Ma meghallgattam a Dankó rádiót... nagy örömömre, mert 3 kedvenc dalom is műsoron volt.Szép Heléna románca, Lauretta dala és a szerelmi kettős a Fortunió dalából... Ez utóbbi az egyik legszebb Offenbach dallam, és Házy-Ilosfalvy csodásan énekli. 1958-as felvétel . (véletlenül tegnap éjjel pont ezt a teljes operettet hallgattam, ....... köszönöm Dankó.!

A héten Házy Erzsébetre emlékezik a Dankó Rádió Túl az Óperencián adása,  az operaénekesnő születésének 89. évfordulóján. A műsorba meghívott vendég: Klemen Terézia, a Felvidéken, Érsekújváron megrendezett I., II. és idén ősszel már a III. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny létrehozója, szervezője, a szopráncsillagunkról írt könyv („Az évszázad Manonja”) szerzője, aki Lehár Ferenc emlékét is gondozza, felkarolja évek óta már.

A szerkesztő-műsorvezető Klemen Teréziával beszélget a fenti, sokirányú munkájáról és ugyancsak az adásban Nagy Ibolya a tegnapi Szinetár-interjú után ma egy másik zsűritagot, Iván Ildikó operaénekest hívta fel telefonon és érdeklődött nála egyebek közt a Házy Erzsébet-énekverseny és a jelentkezett fiatal énekes-tehetségek művészi megmérettetésének meglátásairól.

A délelőtti operettadásban elhangzott zenék közül említem meg a következő részleteket:

Franz von Suppé: Boccaccio – Boccaccio és Fiametta „olasz kettőse” („Mia bella fiorentina disprezzi l’amor” – itt a felvételen magyar nyelven, Blum Tamás fordításában: „Szép kis firenzei hölgy, ki a szerelmet megveted”) – Házy Erzsébet, Fülöp Attila, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  - „Komolyan-Könnyedén” – nyilvános hangverseny közvetítése a Magyar Rádió 6-os stúdiójából. 1977. június 26., Kossuth Rádió; a koncert hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió újra leadta (20.33 – 22.17)

Lehár Ferenc – A. M. Wilner, R. Bodanzky – Gábor Andor: Cigányszerelem (1965, Hungaroton)

A Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényli:

• Ilona dala (Csárdás): „Két szerelmes összetűz, nem oly nagy baj az egész, mert a vágyak…/Minden lánynak kiskorában mezítláb… szedtevette-teremtette, ezért tette, azért tette, az a móka nem is olyan bolondság… jaj de jó lesz kibékülni…./Pillantásod, mint a tűz, mindent férfit láncra fűz…” (Házy Erzsébet)

• Józsi dala: „Forr a vérem, kerget egyre, csábít, hív a nagyvilág, nyughatatlan vándor fecske, minden asszony és diák…. /Messze hív a nagyvilág, nincs tanyám, se párom. Nótaszóval járok hát…  ” (Ilosfalvy Róbert)

•  Zórika dala: „Magamban éltem, s eljöttél értem, a szerelemről nem tudtam semmit se még. Aludt a szívem, de vártalak híven. mert tudtam, hogy eljön az álmom még. Az erdőnek sírtam el ha bánatom volt, a társam a szél, jó barátom a hold. És álmodtam ébren sok éjjelen át hol vár majd az ismeretlen boldogság. És halkan csak halkan, ne sejtse meg más szép álomba hívott egy bűvös varázs.  /Nézz rám ha szeretsz igazán, érted tüzel úgy a szám. Nézd csak a tűz, csak a vágy lobog szívemen át. Hidd el így sohase vártak rád. Nézd, ez a csók a tiéd, ami ajkamon ég, boldogabb szív sose várt rád még”  (Házy Erzsébet)

• Cigányinduló  (MRT énekkara és szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - keresztmetszet,1961. október 31., Kossuth Rádió,  20.25 – 21.18

Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald -  Harsányi Zsolt: Marica grófnő

1996-ban a Marica grófnő átdolgozásának TV változatában, a Rökk Marika mellett játszotta Marica szerepét:

• Marica belépője, I. felv.: „Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide, vén cigány…/De jó is lenne szerelmes lenni…” (Iván Ildikó)
• Jelenet, Marica és Zsupán kettőse: „Szép város Kolozsvár”  - próza és ének (Rökk Marika, Németh Sándor, km. a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Várady Katalin)

Ezt az adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operett adás-sorozata ezen a héten Házy Erzsébet  felvételei közül válogat, a szopráncsillagunkra emlékezve – születésének 89. évfordulóján.  E mellett, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya heti vendégével, Klemen Teréziával beszélget a stúdióban az általa létrehozott, megszervezett Házy Erzsébet nemzetközi tehetségkutató énekverseny mibenlétéről, továbbá szóba került a Házy Erzsébetről írt-szerkesztett könyve, de ma a civil foglalkozásáról, jelenlegi munkájáról, valamint családjáról is mesélt.

Nagy Ibolya az adásban telefonon megkereste Szinetár Miklós rendezőt, aki Érsekújváron az énekverseny zsűrijében foglalt helyett, hogy fejtse ki véleményét annak színvonaláról, a fellépett versenyzőkről; szólott a Házy-könyvről, Házy Erzsébetről, akit legelőször a Gardelli betanította és vezényelte Rossini Ory grófjában rendezett; említette az  Opera aranykorát, melyben Házy Erzsébet művészete kiteljesedett és kitért a  pályán lévő  énekesek kiszolgáltatottságára, nehézségeire; milyen rendkívüli adottságok kellenek az érvényesüléshez. Végül – egy meglepetésként - szóba hozta régi tervét: operettfilmet készül rendezni Lehár Víg özvegyéből, már a forgatókönyv írásának fázisában tart a projekt…

A mai adásban elhangzott zenék voltak:

1. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem – Palotás (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) - az operett teljes stúdiófelvételének a bemutatója: 1955. május 10., Kossuth Rádió)

2. Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő (részletek, Qualiton, 1965) – a Fővárosi Operettszínház Énekkarát és az MRT szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli.

- Fedora belépője, I. felv.: „Mindig a régi dal, az ember mást se hall: mindig csak pour l’amour, csak pour l’amour… /Csók és mámor: ördögi szép találmány, ő rak édes tőrt eléd, és te lépre mégy!..../Hogy mért lenne mennyország egy csalfa csók? Nem látok ebben semmi rációt! Mért kéne könnyek közt remegnünk, egy árva csókért mindig epednünk?...” (Házy Erzsébet, énekkar férfikara)

- Mabel és Tóni: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre…  Gréte-Gréte, miért nem jönnél a rétre? Jöjj, hát édes…!” (Koltay Valéria Rátonyi Róbert)

- Fedora és Mr.X. szerelmi kettőse: „Óh, de csodaszép regény ez, sejted-e, a szív mit érez? Vágyod-e a hevét, érzed-e a tüzét, látod-e a szememben, édes?.../ Ez a szív remegve kér,esengve hív! Lobogón, tüzesen, csak a szád keresem, csak a szád, melyet a vágy megrészegít!...” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

- Finálé (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Rátonyi Róbert, Kishegyi Árpád, énekkar)

3. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő  (az operett rádió-keresztmetszetéről).

A rádiófelvétel bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.

A felvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Sebestyén András.

