Bejelentkezés Regisztráció

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)


3200 Búbánat 2019-04-05 10:28:21

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorából az elhangzott alábbi operettzenéket említem:  

Lehár Ferenc: A kék mazúr  - keringő (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)

Lehár Ferenc: Friderika – Goethe dala: „Óh, lányka, óh lánykám, imádlak én...!” (Vajk György német nyelvű énekfelvételéről hallottuk)

Florimond Hervé: Nebáncsvirág

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth adó 20.10 – 22.20

Fordította: Zágon István. Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Bródy Tamás

- Celestin belépője: Az egyik nevem Floridor, a másik nevem Celestin, Floridor az Celestin, és Celestin az Floridor” (Ráday Imre, km. Neményi Lili)

- Loriot dala: „Az én hazám, Saint-Étienne…/Óh, én szegény, szegény, bamba legény…” (Fekete Pál)

- Denise dala - Nagydob-kuplé „- Az utcán végig szól a zene, a banda játszik indulót. Egy kis nő lépked oldalt vele, s hallgatja a zeneszót…/Üssed csak, üssed jól, úgy jobban szól, üssed egyfolytában…” (Neményi Lili)

- Denise búcsúdala és az I. rész fináléja (Neményi Lili, Ráday Imre, a Földényi-kórus nőikara)

 

Jacques Offenbach: A szép Heléna

Magyar szöveg: Fischer Sándor

- Heléna románca - „A szép Heléna, így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz, csalogatón, szemembe néz. / Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes máz! Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a kúszik az erényes láb…” (Házy Erzsébet)

- A  III. felvonás fináléja   (Erdész Zsuzsa,  Gombos Éva, Házy Erzsébet, Koltay Éva, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Réti József, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

A mai műsor ez operett  nyitányának a dallamaival fejeződött be.

Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségen online (www.dankoradio.hu)

Az elmúlt napokban Bessenyei Ferencnek és Komlós Jucinak szentelt műsorokat Nagy Ibolya, a   hétvégén (péntek, szombat) pedig az ugyancsak 100 éve született Gábor Miklós színművészre emlékezik majd a  rádió „Túl az Óperencián” adása.


3199 IVA 2019-04-05 00:24:31 [Válasz erre: 3198 Búbánat 2019-04-04 14:49:56]

A második dedikált fényképen ugyanaz a felvétel látható: a film tükörképének másolata. 1955-ben tehát még volt tükörképe Kövecses Bélának, aki első – és kiváló alakítást nyújtó – Hoffmannom volt.


3198 Búbánat 2019-04-04 14:49:56 [Válasz erre: 3197 smaragd 2019-04-04 12:00:37]

Kövecses Béla Operaénekes. Budapesten született 1919. január 1-jén. Magánúton folytatott hegedűtanulmányokat, majd 1938-tól Jámbor László, Palotai Árpád, Lendvai Andor és Dr. Sipos Jenő növendékeként énekelni tanult. 1947-ben Rómában ösztöndíjasként képezte tovább magát Manfredo Polverosinál. 1946-tól 1975-ben történt nyugalomba vonulásáig a Magyar Állami Operaház magánénekese volt.

 

Kövecses Béla főbb operettfelvételei a rádióban:

  • Kálmán  Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő (részletek, 1954. február 28., Kossuth Rádió 13.00-) – Török Emil – Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Bitó Pál. Rendező: Rácz György
  • Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (részletek, 1954. március 17., Kossuth Rádió) – Török Emil – Házy Erzsébet, Neményi Lili, Kövecses Béla, Puskás Sándor, Maleczky Oszkár, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György. Albert István összekötő szövegét elmondja: Bánki Zsuzsa
  • Szenkár Dezső – Ambrózy Ágoston: A maláji lány (részletek, 1955) – Vaszy Viktor - Koltay Valéria, Németh Anna, Szőnyi Olga, Kövecses Béla, a Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara
  • Sidney Jones és Lionel Monkton – Fáy E. Béla – Gésák (részletek, 1955) - Bródy Tamás – Németh Marika, Vámos Ágnes,  Kövecses Béla, a Magyar Rádió énekkara és szimfonikus zenekara
  • Vlagyimir V. Scserbacsov: A dohányon vett kapitány (részletek, 1956) – Bánfalvy Miklós - Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Földényi-kórus, a  Magyar Állami Hangversenyzenekar.
  • Viktor Dolidze: Az elcserélt menyasszony (részletek, 1956. március 26, Kossuth Rádió, 16.10 – 16,42) – Várady László -  Petress Zsuzsa, Kövecses Béla, a Fővárosi Operettszínház ének- és zenekara
  • Grabócz Miklós - Kótzián Katalin: Kincskeresők (1956. április 4., Kossuth Rádió, 20.20 – 21.35) – Lehel György - Koltay Valéria, Ferrari Violetta, Feleki Kamill, Horváth Tivadar, Kazal László, Kövecses Béla, a Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara. Rendező: László Endre
  • Robert Planquette: A corneville-i harangok (részletek, 1956. szeptember 11., Kossuth Rádió, 17.25 - ) -  Vincze Ottó - Reményi Sándor, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara) 
  • André Messager: Nászéjszaka (részletek, 1957. január 5. , Kossuth Rádió, 14.30 – 15.00)– Lehel György - Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós,  a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
  • Leo Fall: Spanyol csalogány (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Orosz Júlia, Gyenes Magda, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, a Magyar Rádió Énekkara, a Magyar Állami Hangversenyzenekar.
  • Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara
  • Sidney Jones - Fái Jakab Béla, Makai Emil: San Toy (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Németh Marika, Kövecses Béla, a Magyar Rádió énekkara és szimfonikus zenekara
  • Ivan Tijardovics: Kis Florami (részletek, 1957) - Ivan Tijardovics - Lehoczky Éva, Zentay Anna, Kövecses Béla, Palócz László,  a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
  • Ivan Tijardovics: A sanghaji kaland (részletek, 1957) - Ivan Tijardovics - Lehoczky Éva, Kövecses Béla, Palócz László,  a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
  • Jacques Offenbach – Innocent Vincze Ernő: Fortunió dala (1958. június 22, Kossuth Rádió 20.20 – 21.25) – Fischer Sándor – Házy Erzsébet, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József,  a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc.
  • Kemény Egon - Erdődy János: Krisztina kisasszony (1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) - Lehel György - Petress Zsuzsa, Gyenes Magda, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert…, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
  • Szirmai Albert – Rajna Ferenc: Táncos huszárok (részletek, 1959. október 1., Kossuth Rádió, 11.20-12.00) – Bródy Tamás - Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla és Szabó Miklós, a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara.
  • Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (részletek, Qualiton, 1960) – Kerekes János – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Kenéz Ernő, Rajna András, Maleczky Oszkár, Palócz László, Göndöcs József, Kerekes Gábor, a Magyar Állami Operaház énekkara és zenekara.
  • Kerekes János – Erdődy János: A majlandi tornyok (1961. április 15., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) – Kerekes János - Szecsődi Irén, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Palócz László, Réti József, Reményi Sándor, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Török Tamás
  • Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.) – Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bilicsi Tivadar, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.
  • Leo Fall – Innocent Vince Ernő – Szabó Miklós: Az elvált asszony (1964. január 1., Kossuth Rádió, 13.30 – 14.50 ) – Bródy Tamás – Németh Marika, Zentay Anna, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, a Fővárosi Operettszínház énekkara, az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó.

És vannak még vele felvett operettrészletek:

Zeller: A bányamester; A madarász

Fall: Sztambul rózsája

Schubert-Berté: Három a kislány

Kálmán: Zsuzsi kisasszony

Lehár: Paganini

Lehár: A három grácia

stb.


3197 smaragd 2019-04-04 12:00:37

 

KÖVECSES BÉLA

100 éve született Kövecses Béla operaénekes, 1959-ben, a bemutatón 40 éves volt.

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony"

a Rádió Dalszínházának bemutatója

A képen: Petress Zsuzsa (Krisztina) és Bitskey Tibor (István, próza)

 

Száz éve született Kövecses Béla

/Opera Magazin - 2019. január - február - március szám/

 Január 1-jén múlt kerek száz esztendeje, hogy Kövecses Béla, a világháború utáni hazai operajátszás egyik legtöbbet foglalkoztatott tenoristája megszületett. A kerek évforduló alkalmából a tervek szerint 2019-ben emléktábla kerül a művész egykori lakóházára. Alakját a művész lánya, Kövecses Klára segítségével idézzük meg.

Karczag Márton/

http://www.opera.hu/data/opera/leaflet/4821/Opera_Magazin_33..pdf

Házy Erzsébet művészete és pályája Búbánat fórumtárs bejegyzését vettem át.

Karczag Márton összeállításában szerepel:

"Országos ismertségre a Rádióban énekelt számos operett- szereppel tett szert..."

Kövecses Béla főszerepet énekelt Kemény Egon rádióoperettjében

(ezt követően a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta):

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

1959 Magyar Rádió, rádióoperett 2 részben.

Főszerepben:

Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa és István: Kövecses Béla

továbbá:

Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.


3196 Búbánat 2019-04-04 10:44:26

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adás-sorozatának e heti műsor-összeállítását a szerkesztő-műsorvezető három nagyszerű színművésznek szenteli - akik idén lennének 100 évesek: Bessenyei Ferenc, Komlós Juci, Gábor Miklós

 Nagy Ibolya a hét első három napján Bessenyei Ferencet és művészetét helyezte a középpontba, az emlékezésben segítségére volt a beszélgetőtárs, a színművész felesége: a stúdióba meghívott Élthes Eszter. 

Ma és holnap Komlós Jucival egykor készült, a rádió hangarchívumából kikeresett riport- és interjúrészletek bejátszásai is segítik felidézni a színművésznő felejthetetlen alakját és hangját.

A műsorban egyebek között Jacques Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjének zenéje is felcsendült:

Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József

  • Euridike kupléja az I. felvonásból (László Margit)

Egy asszony, hogy ha csókot kap most… s ha vágya bármi, teljesül most, már hajnalban kel. Édes illatfelhő lebben, a szívemre száll…. szívem téged vár, szívem téged vár. Kit vár, kit vár… /A férjem mit sem sejthet még, nem sejti még, a szomszéd pásztort várom rég, őt várom rég. Őt várom rég….”

