Bejelentkezés Regisztráció

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)


550 Búbánat 2013-10-30 14:17:39
Tegnap és ma is, a Dankó Rádió délelőtti operettadásában, Lehár Ferenc ritkábban hallható operettfelvétei küzül is hallhattunk jó néhányat: A Három grácia (Németh Marika, Udvardy Tibor), a Frasquita (Orosz Júlia, Udvardy Tibor), a Friderika (Andor Éva, Simándy József) szebbnél szebb részleteiben gyönyörködhettem, de kedvemre való volt a rádióban sugárzott többi, más „klasszikus” szerző alkotásának felvételéről adásba került szép részletek is: Még tegnap Offenbach A sóhajok hídjából énekelt Kalmár Magda, Kincses Veronika, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, ma pedig a Lehárokon kívül műsorba került még Huszka Gül babája (Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Gulyás Dénes, Szabó Miklós) és Kálmán Imre Cigányprímása (Petress Zsuzsa, Kelen Tibor) is. Ezen a héten minden nap Gárday Gábor énekművész (opera- és operett) a vendég a stúdióban, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Ma például a zeneakadémiai stúdiumairól is sok érdekeset mondott: zenetörténet tanára az a Bartha Dénes volt, aki Kolonits Klára nagypapája… Az adás ismétlése ma 17 és 18 óra között, és a www.dankoradio.hu internetes oldalon is online.

549 Búbánat 2013-10-28 18:25:50 [Válasz erre: 548 Búbánat 2013-10-28 18:25:11]
"több-kevesebb részletét"

548 Búbánat 2013-10-28 18:25:11 [Válasz erre: 547 Búbánat 2013-10-28 18:23:50]
A Lili bárónő több-kevesebb részleteit korábban már felvette a rádió. Az ötvenes években Gencsy Sári, Gyurkovics Mária, Vámos Ágnes, Svéd Sándor, Sárdy János és a Polgár Tibor vezényelte MRT szimfonikus zenekara és énekkara közreműködésével vettek fel részleteket az operettből. A hatvanas évekből való a Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Zentay Anna és a Rádiózenekar által készült felvétel, melyen Kerekes János irányításával vettek fel néhány ismert részletet a műből. A Magyar Rádió Dalszínháza 1964-ben mutatta be azt a stúdiófelvételét, mely Huszka operettjének addigi legteljesebb keresztmetszetét nyújtotta át a műfajt szerető hallgatóságának. Itt az örökbecsű dalokat, kettősöket Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Koltay Valéria és Kishegyi Árpád énekelték, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát az a Sebestyén András vezényelte, aki később - csaknem húsz év eltelte után, 1983-ban - elkészíthette a Lili bárónő teljes felvételét is. És további harminc évet kellett várnunk ahhoz, hogy ez a rádiófelvétel végre - a Híres operettek- könyvsorozat tizennyolcadik kötetének CD mellékleteként – mindenki számára elérhetővé váljon lemezen is; a gyönyörű szép operett szinte teljes zenei anyaga megtalálható rajta, ugyancsak kiváló művészek, a kor jeles operaénekesei és - a prózában is hallható - színészei nagyszerű tolmácsolásában.

547 Búbánat 2013-10-28 18:23:50
A húsz kötetre tervezett Híres operettek- könyvsorozat tizennyolcadik köteteként a múlt szerdától már kapható az újságárusoknál: Huszka Jenő: Lili bárónő Benne a CD-melléklettel! /Kossuth Kiadó - Metropol Könyvtár- MTVA) A kötetet írta: László Ferenc 52 oldal A könyv felépítése: - A szerző: Huszka Jenő élete - A Lili bárónő - „Tündérkirálynő, légy a párom…” - Az előadóművészekről A keményfedelű borítókon és a benti lapokon archív fotók találhatók az első színházi bemutató előadásról (Városi Színház, 1919), további előadásképek későbbi hazai bemutatókról (Budapesti Operettszínház, 2005, 2009 és 2012; a zalaegerszegi, miskolci, szolnoki színházak Lili bárónő-produkcióinak a jeleneteiben) neves művészek láthatók szerepeikben; plakátok, színlapok, előadás-jelenetek, ismertetők, publikációk, recenziók felhasználásával írta meg a szerző a Lili bárónő című könyvét. A CD-n szereplő énekművészekről rövid pályaképet valamint több fotót tartalmaz a kötet. A kompakt lemezen hallható Lili bárónő-részletek – összesen 18 szám – a magyar rádió teljes stúdiófelvételéről valók. Most, 2013-ban az MTVA engedélyével került fel erre a lemezre. Huszka Jenő: Lili bárónő - részletek A szöveget és a verseket: Martos Ferenc írta Vezényel: Sebestyén András Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendezte: Bozó László Felvétel a Magyar Rádióban készült 1983-ban. Szereposztás - a CD-n kiadott zeneszámokban közreműködő előadók: Malomszegi Lili bárónő – Kukely Júlia Malomszegi Ernő báró, Lili édesapja – Melis György Illésházy László gróf – Molnár András Sasvári Clarisse, színésznő – Zempléni Mária Remeteházi Galambos Frédi – Rozsos István Berta – Hűvösvölgyi Ildikó József – Tímár Béla A CD-ről az alábbi számokat hallgathatjuk meg: 1. Nyitány 2. Hitelezők kórusa 3. Cigaretta-keringő (Zempléni, Molnár) 4. Tercett (Kukely, Melis, Rozsos) 5. Vidám-kettős „Gyere, csókolj meg szaporán, tubicám…” (Zempléni, Rozsos) 6. Szerelmi kettős „Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon!.…” (Kukely, Molnár) 7. Illésházy dala „Még egyszer hadd kocsizzam…” (Molnár, km.: Kukely) 8. Kórus 9. Az első felvonás fináléja (Kukely, Melis, Molnár, Rozsos) 10. Tercett (Hűvösvölgyi, Melis, Rozsos) 11. Malomszegi báró dala „Tudni kell ésszel bánni a pénzzel…” (Melis) 12. Vidám-kettős „Drágám, engem sose féltsen…” (Zempléni, Rozsos) 13. Zsoké-induló „A zsoké nem enged kantárszárat…” (Kukely, énekkar) 14. Szerelmi kettős a második felvonásból „Szellő szárnyán, jöjj velem, repülj velem…” (Kukely, Molnár) 15. Lili dala „Bíborban ég, az alkony ég….. Egy férfi képe van a szívem közepébe’…” (Kukely km.: Melis, Molnár) 16. A második felvonás fináléja (Kukely, Zempléni, Molnár, Melis, Rozsos, énekkar) 17. Clarisse és József kettőse a harmadik felvonásból „Ide nézzen, kérem, szívesen…” (Zempléni, Tímár) 18. Lili dala és a gavallérok kara „Mi kell a férfiaknak… Csók, nem is igaz tán…” (Kukely, férfikar) A CD- melléklet hanganyaga összesen 77:51 perc zenét tartalmaz a Lili bárónő 1983-as rádiófelvételéről. A kéthetente szerdán megjelenő kötetek, így a Lili bárónő is, 1.690 Ft áron kaphatóak az újságárus helyeken.

546 Búbánat 2013-10-15 15:36:59 [Válasz erre: 545 Búbánat 2013-10-15 15:34:41]
"Pétert"

545 Búbánat 2013-10-15 15:34:41 [Válasz erre: 544 Búbánat 2013-10-15 15:34:00]
Folytatom: A Bástyasétány 77 című rádióoperett keletkezésének történetéről egyéb érdekes, a mai olvasónak talán meglepő epizódokat is felidéz a Solymosi Ottó rendező: „Mucsi Sándor a Szegedi Nemzeti Színházban operaénekesként működött, bár klasszikus operettekben is fellépett, ezt az új szerepet nem akarta elénekelni. Vaszy Viktor azonban, aki a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Tánczenekarát vezényelte a felvételen és Szegeden Mucsi igazgatója volt, kijelentette, ha a népszerű tenor nem játssza el a stúdióban Péter, akkor nem engedi a darab sok sikert ígérő első kőszínházi premierjén sem fellépni. Az énekes úgy döntött: a szerep némi segítséggel mégis belefér az életébe: reggelenként repülőgép hozta Budapestre és vitte vissza, hogy az esti előadásra pontosan odaérjen. Volt még egy apró feszültség, amit oldanom kellett: Mucsi partnere Anna szerepében Németh Marika volt, aki eleinte nem nagyon szívlelte az énekest. A felvételhez közeledve magam vállaltam a nemes feladatot, hogy diszkrét udvarlással hangulatba hozzam a primadonnát, aki így megpuhítva a stúdióban már elfogadta a játszótársát”. Albert Mária, a Híres operettek e kötetének szerzője írja: a Bástyasétány 77 után a Magyar Rádió új operettet rendelt Eisemann Mihálytól, amelyet 1962-ben mutattak be Füredi Annabál címmel. Ismét Baróti Géza és Dalos László írta a szöveget, Solymosi Ottó rendezte a felvételt. „A Bástyasétány 77 rendkívüli sikerére jellemző, hogy negyven év alatt tizennyolcszor ismételte meg a rádió. A Füredi Annabál sajnos lejátszhatatlan, mert valaki barbár módon letörölte, azt hívén, hogy a 120 perces szalag csak! egy riport az Anna-bálról” – mondja bosszankodva a rendező.

