vissza a cimoldalra
2019-09-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5879)
Társművészetek (1405)
Operett, mint színpadi műfaj (4061)
Kimernya? (3218)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1762)
Élő közvetítések (8127)
Opernglas, avagy operai távcső... (20315)
Erkel Ferenc (1063)
A nap képe (2154)
Franz Schmidt (3421)
Simándy József - az örök tenor (624)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25042)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7212)
Pantheon (2385)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4381)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3353   Búbánat • előzmény3347 2019-07-28 22:10:07

LÁTOGATÁS HUSZKA JENŐNÉL

  • Szinház és Mozi, 1955. április 1.

E látogatás előtt néhány nappal kezembe akadt a »Képes Krónika« című lap 1926-os évfolyama, melyben nagy örömömre egy egészoldalas Huszka interjút találtam, bizonyos Barátlh Kálmán tollából. A cikket elvittem Huszka Jenőhöz, aki figyelmesen nézi s azt mondja:
—Baráth Kálmán?... Ha akarja, bemutatom: a feleségem, Huszka Jenőné, született Arányi Mária, írói álnéven Baráth Kálmán ...

— Tízéves koromban írtak rólam először az újságok. Legközelebb a Zeneakadémia elvégzése után emlékeztek meg rólam, amikor — mint jogász — a kultuszminisztérium fogalmazója voltam és közben megírtam a Bob herceg zenéjét. Ösztönösen, érzésből írtam. Aztán jött a többi, az Aranyvirág, a Cül baba, a Tündérszerelem, a Lili bárónő, az Erzsébet, a Gyergyói Bál, a Mária főhadnagy. Ez utóbbi három történelmi témájú.  A hősi kor, a szabadságharc a második világháború előtt különösen foglalkoztatta képzeletemet.  Az 1942 szeptemberében végülis bemutatott Mária főhadnagy-ot nagy huzavona előzte meg: a német elnyomás elleni tiltakozása sokaknak nem tetszett.
— És a háború után?
— 1942 óta rengeteg zenei anyag gyűlt össze bennem s csak a megfelelő szövegkönyveket kerestem.
Megtaláltam Kristóf Károlyét, a Szép juhászné-t, amelyet a rádió mutatott be először, s most szülővárosom színháza, a szegedi színház adja elő, a tervek szerint április 24-én, nyolcvanadik születésnapomon... De ezt még megelőzi a Fővárosi Operettszínház, ahol a Szabadság, szerelem kerül színre a felszabadulás ünnepének tiszteletére. Ennek a daljátéknak a témája évek óta foglalkoztat s így örömmel fogadtam a nyáron az Operettszínház felkérését. Leutaztam a Balatonra, elkészültem az operettel — rövid egy esztendő alatt a másodikkal!
— És a továbbiakban? A következő hónapokban és években, túl a nyolcadik évtizeden?
— Egyelőre pihenek. Várom az operettszínházi bemutatót, amely az igen tehetséges rendező, Szinetár Miklós és a szereplők gondos munkája révén jó előadásnak Ígérkezik. Várom a Blaha Lujza Színház Gül baba előadását, amelyben Latabár Kálmán is játszik. Hogy ezután mi lesz?  Nem tudom. Annyi biztos: témám, mondanivalóm még van...

/Gáti Károly/

3347   Búbánat • előzmény3332 2019-07-26 21:27:32

Kapcs. 3332. sorszám

Szép siker a „Szép juhászné

(Esti Budapest – Rádióműsor-melléklete, 1954. december 24-től 1955. január 2-ig.)

 Tizennégy évi hallgatás után ismét operettbemutató szerzőjeként olvashattuk Huszka Jenő nevét. Sok évtized nagy színpadi sikerei után most a Rádiószínház mutatta be vasárnap este a „Szép juhászné“ című, Kristóf Károly szövegére készült új Huszka-operettet. Az „örökszép“, fülbemászó melódiák ősz mestere most sem tagadta meg önmagát. A „Szép juhászné“ bőven ömlő melódiái a mai hallgatóságban is a hazaszeretet érzését keltik fel és ápolják, ugyanúgy, mint ahogyan a „Szép juhászné“-hoz címzett budai vendéglőben ápolták a szabadságharc lángoló szellemét az ott gyülekező mesterlegények, jurátus-diákok, a Bach-korszak idegen elnyomói ellen lázadó, tüntető magyarok. Mert róluk szól ez az új és izgi-vérig magyar operett.

A Rádiószínház — mint mondani szokták — parádés szereposztásban mutatta be a „Szép juhászné“-t.

