Bejelentkezés Regisztráció

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)


3100 Búbánat 2019-02-04 10:46:55

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában előbb egy magyar zenés komédiából, majd egy bécsi klasszikus nagyoperettből szólaltak meg részletek:

Vincze Ottó – Vidor Miklós: A szüzek városa (1964. december 26., Kossuth Rádió, 20.05 – 22.00) 

A rádiófelvétel részleteiben közreműködött: Andor Éva, Kovács Ibi, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csajányi György,  a Földényi-kórus és az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel: Vincze Ottó.  (Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.)

Mark Twain novellája „A lóvátett város” alapötletéből született meg ez a zenés rádióváltozat. A történet szereplői jellegzetes Mark Twain-figurák: az amerikai kisváros sok szeretettel, iróniával, humorral megrajzolt alakjai — a polgármester, a seriff, a tiszteletes. a kocsmáros, az utcaseprő, a főszerkesztő stb.

 A helyszín egy vadnyugati kisváros, melybe két fiatal újságíró érkezik azzal a szándékkel. hogy riportsorozatban számoljon be e példás erkölcséről híres városról. A helyi előkelőségek leányainak megtetszik a két jóképű fiú, de ők már szemet vetettek két csinos kalaposlányra. A visszautasítás botránnyal jár, a fiúknak távozni kell, de elhatározzák, hogy a rajtuk esett sérelemért bosszút állnak . . .
 

Franz von Suppé  Camillo Walzel – Richard Genée - Harsányi Zsolt fordítása nyomán rádióra alkalmazta: Kardos György – Róna Frigyes: Boccaccio

I. Előbb egy koncertfelvétel részlete csendült fel az operettből:

  • Bevezető jelenet - kórusegyüttes: Palcsó Sándor, Mersei Miklós,  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás  - Suppé-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36) 

II. A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételének a bemutatója volt: 1961. június 24.,  Kossuth Rádió 20.30 – 23.35.  Km.: László Margit, Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Réti József, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Nádas Tibor, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli. (Zenei rendező:Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály)

Erről a stúdiófelvételről hallottuk most:

  • Lotteringhi, a kádár dala  (Hordó-dal):”Ma reggel óta jár az asszony szája már... tralaralalala- la-la  - oiohe oioha- lalarala…/ Bumti rapata, Bumti, bumti, bumti rapata! …”Vesszen az asszonyi zsarnokság!...” (Külkey László, énekkar)
  • Olasz-kettős: „Mia bella fiorentina disprezzi l’amor, ignori furbettina le piaghe del cor…/ Firulin, firulin, firulera l’in fiamma al dolce amor, firulin, firulin, firulera l’in fiamma al dolce amor…” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)
  • Bordal - Lambertuccio, Pietro, Leonetto, Boccaccio jelenete:   A csókhoz leány kell és éhes férfiszáj…  már inkább undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó!...)   (Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Réti József, énekkar)

A „Túl az Óperencián” adásának ismétlése ma délután hat és hét óra között hangzik el a Dankó Rádióban és az interneten.


3099 Búbánat 2019-02-01 10:53:57

Két Polgár Tibor-operettből szólaltak meg részletek ma délelőtt a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" műsorában:

Polgár Tibor – Révay József: A furfangos özvegy

- Nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)

- Szerenád (Szabó Miklós,  km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

- Dal (Rafael Márta, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A rádióbemutató: 1950. január 15., Petőfi Rádió, 19.30 – 21.00

 

Polgár Tibor – Darvas Szilárd: Egy amerikai Londonban

A Fővárosi Operettszínház zenekarát Török Emil vezényli

  • „Pár szó az egész” (Ákos Stefi, Kishegyi Árpád)
  • „Lennék én csak a tanára, rá sem ismerne magára” (Ákos Stefi, Kazal László)
  • „Szeresd az életet” (Csákányi László) -  A rádiófelvétel részleteinek bemutatója: 1956. július 9., Petőfi Rádió 16.20 – 16.50

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén délután 18 és 19 óra között.


3098 Búbánat 2019-01-31 18:23:57

Sajnos, operettzenét ma nem hallunk a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" adásában.


3097 smaragd 2019-01-31 18:01:43

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.04

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

KEMÉNY EGON - Harmath Imre: "Ritka madár a szerelem" (1935)

Magyar Rádió, angolkeringő

A régi nagy sikert, slágerszámot a hatvanas években új hangszereléssel játszotta a Magyar Rádió vonós tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


3096 Búbánat 2019-01-30 15:05:51

A Dankó Rádió ma délelőtti "Túl az Óperenciás" adásában részleteket hallottunk

Farkas Ferenc – Dékány András Csínom Palkó  című daljátékának 1963-as, új rádiófelvételéről (Bemutató: 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.10)

Vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András

A bejátszott dalbetétekben (és prózában is) Andor Éva, Házy Erzsébet, Komlóssy  Erzsébet, Neményi Lili, Domahidy László, Palócz László, Radnay György és Simándy József énekelt, km. az MRT Énekkara.

Az elhangzott részletek között voltak ezek is: 

  • Kati és Jankó kettőse: „- Katinkám, ide gyere!..../- Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./- Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta…”  (Andor Éva, Palócz László)
  • Koháry grófné és Rosta Márton kettőse: „- Ájn, cváj, dráj, ájn, három a tánc, fordulunk, térülünk, már szinte szédülünk, lobbanó, libbenő tánc!.../ - Bódító szárnyalás, bájos-üde lányvarázs, tova tűnő kacagás!…Ájn, cváj, dráj, ájn, három a tánc, fordulunk, térülünk, már szinte szédülünk, lobbanó, libbenő tánc! Csak utánam, az a vágyam, pihekönnyen és lágyan, ez a tánc még csupa játék, csupa kellem és báj! Így bókolunk ez előkelő, hölgyeim, látják? Így fordulunk, ugye kitűnő? És most megállj!...”  (Neményi Lili, Szabó Ernő)
  • Rosta és Éduska kettőse: „- Jó estét, jó estét, áldás, erő békesség! - Jó estét, jó estét, mindenkinek kedvesség!.../- Rosta Márton, híres ember Pozsonyban, itten áll most előttetek valóban, készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret…”. (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar férfikara)

A délutáni ismétlés a szokott időben, 18 és 19 óra között kerül adásba. 


3095 Búbánat 2019-01-30 13:33:03 [Válasz erre: 2164 Búbánat 2017-06-28 23:24:19]

Kapcs. 2164. sorszám

Muzsika, 1959. október szám

FARKAS FERENC: VIDRÓCZKI

Gondolatok egy zenés színpadi műfajról

Kicsit régen volt a július 20-i* rádióbemutató: Farkas Ferenc és Innocent Vincze Ernő Vidróczki című rádiójátékának előadásáról részletes beszámolót írni most már talán késő lenne. A mű keltette emlékek, a műfaj jelentősége, eddigi és tovább vezető útja mégis napirendre tűz néhány gondolatot. Feljegyzésük talán nem érdektelen.

Vidróczki gyakori szereplője a Mátravidék népdalainak, betyár-mondáinak. Nem is régen élt, mégsem volna könnyű valóságos alakját rekonstruálni. Hiszen a betyár élete mindig is megkívánta a titokzatosságot. Felbukkant itt-ott, tett ezt-azt. Az egyes jelenetek szemes fültanúi igyekeztek valamilyen összefüggést találni a „kalandok" között, többnyire fantáziájuk segítségével. Lehet, hogy több mindent nem is ő követett el, amit neki tulajdonítottak, csak „hasonlított" rá, keze nyomára ismertek egy-egy sikerült csínyben. Végül nevéhez tapadt egy sereg legendás esemény, jellemvonás is, ami már igazán csak a nép képzeletének volt szülötte.

Így lett Vidróczki is, a parasztság hőse, elnyomói veszedelme, magyarok védelmezője, mint több más társa. A róla szóló legendák egyes feldolgozásai valóban balladaszerű lazaságban (és egyben tömörséggel) foglalták össze alakját, tetteit. A balladamondónak sok mindent elhisz a hallgató, így válik meseszerűvé, nő csodatevővé a rendkívüli tulajdonságaival elhíresült hős. A ballada szívesen él csodás motívumokkal. Semmi különöset nem találunk abban, hogy a népdalban Vidróczki holtából is szembeszáll a vármegyével: „Hej, Vidróczki, most gyere ki, hat vármegye vár ideki!"„Mit ér nekem hat vármegye? Tizenkettő jöjjön ide!"

A mesévé, csodává, emberen túli erővé válásnak, az általánosodásnak ezt a finom mezsgyéjét leste és jelölte meg Arany János egyik balladájában. Ez az a „keskeny palló", amelyen a Vörös Rébék átalmegy, s íme, már nem is ember, nem is ártó vénasszony többé, hanem maga az ártás, az elszabadult rossz lélek: már röpül is, egyik fáról a másikra, már nem is egyedül van, hanem többszöröződik, kézzel el nem érjük, meg nem ölhetjük. „Akinek azt mondja: kár! nagy baj éri és nagy kár: Hess, madár!" — Ez az a híd, amelyen a Cantata Profana „kilenc szép szál fia" is áthaladva, szarvassá válik.

Ezen a „keskeny pallón" túl azonban a művészi alak már csak eposzban vagy balladában él meg, színpadon nem! Az általánosításnak ezt a fokát a színpad nem tűri. A színpad húsból-vérből való embereket, a műfajnak megfelelő logikát és építkezést kíván. A színpadon Vidróczkinak is emberré kell válnia, úgy élnie, úgy cselekednie, hogy a balladának majd elhigyjük: „Mit ér nekem hat vármegye?" Ez nemcsak a Vidróczki librettójának legalaposabb gondja, hanem minden balladából visszaformált színpadi műnek, így Hajdú Mihály Kádár Kata-librettójának is.

Mindezt azért kellett kissé hosszú lére ereszteni, hogy jobban lássuk a Vidróczki-darab műfaji nehézségeit, és tovább pillantsunk belőle egész zenés színpadunk problematikájára. Mert a rádióműsor a Vidróczkit „balladának" jelöli. Innocent Vincze Ernőnek pedig az volt a gondja, hogy eleven színpadot faragjon a töredékes népi hagyományból. Nem volt könnyű, már csak azért sem — mint egy beszélgetésben Farkas Ferenc is utalt rá —, mert Vidróczki kora történelmileg nagyon is közel van, szinte nagyapáink idején — azon a határon, amikor a „történelmi" színpad sok vonatkozásban a „társadalmi" színpaddal érintkezik, múlt és jelen fordulóján. A felépítésben mégis meg kellett tartani a képek lazább összefüggésének módszerét: nem felvonásokban, hanem szinte „ka!and"-okban bemutatni Vidróczki alakját, sorsát, mint a Háry Jánosét is. így kívánta az anyag sajátos természete, ennyi maradt a balladaszerűségből. Csak ez a lazább képfűzés adhatja valami okát, miért nevezi a rádióműsor a művet balladának.
Mert egyébként az érdekes és épkézláb történet valóban színházzá teszi a témát, bármennyire járja is a kitaposott utakat. Ismerős motívumai a műfajnak a cselédsorú, elnyomott szegénylány és a betyár romantikus szerelme; a gőgös és kalandvágyó nagyúri hisztérika fellángolása és a két nő rivalizálása. A betyár is a dolog természete szerint plebejus hős és kései kuruc, nemzeti ügy bajnoka is egyúttal; a megcsúfolt császári katona pedig Csínom Palkó nótája óta — vagy még régebben talán? — szívderítő figurája a mesetípusnak. Mégis, a puszta megszokás ismert keretein jóval túlvezeti Vidróczki történetét néhány keményen formált, nem sablonosan felléptetett alak: Vidróczki édesanyja, Marsó Lenci pandúr-figurája.

Szerepük éppen elég a vérbeli színpadi szerző leleményéből a régi anyag újrateremtéséhez.
Színpaddá vált tehát a ballada, de mégsem egészen, hanem a színpadnak egy különös átmeneti műfajában: a rádiószínpadon. A rádiószínpad azzal, hogy nem láttatja, csak hallatja a történést, közelebb áll a meséhez, több szabadságot enged a fantáziának, mint a látható színpad. A látás sokkal konkrétabb képet ad, mint a hallás. A hallásból szerzett hiányos adatokat sokkal gazdagabban, többféle módon egészíthetjük ki, mint a látási képeket (ha világos van és nincs köd; a romantikus színpadon egyszerre jelenik meg a mese és a sötétség!). A „ballada" és a színház sehol olyan szerencsésen nem találhat egymásra, mint a rádiójátékban. Ezért ad a rádiószínház olyan kitűnő alkalmakat zenei megoldásra. A zene esztétikájában, nagyfokú általánosító képességében is igen fontos a látás és a hallás közti ilyen különbség. A zenének ez a vonása az opera esztétikájáról is sok mindent elárul. Ezért olyan otthonos a zene rádiójátékban is.

Emlékezzünk vissza, mennyi jó színpadi zene kezdte pályafutását az utóbbi évtized folyamán a rádióban. Ha most elsősorban a Csínom Palkóra gondolunk, nemcsak a zeneszerző azonossága miatt tesszük. A téma, a feldolgozás módja, az egyes szereplők és a zenei anyag is annyi hasonlóságot mutat, hogy az összehasonlítás elől nem tudunk kitérni. Már ebben a művében szerencsés kísérletet tett Farkas Ferenc arra, hogy a népi hős köré formált nemzeti daljáték műfaját egyesítse a népszerű operett jó hagyományaival, s a kétféle zeneiség két társadalmi réteg, kél nemzeti magatartás, két erkölcs közötti különbség szembeállítását tette számára lehetővé.