544 Búbánat 2013-10-15 15:34:00 [Válasz erre: 543 Búbánat 2013-10-15 13:58:11]
A Bástyasétány 77 című operett 1957. május 4-i ősbemutatója az éterben hangzott el! Hogy született meg az Eisemann Mihály - Baróti Géza - Dalos László Bástyasétány 77 című rádiós operettje? Erre emlékezik vissza a kötetben a darab rendezője, Solymosi Ottó, aki egyszemélyben maga volt a „megrendelő”. Albert Mária írta kötetből idézem: „1956 tavaszán egyik este barátaim társaságában beültünk egy rózsadombi kis zenés eszpresszóba, ahol éppen Eisemann Mihály zongorázott. Meglepődtem, mert az én emlékezetemben úgy élt, hogy Jacobi Viktor, Kálmán Imre és Lehár Ferenc társaságában ő már rég a Parnasszusról tekint le ránk. Szóltam a pincérnek, hogy szeretném megismerni, odajött az asztalunkhoz, bemutatkoztunk egymásnak – idézi fel Solymosi Ottó, hogy miként keletkezett a hallgatás évtizede után az első Eisemann-operett. – Megkérdeztem, dolgozik-e valamilyen új darabon? Semmin – válaszolta, de hozzátette, motoszkál a fejében egy történet, amit szívesen megzenésítene. A téma: idős párok sétálnak a budai Várban a sétányon, nosztalgiázva régi dallamokat, az ő slágereit dudorásszá. Nem is tudom, honnan vettem a bátorságot, de nyomban kijelentettem: Vár jó, séta jó, csupa öregember nem jó, régi dalok sem jók. Van egy új dal is – jegyezte meg, és lejátszott néhány taktust a Kék rózsából, ami azután Németh Marika előadásában a Bástyasétány 77 egyik kedves, lírai száma lett. Szövege természetesen akkor még nem volt. Fokozva a merészségemet – csak alig másfél éve dolgoztam a Magyar Rádióban – megrendeltem tőle az operettet. […] Se híre, se hamva nem volt librettónak, de biztattam, írjon számokat, majd kerül szöveg is hozzájuk. A rádióban elmondtam, hogy találkoztam Eisemann-nal, és rendeltem tőle egy darabot. Nem ellenezték. Baróti Géza újságíró személyében hamar megtaláltuk a szövegírót és egy másik hírlapírót, Dalos Lászlót kértük fel a versekre. Ez a négyes dolgozott együtt a születendő rádióoperetten. A munkát az 1956-os forradalom szakította meg, 1957 januárjában újra nekiláttunk, ha jól emlékszem, Baróti budai lakásán. […] „ Eisemann közvetlen, barátságos ember volt, nem érződött rajta a keserűség a megkülönböztető bánásmód miatt, amivel 1945 után a zenei pályán hátrasorolták, kvázi feketelistára tették. Könnyű volt vele dolgozni – állítja a rendező. Solymosi Ottó a színházi tapasztalataira támaszkodva megkérte a zeneszerzőt, minden számhoz komponáljon egy táncrefrént is, hogy a színpadon a próza és az ének között legyen lendületes zenei átkötés. […] „Kiosztottam a szerepeket. A felvételek előtt – úgy, ahogy a színházban dolgoztam – olvasópróbát tartottam. Kértem a zeneszerzőt, a dramaturgokat (irodalmi: Haén Endre, zenei: Fischer Sándor) és valamennyi szereplőt, jelenjenek meg reggel 8-kor a rádióban. Török professzor szerepére Ajtay Andort képzeltem el, nem is volt más tippem, hiszen anno ő vitte országra szóló sikerre a Fekete Pétert a Vígszínházban. Nálam ugyanis nem lehetett ’dublírozni’, annak kellett énekelni, aki a prózai dialógusokat mondta, ehhez az elvhez egyébként egész rádiós pályám során ragaszkodtam. Ajtay eljött, de – hangsúlyozta – csupán azért, lássam, nem a korai találkozó miatt marad távol, de sok a munkája, nem tudja vállalni a szerepet. Bennem egy világ omlott össze, szerencsére gyorsan magamhoz térte, udvariasan hellyel kínáltam, mondván, ha már felkeltél és idefáradrál, a színházi próbád kezdetéig töltsd velünk az időt. A próbán én olvastam be Török professzor szövegeit. Simán ment minden addig, amíg elérkeztünk a Vén budai hársfák-ig. Eisemann elkezdte játszani a bevezető melódiát, ekkor Ajtay szinte kitépte a kezemből a példányt, egy fél mondat kíséretében: no, jól van, majd valahogy egyeztetjük… A történetet még az is színezi, hogy Ajtay összesen egyszer énekelte fel a Vén budai hársfákat. Amikor befejezte, széttárta a karját és beszólt a rendezői fülkébe: ezt tudom nyújtani… Nekünk ez épp elég – válaszoltuk. Azóta, több mint fél évszázada, ezt az egyszeri felvételt játsszák a legtöbbet.”

543 Búbánat 2013-10-15 13:58:11
A Híres operettek- könyvsorozat tizenhetedik köteteként már kapható: Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 Benne a CD-melléklettel! /Kossuth Kiadó - Metropol Könyvtár- MTVA) A kötetet írta: Albert Mária 52 oldal A könyv felépítése: - A szerző: Eisemann Mihály élete - A Bástyasétány 77 – A vén budai hársfák - Az előadóművészekről A keményfedelű borítókon és a benti lapokon archív fotók találhatók az operett 1957-es rádió bemutatójának stúdiófelvételén és az első színházi bemutató előadásról (Blaha Lujza Színház, 1958) - neves művészek láthatók szerepeikben; plakátok, színlapok, előadás-jelenetek, ismertetők, publikációk, recenziók felhasználásával írta meg a szerző a Bástyasétány 77 című könyvét. A CD-n szereplő énekművészekről rövid pályaképet valamint több fotót tartalmaz a kötet. A kompakt lemezen hallható a Bástyasétány 77-részletek – összesen 11 szám – a rádió stúdiófelvételéről valók. Most, 2013-ban az MTVA engedélyével került fel erre a lemezre. A Bástyasétány 77 úgynevezett „rádióoperett”. Eisemann Mihály nem színháznak, hanem kifejezetten a rádió felkérésére komponálta, amit elsőként a rádió mutatott be 1957 május 4-én. Az első színházi bemutatóra a rádiópremier után két héttel, 1957. május 18-án a Szegedi Nemzeti Színházban került sor, ahol Lendvay Kamillo pálcája alatt csendültek fel Eisemann Mihály dallamai. Az előadást Gyökössy Zsolt rendezte. A sikeres operett elindult hódító útjára. A kezdetekből még néhány bemutatót emelek ki. A szegedi premiert követte még ugyancsak 1957-ben a Kecskeméti Katona József Színház és a Szolnoki Szigligeti Színház Bástyasétány 77-bemutatói. Az első pesti bemutató a Fővárosi Operettszínház kamaraszínházában, a Blaha Lujza Színházban volt 1958. április 11-én, Horváth Tivadar rendezésében. További vidéki bemutatók 1958-ban: Pécsett és az Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban. A következő évben pedig Kaposváron és Debrecenben kerültek színre Eisemann Mihály „rádiós”-operettjének színpadra adaptált, újabb változatai. Eisemann Mihály: Bástyasétény 77 - részletek Szövegét írta Baróti Géza és Dalos László Vezényel: Vaszy Viktor Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Tánczenekara, valamin a Földényi Kórus Zenei rendező: Rónai István Rendezte: Solymosi Ottó Szereposztás - a CD-n kiadott zeneszámokban közreműködő előadók: (A rádió teljes operettfelvételén a prózai részekben is az énekesek működtek közre, illetve a színészek meg énekeltek.) Török professzor – Ajtay Andor Anna, a lánya – Németh Marika Péter, Anna szerelmese – Mucsi Sándor Tini . Zentai Anna Rudi – Rátonyi Róbert Patkó – Fekete Pál Elvira – Fejes Teri Emánuel – Kazal László Rózsi – Lorán Lenke Ödön – Rozsos István A CD-ről az alábbi számokat hallgathatjuk meg: - Kék rózsa (próza: Anna, Tini, Bözsi; ének: Anna, kórus) - Áldjon az ég, drága jó alma mater (próza: Péter, Rudi, Ödön; ének: Péter, kórus) - Ezeregy akta (próza: Anna, Tini, Bözsi, Péter, Rudi, Ödön, Patkó; ének: Patkó) - A vén budai hársfák (próza: Anna, Tini, Bözsi, Török; ének: Török) - Ámor (Anna, Péter) - Popocatepetl, oh (Elvira, Patkó, Emánuel) - Te drága fény (Péter) - Ha valaki szesztestvér (Tini, Rudi) - Jöhet-e még? (Anna, Péter) - Pest- Budán… (Tini, Rudi) - Finálé: Bástyasétány 77 (Anna, Péter, kórus) A CD- melléklet hanganyaga összesen 47:02 perc zenét tartalmaz a Bástyasétány 77 1957-es rádiófelvételéről. A kéthetente szerdán megjelenő kötetek, így Bástyasétány 77 is, 1.690 Ft áron kaphatóak az újságárus helyeken.