Már az is eleget mond, ha a címszereplővel, Neményi Lilivel az élén, ide írjuk Sárdy János (Szoboszlay Dénes), Petress Zsuzsa (Krisztinka), Bilicsi Tivadar (Brézelmayer). Rátonyi Róbert (Szép Rudi), Hadics László (Kovács), Makai Margit, Bánki Zsuzsa, Csákányi László, Rozsos István, Szilágyi Bea, Dékány László és Rajz János nevét.

A fordulatos, izgalmas szövegkönyv valamennyiüknek hálás szerepet juttatott s ők nagyszerűen meg is oldották ezeket. A zenében nem is egy olyan szám van — hogy csak a boldogságról szóló sanzont, a Szabadság-indulót és a Krisztinka-Rudi-kettőst említsük —, amely nagy népszerűségre tarthat számot. Nem csalódnánk, ha az említett sanzon nemsokára gyakori száma lenne a Szív küldi-nek! A rádió-nyújtotta lehetőségeket viszont nem ártott volna jobban kihasználni, mert sokszor az az érzésünk, hogy színpadi művet hallunk, nem pedig rádióoperettet.

Sokezer hallgatónak szerzett kellemes estét a Rádiószínház ezzel a bemutatóval. Az újságíró is kellemesebben érezte magát lakásában, a rádiója mellett, mint a pénteki sajtóbemutatón, ahol a tévedésből fűtetlenül maradt helyiségben „csak“ a darab, a zene és a színészek játéka forrósította a hangulatot. Viszontlátásra „Szép juhászné“, esetleg — színpadon?

3332   Búbánat • előzmény3325 2019-07-24 20:49:44

Huszka Jenő új operettje

/Magyar Nemzet, 1954. október 29./

A Fő-utca 15. számú házának kapujában szokatlan a forgalom. A csendes épület egyik lakásába rádiósok igyekeznek. Karmester, rendező, dramaturg, a zenei osztály vezetői, meg néhány művész. A házigazda, a 79 esztendős Huszka Jenő fogadja őket az ajtóban. A vendégek, lehetnek vagy tizenöten-húszan, helyet foglalnak. Elfogódottan figyelik az ősz mestert, amint leül a zongorához.
Huszka Jenő játszani kezd, másfél évtized hallgatás után írt új operettzenéjét mutatja be az egybegyűlt és a kíváncsiságtól izgatott fiataloknak, közülük többen most találkoznak először a Bob herceg és a Gül baba dallamainak alkotójával.
A zeneszerző keze fiatalosan fut végig a billentyűkön. Felcsendül az új operett, a "Szép Juhászné" első dallama. A dal olyan melodikus, hogy a második strófát már valamennyien dúdolják. Amint befejezi, lelkes tapsolásba kezdenek.
Fáradhatatlanul zongorázik az operett nagy mestere, miközben a társaság egy része a gyöngyfinomsággal leírt partitúra-oldalakat böngészi: hogyan is hangzik ez majd nagyzenekarral, szólistákkal, kórussal… Aztán kis csend.

Egy fiatal muzsikus feláll a helyéről, odalép Huszka Jenőhöz:
- Engedje meg, hogy valamennyiünk nevében egy mondatban foglaljam össze gondolatainkat: köszönjük, hogy e szép délután részesei lehettük... Igyekszünk, hogy a magyar rádió méltó keretek között mutassa be a legújabb Huszka Jenő-operettet!

 

"Bob herceg"-től "Szép Juhászné"-ig."

Ma este, 19.00 órakor sugározza a Kossuth-adó Huszka Jenő új operettjét, a „Szép Juhászné”t

/Szabad Ifjúság, 1954. december 19./

 Halkan muzsikáló, dallamosan csengő nevét bizonyára rengetegen ismerik ebben az országban. Az is lehet azonban, ha megkérdezed, kicsoda ő, sokan talán nem is tudnának hirtelenjében felelni rá. Pedig milyen gyakran találkozunk vele! Ezrek és ezrek dúdolják, fütyülik, éneklik, vagy merengve hallgatják, ami legelőbb az ő szívéből szökkent virágba. Csengő-bongó, gyönyörű muzsikája a szelek szárnyán reppenve járta be e földet és megpihen ma is ezüsthajú nagyanyók és első szerelemre lobbant unokák ajkán.
Magammal viszlek most, nyájas olvasó, egyetlen rövid órára a kedves dalok bölcsőjéhez, kigondolójához, megálmodójához ...