Ezt az utat járta tovább a Vidróczki zenei megoldásában, még nagyobb színpadi igénnyel. Feltűnő, hogy a Vidróczkiban aránylag kevesebb az önálló „szám", dal, zárt apró együttes. A szerző inkább az egész cselekmény átzenésítésére törekedett, s a különböző zenei rétegek drámai egybedolgozásának valóban szép példáit adja. Hallhatóan nagy gondot fordít a színpadi énekbeszéd megmunkálására, a prózai szövegmondás énekké válásának megoldására. Az egységet szolgálja azzal is, hogy a beszéd és a zene érintkező felületein a döccenőket igyekszik mennél jobban lecsiszolni. — Nehezebb és talán kevésbé népszerű, kevésbé könnyű sikerű út, de igényesebb és messzebb vezet. Az opera-műfaj is erre felé haladt a múlt században, eljutott oda, ahol a zeneszerző már egyben rendezővé is válik. Zenéje önállóan szabja meg a színpadi akció lebonyolódását, a szereplők magatartását.
 

A Csínom Palkóban mintegy tíz évvel ezelőtt a népszerű és mégis igényes daljátéki hang feléledését köszöntöttük, a Vidróczkiban is elsősorban ennek a nem olcsó módon népszerű zenés színpadi műfajnak újabb állomását szeretnénk üdvözölni. Daljátéknak azért nem merjük nevezni, mert egybekomponáltsága már sok helyen túlmegy a daljáték szokott formai keretein. A zeneszerző szeme előtt a népszerű opera megvalósításának, újbóli megalkotásának célja lebeg, olyan értelemben, ahogyan népszerű volt a maga korában és ma is az Mozart Varázsfuvolája, Verdi legtöbb művei, Puccini operaszínpada. A céllal egyet kell értenünk, de megvalósulásáról csak akkor beszélhetünk, ha a rádiójáték kiszabadul a rádióból és valódi, látható színpadon is talpára áll. Tudjuk, hogy eddigi kísérleteink alkalmával mindig ott bokrosodtak a gondok, ahol az akusztikus rádiószínpadról vizuális, valóságos operaszínpadra kellett lépniük az utóbbi évtized műveinek. Hiába, az operai librettista sem terem a rózsabokorban. A műfaj különben is világszerte permanens válságban van, új meg új műfajokban próbál újjászületni.

Közbevető megoldásnak, iskolának kínálkozik a film. Közelebb áll a rádiószínpadhoz, mint a valóságos játékszín, mert sokkal szabadabban tágíthatja színhelyét, idejét, technikai lehetőségeivel sokkal jobban követheti a képzeletet, mint emez. Eddig is iskolája volt zeneszerzőinknek, Farkas Ferenc is sokat tanult saját filmzenéiből ahhoz, hogy a Vidróezki zenéjét ilyen színpadi igénnyel megoldhassa. Különös és tanulságos esete a látott kép és a hallott hang drámai egységének.
Sokféle módja lehetséges a gyakorlati megközelítésnek. Hogy melyik mikor és hogyan válik be, azt majd a következő évek mutatják meg.

Annyi bizonyos, hogy a Vidróczki jó úton tesz egy lépést az új magyar zenésszínpad meghódítására.
Gondolatmenetünk nem az előadás elemző bírálata felé vágott. Mégis meg kell köszönnünk a július 20-i bemutató szereplőinek, egész együttesének és vezetőinek, hogy a művet hiteles interpretációjukkal erre az útra segítették. Csakis tolmácsolásuk hitelében bízva merhettünk ilyen módon belekapni témánkba is.

/Ujfalussy József/

* Megjegyzés: a cikk elején szereplő július 20-i dátumhoz képest már 1959. május 30-án megvolt a Vidróczki bemutatója (Kossuth Rádió, 20.30 – 22.00 óra.)


3094 Búbánat 2019-01-29 12:20:02

A Dankó Rádió mai operettműsorából:

Kálmán Imre - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Zsuzsi kisasszony (külföldön a darab átdolgozott változata, más librettóra: A farsang tündére) operettjéből hallhattunk három számot más-más felvételekről:

- Péterfi dala, I. felv.: „Hajnalcsillag fenn az égen, várlak rózsám, olyan régen…, hej, cicám…jaj, jaj, jaj! Jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám! Egy pici csók kellene ám!...” (Peller Károly)

- Zsuzsi dala:  „Sétál a korsón a szende kislány, a nap fénye szétomlik hullámos haján,…/ Légy az icipici párocskám! Páratlannál szebb a páros szám…” (Koltay Valéria, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András)

- Dal: „Rózsákat himbál a szél... /Holdfényes, illatos nyáréjszakák, hűs kert ölén, szép rózsafák… Hol vagytok nyáréjszakák…” ( Kövecses Béla, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bánfalvy Miklós ) 

 

Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József:  Maya

A Budapesti Operettszínházban sok év után nemrég visszakerült a repertoárba  Fényes Szabolcs első, nagysikerű darabja. Most a Magyar Rádió 1971-es. teljes stúdiófelvételéről hallottunk néhány dalbetétszámot az operett jól ismert dalai közül: 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma), Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.

Részletek:

- Maya, Barbara és Rudi hármasa a 2. felvonásból „Oda vagyok magáért..” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)

- Maya, Barbara, Rudi jelenete „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, énekkar) - megjegyzem, ezt a pompás tercettet  - számomra értthetetlenül - valamiért kihagyták a mostani színházi bemutató zeneszámai közül!

- Barbara belépője: „Macskaszerenád - Miau” (Galambos Erzsi, énekkar)

- Együttes: „Haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György)

 

Vincze Ottó - Barabás Tibor - Semsei Jenő  – Romhányi József: Budai kaland - Balettzene (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Gyulai Gaál Ferenc)

(Megjegyzem: az 1962 decemberében készült rádió-stúdiófelvételen Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós és a  Fővárosi Operettszínház Énekkara is közreműködik. 

Szívesem venném, ha a Dankó Rádióban ebből a daljátékból más, vokális részlet is felcsendülne olykor-olykor…)

A délelőtt elhangzott műsort ismét meghallgathatjuk ma 18  és 19 óra között a rádióban és az interneten is.

Ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya egy „könnyűzenei” együttes, a „Kamilka & Pesti Sikk”  jazz-pop-funk formációt létrehozó Kiss Kamilkával (szövegíró, énekes, fuvolán és zongorán játszik) és férjével, Lőrincz Ádámmal (dalszerző, zongorista) beszélget a „Túl az Óperencián” adásában.

 


3093 Búbánat 2019-01-28 14:46:24

Sárközy István – Benedek András – Semsei Jenő: A szelistyei asszonyok

A daljáték szövegét Mikszáth Kálmán kisregénye nyomán írták a szerzők, a verseket Innocent Vincze Ernő írta.

A Rádió Dalszínháza új bemutatója: 1983. augusztus 20., Kossuth Rádió 15.05 – 16.42

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Breitner Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília.

Rendező: Békés András.
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Mátyás király – Kalocsay Miklós
Szelistyei asszonyok:
Anna – Mészöly Katalin
Mária – Sudlik Mária
Vuca – Zempléni Mária
Nagy András, kocsis – Miller Lajos (Csernák János)
Mujko, udvari bolond – Benedek Miklós
Rostó Pál, prefektus – Sólyom Nagy Sándor
Wolfgang, kocsmáros – Palcsó Sándor
Czobor hadnagy – Mersei Miklós
Vendelné, fogadósné – Divéky Zsuzsa
Marini lovag – Lesznek Tibor
Bánffy, ajtónálló – Dózsa László
Kassai Mihály, földesúr – Kertész Péter

A Dankó rádió délelőtti operettműsorában ebből a ritkán játszott daljátékból és erről a rádiós felvételéről hangzottak el részletek Mészöly Katalin, Sudlik Mária, Zempléni Mária, Miller Lajos, Benedek Miklós és Sólyom Nagy Sándor, valamint az MRT Énekkarának előadásában.

Hozzáteszem, egy korábbi rádiófelvétel-keresztmetszetről (1961) - Vuca szerepében - Zentai Anna énekhangját is hallhatjuk, az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.

A Túl az Óperencián adásának ismétlését ma 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a rádióban és az interneten is.


3092 Búbánat 2019-01-27 15:19:16 [Válasz erre: 2018 Búbánat 2017-04-07 18:11:52]

Kapcs.  2018., 446. sorszámok

Lehár Ferenc: Paganini

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1981. március 16., Kossuth Rádió 19.15 – 20.35

Paul Knepler és Béla Jenbach szövegét fordította Kulinyi Ernő, átdolgozta és rádióra alkalmazta Erdődy János

Vezényel: Sebestyén András

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

A hegedű szólót Hidy Péter játssza

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Bozó László

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Anna–Elisa – Kalmár Magda
Niccolo Paganini – Gulyás Dénes
Bartucci, Paganini titkára – Csákányi László
Felice herceg, Anna-Elisa férje – Rozsos István
Pimpinelli, kamarás – Palcsó Sándor
Bella Giretti, énekesnő – Lehoczky Éva
Laplace grófnő, udvarhölgy – Császár Angéla
Hédouvelli, tábornok – Gelley Kornél
Marco, Filippo, Emanuele, parasztok – Nagy István, Ambrus András, Szatmári István
Fogadós – Balázs Péter
Szobalány – Fodor Zsóka
Egy hang – Emőd György

 

A rádió új operettbemutatója alkalmából az  RTV Újságban volt olvasható az alábbi cikk:

„Másfajta hepiend”

Örültem, amikor a Rádió felkért Lehár Paganinijének fordítására és átdolgozására. Szeretem az ilyen munkát, és immár három évtizednél hosszabb kapcsolat köt a zenés színpadi műfajokhoz: társszerzője voltam sok operettnek, musicalnek és zenés vígjátéknak – ez most a tizenhatodik ilyen darabom. Zenei érdeklődésem, némi tájékozottságom és a muzsika szeretete segít ebben. Mindig örömmel dolgoztam zenés darabokon, és ami a fontosabb: a közönség is örömét lelte bennük, amint a darabok fogadtatása mutatta. Számomra üdítő változatosság az ilyen munka, jól megfér harminc-egynéhány történelmi regényem, filmjeim és egyebek írásával.

S ami a Paganinit illeti: ennek a darabnak – a dallamgazdag és változatos Lehár-muzsikán kívül – még sajátos vonzereje is van. Az operett műfaját a sznobok általában lekezelik, és egyik „érvük”, hogy ezek a művek törvényszerűen megnyugtató befejezéssel, úgynevezett hepienddel végződnek. Nos, a Paganininek is hepiendje van, de meglehetősen szokatlan alakulású. Szó sincs ennek a darabnak fináléjában a főszereplő-szerelmespár boldog összeborulásáról és egyesüléséről – ellenkezőleg!  Paganini, a nagy hegedűs, nem áldozza fel művészi szabadságát egy asszonyért, hanem a darab végén búcsút vesz tőle, és elindul világhódító útjára: a nő helyett az igazi nagy szerelmet, hegedűjét választja. És az asszony is belátja, hogy egy művész küldetése fontosabb a szerelemnél: elengedi a férfit.

Ez az érdekesség, másfajtaság teszi még vonzóbbá a művet, nemcsak nekem, aki dolgoztam rajta, de remélhetőleg a közönség számára is emberibbé válik ettől a történet és igazabbá. Bízom benne, hogy ez lesz a hallgatók véleménye is.

Még egy megjegyzés. Itt-ott ismerős sorokkal fog találkozni a hallgató. A nagyon kedvelt Lehár-muzsikák szövegeinek voltak régebbi fordításai és természetesen ismert felvételei is. Abban egyeztünk meg, hogy a régóta közismert, szinte kívülről tudott egyik-másik népszerű szövegsort meghagyom, és csak a továbbiakban kap új szöveget a muzsika. Így is történt.

/Erdődy János/

 

Az operett másik ismert magyar nyelvű rádiófelvétele: 

Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Paganini 

A rádió dalszínháza bemutatója: 1958. május 2., Kossuth Rádió 19.00 - 19.50 - keresztmetszet

Ezen a stúdiófelvételen Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós éneklik a főbb szerepeket. Km. Ney Tibor – hegedű, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Bródy Tamás.


3091 Búbánat 2019-01-26 13:20:59

A Dankó Rádió délelőtti „Túl az Óperencián”  műsorában részletek szólaltak meg

Sidney Jones – Lionel Monkton Gésák (vagy egy japán teaház története)  című operettjéből:

Az operett rádióváltozatának bemutatója a Rádió Dalszínháza égisze keretében: 1970. február 14., Kossuth Rádió 19.25 – 20.37

Owen Hall szövegét Fáy E. Béla és Makai Emil fordította. A verseket Brand István írta
Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő


Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Bródy Tamás

A  szereposztás ez volt:

Az öreg Vuncsi – Feleki Kamill - próza
A fiatal Vuncsi – Kibédy Ervin - próza
Mimóza – László Margit (Domján Edit)
Fairfax – Bende Zsolt (Mécs Károly)
Molly – Petress Zsuzsa
Cunningham – Reményi Sándor (Csanaky József)
Katána – Bartha Alfonz (Verdes Tamás)
Lady Constance - Simor Erzsi - próza
Juliette – Csala Zsuzsa - próza
Imári márki – Csákányi László

Az operett rövid tartalma:  Angol hajó vesztegel egy japán kikötőben, ahol "A tízezer gyönyörűséghez” címzett teaházat sűrűn látogatja Fairfax angol hajóstiszt, aki – bár vőlegény – nem tud ellenállni a bájos gésa, Mimóza táncának. Ebből számos bonyodalom származik…
A darab rádióváltozatában ezt a történetet meséli el a teaház volt tulajdonosa – F e l e k i Kamill.

Ebből a klasszikus angol operettből hallottunk most három dalt az adásban:

- Fairfax kóruskíséretes „tengerész-dala” (Bende Zsolt és a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara):

„Én tengerész vagyok, ám a fényes ég ragyog, mert az otthonunk a széles óceán! És ha partra léphetünk,  úgy örülnek nekünk, összecsődül annyi asszony és leány! Minden ember arca víg, sorra mind kezet szorít, és távozáshoz hívnak ám a nők! Járva messzi tájakat, ennyi kedvesünk akadt, egyre csak visszavárnak ők. /- Víg a tengerész! Bátor és merész! Lángra gyúl, ha lányra néz és átölelni kész! Hej, nincs időnk, hahó, lányka, vár hajónk, egy búcsúcsók, s az ég megáld! Az ég megáld, az ám!….”