542 Búbánat 2013-10-13 12:24:15
Nemcsak a Dankó Rádiónak van internetes oldala (www.dankoradio.hu), hol online hallgatható operett is. A [url] http://radio-d.hu/operett/; Radio D [/url] webrádió is működik: www.radio-d.hu/operett Divéky István főszerkesztő: [url] http://radio-d.hu/rolunk/; Rólunk [/url]

541 Búbánat 2013-07-22 13:45:44
Ezen a héten Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző emlékműsora hallható minden nap a Dankó Rádió operettműsorában: délelőtt 11 órakor, és a délután ötórai ismétlésekor. Kemény Egon Bécsben született József Attilával egyazon évben (1905), de a harmincas évek közepétől Magyarországon élt. Elsősorban könnyűzenét és operetteket írt, de daljátékokat, dalokat, kórusműveket is. Szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Egyik alapítója volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Legnagyobb sikerű műve, a Valahol délen című operett (1956). Ezen kívül szintén a kedvelt alkotások között említhetjük: a Kikelet utca 3. (1928), Fekete Liliom (1946), Talán a csillagok (1949), Hatvani diákjai (1955), Komáromi farsang (1961) – a rádiófelvételén Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert éneklik Lilla és Csokonai szerepét. További ismert darabjai voltak még: Krisztina kisasszony (1961), Messze tűnt kedves (1965). Sajnos korán, 1969-ben elhunyt. Az emlékműsorban a neves komponistára lánya, Kemény Annamária emlékezik, kinek beszélgető partnere ezúttal is a műsor szerkesztő-műsorvezetője: Nagy Ibolya. A mai első adásban Kemény Annamária nagy szeretettel emlékezett vissza édesapjára, a budai szülői házra, ahol gyermekkorát töltötte, és arra a zenei miliőre, mely mindkét szülője részéről őt és öccsét körülvette. Természetesen sok szép zenei részlet is felcsendült az adásban édesapja szerzeményeiből, de Eisemann Mihály, Polgár Tibor daljátékaiból is hallhattunk részleteket a rádió archív stúdiófelvételeiről.

540 Búbánat 2013-07-15 14:26:22
A Dankó Rádió operett-adásába minden hétfőn új művészvendég érkezik. Elmúlt héten Domonkos Zsuzsával beszélgetett a szerkesztő-műsorvezető, ma pedig Csák József (operaénekes, egyetemi docens a Műszaki Egyetemen, festőművész, aki most írásra adta a fejét ) érkezett a stúdióba, akit szintén egész héten át hallhatunk „mesélni” élőben a mikrofon előtt, de zenei felvételeit is meghallgathatjuk majd. A beszélgetőtárs, mint mindig, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A műsor ismétlése még aznap visszahallgatható 17 órától a rádióban, és internetről is elérhető online a rádió weboldalán. Csák Józsefet a bemutatkozását követően, a most megjelent életrajzi-családi vonatkozású könyvéről is faggatta a műsorvezető, ami az „Életem fekete doboza” címmel nemrég jelent meg magánkiadásában.

539 Búbánat 2013-05-16 14:34:53 [Válasz erre: 538 IVA 2013-05-16 01:19:12]
Utolsó mondatodra reagálok: ha van olyan rádiód, amely programozható, akkor megoldhatod ezt a problémádat úgy, hogy a kiválasztott csatornákat elmented. Ezt követően bármikor, már csak egy gombnyomás a készüléken, és szól a beprogramozott adó. Ha nincs meg ez a lehetőséged, akkor bizony keresgélni kell az állomásokat, s ezt én sem viselem... Most megalkudtam magammal: felváltva a Bartók Rádiót és a Dankó Rádiót hallgatom csak.

538 IVA 2013-05-16 01:19:12 [Válasz erre: 537 Búbánat 2013-05-15 13:42:16]
Sokáig nem tudtam, miért van Stahl Judit főzőműsorán 12-es, sárga karikában. Sőt, minden egyes rész sugárzása előtt bemondják, hogy a műsor megtekintését 12 éven aluliaknak csak nagykorú felügyelete mellett ajánlják. Ez még olyan részekre is vonatkozik, amelyekben Stahlnak Juditnak az óvodáskorú kislánya, s olykor még nála is kisebb gyerekek segédkeznek. Mígnem az egyik műsorban Stahl kibökte, hogy az óvatos intézkedés azért van, mert egyes receptek szerint bort, konyakot vagy más szeszes italt tesz az ételbe... Mindegyik történelmi kor másképp hülye. Felnőttünk néhányan a Kossuthon és a Petőfin sugárzott operetteken, és állítom, nem lett ízlésficamunk. De nagyon haragszom a mindenkori fontoskodó-affektáló vezetőkre, amiért az egyik kiirtani igyekezett a rádióból az operettet és a magyar nótát, a másik nem engedte vissza a főadóra. Mert én pl. utálom keresgélni az állomásokat, és nem is teszem.

537 Búbánat 2013-05-15 13:42:16
Ha már szóbahoztam Fall egyik nagyszerű operettjét, az Elvált asszony című darabot, egy ma már megmosolyogtató adalék az operett korabeli rádiós bemutatójához. A Kossuth Rádió a hatvanas évek közepén készítette el a darab stúdiófelvételét (lásd 104. sorszám is): Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 1. Kossuth adó 13.30 – 14.50 Fordította és rádióra írta: Innocent Vincze Ernő. A dalszövegeket írta: Szabó Miklós Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Solymosi Ottó Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Scrop, a hálókocsi-kalauz: Rátonyi Róbert Jana: Németh Marika Gonda: Zentai Anna Karel: Kövecses Béla Papa: Bilicsi Tivadar Ügyvéd: Kishegyi Árpád A bíróság elnöke: Nádas Tibor Kalauz: Horkai János A rádióújság akkor feltüntette: csak 18 éven felüliek hallgathatják meg az operettet! Ezt akkor az adás előtt (és a későbbi ismétlésekkor – egy ideig) a rádió bemondója beolvasta. Abban az időben nemcsak a mozikban, de a rádió szerkesztői is nagyon vigyáztak az erkölcsünkre, és feltüntették a korhatárt. Még az operett esetében is. Igen komolyan vették ezt. (Nemcsak az Elvált asszony, de más rádiós bemutatóknál is ott volt a magas korhatár, pld. Sullivan: Az esküdtszéki tárgyalás, Offenbach: Szép Heléna, Johann Strauss: Egy éj Velencében, és ugyancsak Falltól: Pompadour.) Az elvált asszony arról szól, hogy Jana asszony válópert indít ura, Karel udvari titkár ellen azzal, hogy az megcsalta őt egy Gonda nevű ifjú hölggyel, aki, hogy még izgatóbb legyen az ügy, a Szabad Szerelmet Propagáló Liga apostolnője. Az amszterdami törvényszék elválasztja a feleket. Így indul el a történet, mely további bonyodalmakat hoz: szerepel benne Jana papája, aki a Hálókocsitársaság elnöke, akinek nem szabad tudnia, hogy lánya már nem feleség, ezért előtte a pár megjátssza, hogy még egymással vannak, de a hálókocsi-kalauz kifecsegi neki, s persze a zord atya felháborodva magával viszi elvált leányát. Végül Jana egy búcsún újból találkozik elvált férjével, kibékülnek – a bonyodalom elsimításában jelentős része van a törvényszéki elnöknek is, aki annak idején a feleket elválasztotta, s aki most Gondát veszi el. Ebben az operettben található a híres Hálókupé-dal (Zentay Anna), „Gonda édes, Gonda drága, lépjünk együtt házasságra” (Kövecses Béla, Zentay Anna), „Árkon át, bokron át…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert) és még több más nagyszerű kettős, hármas és jelenet. Aztán, ahogy időben közeledtünk a hatvanas évektől a mához, úgy emelkedett meg az ingerküszöb, és kerültek egyre hátrébb, a „szocialista” értékrendben is , az óvó, a „jó erkölcsünkre” vigyázó felszólítások, és vele együtt rugalmasan változott, szűkült a figyelmeztető korhatáros jelzések kiterjesztésének alkalmazása (más elbírálások alá esett a műsorok mögöttes tartalmának ilyen szempontú megítélése). Az operettet is játszó színházak plakátjairól végképp elmaradtak ezek a korhatás-jelzések, csakúgy, mint a rádió teljes operettet sugárzó adásainak bekonferálásakor. A magyar rádióból mára ez a műfaj végképp eltűnt, kivéve a Dankó Rádiót, amely csipkerózsika-álmából felélesztette és megpróbálja –legalább operettrészletek napi sugárzásával - a rádiókészülékek elé csábítani az operettért rajongó régi-új hallgatóságot.

536 Búbánat 2013-05-15 12:15:21
Napi rendszerességgel hallgatom a Dankó Rádió operettműsorát. Szeretném most itt valamire felhívni a műsor vezetőjének, Nagy Ibolyának a figyelmét. Az elmúlt félévben, mióta elindult ez az adássorozat, többször előfordult, hogy a felkonferált operettcímek után nem abból, hanem a komponista más operettjeiből hangzanak fel részletek. Egy példa erre a tegnapi adásból. Házy Erzsébet előadásában felcsendült Pompadour belépője-részlet elhangzása után a szerkesztő-műsorvezető felkonferálta: "ismét két részlet következik Fall Pompadourjából". Vártam a további számokat, de meglepetésemre Fall két másik operettjének egy-egy részlete következett (a Sztambul rózsájából Ahmed dala Réti József, és az Elvált asszonyból Gonda éneke a hálókupéról Zentay Anna tolmácsolásában). Szeretem nemcsak az operettmuzsikákat, de Nagy Ibolya műsorvezetőt is hallgatni (maga is operettprimadonna): közvetlen a stílusa, beszélgető partnereiből midig alaposan felkészül, a témában elmélyülő, empatikus, odafigyelő beszélgetőtárs, és emellett kiválóan szerkeszti műsorát, remekül választja ki a műsorba meghívott énekművészeket, és az adásba kerülő zenei illusztrációkat is. Ugyanakkor nem ártana alaposabban odafigyelnie, hogy az ilyen, említett pontatlanságok teljesen kiküszöbölődjenek a különben remek rádióműsorából. (Biztosan ez sokaknak nem tűnik fel, akik nálam kevésbé jártasak az operettirodalomban, de azért mégiscsak érdemes itt, ebben is, a precízségre törekedni.)

