vissza a cimoldalra
2019-05-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3034)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6710)
Erkel Színház (10060)
Franz Schmidt (3331)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3246)
Ilosfalvy Róbert (843)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4489)
László Margit (199)
Radnai György művészete (53)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1661)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1316)
Élő közvetítések (7868)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (977)
Zenetörténet (254)
Kedvenc magyar operaelőadók (1109)
Jacques Offenbach (474)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

546   Búbánat • előzmény545 2013-10-15 15:36:59
"Pétert"
545   Búbánat • előzmény544 2013-10-15 15:34:41
Folytatom:

A Bástyasétány 77 című rádióoperett keletkezésének történetéről egyéb érdekes, a mai olvasónak talán meglepő epizódokat is felidéz a Solymosi Ottó rendező: „Mucsi Sándor a Szegedi Nemzeti Színházban operaénekesként működött, bár klasszikus operettekben is fellépett, ezt az új szerepet nem akarta elénekelni. Vaszy Viktor azonban, aki a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Tánczenekarát vezényelte a felvételen és Szegeden Mucsi igazgatója volt, kijelentette, ha a népszerű tenor nem játssza el a stúdióban Péter, akkor nem engedi a darab sok sikert ígérő első kőszínházi premierjén sem fellépni. Az énekes úgy döntött: a szerep némi segítséggel mégis belefér az életébe: reggelenként repülőgép hozta Budapestre és vitte vissza, hogy az esti előadásra pontosan odaérjen. Volt még egy apró feszültség, amit oldanom kellett: Mucsi partnere Anna szerepében Németh Marika volt, aki eleinte nem nagyon szívlelte az énekest. A felvételhez közeledve magam vállaltam a nemes feladatot, hogy diszkrét udvarlással hangulatba hozzam a primadonnát, aki így megpuhítva a stúdióban már elfogadta a játszótársát”.

Albert Mária, a Híres operettek e kötetének szerzője írja: a Bástyasétány 77 után a Magyar Rádió új operettet rendelt Eisemann Mihálytól, amelyet 1962-ben mutattak be Füredi Annabál címmel. Ismét Baróti Géza és Dalos László írta a szöveget, Solymosi Ottó rendezte a felvételt.
„A Bástyasétány 77 rendkívüli sikerére jellemző, hogy negyven év alatt tizennyolcszor ismételte meg a rádió. A Füredi Annabál sajnos lejátszhatatlan, mert valaki barbár módon letörölte, azt hívén, hogy a 120 perces szalag csak! egy riport az Anna-bálról” – mondja bosszankodva a rendező.
544   Búbánat • előzmény543 2013-10-15 15:34:00
A Bástyasétány 77 című operett 1957. május 4-i ősbemutatója az éterben hangzott el!
Hogy született meg az Eisemann Mihály - Baróti Géza - Dalos László Bástyasétány 77 című rádiós operettje? Erre emlékezik vissza a kötetben a darab rendezője, Solymosi Ottó, aki egyszemélyben maga volt a „megrendelő”.

Albert Mária írta kötetből idézem:

