vissza a cimoldalra
2019-06-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Momus-játék (5689)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61793)
Opernglas, avagy operai távcső... (20229)
Jonas Kaufmann (2389)
Új lemezek (99)
Élő közvetítések (7913)
Erkel Színház (10231)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1679)
Franz Schmidt (3349)
Pantheon (2355)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4504)
Kedvenc magyar operaelőadók (1118)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4362)
Beethovenről - mélyebben (694)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3268)
Operett, mint színpadi műfaj (3935)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3186   Búbánat • előzmény1995 2019-03-24 13:28:06

Kapcs. 1995. sorszám

a Magyar Rádió 6-os stúdiója Székely Endre Tavirózsa  ("Vizirózsa") című daljátákának felvételekor.

Ruitner Sándor zenei rendező és a Rádiózenekart vezénylő Erdélyi Miklós karmester.  - 1962

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePan

A rádiófelvétel szereposztása: 

Vízirózsa - László Margit
Halászlegény - Réti József 
Öreghalász – Székely Mihály
Vízikirály – Palócz László
Harangozó – Rösler Endre

A Magyar Rádió ének- és zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

 

1995   Búbánat • előzmény1994 2017-03-27 21:49:20
A zeneszerző másik dalműve, amiből a rádió felvételt készített: rádióopera, amit a Rádió Dalszínháza mutatott be 1962. augusztus 22-én a Kossuth Rádióban (21.30-23.22)

Székely Endre: Vízirózsa

A 20. századi magyar zeneszerzők között az egyik legellentmondásosabb pályafutás
Székely Endréé. Tekintsük át életét 1962-ig. 1912-ben született Budapesten, először zongorázni
tanult, majd a Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1937-ben kapott zeneszerzői
diplomát. Fiatalkora a mozgalmi munka jegyében zajlott, annak minden szépségével és
negatívumával együtt. 1945 után különféle kulturális szervezetek vezetője. 1950-ben alapító
karnagya a Magyar Rádió énekkarának. Mint zeneszerző – a „tömegdal és kantáta” korszakban ő
is főleg e műfajokat művelte.
Egy zenei vita során Székely Endre erős pártkritikában részesült. Ez fordulópontot hozott azéletében: felhagyott minden politikai-közéleti tevékenységgel és vidékre költözött.
A visszavonultság évei meghozták számára azt a nyugalmat, amely szükséges volt
továbbfejlődéséhez. Addigi zeneszerzői munkásságát átértékelte és elkezdte tanulmányozni a modern muzsika mestereinek alkotásait.
Az új bécsi iskola komponistáinak művei felfedezés erejével hatottak rá. Úgy érezte, számára is a 12 fokú hangrendszer alkalmazása ad lehetőséget kifejezőeszközeinek korszerűsítésére.

Székely Endre új alkotókorszakából két mű hangzott el a Rádióban 1962-ben: júliusban a
Képes Géza szövegére komponált Dózsa György c. oratóriuma, augusztus 22-én pedig a Rádió Dalszínházának bemutatójaként a Vízirózsa c. 3 felvonásos operája.

Várnai Péter zenetörténész az operáról így írt: „Székely Endre Vízirózsa c. operájának első verziója 1958-ban készült el, de a szerző 1961-ben átdolgozta, illetve néhány jelenethez új zenét komponált. Romhányi József szövegkönyve az ősi Undine történet alapján készült: az apja akarata ellenére földi férfihez feleségül menő vízi-tündér tragikus története. A darabot egy öreg halász prológusa és epilógusa keretezi. Az opera muzsikája az átdolgozás folytán érezhetően két világra bomlik. Az eredeti verzióhoz tartozó nagyobb részben Székelyt a vízcsobogás, a tündérek tánca és a vihar hangfestése köti le. Ezzel szemben az 1961-ben komponált szakaszok már többnyire a stílusváltás utáni hangot képviselik és technikájukban a tizenkét-fokú szerkesztésmódot követik. Bár Székely Endre első operájában a sikerültebb és a gyengébb pillanatok váltakoznak, mégis operaszerzői képességeit bizonyítják.”
/http://fonix-sarok.hu./