535 Búbánat 2013-05-06 12:40:53
A Dankó Rádió délelőtti operettadásában (és a műsor délutáni ismétlésében, meg a rádió internetes oldalán online is) egész héten át minden nap Tiboldi Mária színésznő-operettprimadonna a műsor vendége, akivel Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélget. Sok-sok zenei illusztrációval fűszerezve.

534 Búbánat 2013-04-01 20:07:14 [Válasz erre: 533 Búbánat 2013-04-01 17:00:33]
Kifelejtettem a felsorolt művészek közül Andor Évát - szerintem ő is nagy nyeresége lenne - mint beszélgető társ - a Dankó Rádió operettadása szerkesztő-műsorvezetőjének, megosztva hatalmas ismeretanyagát a hallgatókkal is. Neki is temérdek operett-daljáték-felvétele van a rádió hangarchívumában, és sok színházi/szabadtéri-operett produkció részese volt, tudna miről mesélni nekünk...

533 Búbánat 2013-04-01 17:00:33 [Válasz erre: 532 Búbánat 2013-04-01 00:37:28]
Jut eszembe: a Dankó Rádió operettműsorának szerkesztője, Nagy Ibolya figyelmébe ajánlom a következő neveket az Operából is, akik lehetséges beszélgetőtársai lehetnének. Barlay Zsuzsa, Csonka Zsuzsanna, Hűvösvölgyi Ildikó, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Komlóssy Erzsébet, László Margit, Lehoczky Éva, Lehoczky Zsuzsa, Pászthy Júlia, Pitti Katalin, Zentay Anna. De még Rost Andreát és Sass Sylviát is érdemes lenne „megkörnyékezni”… Ők mind tanúi a zenés színház nagy korszakainak, színházban és/vagy szabadtéren operettekben is szerepeltek, és/vagy a rádióban, a televízióban ebben a műfajban is megmérettek, közreműködtek, esetleg lemezfelvételeiken énekelnek operettekben, daljátékokban. Ha idejük, koruk, egészségi állapotuk engedi, biztosan mindegyikük készségesen, örömmel vállalná ezeket a beszélgetéseket a Dankó rádió mikrofonja előtt. Bőven lenne mit mesélniük az operett műfajából is, és sok operettfelvételüket őrzi a magyar rádió archívuma, melyből bőven lenne mit bejátszani az adásokban. Tisztában vagyok vele, nem lehet mindenkinek a kedvére tenni, és az eddigi igyekezetet is mindenképpen értékelem. És természetesnek tekintem a szerkesztői szubjektivitást is egy határig. Remélem, idővel hallhatóak lesznek majd azokból az operettekből is részletek, amelyekre mindezidáig nem került még sor: pld. Schubert-Berté: Három a kislány, Offenbach: Orfeusz az alvilágban, A gerolsteini nagyhercegnő, Kékszakáll; Lehár: Paganini, Frasquita, Kék mazúr, Tavasz, Szép a világ, Pacsirta; J. Strauss: Egy éj Velencében, A királyné csipkekendője, Sullivan: Mikádó, A cornwall-i kalózok, Az esküdtszéki tárgyalás; Suppé: Pajkos diákok, Szép Galathea, Fall: Sztambul rózsája, Planquette: Rip van Winkle, Oscar Strauss: Legénybúcsú, Varázskeringő, Dunajevszkij: Szabad szél, Miljutyin: Nyugtalan boldogság, továbbá Kerekes János, Farkas Ferenc, Gyöngy Pál, Polgár Tibor, Bródy Tamás daljátékai. A tárgyilagosság kedvéért megjegyzem, a mai adásnapon egyetlen Kálmán-melódia sem hangzott el a rádióban, ugyanakkor több részletet is hallhattunk Huszka Mária főhadnagy és Hervé Nebáncsvirág című operettjéiből. Emellett több Eisemann-dal is felcsendült a műsorban, és más szerzők „rádióoperettjeinek” részleteiből is válogatott a szerkesztő-műsorvezető. Az meg mindig külön örömmel tölt el, hogy a „Túl az Óperencián” aznapi blokkját legtöbbször Lehár-melódiák, de rendszeresen az Arany és ezüst című híres keringőjének dallamai zárják!

532 Búbánat 2013-04-01 00:37:28
Több mint három hónapja sugároz a Dankó Rádió operettet – naponta délelőttönként egy órányi műsoridőben, amit még aznap délután megismétel. Itt az ideje, hogy megvonjam az eddigi tapasztalataimat a „Túl az Óperencián” című operettadásról. Szerencsére, mint régi operettbarát, naponta időt tudtam szakítani a műsor meghallgatására valamely napszakban, így nem puszta általánosságban fejthetem ki itt meglátásomat és megállapításaimat. Minden héten más-más művészvendéggel (az operett műfajához kötődő személyek, színművész-énekesek) beszélgetett a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya, aki maga is művész: operettprimadonna. Tehát a vendégekre egy teljes héten át hét órányi műsoridő jutott – aminek egyharmad részét a „diskurzus” és kétharmad részét a zeneszámok teszik ki. Ez a felosztott idő éppen elegendő arra, hogy a hallgató a kedvenc operettmelódiái mellett megismerkedjen a műfaj egy-egy jeles képviselőjével – legyen az akár a pálya elején-közepén vagy a végén járó, az Operettszínházhoz vagy más teátrumhoz kötődő személy, aki ezúttal a mikrofon előtt mint civil jelenik meg, hogy lehetőség szerint őszintén kitárulkozzon, megnyíljék a hozzá intézett kérdésekre. Holnaptól Teremi Trixi (Beatrix) lesz a hét minden napján a Dankó Rádió operettműsorának következő vendége. Az élő rádióműsorban eddig Farkas Bálint, Szolnoki Tibor, Kovács Zsuzsa, Zsadon Andrea, Benkóczi Zoltán, Dolhai Attila, Oszvald Marika, Kerényi Miklós Máté, Kalocsai Zsuzsa, Maros Gábor, Galambos Erzsi, Frankó Tünde, Bozsó József „vallott” önmagáról, a műfajhoz való kötődéséről, a pálya indulásáról, a tanulásról, a fellépési színhelyekről, szerepeiről, alkotókról, pályatársakról, családról, tervekről. Mindez igen oldott, kötetlen légkörben, közvetlen, olykor humoros hangnemben zajlik bent a stúdióban. Közben a hallgató azt szűri le, hogy mennyire rokonszenves, izgalmas személy (vagy nem) neki a művész, s mit és hogyan mond, közöl magáról. A nyitottság, a stílus, az érdekes mondanivaló különben fontos követelmény, hiszen ahhoz, hogy szórakoztató egyben elgondolkoztató beszélgetés kerekedjék ki az egészből, fontos az őszinteség, és a valamelyest visszafogott „kitárulkozás” is – mindezt egészítik ki, és kapcsolódnak a beszélgetéshez a bejátszott zenei „illusztrációk”. Az élő beszélgetések, a találkozás a stúdióban a művésszel alkalmat ad arra, hogy a jelenben – most - ismerjük meg az illetőt, akit eddig korábbról, az operettszínpadokról és az operettekből már ismertünk, megkedveltünk, esetleg megszerettünk színpadi alakításai révén. Ebben és ehhez jó partner a másik beszélgetőtárs, Nagy Ibolya, maga is aktív operetténekes, aki nagy empátiával bír, jól kérdez (de kerüli a bizalmaskodást), és mint operettprimadonna szinte mindegyik „kollégával” művész-kapcsolatot ápol(t). Tehát régtől fogva ismeri őket, tudja, kivel „hogyan bánjon”, mit hogyan kérdezzen tőlük úgy, hogy a rádióhallgató minden ilyen irányú kíváncsisága ki legyen elégítve, emlékezetébe vésődjön Ami a zenei részt illeti felemásak a benyomásaim. Ami örvendetes, szinte a teljes hazai operettirodalom leképezve van, főleg az ismert szerzők (Ábrahám, Fényes, Huszka, Jacobi, Kálmán, Lehár, Szirmai) melódiái csendülnek fel rendszeresen az adásokban. Meglepő módom Kacsoh János vitézéből vagy Farkas Ferenc Csínom Palkójából talán, ha egyszer-egyszer elhangzott valami a rádióban. Ez viszont nagyon kevés. Nem beszélve az ún,. rádióoperettekről - melyek Eisemann Mihály Bástyasétány 77 című művének ismert betétdalán kívül – szinte egyáltalán nincs képviselve az eddig elhangzott adásokban. Sajnos, a klasszikus „aranykor” szerzőinek (Offenbach, Hervé, Planquette, Lecocq, Sullivan, Jones, J. Strauss, Suppé, Zeller, Millöcker, Oscar Strauss, Fall) darabjaiból is csak elvétve csendülnek fel részletek. Ha igen, akkor is mindig csak ugyanaz az egy-két ismert szám hangzik fel belőlük, pedig legalább tíz-tizenöt népszerű dal, duett, együttes, finálé közül lehetne még többet válogatni. A rádió hangarchívumából ezek ugyanúgy beszerkeszthetők lennének, mint amelyek ismétlő rendszerben eddig újra és újra adásba kerültek. Hasonlóak a tapasztalataim a magyar operettszerzők műsorba került szerzeményeiről. De itt további aránytalanságot látok: túlsúlyban vannak a Kálmán Imre népszerű operettjei és azok részletei a többi magyar komponista alkotásaiból beválogatott részletekhez képest. Az elmúlt három hónap alatt alig volt olyan nap, hogy ne hangzott volna fel - külön-külön is - sok-sok részlet a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Cirkuszhercegnő, a Montmartre-i ibolya operettekből (talán még Ábrahám Pál művei voltak ennyire kapósak a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyánál.) Ez önmagában nem baj, sőt örvendetes. Ugyanakkor például Lehár, Huszka nagyon alul vannak reprezentálva. Időnként betesznek egy-egy részletet A víg özvegyből, a Luxemburg grófjából, a Cigányszerelemből, a Cárevicsből, az Évából, A mosoly országából - és ennyi. Ugyanezt látom Huszka daljátékai műsorra tűzésénél: egy – egy részlet belőlük, nem több. Pedig mennyi és mennyi nagyszerű sláger, „örökzöld” dalok, dallamok vannak komponálva Lehár és Huszka darabokban is! Kérdezem, ha csak az egyik napon sugárzott, fele adásidőt kitevő Csárdáskirálynő vagy a Cirkuszhercegnő részleteket sugároz a rádió, miért nem kap ugyanilyen arányban időt A víg özvegy vagy A mosoly országa. Hozzáteszem, egyáltalán nem hallottam részleteket itt a Paganiniből. a Friderikából, a Frasquitából, a Giudittából, is mindössze egy részlet hangzott fel (ugyanaz) talán két alkalommal összesen. Továbbá, logikus, hogy a stúdióba érkező vendégek saját felvételei is bekerüljenek az adásba, ez jelentős arányt képvisel, de ezzel nincs is semmi bajom. De kérdezem, hogy A cárevics „Volga-dalát”, A mosoly országa „Vágyom egy nő után” dalát miért mindig csak az elhunyt Kovács József előadásában játssza be a szerkesztő, míg ugyanezeket a dalokat más olyan kitűnő énekesek előadásában is szívesen hallanám viszont, mint például Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Udvardy Tibor. Hozzátenném a három hónap alatt Simándynak talán csak egy felvétele került bejátszásra Lehártól, Udvardy esetében sem jobb a helyzet, pedig számtalan teljes felvétele és nagyon sok vele készült operettrészlet- felvétele áll rendelkezésre a rádióban. Ilosfalvyt mindössze három operett egy-két részletében hallhattuk: A cigánybáró, a Bob herceg, a Lili bárónő és a Boccaccio. Örültem annak, hogy szinte nem volt olyan nap, hogy ne csendült volna fel egy vagy több operettrészlet kedvenc énekesnőm felvételei közül: Házy Erzsébet előadásában hallhattunk dalokat, duetteket, jeleneteket A víg özvegyből, A cárevicsből, A mosoly országából, a Csárdáskirálynőből, a Lili bárónőből, a Mézeskalácsból, a Pompadourból, a Dubarryból, a Madarászból, a Leányvásárból, a Cigánybáróból, a Denevérből, a Mayából, A bál a Savoyból, a Fortúnió dalából, a Szép Helénából. (Ehhez hozzátenném, a Csárdáskirálynő kivételével, melyből egy-egy adásban - akár húsz percnyi ideig – sorra következtek a népszerű zeneszámok, a többi, szintén ismert és híres, népszerű operettek közül egyikből sem hangzott fel kettőnél több részlet egy adásidő alatt. (Amikor a rádióban azokból stúdiófelvétel is készült 60-90 percnyi zenei tartalommal. Számomra ez is érthetetlen. Összefoglalva, amennyire örvendetes, hogy az új operettműsorban – élő adásban – kedves népszerű operett színművészek képletesen szólva ”másik arcát” is megismerhettük, addig a beszerkesztett operettrészleteket illetően (mind a címeket, mind az előadókat, mind a felhangzó számok mennyiségét és idejét tekintve) véleményem szerint nagyon egyoldalú (tendenciózus?) a szerkesztés. Ezen jó lenne változtatni, az arányokon finomítani. Mindettől függetlenül, örvendetes, hogy a Dankó Rádió tavaly év végén egyáltalán létrejött, országosan fogható, ezen belül napi egy órányi sugárzási adásidőt kapott, és elkezdte a működését. Legalább ezzel kissé kiengesztelte azokat a rádióhallgatókat, akik az elmúlt két évtizedben értetlenül álltak a tény előtt: mostohagyermekként kezelték az operettet a magyar rádióban, és száműzték a műsorstruktúrából. Szerencsére a rádió új vezetése felülvizsgálta mindezt, és kezdi jóvátenni vétkét. Én mindenestre megbocsátottam már ezt, és újult érdeklődéssel vegyes kíváncsisággal várom napról napra a további szép operettműsorokat itt a Dankó Rádióban.