- Lili és Illésházy gróf szerelmi kettőse, II. felv.: „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintem a hófehér kezét, bocsássa meg, ha bús tekintetemmel úgy esengem éltető derült tekintetét…/- A szeme ég, a szava éget, elég, ah elég, mert még elégek, szinte kábító, fojtó a lég, elég, ah elég!.../Szellő szárnyán, szállj velem, repülj velem, erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen, dús fű selyme legyen nászágyunk és senki ne tudja, ne sejtse hol járunk…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

- Lili dala, III. felv.: „Bíborban ég az alkony-ég, lángok lobognak ott fönn a mennyben, lángok lobognak fájó szívemben, ég, minden ég…./Egy férfi képe van a szívem közepébe’ ,szívemnek éjében fénylő sugár, övé a lelkem, érte lobog a szerelmem, árnyékként kísérem, amerre jár!...” (Házy Erzsébet)

- Clarisse és Frédi vidám kettőse, I. felv.: „Hogyha szeretnél engemet, úgy mint én tégedet, összepuszilnám képedet…/Gyere, csókolj meg, szaporán, tubicám, ha megfőztél, most megegyél, de meg ám…” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

- Clarisse és Frédi vidám kettőse, II. felv.: „Drágám, engem sose féltsen, drágám, mért is lenne résen, szép asszonyra, ha vigyáz, lehet szeme száz, nem lát… Drágám, bízni kell a nőben, másképp felszarvazza bőven, lóvá tenni érti minden asszony szerető urát.” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)

4. Lehár Ferenc: A víg özvegy – keringő-egyveleg  (a Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky)

Ezt az adást ma délután újra meghallgathatjuk az ismétlésben, hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán, valamint az internetes elérhetőségeken.

Ezen a héten Házy Erzsébetre emlékezik a Dankó Rádió napi operettműsora, az operaénekesnő születésének 89. évfordulóján.

 A „Túl az Óperencián” adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa a Felvidéken élő és onnan érkező Klemen Terézia, aki sok éve lelkes patrónája és szervezője a pozsonyi születésű Házy Erzsébet és a komáromi születésű Lehár Ferenc emlékét szolgáló otthoni és itthoni kulturális rendezvény-sorozatoknak.

A rádió műsorában felcsendülő operettdallamok szerzői és hazai előadóművészei között természetesen most Házy Erzsébet énekfelvételei és Lehár művei kapnak kiemelt hangsúlyt a zenei összeállításban:
 

1. Lehár Ferenc: Éva – nyitány (MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli) (1975)

2. Johann Strauss: Egy éj Velencében

Szövegét F. Zell és R. Genée írta. Fordította Gáspár Margit és Kristóf Károly. A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta. Vezényel Bródy Tamás. Km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc.

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00

A mai műsorban elhangzott részletek voltak:

• Annina belépője és kórus, I. felv.: „Frutti di mare” (Házy Erzsébet, énekkar)

• Négyes a III. felvonásból: „Álarc mögé, maszkok közé… Táncra mostan! Rajta hát!...” (Házy Erzsébet, Zentay Anna, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, énekkara)

• Annina és az Urbinói herceg kettőse, II. felv.: „Eljött az alkalom” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

 „-Nincs senki más itt és ezért, nos, tárja fel, amit ígért! – Ígértem én? -  Hogy arcát láthatom, csak legyünk egyedül. – Ha ennyi! Vágya teljesül! - Mit látok? Szebb, mint amit vártam! Csodálatos! – Csak nyugalom! – Miért oly kegyetlen, angyalom!  Barbara! Hisz ennél több is volt szava! - Miről beszél? Mi volt szavam, mondja csak! – Azt mondta…- Nos, mit mondottam hát?   - Azt mondta, hogy az alkalmas, s a randevún majd meghallgat. Nem így volt?  Ugye, emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  - Azt mondta, majd lesz alkalom, meg azt..- azt mondtam, hallgasson! Nem így volt ez?  Nem emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  /-  Drágalátos Barbara! Szépet hallott rólam ma! Annyit mondhatok. Annyit mondhatok. - Ezzel még nem látom át, kettőnk itt ez hányadán…/-Elszédült, ahogy ápoltam, és sóhajtott, hogy láza van. Nem így volt?  Ugye, emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt. – Egy csókért lángra lobbantam és Ön… -azt mondtam, hallatlan!  Nem így volt ez?  Nem emlékszik? - Én nem emlékszem erre itt.  /- Drágalátos Barbara!...”

• Annina és a Urbinói herceg keringő-kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor):

„Táncolnak már?... - Igen, ma házibál van nálam….-Táncolhatnánk!  …-Végre, vágyódó karomba zárom! – Táncolni óhajt? Akkor nem bánom, táncoljunk hát! Karoljon át!  - Már robban a vágy! … - Csókot egyet!.. -Táncra fel!...”

• Vacsora-ötös és szakács dal, II. felv. (Házy Erzsébet, Zentay Anna, losfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Udvardy Tibor)

„-Ketten borulnak vállamra, trallalla-lalala, de szívem vágya csak Barbara… itt együtt az asszony és két szobalánya. Ez jó karnevál! …/- Caramello, mit lebzselsz itt? Tűnj el, az áldóját! Őfensége megbocsát! Vállalom, hogy felszolgálok. Új személyzet. Jót nem állok! /     -Ne menj el, maradj itt!… - Én vagyok a szakács…- No, nézd csak, Pappacoda! …- Nini, Ciboletta! …-Parancsoljanak, bordeaux-i bort!…./-Csiribiri, bumm, a konyhakés, csiribiri bumm, most tettre kész, a húst előveszem, a tűzre felteszem…No de hogyha megkóstolta már, összefut a szájában a nyál…van itt ész, a fogás most kész…”

• Annina dala: „Gúnydal” (Házy Erzsébet, énekkar nőikara)

Egy herceg gazdag, fényes, ha-ha-ha, a palotája fényes, ha-ha-ha… és titkos utakon, tralallala, tralallala, és jár a nők után, megáll a ház előtt, ad nekik szerenádot… /A herceg nagy link, a herceg az nagy link!…/…nászszerenádra készül, ha-ha-ha, fut a nő után… tralallala, tralallala, epedve szól az ének, az ajka csókra áll..”

3. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja

• Angèle belépője: „Boldogság?!.Ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még..”  (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel Bródy Tamás) („Házy Erzsébet új operettfelvételei” - 1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06

4. Az operettből további dalok más stúdiófelvételről szólaltak meg:

• Farsangi kórus és René belépője: „- Farsang van, vígan áll ma itt  a bál…/-Szép igazán, barátaim, ez a rajongás személyemért!… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse… Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, sosincs benne egy garas, a szép lányok csókolnak…” (Baksay Árpád és a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Várady László) - 1962
• Fleury belépője: „Konfettifelhő száll, mint a vihar… Jó hírnév, jó modor a fő…” (Honthy Hanna)
• Basil belépője, I. felv. „Szívem szeret, valóság ez, nem álom…” (Feleki Kamill, énekkar férfikara)
• Fleury és Basil kettőse, II. felv.: „Nagy arszlán volt a kopasz úr… Polkatáncos, polkatáncos voltam deli legény…” (Honthy Hanna, Feleki Kamill)

5. Lehár Ferenc: Bécsi asszonyok - nyitány (MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) (1965)

A délelőtti adás ismétlés ma délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.

Ma, október elsején, Házy Erzsébet születésnapját ünnepeljük; ünnepeltük évtizedek óta ezen a napon, azonban dokumentáltan bizonyítani sikerült, nem ma, hanem szeptember 30-án született a magyar szopráncsillag.

Erről az új tényről is szó esik majd ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában, melynek meghívott vendége a stúdióban Klemen Terézia 

– akivel a szerkesztő-műsorvezető beszélget:

Nagy Ibolya: „Vendégem mottója és célja: ápolni Lehár Ferenc és Házy Erzsébet emlékét!
A párkányi születésű, Révkomáromban élő Klemen Terézia neve ismerősen cseng a helyi közélet berkeiben…. 2012-ben megalapította a Lehár Ferenc Polgári Társulást, majd két évvel később a Szlovákiai Civil Becsületrendet. Ez utóbbi égisze alatt szervezik meg a nemzetközi Házy Erzsébet énekversenyt…. Klemen Terézia boldogan jött rádiónkba, és osztotta meg egészen friss élményeit, az idei, 2018-as énekverseny eseményeiről, és persze a könyvről is, melynek bevételét, teljes egészében az énekverseny életben tartására fordítja.”  Házy Erzsébet emlékének szentelt könyv: Klemen Terézia: Az évszázad Manonja (2018)

A mai adásnapon Klemen Terézia részletesen szólott az általa megálmodott, megszervezett és megvalósított eddigi három Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyről, melyeknek a szlovákiai Érsekújvár adott otthont…

Nagy Ibolya már a tegnapi műsorában felvezette Házy Erzsébet rádiófelvételeit, mikor két részlet hangzott el Jacobi Leányvásárából. Ma egy Lehár- és egy Millöcker- operettnek a részletei  kaptak helyet az adásban.  A rádió hangarchívumában több mint negyven operett stúdiófelvételén hallhatjuk Házy Erzsébet gyönyörű énekhangját, lesz miből bőven bejátszani újabb és újabb szép dalokat Házytól (persze az operafelvételei most kissé a háttérbe szorulnak - a tematikából adódóan.)