-Mimóza dalkeringője:  „Szeretni szép…csak tánc… csak énekelj…”  (László Margit)

- Cunningham dala a kis japánokról: „Ha gőzhajód Japánba ér, és vár Nagasaki… félreáll Jappy, mert  vár a kis Jacky---/… I am Jappy and happy!...” (Reményi Sándor, km. az MRT Énekkara)
 

Az adás végén pedig Kemény Egon – Erdődy János Krisztina kisasszony című operettje nyitányának dallamai csendültek fel (km. az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György – rádióbemutató:1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00)

Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén.


3090 Búbánat 2019-01-25 11:45:44

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél – az operett keresztmetszete

A Magyar Rádió új felvételének bemutatója 1964. április 2., Kossuth Rádió 20.30 – 21.46:

A dalszöveget Innocent Vincze Ernő és Romhányi József fordította

Közreműködik: Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, 

valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András

Az összekötőszöveget elmondja: Elekes Pál

Zenei rendező: Fejes Cecília Szerkesztő: Bitó Pál

Erről a stúdiófelvételről szólaltak meg újra részletek a Dankó Rádió most délelőtt elhangzott  operettműsorában:

  • Nyitány
  •  Hármas (Koltay Valéria, Forgács Éva, Barlay Zsuzsa) és
  • Pepita dala (Bolero), II. felv.: „Házunkban, hol világra jöttem, csemete sok volt, épp egy tucat…/Az ördög bújt belém…” (Koltay Valéria)
  • Matrózinduló „Tengerésznek, tengerésznek…./  Tengerész! Tengerész!  … légy merész… összetart,  tettre kész, harcra kész… célhoz érsz!” (MRT Énekkarának férfikara)

Egy korábbi (1950-es évek) rádiófelvételéről is elhangzott egy részlet:

  • Stella és Markó szerelmi kettőse: "Stella, nézd, hogy sugárzik a fény a kék tengeren, mégis itt-ott sötétlik mélyében száz rejtelem. Stellám! Sorsunk mélyén is rejtőzhet még száz veszély! Tán még ma csak néma sugárban ég szenvedély!...”(Gencsy Sári, Melis Györgykm. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György)

A "Túl az Óperencián" adásának ismétlését délután hat és hét óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban és az interneten.


3089 Búbánat 2019-01-24 11:45:29

A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettműsorában hallhattuk:

Lehár Ferenc –  Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner – Gábor Andor: Luxemburg grófja – részletek két stúdiófelvételről:

  • Bevezető kórus és Renée belépője: (Udvardy Tibor és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00
    „Szép igazán, barátaim, ez a rajongás személyemért… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse…. Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, fenn az ernyő, nincsen kas…”

  • Juliette és Armand kettőse, II. felv. (Zentay Anna és Rátonyi Róbert, km. a  Fővárosi Operettszínház zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) – 1964, Hungaroton felvétel
    „Kérem, nézzen reám! /- türelem, türelem…/- Gimbelem, gombolom, légy enyém, angyalom, a félelemre nincs okom, hiszen szeretsz te, jól tudom…/…- Gombolom, gimbelem, a tiéd a szívem, a félelemre nincs okod, hiszen szeretlek/elveszlek, jól tudod!”

  • Bazil dala:  (Feleki Kamill,  km. a  Fővárosi Operettszínház zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) – 1964, Hungaroton felvétel
    „Szívem szeret, valóság ez, nem álom. Szívem szeret, örömmel konstatálom. Szívem szeret, mint aki most húszéves. Szívem szeret, szeretni olyan édes. Szívem szeret, úszom ifjúi tűzben. Csak verseket olvasnék, kötve-fűzve. Szívem szeret, szívem szeret, az ember el se hinné, hogy ilyen lehet. Lehet….”

  • Fleury és Basil kettőse, II. felv. (Honthy Hanna, Feleki Kamill, km. a  Fővárosi Operettszínház zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) – 1964, Hungaroton felvétel
    „Nagy arszlán volt a kopasz úr… Polkatáncos, polkatáncos voltam deli legény…”

  • ​​​​​​​Juliette és Brissard „bohém” kettőse: (Zentay Anna és Palcsó Sándor) 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00
    „Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk, hat jó emelet, a nap benevet, s mi nem félünk. Nem kérek mást, csak... /Gyerünk,tubicám, se kocsink se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk. Friss örömet csak a jó szív ád. Vesszen a pénz, de a csók mi vár…” 

A „Túl az Óperencián” adásának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya megemlékezett a műsorban  

Zentay Annáról, aki ma két éve hunyt el 93. életévében. Emlékére bejátszásra került  Fényes Szabolcs – Szilágyi László Fehér akácok című dala (Zentay Anna, km.  a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Gyulai Gaál Ferenc vezényletével;

Két mai születésnapos énekművészt - operaénekest -  is köszöntött Nagy Ibolya – velük ugyancsak beszélgetett egykor rádióműsorában:

Kelen Péter

Behár György – Baranyi Ferenc: Dal: „Ó mért, hogy a boldogságom ára az árulásom, miért vagyok gyáva… „ (Kelen Péter, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel:Behár György)  - Behár György:  Szállnak a darvak - Behár György dalai ℗ 1976 HUNGAROTON RECORDS  lemezről

Iván Ildikó

Lehár-egyveleg  - válogatás az Éva és A víg özvegy dallamaiból - Iván Ildikó előadásában.

Ezt a délelőtti adást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között.


3088 smaragd 2019-01-23 18:56:29

64 évvel ezelőtt, ezen a napon volt a "Hatvani diákjai" bemutatója.


3087 Búbánat 2019-01-23 11:27:10

A Dankó Rádióban ma délelőtt sugárzott  operettműsorból kiemelem Fényes Szabolcs daljátékának részleteit:   

Fényes Szabolcs - Békeffi István – Semsei Jenő: Rigó Jancsi  

 A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1973. december 26., Kossuth Rádió, 19.09 – 21.40

Az elhangzott dalokat Kalmár Magda, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Korondi György, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert és Bilicsi Tivadar éneklik. 

A rádiófelvételen a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András  vezényli.

Ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya a Madách Színház művészével, Barát Attilával beszélget.

Az adás további részében egy-egy részlet csendült fel a Madách Színház két zenés produkciójából:

Tolcsvay László - Müller Péter - Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma – rockopera/oratórium

A részletben Sáfár Mónika, Vikidál Gyula, Sasvári Sándor  énekét halljuk –(1991, Hungaroton)

„Sok esztendővel Jézus, s néhány hónappal Mária halála után János apostol, a „Mennydörgés Fia” azon meditál: miért mondta néki Mestere, a keresztre feszített Jézus saját anyjára letekintve, s mintegy végső üzenetként: „IME A TE ANYÁD”. Ez a dráma János emlékezetében, s önmagával viaskodó hatalmas látomásaiban zajlik. A hagyományok szerint azonban mindaz, ami a lélekben történik, nem magánügy, hanem közügy. János, mintegy őskeresztény gyülekezet papja, maga köré idéz egy világot: vízióból, saját bizonytalanságából, vad gyűlöletéből és magasztos felismeréseiből nyilvános rítust teremt.

E rítus a beavatások sorozata. A káosz és az elaljasodás közepette avatja be Jánost Jézus szelleme a Szeretet misztériumába, készíti fel őt az Anyaság titkának megértésére. Ebben a fenyegetettségben avatják be az angyalok Máriát a Földi és Égi Szerelem titkába, értik meg a bölcs királyok és primitív pásztorok az ember isteni voltának csodáját, sejti meg a maga szerepét József, az ács. A hatalom, s a mélyre zuhant nép őrjöngésének közepette kénytelen Mária megtanulni az Elengedést, s világosodik meg végül Jánosban az „Ecce Mater tua” jelentése: az Anyaság – férfiember számára oly nehezen felfogható – misztériuma.”

 

Andrew Lloyd Webber – Tim Rice – Blum Tamás – Galambos Attila: József és a színes szélesvásznú kabátmusical

- Barát Attila énekel (a "Mesélő") –2011, CD

„Andrew Lloyd Webber csodálatos műve a Biblia legszebb, drámai fordulatokban leggazdagabb történetén, a József legendán, illetve Thomas Mann tetralógiáján alapul.
Andrew Lloyd Webber és sok éven át vele együtt dolgozó alkotó társa, Tim Rice szövegíró kollégiumi szobatársakként találtak rá a József témára. Felnőttpukkasztó, szertelen művet alkottak belőle, amely 1967-ben oratórikus formában került színre. Már ebben a verzióban is halmozta a sikereket. "Felnőtt" színpadon, kibővítve, 1972-ben az edinburghi fesztiválon mutatták be. Webber végül is fittyet hányva a színpad törvényeinek, egymást követő dalok laza szerkezetű sorában meséli el a kiválasztott fiú történetét, akinek kitaszítottsága és felemelkedése a megbocsátás és a tolerancia nagy példázata.
A darab bejárta a világ nagy színpadait és mindenütt hatalmas sikerrel játsszák.
Webber áradó melódiái, szellemes, friss stílusváltásai remek, szórakoztató, ironikus és ugyanakkor ihletett, katartikus élményt nyújtanak.”

 

Ezt a délelőtti zenei összeállítást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten ma 18 órától: "Túl az Óperencián”.


3086 Búbánat 2019-01-22 12:45:44

A Dankó Rádióban a Túl az Óperencián” adása elején a Magyar Kultúra Napjáról emlékezett  meg a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

Felcsendült Erkel Ferenc Bánk bán című operájából Bánk áriája („Hazám, hazám…” ) Simándy József énekfelvételéről, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János

A mai operettadásban elhangzott zenék voltak:

Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem

Közreműködik a Földényi-kórus és a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Vezényel: Várady László (A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1955. május 10., Kossuth Rádió)

Részletek:

- Petőfi Sándor megzenésített verse is betétszáma a darabnak – Béla dala: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom szerelmemet!...”  (Hadics László, Földényi-kórus)

- Erzsók és András vidám kettőse: „… Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen icipici csókocskát! Semmi baj nem fenyeget, fenyeget, ettől ugyan nem dől össze a világ! Mert a csók olyan, mint az orvosság, csókra kivirul a boldogság!...”  (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

- Judit és Béla kettőse: „Ó, csakhogy hazaértem ---/ Áldom az ég urát…”  (Petress Zsuzsa és Radnay György)

- Erzsók és András keringő-kettőse: „Csók csak kettesbe’ jó, ajkad másnak nem tartható…./nem, nem maradhatok, csak ahogy való: derül ki a szép, mi jó...” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

- Melchior doktor dala: „Társtalanul járogat az orvos…/Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj” (Csákányi Lászlónak egy másik stúdiófelvételről bejátszott dalszáma)

- Palotás – a II. felvonás nyitó tánca


Kálmán Imre – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Tatárjárás

- Nyitány

- „Hajrá, előre, a sík mezőre…” (Kukely Júlia, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., 3. Műsor, 19.00 –20.30 ) 

- „A kis Juliska azt kívánja tudni módfelett: belül egy nagy huszárkaszárnya, jaj, milyen lehet?…/Adj egy édes csókot drága kis babám! Így kívánja ezt a huszár reglama…” (Zentay Anna és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pécsi József) 1959

- „Óh, holdas este!… Te voltál lelkem ringató zenéje…/Ne mondd…” (Gencsy Sári és Svéd Sándor, km. a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel Sebestyén András)  - 1955.  Megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre operettből - a „Kis király” – való, de az idők folyam a ”Tatárjárás” részévé vált.

 

Ezt a délelőtti adást 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az interneten.


3085 Búbánat 2019-01-21 15:39:57 [Válasz erre: 363 Búbánat 2008-06-12 23:47:19]

Kapcs.: 363. sorszám

Kiegészítés

Fényes Szabolcs –Csizmarek Mátyás - Halász Rudolf: Csintalan csillagok

A Rádió Dalszínház bemutatója: 1981. december 25., Kossuth Rádió 20.36 – 22.00

Rádióra alkalmazta: Kárpáthy Gyula

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc), valamint a Stúdió 11

Vezényel: Sebestyén András


Zenei rendező: Bárány Gusztáv
Rendező: Bozó László

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Lia – Kalmár Magda
Ági – Oszvald Marika
Berci bácsi – Haumann Péter
Tamás – B. Nagy János (Maros Gábor)
Pisti – Tímár Béla
Nóra – Felföldi Anikó
A nagykövet – Kaló Flórián

Az új rádióbemutató elé az  alábbi ajánló sorokat írta a szerkesztő  a korabeli RTV Újságban:

„Ha netán valaki hallott volna már ilyen című operettről, az nem a véletlen műve, bár ez a zenés vígjátéknak is nevezhető darab nem tartozott Fényes Szabolcs legsikeresebb művei közé. Mindjárt hozzá kell tennünk: nem a zenén múlott.  Fényes Szabolcs ebben a munkájában sem adott kevesebbet a hallgatóknak, mint több más, sikeres művében. A mese azonban, melyre a játék épült, egy kissé botladozóra sikerült. Igaz, a szerző nehéz leckét vállalt. Mai figurákat mozgatott egy olyan zenei világban, melyre valóban operaszerű, nagy ívű, romantikus dallamok jellemzőek. Színpadra sem túl szerencsés köntösben került annak idején a darab.

A Rádió Dalszínházának szerkesztősége megpróbálkozott a korán hamvába holt, jobb sorsra érdemes muzsika megmentésével. Ehhez a librettó rádiószerűsítésére, magyarul: átdolgozására volt szükség, ebben Kárpáthy Gyula működött közre, Bozó László rendezése pedig a hallgatót segíti abban is, hogy kedves, látványos díszleteket képzelhessen maga elé.”


3084 Búbánat 2019-01-20 10:46:49

1952. december 25., Kossuth Rádió 20.20 – 22.00

Magyar Nemzet, 1952. december 27.