531 Búbánat 2013-03-18 13:35:42
Az RTV Részletesben közöltekkel ellentétben ezen a héten át nem Bozsó József, hanem FRANKÓ TÜNDE a Dankó Rádió napi operettműsorainak a vendége. (Vajon, a heti műsorújság véletlenül felcserélte volna a Dankó Rádióban hallható operettadás e heti és a jövő heti műsorának vendégét?) Mindenesetre a mai adásban - és a délutáni ismétlés során –Frankó Tündével beszélget(ett) Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető. Közben részletek csendültek fel Lehár Ferenc Cigányszerelem, Ábrahám Pál Viktória és Offenbach: A férj kopogtat című operettekből. Amint elhangzott: holnap Kerényi Miklós Gáborhoz fűződő kapcsolatáról fog szót ejteni Frankó Tünde. A hét minden napján az Operaház magánénekese vall magáról és a műfajhoz való kötődéséről: az operaházi munkája mellett jelenleg fellép az Operettszínházban is: a Cigányszerelemben és a Viktóriában. Az elmúlt héten Galambos Erzsi volt a Dankó Rádió vendége, akinek még ma is, túl a nyolcvanon, fantasztikus kisugárzása van; csodálatos memóriája segítségével kalauzolta a rádióhallgatót a több évtizedes pálya és életút kanyargó ösvényein át napjainkig, felelevenítve a gyermekkortól át- és felívelő művészi adottságait: ének, zene, tánc, próza, szerepek, színházak, család, a férj: Petrovics Emil, gyerek, unoka, magánélet. Semmi tabu, mindenről őszintén szót ejtett, kitárulkozott. És sziporkázott, nevettetett, megsiratott, minden érzelmi hullámzásába bevont bennünket a rádió mikrofonján keresztül. Bevallom, az elmúlt hetek-hónapok sok művészvendége közül Galambos Erzsivel folytatott beszélgetés-sorozat tette rám a legnagyobb hatást. És a zenei illusztrációk között többször is felhangzottak a Galambos Erzsivel a rádió stúdiójában hajdanán felvett nagy slágerek, például abból a Mayából, melyben rajta kívül énekelt még Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert és sokan mások. Kár, hogy tegnap el kellett búcsúznunk tőle, de mint reményét fejezte ki Nagy Ibolyának, egy év múlva szívesen jönne vissza ide a Dankó Rádióba folytatni a beszélgetést, és az emlékek felidézését.

530 Búbánat 2013-02-24 21:26:08 [Válasz erre: 526 Búbánat 2013-01-27 16:25:05]
Benkóczi Zoltán, Dolhai Attila, Oszvald Marika folytatta a sort, a ma zárult héten Kerényi Miklós Máté volt a Dankó Rádió operettműsorának vendége. Holnaptól kezdődő hét minden napján Kalocsai Zsuzsa következik a sorban, aztán a rákövetkező héten Maros Gábort "faggatja" majd élőben Nagy Judit szerkesztő-műsorvezető.

529 Búbánat 2013-01-30 23:45:39 [Válasz erre: 528 CSELLÓ 2013-01-30 14:28:44]
Kérlek, menj vissza az 523-as sorszám alatti beírásomra. Ott mindent leírtam, de a lényeget ideírom ismét. Az élő operettadás ("Túl az Óperencián...") a hét minden napján (hétköznap, szombat és vasárnap is) de. 11 órától 12 óráig hallgatható meg a Dankó Rádióban. Még ugyanaznap megismétli 17 órótól 18 óráig.

528 CSELLÓ 2013-01-30 14:28:44
Bocsánat operettet akartam írni természetesen.

527 CSELLÓ 2013-01-30 14:27:37
Megkérdezném, hogy a Dankó Rádióban mikor hallhatók opera számok, opera műsorok? Köszönöm.

526 Búbánat 2013-01-27 16:25:05
Nem csak a naponta hallható operettrészleteknek örülök a Dankó Rádióban, hanem a tavaly december 22-i indulás óta a stúdióba érkező művész-vendégeknek is. Ők a műfaj iránt elkötelezett neves operettszínészek. Eddig Farkas Bálint, Szolnoki Tibor, Kovács Zsuzsa, Zsadon Andrea voltak Nagy Ibolyaszerkesztő-műsorvezető (aki maga is operetténekes, jól ismeri ezt a zenés-színházat) beszélgető társai, akik egy-egy héten át napi rendszerességgel „vallottak” a mikrofonon át önmagukról, az operettel való találkozásukról, pályájukról, művészetükről, pályatársaikhoz fűződő kapcsolatukról. Ezekből a kis miniatűr portrékból képet kapunk a magyar operett elmúlt évtizedeinek eseménydús történetéből éppúgy, mint az adott heti rádiós vendég saját életének évtizedeken átívelő múltjából. Színesen, gazdagon, tartalmasan és szórakoztatva, melyből mi is jobban megismerhetjük személyiségüket, jellemüket. A Dankó Rádióban holnaptól egy héten át Benkóczy Zoltán, majd a rákövetkező héten Dolhai Attila lesz Nagy Ibolya vendége, és persze a rövidebb-hosszabb személyes „kitárulkozásokat” sok-sok zene teszi még emlékezetesebbé a rádióhallgatók számára.

