vissza a cimoldalra
2020-06-03
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11497)
A csapos közbeszól (95)

Pantheon (2641)
A MET felvételei (452)
Momus-játék (5848)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7358)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3896)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62169)
Kimernya? (3638)
Társművészetek (1717)
Operett, mint színpadi műfaj (4313)
Opernglas, avagy operai távcső... (20488)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4809)
Franz Schmidt (3609)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1951)
Don Giovanni (264)
Charles Gounod (233)
Ilosfalvy Róbert (931)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3296   Búbánat • előzmény2034 2019-07-08 11:31:24

Kapcs. 2717.,  2034. sorszámok

II. Rákóczi Ferencet ezen a napon - 1704. július 8-án - Gyulafehérváron Erdély, 1705-ben a  szécsényi országgyűlésen magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választják.

E magyar történelmi eseményre emlékezés jegyében a Dankó Rádió mai operettműsorában részletek szólaltak meg Kacsóh Pongrác Rákóczi című daljátékából: a Magyar Rádió 1964-es stúdiófelvételéről bejátszott ének - és próza (dialógus) jelenetek előadói: Barlay Zsuzsa, Sándor Judit, Palcsó Sándor, Palócz László, Udvardy Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Kerekes János

A „Túl az Óperencián” adásában a héten minden nap Juhász Előd (zenetörténész, tévés és rádiós műsorvezető, szakíró, a hazai zenei ismeretterjesztés alakja) vendégeskedik, akivel a Dankó Rádió stúdiójában a felelős szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségeken, ma 18 órától.

 

2034   Búbánat • előzmény2033 2017-04-16 21:41:07
"nem mutatták be"
2033   Búbánat • előzmény1735 2017-04-16 21:39:06
Kapcs.: 1735., 942., 28. sz. sorszámokhoz

Amíg 1964-ben nem bemutatták a „Rákóczi” teljes stúdiófelvételét, addig korábban (1957) csak részleteket rögzített rádiófelvételről szólaltak meg Kacsóh daljátékának szép dalai: Polgár Tibor vezényelte a Magyar Rádió szimfonikus zenekarát, Szecsődy Irén, Szabó Miklós, Palló Imre, Déri Pál énekelt.

Kacsóh Pongrác: Rákóczi - Történelmi daljáték
Teljes felvétel.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek).

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reutheim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi felesége – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

A cselekmény helyszíne és ideje: a bécsi Hofburg (I. felv.), a nagyszombati kuruc tábor (II. felv.), a trencséni vár (III. felv. 1. kép), a Vereckei- szoros (III. felv. 2. kép), 1711-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején

A daljáték legnépszerűbb dala Rákóczi I. felvonásbeli „megtérése” („Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég, a dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél.”), az a dal, amelyet a címszereplő anyja levelének elolvasását követően énekel.

Ruitner Sándor zenei szerkesztő az alábbi gondolatokat fogalmazta meg és írta le a Rádióújságban, a daljáték rádiós bemutatója elé:

„December 15-én múlt 90 esztendeje, hogy megszületett Kacsoh Pongrác, a magyar daljátékirodalom kimagasló egyénisége, az a ’magányos csillag’, akinek pályája üstökösként ragyogott fel a hazai zeneirodalom egén. Az ő ’hangján’ sem előtte, sem utána nem beszélt senki, zenéjének őszinte bája, megnyerő varázsa, amely lázba hozta a századeleje színházi szakembereit és közönségét, ma is töretlen erővel hat. A népmesék hitető varázsa árad dalaiból és e dalok formálta színpadi alakokból. Zenei ábrázolása sohasem öncélú, mindig a dráma hű szolgája, sőt néha az az érzésünk, azért a színpadi játék, hogy e kitűnő muzsikusnak alkalma nyíljon a zenélésre. Pedig ez korántsem igaz. Hiszen ma is legnépszerűbb János vitézére a kész darabhoz fedezte fel Beöthy László , a Király Színház igazgatója. S amikor a János vitéz sikerén felbuzdulva Bakonyi Károllyal Rákóczi alakját formázták daljátékba, mást, újat tudtak nyújtani. Ez már nem a népmesék világa. Ez már dráma, a színpad szigorú törvényei szerint is.

A Rákóczi 1906-os bemutatóján a címszerepet az akkori idők kimagasló énekes egyénisége, Környei Béla alakította, és úgy gondoljuk, a Magyar Rádió úgy áldoz méltó módon a zeneköltő emlékének, ha mostani felújításán a Magyar Állami Operaház kitűnő énekesgárdájával mutatja be a daljátékot.”
1735   Búbánat 2016-09-17 11:05:32
A Dankó Rádióban délelőtti operett adásában egyebek közt részleteket hallhattunk

Kacsoh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba Rákóczi című művéből, mely a zeneszerzőnek a János vitéz mellett mindmáig a legismertebb zenés színpadi alkotása.

A „történelmi daljáték” teljes stúdiófelvétele a Rádió Dalszínháza bemutatójaként először 1964. január 4-én a Kossuth adón hangzott el 20.25 – 22.00 óra között.

Kerekes János vezényelte a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát
(Karigazgató: Vajda Cecília). Zenei rendező: Ruitner Sándor- Rendező: László Endre

Igazán impozáns névsor illusztrálja a szerepkiosztást:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reuthreim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

A Dankó Rádióban - a közel négyéves fennállása alatt – már többször felcsendültek a daljáték szépséges dallamai, a ma sugárzott három részlet a következő volt:

- Rákóczi és Amália búcsúkettőse: „- Kezembe a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell válnunk…” (Barlay Zsuzsa, Udvardy Tibor)

- Jelenet és dalcsokor (próza és ének) - Katica, Andris tárogatós és a kuruc kar jelenete (Andor Éva, Palcsó Sándor, Palócz László, valamint Újlaky Gábor, Ambrus András, Zenthe Ferenc, Turgonyi Pál, továbbá az Énekkar)

„- Ne bántsátok, korán még, ő a legnagyobb vitéz, ha megcsókol…/- összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen…./ - Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz… Kuczug Balázs a csatában mindig első…/- Duna-Tisza…”

Egy másik rádiófelvételről hangzott el a daljáték legismertebb részlete: „Rákóczi megtérése” Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető így konferálta be az elsőként elhangzó ismert, gyönyörű dalt:

„Az egyik legszebb magyar tenorária vagy mondhatjuk úgyis, hitvallás Simándy József tolmácsolásában, akinek éppen holnap fogjuk ünnepelni születésének 100. évfordulóját:”

(Simándy József felvételén közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Bolberitz Tamás vezényel)

Az operett adás ismétlését 18 órától sugározza a Dankó Rádió
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1904 • Jan Peerce, énekes († 1984)
1924 • Palánkay Klára, énekes († 2007)
elhunyt:
1875 • Georges Bizet, zeneszerző (sz. 1838)
1899 • ifj. Johann Strauss, zeneszerző (sz. 1825)
1998 • Erich Bergel, karmester (sz.: 1930)