„1956 tavaszán egyik este barátaim társaságában beültünk egy rózsadombi kis zenés eszpresszóba, ahol éppen Eisemann Mihály zongorázott. Meglepődtem, mert az én emlékezetemben úgy élt, hogy Jacobi Viktor, Kálmán Imre és Lehár Ferenc társaságában ő már rég a Parnasszusról tekint le ránk. Szóltam a pincérnek, hogy szeretném megismerni, odajött az asztalunkhoz, bemutatkoztunk egymásnak – idézi fel Solymosi Ottó, hogy miként keletkezett a hallgatás évtizede után az első Eisemann-operett. – Megkérdeztem, dolgozik-e valamilyen új darabon? Semmin – válaszolta, de hozzátette, motoszkál a fejében egy történet, amit szívesen megzenésítene. A téma: idős párok sétálnak a budai Várban a sétányon, nosztalgiázva régi dallamokat, az ő slágereit dudorásszá. Nem is tudom, honnan vettem a bátorságot, de nyomban kijelentettem: Vár jó, séta jó, csupa öregember nem jó, régi dalok sem jók. Van egy új dal is – jegyezte meg, és lejátszott néhány taktust a Kék rózsából, ami azután Németh Marika előadásában a Bástyasétány 77 egyik kedves, lírai száma lett. Szövege természetesen akkor még nem volt. Fokozva a merészségemet – csak alig másfél éve dolgoztam a Magyar Rádióban – megrendeltem tőle az operettet. […] Se híre, se hamva nem volt librettónak, de biztattam, írjon számokat, majd kerül szöveg is hozzájuk. A rádióban elmondtam, hogy találkoztam Eisemann-nal, és rendeltem tőle egy darabot. Nem ellenezték. Baróti Géza újságíró személyében hamar megtaláltuk a szövegírót és egy másik hírlapírót, Dalos Lászlót kértük fel a versekre. Ez a négyes dolgozott együtt a születendő rádióoperetten. A munkát az 1956-os forradalom szakította meg, 1957 januárjában újra nekiláttunk, ha jól emlékszem, Baróti budai lakásán. […] „
Eisemann közvetlen, barátságos ember volt, nem érződött rajta a keserűség a megkülönböztető bánásmód miatt, amivel 1945 után a zenei pályán hátrasorolták, kvázi feketelistára tették. Könnyű volt vele dolgozni – állítja a rendező. Solymosi Ottó a színházi tapasztalataira támaszkodva megkérte a zeneszerzőt, minden számhoz komponáljon egy táncrefrént is, hogy a színpadon a próza és az ének között legyen lendületes zenei átkötés. […]
„Kiosztottam a szerepeket. A felvételek előtt – úgy, ahogy a színházban dolgoztam – olvasópróbát tartottam. Kértem a zeneszerzőt, a dramaturgokat (irodalmi: Haén Endre, zenei: Fischer Sándor) és valamennyi szereplőt, jelenjenek meg reggel 8-kor a rádióban. Török professzor szerepére Ajtay Andort képzeltem el, nem is volt más tippem, hiszen anno ő vitte országra szóló sikerre a Fekete Pétert a Vígszínházban. Nálam ugyanis nem lehetett ’dublírozni’, annak kellett énekelni, aki a prózai dialógusokat mondta, ehhez az elvhez egyébként egész rádiós pályám során ragaszkodtam. Ajtay eljött, de – hangsúlyozta – csupán azért, lássam, nem a korai találkozó miatt marad távol, de sok a munkája, nem tudja vállalni a szerepet. Bennem egy világ omlott össze, szerencsére gyorsan magamhoz térte, udvariasan hellyel kínáltam, mondván, ha már felkeltél és idefáradrál, a színházi próbád kezdetéig töltsd velünk az időt. A próbán én olvastam be Török professzor szövegeit. Simán ment minden addig, amíg elérkeztünk a Vén budai hársfák-ig. Eisemann elkezdte játszani a bevezető melódiát, ekkor Ajtay szinte kitépte a kezemből a példányt, egy fél mondat kíséretében: no, jól van, majd valahogy egyeztetjük… A történetet még az is színezi, hogy Ajtay összesen egyszer énekelte fel a Vén budai hársfákat. Amikor befejezte, széttárta a karját és beszólt a rendezői fülkébe: ezt tudom nyújtani… Nekünk ez épp elég – válaszoltuk. Azóta, több mint fél évszázada, ezt az egyszeri felvételt játsszák a legtöbbet.”
543   Búbánat 2013-10-15 13:58:11
A Híres operettek- könyvsorozat tizenhetedik köteteként már kapható:

Eisemann Mihály: Bástyasétány 77

Benne a CD-melléklettel!

/Kossuth Kiadó - Metropol Könyvtár- MTVA)

A kötetet írta: Albert Mária
52 oldal

A könyv felépítése:

- A szerző: Eisemann Mihály élete
- A Bástyasétány 77 – A vén budai hársfák
- Az előadóművészekről

A keményfedelű borítókon és a benti lapokon archív fotók találhatók az operett 1957-es rádió bemutatójának stúdiófelvételén és az első színházi bemutató előadásról (Blaha Lujza Színház, 1958) - neves művészek láthatók szerepeikben; plakátok, színlapok, előadás-jelenetek, ismertetők, publikációk, recenziók felhasználásával írta meg a szerző a Bástyasétány 77 című könyvét.

A CD-n szereplő énekművészekről rövid pályaképet valamint több fotót tartalmaz a kötet.

A kompakt lemezen hallható a Bástyasétány 77-részletek – összesen 11 szám – a rádió stúdiófelvételéről valók. Most, 2013-ban az MTVA engedélyével került fel erre a lemezre.

A Bástyasétány 77 úgynevezett „rádióoperett”. Eisemann Mihály nem színháznak, hanem kifejezetten a rádió felkérésére komponálta, amit elsőként a rádió mutatott be 1957 május 4-én. Az első színházi bemutatóra a rádiópremier után két héttel, 1957. május 18-án a Szegedi Nemzeti Színházban került sor, ahol Lendvay Kamillo pálcája alatt csendültek fel Eisemann Mihály dallamai. Az előadást Gyökössy Zsolt rendezte. A sikeres operett elindult hódító útjára. A kezdetekből még néhány bemutatót emelek ki. A szegedi premiert követte még ugyancsak 1957-ben a Kecskeméti Katona József Színház és a Szolnoki Szigligeti Színház Bástyasétány 77-bemutatói. Az első pesti bemutató a Fővárosi Operettszínház kamaraszínházában, a Blaha Lujza Színházban volt 1958. április 11-én, Horváth Tivadar rendezésében. További vidéki bemutatók 1958-ban: Pécsett és az Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban. A következő évben pedig Kaposváron és Debrecenben kerültek színre Eisemann Mihály „rádiós”-operettjének színpadra adaptált, újabb változatai.