  • Euridiké és Jupiter kettőse, II. felv.:  „Légyjelenet” (László Margit, Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, Blum Tamás vezényel) - A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételéről, a bemutatója: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15

„- De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll… - csak legyeskedj legyecske egyszer  belejössz már!...  Ügyes légy! Zümmögve szállj…- Nézd, egy formás szárnyú szép légy! Egyet nem láttam még..../- Jöjj, kis legyecske, maradj nálam, bús árvaságom fékezd hát…. légy jó pajtásom, kedves társam…/- Nyakon csíplek, hogy el ne szállj!... Elkaplak, elkaplak te szemtelen kis féreg!...- Kedveske, majd a végén én csaplak le téged!.../- Jól van hát, így hálóm lesz ma hálód végre… zzzzzzzz… zzzzzzzz…”

  • Styx Jankó dala, II. felv. (Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Kerekes János):

„Voltam király Beóciában, hatalmas, édes, nagy király! Elhunytam, jaj, de pórul jártam, nincs most pénzem, egy vas sem már. Ez bizony fáj, de mégsem bánom, a földi kincset üsse kő! Az fáj, hogy szép, selymes párnán nem nálam háltál, drága nőm! Ó, bárcsak éltél volna nálam, mikor király voltam Beóciában!...”

  • Nyitány (A MÁV Szimfonikus Zenekarát Kesselyák Gergely vezényli) – Koncertfelvételről.

Ezt a délelőtti adást ma hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségen (www.dankoradio.hu).


3195 Búbánat 2019-04-03 19:29:37 [Válasz erre: 3192 Búbánat 2019-03-31 10:44:05]

Gulyás Dénes operaénekes születésnapján, Lehár Paganinijének rádiófelvételéről bejátszott részletek előtt Nagy Ibolya a Dankó Rádióban jelezte, hogy a közeljövőben ismét vendégül látja őt  - beszélgetni fog vele -  a "Túl az Óperencián" műsorában.

Magam részéről igen várom ezt a beígért találkozást az éter hullámhosszán át Gulyás Dénessel.


3194 smaragd 2019-04-03 18:13:47 [Válasz erre: 3193 Búbánat 2019-04-03 10:26:09]

 

Örülök, hogy a Kemény Egon zeneszerző fórumba ma beírt bejegyzésem tartalmi és formai elemei itt rámkacsintanak...köztünk, azaz a fórumokon marad...

Fontos, hogy a Hatvani diákjai CD megjelenése után az MTVA Zenei Archívumából Nagy Ibolya is sokkal több részletet, sőt szerencsés feltételek megléte esetén a teljes darabot műsorra tudja, tudná  tűzni, másrészt a korábban kimentett kettősök és más zenei részek most már nemcsak a jelenetekkel bővültek, hanem a már meglevők is teljességükben hallhatók.

Kemény Egon-mű legutóbb március 5-én szerepelt a Dankó Rádió műsorában, "A tavaszhoz" című rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarrra részletét hallottuk.

Érdemes és érdekes volt meghallgatni Élthes Eszter szavait, csakúgy mint férje, Bessenyei Ferenc riportrészleteit, beleértve a mai műsor végén azt, ahol a szenvedés és az igazgyöngy összefüggéséről beszél.


3193 Búbánat 2019-04-03 10:26:09

 

Dankó Rádió Túl az Óperencián című, nemrég véget ért műsorában hallhattunk egy részletet

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston Hatvani diákjai c. daljátékából.

 - Amálka és Hatvani professzor kettőse:

„Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok, aki hozzám való, avval elbujdosok. /Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától: Fáj-e mikor ősz időben elbúcsúzik a hazai tájtól? …/- Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak, hiába űznek itt, ott hiába várnak, magyarnak születtünk, itthon maradónak, télben is hűséges feketerigónak…” (Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  vezényel Lehel György) – Bemutató:1955.január 23., Kossuth Rádió, 20.30 -)

BESSENYEI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁN.

Vendég a stúdióban: Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc felesége, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett a héten (hétfőn, kedden és szerdán).

Most jelent meg a HATVANI DIÁKJAI - CD duplaalbum – a daljáték restaurált és digitalizált felvétele (MTVA)

A daljátékból az említett duettet 18.30-tól újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban. Műsorismétlés: ma 18 és 19 óra között, az interneten is elérhető online, a  www.dankoradio.hu oldalon. 


3192 Búbánat 2019-03-31 10:44:05

Nagy Ibolya, a Dankó Rádió Túl az Óperencián” adásának felelős szerkesztő-műsorvezetője a mai műsor elején Gulyás Dénes operaénekest köszöntötte 65. születésnapján.

Gulyás Dénes operettfelvételei közül most a Paganini részleteiben hallhattuk szép tenorját:  

Lehár Ferenc - Paul Knepler - Béla Jenbach: Paganini

I. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. március 14., Kossuth adó 19.15 – 20.35

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő.  A rádióra átdolgozta és alkalmazta Erdődy János

A felvételen közreműködnek: Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

hegedűszólót Hidy Péter játssza.

Vezényel: Sebestyén András

Paganini dala, II. felv.: „Volt nem egy, de száz babám, nem vártam én, míg csókot ád a lány! Szád ha ég, fürge légy! Rózsaszál! Azért vagy, hogy letépd! Mint lepke száll, csapong a férfivágy, mézet kínál ezernyi szép virág, férfiszív, egy se hív, drága lány, azért csapongok így! /Tudom, hogy őrjít az édes száj, tudom, hogy csalódni szörnyen fáj, tudom mily forró a friss vágy, a szív, tudom, hogy kiég a szenvedély…” (Gulyás Dénes)

Paganini és Anna-Elisa kettőse: „Egy magányos éjszakán álmot láttam talán…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)

Paganini és Anna-Elisa szerelmi kettőse, II. felv.: „- Súgd meg!  - Én mind elfeledtem rég!  - hány szerelmes bájos asszony volt már a babád?…/ - Nem szeret így téged más, oly lángolón…./- Csak egész valómmal érted élek, mást se kérek tőled én, csak  úgy szeress, és légy enyém!…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)

 

II. Keresztmetszet-felvétel  - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. május 2., Kossuth Rádió 19.00 - 19.50

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő. 

A felvételen közreműködnek: Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

hegedűszólót Ney Tibor játssza.

Vezényel: Bródy Tamás

- Bevezető (km. Ney Tibor - hegedű)

- Bella és Pimpinelli duettje, I. felv.:  „-Szép művészet, fütyülök terád, és nem vonz a tudomány! Ez én nékem örömet nem ád, így szól egy Don Juan. Nálam csak az a fő: nem kell más csak a nő!  Hogy minden asszony kapható, nekem ez jelszó! /Könnyű pille mind a nő, lepkeszárnyon libbenő, minden asszony már csak csókra vár és máris boldog ő. Könnyű pille mind a lány, kapható is mindahány, mint a lámpafényre, szállnak rám, így él egy Don Juan!...” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád)  

- Bella és Pimpinelli duettje, III. felv.: „Örülök a házasságnak, úgy a mesebeli élet vár,reggelire felszolgált vajhoz, ugyebár, méz is jár…/- Ha este nyit a színház, már ne számíts rám, jó híredre vigyázz, én megvárlak ám! Ha bálba kellett menned, mert táncra szottyant kedved, én ringatom a babát, ha bömböl netán….” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád)

A délelőtti rádióműsor ma 18 és 19 óra között újra meghallgatható az ismétlésben, online az internetes elérhetőségeken is.


3191 Búbánat 2019-03-30 10:00:08

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” mai adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya megemlékezett a ma 92 éve született Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művészről, Ágai Karoláról  (született Staud)  (Budapest, 1927. március 30. - 2010. február. 22. )

1961 tavaszán a  Rádió Dalszínháza bemutatta Johann Strauss Cigánybárójának első és máig egyetlen teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét az Operaház elsőrangú, kitűnő és már nagy népszerűségnek és elismertségnek örvendő fiatal művészeinek a közreműködésével.

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Ferencsik János vezényelte, kinek a rádióban ez az egyetlen operettfelvétele!

Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Operett három felvonásban – két részben (126 perc)

Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.

Vezényel: Ferencsik János

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Solymosi Ottó

A szereposztásból:

Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert
Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György
Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola
Ottokár, a fia – Bartha Alfonz
Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet
Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt
Carnero, császári biztos – Lendvai Andor 
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit)

Most az alábbi részletek csendültek fel erről a klasszikus operettfelvételről:

- Arzéna dala és jelenet az első felvonásból: „ A szép mennyasszony jön, várni mily öröm”; „Egy újabb kérő jött… már uram, istenuccse…”; ”Mily bűbájos látvány,  mily szép!”  „Tessék enni, friss kalácsot venni…”; „A lányodat megkérem én…”; „Ó mily szép, igazi angyal ő, az arcvonása megnyerő…” (Ágai Karola, Garancsy Márta, Ilosfalvy Róbert, Lendvai Andor, Melis György, énekkar)

- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)

- Jelenet és kincskeringő:Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Ildikó, Ilosfalvy Róbert)

- Zsupán belépője: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! Én írni!? de drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már ifjú gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész –  Különb a disznó hája, És ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom semmi más, Mint jó evés! És jó ivás!...” (Melis György, Lendvai Andor)


Az adás elején hallottuk még:

Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Jánoska  - Nyitány  (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó)  - keresztmetszet, 1960. augusztus 20., Kossuth Rádió 18.10 – 18.40

Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az interneten is (www.dankoradio.hu oldalon)


 

 


3190 Búbánat 2019-03-27 15:13:47

A Dankó Rádió mai operettadásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, a ma 343 esztendeje született vezérlő erdélyi fejedelmünkre, II. Rákóczi Ferencre emlékezett.  (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.)

Az Országgyűlés 2018. november 27-én egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amely a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította.

Az emlékév jelmondata megegyezik a Rákóczi-szabadságharc jelmondatával: Cum Deo Pro Patria et Libertate (Istennel a Hazáért és a Szabadságért)

 

Természetesen, a „Túl az Óperencián” műsorának zenei blokkjában részleteket hallottunk:

Kacsóh Pongrác: Rákóczi  - történelmi daljáték (1906)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek). 

Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Vezényel: Kerekes János

Zenei rendező: Ruitner Sándor.  Rendező: László Endre

A szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor 

Reutheim MagdaSándor Judit

Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor

Katica – Andor Éva

Kuczug Balázs – Palócz László

Sienawski hercegnő – Neményi Lili

Amália. Rákóczi felesége – Barlay Zsuzsa

Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)

Badinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky László

Makra Pál, jobbágy – Agárdy Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Göröncsér, Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

A daljáték bejátszott részletei között az operaénekesek prózában mondott dialógusai is helyet kapnak.

-Rákóczi megtérése(Udvardy Tibor)

Fülembe csendül egy nóta még, 
Ott szunnyadott már a szívembe rég.
A dajkanóták emléke kél, 
Egy árva népről bús dalt regél.