Öreg, derűs ember Huszka Jenő. Olyan éppen, mint a muzsikája, amely évtizedek óta mindig fiatalosan csendül fel. Ül a kellemesen meleg szobában, lábai plédbe csavarva, élénk szemében vidámság csillog. Beszélgetni kezdünk múltról, jelenről, tervekről.
- Hogyan barátkozott meg Huszka Jenő a zenével?
- Le kell ballagnunk, gondolatban, a szőke Tisza nagy városába, Szegedre. A szegedi zenedébe íratott édesapám, hogy hegedülni tanuljak. Kisgyerek voltam még, mindössze nyolc esztendős. Két év múlva vizsgáztam. Ha a szegedi újságnak, amely beszámolt erről a vizsgáról, hiszek, akkor: sikeresen. A középiskola után feljöttem Pestre, egyetemre és a zeneakadémiára jártam. Hubay Jenő hegedűművészt akart faragni belőlem kiküldött Párizsba, hogy zenekari gyakorlatot is szerezzek.
- S hogyan barátkozott meg a zene Huszka Jenővel?
- Pesten, az egyetemi kollégáim, hogy próbára tegyenek s valami hasznomat is vegyék, húszéves koromban jogászcsárdást komponáltattak velem. Akkoriban olvastam Martos Ferenc versét Bob hercegről, ebből meg melodrámát írtam. A „Bob herceg”, az operett, csak későbben született. 1902. december 20-án volt a bemutatója. Érdemes erről beszélgetni kicsit ...

- Beszélgessünk róla!

- Óriási angoltánc-őrület volt akkoriban Budapesten, színpadon csak külföldi, főleg angol szerzők operettjeit láttuk. Ezek között az én operettemet csak nagynehezen fogadta el a Népszínház, a karácsonyi „holtszezonra”. Hézagpótlónak szánták s nagy siker lett belőle: elérte a százas szériát, szemben a 15—20 előadást jelentő sikerekkel. A „Bob herceg" ráirányította a figyelmét az operettre a zeneakadémia évjáratának, ahol Kálmán, Jacobi, Szirmai tanult. Kálmán Imre hét évvel később, 1909-ben mutatkozott be a „Tatárjárás”- sal, Bécsben.
- Aztán?
- ...Jött a többi. „Aranyvirág”, ebben Szamosi Elza aratot nagy sikert, „Gül baba”, ebben tűnt fel Rátkay Márton. Környei Béla a „Tündérszerelem”-ben ugrott ki. A ,,Rébusz báró”-ban Petrás Sári, a „Nemtudomká”-ban Lábas Juci indult ... Hosszú volna folytatni a felsorolást.
- Végül hosszú hallgatás következett. Mi volt az oka ennek?
Inter arma silent Musae. Fegyverzaj közepette hallgatnak a múzsák. A Budapest felszabadításáért vívott harcokban 15-16 bombatalálatot kapott a ház s ránk szakadt. Feleségem édesanyja meghalt. A „Tündér szerelem” partitúrája a lángok martaléka lett. Nagyon megbetegedtem, elhagyott az erőm. De most már egészséges vagyok, újra komponálok.

A rádió megrendelésére írtam a „Szép Juhászné" című operettet, december 19-én mutatják be.
- Hogyan támadt a „Szép Juhászné” gondolata?
- Az én gyermekkorom nem esett messzire a szabadságharctól. Hitet, erőt s többször témát is merítettem 1848-ból. A „Szép Juhászné” valamivel később, 1859-ben, a sötét Bach- korszakban játszódik, a hasonló nevű vendégfogadóban, amelyet még Mátyás király építtetett. Ez volt az elnyomás ellen küzdő, a szabadságharc szent eszméjét valló magyar fiatalemberek központja. Ők elevenednek meg ebben az operettben…

- Tervei?
- Dolgozni, dolgozni, dolgozni!... Most írom Jókai Politikai divatok című műve nyomán készülő „Szabadság, szerelem" operettemet a Fővárosi Operettszínház részére. A címadó Petőfi-verset nagy szeretettel zenésítettem meg. A szövegkönyv Háy Gyula munkája. Tavaszra tervezzük a bemutatót.


S persze, hogy megkérdem még — a búcsúzás előtt — Huszka Jenőtől: mi a titka sikereinek?

- Azért lehet egyáltalán sikere a muzsikámnak, mert a nép megérzi benne, hogy az övé. Nem szavakkal, hanem zenével mondom el alkalomról alkalomra: mennyire szeretem én Budát, hegyeinket, völgyeinket, az embereket, gyönyörű hazánkat.

Öreg, derűs ember Huszka Jenő. És őszinte. Dalai a szívéből virágoznak s ezért lelnek örökös otthont ezüsthajú nagyanyók és első szerelemre lobbant unokák szívében.

/Simon. Gy. Ferenc/

3325   Búbánat • előzmény3324 2019-07-23 21:19:30

Az előbbi bejegyzéshez még pótlásként:

Kapcs. 3324. és 162. sorszámok

Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné
A Rádiószínház bemutatója: 1954. december 19. , Kossuth Rádió, 19.00 – 21.36

A bemutató-felvétel „színlapján”  szerepel: „bevezetőt mond Huszka Jenő” (a későbbi ismétlésekkor ez az adat  már nem szerepel a  színlapon.