Rádiókritika

ZENG AZ ERDŐ

Dékány András—Farkas Ferenc daljátéka a rádióban

Rádióközönségünk bizonyára nagy érdeklődéssel várta a „Csinom Palkó” szerzőinek új daljátékát. Ezúttal nem történelmi, hanem mai témát dolgoztak fel. Zenés darabjuk az erdősítésről szól. Megmutatja, hogyan hajtja végre népgazdaságunk a fásítási programot. Lányok vidám énekszója veri fel a Bükk csendjét. Az erdészeti iskola növendékei érkeztek meg tanárukkal erdőültetés és gyakorlati tanulmányok céljából. Ezen a vidéken fittyet hánynak a tilalmi rendeletekre: a közbirtokosság választott elnöke kivágatja a hegyomlást megakadályozó véderdőt s a fa eladásánál megsüti a maga pecsenyéjét. A favágókat a markában tartja, mert csaknem valamennyien adósai. Balla Marci erdész jól ismeri Cobák elnök mesterkedéseit, aki nem enged beleszólni senkit az ügyek vezetésébe s célja elérésére még gyújtogatásra, sőt gyilkosságra is képes. Kitör a vihar, dörren a fegyver, de az erdő ítél: Cobák gazdát elpusztítja a leomló hegyoldal.

A témát kedves szerelmi történet szövi át. Két fiatal s egy idősebb pár találja meg a boldogságát. A szövegkönyv gördülékeny s szórakoztató, bár a hallgató furcsának találja, hogy a becsületes emberek miért nem lépnek fel erélyesebben és idejében az illetékes tanácsnál. A szövegkönyv derék erdész-figurája jól megrajzolt alak. Dékány igen kedvesen mutat meg egy fa- madár- mókusrajongó vidám, tapasztalt öreget. A tanár túlságosan »professzor«-os, Cobák gazda pedig (róla első pillanatban tudtuk hogy »ellenség«) sematikus »rossz ember«. Melegszívű asszonyt írt meg Dékány: Tera néni s törekvő, tanulnivágyó parasztlányt: Nemes Bori személyében.


Farkas Ferenc melódiákban gazdag, színes muzsikáján érdekes kettősség húzódik végig. Zenéjének egyik fele a régi nagy operettek nemes hagyományait, másik fele pedig a magyar jellegű hangvételt követi. Helyes-e ez a kettősség? Vitatható. Furcsa a Bükkben az idős férfi s nő polkáját hallgatni, pedig ez a polka egyébként tetszetős, kerek dallammal felépített zeneszám. Farkas bőven adja a szebbnél szebb zenét. »Gyertek lányok, hej, halihó«, »Be szép az erdő«, »DomboIdalon játszottunk« (keringő-duett), »Van nekünk egy mozdonyunk« (vidám duett), »Bujdosó dal« (színmagyar zene), »Fű, fa, virág, ez a világ« című dalai bájosan szóltak s még egy tömegdallal is megtoldotta a darabot (»Bimbós tulipán«). A vihart festő zene erőteljes és hatásos. A női kórus kanonikus éneke különleges hangszínekkel érvényesül a darab első és zárójelenetében. A zeneszerző nagy érdeme, hogy eltalálja a daljáték mindenkihez szóló muzsikáját; olyan igényességgel, mint kevesen élő zeneszerzőink közül!
Sárdy János több mint egy éve nem játszott darab-főszerepet a rádióban s így örvendtünk hangjának. Balla Marci erdészt alakította. Gózon Gyula csak úgy »szórta« a jókedvet. Tímár József tanár-alakítása még színesebb lehetett volna, ha szövege engedi. Kiss Manyi örökké jókedvű, ugrabugra lánykát játszott, Zentay Anna pedig csengő szopránjával hűen, művészien szólaltatta meg Farkas dalait. Berky Lili édesanya-alakítása sok kedves percet szerzett, Képessy József viszont nehezen küzdött meg a Cobák-szereppel. Az az elképzelés, hogy korcsma-jelenetében zenével, »hej, de« felkiáltásokkal mutassák meg, hogyan is mutat az ilyen gazda, nem vált be s legfeljebb műparaszti hangulatot árasztott az »Erdő mellett dombon van a babám háza« című dal kíséretével. Szécsi Ferenc rendezése komoly munka volt, éppen így Vaszy Viktoré is a Forrai-kórus és a rádiózenekar élén.


3083 Búbánat 2019-01-20 10:46:46

1952. december 25, Kossuth Rádió 20.20 – 22.00

Magyar Nemzet, 1952. december 27.

Rádiókritika

ZENG AZ ERDŐ

Dékány András—Farkas Ferenc daljátéka a rádióban

Rádióközönségünk bizonyára nagy érdeklődéssel várta a „Csinom Palkó” szerzőinek új daljátékát. Ezúttal nem történelmi, hanem mai témát dolgoztak fel. Zenés darabjuk az erdősítésről szól. Megmutatja, hogyan hajtja végre népgazdaságunk a fásítási programot. Lányok vidám énekszója veri fel a Bükk csendjét. Az erdészeti iskola növendékei érkeztek meg tanárukkal erdőültetés és gyakorlati tanulmányok céljából. Ezen a vidéken fittyet hánynak a tilalmi rendeletekre: a közbirtokosság választott elnöke kivágatja a hegyomlást megakadályozó véderdőt s a fa eladásánál megsüti a maga pecsenyéjét. A favágókat a markában tartja, mert csaknem valamennyien adósai. Balla Marci erdész jól ismeri Cobák elnök mesterkedéseit, aki nem enged beleszólni senkit az ügyek vezetésébe s célja elérésére még gyújtogatásra, sőt gyilkosságra is képes. Kitör a vihar, dörren a fegyver, de az erdő ítél: Cobák gazdát elpusztítja a leomló hegyoldal.

A témát kedves szerelmi történet szövi át. Két fiatal s egy idősebb pár találja meg a boldogságát. A szövegkönyv gördülékeny s szórakoztató, bár a hallgató furcsának találja, hogy a becsületes emberek miért nem lépnek fel erélyesebben és idejében az illetékes tanácsnál. A szövegkönyv derék erdész-figurája jól megrajzolt alak. Dékány igen kedvesen mutat meg egy fa- madár- mókusrajongó vidám, tapasztalt öreget. A tanár túlságosan »professzor«-os, Cobák gazda pedig (róla első pillanatban tudtuk hogy »ellenség«) sematikus »rossz ember«. Melegszívű asszonyt írt meg Dékány: Tera néni s törekvő, tanulnivágyó parasztlányt: Nemes Bori személyében.


Farkas Ferenc melódiákban gazdag, színes muzsikáján érdekes kettősség húzódik végig. Zenéjének egyik fele a régi nagy operettek nemes hagyományait, másik fele pedig a magyar jellegű hangvételt követi. Helyes-e ez a kettősség? Vitatható. Furcsa a Bükkben az idős férfi s nő polkáját hallgatni, pedig ez a polka egyébként tetszetős, kerek dallammal felépített zeneszám. Farkas bőven adja a szebbnél szebb zenét. »Gyertek lányok, hej, halihó«, »Be szép az erdő«, »DomboIdalon játszottunk« (keringő-duett), »Van nekünk egy mozdonyunk« (vidám duett), »Bujdosó dal« (színmagyar zene), »Fű, fa, virág, ez a világ« című dalai bájosan szóltak s még egy tömegdallal is megtoldotta a darabot (»Bimbós tulipán«). A vihart festő zene erőteljes és hatásos. A női kórus kanonikus éneke különleges hangszínekkel érvényesül a darab első és zárójelenetében. A zeneszerző nagy érdeme, hogy eltalálja a daljáték mindenkihez szóló muzsikáját; olyan igényességgel, mint kevesen élő zeneszerzőink közül!
Sárdy János több mint egy éve nem játszott darab-főszerepet a rádióban s így örvendtünk hangjának. Balla Marci erdészt alakította. Gózon Gyula csak úgy »szórta« a jókedvet. Tímár József tanár-alakítása még színesebb lehetett volna, ha szövege engedi. Kiss Manyi örökké jókedvű, ugrabugra lánykát játszott, Zentay Anna pedig csengő szopránjával hűen, művészien szólaltatta meg Farkas dalait. Berky Lili édesanya-alakítása sok kedves percet szerzett, Képessy József viszont nehezen küzdött meg a Cobák-szereppel. Az az elképzelés, hogy korcsma-jelenetében zenével, »hej, de« felkiáltásokkal mutassák meg, hogyan is mutat az ilyen gazda, nem vált be s legfeljebb műparaszti hangulatot árasztott az »Erdő mellett dombon van a babám háza« című dal kíséretével. Szécsi Ferenc rendezése komoly munka volt, éppen így Vaszy Viktoré is a Forrai-kórus és a rádiózenekar élén.


3082 Búbánat 2019-01-19 13:12:27 [Válasz erre: 463 Búbánat 2008-07-27 19:10:35]

Kapcs. 463. sorszám

Kiegészítés

Az RTV Újságban megjelent cikk a Rádió Dalszínházának új bemutatója elé:

"Rádiós daljáték-bemutató:"

Melibea és Calisto szerelme

„A prózai rendező emlékei a lehető legkellemesebbek e daljáték hosszútávú előkészületeiről, próbáiról és fölvételeiről. (Azt tapasztaltam, a zenei rendező, Fejes Cecília is szívesen bábáskodott az énekszámok és a zene megörökítésekor.)

Amikor operaénekesek és prózai színészek játszanak együtt, úgy vélhetnénk, az a legnagyobb gond, hogyan juttathatjuk közös nevezőre az így egymás mellé került, kétfajta, egymástól elütő előadásmódot. Meglepő talán, de nekem ez esetben (és más alkalmakkor is) az okozott több fejtörést: hogyan tudom összehangolni az operisták prózai szövegmondását – saját éneklési módjukkal, hogy ti. egységesnek hasson a kettő, noha „másutt” énekel az operaénekes és „másutt” beszél. Aki ugyanis annyira „elől” beszél (amennyire „elől” énekel), annak úgy hat a prózai beszéde, mintha – valaki mást hallanánk helyette. Szerencsénkre ide, a rájuk eső párbeszédek előadására is jó színészi képességű énekeseket sikerült szerezni. Főként ők jelenítik meg ezt a régi Rómeó és Júlia-mintájú szerelmes történetet.

A rendező, természetesen, elfogult a mű és előadása megítélésében. Mindazonáltal megkockáztatom kijelenteni, hogy a sokrétű, kitűnően énekelhető, vonzó zenének, valamint a fordulatos párbeszédeknek és verseknek meghallgatása örömöt szerez majd a hallgatónak. Nem utolsósorban azért, mert – ahogy az ebben a műfajban gyakran megesik – a daljáték figuráiban a mai, romantikára hajló ember akár magára ismerhet.”

/Cserés Miklós dr./

Behár György: Melibea és Calista szerelme 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. február 18., Petőfi rádió, 21.43-23.00

(„18 éven felülieknek!”)

Szövegét Fernanda de Rojas drámájából, András László fordítása és átdolgozása nyomán Erdődy János írta.

Vezényel: Oberfrank Géza

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc); a Stúdió együttes

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Melibea – Kincses Veronika
Calisto, kóbor lovag – Gulyás Dénes
Pleberio, Melibea apja – Polgár László
Alisa, Melibea anyja – Tolnay Klári
Celestine, kerítőnő – László Margit
Sempronio, Parmeno, Calisto szolgái – Haumann Péter, Maros Gábor
Areusa, Elicia örömlányok – Oszvald Marika, Medgyesi Mária
Rodrigo, szökött szerzetes – Csákányi László
Astaroth, az ördögök fejedelme – Raksányi Gellért

Megjegyzem, a Melibea és Calista szerelme eredetileg Behár György musicaljeként keletkezett és a Toledói szerelmesek címen is ismert darab rádiódaljátéknak átdolgozott változata.

Adalék ehhez még:

RÁCZ GYÖRGY: Operettvilág

SZÍNHÁZ – Színházművészeti Elméleti és Kritikai Folyóirat (1984. szeptember)

A Toledói szerelmesek nem volt sem operett, sem musical. Kezdetben erősen megkurtított formában, de még így is végtelenül hosszú tragédiaként aratott kétes sikert a Katona József Színházban, azután Erdődy János ízléses tömörítéssel rövidebbre gyomlálta azt, hogy rádiós daljáték lehessen belőle, majd ismét fel kellett hígítani, így lett a Fővárosi Operettszínház méltatlanul megbukott produkciója, amin Behár György szimfonikus igényű, magasrendű zenéje sem tudott segíteni.”


3081 Búbánat 2019-01-18 11:49:29

A Dankó Rádió elhangzott "Túl az Óperencián” műsorából kiemelek két zenei blokkot, amelyekben egy-egy operett rádiófelvételéről Házy Erzsébet csodálatos szopránját is újra élvezhettük, sőt, az egyikben nemcsak szépséges énekhangját, de a jelenet szereplőjeként prózamondását is halljuk.  

Polgár Tibor A lepecsételt asszony c., Krúdy Gyula elbeszélése nyomán, Kristóf Károly szövegére és verseire készült daljáték.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 6., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.55

A felvételen Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sárdy János, Rátonyi Róbert, Palócz László, Radnay György, Reményi Sándor, Molnár Miklós énekelnek, a szöveget (prózát) is ők mondják.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály.