A hársfák lombja szomorúan rezdül,
Lassú sóhajtás száll, miként a szél.
Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár,
Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.

Csak most születtem, most érzem én, 
Csinált a jókedv, nem igaz e fény.
Latorca partján a nóta más,
Leányok ajkán galambsírás.

Legények ajkán csatakürtök hangja,
Sodor mint orkán, vihar, zokogás.
/:Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár.
Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.:/

- Kuczug Balázs dala, II. felv. „Csillagos az ég, az éj csöndes, jöjj ki, galambom, senki sem lát…”  (Palócz László – próza és dal)

 - Rákóczi és Amália búcsúkettőse: ”Kezembe a kezed, szívemre a szíved, édes párom. Tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell válnunk…”  (Barlay Zsuzsa, Udvardy Tibor)

- Búcsú a hazától (prózában – Agárdy Gábor, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor); – kórusjelenet (Énekkar)

- Rákóczi búcsúja  (prózában): Bercsényi! Hazánk határára értünk. Búcsúzunk!... Én elmegyek. Messze, idegen országba. Azoktól, akik visszafordulnak, búcsúzunk. … Még a szél is velünk zokog, amikor: búcsúzunk…. „ (Udvardy Tibor)

- Folytatva dalban: „Fülembe csendül egy nóta még…” (Udvardy Tibor)

 

Ez a zenei blokk az egyórás rádióadás második felében hangzik el; ismétlése a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között, valamint online a www.dankoradio.hu oldalon. 


3189 Búbánat 2019-03-26 20:44:51 [Válasz erre: 3171 smaragd 2019-03-13 05:15:52]

RÓZSAVÖLGYI ZENEMŰBOLT, BUDAPEST

MEGJELENTEK A CD-ALBUMOK!

KEMÉNY EGON DALJÁTÉKAI:

"HATVANI DIÁKJAI", "KOMÁROMI FARSANG"

 

Ár: albumonként 7.590 Ft.

(A CD-bemutatón, az Óbudai Társaskörben, 5.000 Ft/db áron vásárolhattuk meg a kiadványokat - aminek örülhettem akkor.)


3188 Búbánat 2019-03-25 13:04:41 [Válasz erre: 2072 Búbánat 2017-05-05 21:15:56]

Kapcs.: 2072. sorszám

A Dankó Rádió délelőtti, „Túl az Óperencián” operett-adásában elhangzott zenék között egy rádióoperett dallamai is felcsendültek.

Vincze Ottó A szüzek városa  című rádióoperettjéből szólalt meg három részlet. Mark Twain Lóvátett város című novellája nyomán a zenés komédia szövegét és verseit Vidor Miklós írta.

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. december 26., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

Km. a Földényi-kórus és az MRT szimfonikus zenekara.  Vezényel a szerző: Vincze Ottó

- Az öreg utcaseprő dala: „Ez itt a szüzek városa, Hadleyburg, itt senki nem vét soha az erény ellen, mindenki jellem..." (Bilicsi Tivadar, Palcsó Sándor, Csajányi György)

- Együttes: „Hallom a hangod kicsike rigó” (Andor Éva, Kovács Ibi, a Földényi-kórus)

- Együttes: Egy lány férfival …”  (Andor Éva, Kovács Ibi, Palcsó Sándor)

 

 Egész héten át az idén nyolcvan éves, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, szövegíró Aldobolyi-Nagy György a vendége a stúdióban, akivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget.

A délután elhangzó ismétlőadás időpontja: 18-19 óra

 


3187 Búbánat 2019-03-24 13:37:23

3186 Búbánat 2019-03-24 13:28:06 [Válasz erre: 1995 Búbánat 2017-03-27 21:49:20]

Kapcs. 1995. sorszám

a Magyar Rádió 6-os stúdiója Székely Endre Tavirózsa  ("Vizirózsa") című daljátákának felvételekor.

Ruitner Sándor zenei rendező és a Rádiózenekart vezénylő Erdélyi Miklós karmester.  - 1962

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePan

A rádiófelvétel szereposztása: 

Vízirózsa - László Margit
Halászlegény - Réti József 
Öreghalász – Székely Mihály
Vízikirály – Palócz László
Harangozó – Rösler Endre

A Magyar Rádió ének- és zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

 


3185 Búbánat 2019-03-24 13:12:42 [Válasz erre: 3149 Búbánat 2019-02-26 17:38:26]

Kapcs. 3149. és 43. sorszámpkhoz

Kiegészítésül egy másik fotó

a Magyar Rádió stúdiója Mark Twain Egymillió fontos bankjegy című művéből írt Londoni szenzáció című zenés játék felvételekor. - 1964.

Rátonyi Róbert színművész, Ruitner Sándor zenei rendező, középen kissé takarva Balassa P. Tamás karnagy, Lehoczky Zsuzsa és Németh Marika operett énekesek.

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePan


3184 Búbánat 2019-03-24 13:06:49 [Válasz erre: 3161 Búbánat 2019-03-07 17:34:31]

Kiegészítés:

A 3161.sorszám alatt  bemásolt fotóhoz

  a Magyar Rádió 6-os stúdiója az  Akik a színészábécéből kimaradtak című szórakoztató műsor felvételekor. Lehoczky Éva operaénekesnő.  - 1962

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePan

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e8/Lehoczky_%C3%89va_fortepan_137332.jpg/375px-Lehoczky_%C3%89va_fortepan_137332.jpg

 


3183 Búbánat 2019-03-24 12:52:37 [Válasz erre: 2021 Búbánat 2017-04-10 00:30:42]

Kapcs. 2021. sorszámhoz

a Magyar Rádió 6-os stúdiója, Huszka Jenő - Marton Frigyes Gül Baba című daljátékának felvétele. Ilosfalvy Róbert operaénekes és Németh Marika operett primadonna.  - 1962

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Forte.Pan

A daljáték keresztmetszete

„Bemutatjuk új operettfelvételünket” 

1963. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.42 – 14.57

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Rácz György

 


3182 Búbánat 2019-03-24 12:34:29 [Válasz erre: 1856 Búbánat 2017-01-08 17:47:48]

Kapcs.: 1856., 119. sorszámok

a Magyar Rádió stúdiója Miljutyin A cirkusz csillagai című operettjének felvételekor. Bitskey Tibor színművész és Németh Marika operett primadonna.  - 1962.

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePan

Rádió Dalsznháza bemutató: 1963. január 16., Kossuth Rádió, 13.58 - 16.25. (sugárzása közben tíz perces szünettel).

Írta: Jak Ziskind. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincue Ernő
Verseket Raics István fordította

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Marton Frigyes


3181 Búbánat 2019-03-22 16:45:16

A Farkasréti temetőben a napokban búcsúztatták és temették el az életének 81. esztendejében, március 2-án elhunyt táncdalénekest, színészt, humoristát, Koós Jánost.

A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott „Túl az Óperencián”  adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya mikrofonja előtt a  legendás művészre emlékezett az e heti két vendég az Operettszínházból: Vásári Mónika és Bardóczy Attila.

Koós János emlékére, most két ismert dalát hallottuk előadásában a rádió régi stúdiófelvételéről:

  • Kislány a zongoránál  - (Lovas Róbert – Szenes Iván)  - az 1968-as Táncdalfesztivál – 1. díj

Hallom ma is egyre a zenét
Látom, szinte látom a szemét
Elmúlt, s ami elmúlt sose szép
Rágondolni mégis gyönyörűség.

Kislány a zongoránál
Fehérebb az orgonánál
Jaj, de szépen játszotta a Liszt-rapszódiát
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Rabja voltam, mint egy kisdiák.

[…]

  •  Kapitány  - (ifj. Kalmár Tibor - Havasy Viktor)

Volt egy hajóút, lenn a déli tengeren 
és a nagy fedélzeten napozott egy lány! 
Nem tétováztam, hozzá léptem merészen, 
kis kalandot reméltem, de ő így szólt rám: 

Kapitány, Kapitány, ahány dokk annyi lány? 
Kár a szó, értem én, mit kíván! 
Kapitány, Kapitány, van ilyen csacsi lány. 

[…]

Kálmán-melódiák is felcsendültek ebben a rádióműsorban:

  • A bajadér Dal (Vásári Mónika)
  • A cigányprímás „Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók, fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók!...” (Koltay Valéria, Külkey László, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) – 1964. szeptember 7.,Petőfi Rádió, 20.00 – 21.00
  •  Marica grófnő  - Tűzről pattant barna lányok, nyalka szép legények, Csenger táján hogyha járnak a csárdába térnek…./Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom, gyúrjad, gyúrjad, sej de ma a bokám letáncolom…” (Németh Marika, Kishegyi Árpád, Külkey László, km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1963. február 2. Kossuth adó, 20.30 – 22.00

Az adást két Offenbach-daljáték nyitánya foglalta keretbe:

- „ Fortunió dala” - a Magyar Állami Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli (a teljes stúdiófelvétel bemutatója: 1958. június 22., Kossuth Rádió 20.20 – 21.25) 

- „ Eljegyzés lámpafénynél” -  a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli (a rádiófelvétel bemutatója: 1978. március 3.,  Petőfi Rádió 18.32–19.23) 

A délelőtti adás felvételét nemsokára  - 18 órától - ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén (www.dankoradio.hu).


3180 Búbánat 2019-03-21 11:17:43

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának második felében részletek szólaltak meg:

Kálmán Imre – Julius Brammer és Alfred Grünwald - magyar szöveg Szenes Andor – Szenes Iván: A montmartre-i ibolya

A Rádió dalszínháza bemutatója: 1983. január 1., Kossuth Rádió 20.30 – 22.00


Közreműködik: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara. Vezényel: Breitner Tamás

- Violetta dala, III. felv.: „Nem sok, amire kérem, ha szeret kicsikét…. Csak egy, amire kérem,  hogy szeress kicsikét…” (Kincses Veronika)

- Ninon és Florimond kettőse, I. felv.: „- Ha lenne egy parányi fantáziád… /- Ha volna egy csipetnyi fantáziád…/- Csak gúnyolj, Ninon, én könnyen bírom…” (Kalmár Magda és Rozsos István)

- Bevezető kórusjelenet ésMűvészhimnusz” - Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese, II. felv.: Művész, ha gyötör a szegénység…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, Énekkar)

- Ninon dala, II. felv.: „Ma, ha egy asszony kissé szép… /Carambolina, caramboletta…” (Kalmár Magda, férfikar)

- Violetta belépője, I. felv.: „Az én dalom egy egyszerű dal…”  (Kincses Veronika)  

- A II. felvonás fináléja (Kincses Veronika, Kalmár Magda, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, Énekkar)

 

Az adás ismétlése ma du. hat és hét óra között: „Túl az Óperencián” – amit az interneten is elérhetünk, a www.dankoradio.hu oldalról.