Eisemann Mihály: Bástyasétény 77 - részletek

Szövegét írta Baróti Géza és Dalos László

Vezényel: Vaszy Viktor

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Tánczenekara, valamin a Földényi Kórus

Zenei rendező: Rónai István
Rendezte: Solymosi Ottó

Szereposztás - a CD-n kiadott zeneszámokban közreműködő előadók:

(A rádió teljes operettfelvételén a prózai részekben is az énekesek működtek közre, illetve a színészek meg énekeltek.)

Török professzor – Ajtay Andor
Anna, a lánya – Németh Marika
Péter, Anna szerelmese – Mucsi Sándor
Tini . Zentai Anna
Rudi – Rátonyi Róbert
Patkó – Fekete Pál
Elvira – Fejes Teri
Emánuel – Kazal László
Rózsi – Lorán Lenke
Ödön – Rozsos István


A CD-ről az alábbi számokat hallgathatjuk meg:

- Kék rózsa (próza: Anna, Tini, Bözsi; ének: Anna, kórus)
- Áldjon az ég, drága jó alma mater (próza: Péter, Rudi, Ödön; ének: Péter, kórus)
- Ezeregy akta (próza: Anna, Tini, Bözsi, Péter, Rudi, Ödön, Patkó; ének: Patkó)
- A vén budai hársfák (próza: Anna, Tini, Bözsi, Török; ének: Török)
- Ámor (Anna, Péter)
- Popocatepetl, oh (Elvira, Patkó, Emánuel)
- Te drága fény (Péter)
- Ha valaki szesztestvér (Tini, Rudi)
- Jöhet-e még? (Anna, Péter)
- Pest- Budán… (Tini, Rudi)
- Finálé: Bástyasétány 77 (Anna, Péter, kórus)

A CD- melléklet hanganyaga összesen 47:02 perc zenét tartalmaz a Bástyasétány 77 1957-es rádiófelvételéről.

A kéthetente szerdán megjelenő kötetek, így Bástyasétány 77 is, 1.690 Ft áron kaphatóak az újságárus helyeken.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Asuka Kawamura (zongora)
Haruka Iwashita (fuvola), Aya Shirai (cselló)
Asuka Kawamura zongora diplomakoncertje
HAYDN: 47. (h-moll) zongoraszonáta, Hob. XVI:32
PROKOFJEV: Szarkazmusok, op. 17
HUMMEL: Adagio, variációk és rondó egy orosz témára, op. 78
LISZT: h-moll szonáta

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. Terem

Házimuzsika a Zeneakadémián
Falvay Attila tanítványai
MOZART: G-dúr hegedű-brácsa duó, K. 423
Székely Anna Lilla (hegedű), Borka Ráhel (cselló)
HAYDN: 38. (D-dúr) zongoratrió, Hob. XV:24
Rebecca Lopez Mena (hegedű), Blaskovics Bence (cselló), Giorgia Fabro (zongora)
HAAS: Szvit oboára és zongorára, op. 17
Bálint Dóra (oboa), Máté Emese (zongora)
SCHUMANN: 3. (A-dúr) vonósnégyes, op. 41/3
Durst-Gál Márta, Orgován Csenge (hegedű), Zsótér Zita (brácsa), Márkus Ágnes (cselló)
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
Saki Kono (zongora), Blaskovics Bence (cselló)
Felkészítő tanárok: Falvay Attila (1, 2, 4), Botvay Károly (3), Kiss Péter (5)

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. Terem

Házimuzsika a Zeneakadémián
Csalog Gábor tanítványai

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Horváth Benjámin cselló diplomakoncertje
J. S. BACH: 3. (C-dúr) csellószvit, BWV 1009
BEETHOVEN: 4. (c-moll) vonósnégyes, op. 18/4
Szentimrei Noémi, Doffkay Eszter (hegedű), Papp Nóra (brácsa), Horváth Benjámin (cselló)
DVOŘÁK: h-moll csellóverseny, op. 104
a diplomázó barátaiból alakult zenekar
Vezényel: Ménesi Gergely

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Messa di Gloria / Lidércek

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Alexander Sitkovetsky (hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
Művészeti vezető: G. Horváth László
HÄNDEL: Concerto Grosso
ANDRZEJ PANUFNIK: Hegedűverseny
HOLST: Szent Pál szvit Op. 29, No. 2
BRITTEN: Variációk egy Frank Bridge-témára, Op. 10

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Granik Anna (zongora), Balogh Ferenc, Detvay M. Marcella (hegedű), Kiss Alexandra Enikő, Rudolf András (brácsa), Újházi Gyöngyi (csello)
TÓTH ARMAND: Duo Concertant
TÓTH ARMAND: Brácsa-szerenád
TÓTH ARMAND: III. vonósnégyes
TÓTH ARMAND: Eszterlánc
DOHNÁNYI: c-moll zongoraötös Op.1.
18:00 : Balatonfüred
Kisfaludy Színház

Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész
Mendelssohn Kamarazenekar
Művészeti vezető: Kováts Péter
MOZART hegedűversenyek és szimfóniák
A mai nap
elhunyt:
1896 • Clara Schumann, zongorista, zeneszerző (sz. 1819)
2000 • Jean Pierre Rampal, fuvolista (sz. 1922)
2002 • Kónya Sándor, operaénekes (sz. 1923)