525 Búbánat 2012-12-31 22:19:33 [Válasz erre: 524 Búbánat 2012-12-30 12:39:31]
Mint utaltam rá, a mai naptól egy héten át minden nap Szolnoki Tibor a vendége a Dankó Rádió "Túl az operencián..." című élő operett adásának. Egyébként a mai műsorban egyetlen operettből hangzottak fel részletek, aktuálisan a Denevérből. A hatvanas évek közepén felvett stúdiófelvételen Lehel György vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát, a bejátszott részleteken a következő művészeket hallhattuk erről a klasszikus felvételről: művészek: Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Palcsó Sándor, Radnay György, Melis György.

524 Búbánat 2012-12-30 12:39:31 [Válasz erre: 522 Búbánat 2012-12-22 12:01:25]
Az elmúlt hét minden napján Farkas Bálint volt a nemrég indult új rádiócsatorna, a Dankó Rádió operett műsorának vendége, aki a felcsendülő operettmelódiák között színes történetekkel, személyes visszaemlékezésekkel, sok humorral elevenítette fel saját művészi pályáját, kitekintve partnerekre, rendezőkre, karmesterekre, szerepekre, szerzőkre, színházakra, vendégszerepekre, „pletykákra”, némi intimitást is belecsempészve, szórakoztatva illusztrálta elkötelezettségét az operett - és ezen belül - a magyar operett műfajához. Farkas Bálint sziporkázó, közvetlen stílusával bizonyosan közel hozta az operett nagyszerűségét, annak szeretetét a rádióadás hallgatóihoz; nemcsak azokhoz, akik napi rendszerességgel, tudatosan kapcsolnak ide, de szerintem azokhoz is eljutott az „üzenet”, akik csak elvétve, kíváncsisággal kapcsoltak ide. Mindebben empatikus beszélgető társa volt a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya. A mindig délelőtt 11 órakor kezdődő egyórás operett-összeállításban (ismétlése aznap 17 órától) az elmúlt nyolc nap során kizárólag magyar operettmuzsikát hallgathattunk a rádióban: a nyitó és a következő napon főleg Lehár műveiből hallhattunk részleteket, de melódiáit a hétközi adásokban is volt szerencsénk hallgatni (A víg özvegy, A mosoly országa, Bécsi asszonyok, Három grácia, Luxemburg grófja, Éva, Giuditta, Pacsirta, Cigányszerelem stb.). Kálmán Imre is kitüntető szerepet kapott az operett műsorokban (Csárdáskirálynő, Bajadér, Cirkuszhercegnő, Marica grófnő), de voltak olyan napok, amikor szinte kizárólag Szirmai Albert (Mágnás Miska, Alexandra, Mézeskalács) és Huszka Jenő (Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő) műveinek részletei csendültek fel a Dankó Rádió operett adásaiban. Mondanom sem kell a zenei részletekben a legnevesebb opera- és operetténekesek felvételei kerültek adásba. Néhány név: Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Koltay Valéria, Domonkos Zsuzsa, Honthy Hanna, Németh Marika, Oszvald Marika, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kelen Péter, Kishegyi Árpád, Korcsmáros Péter, Korondy György, Külkey László, Me,lis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Sárdy János, Udvardy Tibor, Baksay Árpád, Feleki Kamill, Rátonyi Róbert. Farkas Bálint elköszönt hallgatóitól – néhány hét múlva visszatér -, holnaptól viszont egész héten át Szolnoki Tibor lesz a Dankó Rádió operett műsorában Nagy Ibolya beszélgetőtársa.

523 Búbánat 2012-12-23 11:40:16 [Válasz erre: 123 Búbánat 2008-04-08 00:30:18]
[url] http://www.youtube.com/watch?v=c5GCPt2-mCE; Lehár: Szép a világ – Ugye, gondolsz rám? (Korondy György) [/url]

522 Búbánat 2012-12-22 12:01:25
A mai naptól tovább csökkent az operettadás a rádióban: megszűnt az eddig interneten elérhető mr7.hu netrádió „Dalok és dallamok” című napi 24 órában sugárzó csatorna, melyben a nótákat négy óránként váltotta az operett egy-egy órányi összeállítása. Tehát naponta 6 x 1 óra operettet hallgathattunk a neten. Egyúttal december 22-én létrejött a Dankó Rádió – ennek előnye, hogy országosan sugározza adását, nem kell hozzá számítógép, internet. Budapesten fogható közel a Bartók rádió frekvenciájához, a 98,6 MHz hullámhosszon. MTVA hivatalos indoklása: a 2012. december 22-én induló klasszikus magyar nótákat és operettslágereket sugárzó csatorna a Régió Rádió frekvenciáin szól majd, a műsorkínálatot a közrádió az elmúlt években az MR7 nevű internetes rádióján már kipróbálta, a tapasztalatok pedig indokolják, hogy egy országos rádió sugározza azt. A rádió születésével együtt – a nemzetiségi műsorok egyes stúdióinak kivételével – megszűnik a Régió Rádió győri, pécsi, szegedi, debreceni és miskolci stúdiója, valamint megszűnik a Dalok és Dallamok netrádió is. Budapest 98,6 MHz Debrecen 91,4 MHz Szolnok 101,2 kHz Nyíregyháza 1251 kHz Győr 1350 kHz Mosonmagyaróvár 1116 kHz Szombathely 1251 kHz Miskolc 1116 kHz Pécs 101,7 kHz Szeged 93,1 kHz [url] http://danko.radio.hu/;Túl az Óperencián... [/url] Műsor: Dankó Rádió: minden nap 11.05 - 12.00, ismétlése aznap 17.05 – 18.00 "Operettkedvelők órája" című műsorunk célja elsősorban az, hogy hallgatóink nap, mint nap találkozzanak népszerű és méltán világhírű operett melódiákkal. Kollégáimtól, hetente változó sztárvendégeimtől sok színházi legendát, történetet ismerek, és ígérem, Önökkel is megosztják ezeket. A műsornak köszönhetően mindenki felfedezheti újra, hogy a szép, dallamos zene mellett remek vígjátékot, humort is takar ez a szó: OPERETT. Összetett műfaj ez, melyben az ének, a tánc és a próza egyaránt magas művészi teljesítményt igényel. Köszönet a Dankó rádiónak, hogy az operettnek ismét létjogosultságot ad, és ha ehhez egy kicsit én is hozzá járulhatok, akkor már elértem célom. Nagy Ibolya, műsorvezető Farkas Bálint és Szolnoki Tibor operettművész vendégszereplésével, élő kívánságműsorral indult el szombat reggel 6 órakor a közmédia új zenei rádiócsatornája, a Dankó Rádió - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap az MTI-vel. Az első operettadásban egyebek között a Csárdáskirálynőből hangzottak el részletek Házy Erzsébet, Zentai Anna, Honthy Hanna, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert közreműködésével a rádióban felvett stúdiófelvételről. (Ism. ma 17.05-től) Sajnos, az eddigi hat óra helyett már csak napi egy órában élvezhetjük az operettet a rádióból.

521 Búbánat 2011-12-30 15:46:47 [Válasz erre: 15 Búbánat 2008-03-06 23:21:26]
Kiegészítés A 15. sorszám alatt hoztam: Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték) Rádió Dalszínháza bemutató két részben A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő. 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 Kossuth Rádió

520 Búbánat 2011-12-30 13:03:04 [Válasz erre: 312 Búbánat 2008-05-10 17:57:41]
„Ma utoljára” Fényes Szabolcs operettjének rádióváltozata Romhányi József verseivel. Vezényel: Lehel György. Rendező: Rácz György. Közreműködik: Simándy József és Lukácsi Margit — ének. Szereposztás: Cario Asetti — Básti Lajos; Vera — Sennyei Vera; Mario — Horváth Jenő; Giulio Bottene — Rátonyi Róbert; Philipp Mery — Tapolczai Gyula; A felesége — Orsolya Erzsi, Gladys, a lányuk — Bánki Zsuzsa, Bothwell szenátor — Ajtay Andor; Harrison — Justh Gyula; Carda, a felesége — Lengyel Gizi; Tom — Pándi Lajos; Pat — Somogyvári Pál; Bob — Somogyvári Rudolf; Nick — Kozák László; Douglas, inas — Bárdy György; Ben, főlakáj — Lengyel Vilmos; Rosetti, maszkmester — Horváth Tivadar; Dick soffőr — Dózsa István; a szállodaportás — Vándory Gusztáv; Merryék portása — Hlatky László; Főpincér — Dömsödi János; Munkás a háztetőn — Győző László; Detektívfőnök — Téry Arvéd; I. detektív — Gonda György; II. detektív — Velenczey István; III. detektív — Verebes Károly; IV. detektív — Polgár István; Mary — Gyimesi Pálma; A férje — Bársony István; I. soffőr — Sárossy Mihály; II. soffőr — Jávor Ervin; telefonosnő — Szitányi Gabriella; Mrs. Green — Andrássy Nona; Rendező — Kibédy Ervin; Rikkancs — Fehéregyházi Tibor; Néger pincér — Fellegi István; bemondó — Gosztonyi János; Mosogatólegény — Dávid Mihály Bemutató: 1951. április 22., vasárnap, 18:40, Petőfi Rádió A 312. sorszám alatt az operett egy részletét, Carlo dalát emeltem ki, melyet több énekesünk is hangszalagra vette a rádióban.