3179 Búbánat 2019-03-20 11:19:46

A Dankó Rádióban még tegnap Franz von Suppé Boccaccio (Erdélyi Miklós – László Margit, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Réti József és Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – 1961. június 24.,  Kossuth Rádió 20.30 – 23.35) és Lehár Ferenc: A víg özvegy (több felvételről bejátszott részletek szólaltak meg) című operettjeinek ismert dallamai csendültek fel, ma pedig  az ugyancsak híres operettnek,  a Csárdáskirálynőnek a zenéjét élvezhettük a rádió zenés műsorát hallgatva:

Kálmán Imre – magyar szöveg Gábor Andor: Csárdáskirálynő – az I. finálé 

(Valójában, ez a II. felvonás fináléja; a Rádió azonban két részben vette fel az operettet.)

Ea.: Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Nádas Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

 „Gyere csak, Bónikám... Én, Edwin Roland…Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma” … „Nincs szebb, mint a szerelem…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…”A lányok, a lányok angyalok…”


Házy Erzsébet és a többi énekes a dialógust is - saját beszédhangjukon - mondják...

A teljes operettet a Rádió Dalszínháza mutatta be először: 1968. június 1., Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00
 

A „Túl az Óperencián” adását - melynek legelején Offenbach A párizsi élet című operettjének pompás nyitányát hallhatjuk a (Loire-menti Filharmonikus Zenekar előadásában, vezényel: Marc Soustrot -  ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az interneten (a www.dankoradio.hu).


3178 Búbánat 2019-03-18 11:32:26

A ma délelőtti operettműsort hallgatva a Dankó Rádióban, érdekes összeállítást hallhattunk Fényes Szabolcs műveiből - egyvelegfelvélelről, melyben rövid részletek követték egymást-egybefűzve: Házy Erzsébet, Korondy György, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Zentay Anna,  Kishegyi Árpád, Melis György énekel, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Gyulai Gál János vezényli.

A Túl az Óperencián e heti vendégei a stúdióban: Vásáry Mónika és Bardóczy Attila, az Operettszínház művészei, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A délutáni ismétlés időpontja:  hat és hét óra között.


3177 Búbánat 2019-03-18 11:25:08 [Válasz erre: 3176 smaragd 2019-03-17 21:03:21]

Vártam már ennek a beszélgetős, visszatekintő, műsoros esten készített filmnek a megjelenését.  Fontos képes-hangos dokumentum. 


3176 smaragd 2019-03-17 21:03:21 [Válasz erre: 3171 smaragd 2019-03-13 05:15:52]

 

Közvetlen beszélgetésekkel, művészfellépésekkel, az est díszvendége meglepetésével, korabeli kritikák, cikkek bemutatásával, hangfelvételekkel idézi fel a most megjelent film

Kemény Egon személyét, zenéjét - a "Hatvani diákjai"  és a "Komáromi farsang" CD-k bemutatóján:

YT    https://youtu.be/FMRDsMg0nX4


3175 Búbánat 2019-03-16 10:01:53

A Dankó Rádió most véget ért operettműsorában ezek a zenék is elhangzottak:

-  Lehár Ferenc: Pacsirta – Keringő (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András)

- J. Srauss: A denevérAdél dala (Fonyó Barbara)

- Sullivan: KalózkalandAz Ellentengernagy dala (Andrejcsik István, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és zenekakara, vezényel Koczka Ferenc)

- Huszka Jenő: Erzsébet –Délibábos Hortobágyon” (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté)

- Kálmán Imre: Marica grófnő „Ringó vállú csengeri violám” (Fésűs Nelly, Bozsó József)-

- Kálmán Imre: A bajadér – „Jön-e velem nagysád shimmyt járni” (Fésűs Nelly, Bozsó József)

- Dal: Ó, Champs-Élysées!” (Császár Angéla )

- Zerkovitz Béla: Csókos asszony - „Asszonykám, adj egy kis kimenőt…” (Oszvald Marika)

- Buday Dénes: „Rózsalevél”  - dal a Kalotaszegi Madonna c. filmből„Elpihent a nagyvilág, elpihent a lomb…” (Sárdy János)

- Kálmán Imre: Tatárjárás Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Vincze Ottó)

 

A „Túl az Óperencián” adását ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a  Dankó Rádióban.


3174 Búbánat 2019-03-15 10:49:21

A mai nemzeti ünnepnapunk és az ötven éve elhunyt Sárdy János emlékezete indukálta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának délelőtti zenei összeállítását, melynek második felében csupa Huszka-melódia csendült fel a felelős szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya gondozásában:

Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép juhászné

A már hetvenkilencedik évében járó Huszka 1954-ben, a Magyar Rádió felkérésére új operettet ír, Szép juhászné címen. A darab a szabadságharc bukását követő időkben játszódik.

Hamarosan a darab színpadi változata is elkészült, melynek ősbemutatója a Szegedi Nemzeti Színházban zajlott le: 1955. május 8-án. (Az előadás egyik kiemelkedő teljesítményét egy kezdő színésznő, Domján Edit nyújtotta.)

Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió 19.00 – 21.35

Vezényel: Lehel György
Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara


Történik 1856 tavaszán és nyarán, Pest – Budán

Most az alábbi részletek hangoztak el erről a rádiófelvételről:

  • János szabadság-dala: „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)
  • János és Katinka kettőse: „- Vágyam tűzétől dobog most a szívem, nékem az élet semmit sem ér, búsongó lelkem idegenbe tévedt, mégis reméltem egyszer visszatérek, érdemes volt várnom, érzem, miért? /- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, egyedül az élet semmit sem ér, árva magányban múltak el az évek, féltem én, hogy így marad ez végleg…/- Nehéz időkben állok én melletted, becsüld a férfi hű és nagy szerelmét. Ha úgy kívánnád, érted tűzbe mennék, mert úgy hiszem, Te éppen úgy megtennéd….”  (Neményi Lili, Sárdy János)
  • Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc, hallgasd meg szívrepesve, hajnalba- délben- este, sohase félig engem látsz… …/ dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, libegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem, szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert)
  • Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/ csípje a kánya….félre a búval, mert csattan a csók…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja. Magyar lánynak a világon nincsen párja…..félre a búval, mert csattan a csók…. magyar lánynak a világon nincsen párja…” (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert)

Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy (1942)

Bálint dala, II. felv.:  „Nagy árat kér a sors a boldogságért! Megfizetünk mindenért, minden pillanatért…”  (Sárdy János)

A már 80 éves Huszka Jenő Jókai Mór Politikai divatok című regénye nyomán, Háy Gyula és Fischer Sándor szövegére, komponálta meg az utolsó színpadi művét: " Szabadság, szerelem"

A „Szabadság, szerelem” bemutatója 1955. április 2-án a Fővárosi Operettszínházban volt, a rádió stúdiófelvételére nem sokat kellett várni, alig egy hónappal később, 1955. május 10-én már hangszalagra rögzítették a darabot: a dalokat és kettősöket Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György énekelték, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, Várady László vezényelt. Érdekesség, hogy ezen a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György.

Most a következő részleteket hallottuk a daljátékból:

1.  Béla dala Hadics László előadásában hangzik el.Szabadság, szerelem” (Petőfi megzenésített verse is betétszáma a darabnak!): 

„Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom, feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem!”

2.  Judit belépője: „Száll, száll a tavaszi remény….” (Petress Zsuzsa)

3. Szerelmi kettős (Petress Zsuzsa és Jámbor László)

„Ó, csakhogy hazaértem, boldog ez a nap, hogy csókra idenyújtod újra ajakad! Sose féltem háború tüzében.../ - Áldom az ég urát, hogy nékem adott ma téged! Jó volt így várni rád, most érzem, mily szép az élet! ….Bennem most béke van. Száz fénylő szivárvány ragyog a felhők között le ránk. A szívünkben nem lehet nagyobb és szebb érzés, mint e láng! ”

4. Béla és a honvédek dala - „Virradóra, virradóra” (Jámbor László és a Földényi Kórus Férfikara): 

„Ráborult a szívre az éjszaka árnya, sok halott vitéznek, sápadt katonára, megkondult az életharang gyászos virradóra. Virradóra! Virradóra! Kiégett mezőknek fekete rögére piros rózsát hullat honvédeknek vére, sötét felleg hullatja a könnyeit a szónak. Virradóra! Virradóra!.,,/- Most a bécsi udvaroncok mulatoznak sorba, összegyűlnek pártosan víg halotti torra… Virradóra, virradóra!”

5. Nyitány

A délutáni műsorismétlés 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalán.


3173 Búbánat 2019-03-14 18:01:24

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának ismétlése most 18 órakor kezdődik. Benne részleteket hallhatunk Sárdy János felvételei közül két Huszka-operettből:

  • Huszka Jenő: Lili bárónő (részletek, 1956, Kossuth Rádió)  - Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Sárdy János énekel, közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Polgár Tibor vezényel
  • Huszka Jenő: Gül baba (részletek, 1956, Kossuth Rádió)  - Gyurkovics Mária, Sárdy János énekel, közreműködik a Földényi-kórus és a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Polgár Tibor vezényel

A „Túl az Óperencián”  adásában még részletek szólalnak meg az Abigél című musicalből is.

Kezdésként a Hoffmann meséiből a Barcarola dallamai csendülnek fel (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli), befejésként pedig ugyancsak Offenbach zenéje, A 66-os szám című daljáték nyitánya hangzik el (a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor vezényli).


3172 Búbánat 2019-03-13 10:07:51 [Válasz erre: 3170 Búbánat 2019-03-12 21:34:25]

Épp most ért végett a Dankó Rádióban az operettműsor:

Szirmai Albert: Mágnás Miska – Nyitány  (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

 

Franz Schubert – Berté Henrik Harsányi Zsolt magyar szövegét átdolgozta Innocent Vincze Ernő: Három a kislány  (1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00) 

 „Ó, drága szép muzsika, drága hang, úgy zsong a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit, Ilosfalvy Róbert) 

„Árva a ház, nincs kacagás”  (Palánkay Klára, Maleczky Oszkár)

 

Az 1966-ban Sárdy Jánossal készült rádióinterjú (Czigány György volt a beszélgetőtárs) archív felvételének bejátszása után  közvetlenül felhangzottak a János vitéz dallamai - az ötven éve elhunyt operaénekes  emblematikus szerepét, Jancsit énekli ezen a szép rádiófelvételen:

Kacsóh PongrácBakonyi Károly - Heltai Jenő: János vitéz – a II. felvonás fináléja (Lehoczky Éva, Sárdy János, Palló Imre, Szakács Sándor, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) -  a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27-én (vasárnap) a Kossuth Rádióban hangzott el, 18.40 – 21.05 óra között.