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
/operett két részben/

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor. Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György. Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:
Lichtenfels gróf – Balázs István
Liza, a leánya _ Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk – Radnay György
Hadfaludy Feri – Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár – Szatmári István
Főajtónálló – Börzsönyi Mihály

• Bevezető kórus és Liza belépője, I. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara):

„- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!”  „- Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, miért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!... /Szív, szív mindig remél: Eljő a mély nagy szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!... Hív, hív, hallod szavát, rohansz felé száz kínon át!  Összetört martalék lesz a szív,mégis arra hív, arra hív!

• A III. felvonás részletei; a finálé (Házy Erzsébet, Simándy József, Kalmár Magda, Bende Zsolt – dialógus (próza) és ének

Szu-Csong és Liza jelenete: „... - Mi nálunk a férfi a nőt akár meg is ölheti!... Ha gyűlölsz, akkor miért vagy mellettem hát?  Szólj!... "

Szu-Csong: Mit tettem én?! …  Volt egy bűvös lány, boldog napsugár, melyre szívem  mind hiába vár… Szegény Szu-Csong!… Szegény Szu-Csong”…

Liza és Szu-Csong búcsúkettőse (Házy Erzsébet, Simándy József)

Szu-Csong: „Vágytam egy nő után, egy nő után! Kergett a vágy…”

„Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte fájjon, akármilyen harc.  Mögötte könnyezik a szívem. Egy kicsit vérzik is, de nem tudja más. Mögötte fájjon akármilyen harc, mögötte könnyezik a szívem. De hogy itt benn mi fáj. Azt nem tudja más.”

Mi és Feri búcsúja egymástól  - prózában (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

Finálé: „Drága húgocskám… nézz rám szegény, nem sírok én… Jobb így talán mosoly ország. (Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt)

Carl Millöcker - Theo Mackeben: Dubarry

Rádiós bemutató (keresztmetszet): 1973. január 30., Kossuth adó 19.25 - 20.23: 

Magyar szöveg: Lakatos László
A versek fordítója: Szenes Andor

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

- Jeanne dala, II. felv.: „Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat, és bókokat, a férfiak úgy érdekelnek, s a pillanat, mely elszalad… /Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem. Mindegy nekem, ki lesz velem, csak engem nagyon szeressen. Akármi lesz, akárki lesz, öleljen forrón szívéhez. Mindegy nekem, ki lesz velem, király vagy koldus, enyém legyen!...” (Házy Erzsébet)

- Jeanne és René kettőse, I. felv.: „A május ránk talált… /Oly szép az éj, a szív remél…/Ó, jöjj ne várj, a holdsugár…/Ne játssz a tűzzel! Vigyázz! Vigyázz!    ” (Házy Erzsébet, Kónya Sándor)

-  Margot és Brissac vidám kettőse, I. felv.: „Egy a fő, egy a fő, ezt a csókot várja ő. Ennyi az egész…” (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, énekkar)

- Margot és Brissac vidám kettőse, III. felv.: „Van egy kis időm, hát imádlak én!...” (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor)

A délelőtt 9 és 10 óra között sugárzandó adás ismétlése mindig aznap 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban (és online az internetes oldalán is: www.dankoradio.hu)

Két Jacobi-operettből hallottunk részleteket a Dankó Rádió ma délelőtti, „Túl az Óperencián” adásában :

a Leányvásárból énekelt

- Kalmár Magda (Lucy dala: „Tele van az élet rejtelemmel, ide-oda hány a tengerár! Tele van a lelkem érzelemmel, ragyog a szívembe napsugár!”)  -  az MRT szimfonikus zenekarát Nagy Ferenc vezényli

- Házy Erzsébet és Palcsó Sándor (Bessy és Fritz kettőse a 2. felvonásból: „Lassan uram, édes uram, miért oly mohó!? … Na de méltóságos úr, nem szokás ölelni ily vadul…”

- Házy Erzsébet és Palcsó Sándor (Bessy és Fritz kettőse a 3. felvonásból –Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ő, egy pálinkásboltot, au, jesz!...” (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - 1964. július 18., Kossuth Rádió)

Pitti Katalin a Sybillből énekelt:

• „Illúzió a szerelem” (km. Csurja Tamás,  az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Makláry László)
• Dal a hercegnőről (km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkarának férfikara)

A Sybill  teljes stúdiófelvételéről pedig egy részlet hangzott el:

• Négyes (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András) –1962. január 10., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00)  „ Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek, gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…”

A héten ma utoljára volt a Dankó Rádió vendége a Béres-djjal és a Magyar Kultúra lovagja  elismeréssel kitüntetett zongora- és orgonaművész, zongorakísérő, Hegedűs Valér, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya folytatott igen érdekes beszélgetést.

 A mai adás Liszt VIII. Magyar Rapszódiájának dallamaival zárult: a zongorán Hegedűs Valér játszott, aki a heti műsorsorozatban több Lisz-művet zongorázott a rádióban bejátszott felvételein (Erdőzsongás; Esz-dúr zongoraverseny…). Megjegyzem, tegnap este élőben is szerencsém volt  Hegedűs Valér zongorajátékát élvezni, mások mellett egy Liszt-darabot adott elő virtuóz technikával: Lenau versére komponált "Puszta keserve"; Albertfalva Közösségi Ház, 2018. szeptember 29. - a Csák József operaénekes vezette ének-közösség koncertjén ezúttal mint zongorakísérő szerepelt).

Ezt a délelőtti adást hamarosan - 18 és 19 óra között - ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségén is, a  www.dankoradio.hu oldalon.
 

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián”  adása elején – vélhetően Richard Bonynge karmesternek a mai, 88. születésnapjára időzítve – csendült fel A hollandi menyecske című Kálmán Imre-operettből a nyitány az Ő vezénylete alatt játszó Szlovák Rádió Szimfonikus zenekar tolmácsolásában.

Ez a részlet rajta van a  NAXOS kiadónál 2005-ben megjelent Kalman: Die Csárdásfürstin - CD-n, annak egyik függelékeként (további zenekari számok kerültek még a lemezre: A cigányprímásból, a Farsang tündéréből és az Ördöglovasból.)

 Excerpt,  Kalman: Das Hollandweibchen

• Slovak Radio Symphony Orchestra
• Richard Bonynge
• Recorded: 22-23 September 2003
• Recording Venue: Slovak Radio Concert Hall, Bratislava

Kalman: Die Csárdásfürstin

• Yvonne Kenny, Michael Roider, Mojca Erdmann, Karl Michael Ebner, Marko Kathol, Heinz Holecek
• Slovak Philharmonic Choir and Radio Symphony Orchestra, Richard Bonynge
• Release Date: 3rd Feb 2005
• Catalogue No: 8660105-06
• Label: Naxos
• Series: Opera Classics
• Length: 1 hour 53 minutes

Megjegyzem, a Dankó Rádióban szívesen hallgatnám meg A hollandi menyecske magyar nyelven is hozzáférhető dalait, melyeket a Magyar Rádióban vettek fel: László Margit, Korondy György, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád énekel, az MRT Énekkarát és szimfonikus zenekarát Vincze Ottó vezényli.

Ennek a stúdiófelvételnek a bemutatója a Kossuth Rádióban volt 1967. szeptember 3-án, 14.22 – 15.00 óra között -  egy másik Kálmán-operettből, a Tatárjárásból is felvett részletekkel együtt.  

