázva. Megszólaltatja a film Isabelt és Anabelt, a két tehetséges Karajan-lányt, akiknek születésekor a bécsi, illetve a Berlini Filharmonikusok sorakoztak fel keresztapaként. Egy-egy kép erejéig látjuk Karajant jachtján és magánrepülőgépén, amint saját maga vezeti őket. Anne-Sophie Mutter szerint hazárdőrként vezetett... Megragadóak azok a felvételek, amelyek a salzburgi Ring próbáin készültek. Karajan a színpadkép kialakításában és a rendezésben egyaránt részt vett. Nemcsak a zenét irányította, hanem az énekeseknek is előjátszott. Mindig maximumot követelt, de kétségtelenül elöljárt a tökéletességben. Karajan élete a zene volt. Korának legnevesebb művészeivel dolgozhatott együtt, és a legnagyobb zenekarokat vezényelte. Emlékét nemcsak a Staatsoper oldalához simuló terecske őrzi, hanem elsősorban a Herbert von Karajan Központ, a betegeket zeneterápiával gyógyító, továbbá a gyermekek zenei nevelésével tudományos szinten foglalkozó intézmény. Az 1989-ben Anifban elhunyt Mester kétségkívül meghatározta a XX. század zenei életét. Reviczky Katalin (Bécs)

69 pszí 2008-04-20 19:39:37 [Válasz erre: 68 virius 2008-04-20 19:33:13]
Igen, az nagyon száraz volt. Sőt, még egy kis baki is becsúszott... Szegény Mester, már nagyon nehézkesen mozgott ekkor, igen nehéz volt már neki a közönség felé fordulás is, amikor őket dirigálta. :) Amúgy sem kedvelte soha a közönséget, nagyon távol állt tőle az \"efféle bohóckodás\". Azért jó volt, de a legjobb szerintem a Carlos Kleiber által vezényelt volt.

68 virius 2008-04-20 19:33:13
Na és az egyetlen újévi koncert, amelyet életében vezényelt? 1987. január elsején - két évvel a halála előtt - ő vezényelte a Bécsi Filharmonikusokat, le is írtam jegyzeteimbe az akkori műsort, majd előkeresem. Emlékeim szerint az igazi bécsies temperamentum hiányzott belőle.

67 Hétszünyű Kapanyányimonyók 2008-04-20 08:49:25 [Válasz erre: 66 macskás 2008-04-19 21:07:42]
Ha akkora volt, mint az arca, akkor nem.

66 macskás 2008-04-19 21:07:42 [Válasz erre: 62 WiseGentleman 2008-04-17 01:07:16]
Belefért?:)

65 Hétszünyű Kapanyányimonyók 2008-04-19 18:57:20 [Válasz erre: 62 WiseGentleman 2008-04-17 01:07:16]
Mi? A dobtáras...?

64 macskás 2008-04-19 18:12:25 [Válasz erre: 58 Tomasso 2008-04-15 13:34:47]
Nekem a fülembe van az abszolút hallás, nem az áll-amba:) De tényleg tanulható egy bizonyos szintig. Különösen a vonósok tudják megtanulni.

63 Emir Krecseti 2008-04-19 17:48:30
Április elején benéztem, és mérhetetlenül fel voltam háborodva, hogy von Karajan nem volt eddig senkinek annyira fontos, hogy fórumozzanak róla…

62 WiseGentleman 2008-04-17 01:07:16 [Válasz erre: 58 Tomasso 2008-04-15 13:34:47]
Nekem általában a hegedűtokomban volt :)!

61 Tomasso 2008-04-16 22:55:43
Na mi van! Meghalt a topikom?

60 Búbánat 2008-04-16 00:55:28
Franz von Suppé híres nyitányait (Könnyű lovasság; Költő és paraszt;Reggel, délben és este Bécsben) Karajan és a Berlini Filharmonikusok tolmácsolásában hallgattam meg életemben először, gyermekkoromban, a rádióban. Számomra ez a Suppé-felvétel azóta is mérce! Ma is szívesen hallgatom meg újra!