- A második fináléban ez a nevezetes dal is felcsendül: „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél” (Palló Imre)

 

A "Túl az Óperencián" műsorának ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a rádióban és az interneten is.


3171 smaragd 2019-03-13 05:15:52 [Válasz erre: 3110 smaragd 2019-02-07 05:11:06]

 

RÓZSAVÖLGYI ZENEMŰBOLT, BUDAPEST

https://kemenyegon.hu/

MEGJELENTEK A CD-ALBUMOK!

KEMÉNY EGON DALJÁTÉKAI: 

"HATVANI DIÁKJAI", "KOMÁROMI FARSANG"

Szerzőtársak:

- Ignácz Rózsa, Soós László, Ambrózy Ágoston (Hatvani diákjai)

- Gál György Sándor, Erdődy János (Komáromi farsang)

Főszereplők:

Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc  - Hatvani diákjai

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Korompai Vali, Zenthe Ferenc, Gönczöl János, Molnár Miklós, Gózon Gyula - Komáromi farsang


3170 Búbánat 2019-03-12 21:34:25

Utólag:

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában egész héten át Pozsgai Zsolt magyar drámaíró, színházi és filmrendező, forgatókönyvíró a vendég a stúdióban, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Ugyanakkor Sárdy János opera- és operetténekes emlékét (is) megidézi a  - a rádióműsor, a legendás tenorista halálának ötvenedik évfordulóján. A mai operettadásban a kiváló bonvivánra archív felvételről Németh Marika kedves visszaemlékezéseit hallottuk, előtte pedig egy másik archív interjúrészletben maga Sárdy mesél életéről, művészi pályája alakulásáról Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úti otthonában, 1966-ban Czigány György rádiós személyiségnek.  

Sárdy János mellett Kiss Manyi színésznő emlékéről sem felejtkezett el Nagy Ibolya, hiszen a Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész ma száznyolc éve született (1911. március 12. – 1971. március 29.).

Természetesen a ma elhangzott zenék javarésze az említett művészek énekfelvételeiről szólaltak meg.

Ezek között voltak:

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár 

- Lucy és Tom szerelmi kettős: Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája, királynőmnek tenném meg őt, az egész világ előtt…/Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elibe elmennék. Ha jönne a leány, szerelem ifjú tavaszán, csak az övé lennék…” (Németh Marika, Sárdy János, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara)

-  „Tom dala: „Tele van a szívem rejtelemmel, valakire vár az álmom már. Tele van a lelkem érzelemmel, ragyog a szívemben napsugár.” (Sárdy János, km. az Odeon zenekar) - zenés film, 1941

Farkas Ferenc - Dékány András – Dalos László: Zeng az erdő

- Kettős: „Domboldalon játszottunk valamikor régen.../ Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én, ránk várt az erdő a domb oldalán...” (Zentay Anna, Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) – Rádiófelvétel bemutatója: 1952. december 25, Kossuth Rádió 20.20 – 22.00

- Vidám kettős: „Hogyha egyszer ketten öregek táncra perdülünk” (Kiss Manyi, Csákányi László) - Rádiófelvétel bemutatója: 1952. december 25, Kossuth Rádió 20.20 – 22.00

Jurij Mijutyin: Nugtalan boldogság  (magyar dalszöveget írta: Romhányi József) - Kapitolina és Nyefjedovics vidám kettőse (Kiss Manyi és Fekete Pál, km. Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1959. január 1., Kossuth Rádió, 19.10 -22.00

Gyöngy Pál – Kristóf Károly: Minden jegy elkelt

Vidám kettős: „Rumba” (Kiss Manyi, Rozsos István, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gál Ferenc) - 1958. november 10.,Kossuth Rádió 20.20 – 22.00) 

Eisemann Mihály – Kellér Dezső: Fiatalság, bolondság – „Jaj, de jó a habos sütemény”  (Kiss Manyi)


3169 Búbánat 2019-03-11 16:35:06

A Dankó Rádió mai operettműsorában részletek csendültek fel előbb

Jacques Offenbach A párizsi élet című operettjének rádiófelvételéről  (Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Mészöly Katalin, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Miller Lajos, Rozsos István, Kovács Péter, Bordás György,  km.  az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás - 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00.

Ezt követően, az ötven esztendeje elhunyt Sárdy János emlékére szólalt meg néhány dal

Dankó Pista – Vaszy Viktor – Baróti Géza - Dékány András Darumadár /Dankó Pista/ című daljátékából.  A rádiófelvételen Petress Zsuzsa és Sárdy János énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vaszy Viktor vezényli.  (Dankó Pista dalaiból összeállította és zenéjét részben szerezte: Vaszy Viktor) - 1954, június 5. , Kossuth Rádió 20.10 – 22.00. 

A „Túl az Óperencián” délelőtti adását ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségeken.


3168 Búbánat 2019-03-10 20:30:19

1983. október 10., Petőfi Rádió 20.35 – 22.30

A Rádió Dalszínházának bemutatója

Lili bárónő

Huszka Jenő operettjének rádióváltozata

Szövegét és a verseket Martos Ferenc írta

Rádióra alkalmazta: Ruitner Sándor

Vezényel: Sebestyén András

Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc.

Zenei rendező: Fejes Cecília

A szereposztásból:

Malomszegi, bankár – Melis György

Lili, a lánya – Kukely Júlia

Illésházy László – Molnár András

Clarisse, színésznő – Zempléni Mária

Galambosi Frédi – Rozsos István

Berta, Lili szobalánya – Hűvösvölgyi Ildikó

József, komornyik – Tímár Béla

Emma, Clarisse szobalánya – Pregitzer Fruzsina

Becsey, jószágigazgató – Csákányi László

Rendező: Bozó László

Szerkesztő: Bitó Pál

 

Rádió dalszínházi bemutató

Huszka Jenő: Lili bárónő

Bitó Pál írása az RTV Újságban az operett rádióváltozatának 1983. október 10-i bemutatója elé.

A darab legszebb zenei részleteiből már korábban is készültek felvételek, de a teljes rádióbemutatóra csak most kerül sor.

A színházi ősbemutatót 1919. március 7-én tartották a Városi Színházban, Péchy Erzsivel a főszerepben. Az operett szövegírója, Martos Ferenc Svájcban élt, ezért a munka csak körülményesen haladhatott.

 „Az operett ilyen formában Svájc és Budapest között íródott, az akkori háborús cenzúra alatt nyögő Posta szíves engedelmével”mondta Huszka, a bemutató előtt. – „A szövegkönyv talán a legjobb azok közül, amiket Martos eddig írt. Elmés, mulatságos, és ami a fő, mindvégig érdekes. Nagy szerepe van benne a lírának is, igazi melegség árad belőle, amilyen csak született költő lelkéből fakadhat.”

A zeneszerzőről még sikerei tetőpontján írta valaki, hogy a magyar operett klasszikusa. S ha kicsit fellengzősen hangzott is ez a mondat, ma már senki sem vonhatja kétségbe tartalmának igazát.

A századforduló évtizedében a Bob herceg, az Aranyvirág, a Gül baba és a Tündérszerelem című alkotásával bizonyította be a kétkedő színigazgatóknak, hogy magyar szerző magyar zenés darabját is lehet százas szériában játszani.

A Bob herceg melódiái új fejezetet nyitottak a hazai operett históriájában. Nemhiába írta másnap a Budapesti Hírlapban Beőthy László, a Király Színház későbbi igazgatója, hogy „Huszka zenéje csupa új ötlet, csupa új dallam, s valamennyi  válogatott dallam és nem köznapi ötlet. Az a muzsikus, aki ennyit tud meríteni invenciójából, a mi mulattatásunkra és gyönyörűségünkre, még sok sikert fog megérni!”

Beőthy jóslata szó szerint valóra vált. Huszka még hat évtizeden át ontotta szebbnél szebb operettmelódiákat, s noha elsősorban magyar színházak számára dolgozott és soha sem „exportra” – megismerte, megszerette műveit a világ csaknem minden zenés színházának publikuma Párizstól Moszkváig. Nyugodtan mondhatjuk, minden új Huszka-premier esemény volt, mindegyik új darabjával megörvendeztette híveit eredeti zenei ötletekkel, kedélyes, szellemes, finoman érzelmes dallamokkal.

Ezért bízunk benne, hogy a Lili bárónő felújítása ismét kellemes szórakozást kínál a műfaj kedvelőinek.

 


3167 Búbánat 2019-03-09 10:35:23

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, két év után ismét Gyurkovics Zsuzsa színésznővel, sanzonénekessel beszélget a rádió stúdiójában - de most az eheti műsort azért is kiemelt figyelem övezheti, mert a  korát meghazudtolóan, bámulatosan fiatalos, friss szellemi és fizikai kondícióban lévő művésznő - aki éppen ma ünnepli 90. születésnapját  - fiával, Cséffalvay Gáborral és unokájával, Cséffalvay Dorkával érkezett, és így együtt, közösen visszapillantva a múltba elevenítik fel az ünnepelt életútjának, színművészi pályájának fontosabb állomásait.

Gyurkovics Zsuzsa 1959-ben

Az élő adásban telefonon bejelentkezett művésztársak - Csák József operaénekes, Hegedűs Valér zongoraművész és az idén ugyancsak 90. életévét betöltő Palcsó Sándor operaénekes - is nagy szeretettel, kedves szavakkal köszöntötték fel Gyurkovics Zsuzsát és emlékeztek a vele közös fellépéseikre, amely emlékek számukra nem halványulnak, máig megnyilvánuló barátságukban tovább élnek.

 

A Túl az Óperencián adásában egy daljátékritkaság felvételéről is hallottunk egy zenei bejátszást: Gyurkovics Zsuzsa és Palcsó Sándor  énekelnek  egy duettet („Repülj, madár, repülj!”)  az Angyal Bandi népdaljátékból: 

Jókai Mór novelláját rádióra alkalmazta Máder László

A népdalokat feldolgozta Grabócz Miklós

Szereposztás:

Angyal Bandi – Palcsó Sándor, 
Piroska – Gyurkovics Zsuzsa, 
Molnár – Kiss Ferenc, 
Onódyné – Sulyok Mária, 
Mesélő – Gáti József

Közreműködik az MRT női kara, Bódy Irma vezényletével és ifj. Magyari Imre népi zenekara.