Mellesleg a délelőtti operettműsorban részleteket hallhattunk Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjéből László Margit, Melis György és Kishegyi Árpád énekével (km. az MRT Énekkara és Szimfoniksu Zenekara, vezényel: Blum Tamás); a Kán-kán pedig a Miskolci Szimfonikus Zenekar felvételéről hangzott el, vezényelt: Kovács László.

Ez az adás ma délután hat és hét óra között megismétlésre kerül a Dankó Rádióban.

Három hónap után  ismét hallhatunk pompás számokat ebből az operettből a Dankó Rádió hamarosan kezdődő  - (18.04 -19.00).operettműsorában (a déletti adás ismétlése): 

Franz von Suppé: Pajkos diákok

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39

Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Breitner Tamás
Km.: MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Geier, tőkepénzes – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Frinke Léni, pincérlány – Szirmay Márta (Béres Ilona)
Anton, asztaloslegény – Bartha Alfonz (Somogyvári Pál)
Lizi, szerelmese – Erdész Zsuzsa
Brand, diák – Bende Zsolt (Mécs Károly)
Fleck, diák – Palcsó Sándor (Márkus László)
Kocsmáros – Csákányi László
Három néni – Bakó Márta, Kőműves Erzsi, Vándory Margit
Két diák – Verdes Taamás, Verebély Iván

Részletek:

• Nagyszabású, kóruskíséretes jelenet, amely hatalmas keringő-együttessé fejlődik: (Erdész Zsuzsa, Szirmay Márta,Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, énekkar) „…Kopp-kopp!, kopp-kopp!, kopp-kopp! --- egyszer az ítélet fejedre száll! ---kopp-kopp!, kopp-kopp!, kopp-kopp! --- Javulj meg Geier, ha van benned ész, és iparkodj jól, mibe kerül a vész, siess, hogy el ne késs!...”
• Jelenet és együttes: „Ugye bár látni már, hogy ahányan vagyunk mind, pénzre fittyet hányunk itt…” (Palcsó Sándor, énekkar)
• Anton és Lizi szerelmi búcsúkettőse (Erdész Zsuzsa, Bartha Alfonz,  énekkar)   „Búcsút venni… útra kelni… ó, fájó kín…válniválni… útra kelni….Ó, én árva, életem nélküled semmit nem ér… ha kell, esküszöm rája. egyetlen célom csak Te vagy! Száll a nyár, száll az ősz, s párod már visszatér. két szív boldog álma új életre kél. A sors szép virága az élő remény, leszel még szép mennyasszony és én vőlegény! Higgyed el, te drága, te drága!.... - Szép reménysugár, szívemre szállj, reám találj!.../ Kórus: Gaudeamus igitur…/ … Várj! Csókod boldogít!.... Drágám, áldjon ég!”
• Kórusegyüttes
• Frinke Léni dala: (Szirmay Márta, énekkar) "Várjunk még a teltkorsóval!… /Ugye, mindegyiktek várja, hogy kit rágok, mint a szú?…. /Uramisten, uramisten,  hogy mily félreismert zseni! Uramisten, uramisten,  hogy mily félreismert zseni!....”
• Finálé – Erdész Zsuzsa, Szirmay Márta, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, énekkar:„Koccintsunk rá! Igyunk, igyunk…„Gaudeamus igitur…”

A Dankó Rádió mai operettműsorában Hegedűs Valér zongora- és orgonaművész - Nagy Ibolya e heti vendége a stúdióban sziporkázó stíílusában osztja meg gondolatait a múlt és a jelen nagyszerű énekművészeiről, muzsikusairól, színművészeiről, akikkel  együtt dolgozott/fellépett  itthon és külföldön. Kedves, humoros történeteket,  anekdotákat  említ, ma például  nagy szeretettel mesélt Melis György operaénekeshez fűződő munkakapcsolatáról; ő kísérte zongorán a már idős baritonistánkat, aki élete utolsó koncertjét tartotta Törökbálinton - ebből a műsorából most hangfelvételről hallhattuk az adásban

 Eisemann Mihály-Dalos László: Bástyasétány 77 – „A vén budai hársfák”  -  énekelte Melis György, zongorán kísérte Hegedűs Valér.  A közönség tapsa is rajta van a felvételen.

Melis György énekelt azon a Cigánybáró-stúdiófelvételen (Rádió Dalszínháza bemutatója -1961.),  amelyről most három részlet csendült fel: 

• Zsupán belépője, I. felv. (km . Lendvai Andor, az MRT Énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Ferencsik János) - "Hja, az irka-firka nékem sose volt mesterségem..."
• Zsupán "harci" dala, III. felv., km. az énekkar) -  „Spanyolországban, ahol ott jártam…"
• "Kincstercett", II. felv.  (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

Hegedűs Valér Melis György mellett ugyancsak felemlegette - még köztünk lévő és aktív - Gyurkovics Zsuzsát és Pitti Katalint,. akikkel szintén sokat működött együtt a különféle műsoros estjeiken; Pittivel napjainkban is, több "projekten" munkálkodnak együtt....

Megemlítem még az adás végén felhangzó Liszt Esz-dúr zongoraversenyét - annak befejező szakaszát, melyben a zongoraszólót Hegedűs Valér játssza. (A Pro Musica Filarmonica zenekar játszik, vezényel Nagy Róbert -  koncert hangfelvétele.)

A "Túl az Óperencián" műsorát ismét meghallgathatjuk a ma délután hat és hét óra közötti adásban a Dankó Rádióban. 

Kapcs.. 1891. sorszám is

Legyen itt együtt ez a két, korábban általam a napilapokból  külön-külön kimásolt kritika (is):

• Magyar Nemzet, 1955. január 27.

RÁDIÓBÍRÁLAT

„Hatvani diákjai“ — Új magyar daljáték

Tudós professzor Hatvani históriája s ördöngős mondái Jókai révén jutottak az irodalomba, még a hetvenes évek elején. Nagy mesemondónk a magyar Faustnak nevezte s úgy vélekedett, hogy ne fosszuk meg magunkat e legendától. Persze nem rejtette véka alá a valóságot (a Kisfaludy Társaság ülésén olvasta fel művét), hogy a Hatvani-mondakört csak a diákság képzelete alakította ki, s a professzor kora legkitűnőbb természettudósainak egyike volt, babona ellen küzdő nagyszerű elme. Ambrózy Ágoston —Ignácz Rózsa—Sós László, az új daljáték írói, helyesen nyúltak a témához, amikor éppen a mondáktól, ördögűzéstől megtisztított, igazi és humanista Hatvani professzort vitték rádiószínpadra. Az ő daljátékuk egy vérbeli tudós-pedagógusnak és diákjainak állít emléket, s ha a Hatvanival szemben álló rövidlátó és sötét társadalmi erők, a haladás ellenségeinek megmutatása nem is elég erőteljes a daljátékban, mégis tiszta a korfestés és finom a stílus, a dalok szövege. Még hatásosabb lehetett volna kissé tömörebben s több derűvel, humorral.

Kemény Egon a felszabadulás óta rangot ért el a könnyűzene területén, választékos ízlésével, felkészültségével. Ebben az első nagy daljátékában saját munkásságán belül is új utat választott. Az eddigi finom keringők muzsikusa magyar intonációjú zenét komponált. A daljátéknak hatalmas zeneanyaga van s éppen ez a főerőssége. A diák- kórusok (»Jó dolga van a diáknak«), szólószámok (»Aki felönt a garatra«), duettek (»Szép is vagyok, jó is...«) énekszólamban, zenekari kíséretben s biztos kifejezési formákban járatos muzsikus alkotásai. Érdekes megoldás, hogy a híres Hatvani-féle báli árvízhistóriát kis kupléban éneklik el. Ez viszont a régi Kemény Egont idézi, mint a »Felhőcske Száll a Hold előtt« című kettős is. A daljáték zenéje esetleg elbírt volna egy-két könnyedebb dallamot is, amit a szerző nyilván azért mellőzött, mert még nagyon sok lehet a mondanivalója s kevés alkalma volt eddig ilyen nagyobb munkára.