519 Búbánat 2011-12-28 20:44:58
Sárközy István:Y háború Betűkomédia – oratorikus formában Szövegét Vörösmarty nyomán Weöres Sándor írta Zenei rendező: Fejes Cecília Vezényel: Mura Péter Közreműködik: Andor Éva, Szirmay Márta, Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Külkey László, Rozsos István, Miller Lajos, Kováts Kolos, Ötvös Csaba és a Primavera kvintett Egy rádióközvetítési időpont: 1977. augusztus 5. Kossuth Rádió 23:32

518 Búbánat 2011-12-28 20:43:21 [Válasz erre: 31 Búbánat 2008-03-09 18:32:52]
A 31. sorszám alatt hozott Vidróczki című történelmi daljáték rádiós bemutatójának teljesebb színlapja: Vidróczki 1960. 09. 04. Petőfi 15.15 Zenés ballada a Mátra betyárjáról két részben. Írta: Innocent-Vincze Ernő. Zenéjét Farkas Ferenc szerezte. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara, Magyari Imre zenekara. Vezényel: Lehel György. Szereposztás: Vidróczki Márton: Ladányi Ferenc és Radnai György Kis Anna: Petress Zsuzsa Harkányi Erzsébet: Rafael Márta Eszter: Tőkés Anna Marsó Lenci: Major Tamás Zsupi: Maleczky Oszkár Teca: Zentai Anna Sisa Pisti: Pagonyi János és Bende Zsolt Füzes: Basilides Zoltán Von Huntsch: Greguss Zoltán: Betyárok: Tekeres Sándor, Almási József, Bikádi György, Balázs István Kisasszonyok: Deák Rózsi, Csűrös Karola, Balogh Katalin, Vámos Ica

517 Búbánat 2011-12-28 20:40:37 [Válasz erre: 330 Búbánat 2008-05-18 13:49:15]
A 330. sorszám alatt hoztam Millöcker: A koldusdiák c. operettjének rádiós közreműködőit. Helyesbítem a Rádió Dalszínháza bemutatója korábban jelzett időpontját: nem 1966. október 12, Kossuth rádió 12.00 óra, hanem helyesen: 1964. szeptember 19. Kossuth Rádió 20.10-22.00

516 Búbánat 2011-12-28 20:38:52 [Válasz erre: 514 Búbánat 2011-12-28 20:35:08]
Nyugtalan boldogság A Magyar-Szovjet barátság hónapja keretében. Miljutyin Sztálin-díjas nagyoperettje két részben. Szöveget írta Raszkov és Tippot. Rádióra átdolgozta a rádióoperettek dramaturgiai munkaközössége. Közreműködik a Stúdió-zenekar és a Forrai-kórus. Vezényel Bródy Tamás. Rendező Cserés Miklós. Szereplők: Andrej Balasov, kapitány, zeneszerző — Básti Lajos Natasa Malinyina, énekesnő — Tolnay Klári Burmák, sofőr — Görbe János Tanja, tizedes — Petress Zsuzsa Kornyej Nyefjedovics, teavendéglő üzletvezetője — Tompa Sándor Kapitolina, alkalmazott a hideg-büfében — Pogány Margit Igonyin professzor — Somlay Artúr Nazar, altiszt — Gózon Gyula Borisz Aljenics, zongoraművész — Rátonyi Róbert Tomakurov, karmester — Rozsos István Matróz — Csákányi László Dunja — Lorán Lenke Parasztember — Bihari József Ácsmester — Maklári János Tüzér — Kozák László; Asszonyság — Völcsei Rózsi Szenyka, Burmak segédje — Petrik József Pável, hadnagy — Joó László I. felderítő — Velenczei István II. felderítő — Gárdai Lajos Női hang — Pálfalvi Éva Közreműködik: Gyurkovics Mária, Nagypál László és Déry Pál (ének). Bemutató: 1951. március 20., kedd, 20:15, Kossuth

515 Búbánat 2011-12-28 20:37:13 [Válasz erre: 514 Búbánat 2011-12-28 20:35:08]
Egy későbbi rádióváltozat - keresztmetszet Miljutyin: Nyugtalan boldogság 1965. április 14. , Kossuth Rádió 13:15 Km.: Házy Erzsébet, Melis György, Fekete Pál, Kiss Manyi, Zentay Anna, Mátrai Zsuzsa, Külkey László, Ajtay Andor, Gózon Gyula, Bilicsi Tivadar Szövegkönyv, versek: Raszkov és Tyipot Vajda István írta a magyar rádióváltozatot. Romhányi József írta a dalszövegeket. Zenéjét átdolgozta Bródy Tamás Km.: a Magyar Állami Operaház zenekara és az MRT énekkara Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Józsa Ibolya

514 Búbánat 2011-12-28 20:35:08
Jurij Szergejevics Miljutyin (1903 - 1968): Nyugtalan boldogság Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. január 1. , Kossuth adó, 19.10 (Több ismétlése volt a rádióban, így. 1972. május 28., Petőfi adó, 20.54) Operett három felvonásban Miljutyin nagyoperettjének szövegkönyve a Szibériai rapszódia c. film alapján készült. Szövegkönyv, versek: Raszkov és Tyipot Vajda István írta a magyar rádióváltozatot. Romhányi József írta a dalszövegeket. Zenéjét átdolgozta Bródy Tamás Km.: a Magyar Állami Operaház zenekara és az MRT énekkara Vezényel: Bródy Tamás Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. A darabot két szereposztásban, operett és prózai színészek előadásában mutatták be. Ezenkívül 200 statiszta mozgott a mikrofon előtt. Szereposztás: Andrej Balasov, zeneszerző; kapitány – Melis György (Básti Lajos) Natasa Malinyina, énekesnő – HÁZY ERZSÉBET (Váradi Hédi) Iganyin professzor – Ajtay Andor Nazár, a konzervatórium portása – Gózon Gyula Borisz Aljenyics, zongoraművész – Viktor Gedeon Jakov Burmak, gépkocsivezető – Bilicsi Tivadar Nyefjedovics, a teaház üzletvezetője – Fekete Pál Tánya, a leánya - Zentay Anna Szenyka, a teaház vezetőjének segédje – Külkey László Kapitolina, a hidegbüfé alkalmazottja – Kiss Manyi Tomakurov, karmester – Tekeres Sándor Dunyja – Erdei Irén Asszonyság – Völcsey Rózsi Parasztember – Solti Bertalan Ácsmester – Csák István Petyka, tüzér – Szabó Gyula Pável, hadnagy – Dégi István Felderítők – Szalai Károly, Velenczey istván Futár – Zsudi József Bemondónő – Vámos Ilona Miljutyin operettjét nálunk a fővárosi Vígszínház mutatta be 1952 novemberében, majd Szibériai rapszódia címmel később felújították. Érdekesség: a hasonló című film zenéjét nem Miljutyin, hanem Krjukov szerezte. A Nyugtalan boldogság premierje a Fővárosi Operettszínházban 1959. május 22-én volt, tehát ezt a bemutatót megelőzte a Rádió Dalszínháza ismertetett felvétele. Miljutyin művét magyar színpadra Kállai István alkalmazta, a versszövegek szerzője Romhányi József. Zeneileg átdolgozta, betanította és vezényelte: Bródy Tamás. Rendezte Szinetár Miklós. Az MTV 1960. március 12.-én 19 órától élő közvetítésben sugározta Miljutyin operettjét a Fővárosi Operettszínházból. Ennek az előadásnak a szereposztása a következő volt: Andrej Balasov - Sárdy János, Natasa - Gyenes Magda, Tánya - Zentay Anna, Nazar - Pagonyi János, Burmak - Hadics László, Szenyka - Petrik József, Petyka - Szentesi Zoltán, Nyikifor - Antalffy József, Kapitolina - Fónay Márta, Nina - Thury Éva, Iganyin professzor - Homm Pál. Egy évtizeddel később a Győri Kisfaludy Színház is elővette a művet. A Petőfi rádió 1970. július 15-én 19.00 – 22.20 óra között közvetítette az operettet a Kisfaludy Színházból (az 1970. április elsejei előadás felvétele). Zenéje itt is Bródy Tamás átdolgozásában szólalt meg. Vezényelt: Gulyás Sándor. Közreműködött a Kisfaludy Színház zenekara és énekkara. Rendezte: Hortobágyi Margit. Andrej szerepében Bede Fazekas Csaba lépett fel, Natasát Katona Júlia formálta meg.

513 Búbánat 2011-12-28 20:32:20 [Válasz erre: 36 Búbánat 2008-03-10 17:03:45]
A 36. sorszámhoz pontosítás: Dávid Gyula: Egy éj az Aranybogárban című daljáték bemutatója a Rádió Dalszínházában 1963. április 4-én, 20:10-kor volt a Kossuth adón. Ismétlés: 1976. február 18. szerda 18:33-19.44 Petőfi Rádió

512 Búbánat 2011-12-28 20:30:43
A legszebb lány a kolhozban Kisoperett. Írták és összeállították a Turr-fivérek. Zenéjét Zoltán Pál verseire Pálos György írta. Rendezte: Szász Károly. Közreműködik a Forrai-kórus és a Studió-zenekar. Vezényel: Vincze Ottó. Szereposztás: Darja: Ferrari Violetta, Mása: Ilosvai Katalin, Pjotr: Szabó Sándor, Kolhozelnök: Tompa Sándor, Tichon: Rátonyi Róbert, Kozmetikusnő: Soltész Annie, I. csasztuskaénekesnő: Lorencz Kornélia, II. Énekesnő: Török Erzsi Bemutató: 1951. április 22. vasárnap, 14:10, Kossuth Rádió

511 Búbánat 2011-12-28 20:29:08 [Válasz erre: 41 Búbánat 2008-03-16 23:41:13]
Lili 1960. 10.21. Petőfi 15.00 Florimond Hervé operettjét feldolgozta Polgár Tibor. A keretjátékot Fóthy János írta. A Magyar Rádió szimfonikus zenekarát Kerekes János vezényli. Szereposztás: Lili: Neményi Lili Pinchard: Sárdy János Bouzincourt: Gózon Gyula A felesége: Ladomerszky Margit A báró: Rozsos István Victorino, szobalány: Feleki Sári René: Mezey Lajos Inas: Lázár Tihamér A házaspár: Ádám Éva és Kemény László Rendező: Rácz György Megjegyzem, hogy a 41. sorszám alatt már ismertettem a Lilinek egy későbbi rádióváltozatát is, 1972-ből.