Zenei rendező és szerkesztő: Solymosi János. Rendező: Cserés Miklós dr.

Bemutató: 1968. július 3. 17:20, Kossuth Rádió (37 perc)

Gyurkovics Zsuzsa tiszteletére – 90. születésnapján -  ma este a Duna Palotába szerveznek egy kis – zártkörű - ünnepi műsort – da amint megtudhattuk, mégsem zárkóznak el ha tisztelők, rajongók ellátogatnak oda, hogy  láthassák a Művésznőt és kifejezhessék iránta érzett szeretetüket.

Az adás elején a ma ötven éve elhunyt Sárdy Jánosra emlékezett Nagy Ibolya – a jövő héten minden nap a kiváló tenorista művészete, pályája lesz a középpontban  a "Túl az Óperencián" adás-sorozatában:

Sárdy János énekel - Buday Dénes: Kalotaszegi Madonna - Rózsalevél

Ezt a délelőtti rádióműsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is, a  www.dankoradio.hu oldalon, 18 és 19 óra között.


3166 smaragd 2019-03-09 06:13:59 [Válasz erre: 3164 smaragd 2019-03-09 05:16:28]

 

Lehoczky Éva a "Komáromi farsang"- ban szerepe prózai részét is maga játszotta  - lehet, hogy finom, szép beszédhangja rádiófelvételen csakis ebben a daljátékban maradt meg. 

Két jelenetben, a CD 2-n (23., 25.) hallható, a színtársulattal Lilla és Csokonai körében. 


3165 IVA 2019-03-09 05:40:58 [Válasz erre: 3163 Búbánat 2019-03-09 00:42:52]

Noha Petrovics Emil zenéjével, Makk Károly játékfilmet is készített Mikszáth kisregénye nyomán. A Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? a népes és pazar színészgárda (élén Makk méltán kedvenc színészei, Psota Irén és Darvas Iván) alakításától is élvezetes.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mit_csin%C3%A1lt_fels%C3%A9ged_3-t%C3%B3l_5-ig%3F


3164 smaragd 2019-03-09 05:16:28 [Válasz erre: 3162 smaragd 2019-03-08 19:38:47]

 

A "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" CD-bemutató filmje  "A zeneszerző: KEMÉNY EGON" YT csatornán https://www.youtube.com/channel/UCgSeVDBzibhPKm3T0JfnkfA  hamarosan megtekinthető lesz.


3163 Búbánat 2019-03-09 00:42:52 [Válasz erre: 402 Búbánat 2008-07-02 01:05:35]

Kiegészítés

Kapcs.: 402. sorszám bejegyzéséhez

Sárközy István – Benedek András – Semsei Jenő: A szelistyei asszonyok

A daljáték szövegét Mikszáth Kálmán kisregénye nyomán írták a szerzők, a verseket Innocent Vincze Ernő írta.

A Rádió Dalszínháza új bemutatója: 1983. augusztus 20., Kossuth Rádió 15.05 – 16.42

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Breitner Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Békés András

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Mátyás király – Kalocsay Miklós

Szelistyei asszonyok:
Anna – Mészöly Katalin
Mária – Sudlik Mária
Vuca – Zempléni Mária

Nagy András, kocsis – Miller Lajos (Csernák János)
Mujko, udvari bolond – Benedek Miklós
Rostó Pál, prefektus – Sólyom Nagy Sándor
Wolfgang, kocsmáros – Palcsó Sándor
Czobor hadnagy – Mersei Miklós
Vendelné, fogadósné – Divéky Zsuzsa
Marini lovag – Lesznek Tibor
Bánffy, ajtónálló – Dózsa László
Kassai Mihály, földesúr – Kertész Péter
 

A szerkesztő, Bitó Pál ajánló sorai a daljáték rádióbemutatója előtt,  az RTV Újságban jelentek meg:

Szelistyei asszonyok

„Mi vagyunk a szelistyei asszonyok, / Hárman jöttünk, de háromszáz van még ott, /Nagy királyunk megígérted, /mindahánynak te adsz férjet…”  Az operettműfaj kedvelői bizonyára jól emlékeznek még ezekre a sorokra, amelyek 1951-ben hangzottak fel először a Fővárosi Operettszínház színpadán, a Mikszáth Kálmán elbeszélése nyomán készült daljátékban. A szelistyei asszonyok ugyanis hosszú hónapokon át újra meg újra meghódította a műfaj kedvelőit. A fordulatos, romantikus történetet Semsei Jenő és Benedek András ültette át színpadra. Sárközy István fülbemászó muzsikája és Innocent Vincze Ernő versszövege hamarosan közkedvelt lett.

Valószínűleg ezzel a sikerrel magyarázható az is, hogy ez a daljáték sem kerülhette el sorsát. Legnépszerűbb melódiáiból rádiófelvétel is készült, így a darab országszerte népszerűvé vált.

Az 1951-es bemutatót követően a kritika megállapította: „Sárközy igen helyesen a népzene forrásához fordult. Láthatóan jól ismeri anyagát, s a népi motívumokra épített muzsikában néhány valóban sikerült népdalfeldolgozással örvendezteti meg a közönséget. A darabnak azonban alapvető fogyatékossága, hogy nem eléggé operett, s nem eléggé daljáték.”

E bíráló észrevétel ellenére a Szelistyei asszonyok legtöbb száma tartósan népszerű maradt. Alighanem ez is szerepet játszott abban, hogy a Rádió Dalszínházának szerkesztősége elhatározta: rádiószerűsített formában most már teljes egészében felveszi Sárközy daljátékát.

A zenei felvételek január végén kezdődtek stúdiónkban.

Külön érdekességként említjük meg, hogy ugyanazok a művészek játsszák és éneklik az egyes szerepeket. A közreműködőknek e kettős feladaton kívül az ősbemutató emlékével is meg kellett küzdeniük, hiszen akkor Gábor Miklós játszotta Mátyás király szerepét, Nagy András parasztlegényt Homm Pál alakította, a három szelistyei asszonyt pedig Honthy Hanna, Kiss Ilona, Zentay Anna. De a szereplők listáján még olyan nevek is álltak, mint Bilicsi Tivadar és Latabár Kálmán.

A felújítás tehát új szereposztásban hangzik fel, így bemutatónak is számít. Remélhetőleg egy újabb sikersorozat nyitányaként…


3162 smaragd 2019-03-08 19:38:47

 

Lehoczky Éva halálának évfordulója 2019-ben szinte egybe esett a "Komáromi farsang" CD dupla-album megjelenésével. 

Az 1798 farsangján játszódó  daljáték báli jelenetének egyik szereplője, olasz primadonnaként lép fel a gazdag kereskedőváros bálján. Fábián Juliánna (Berky Lili) írónő meghívására érkezett házában, ahol, Csokonai (Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc) találkozhatott Lillával (Házy Erzsébet és Korompai Vali.)

 

Valódi neve Kőmívesné, a vándor színésztársulat tagja, aki - ahogyan a darabban elhangzik - "csalogányénekével megszépíti bálunkat".

"...de mert olasznak csaptam föl, megnyíltak a szívek..." - mondta később Csokonainak, aki a bál után meglepődve fedezte fel a színésznőben az "olasz" primadonnát.

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Lehoczky Éváról készített emlékműsorában - Túl az Óperecián - riportokban hallhattunk a csodálatos operaénekesnő fordulatos életéről, megismerhettük útját az Operaházig. 

Elhangzott az a koloraturdal is - Kemény Egon - Erdődy János: Hajnali szerenád (Koloraturdal szimfonikus zenekarral, 1958), amelyet a Magyar Rádió felkérésére Kemény Egon komponált Lehoczky Éva  részére.

 

A "Komáromi farsang"-ban olasz primadonnaként a "Nel cor piú..."-val lép fel, amelynek végére Kemény Egon koloratur befejezést komponált - így bravúrária lett, ahogyan a CD bemutatón Kassai István zongoraművész kiemelte - magas F hanggal kitartva, briliáns szépséggel énekelte 1957-ben a Magyar Rádióban hangfelvételre Lehoczky Éva.


3161 Búbánat 2019-03-07 17:34:31

Hamarosan kezdődik a délelőtti operettműsor  - "Túl az Óperencián" - ismétlése a Dankó Rádióban (18.00 -19.00)

Benne:

Jacques Offenbach: Szökött szerelmesek

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57

Szövegét Laurencin és Michel Delaporte írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Huszár Klára

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Ma 94 esztendeje született Lehoczky Éva operaénekesnő, aki 92. életévében tragikus körülmények között vesztette életét.  

A rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya  szeretettel emlékezett meg a 2016 decemberében elhunyt kiváló koloratúr-szopránunkról, Lehoczky Éváról - akinek rádiófelvételei közül most az alábbi részleteket választotta ki ebből az Offenbach-operettből:

- Lucille dala: Jöjj, hát!...” (Lehoczky Éva, km.  énekkar) 

- A rendőrőrmester belépője: Sohasem  alszik a rendőrjárat--- de egy kis óbor sohasem árthat--- jó polgár! édes álmokat, mi ébren óvjuk házadat, mi ébren óvjuk házadat…. Én mindent hallok és mindent látok… és mindig ébren vigyázok rátok… jó polgár! édes álmokat, mi ébren óvjuk házadat, mi ébren óvjuk házadat….” (Palcsó Sándor) 

- Lucille és Gaston kettőse: Én mindig veled leszek… csak kettesben veled…” (Lehoczky Éva, Rozsos István)

- A rendőrőrmester kupléja:  Nem ismeretlen nő pedig, mert Bellerose őrmester én vagyok. A dolgom jól megoldom én, a bajban itt vagyok!  Én mindent hallok mindent látok --- szép városunkra én vigyázok, jó rendőr vagyok… Királyunk őre, törvényünk őre, erkölcsök őre, Bellerose, nem vagyok dőre, vágyom egy nőre, szívesen lennék hárem őre! …A párocska eltűnt…itt a városban rejtőznek… nem ismeretlen nő pedig, mert Bellerose őrmester én vagyok… (Palcsó Sándor)

- Finálé (Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, Rozsos István, énekkar)


3160 smaragd 2019-03-07 12:09:04 [Válasz erre: 3154 smaragd 2019-03-04 19:01:29]

 

HATVANI DIÁKJAI - Nagyon szép részlettel emlékezett meg Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Hatvani diákjai három fő szerepét alakító művész, Petress Zsuzsa és Simándy József elhunyta évfordulóján hozzákapcsolva Hatvani professzort alakító Bessenyei Ferenc születésének 100., ez évi jubileumát

A Hatvani diákjai bemutatója (1955) szinte egy napra esett Ignácz Rózsa születésnapjával (akkor 46 éves volt).