Közreműködik a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 
Vezényel: Kerekes János 

Három részlet hangzott fel erről a stúdiófelvételről:

-  Baptiste belépője (Rátonyi Róbert és a Földényi-kórus):

„Nevem Jean Baptiste Valeur, fényes francia ügyőr…./ Csin-csin kis golyóm mindig elgurítható, mint a férfi és a nő, mégis egymáshoz való, csin-csin kis golyóm mindig egymáshoz való, mint a férfi és a nő, gyakran összekoccanó…” 

-  Budeusz Anna és Szvanicai Pál szerelmi kettőse (HÁZY ERZSÉBET és SÁRDY JÁNOS): 

Dialógus (próza): 
„- Anna, merre vagy? Budeusz Anna! - Pál! - Engedj be, oltsd el a világot! Zárd be az ajtót! - Mégis eljött, kegyelmed, Krakkóba? - El, a hitvesi csókodért! - Engedjen! - A feleségem vagy! – Veled vagyok! – Megesküdtem, el nem hagylak, eljöttem utánad! – A király futárt menesztett Lublóra, hogy vasraverve hozzák ide, kegyelmedet! Így parancsolták! – Megkönnyítettem őfelsége dolgát. Magam dugtam nyakam a hurokba. – Fejét veszik, ha itt találják! – Féltesz? Akkor szeretsz! – Sajnálnám, fiatal életét! – Mit ér ez az élet, ha Te nem gondolsz velem!? – Ne velem beszéljen, hanem menjen, meneküljön! – Nélküled egy tapodtat sem! Jössz? – Ne vesztegesse az időt! – Nem jössz!?... Isten megáldjon, Anna!...- Csendesebben! Meghallhatják! – Hadd hallják! Kezükre adom magam! - Ne tegye!!! Nem engedem!../ - Elállod az utamat, akkor nem mondtál igazat, Budeusz Anna! – Ne, hallgasson, kérem! – Egy szavad boldoggá tesz! Anna! Szeretsz? – Szememből olvashatsz! De menj, ne most!...

Szerelmi kettős (ének): 
„- Most akarom a csókodat, most keresem az ajkadat, remegve mondom, hogy add a szád! Dobban a szívem, mert Rád talált! Most akarom, hogy jöjj velem! Ne legyen benned félelem! Kitárom előtted nyílt szívem, mert lángoló és tündöklő: a szerelem! /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel amikor sárgul a levél, szeretlek télen amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! Szeretlek este,. Csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Hiszen jobban szeretlek, mint az életem! „

Dialógus (próza) – a muzsika hangjai alatt:
„ – Szívem, a folyosó végén ajtó nyílik a rózsaszobába. Tudom a testőröktől, hogy onnan kijuthatunk a szabadba. Ha megfújják a kürtöt, odavárlak. Lefutunk a nagylépcsőn. Kinyitom a zárat. Kint jó olajat szereztem. Söpri a szél a havat. Nyomunkat vesztik.
- Haza! Lublóra!
- Túl azon, messze! Ahol már nem parancsol Szaniszló király!”


Szerelmi kettős (ének) – folytatás – refrén:

- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap!
- Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! 
- Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen!
Együtt: - Hiszen jobban szeretlek, mint az életem!
 

- Vidám ballada (Rátonyi Róbert):
„Compiegne-ben egy diák szerette a jó bort, mivel pénze sose volt, folyton szomjazott, amikor a fogadós nyárson sütött tyúkot, sóvárogva nézte a püspökfalatot….” „

 

Ifj. Johann Strauss: A denevér

Szövegét Meilhac és Halévy vígjátéka nyomán Karl Haffner és Richard Genée írta.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. december 25., Kossuth adó, 19.05 –22.00

A magyar szöveget Evva Lajos fordítása nyomán Fischer Sándor írta.

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Részletek:

  •  „Órakettős”, II. felv. , Eisenstein – Rosalinda (Házy Erzsébet, Szőnyi Ferenc)

 „Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, ó, a láb itt csókra csábít…/ El ne szállj, te lelkem álma, te csábító szirén, vedd a maszkodat le drága, hogy az arcod lássam én…/ - Régi baj, csak néha érzem, gyorsan elmúlik ma már, gyorsabb most az érverésem, mint ahogy az óra jár/ - Itt az óra, nézzük meg…” 

  • Pezsgő-tercett  - Adél, Orlovszky, Eisenstein (László Margit, Kozma Lajos, Szőnyi Ferenc, énekkar)   

„A szőlő égi nedve, lalala, életünknek kedve, lalala. A császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát!…/Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál, Első pezsgő néven ő  császár és király…/Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!”   

  • Falke dala, jelenet és a  II. felvonás fináléja - Rosalinda, Adél, Orlovsky, Dr. Falke, Frank, Eisenstein, Kórus (Házy Erzsébet, László Margit, Kozma Lajos, Melis György, Radnay, György, Szőnyi Ferenc, énekkar)

„- Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család,  egy család a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- Elég volt! Már elég! Keringőre várunk rég! Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /- Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... - Menjünk egy darabig, komám; a sarkon elválunk, tán…/- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”

 

Ismétlés: délután 18 és 19 óra között, az interneten online is (www.dankoradio.hu)


3080 Búbánat 2019-01-18 11:06:31 [Válasz erre: 3077 Búbánat 2019-01-17 22:15:54]

1950. október 18., Kossuth Rádió, 20.30 – 21.10:

Kókai Rezső: Fülemüle 

zenés játék Arany János elbeszélő költeménye nyomán.

Írta: Bárány Tamás

Rádióbemutató: 1950. október 18., Kossuth Rádió, 20.30 – 21.10:

A daljáték néhány részletét az ötvenes években még sugározta a rádió

  • Nyitány  (Stúdió zenekar, vezényel Fischer Sándor)
  • Katica dala (Miklós Kata)
  • Úttörő-induló
     

Radiofónia 2.

75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 - 2000) A rádiósorozat rövidített, írásos változata Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva

2. kötet: 1945-1974 .

Kókai Rezső-daljátékai: a Fülemüle, a Lészen ágyú és a Hét falu kovácsa

Az 1949-es évtől a Rádió úgynevezett „operett-brigádja” hétről-hétre új zenés játékot, operettet mutatott be. A Hol késnek a rádió-operettek? c. írás azonban már változásról tudósított: „A Rádió igyekezett újabb és újabb operettel kellemes szórakozást nyújtani. A folytatás azonban elmaradt. Az átmeneti operett-szünet oka a műfaj rádióbeli átszervezése. Eddig főleg mennyiséggel igyekeztünk kielégíteni a szórakoztató műfaj iránti igényt, most azonban a minőségi munkára kell áttérnünk, ezért megszűnt az ’operett-gyártás’”

 A minőségi munka érdekében igyekeztek megnyerni az úgynevezett komoly zeneszerzőket is, mint például Kókai Rezsőt.

 Tamássy Zdenkó, a könnyűzenei osztály akkori vezetője, később így emlékezett a közös vállalkozásra: „Megkérdeztük Kókai Rezsőt, hogy volna-e kedve daljátékokat írni. Szívesen vállalkozott rá. Ő ezt előtanulmánynak tekintette az operaíráshoz. Szűkebb baráti köre és tanítványai tudták, hogy szerette a könnyűzenét is. Többször hallottam őt dzsesszmuzsikát zongorázni, és mondhatom, briliáns volt.  Kókai Rezső a Rádió rendelésére írta a Fülemüle, a Lészen ágyú és a Hét falu kovácsa c. daljátékait. Akkor még lakklemezre rögzítettük a darabokat, javításra nem volt lehetőség, ezért a felvételre nagyon felkészülten kellett megjelenni a szereplőknek és a zenekarnak. Kókai is ott volt minden alkalommal. A Kókai-daljátékok bemutatói kiemelkedő események voltak a Rádióban, mert olyan nemes-veretű, igényesen hangszerelt, népszerű könnyűzenét tudott írni, amely már az opera határát súrolta. Őszintén megmondom, hogy azért nem buzdítottuk több daljáték írására, mert nem akartuk a komolyzenétől elvonni, hiszen az volt az ő igazi területe.”

A Kókai-daljátékok közül legnagyobb sikert az 1951-ben bemutatott Lészen ágyú érte el, amely Gábor Áronnak, a szabadságharc legendás ágyúkészítő mesterének regényes történetét dolgozta fel. Gyurkovics Mária, a kor legkiválóbb koloratúrszopránja olyan szívhez szólóan énekelte a női főszereplő, Krisztina áriáját, hogy igazi sikerszám vált belőle.


3079 Búbánat 2019-01-18 11:03:50

1980. november 12., Kossuth Rádió 17.07 – 18.00

A Rádió Dalszínházának bemutatója.

Szönyi Erzsébet – Donászy Magda: Az igazmondó juhász

Egyfelvonásos daljáték (meseopera Mátyás király korából)

Km. az MRT Énekkara, Gyermekkórusa és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Sándor János

 Zenei rendező: Matz László

Szereposztás:

A juhász – B. Nagy János

Mátyás király – Miller Lajos

Burkus király – Polgár László

Fáni, a leánya – Zempléni Mária

Mujkó, udvari bolond – Deák Pálma

Hírnök – Michels János

Kapus – Moldvay József

Udvarmester – Heim László


3078 Búbánat 2019-01-18 10:43:22

1981. január 10. , Petőfi Rádió 7.53 - 8.07:

"Bemutatjuk új operettfelvételünket" - Kelen Péter énekel

Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin

1. Jacques Offenbach: Szép Heléna - Paris dala

2. Leo Fall: Sztambul rózsája - Ahmed dala

3. Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szu-Csong dala ("Vágyom egy nő után")

 


3077 Búbánat 2019-01-17 22:15:54 [Válasz erre: 479 Búbánat 2008-08-03 16:16:18]

Kapcs. 479. sorszám

Pontosítás, kiegészítés

Kókai Rezső – Nadányi Zoltán: Hét falu kovácsa.

Rádiódaljáték a magyar szabadságharc korából.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1954. március 14., Kossuth Rádió 18.40 – 20.36

Vezényel: Várady László

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Zenei szerkesztő: Kókai Rezső

Rendező: László Endre

Szereposztás:

Pozsár Mihály, kovácsmester: Rajczy Lajos

Erzsók, a felesége: Orsolya Erzsi

Piroska, a leányuk: Vass Éva

Katica: Kovacsóczy Katalin

Kun Gergely, halászlegény: Bitskey Tibor

Szücs János: Joó László

Szilágyi Sándor, hajdú: Soós Lajos

Birizdó Bálint, öreg csősz: Bihari József

Bodza István, módos gazda: Hlatky László

Veres Miska: Agárdi Gábor

Timkó Marci: Árva János

Gróf Pospichil Edmond: Pethes Sándor

Ottó, a lakája: Dénes György

Történik 1848 nyarán, Szigligeten, a kovácsműhelyben

Részletek a rádiófelvételről:

  • Nyitány és a kovács dala (Jámbor László, km.: az MRT szimfonikus zenekara
  • Vidám dal (Jámbor László)

Rádióbírálat

Magyar Nemzet, 1954. március 23.

Hét falu kovácsa”

Egyre-másra mutat be a rádió olyan jó színműveket, melyek szinte kívánják a további, a színpadi feldolgozást. A »Kérők«-ből irt Polgár Tibor-opera után most Nadányi Zoltán verses történelmi mesejátékáról mondhatjuk el, hogy már a rádióban is elragadó volt, annyira. hogy színpadot követel magának.

Nadányi Zoltán mesejátéka a nép ügyében s a nép nyelvén szóló magvas és mégis szinte kecsesen könnyed írás. A címben említett mesebeli kovács, Pozsár Mihály, 1848 táján kovácsolta a vasat a szigligeti vár alatt; hét falu parasztságára dolgozott, ha kellett, hitelbe. A gróf aztán csörgő forintokért ráveszi a kovácsot: hagyja abba a kalapálást, mert a munka hangja fölhallatszik a toronyba s elűzi az álmatlan uraság maradék nyugodalmát. Pozsár Mihály végülis rááll az alkura; csakhogy akkor meg a hét falu marad kovács nélkül, a körülötte élő parasztság fordul el tőle (az egy zsírosgazda kivételével). Rágja a lelkiismeret a kovácsot, s tetejébe a gróf még csúfot űz belőle. Pozsár Mihályban lassan megérik az elhatározás, hogy újra fölveszi a kalapácsot. Föl is veszi, s már a 48-as honvédsereg mellé álló földműves nép kaszáit igazítja vele egyenesre.

Ez a történet lényege. S ezt Nadányi Zoltán olyan izgalmasan, fordulatosan, annyi eleven mellékszereplő fölléptetésével mondja el, hogy a legjobb népmesékhez hasonló hatást kelt; lenyűgözi hallgatóját, aki egyszerre gyönyörködik a történet fordulataiban és mély életigazságában.

A sok szereplő közül a főhős, Pozsár Mihály nemcsak drámabeli helyzete következtében emelkedik ki, hanem emberi nagysága révén is. Öntudatos, szabad ember, férfi, aki kész kiállni a maga kis portájáért a gróffal szemben. »Itt a gróf parancsa szellő...« — üzeni a várba. Vívódása, gyötrelmes álom-látása, megaláztatása és elhatározása végül: egy nagy lélek változásai. Ami azért fontos, mert a »hét falu kovácsa« így tud egymagasságba emelkedni a népmese képzeletvilágából kelt hősökkel. Azaz: így válik emberi teljességében jelképivé.

A mesejáték stílusáról, verseléséről csak annyit, hogy Nadányi Zoltán, nagy példák nyomán, a népnyelv leleményességét, hajlékonyságát, erejét emeli irodalmivá; ritmusai, rímei az élő beszéd természetes, de sosem hivalkodó ütemességét, csengését sűrítik költészetté. Gazdag és költői magyarsággal szól — ebben is a népköltészettel rokon.

A »Hét falu kovácsá«-t László Endre gondos rendezőmunkája nyomán élvezetes előadásban hallhattuk. Rajczy Lajos (a kovács) megfelelt a dráma-adta nagy és nehéz feladatnak: erős volt még vívódásai közepette, becsületes és bölcs még a rossz alku perceiben is. Éreztetni tudta Pozsár Mihály változását, ébredését; s azt, hogy ez többet jelent hét falu ügyénél. Egy kurta szerepben Bihari József hangját hallottuk, ízes játékára sokáig emlékezni fogunk. Vass Éva alakításában az erő és határozottság jól vegyült gyengédséggel, sőt érzelmességgel. Bitskei Tibor — a Kossuth, Petőfi nevét emlegető, a nép ügyéért küzdő halászlegény szerepében — kissé több színnel jellemezhette volna a hős kemény elszántságát. Orsolya Erzsi, Pozsárné szerepének megfelelően, egyetlen nagy sopánkodás volt, szinte megrendítően önző és rövidlátó. A kisebb szerepek alakítói közül Dénes György és Pethes Sándor nevét kell megemlítenünk; vérbő komédiázó kedvükkel tették teljesebbé a mese hangulatát.