A rádiófelvétel szereposztása:

Vízirózsa - László Margit
Halászlegény - Réti József
Öreghalász – Székely Mihály
Vízikirály – Palócz László
Harangozó – Rösler Endre

A Magyar Rádió ének- és zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Ruitner Sándor az új rádiós bemutató elé a következő gondolatokat fűzte a Rádió és Televízió Újság aktuális számában:

„A Rádió Dalszínháza, tradícióihoz híven, igyekszik teret adni zeneszerzőink új alkotásainak és megszólaltatni minél több új magyar dalművet, - amint ezt a hallgatók az utóbbi években gyakran tapasztalhatták. (Egy esztendővel ezelőtt Petrovics Emil – Hubay Miklós C’est la guerre című operáját mutatta be.)
A sort szerda este Székely Endre – Romhányi József Vízirózsa című alkotása folytatja. Az opera stílusjegyeiben – a szereplők ábrázolásának dramatikus követelményei szerint – a modern és népzenei elemek ötvözete.
Az öreg halász elbeszélése foglalja keretbe a Vízirózsa és a halászlegény tragikus sorsú szerelmének történetét. Az öreg halász mondja el, hogy a mese szimbólum csupán és hősei élő alakok is lehettek volna itt a Balaton partján a földesúri elnyomás korában, amikor a Vízikirály volt az úr ’föld és víz felett’. A Vízikirály, akinek legkedvesebb lányát szereti el tündértársnői közül a szegény halászlegény és ezért a tettéért az egész halászfalut sújtja a félelmetes hatalom bosszúja.
S amikor véget ér Rózsa és a halászlegény szomorú históriája, szinte a mi gondolataink szólalnak meg az öreg halász ajkán: ’Mese volt, de a valónál igazabb…’ „

Várnai Péter fentebb idézett írását az operafelvétel bírálatával zárja. Kifejti:

„Az előadás minden dicséretet megérdemel. Erdélyi Miklós teljes átéléssel vezényli a darabot, a mű lírai és drámai szépségei egyaránt kellő kifejezéshez jutnak. S ebben nem kis érdeme van a munkáját mintaszerűen végző zenei rendezőnek, Ruitner Sándornak is. Énekkar és zenekar, valamint a szólisták hangzási egyensúlya igen jó, legfeljebb a szólisták hangja néha túlságosan is előtérbe kerül, ’fedi a zenekart’. Ez különösen az új kompozíciójú részeknél tűnik fel, mert itt a zenei anyag erősen polifonikus – szükséges lenne minden szólam önálló életének hangzásbeli kidomborítása. A Rádiózenekar egyébként bravúrosan győzte le a nehéz intonációs és ritmikai problémákat.
A szólisták közül Székely Mihály gyönyörűen zengő hangjával, László Margit és Réti József lírikus kifejezőkészségével és biztos muzikalitásával, Palócz László drámai erővel, Rösler Endre pedig kiélezett jellemábrázolással szolgálja az új magyar mű megszólaltatását.”
1994   Búbánat • előzmény423 2017-03-27 21:04:11
Székely Endre (Bp., 1912. ápr. 6. – Bp., 1989. ápr. 14.): zeneszerző, karnagy, főiskolai tanár, Erkel-díjas (1954, 1980) 1950-ben írt operettjét – Aranycsillag a 423. sorszám alatt említettem.