2019 - Kemény Egon halálának 50., 

2019 - Ignácz Rózsa születésének 110. és halálának 40. évfordulója.

A közel 15 perces részlet Hatvani éjjeli csillagászati megfigyeléseivel indul, famulusa mellette van, segítségére lenne, ám a professzor hamar észreveszi ennek okát, bánatát, sejti, hogy emiatt tölti ébren az éjszakát.

„Ha a távcsőbe nézel hosszasan....” halljuk  Hatvanit,  Bessenyei szelíden oktató hangján és Simándyt , aki  nagyon természetesen,  kiváló prózai előadással (ebben a daljátékban először operaénekesi pályája során) árulja el szíve titkát, professzora megértően a segítségére siet:  felfedi előtte, hogy milyen út vezeti el majd szolgadiákként a diplomaszerzéshez.  Máté - Simándy hálás hangon mond köszönetet és elindul  a megfigyelés előkészítésére.
Ekkor Amál kopog az ajtón, veszélyre figyelmezteti a professzort, és a  jelenet után most kezdődnek a duettek, amelyeket az utóbbi években is hallhattunk, most így teljességükben érvényesülnek a daljáték zenei, prózai és előadói szépségei, a zenei rendezés és a rendezés rádiós erényei.
"Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok...." énekli Petress Zsuzsa Bessenyei Ferenccel:
"Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak..." „...Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától..."

Máté toppan be és a jelenet folytatódik, meglepődve látja Amálkát Hatvanival beszélgetve, az éjszaka közepén...a professzor a fiatal leány hazakísérésére bíztatja diákját, aki készséggel teszi ezt, Amálka kedvére is....
"Az életemnél is jobban szeretlek Amálka" -  hangzik Simándy vallomása, olyan gyengéden, hogy minden bizonnyal emlékezetes maradt évtizedeken át a rádióhallgatók körében, ráismerhetnek, akik a CD-n újra meghallgatják, és a leendő hallgatók fülében is zengeni fog.
"Az ördöngős Hatvani vigyáz rátok, ha kell, kitoldja a szemét egy távcsővel" - szól Hatvani, védve és az illemre figyelmeztetve.

„Nézd, milyen csendes a holdfényes utca...” hangzik el a mondat, ismét megcsodálhatjuk, a színészi tehetséget, egy mondat szépségét, ahogyan Petress Zsuzsa megformálta, a hallgató szívéhez elérve, saját élményeinket érinti meg...
Kemény Egon korhű, finom zenéje átszövi a jelenetek egy részét is, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara szépen szólaltatta meg, a zeneszerző jelenlétében vették fel.
A „Túl az Óperencián” című műsorban gyakrabban hallott duett következik, Amálka és Máté dala:
„Felhőcske száll a Hold előtt...” Simándy József énekel, „Ha majd a fény…”
„Alszik a  város, szendereg...” Ambrózy Ágoston választékos, hangulatos versei.

A hosszabb részletet Simándy József hangja, Máté szavai zárják le, Amálkát nyugtatja kedvesen, Hatvanira utalva:
„Nem  leselkedik ő miránk, mikor a Holdat nézheti...” nagyzenekari befejezéssel.


3159 Búbánat 2019-03-06 09:05:00 [Válasz erre: 3158 Búbánat 2019-03-05 14:08:33]

Találtam  még ezeket is:

Erkel Jenő: Masinka (1903) -  Gúnydal

Forrai Miklós: Az istennő (1896) - Gúnydal az istennőről

Hűvös Iván: A két Hippolit (1905) – Nanetta gúnydala

Rádiófelvételükről nem tudok.


3158 Búbánat 2019-03-05 14:08:33 [Válasz erre: 3156 Búbánat 2019-03-05 10:29:57]

Majd még számbaveszek gúnydalokat operettekből; hirtelenjében ezek jutottak eszembe...


3157 smaragd 2019-03-05 12:29:48 [Válasz erre: 3156 Búbánat 2019-03-05 10:29:57]

 

KEMÉNY EGON, 20. századi magyar zeneszerző is komponált gúnydalt, 4 különálló strófa, szóló, kórus, à capella

"Gúnydal Napoleonról" 

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” 

Magyar Rádió, 1959, rádióoperett 2 részben. 

Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa, István: Kövecses Béla 

továbbá 

Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

 

Legközelebb  a daljáték CD kiadásakor fogjuk hallani... :-) vagy talán már korábban is.


3156 Búbánat 2019-03-05 10:29:57

"Gúnydalok" operettekből: 

- Charles Lecocq: Angot asszony lánya - Clairette gúnydala (Házy Erzsébet, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) - 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00

- Johann Strauss: Egy éj VelencébenAnnina gúnydala (Házy Erzsébet, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00

- Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágbanGúnydal Jupiterről (Dunszt Mária, Ágai Karola, Szőnyi Olga, Szabó Anita, Réti József, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Blum Tamás)  - 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15

- Leo Fall: PompadourCalicot gúnydala (Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00


3155 Búbánat 2019-03-04 21:47:44

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián"  operettműsorában Simándy József  és a száz éve született  (1919. február 10.) Bessenyei Ferenc  emléke mellett Petress Zsuzsa emlékének is szóltak a dalok: 

Forrás: Médiaklikk.cms.mtv.hu

Petress Zsuzsa, magyar színésznő, primadonna, a Budapesti Operettszínház érdemes és kiváló művésze volt. 

Ma tizennyolc esztendeje hagyott itt bennünket. (Budapest, 1928. december 11. – Budapest, 2001. március 4.)  


3154 smaragd 2019-03-04 19:01:29

A Dankó Rádió     mai műsorában:

SIMÁNDY JÓZSEF EMLÉKÉRE

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: HATVANI DIÁKJAI 

Magyar Rádió, 1955, daljáték

felvételeiből hallhattunk  jelenetet és duettet, zenei részeket, Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc és Simándy József főszereplésével, mindhárman az ének és a prózai szerepüket is alakították a darabban, amint már olvasóink előtt ennek története bizonnyal ismeretes.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

Az elhangzott részletek a most megjelent CD 2. lemeze elején találhatók:

Amálka és Hatvani kettőse....

"Megkérdeztem a madártól..."

majd két rövid jelenet következett zenei aláfestéssel - Amálka és Máté

Ezt követte

Amálka és Máté kettőse

"Ha majd a fény..." és a jelenet vége.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Túl az Óperencián  - Nagy Ibolya  műsora - Dankó Rádió

 


3153 Búbánat 2019-03-03 21:45:13 [Válasz erre: 460 Búbánat 2008-07-24 00:24:36]

 „A Filharmóniától a film-harmóniáig”

Beszélgetés Vincze Ottóval

/RTV Újság - 1982. április 12., Ungváry Ildikó/

Sajnos, ez a szellemes cím nem tőlem származik. A Rádióélet 1943. decemberi utolsó számában leltem rá, ahol Vincze Ottó szerzői estjét harangozták be vele. Ezért is mondhatjuk el ma róla, hogy a Rádió háziszerzője immár négy évtizede…

A beszélgetés apropója pedig a művész közelgő 75. születésnapja és Opera Szmirnába…? című új – Goldoni művére szerzett – zenés játékának a bemutatója.

- Még gimnáziumba jártam, amikor már az akadémián zeneszerzést tanultam. Első rádiószereplésem bátyám, Innocent Vincze Ernő rádiórendezéséhez kötődik. „Az utrechti diákok”-at rendezte, még a Rákóczi úti Stúdióban. Ezt kísértem – élőben – zongorán. Azóta is szívesebben dolgozom egyenes adásban, mint felvételre. Akkoriban 1 – 2 óránk volt a próbára, a szünetben átmentünk a kollégákkal egy deci nemes kadarra a Kis Pipába, s aztán jöhetett az előadás… Egyik nagyzenekari bemutatóm után (Capricciómat játszotta a Filharmónia, Ernest Ansermet vezényletével) felkeresett a Rádió főrendezője, és legnagyobb meglepetésemre egy farsangi keringő megírásával bízott meg. Az „Espresso” siker lett, s meghozta a következő megbízást. Az már sláger lett. Ettől kezdve vagyok kétarcú szerző: egyik arcom komoly áhítattal fordul az instrumentális muzsika felé, a másik – derűvel – szórakoztató zenét művel.

Sorra születtek darabjaim: operettek („Farkas a havason”, „Boci-boci tarka”, „Párizsi vendég”…), zenés játékok („Budai kaland”, „Kedves rokonok”, „Cseberből-vederbe”…), majd pedig a különféle filmzenék („Futótűz”, „A Noszty fiú esete Tóth Marival”, „Az aranyember”, Homoki-Nagy filmek kísérőzenéje…)

Egyébként mindig úgy éreztem, legjobb munkáim az íróasztal mellett születnek, még ha voltak is nagyon sikeres színházi bemutatóim. Ezek a mindennapi kenyeret adták csupán… Az ember különben egész életében két dolgot keres: az izgalmat meg a nyugalmat. Nekem mindkettőből kijutott.

- Rádiós élete izgalmas volt-e, vagy inkább nyugalmas?

- Ezt a munkát mindig szerettem, mert nincs benne lehetetlenség. A rádióban muzsikával mindent ki lehet fejezni, két szerelmes andalgását a fasorban, szívbéli megrendülést, vagy akár a helyzetkomikumot. A rádió láthatatlan film, ellentéte a valahai némafilmnek. S itt akár a zenét is „látni” lehet… Érdekes, a tévével sosem volt sikerem, pedig azt hinné az ember, hogy ott a kép sokat segít.

- S a legújabb – immár kilencedik – zenés rádiójáték milyen lesz?

- Nagyon jókedvű és emberszerető. Félúton a hetven és nyolcvan között már ennél többet nem akarhat a zeneszerző.

 

Vincze Ottó: Operát Szmirnába...? - zenés játék

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. április 12., Kossuth adó: 15.05 – 16.00

Goldoni ötlete nyomán írta: Rácz György

Vezényel: Nagy Ferenc

Km.: az MRT szimfonikus zenekara

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Bozó László

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Ali, szmirnai kereskedő – Begányi Ferenc
Gróf Lascari, operabarát – Rozsos István
Tognina és Annina, operaénekesnők – Kincses Veronika, Csengery Adrienne
Pasqualino, tenorista – Korondy György
Carluccio, baritonista – Gáti István
Maccario, librettista – Gregor József
Lucrezia – Esztergályos Cecília (próza)
Szolga – Buss Gyula (próza)

 

Vincze Ottó sokoldalú komponista volt. Írt filmzenéket: például ő komponálta A beszélő köntös (1941), Liliomfi (1954), Gábor diák (1956), Alázatosan jelentem (1960), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), Az aranyember (1962), Tüskevár – TV-sorozat (1967) zenéit. 