A mesejáték zenéjét Kókai Rezső írta. A muzsika helyenként komorabb, súlyosabb a kelleténél; mintha nem derűs alaphangú meséhez, hanem hős-eposzhoz készült volna. A dalok azonban szépek, jól fűződnek a cselekményhez, érzelmi erejükkel gazdagítják.

A »Hét falu kovácsa« költőjének igaz rádiósikere, remélhető színpadi sikere, de egész eddigi költői életműve is azzal a reménnyel bíztat, hogy Nadányi Zoltán nevével ezentúl nemcsak műfordítások, hanem önálló költői alkotások fölött is sűrűbben találkozhatunk.

/S. Gy./


3076 Búbánat 2019-01-17 12:09:42

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának mai zenei összeállításában hangzottak el:

Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet

- „Szeptember végén” /Petőfi Sándor/ -  „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…”(Balczó Péter, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) - 2015

- „Madárdalos zölderdőben jártam, hol mindig nyár van, soha nincsen tél…/Rózsám, viruló kis rózsám, te légy most a postám, leveleddel üzenem…”(Kalmár Magda, km.a MÁV szimfonikus zenekar, vezényel: Behár György) 

- Stefi és Flórián kettőse, II. felv.: „Szüret előtt, már nincs elég időnk, hát szüret után lesz az esküvőnk.../Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van, s mert a jó bort úgy imádom , hát ott érzem jól magam…” (Galambos Erzsi  és Németh Sándor, km. a MÁV szimfonikus zenekar, vezényel: Behár György) - 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20-22.00: Huszka daljátékaiból részletek

Ezeket a Huszka-részleteket is újra meghallgathatjuk a rádió 18 órakor kezdődő ismétlő adásában.


3075 Búbánat 2019-01-16 10:09:52

A Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában ezek a zenék is elhangzottak:

Jacques Offenbach:  Az elisondói lány - Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Vincze Ottó)  - teljes stúdiófelvétel rádióbemutatója: 1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03 

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő

  • „ Egy férfi képe van a szívem közepébe’, szívemnek éjében fénylő sugár…” (Németh Marika)
  • „Mi kell a férfiaknak, nem lány, de asszony ajkak…/Csók nem is igaz tán, ha nem tüzes asszonyi ajka, amely adja,…/ Nem illik lánynak lenni, de illik észrevenni, s jóvátenni a hibánk.…”  (Németh Marika, Rátonyi Róbert, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel:  Kerekes János   (részletek, Qualiton, 1962) 

Ábrahám Pál-egyveleg (Km. Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Tiboldi Mária, Vári Éva, Zentay Anna, Farkas Bálint, Miller Lajos, Németh Sándor, Ötvös Csaba)

Ezt az adást ismét meghallgathatjuk a rádióban ma 18 órától „Túl az Óperencián”


3074 Búbánat 2019-01-16 00:15:31

Kókai Rezső – Halász Péter – Romhányi József: Lészen ágyú

regényes daljáték

A daljáték az 1848-as szabadságharcban játszódik és GÁBOR ÁRON-ról szól.

A Rádióbemutató ideje: 1951. július 17.,  Kossuth Rádió 20.45 – 23.10.

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara és a Forrai-kórus

Vezényel: Polgár Tibor

Zenei rendező: Rónai Tibor

Rendező: Török Tamás

A szereposztásból:

Gábor Áron – Bessenyei Ferenc

Édesanyja – Berki Lili

Krisztina – Mészáros Ági

Harangöntő Dániel – Lehotay Árpád

Zsuzsanna, a leánya – Kiss Manyi

Gáspár, Boldizsár, cigányok a harangöntő műhelyében – Bodó György és Rajci Lajos

Továbbá: Pártos Erzsi, Rácz Vali, Rátonyi György, Ungvári László, Apáthy Imre,  Ascher Oszkár, Balázs Samu, Gózon Gyula, Kemény László, Komlós Vilmos, Kőmíves Sándor, Maklári János, Pándi Lajos, Rajnai Gábor, Szatmári István…

A prózát mondó színművészek mellett operaénekes közreműködők: Gyurkovics Mária, Melis György, Bencze Miklós,  Kishegyi Árpád…

A korabeli rádióújságból a színlap:

A darab bemutatója kapcsán a Magyar Rádió című műsorújságban nemcsak több kép (Bessenyei Ferenc Mészáros Ágival és Berki Lilivel,  valamint a rendező, Török Tamás), de kritika is megjelent, mégpedig Ábel Péter honvéd aláírással: „Bessenyei Ferenc (Gábor Áron) különösen a székely ezermester bölcs önmérsékletét, csendes derűjét emelte ki. A rajongó fanatizmusra már kevesebb hangja maradt.”

Ebben az időben még nem bízták a drámai színészekre az éneklést, így a zenés darabokban más mondta a szöveget és más énekelte a dalbetéteket. Bár Bessenyei Ferenc pályája első tíz évében megszámlálhatatlan operett, sőt sok opera előadásban is szerepelt, a rádióban ezt vagy nem tudták, vagy ennek ellenére sem akarták az akkori rendet, elképzelést felborítani. Így a Lészen az ágyu... című daljátékban a dalokat nem ő énekelte, de hogy a műsorújságban felsorolt operaházi énekesek közül ki volt az ő párja, nem tudni. De a fent említett kritikából kiderül, hogy ez az akkori hallgatók számára sem volt egyértelmű, mert Ábel Péter ezt írja: „A szép énekhangok néha zavarólag hatottak, mert a kettős szereposztás miatt lehetetlen volt megállapítani: ki énekel, illetve ki helyett

Török Tamás-ról ez áll a lexikonban: „Török Tamás (1925-1993) író, rendező, dramaturg. A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-filozófia-esztétika szakot végzett  1948-ban, majd a Magyar Rádió rendezője, 1956-57 között a dramaturgia vezetője volt. 1958-tól 1960-ig a győri Kisfaludy Színház dramaturg-rendezője, utána 1962-ig a Hunnia Filmgyár dramaturgja. 1970-1985 között ismét a Magyar Rádió irodalmi igényességű, jó ízlésű, sokoldalú, árnyalatokra érzékeny rendezője. Jászai Mari díjas, érdemes művész.” 
    

Kókai Rezső: Lészen ágyú! - Krisztina dala - Gyurkovics Mária


3073 Búbánat 2019-01-15 12:47:29

„Túl az Óperencián”  - Dankó Rádió

A mai műsorban ezek a zenék is elhangoztak Nagy Ibolya szerkesztésében:

Buday Dénes dalait

Udvardy Tibor („Orgonavirág”),

Rátonyi Róbert („Szép hely, jó hely Teherán, de ott is teher ám a feleség”),

Koltay Valéria és Külkey László („Kiskacsa fürdik a római-parti strandon”)

énekfelvételeiről hallottuk. (Az  MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.)

 

Jerry Bock: Hegedűs a háztetőn

Magyar szöveg: G. Dénes György és Reményi Gyenes István

Részletek voltak:

„Hagyomány” (Bessenyei Ferenc, énekkar)

„Ha én gazdag lennék” (Bessenyei Ferenc)

„Csoda lett!” (együttes)

„Bordal”   (együttes)

Bessenyei Ferenc mellett közreműködik: Petress Zsuzsa, Halász Aranka, Kovács Zsuzsa,  Csongrádi Kata, Karády Judit, Megyeri Mária, Fónay Márta, Maros Gábor…,

a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lendvay Kamilló – (Hungaroton, LP - 1971; CD -1986)

Délután hat és hét óra között ismétli a Dankó Rádió


3072 Búbánat 2019-01-14 14:12:44

Ma Huszka Jenő - Szilágyi László Mária főhadnagy című operettjének 2014-es MTVA_Dankó Rádió stúdiófelvételéről hangoztak fel részletek:

Nyári Zoltán,  Geszthy Veronika, Boncsér Gergely, Kalocsai Zsuzsa,  Szendi Szilvi, Kerényi Miklós Máté, Kékkovács Mara  énekelnek. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli.

A "Túl az Óperencián" adásának elején Gyöngy Pál Muzsikáló kastély c. rádióoperettjének (1956)  nyitányát hallottuk (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  Bródy Tamás vezényel),  a műsor végén  meg Kemény Egon Szerencsés utazás c. rádióoperettjének (1950) előjátékát hallgathattuk meg (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  Lehel György vezényel).

Mától egész héten át  Csongrádi Kata énekesnő-előadóművész  a vendége  a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyának a rádió Nagymező utcai "látványstúdiójában".

Ezt a délelőtt elhangzott adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is ( www.dankoradio.hu).


3071 Búbánat 2019-01-13 15:52:37

Medgyesi Mária színművésznőta Budapesti Operettszínház örökös tagját, születésnapján egy szép énekfelvételének bejátszásával köszöntötte a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, a Dankó Rádió mai operettműsorában!

Kacsóh Pongrác: János vitéz

  • Jancsi belépője: „Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam…” (Kovács József)
  • Az I. felvonás fináléja (Oszvald Marika, Békés Itala, Benkóczy Zoltán, Hadics László, Kovács József, a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara.  Vezényel: Oberfrank Géza (Qualiton, 1979)

Ezek a részletek csendültek fel a Dankó Rádió ma délelőtti Túl az Óperencián adásában.  Ismétlés ma délután hat órától.


3070 Búbánat 2019-01-13 10:56:53 [Válasz erre: 3066 Búbánat 2019-01-13 10:09:10]

De addig is, amíg ezek a tervek, vágyak megvalósulnak, kézenfekvő lenne  CD-n megjelentetni azokat a Huszka-operettrészleteket, amelyeket a Dankó Rádió és az MTVA együttműködésében mint új stúdiófelvétel, a rádióban négy évvel ezelőtt, a zeneszerző születésének és halálának évfordulója emléke tiszteletére bemutattak: 


A Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka Jenő műveiből, ezeket 2015 áprilisában sugározta először a Dankó Rádió.

Az alábbi művészek működtek közre a stúdiófelvételen: Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte.

A 32 részlet közül 31-et megtaláltam a rádió facebook oldalán, melyek a következők:

- Lili bárónó - Fischl Mónika; Egy férfi képe van a szívem közepében
- Lili bárónő - Dancs Annamari & Kerényi Miklós Máté Duett - Radagan 
- Lili bárónő - Benedekffy Katalin; Lili dala (No.13) 
- Lili bárónő - Szendy Szilvi & Kerényi Miklós Máté; Gyere csókolj meg 
- Lili bárónő - Benedekffy Katalin & Nyári Zoltán; Cigaretta duett (No.2) 
- Lili bárónő - Geszthy Veronika & Boncsér Gergely; Szerelmi duett (No.11) 
- Lili bárónő - Nagy Ibolya & Nyári Zoltán; Szerelmi duett (No.5) 

- Mária főhadnagy - Szendy Szilvi & Kerényi Miklós Máté; Én teveled
- Mária főhadnagy - Kalocsai Zsuzsa; Trallala (No.11) 
- Mária főhadnagy - Nagy Ibolya & Boncsér Gergely; Én mától kezdve csak terólad álmodom 
- Mária főhadnagy - Kékkovács Mara & Peller Károly; A bugaci határon (No.12)
- Mária főhadnagy - Kalocsai Zsuzsa & Nyári Zoltán - Kettős (No.3) 
- Mária főhadnagy - Kékkovács Mara & Kerényi Miklós Máté & Peller Károly; Ladilom (No.9) 
- Mária főhadnagy - Benedekffy Katalin & Peller Károly; Nem nehéz a lánynak (No.6) 
- Mária főhadnagy – Nyári Zoltán; Nagy árat kér a sors a boldogságért
- Mária főhadnagy - Geszthy Veronika & Boncsér Gergely; Szabad-e remélnem

- Bob herceg - Balczó Péter; Bob belépője 
- Bob herceg - Fischl Mónika & Boncsér Gergely & Magyar Rádió Énekkara; Szerenád 
- Bob herceg - Dancs Annamari; Jaj de jó ha egy lány 
- Bob herceg - Clementis Tamás; Holló legendája 

- Gül baba - Fischl Mónika; Leila belépője (No.2) 
- Gül baba - Balczó Péter; Gábor diák éneke (No.5) 
- Gül baba - Geszthy Veronika & Magyar Rádió Énekkara; Dal a török nők sorsáról
- Gül baba - Boncsér Gergely; Gábor diák dala az I. felvonásból 
- Gül baba - Clementis Tamás; Mujkó nótája 
- Gül baba - Nyári Zoltán & Magyar Rádió Énekkara; Bordal a II. felvonásból (No.11) 
- Gül baba - Fischl Mónika & Balczó Péter & Magyar Rádió Énekkara; Szerelmi kettős (No.12) 

- Erzsébet - Kalocsai Zsuzsa; Van az úgy kérem
- Erzsébet – Balczó Péter; „Szeptember végén”
- Erzsébet - Nagy Ibolya; Rózsám, viruló kis rózsám 

- Szép Juhászné - Kékkovács Mara & Peller Károly; Magyar lánynak…


3069 smaragd 2019-01-13 10:54:50 [Válasz erre: 3068 Búbánat 2019-01-13 10:46:06]

 

A pontosság nagyon lényeges, a műfaji meghatározás a CD kiadásnál is nagyon lényeges. 


3068 Búbánat 2019-01-13 10:46:06 [Válasz erre: 3067 smaragd 2019-01-13 10:43:26]

A lényeg nem ez...


3067 smaragd 2019-01-13 10:43:26 [Válasz erre: 3066 Búbánat 2019-01-13 10:09:10]

 

KEMÉNY EGON Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című műveinek műfaja daljáték azaz rádiódaljáték tehát nem operett, nem rádióoperett.