510 Búbánat 2011-12-28 20:25:55 [Válasz erre: 253 Búbánat 2008-04-28 00:58:53]
A 253. sorszám alatti bejegyzés kiegészítése Szelistyei asszonyok 1960. 10.16 Kossuth 18.55 Közvetítés a Fővárosi Operett Színházból Daljáték 3 felvonásban, 7 képben Mikszáth Kálmán elbeszéléséből írta: Semsei Jenő és Benedek András, zenéjét szerezte: Sárközy István. Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc. Rendezte: Apáthi Imre és dr. Székely György. Karigazgató: Virány László. Szereposztásból: Mátyás király: Sárdy János Mujkó: Latabár Kálmán Mária: Petress Zsuzsa Anna: Kiss Ilona Vuca: Zentai Anna (szelistyei asszonyok) Rostó Pál: Homm Pál Nagy András: Hadics László Antoine de Marixni lovag: Antalffy József Bánffy: Képessy József Vojkffy: Csanaki József Drágffy: Langer Ede Rozgonyi: Décsi Pál Guthy: Falus Péter Pálóczy: Tekeres Sándor Báthory: Bánk Miklós (főurak) A daljáték egy újabb változata is ismert, melyet 1983-ban mutatott be a Rádió Dalszínháza. Erről a felvételről a 402-es sorszám alatt már részletesen szóltam.

509 Búbánat 2011-12-28 20:23:01
Vincze Ottó: Csipkerózsika Zenés mese. Bemutató. Közreműködik: Gencsy Sáry, Szőke Klára, Szabó Miklós, a Pro Musica énekegyüttes és az Állami Úttörőszínház zenekara, vezényel a szerző. A szöveget elmondja: Palotai István. 1951. március 26., hétfő, 13:40, Petőfi Rádió

508 Búbánat 2011-12-28 20:21:19 [Válasz erre: 507 Búbánat 2011-12-28 20:20:00]
Kossuth Rádió Megjegyzem: a 396-os sorszám alatt már említettem a daljáték rádióban készült stúdiófelvételét.

507 Búbánat 2011-12-28 20:20:00
„Szabadság, szerelem” Közvetítés a Fővárosi Operettszínházból Regényes daljáték három felvonásban Jókai Mór „Politikai divatok” című regényéből színpadra átdolgozta: Háy Gyula Zenéjét szerezte: Huszka Jenő A dalszövegeket Fischer Sándor írta Karigazgató: Virányi László Vezényel: Várady László Rendező: Szinetár Miklós A szereposztásból: özv. Lávayné – Pártos Erzsi, Lávay Béla – Hadics László, Hargittay Judit – Petress Zsuzsa, Kolbay őrnagy – Horváth Pál, Melchior orvos – Csákányi László, Fertőy – Lengyel Vilmos, Bárzsing – Győző László, Blumné – Somogyi Nusi, Orkán – Keleti László, Erzsók – Zentai Anna, Andris – Pagonyi János, Jellemfi – Benkő Béka, Venczel karmester – Bánffy György 1955. április 26., kedd, 18:50-20:00, 20:25-22:00, 22:15-22:42 (közben: hírek, időjárás-jelentés, sport)

506 Búbánat 2011-12-28 20:17:50
Részletek Rékai Nándor: Nagyidai cigányok c. daljátékából Közreműködik: Gyurkovics Mária, Palló Imre, Simándy József, a Forrai-kórus és a Könnyű Múzsa-zenekar, vezényel Forrai Miklós. 1954. január 5. kedd, 22:00. Petőfi rádió. 55 perc.

505 Búbánat 2011-05-09 23:21:04 [Válasz erre: 504 Búbánat 2011-05-09 23:14:42]
A napok dátumát elírtam. Helyesen: 2011.05.10. kedd 14.35 2011.05.11. szerda 14.35 2011.05.12. csütörtök 14.35 2011.05.13. péntek 14.35 Az ismétlések mindig a rákövetkező nap éjjelén: 23.34-kor

504 Búbánat 2011-05-09 23:14:42
Kossuth Rádió 2010.05.11., 14.35: Tér-Idő - A magyar operett történet jellegzetes állomásai A magyar operett történet jellegzetes állomásai Az operett a legmagyarabb színházi műfaj. Olyannyira, hogy a magyar színészek játsszák a legjobban. Akár mit is jelentsen ez: a vérükben van. Az operett igazi hungarikum, mert a legjobban jellemzi a magyar népet. Ilyenek vagyunk. Túlélők, és az operett a túlélők műfaja. Ebben az országban mindig tragédiák történnek, és az abból való kilábalást a szerencsének, az ötletességnek és a humorérzéknek köszönhetjük. Szeretnénk hősök lenni, de ritkán adatik meg és nagy árat szoktunk fizetni érte. Operettország -sütik ránk néha. Ezt lehetne szégyellni, de nem érdemes, mert ez van. A német operett színházakban, a színészeknek azt mondja a rendező: legyen magyar! érezze! Értelmiségi közegben, mindig lenézték az operettet, mert zenés. Ami zenés, az csak könnyed lehet, bugyuta, értelmetlen. Ehhez képest, a magyar operett története 1860 óta, a magyar társadalom története is. A magyar operettekben és daljátékokban megjelenik a függetlenségért való küzdelem, a magyarság megmaradásáért való aggódás, a parlamenti csatározások, aztán a proletárdiktatúra, a konszolidáció. A magyar nép mindenen való túlélésének története. A vége mindig hepiend, de soha nem felhőtlen, bár mindenki tapsol. Túlélni jó. 1.rész: Konti József és Huszka Jenő A népszínmű operetté változása a kor nagy színésznőinek, Blaha Lujzának és Pálmai Ilkának köszönhetően. A primadonnák nadrágot húznak, és férfiszerepekben hódítanak. Huszka Jenő kormánytisztviselő megírja operettsikereit. Szerkesztő-riporter: Sándor Erzsi Zenei szerkesztő: Gere Erzsébet Szakértő: László Ferenc (Ismétlés: szerda, 23.34) 2011. 05.12., 14.35: Tér-Idő - A magyar operett történet jellegzetes állomásai 2.rész: Kacsoh: János vitéz - Lehár Ferenc Fedák Sári nadrágot húz Jancsi szerepében egy matematikatanár, műkedvelő zeneszerző Kacsoh Pongrác dalművében. A parlamenti képviselők összetörik a Tisztelt Ház berendezését. Lehár Ferenc a katonazenekarban masírozva szövi operettálmait, amely beteljesedik. Szerkesztő-riporter: Sándor Erzsi Zenei szerkesztő: Gere Erzsébet Szakértő: László Ferenc (Ismétlés: csütörtök, 23.34) 2011. 05.13., 14.35 Tér-Idő - A magyar operett történet jellegzetes állomásai 3.rész: Kálmán Imre és Ábrahám Pál Komolyzenei karrier helyett választották a könnyű műfajt, és lettek világhírűek. A Csárdáskirálynő a Bál a Savoyban, és maga az Operettszínház, ami a háború után menedéket biztosított a színészeknek és a műfajnak egyaránt. Szerkesztő-riporter: Sándor Erzsi Zenei szerkesztő: Gere Erzsébet Szakértő: László Ferenc (Ismétlés: péntek, 23.34) 2011.05.14., 14.35 Tér-Idő - A magyar operett történet jellegzetes állomásai 4. rész: Zerkovitz, Eisemann, Fényes Szabolcs és kísérletek a zenés színházra Korszakokon, divatokon és politikai rendszereken át uralják a színpadokat. Slágergyárosnak és giccsiparosoknak nevezik őket. Holott a pesti dal - Csáth Gézát idézve - megfelelője annak a speciális irodalomnak, ami a fővárost felfedezte. Abban is a fővárosiak szegényes fényűzését. Nekikeseredett züllöttség és fölényes fásultság. Korokon és politikai érákon átívelő dekadencia. Szerkesztő-riporter: Sándor Erzsi Zenei szerkesztő: Gere Erzsébet Szakértő: László Ferenc (Ismétlés: szombat, 23.34)

503 Búbánat 2009-12-30 20:00:02 [Válasz erre: 502 Haandel 2009-12-27 11:47:15]
Ahogy olvasgatom ezeket, szinte nincs is adás, melyben ne énekelne egy vagy több részletet Házy.

502 Haandel 2009-12-27 11:47:15 [Válasz erre: 501 Haandel 2009-12-27 11:45:18]
Én is köszönöm! A korábbi [url]http://www.mr7.hu/;MR7[/url] operett műsorokat is meg lehet hallgatni [url]http://www.hangtar.radio.hu/hangtar/;Hangtár[/url] Mennyi szép felvétel Házyval :))) pl. [url]http://www.hangtar.radio.hu/mrplayer.php?autoplay=1&hangtar=20091224_140000_11;2009-12-24[/url]

501 Haandel 2009-12-27 11:45:18
Én is köszönöm! A korábbi [url]http://www.mr7.hu/;MR7[/url] operett műsorokat is meg lehet hallgatni - [url]http://www.hangtar.radio.hu/hangtar/;Hangtár[/url] Mennyi szép felvétel Házyval :))) pl. [url]http://www.hangtar.radio.hu/mrplayer.php?autoplay=1&hangtar=20091224_140000_11;2009-12-24[/url]





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.