Találtam egy terjedelmes elemzést a kor első „szocreál” operettjéről. Érdemes elolvasni a tanulmányt:

“Árvíz az operett-színpadon”
423   Búbánat 2008-07-13 01:17:48
359.) Székely Endre – Hámos György: Aranycsillag

Rádiós bemutató: 1950-es évek közepe

Km.: Zentay Anna, Petress Zsuzsa, Latabár Kálmán …., valamint a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara

A mű a szocialista fejlődés (?) és a reakció harcát mutatja be Újfaluban, ahol éppen a villanyt készülnek bevezetni. Az árvizet kihasználva az egykori birtokos és néhány híve az új rend ellen szövetkezik. Hoska Lajos borbély hő vágya, hogy katona lehessen, úgy teljesül, hogy miután a bűnözők meglőtték, Honvéd Kórházba kerül.

Székely többi „komoly” műve hangversenytermekben szólalt meg.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál

16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kalocsai Eszter (brácsa)
Várhalmi Vera (zongora)
Németh Gábor (hegedű)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
Vezényel: Rajna Martin
Kalocsai Eszter brácsa diplomakoncertje
J.S. BACH: 5. (c-moll) csellószvit, BWV 1011
BARTÓK-SERLY: Brácsaverseny, BB 128
MOZART: Esz-dúr Sinfonia Concertante, K. 364

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Blaskovics Bence cselló diplomakoncertje
J.S. BACH: 3. (C-dúr) csellószvit, BWV 1009 – Prelúdium, Allemande, Sarabande, Gigue
BEETHOVEN: 2. (g-moll) cselló-zongora szonáta, op. 5/2
Közreműködik: Saki Kono (zongora)
SCHUMANN: a-moll csellóverseny, op. 129
Közreműködik: Taraszova Brigitta (zongora)

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Wagner-Napok
WAGNER: Az istenek alkonya

17:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Botos Veronika (brácsa)
Dallos Erika, Hegedűs Katalin, Laczkovich Miklós, Vida Mónika Ruth (zongora)
Kiss-Domonkos Judit, Maróth Bálint (gordonka), Csongár Péter, Székely Péter (klarinét), Mihályi Éva (hegedű), Menyhárt Zsuzsanna (fuvola), Szilvásy Júlia, Peták Ágnes (hárfa)
Botos Veronika, az Operaház szólóbrácsása vall életéről muzsikával és adomákkal fűszerezve
BACH: g-moll gambaszonáta, No. 3, BWV 1029
MOZART: Esz-dúr „Kegelstatt” trió, K. 498
BRUCH: Trió klarinétra, brácsára és zongorára, op. 83/1, Dal
HUBAY: Maggiolata, (Májusi dal), op. 15/2
BEETHOVEN: F-dúr románc, op. 50
PROKOFJEV: Rómeó és Júlia szvit - Mercutio
DOHNÁNYI: Serenade, op. 10 – részletek a C-dúr vonóstrióból
DEBUSSY: Szonáta hárfára, fuvolára és brácsára
RÁNKI GYÖRGY: Serenata all’antiqua (viola d’amore és hárfa)
SAINT-SAËNS: Le carnaval des animaux (Az állatok farsangja) – A hattyú (hárfa-mélyhegedű)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Mevsim Engin (hegedű)
Közreműködik: Saki Kono, Riho Noma (zongora)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
Vezényel: Rajna Martin
Mevsim Engin hegedű diplomakoncertje
MOZART: 5. (A-dúr) hegedűverseny, K. 219
J.S. BACH: 3. (E-dúr) hegedűpartita, BWV 1006
DEBUSSY: g-moll hegedű-zongora szonáta
HUBAY: Carmen-fantázia, op. 3/3

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál
18:00 : Edelény
Edelényi kastély

Kriston Tamás (hegedű), Nyíri Zsolt (hegedű), Siklósi Tamás (fuvola)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Gál Tamás
"Kastély-szerenád koncert"
BACH: d-moll versenymű két hegedűre BWV 1043
MOZART: G-dúr fuvolaverseny K.313
MOZART: A-dúr szimfónia K.201
A mai nap
született:
1909 • Willi Boskowsky, karmester († 1991)