Vezényel: Lehel György

Km.: a Magyar Rádió  Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Zenei rendező: Ruitner Sándor (a bemutató „színlapján” még nem tüntetik fel a nevét)

Rendező: Apáthy Imre

Szereposztás:

Özv. Szikszay Bálintné, a „Szép juhászné” vendéglő tulajdonosa (a bemutató szereposztás közlésében  csak egyszerűen: Szikszay Katalin  – Neményi Lili
Szoboszlay Dénes – Sárdy János
Kovács, jurátus – Hadics László
Breselmayer Tódor, patikus – Bilicsi Tivadar
Krisztina, a leánya – Petress Zsuzsa
Szép Rudi, illemtanár – Rátonyi Róbert
Castilla, színésznő – Bánki Zsuzsa
Atuneng grófnő – Makay Margit
Xavér, a fia – Dékány László
Dunkel – Csákányi László
Fruzsina, varrónő – Szilvássy Bea
Újdondász – Rozsos István
Katzenbeisser, fogalmazó - Rajz János
Hajótiszt – Lázár Tihamér
Csendőr – Palotai István

A műsorújságban a szereposztás felett Gencsy Sári (ének) feltüntetésre került, míg a későbbi Rádió Dalszínház-beli ismétlésekkor neve nem szerepel.

Történik 1856 tavaszán és nyarán, Pest – Budán

3324   Búbánat • előzmény162 2019-07-23 20:51:54

Kapcs. 162. sorszám

Kiegészítés

 A „Magyar Rádió” műsorújság

X. évfolyam, 50. szám

1954. dec. 13-19.

162   Búbánat 2008-04-13 00:49:18
187.) Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. december 19.

Vezényel: Lehel György
Km.: az MR Szimfonikus zenekara és énekkara

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Apáthy Imre

Szereposztás:

Özv. Szikszay Bálintné, a „Szép juhászné” vendéglő tulajdonosa – Neményi Lili
Szoboszlay Dénes – Sárdy János
Kovács, jurátus – Hadics László
Breselmayer Tódor, patikus – Bilicsi Tivadar
Krisztina, a leánya – Petress Zsuzsa
Szép Rudi, illemtanár – Rátonyi Róbert
Castilla, színésznő – Bánki Zsuzsa
Atuneng grófnő – Makay Margit
Xavér, a fia – Dékány László
Dunkel – Csákányi László
Fruzsina, varrónő – Szilvássy Bea
Újdondász – Rozsos István
Katzenbeisser, fogalmazó - Rajz János
Hajótiszt – Lázár Tihamér
Csendőr – Palotai István

Történik 1856 tavaszán és nyarán, Pest – Budán
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:30 : Budapest
Pesti Krisztus Király Plébánia

Mészáros Péter (ének), Bali János (furulya), Pétery Dóra (orgona)
"Concerti Ecclesiastici / Geistliche Koncerte"
Ars Sacra Fesztivál

18:00 : Budapest
Evangélikus Országos Múzeum

Szabó Balázs (orgona)
"Harmóniák harmóniumon"
Ars Sacra Fesztivál

18:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Premontrei Kántorátus
Műv. vez.: Kocsis Csaba, Farkas Domonkos és Balogh P. Piusz O. Praem. apát
Polifón vesperás
Ars Sacra Fesztivál

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Békefi Edina, Brassói-Jőrös Andrea, Tatai Nóra (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
VIARDOT: 6 Chansons du XVe siècle – No. 6 Les trois belles demoiselles
KEDVES CSANÁD: Új mű (ősbemutató)
ifj. VÉGH JÁNOS: Tavaszi dal (1865)
RAFF: Frühling auf dem Lande, op. 184/3
BEISCHER-MATYÓ TAMÁS: Tószunnyadó (tercett-verzió, 2019, ősbemutató)
SZIGETI MÁTÉ: Canciones excéntricas (2018, ősbemutató)
MASSENET: 3 Mélodies, deux duos et un trio, op. 2

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

19:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Tóth-Vajna Zsombor (klavikord)
Ars Sacra Fesztivál

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
19:00 : Győr
Richter terem

Győri Filharmonikus Zenekar
vez.: Medveczky Ádám
DUBROVAY: Ünnepi zene
BARTÓK: A fából faragott királyfi - szvit, BB 74
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezade, op. 35
A mai nap
történt:
1908 • Mahler VII. szimfóniájának bemutatója (Prága)
született:
1912 • Kurt Sanderling, karmester († 2011)
elhunyt:
1972 • Robert Casadesus, zongorista (sz. 1899)
2010 • Polgár László, énekes (sz. 1947)