Gondolom, hogy elírtad :-).

Bizony rögös út lehet a kiadványok meghallgatásáig eljutni, mindenkinek sok sikert kívánok és előrejutást a megkezdett úton!

 


3066 Búbánat 2019-01-13 10:09:10 [Válasz erre: 3064 Búbánat 2019-01-12 22:13:08]

Most, hogy rövidesen  CD-n kijön Kemény Egon két rádióoperettjének zenei anyaga az MTVA támogatásával, bízom benne, ezzel egy ígéretes és érdemes folyamat indult el,  amely folytatódni fog, hiszen sok szép operett vár(hat) arra, hogy a már  meglévő, digitalizált rádiófelvételekről "korongon"  is megjelenjenek.  Persze, tudom,  nem olcsó mulatság ez: a kezdeményezés mellé  anyagi források meglétének is társulnia kell.  

A rádió archívumának ilyen "tengerkincse"   közül  a Dankó Rádióban Nagy Ibolya jóvoltából és szerkesztésében napról-napra hallunk gyönyörű operettrészlet-bejátszásokat. 

 Itt van mindjárt számomra két nagyon kedves daljáték, melyeknek zenei anyaga  "korongra"  méltó lenne:

Kacsóh Pongrác: Rákóczi - Történelmi daljáték
Teljes felvétel. 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek). 

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor 
Reutheim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi felesége – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

Jacques Offenbach: Fortunió dala
egyfelvonásos operett - teljes felvétel

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő
Vezényel: Fischer Sándor

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Szécsi Ferenc

Szereposztás:

Fortunió, ügyvéd és jegyző – Maleczky Oszkár
Lauretta, a lánya: Házy Erzsébet
Valentin, Fortunió írnoka – Ilosfalvy Róbert
Friquet, Fortunio patvaristája – Kishegyi Árpád
Babette, szakácsnő – Palánkay Klára
Guilleaume, írnok –Réti József
Landry, írnok – Kövecses Béla
Sylvain, írnok – Külkey László
Saturnin, írnok – Bende Zsolt

Lehetne még sok operettet említenem hazai és külföldi szerzőktől, amelyeket  szívesen venném, ha a meglévő, magyar nyelvű rádiófelvételeikről - akár részleteiben is – rákerülnének  CD-re  és ilyen kiadványban elérhetővé válnának, mint a most megjelenésre váró Hatvani diákjai és a Komáromi farsang rádióoperettek lesznek.

 


3065 smaragd 2019-01-13 00:05:53 [Válasz erre: 3064 Búbánat 2019-01-12 22:13:08]

 

Én is tájékozódtam, egyetértek: 

örömteli újdonság, hogy a 

"Hatvani diákjai"

 és a 

"Komáromi farsang" című daljátékok 

- a teljes művek - az MTVA együttműködésével kiadásra kerülnek.

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” 

Magyar Rádió 1955 Rádiódaljáték 

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Kerekes Máté – Simándy József

női főszerepben: Petress Zsuzsa 

továbbá Mezei Mária, Sinkovits Imre, Tompa Sándor, Gózon Gyula és mások.

A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” 

Magyar Rádió 1957 Rádiódaljáték

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és  Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali

továbbá Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre

 

A két KEMÉNY EGON - CD -  dupla albumok -  bemutatóján részletek hallhatók a nagysikerű rádiódaljátékok digitalizált felvételeiből.

"Canto, cantare, amo, amare..."

KEMÉNY EGON

Az est díszvendége:   Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, aki zenei hagyatéka gondozója

Közreműködik:

Nagy Ibolya, Déryné díjas énekművésznő,  a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője

Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

A rendezvény helye és ideje: 

Óbudai Társaskör

Budapest, III. kerület Kiskorona utca 7.

2019. február 7., 19:00 óra

A belépés díjtalan, 

a két duplaalbum CD a helyszínen megvásárolható.

A rendezvény az Óbudai Társaskör honlapján: https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/38881-canto-cantare-amo-amare

 


3064 Búbánat 2019-01-12 22:13:08

Örömmel olvasom, hogy Kemény Egon két rádióoperettjének részletei hamarosan CD-n is hozzáférhetővé válnak: Hatvani diákjai és Komáromi farsang

„CANTO, CANTARE, AMO, AMARE…”

„Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.”

A lemezbemutatóra az Óbudai Társaskör Till Ottó termében kerül sor (2019. február 7., 19:00)

Közreműködők:

Kassai István zongoraművész

Kemény Anna Mária 

Műsorvezető: Nagy Ibolya (Dankó Rádió) 

„Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve  Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.”

Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben:

Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor),

Házy Erzsébet (Lilla),

Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály),

Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc.  

A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.

A belépés díjtalan.

Támogató: MTVA


3063 Búbánat 2019-01-12 10:32:04

A Dankó Rádió mai operettműsorában hallhattuk:

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony

Csonka András, Oszvald Marika, Peller Anna, Bódy Barbara, Huszti Péter, Kékkovács Mara, Dolhai Attila, a Budapesti Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel Silló István

– a színház 2009-es előadásának hangfelvételéről részletek

A "Túl az Óperencián" délelőtti adását ma 18 órától megismétli a rádió.

 


3062 Búbánat 2019-01-11 18:00:30

Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

Az  operettből 1965-ben részleteket vett fel a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (Qualiton, 1965)

Fedora - HÁZY ERZSÉBET
Mábel - Koltay Valéria
Nagyherceg - Kishegyi Árpád
Mister X - Udvardy Tibor
Tóni - Rátonyi Róbert

Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás 

Erről a hanglemezfelvételről az alábbi dalok lesznek hallhatóak a Dankó Rádióban mindjárt, a 18 órakor kezdődő „Túl az Óperencián” adásában:

1. „Pour l’amour” (Fedora belépője) – HÁZY ERZSÉBET és az énekkar

2.  „Én édes drága férjem, Iván…”  (Mábel, Tóni) – Koltay Valéria és Rátonyi Róbert

3. „Trombita zeng és pereg a dob…/ Máma itt, holnap, oly mindegy…/ Egy drága szempár ragyog igézve rám…” (Mr. X belépője) - Udvardy Tibor

4. Ég áldjon, galambom, még akad Pesten kalandom…”  (Mábel, Tóni) – Koltay Valéria, Rátonyi Róbert

5.„Kislány, vigyázz, csókra szomjas a huszár…/ …Kislány, a tűzzel vigyázz!” (Nagyherceg, Mr. X.)Kishegyi Árpád, Udvardy Tibor, énekkar férfikara


3061 Búbánat 2019-01-10 11:06:09 [Válasz erre: 1560 Búbánat 2015-12-01 10:50:02]

Kapcs. 1643. sorszám

Jean Gilbert - franciás hangzású felvett művésznév -, Berlinben élt komponista (Hamburg, 1879 - Buenos Aires, 1942), aki születésekor még Max Winterfeld névre hallgatott.

A maga korában nagy népszerűségnek örvendett  német komponista műveit nálunk alig vagy nem játszották, pedig operettjei közül a legismertebbek -  A hermelines nő (1920); Marinka, a táncosnő (1923); A bíborruhás asszony (1927) - megérdemelték volna, hogy színpadre kerüljenek és ott is maradjanak,  mert a darabok története érdekes, fordulatos,  a cselekményük jól felépített, a zenéjük pedig igen vonzó és melodikus,  fülbemászó dallamokkal teli.

Szerencsére a Magyar Rádió e három operett legszebb dalait, kettőseit megörökítette: egyazon évben egyszerre (1957) mutatta be a magyar nyelvű új stúdiófelvételét - a dalszöveg Harsányi Zsolt fordítása  - , amelyen Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert énekel, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás.

Erről a rádiófelvételről most - a Dankó Rádióban már nem először – a komponista két operettjének részletei szólaltak meg az adásban:

1.) Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő 

- Kettős a II. felvonásból: „Jöjj, sétálj velem… /Csókolj, ha szeretsz, mert így boldog lehetsz…”
(Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Kettős az I. felvonásból: „…A titkos, kis bútorozott szoba vár, titok, hogy az én kicsikém oda jár….” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Hármas (Vámos Ágnes, Lendvai Andor, Rátonyi Róbert)

2.) Jean Gilbert: A bíborruhás asszony

- Kettős: „Némely férj nem szól, pedig tudja jól, hogy a nő merre lép, merre jár… /Mókus, te hallgatsz, mindig csak hallgatsz, hiszen te nem szeretsz már engem. Mókus, ha megcsalsz… „ (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Kettős: „Jő, a szép idő…. /Május elsején az ember csókra ébred, május elsején új kalandot vár…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád)

Délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk ezeket a kedves operettmelódiákat a Dankó Rádióban. "Túl az Óperencián"


3060 Búbánat 2019-01-08 15:12:41

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adás-sorozatának ma délelőtti műsorában elhangzott zenék voltak:

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban

A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételének a bemutatója: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15 (közben szünet: 22.00 – 22.30 hírek, időjárás, sport)

Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Blum Tamás.

 Hegedűszóló: Hidy Péter. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György

Most ezek a részletek hangoztak el az adásban:

  •  A közvélemény és Orfeusz kettőse, I. felv.: „- Jöjj! jöjj! jöjj! Jöjj! jöjj! jöjj!  Hív a becsület,  jóhírem fontosabb mindennél …/ - Jöjj! Bármi kedves is nékem a hitvesi tisztesség…” (Barlay Zsuzsa, Bartha Alfonz )
  •  Euridiké kupléja, I. felv.: „Egy asszony hogy ha csókot kap most… „ (László Margit)
  • Styx Jankó dala, II. felv.: „Voltam király Beóciában, hatalmas, édes, nagy király!... (Maleczky Oszkár)
  • Euridiké dala, II. felv.: „…Oly könnyű szívvel várlak téged! …” (László Margit)
  • Euridiké és Jupiter kettőse, II. felv.: - „légyjelenet” (László Margit, Melis György)

„- De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll… - csak legyeskedj legyecske egyszer  belejössz már!...  Ügyes légy! Zümmögve szállj…- Nézd, egy formás szárnyú szép légy! Egyet nem láttam még..../- Jöjj, kis legyecske, maradj nálam, bús árvaságom fékezd hát…. légy jó pajtásom, kedves társam…/- Nyakon csíplek, hogy el ne szállj!... Elkaplak, elkaplak te szemtelen kis féreg!...- Kedveske, majd a végén én csaplak le téged!.../- Jól van hát, így hálóm lesz ma hálód végre… zzzzzzzz… zzzzzzzz…”

 

Ma négy éve halt meg a Fővárosi Operettszínház karmestere, a Miskolci Nemzeti Színház egykori zeneigazgatója: Váradi Katalin. Emlékére szólaltak meg most a rádióban felvételei, amelyeken Ő vezényli:

  • az Operettszínház zenekarát (Kálmán Imre, Ábrahám Pál dalait Kalocsai Zsuzsa, Bozsó József és Teremi Trixi énekli) és

 

  • a Szombathelyi Szimfonikus Zenekart; tolmácsolásukban George Gershwin Egy amerikai Párizsban című zenekari darabjának dallamai csendültek fel az adás végén.

Dankó Rádió e heti operettműsorának vendégei a stúdióbanHadzsikosztova Gabriella és Tóth József színészek, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Ezt a műsort újra meghallgathatjuk az ismétlésben,  ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és interneten is a  www.dankoradio.hu oldalon.


3059 Búbánat 2019-01-07 14:32:20

Leonard Bernstein: West Side Story - részleteket hallhattunk a musicalből ma délelőtt a Dankó Rádió műsorában:

Dolhai  Attila -  "Maria"

Rost Andrea és José Carreras  - "Tonight"

Házy Erzsébet "Mily szép vagyok" –km. a  Harmónia Vokál és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Gyulai Gál Ferenc. (Qualiton LP-1967; Kossuth Rádió, 1969. június 22.,19.10 -19.44) 

Galambos Erzsi – „Amerika"  

 

Az műsort Franz von Suppé Pajkos diákok című operettje előjátékának stúdiófelvétele vezette fel (az MRT Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli)

A "Túl az Óperencián" adását ismét meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban.

 


3058 Búbánat 2019-01-06 17:08:55

Ezen a héten minden nap Medveczky Ádám karmesterrel beszélgetett a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A mai adásnapon ezek a zenék is elhangoztak a műsorban:

Erkel Ferenc: Hunyadi László - Palotás (a Magyar Állami Operaház zenekarát vezényli Medveczky Ádám)

Wolfgang Amadeus Mozart: Figaró házassága - nyitány (a MATÁV Szimfonikus Zenekart vezényli Medveczky Ádám)

Giuseppe Verdi: Rigoletto - Kesztyűária  (Gulyás Dénes, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

Kálmán Imre - Harsányi Zsolt: Marica grófnő

a részletekben közreműködött: Kincses Veronika, Kalmár Magda, Kukely Júlia, Gulyás Dénes, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás és Sebestyén András

Ezt a délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

 

 


3057 Búbánat 2019-01-05 10:33:11

Ma is kaptunk (kapunk) a Dankó Rádióban mintegy hatvan percet Medveczk Ádám karmester és Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető stúdióbeli beszélgetéséből, hozzá az alábbi zenéket:

1.) Erkel Ferenc: Bánk bán – Magyar tánc (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) - koncertfelvételről

2.) Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája (Pitti Katalin, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

3.) Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Sybill

  • Sybill levele, Sybill és Petrov kettőse, I. felv.: „Kis Petrovom, remélem, megbocsátjahogy búcsú nélkül hagytam el magát…./ Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill!...”  (Pitti Katalin, Leblanc Győző) – 1985
  • Bevezető kórus és Sybill dala a hercegnőről, II. felv. „Volt egy hercegnő…” (Pitti Katalin, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) 1985
  • A nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs... Parázs, parázs, szép piros parázs... / Illúzió a szerelem, szívek tündérszép illúziója, kacéran játszik körülem, rózsás illúzió...” (Pitti Katalin, Csurja Tamás, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Makláry László) – 1985
  • Sarah és Poire vidám kettőse: „Esküszöm, anyukám, más leszek ezután, hisz a szívem olyan égő, vad…/Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de csak amikor az ereje roppantó…”  (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1962. január 10., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00  - teljes felvételről

4.) Erkel Ferenc: Dózsa György - Fegyvertánc (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) - koncertfelvételről

5.) Kodály Zoltán: Marosszéki táncok (Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) - - koncertfelvételről

 

"Túl az Óperencián" - ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán  - az internetes elérhetőségeken is online meghallgatható ez a műsor.