Két részben játszották a daljátékot, melynek rövidebb, második részét gondoljuk erőteljesebbnek, Ebben — az énekrészen kívül — több a cselekmény s így a színészi lehetőség is. Hatvani alakítója, Bessenyei Ferenc beszéd- és énekhangjával egyaránt valóra válthatta a szerzők elképzelését, a famulussal, Simándy Józseffel együtt, akinek érces tenorja pompásan zengett s még szövegével sem maradt el szereplőtársai mögött. Bule, a csontvázat eladó pedellus kitűnő írói eszközökkel megrajzolt alakját Gózon Gyula valóban életre keltette. A népes szereplőgárdából a nyegle Füzéressyt, tehát Horváth Tivadart (egyéni, fanyar játékstílusával) s a szerelmes csizmadiát, az ízes beszédű Tompa Sándort említjük. Aránylag mostohán bántak a szerzők a női szereplőkkel, de a bájos Petress Zsuzsa énekszámaival járult hozzá a maga figurájának teljességéhez. Mezey Mária, mint színésznő és mint sanzonénekesnő egyaránt tudása javát adta. A szép zenei produkcióért Lehel György karmestert, a rádiózenekart, a Földényi kórust, a gördülékeny rendezésért pedig Molnár Mihályt és Szécsi Ferencet illeti az elismerés.

/Kristóf Károly/

Népszava, 1955. január 29.

„A rádió mellett”

Kellemes estét szerzett a Rádió vasárnap egy új magyar daljáték, a »Hatvani diákjai« bemutatásával. Kedves és érdekes történet keretében ismerkedünk meg a XVIII. század magyar városának, Debrecennek akkori arculatával, egy haladó természettudóssal, Hatvani professzorral és diákjaival. A daljáték meséje arról szól, milyen csellel és ravaszsággal akarják eltávolítani a természettudóst Debrecenből, s Hatvani professzor és diákjai hogyan akadályozzák meg ezt.
Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Sós László meseszövése jól jellemzi a korabeli debreceni diákéletet. A két legélőbb figura Hatvani professzor és Bule Lajos, a pedellus. A meseszövés fordulatosabb, helyenként humorosabb is lehetett volna, néhány helyen a szerzők sokszor megirt sablonokat alkalmaztak. Így például túl naiv, ahogyan, ahogyan a császári hivatalnok megvesztegeti az egyik professzort. A két fiatal szerelmes ábrázolása is elég szokványos.
Kemény Egon zenéjének fő erőssége, hogy a diákéletet megelevenítő jelenetekben jó magyar muzsikát ad. A dalok kedvesek, színvonalasak, bár nem jellegzetesen operettdalok. A debreceni bálról szóló sanzon azonban Mezei Mária szellemes tolmácsolásában bizonyára hamarosan széles körben ismertté válik.
Az előadás érdekessége volt még, hogy Bessenyei Ferenc, a nyári sikeres operettszereplés után most is megmutatta: lehet elmélyült alakítást nyújtani egy daljáték szerepében is. Ugyanakkor Simándy József, Operaházunk neves művésze, a számára szokatlan műfajban is megállta helyét. Gózon Gyula ezernyi derűt és színt vitt az öreg pedellus figurájába.

/Kisbán/

Nagy Ibolya a következő műsorrészhez szóló bevezetőjét tegnap így kezdte:

"Kemény Egon daljátékával, a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább, amelynek zenei értéke mellett...." ez a tény minden bizonnyal oka lehet annak, hogy a 2005 - Kemény Egon 100. születésnapja - óta nem sugárzott teljes mű hangfelvételének részleteivel keresztmetszetet nyújt ebből a nagyszerű műből hallgatóságának.

Bizony.  Épp két hónapja, hogy Nagy Ibolya a Dankó Rádióban „Hatvani diákjai”-blokkot állított össze, Kemény Egon zenéjét és daljátékát népszerűsítve. (Július 26. - 2816. sorszám) Ez annak a tükrében elgondolkodtató, hogy más szerzők egy-egy darabjának zenéje olykor csak féléves kihagyás, vagy még több idő után  jut el  a rádióban újra a hallgatókhoz...

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

Nemsokára újra meghallgathatjuk a 'Hatvani'-részleteket. Nagy Ibolya vendége történetei után - aki  Bessenyeire kedvesen, kedélyesen emlékezve egyebek mellett énekesi fellépéseit is szóba hozta -, annak kiindulópontjaként szerkesztette műsorába Kemény Egon: "Hatvani diákjai"-t. Ez volt ugyanis az a szenzációszámba menő - ahogy mondta - rádiódaljáték (1955), ahol Bessenyei Ferenc prózai főszerepe mellett először énekelte  a teljes daljátékbeli szerepet és viszont, Simándy József itt vállalt először prózát is, énekes főszerepe mellé. Sokan vagyunk, akik ennek az első, új,  rádiós szereposztásnak a történetét már jól ismerjük, mert emlékezünk rá, és még többen lehetnek, akiknek a kedvéért Nagy  Ibolya felelevenítette...

A „Túl az Óperencián” adásának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, ezen a héten minden nap a kiváló zongora- és orgonaművésszel, Hegedűs Valérral beszélget a Dankó Rádió stúdiójában, aki a mai diskurzusuk során Bessenyei Ferenccel közös, régi koncertműsorára is kitért; a műsorban bejátszásra került egy régi hangfelvétel részlete, melyen Bessenyei szép szavakkal köszöni meg Hegedűs Valérnek a születésnapi jókívánságait, majd az ő zongorakíséretével elénekli a „Ha én gazdag lennék”kezdetű számot a „Hegedűs a háztetőn”  musicalből.

Hegedűs Valér beszélt Liszt zenéjének őt inspiráló, lélekkel teli művészetéről. Szólt arról is, hogy nem csak játszik hangszerén, hanem hallgatóságának olykor szóban is értelmezi az előadandó zeneművet-zeneszámot, szereti megfogalmazni az adott műről tudni valókat, a zenéjével kapcsolatos gondolatait, a közönség számára befogadhatóbbá tenni, amit majd hallani fog.  

A mai adás végén hangfelvételről hallhattuk Hegedűs Valér zongoraszólójával felcsendülni Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenyének részletét (a Pro Musica Filarmonica zenekar játszik, vezényel Nagy Róbert).

Az operett-vonalat ma Kemény Egon- Ignácz Rózsa - Soós László – Ambrózy Ágoston Hatvani diákjai című daljátékának részletei képviselték:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1955. január 23., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.00 (két részben, szünettel)

A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli. Közreműködik a Földényi kórus 40 tagú férfikara. A hegedűszólót Ramor Ervin, a cembalo-szólót Gát József játssza.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

A darab szereposztása:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Bankós professzor – Kovács Károly

Domokos professzor – Bárdi Ödön

Varja rektor – Kővári Gyula

diákok: 

Kerekes Máté – Simándy József

Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs – Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássi – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító – Tompa Sándor

Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa

Czibljavzek, császári biztos – Dénes György

Elmira – Mezei Mária, 

Pfutsch – Pethes Sándor

Történik 1780-ban, Debrecenben

A ma sugárzott részletek:

• Amálka és Hatvani professzor kettőse: „Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok, aki hozzám való, az már csak bujdosó!.../Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától: Fáj-e mikor hű szívében, elbúcsúzik a hazai tájtól? …/- Nem születtünk kóbor, vándorló magyarnak, hiába űznek itt, ott hiába várnak, magyarnak születtünk, itthon maradónak. Érted is hűséges feketerigónak…” (Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc)
• Hatvani professzor, Kerekes Máté és Amálka jelenete – dialógus, prózában:
  „- Menj szépen, kísérd haza ezt a madárkát! Azazhogy…. Hú, a kutyafáját! Most jut szembe: nem való, hogy egy kislány egy legénnyel egymagában járjon egész éjszaka! Megszólná egész Debrecen!...” (Bessenyei Ferenc)
  