A rádió felkérésére írt daljátékokat: Kis szekeres, nagy szekeres (ötvenes évek vége), Cseberből vederbe (hatvanas évek közepe), Szűzek városa (1964), Lope de Vega, Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal (zenés játék, 1966), Hétfőtől szombatig (zenés játék), Kedves rokonok (zenés játék, 1972), Zenélő piramis (zenés játék, 1974), Operett Szmirnába (zenés játék, 1982) 

Vincze Ottó számos dalt is komponált. 

Színpadi operettjei: Farkas a havason/Havasi szerelem (Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház, 1951), a legismertebb műve a Fővárosi Operettszínházban 1953-ban bemutatott Boci- boci tarka című háromfelvonásos operett, melyből a rádió stúdiófelvételt készített (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa, Hadics László). 

Ugyancsak az Operettszínház mutatta be 1954-ben a Párizsi vendéget, amelyből a következő évben részleteket vett fel a rádió (Km. Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, az MR szimfonikus zenekara, vezényel: Várady László. )

A Budai kaland című operettjének bemutatója 1962-re esett, amit a Blaha Lujza Színház adott elő. Ebből az operettből is van felvétele a rádiónak: a Rádió Dalszínháza bemutatója még ugyanebben az évben történt. A stúdiófelvételen énekelnek Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós. A Magyar Állami Hangversenyzenekart és a Fővárosi Operettszínház Énekkarát Gyulai Gaál Ferenc vezényli.

Mint karmester – a saját szerzeményein kívül - Offenbach-, Planquette-, Millöcker-, Dunajevszkij-, Huszka-, Jacobi-, Kálmán-, Lehár-,  Lajtai-operett stúdiófelvételén (rádió, hanglemez) vezényelte zenekarait.

Vincze Ottó (1906-1984) zeneszerző, karmester 

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/vincze-otto

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16816.htm

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:0h6AlA3kJOgJ:www.zti.hu/mza/docs/Berlasz70/Berlasz70_BozoPeter_Mufaji_hagyomany_es_politikai_kisajatitas.pdf+&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
 


3152 Búbánat 2019-03-03 17:40:58

A Dankó Rádióban hamarosan - 18 órától - ismétlésre kerül a délelőtti operettadás ("Túl az Óperencián")  melyben egyebek közt elhangzott egy operarészlet is Verdi Traviatájából: Brindisi (Bordal –duett) – Orosz Júlia és Udvardy Tibor énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Simon Albert.

A Kossuth-díjas operaénekes, Orosz Júlia, a Magyar Állami Operaház örökös tagja - aki ma 111 esztendeje született (1908. március 3. - 1997. október 19.) – operettfelvételei közül is felcsendült egy részlet: feledhetetlen szopránján Irene dala hangzott el Johann Strauss  A királyné csipkekendője című operett rádióváltozatából (km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényel).  - a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. november 4. Kossuth rádió 20.30 – 22.00

Az operettvonalat képviselte a műsorban Kálmán Imre Marica grófnőjének néhány részlete is – a felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2012. október 21-én. Erről a felvételről szólaltak meg most dalok Bordás Barbara, Boncsér Gergely énekével, és egy másik felvételről hallhattuk még Vadász Zsolt, Lukács Anita Szendy Szilvi, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté énekét is. Az Operettszínház énekkarát és zenekarát Makláry László vezényli.


3151 Búbánat 2019-02-28 11:14:22

A Dankó Rádió mai operettműsorában -Túl az Óperencián” - néhány részlet szólalt meg

Behár György – Szabó György - Baranyi Ferenc Fekete rózsa című, Szendrey Júlia életének egyik megrázó szakaszát feldolgozó daljátékából.

A daljátékból László Margit  („Akit a szerelem sírig elkísér”; Párja nélkül a madár…”)  és Róka István („Ó, miért, hogy a boldogságom…”) énekelt dalokat,  km .a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Pál Tamás. A stúdiófelvétel 1974-ben készült.

A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádió hullámhosszán és online az interneten.

Érdemesnek tartom e ritkán felhangzó daljáték színpadi bemutatójáról megjelent egyik méltató kritikát ide bemásolni:

Fekete rózsa

Romantikus dalmű bemutatója Kaposvárott

  • Magyar Nemzet, 1974. március 14.

Petőfi özvegyének képzeletbeli perét újítja föl Szabó György, amikor színpadra vitte Szendrey Júlia életének egy rövid szakaszát. Megérteni és megértetni akarta az asszony elhatározását, hogy ismét — és hamarosan — férjhez ment, így hát hiteles dokumentumok, kutatások alapján földolgozta e második házasság előzményeit. A Fekete rózsa című darabban az osztrák titkosrendőrség mesterkedéseit mutatja be, azoknak a bécsi ügynököknek az intrikáit, akik később Széchenyit az öngyilkosságba, 1850- ben pedig Szendrey Júliát egy korai és Petőfihez méltatlan második házasságba kergették. A hazugságok, a provokációk, a tőrbecsalás ördögi gépezetét Szabó György úgy ábrázolja, hogy abból a néző előtt világosan kitűnjék: Heydte ezredesnek a Petőfi elestéről írott jelentése pontosan ezt az utat szabta meg az ifjú özvegy számára.

Történelmi dokumentumdráma is lehetett volna a Fekete Rózsa, de Szabó György musicalpályázatra készülvén zenés darabot formált ebből a témából. Műfaja szerint tehát a Fekete rózsa romantikus dalmű lett, Behár György zenéjével, Baranyi Ferenc — és részben Petőfi — verseivel. Világos a szándék: a szerzők az adott és olykor már kompromittált műfajt belülről kívánták megújítani, azt akarták bizonyítani, hogy Kacsóh Pongrácz és Farkas Ferenc útját lehet, sőt érdemes is folytatni.  

A bizonyítás nagyrészt sikerült is. Szendrey Júlia alakja a hangulatos, szép zenével övezve, drámaibban bontakozik ki, és egy fényes főúri bál, a bujdosó 48-as honvédeket rejtegető cigánysereg, vagy a fogadó, ahol tőrbe csalják Júliát, a muzsika által még plasztikusabbá válik. Szokványos ábrázolásra téved azonban a darab, amikor a zene Haynau helyettesének a Júlia iránt ébredt szerelmét ábrázolja; Lichtenstein hercegnek régi operettek öregedő hősére emlékeztető, itt föltétlenül hamis és történelmietlen szerepét a tenorária még jobban hangsúlyozza. Bizonyos magyarkodásokat ugyancsak fölöslegesen hordoz a darab. Kétségtelen azonban, hogy Szabó György szövege a legtöbb helyen irodalmi veretű, nemes anyagból szőtt, finoman korhű, Baranyi Ferenc versei pedig ízlésesen igazodnak a témához, meg a romantikus hangvételhez is.
A muzsika külön méltatást kíván. Behár György az úgynevezett könnyűzenének egyik legigényesebb mestere, mégsem áll úgy a zenei élet középpontjában, ahogyan ezt megérdemelné. Pedig a Fekete Rózsához írt muzsikája is egyaránt tanúskodik fölényes mesterségbeli tudásáról, dallamgazdagságáról, az invencióról és a jó iskolázottságról, — Siklós Albertnál és Weiner Leónál tanulta a főiskolán a zeneszerzést. Behár most valóságos bemutatót, kis zenei tárlatot tart munkáiból; nagyszerű formakészséggel tud bécsi keringőt, népies műdalt, bonyolult polifon kórust, cigánytáncot, áriát és operettfinálét komponálni. Szemére lehetne vetni, hogy e sokféle téma miatt ekletikus is olykor a zenéje; ez a vád azonban csak annyiban igaz, hogy Behár György híven igazodott a feladathoz, amely éppen az eklektika felé sodorta. Egy-egy remekül fölrakott zenekari hangzás, szimfonikus igényű közzene, lefelé lépdelő fércekből szőtt, modern hangvételű dallam viszont azt mutatja, hogy a komponista olykor kilépett a megszokottból és új utakat keresett.
A romantikus hangulatot adó, könnyedén fölvázolt, mégis szép díszletekben — Szinte Gábor színpadképeiben — Zsámbéki Gábor rendezte a Fekete Rózsát, szöveg és zene egységét új ízléssel teremtve meg. A rendező is a szerzőkhöz hasonlóan valami újat kívánt adni ebben a műfajban, és vállalkozása a nyitó képben, majd Garay János otthonában és a Júlia elhatározását megérlelő jelenetben sikerült a legjobban. Némelykor azonban az operett sablonjai is ott kísértettek a játékban, főleg a fogadóbeli jelenetben és a cigánytáborban.
Szendrey Júliát finoman, törékenyen, mély gyászán is felülemelkedő méltósággal ábrázolta Molnár Piroska. A fiatal művésznő biztos érzékkel kerülte el a zenés műfaj közhelyeit és azokat a buktatókat, amelyek egy nagyon ismert történelmi személynek sablonos életrekeltéséből adódhatnak. Kitűnő, fanyar-ironikus, kissé a közönséggel is összekacsintó alakítás Fontos Magdáé Lichtenstein herceg kikapós feleségeként. A szerelmet és az intrikát ügyesen egyeztető, karrierista osztrák tisztet Gonda György játszotta, tehetségesen. Rózsa Tibornak csak addig a pontig sikerült hitelesítenie a herceget, amíg egy Erdélyi Mihály-operettet idéző jelenetben rá nem döbben szerelmére Júlia iránt: hangja őt a nehéz ária eléneklésére egyébként sem teszi teljesen alkalmassá. Kiss Jenő, Garay József, Radics Gyula, Somogyi Géza alakításai említésre méltóak még a szereplők közül.

A szerzők elképzeléseihez jól igazodó, regényes jelmezeket Mialkovszky Erzsébet tervezte, a táncbetétek koreográfiáját Rajka Péter készítet te. Ez a koreográfia nem szánt a karnak könnyű feladatot, amelyet mégis jól oldottak meg a táncosok. Elismerést érdemel a zenekar, amely Behár György vezényletével a muzsika legigényesebb részeit is odaadással, gonddal, szimfonikus együtteshez méltóan szólaltatta meg.
/Gábor István/

 






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.