59 sphynx 2008-04-15 22:44:03
Ezt hallgatom: Beethoven 2. és 4. szimfónia, Karajan, Philharmonia

58 Tomasso 2008-04-15 13:34:47
Jut eszembe a hangvilláról: Kodály Zoltán nagyhirű zenepedegógusunk (\"van-e, ki e nevet nem ismeri?\") fejlesztette ki az áll-abszoluthallás fogalmát és alkalmazta. Lényegileg megtanulta, hogy a hangvilla Á hangja hol van és innen mindent képes volt viszonyítani.

57 pszí 2008-04-15 00:30:05 [Válasz erre: 56 WiseGentleman 2008-04-15 00:03:40]
:))

56 WiseGentleman 2008-04-15 00:03:40 [Válasz erre: 55 pszí 2008-04-14 23:16:43]
Még nagyobb kunszt, ha valaki 100 összevissza játszó zenész által produkált kakofóniából kiválasztja, aki tisztán játszik :)! (just kidding) Jómagam a hangvilla népébe tartozom...

55 pszí 2008-04-14 23:16:43 [Válasz erre: 54 WiseGentleman 2008-04-14 22:48:38]
Igen, nekem is az van, de azért nagy dolognak tartom, egy kb. 100 fős zenekarból megmondani, hogy te és ott te, ez így nem jó... !

54 WiseGentleman 2008-04-14 22:48:38 [Válasz erre: 53 pszí 2008-04-14 21:39:29]
Abszolút hallás, anyone...

53 pszí 2008-04-14 21:39:29 [Válasz erre: 48 Tomasso 2008-04-14 20:38:54]
Igen, legtöbbször csukott szemmel vezényelt! Szinte mindig fejből dirigált, 47-ben arra utaltam, hogy az általam ott felsorolt néhány mű azokhoz tartozott, amiket mindig és bármikor el tudott vezényelni. Voltak olyan művek, amiknek a partitúráját 25-30 éve látta utoljára. Nekem volt szerencsém lemezpróbán látni őt vezényelni. Ott is mindent fejből irányított, a partitúra csak azért volt ott, hogy ha kell, pontosan tudja mondani, hogy honnan kéri. Szegényeket már sajnáltam. Két hegedűs nem volt jó (kihallotta őket!!) és képes volt kettejükkel több, mint hússzor is ua. eljátszatni... Kemény próbák voltak ezek, főleg, ha lemezre akarta venni a művet...

52 Sesto 2008-04-14 21:15:12 [Válasz erre: 51 Tomasso 2008-04-14 21:11:59]
Santi minden operát \"kivülröl dirigál\" - de azt hiszem müvészete, varázsa és kisugárzása nem csak ettöl függ, s tk. \"nem csak erröl szól\" ez csupán egy \"adalék\" a teljes képhez,...

51 Tomasso 2008-04-14 21:11:59 [Válasz erre: 50 Sesto 2008-04-14 20:53:14]
Santi és Patané mester ezirányú ambicióit nem ismerem, de azt tudom, hogy Sergio Failoni a Wagner-darabokon kívül mindent fejből vezényelt a koncerteken, és operaelőadásokon. Bár szerintem A bolygó hollandi simán befért neki még a fejébe.:)

50 Sesto 2008-04-14 20:53:14 [Válasz erre: 49 -zéta- 2008-04-14 20:51:30]
...ha ez a \"mérce\", ki dirigál partitúra nélkül - nos, ebben a témában Nello Santi is a verhetetlen, csalhatatlan veteránok egyike! :-)

49 -zéta- 2008-04-14 20:51:30 [Válasz erre: 48 Tomasso 2008-04-14 20:38:54]
Ez nem lenne annyira kirívó. Pl. Patané MINDENT kivülről vezényelt, a legenda szerint 216 operát tudott fejből. Amikor itt Pesten tartott egy \"Patané-hetet\", akkor mindent így dirigált, a Lohengrint is.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.