  A dialógust követi Kerekes Máté és Amálka énekkettőse:„- Édes lányka, szép Amálka, muskátli nyílt ablakába. Még szebb lenne, még jobb lenne, Te magad, ha nyílnál benne. Szerelmedet pihenőnek kívánom, nézz ki, nézz ki, bársony-piros virágom! Édes lányka, szép Amálka, Tiéd vagyok, enyém leszel nemsokára! ..." (Petress Zsuzsa és Simándy József, km. énekkar)
• Diákkar: „Jó dolga van a diáknak, tekintélye van…" ( Földényi-kórus férfikara)
• Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra, ne tegyék fel az asztalra!.../Egy-két literát jó bor, ha megárt…” (Gózon Gyula)
• Elmira sanzonja:„Ötvenkilenc dáma elindult a bálba, földig érő, bécsi-módi krinolinszoknyába...”  (Mezei Mária)
• Kapocs – kórussal kiegészített – dala (Pálóczi Horváth Ádám verseiből a zeneszerző állította össze): "Még azt mondják nem illik a tánc a magyarnak!...”/ Kar: „Hopp! Ördöngös boszorkányos debreceni korcsmáros!...” (Hadics László és Földényi-kórus férfikara; a dal bevezető hegedűszólóját Ramor Ervin játssza.)

Ez a délelőtti adás ma 18 és 19 óra között ismát elhangzik a Dankó Rádióban, benne a Kemény-daljáték részletei kb.18.20-tól lesznek hallhatók.)
 

• „Vágyom egy nő után” - Kovács József operettlemeze (részletek, Qualiton.1985)  az MRT szimfonikus zenekarát Pál Tamás vezényli:

Lehár Ferenc: Paganini - Volt nem egy de száz babám"

Ábrahám Pál: Viktória - „Good night”- kettős (km. Bártfai-Barta Éva) 

Kálmán Imre: Marica grófnő - „Hej, cigány...”

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő - „Egy drága szempár”  

Kálmán Imre: Marica grófnő – "Egy az élet, egyszer élsz csak" - kettős (Km. Tokody Ilona)

Johann Strauss: Egy éj Velencében - Gondola-dal („Várlak az éjben…”)

Lehár Ferenc: A cárevics - Volga-dal („Egyedül, újra egyedül...”)

Carl Zeller: A madarász –"A nagyvilág rózsákból áll" - kettős (Km. Gregor József)

Kacsóh Pongrác: Rákóczi – „Rákóczi megtérése”

Huszka Jenő: Bob herceg – „Londonban, hej! …”

Lehár Ferenc: A mosoly országa – "Vágyom egy nő után"

Johann Strauss: Bécsi vér - kettős (km. Bártfai-Barta Éva) 

Lehár Ferenc: Friderika – „Ó lányka, ó lánykám”

Bízom abban – magam is nagyon remélem -, Tiboldi Mária  e heti „vendégeskedése” után Schubert Ferenc is „képbe” kerül és legalábbis hangban szintén beszélgetőtársa lesz a „Túl az Óperencián” szerkesztő-műsorvezetőjének, Nagy Ibolyának!  

Tiboldi Mária operett-primadonna a rádióadásban a magánéletéről érthetően keveset árult el, de mégis megkerülhetetlen volt Schubert Ferenc személye: „nevesítésre” került a Magyar Rádió egykori zenei szerkesztője… Tiboldi egyebek közt megemlítette ezt a közös tavalyi „akciójukat”  is (rákerestem a neten):

"Barangolás a zene birodalmában – Velencén"

Zenés beszélgetés és vetélkedő a magyar opera és operett kincsestárából sorozat Velencén a  kastélyban.

Közreműködnek:

Tiboldi Mária Jászai-díjas színész és primadonna, a Budapesti Operettszínház örökös tagja

Schubert Ferenc a Magyar Rádió nyugalmazott vezető szerkesztője

“Legyen a zene mindenkié!

Miután mindketten zenét művelő és szerető családból jöttünk és egész életünket a zene szolgálatába állítottuk, tanultunk, ismereteket szereztünk, ezért ajánlottunk fel egy olyan műsor sorozatot, ahol a közönség a magyar kultúra gyöngyszemeivel találkozhat. Az opera és operett világából hangzanak el bejátszások. Erkel, Bartók, Kodály mellett nagyon szépen illeszkedik Huszka, Kálmán és Lehár zenéje. Mindketten műsorvezetők leszünk, de inkább beszélgető partnerei a közönségnek. Szórakoztató elemei is lesznek a programnak, a hallgatók kipróbálhatják zenei ismereteiket, vetélkedő formájában. Nyereménnyel térhetnek haza!

Mindenkit szeretettel várunk Velencén a Kastélyban.”

Tiboldi Mária és Schubert Ferenc

Időpontok: 2017. márc. 31., április 7., április 21., 

Kedves, elgondolkodtató, értékes és minden tekintetben tartalmas műsorhét záróadása kezdődik 18 órakor a "Túl az Óperencián" című műsorban.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető vendége ezen a héten Tiboldi Mária

és "támogató munkatársa" Pápai Szabó György.

Az egész heti műsor Tiboldi Mária könyve köré épült fel, amelyet nem neveztek meg - itt a fórumon nyilvánosságot adhatunk e munkának -, amelynek megszületésével  a művésznő szakmai-, zenei-, színpadi-, primadonna életpályáját és a családi történetek sok finom rétegét fejtette fel az olvasók és a hallgatók előtt - válogatott rádiófelvételeivel illusztrálva.

Ma Schubert Ferenc nevét is többször hallhattuk, akit sajnos most sem sikerült a két szép hölgynek a műsorba bevonni. Reménykedem, hogy a Magyar Rádió egykori zenei szerkesztője egyszer mégis elfogadja majd Nagy Ibolya meghívását. Úgy érzem, hogy nem lenne helyes, ha végképp homályban maradnának hosszú évtizedes emlékei a Rádió Dalszínházáról, Ruitner Sándorról és másokról. Elég annyi titok, ami ma elhangzott, "Annácska" személye, akinek Tiboldi Mária németül énekelt Anna-polka felvételét Nagy Ibolya közös barátnőjükként küldte...

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián”  mai adásában Suppé-dallamok is felcsendültek:

1. Előbb a Boccaccio egy televíziós produkciójának zenei anyagából hallhattuk Tiboldi Mária énekét (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

2. Franz von Suppé: Boccaccio A Rádió Dalszínháza produkciója (1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35 óra) teljes stúdiófelvételéről két részlet szólalt meg:

Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György. Dalszövegeket Róna Frigyes fordította.

Km. a Magyar Rádió és Televízió énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós.

• Bocccaccio dala, I. felv.  (Ilosfalvy Róbert, az MRT Énekkara)

„A fiatalúr, ha jő az est, egy kis huncut hölgyet les.../Láthatja minden férfi az eskü mennyit ér, csak egy pillantás és a nőcske félrelép…” 

• Bordal (Boccaccio,  Leonetto,  Pietro jelenete) (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt):
  
  - A csókhoz leány kell és éhes férfiszáj… /
  már inkább undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó… 
  
  - Az Édenben Ádám oly árva, oly letört, 
  de elmúlt a bánat, mert végre Éva jött,
  hozott az Éva almát, azt reggel-este falták, 
  benépesült a Föld.
  Lett erre undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó…. 
  
  - A borról, a lányról, de sok - sok nóta száll, 
  konyíts hát a dalhoz, és szótlanul ne állj, 
  mert jó dalolni együtt, ha végre újra kezdjük,
  a bánat messze jár!
  így múlik egy óra, két óra, négy óra, ez a derék, így a jó…

             - (a férfihármas együtt énekli, megismételve a harmadik strófát)

3. Az operettadás végén a Fatinitza nyitányát a Magyar Állami Operaház Zenekara felvételéről hallhattuk, a karmester Sándor János.

Ezt a délelőtti műsort ma 18 és 19 óra között megismétli a Dankó Rádió.