3056 Búbánat 2019-01-04 16:07:34 [Válasz erre: 3055 Búbánat 2019-01-03 19:49:24]

A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operett-adásában hallottuk („Túl az Óperencián”)

1.) ifj. Johann Strauss: Éljen a magyar!  - gyorspolka (Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

2.) Otto Nicolai: A windsori víg nők – Falstaff bordala „Már bölcsömben anyatej helyett már bort követeltem én…” (Gregor József, km. a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

3.) Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja 
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkar (karigazgató: Sapszon Ferenc) 

Vezényel: Breitner Tamás

Részletek:

- Stanley, gárdaezredes dala: „- Csak hánykolódom ágyamban, az álom elkerül …. kis folyócska álmodozva zúg, mint a gerle búg…” (Gregor József és az MRT Énekkarának  férfikara)

- Lányok kara (MRT Énekkarának női kara)

- Rurh dala  „- Még gyermek volt a kis Frederic…  csak martalóc a kalóz, nem gyengéd lelkű hajós…”  (Barlay Zsuzsa)

- Rendőrdal (Németh Sándor, az MRT Énekkarának férfikara)

- Csatainduló: „- Bárki szembeszáll velünk… zeng a trombitám…”   (Sólyom-Nagy Sándor, Gregor József, Németh Sándor, Kalmár Magda és az MRT Énekkara)

- Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse (Kalmár Magda, B. Nagy János, km. az MRT Énekkara): 
„-Tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét, azt remélem így marad, bár tegnap esett egész nap, és holnap eshet újra még a földeken a csapadék, én nem tudom, de híre jár, hogy idén meleg lesz a nyár, és holnap eshet, újra még a földeken a csapadék… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!.../- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…”

- Paradox-hármas /Ruth – Richard - Frederic/ (Barlay Zsuzsa, Melis György, B. Nagy János):
„- Hogy elhagytad a bandánkat, csak bánat érte a lelketek, csak próbáltuk mi azzal, hogy kedvünk több legyen… de végül jött egy ötletünk, mi paradox…. az ötlet az a paradox…. jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz. mily ellentmondó paradox….- Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, de paradox / - Mi tudtuk azt, hogy kedveled a szójátékot, ugratást, az ellentmondó helyzetet, a furcsa sokkhatást, és annyit bátran mondhatok, hogy ennél jobb nem jött nekem, bár kockáztatjuk most nyakunk, de halld az ötletet….jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz, mily ellentmondó paradox.. - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox /- Ez paradox és vicces ám, a józan észnek fittyet hány, ha esztendőket számítva már huszonkettő múltam én; a születésnap számít csak! a születésnap számít csak! Ötéves gyermek vagyok még!!! – Ötéves gyermek ő ma még!!! ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha… - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox….ez istenien paradox!” 

- Finálé „- Ti győztetek, mert gyorsabb voltatok, de diadalmat nem arattatok!  Add meg magad a királynőnk nevében! – Na jó, megadjuk magunk, van hibánk, de mi mind angolok vagyunk.  - Védekezz a törvényszék előtt! …  - Bocsáss meg nekem, egy kalózkirály ... lányaimat nőül adom néktek!..."   (Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, B. Nagy János, Gregor József,  Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT Énekkara)

 

4.) Lehár Ferenc: Pacsirta – Juliska belépője: "Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok erdő sűrűjében, tarka réten…/kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…" (Tiboldi Mária, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi Katalin)

5.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Bóni dala: „- Hányszor mondtam már magamnak…./Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád, nélküled még a mennyország  is fád.  Nem megyek el egyedül oda. Nem hagylak el soha…(Bozsó József és a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin)

6.) Lehár Ferenc: Giuditta  - Giuditta dala: „- Olyan forró ajkamról a csók, olyan fehér ez a  kis kacsó …” (Kalocsai Zsuzsa és  a Fővárosi Operettszínház zenekara, vezényel: Váradi Katalin)

 

7.) Morricone filmzenéiből  (MÁV Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

 

Az adás ismétlése ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban. 


3055 Búbánat 2019-01-03 19:49:24

Túl az Óperencián Medveczky Ádámmal - 1. hét

DANKÓ RÁDIÓ,  Mediaklikk.hu,  2019. január 02.

A december 31-január 6. közötti adások tartalmából.


3054 Búbánat 2019-01-03 11:46:31

Ezen a héten minden nap Medveczky Ádám karmester a vendég a Dankó Rádió stúdiójában, akivel a "Túl az Óperencián” szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya beszélget.

A mai zenei bejátszások a következők voltak:

1. Aram Hacsaturján: Álarcosbál (szvit) – keringő (Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

2. Kodály Zoltán: Háry János (szvit) – A császári udvar bevonulása  (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  vezényel: Medveczky Ádám)

3. Pietro Mascagni: Parasztbecsület - Santuzza románca (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

4. Carl Millöcker – Theo Mackeben -  Hans Martin Cremer - Paul Knepler - J. M. Welleminsky -  Lakatos László  fordítása nyomán Szenes Andor: Dubarry  - részletek

- Dubarry keringő dala: „Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat, és bókokat, …/Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem…” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Sass Sylvia operettdalokat énekel, 1977. március 26.,  Kossuth Rádió 18.45-19.13

- René dala: Oly szép az élet, mikor a szemedbe nézek! --- Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol! Karomba zárlak, el nem bocsátlak…”  (Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel  Oberfrank Géza) - 1982. május 7., Kossuth adó 20.45 – 21.30 

- Margot és Brissac vidám kettőse: „Reszket bennem minden ideg, szívem, mint a láva ég.  Miért vagy hozzám hát hideg, megfázom a végén még! Hallgass rám! Van egy kis időm, hát imádlak én! A szíved odavan, és ehhez joga van. Van egy kis időm, hát szeress belém! Nem vagyok eseted, a lábad be se tedd!…/Van egy kis időm, hát kívánlak én…”  „(Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor  km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1973. január 30., Kossuth Rádió 19.25 - 20.23.

5. Bartók Béla – Balázs Béla: Kékszakállú herceg vára utolsó jelenet „Te voltál a legszebb…” (Palánkay Klára, Székely Mihály, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Ferencsik János vezényli)

6. Jacques Offenbach: Kékszakáll

Részletek a Rádió Dalszínháza 1978. december 26-án 19.53 – 22.00 óra között bemutatott teljes stúdiófelvételéről. A felvételen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) működik közre Bródy Tamás vezényletével.

 A magyar dalszöveget írta: Fodor Ákos

- Vadóc dala (Kalmár Magda)

Akadna tán oly pásztorlányka, aki néhány dalra is vehet, ugye, de több akad, ki keresztet hányva .../Hallod-e, hallod, ejnye, nem hallod, nem akarsz a kis Vadócot pajkosságra venni? Nem akad, nem akad, nem, nem akad….…/ És minden pajkos leánynak szükséges rossz egy pajkos legény, akadna is, ki őt imádja, ám a hitvány nem néz felém…” (Kalmár Magda)

- Bevezető jelenet, udvaroncok kara és Oszkár gróf dala a II. felvonás első képéből (Bende Zsolt és az MRT Énekkarának Férfikara )

„- Nagy barátunk, várva várunk… bölcsességet, tisztességet visszük engedelmesen, itt ő a miniszter és első regiszter…- Üdvözöllek, jó urak! …- Vár az ékes hódolat! - Bármelyik nyájas úr, elfordulok s hátba szúr, célja nincs más, csak a konc, hisz udvaronc, de mind, de mind, zihál és sóhajt, mint ki semmi mást, semmi többet nem óhajt, csak hallani a hódoló dalt. Megértik majd, megértik majd, urak, a dalt!.../- Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc, ütik vérmes nagy remények, ám gyakran másé lesz a konc, ám ha be akar futni ő, próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, célja úgy elérhető…."

- A III felvonás fináléja (Házy ErzsébetKalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„…Nevem Kékszakáll, új örömömre készen áll!”

7. Ernst Fischer: Az alpoktól délre - részlet (MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

A műsorismétlés 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban, és az interneten is meghallgatható.


3053 Búbánat 2019-01-02 10:21:54

E héten Medveczky Ádám karmesterrel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában.

A délelőtti műsorban – amit ma 18 órától újra meghallgathatunk az ismétlésben – a következő zenék hangoztak el:

Ifj. Johann Strauss: Egyiptomi induló (Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

Erkel Ferenc: Bánk bán - Magyar tánc (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) – koncertfelvétel

Giuseppe Verdi: A trubadúr - Cigánykórus (Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

Giacomo Puccini: Turandot - Kalaf áriája „Nessun dorma”  (Daróczy Tamás, a MATÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)  - koncertfelvétel

Erkel Ferenc: Ünnepi nyitány (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) – koncertfelvétel

Ma 150 éve született Pazeller Jakab Mátyás. Szerzeményei közül most elhangzott:

  • Keine wie Du (Szabadi Vilmos – hegedű; a Duna Szimfonikus Zenekar, vezényel: Pazeller Frigyes)
  • Herkulesfürdői emlék - keringő (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János)

Lehár Ferenc: A víg özvegy

A rádiófelvétel bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.  a Rádió Dalszínháza teljes felvétele

Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája. Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.

  •  Az I. felvonás fináléja (Hanna, Valencienne, Daniló, Rosillon, Cascade, St. Brioche, kórus)  - Házy Erzsébet, Koltay Valéria,  Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Vezényel: Sebestyén András

„-Válasszon engem! Magam ajánlom! Legyen a szavazata kedvező… - Láb alól most elteszem…  -Válassza csak Cascadát, válassza csak St. Brioscht… -Éppen jókor érkezem…-Óh hőn szeretett szép hazám… -Válassza csak Rosillont, csak az egyetlent ki táncra való…  -Táncom önnel járom…-Nem táncolok… -A táncot tízezerért! - a tánca csak ennyit megér… -Bolond szegény… -De kitűnő a gondolat. Kérem a táncomat.  -Nem táncolok…” 


3052 Búbánat 2019-01-01 14:09:31

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró 

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.

 A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.

Részletek:

  • Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)
  • Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „Vigyázni jó, élni jó, hol cigány él… Vigyázz! Vigyázz! Vigyázz! A cigány  itt tanyáz…/- A sors mily változó…/- A hű cigányszívre te számíthatsz… /- A vajdaságot elfogadom!...” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)
  • Zsupán belépője, I. felv.: „Itt vagyok, miért hivatott?.../ Hja, az irkafirka nékem sose volt mesterségem. Már ifjú gyermekkorban sertések közt éltem...” (Melis György, km. Lendvai Andor)
  • Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet,  Ilosfalvy Róbert)
  • Finálé-részlet  „Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” ( Ilosfalvy Róbert, énekkar)

A Győri Filharmóniai Zenekar Strauss-polkákat játszik. Vezényel: Medveczky Ádám

Erkel Ferenc: Himnusz   - a Nemzeti Filharmonikus Zenekart Medveczky Ádám  vezényli

 

E héten Medveczky Ádám karmester a vendége a rádióműsornak, vele Nagy Ibolya beszélget az adásban.

Dankó  Rádió - "Túl az Óperencián" 

A délelőtt elhangzott adás ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a rádióban és online az internetes elérhetőségeken.


3051 Búbánat 2018-12-31 10:20:09

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián” műsorának zenei összeállításában - az év utolsó napján - igazi szilveszteri hangulatról gondoskodott az adás szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya:

Ifj. Johann Strauss: A denevér

Szövegét Meilhac és Halévy vígjátéka nyomán Karl Haffner és Richard Genée írta.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. december 25., Kossuth adó, 19.05 –22.00

A magyar szöveget Evva Lajos fordítása nyomán Fischer Sándor írta.

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Részletek:

  •  „Órakettős”, II. felv. , Eisenstein – Rosalinda (Házy Erzsébet, Szőnyi Ferenc)

 „Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, ó, a láb itt csókra csábít…/ El ne szállj, te lelkem álma, te csábító szirén, vedd a maszkodat le drága, hogy az arcod lássam én…/ - Régi baj, csak néha érzem, gyorsan elmúlik ma már, gyorsabb most az érverésem, mint ahogy az óra jár/ - Itt az óra, nézzük meg…” 

  • Pezsgő-tercett  - Adél, Orlovszky, Eisenstein (László Margit, Kozma Lajos, Szőnyi Ferenc, énekkar)   

„A szőlő égi nedve, lalala, életünknek kedve, lalala. A császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát!…/Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál, Első pezsgő néven ő  császár és király…/Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!”   

  • Falke dala, jelenet és a  II. felvonás fináléja - Rosalinda, Adél, Orlovsky, Dr. Falke, Frank, Eisenstein, Kórus (Házy Erzsébet, László Margit, Kozma Lajos, Melis György, Radnay, György, Szőnyi Ferenc, énekkar)

„- Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család,  egy család a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- Elég volt! Már elég! Keringőre várunk rég! Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /- Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... - Menjünk egy darabig, komám; a sarkon elválunk, tán…/- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”

Hofi Géza énekfelvételeiből (km. az Express Együttes, a Magyar Rádió Tánczenekara, Harmónia Énekegyüttes, Stúdió 11, Koós János)

Nádas Gábor – Szenes Iván könnyűzenei felvételeiből énekelnek: Ambrus Kyri, Voith Ági, Bodrogi Gyula, Koós János

Offenbach – Rosenthal: Párizsi vidámságok – részletek (Philadelphiai Szimfonikus Zenekar, vezényel: Ormándy Jenő)

Ismétlés: délután 18 és 19 óra között.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.