A Dankó Rádióban délelőtt elhangzott operettműsorból emelem ki:

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt - Szenes Andor: Friderika

Rádió Dalszínháza 1972. április 3-án, a Kossuth rádióban mutatta be az operett keresztmetszetét, 19.20 -20.10 óra között.

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András

•  „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!…” (Simándy József)  

•  „… Báránykám, báránykám, csalfalelkű mind a lány…”  (Bende Zsolt)
• „… Elzászi lány, icipici elzászi lány, minden bölcs férfi csak ilyen asszonyt kíván! Karcsú, mint a nád, a derekát hadd fogom át, mint valami csodát, lesem a szavát!…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt)
• „Ó de szép, de csodaszép e kis virágos ház a vén diófa mellett! Erre száll a kék madár, s egy régi dalt az ágon halkan énekel. Állok én e ház előtt, már nincs velem, de érzem őt, miért nem nézel ki az ablakon én drága szép angyalom?…” (Simándy József)
• Kettős és tánc: „ Járd velem, babám, a hoppszasszát! Mert a többi tánc nem érdekel… Jöjj egy fordulóra, mert csak ez való ma, és a szende lányka már pirul, mert hozzá simul.../ Büszke, mint a páva most a lány… ajka oly piros, arca oly fitos… ” – a kettőst követi: tánczene (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

A TV –ben mutatták be egykor az „Egy hang és néhány maszk  -  Tiboldi Mária”  portréműsort, benne  volt a szerelmi kettős is Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjéből: Tiboldi partnere Bende Zsolt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Várady Katalin vezényelte: „Ajk az ajkon… jöjj, szeress!”.

A délelőtti adásban Virágh József mai születésnapi köszöntése alkalmából az Operettszínház egykori bonvivánja énekfelvételei közül hallhattuk:

Kálmán Imre: Marica grófnő -  „Hej, cigány…”  

Huszka Jenő: Erzsébet - „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van…”

A Túl az Óperencián adása Offenbach A gerolsteini nagyhercegnő című operettjének nyitányával indult és Lehár Ferenc Pacsirtájából keringőegyveleggel zárult. 

Ismétlés ma hat órától a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségeken.

Ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendégei a stúdióban az operett „Nagyasszonya”, Tiboldi Mária és Pápai Szabó György, református lelkész újságíró. Beszélgetésükben egyebek közt a nemrég megjelent Tiboldi Mária portré-életrajzi könyvéről is szó esik… „A támogató, inspiráló szellem, és az alkotó foglal majd helyet a stúdióban".

Megtaláltam MAJOROSSY ALADÁR  (1908 - 1983) karmester, zeneszerző elhalálozási adatát az alábbi oldalon:

Aladar Nicholas Majorossy

BIRTH6 Dec 1908 

Szombathely, Szombathelyi járás, Vas, Hungary

DEATH9 Dec 1983 (aged 75)

Ealing, London Borough of Ealing, Greater London, England

https://www.findagrave.com/memorial/149939225/aladar-majorossy

Annak ellenére, hogy a 2865  számú bejegyzésedben kiemelten szerepeltetted továbbá korábban én már megemlítettem és bejegyeztem -  lsd. 2864 ill. 2874 - ismét kimaradt MAJOROSSY ALADÁR karmester neve, aki a rádiótörténeti jelentőségű, a XX. századi magyar könnyűzene (mai szóhasználattal: szórakoztatózene / Unterhaltungsmusik) zenetörténeti szempontból is jelentős, utat nyitó, első rádióoperettet vezényelte, KEMÉNY EGON: "Májusfa" című művét, 1949. Tekintettel arra is, hogy az "Operett a magyar rádióban" elnevezésű fórum éppen ehhez a műhöz kapcsolódik az 1949-es évszámmal, remélhetőleg módot találsz arra, hogy (Lehel György helyett) Majorossy Árpád nevét felvedd a karmester listára ill. mint tudod, utólag a Szerkesztőség segítségével ki lehet javítani ezt a hibát, így egyben marad majd összeállításod.

Bejegyzendő:

MAJOROSSY ALADÁR (Szombathely, 1908. decembet 6. - ismeretlen)

Kemény Egon: Májusfa (1949)

KEMÉNY EGON műveinél szintén javítandó adatok a rádiófelvételek évszámai az itt olvasható pontos adatok szerint:

A messzetűnt kedves  (1965)

Valahol Délen (1956 és 1957)

Továbbá kiegészítés a lemezfelvételekekhez:

Hópehelykeringő - Kemény Egon: "Talán a csillagok"

Lemezfelvétel: Gencsy Sári, karmester Lehel György, Rádiózenekar, 1955

Folytatás

Magyar karmesterek operett stúdiófelvételei a rádióban (1949-től):

(A cím megnevezése mellett zárójelben a rádió-bemutató évét tüntettem fel.)

Igyekeztem az áttekintést minél teljesebb körűvé tenni: bizonyos koncert- és hanglemezfelvételekkel bővítettem az alábbi név- és címtárat.

VI/6.

TIBOR GYÖRGY (1918 – 1988)

• Buday Dénes: Fityfirity (1962)

TÓTH PÉTER (Debrecen, 1924 - )

• Vincze Ottó: Cseberből-vederbe (1964)

TÖRÖK EMIL

• Barna Izsó: Casanova (részlet)
• Bokor József: A kis alamuszi (részlet)
• Buday Dénes: Csárdás (részletek)
• Czobor Károly: Hajdúk hadnagya (részlet)
• Jacobi Viktor: Leányvásár (részletek, 1954)
• Kálmán Imre: A cigányprímás (részletek)
• Konti József: Királyfogás (részlet)
• Lehár Ferenc: Éva (részletek, 1958)
• Lehár Ferenc : A cárevics (részletek, 1958)
• Polgár Tibor: Egy amerikai Londonban (részletek)
• Szabados Béla: Rika (részletek)
• Verő György: Virágcsata (részletek)

VASZY VIKTOR (Budapest, 1903 – Szeged, 1979)

• Dankó Pista – Vaszy Viktor: Dankó Pista (1954)
• Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (1957)
• Farkas Ferenc: Zeng az erdő (részletek, 1951)
• Szenkár Dezső: A maláji lány (részletek, 1960)
• Szolovjev-Szedoj: A legszentebb kívánság (részletek, 1961)

VÁRADY LÁSZLÓ (Budapest, 1906 – Bécs, Ausztria, 1989)

• Dolidze: Az elcserélt menyasszony (részletek)
• Huszka Jenő: Szabadság, szerelem (1955)
• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (részletek)
• Kirkulescu: Hegyen-völgyön lakodalom (részletek)
• Kókai Rezső: Hét falu kovácsa (1954)
• Lehár Ferenc: Szép a világ (részletek)
• Miljutyin: Első szerelem (részletek)
• Miljutyin: Havasi kürt
• Sárközy István: Pettyes
• Sárközy István: Szelistyei asszonyok (1957)
• Vincze Ottó: Párizsi vendég  (1956)

VINCZE OTTÓ (Visegrád, 1906 – Budapest, 1984)

• Dendrino: Szálljon a dal (részletek, 1959)
• Dunajevszkij: Az aranyvölgy (részletek, 1962)
• Huszka Jenő: Aranyvirág (részletek, 1957)
• Jacobi Viktor: Jánoska (keresztmetszet, 1960)
• Kálmán Imre: A csárdáskirálynő (részletek, 1960)
• Kálmán Imre: A cigányprímás (keresztmetszet,1964)
• Kálmán Imre: Tatárjárás (részletek, 1967)
• Kálmán Imre: A hollandi menyecske (részletek, 1967)
• Lajtai Lajos: Három tavasz (1959)
• Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok (részletek)
• Lehár Ferenc: Cigányszerelem (keresztmetszet,1961)
• Lincke: Lysistrate (részletek)
• Millöcker: A koldusdiák (részletek)
• Millöcker: A szegény Jonathán (részletek, 1956)
• Offenbach: Az elizondói lány (1966)
• Pálos György: A legszebb lány a kolhozban (1951)
• Planquette: Rip van Winkle (1958)
• Stephanides Károly: Mátyás király szerelme (részletek)
• Oscar Straus: Csokoládékatona (részletek)
• Vincze Ottó: Farkas a havason (részletek, 1955)
• Vincze Ottó: Kis szekeres, nagy szekeres (1961)
• Vincze Ottó: A szüzek városa (1964)
• Vincze Ottó: Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal  (1966)
• Vincze Ottó: Hétfőtől szombatig (1968)
• Vincze Ottó: Zenélő piramis (1974)
• Bemutatjuk új felvételünket” - László Margit Lehár Ferenc operettjeiből énekel (1974)

Folytatás

Magyar karmesterek operett stúdiófelvételei a rádióban (1949-től):

(A cím megnevezése mellett zárójelben a rádió-bemutató évét tüntettem fel.)

Igyekeztem az áttekintést minél teljesebb körűvé tenni: bizonyos koncert- és hanglemezfelvételekkel bővítettem az alábbi név- és címtárat.

VI/5.

POLGÁR TIBOR (Budapest, 1907 – Torontó, Kanada, 1993)

• Huszka Jenő: Bob herceg (részletek)
• Huszka Jenő: Gül baba (részletek)
• Huszka Jenő: Lili Bárónő (részletek)
• Kókai Rezső: Lészen ágyú (1951)
• Kacsóh Pongrác: János vitéz (1959)
• Lecocq: Angot asszony lánya (1960)
• Polgár Tibor: A furfangos özvegy (1949)
• Polgár Tibor: Szél kerekedik (1950)
• Polgár Tibor: A szókimondó asszonyság (1960)
• Suppé: Boccaccio (részletek)
• Suppé: A szép Galathea (keresztmetszet, 1960)
• Zeller: A madarász (1959)

RUBÁNYI VILMOS (Budapest, 1905 – Budapest, 1972)

• Lehár Ferenc: A mosoly országa (keresztmetszet, 1957)

SEBESTYÉN ANDRÁS (Debrecen, 1917 – Budapest, 1995)

• Behár György: Anyámasszony katonája (részletek, 1967)
• Dunajevszkij: Szabad szél (1964)
• Fall: Sztambul rózsája (1965)
• Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi (1973)
• Fényes Szabolcs: Csintalan csillagok (1981)
• Hrennyikov: Fehér éjszaka (1971)
• Huszka Jenő: Gül baba (keresztmetszet, 1963)
• Huszka Jenő: Bob herceg (1965)
• Huszka Jenő: Lili bárónő (keresztmetszet, 1961)
• Huszka Jenő: Lili bárónő (1983)
• Huszka Jenő: Erzsébet (részletek, 1967)
• Huszka Jenő: Mária főhadnagy (részletek, 1967)
• Huszka Jenő-est közvetítéses a Csepeli Munkásotthonból a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából (1975)
• Jacobi: Sybill (1962)
• Jacobi: Leányvásár (1964)
• Kabalevszkij: Dalol a tavasz (részletek, 1961)
• Kacsóh Pongrác: Rákóczi (1964)
• Kálmán Imre: Marica grófnő (keresztmetszet, 1963)
• Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony (részletek)
• Operettest Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából  a Csepeli Munkásotthonból (1982)
• Lehár Ferenc: A víg özvegy (1962)
• Lehár Ferenc A három grácia (részletek, 1962)
• Lehár Ferenc: A drótostót (részlet, 1962)
• Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok (részlet, 1962)
• Lehár Ferenc: Pacsirta (részletek,1962)
• Lehár Ferenc: Pacsirta (keresztmetszet, 1970)
• Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (keresztmetszet,1966)
• Lehár Ferenc: Paganini (1981)
• Lehár Ferenc: Friderika (1972)
• Lehár Ferenc: Tavasz (1973)
• Lehár Ferenc: Éva (1975)
• Nádor Mihály: Babavásár (keresztmetszet,1968)
• Oscar Straus: Varázskeringő (1967)
• Oscar Straus: Legénybúcsú (1968)
• Szirmai Albert: Mágnás Miska (1969)
• Szirmai Albert: Mézeskalács (1977)
• Szirmai Albert: Alexandra (1980)
• Váry Ferenc: Macskazene  (1969)
• Zerkovitz Béla: Csókos asszony (részletek)
• Ziehrer: Csavargók (1971)
• Sass Sylvia és Miller Lajos operettdalokat énekel (1976)
• Sass Sylvia operettdalokat énekel (1977)
• Simándy József operettdalokat énekel (1974; 1982)
• Kalmár Magda és Simándy József Lehár-operettdalokat énekel, új felvételek (1979)

 Folytatom

Magyar karmesterek operett stúdiófelvételei a rádióban (1949-től):

(A cím megnevezése mellett zárójelben a rádió-bemutató évét tüntettem fel.)

Igyekeztem az áttekintést minél teljesebb körűvé tenni: bizonyos koncert- és hanglemezfelvételekkel bővítettem az alábbi név- és címtárat.

VI/4.

KEREKES JÁNOS (Budapest, 1913 – Budapest, 1996)

• Behár György: Dalolnak a pacsirták (részletek)
• Gyöngy Pál: Muzsikáló kastély (1956)
• Hervé: Lili (részletek, 1959)
• Huszka Jenő: Lili bárónő (részletek, Qualiton, 1962)
• Huszka Jenő: Bob herceg (részletek, Qualiton, 1962)
• Huszka Jenő: Gül Baba (részletek, Qualiton, 1962)
• Huszka Jenő: Mária főhadnagy (részletek, Qualiton, 1962)
• Kacsóh Pongrác: János vitéz (részletek)
• Kálmán Imre: Az obsitos (részletek)
• Kerekes János: Állami áruház (Keresztmetszet, 1953)
• Kerekes János: Dalol az ifjúság (1954)
• Kerekes János: Kard és szerelem
• Kerekes János: A kapitány lánya
• Kerekes János: Boldogságfelelős (1957)
• Kerekes János: A majlandi tornyok (1961)
• Kerekes János: Palotaszálló (1962)
• Kerekes János: Hófehérke és a hét törpe (1964)
• Kerekes János: Házasodj, Ausztria! (1968)
• Kerekes János: Sárgarigó és az alkirály (1973)
• Lehár Ferenc: A víg özvegy (részletek, Qualiton, 1959)
• Lehár Ferenc: A vándordiák (Garabonciás) – részlet
• Millöcker: A koldusdiák (1964)
• Polgár Tibor: A lepecsételt asszony (1962)
• Szőnyi Erzsébet: Száz cifra köntös (1965)

KÓRODI ANDRÁS (Budapest, 1922 – Treviso, Olaszország, 1986)

• Tamássy Zdenkó: Énekóra (1967)
   

KOVÁCS JÁNOS (Budapest, 1951 - )

• Huszka Jenő operettjeiből – 32 részlet: Lili bárónő; Bob herceg; Gül baba; Mária főhadnagy; Erzsébet; Szép juhászné (2015)

KÖRMENDI VILMOS (eredi nevén Keilwert Vilmos)  (Budapest, 1931. április 3. – Budapest, 2016. október 5. )

• Szovjet operettdalok (Dunajevszkij, Miljutyin, Blantyer)  (részletek, 1985)

LEHEL GYÖRGY (Budapest, 1926 – Budapest, 1989)

• Farkas Ferenc: Csínom Palkó (1950, 1963)
• Farkas Ferenc: Májusi fény (1951)
• Farkas Ferenc: Vidróczky (1959)
• Farkas Ferenc: Zeng az erdő (1965)
• Fényes Szabolcs: Ma utoljára (1951)
• Grabócz Miklós: Kincskeresők
• Huszka Jenő: Szép juhászné (1954)
• Kemény Egon: Talán a csillagok (1949) : „Hópehelykeringő” lemezfelvétele: (Gencsy Sári,1955)
• Kemény Egon: Szerencsés utazás (1950)
• Kemény Egon: Hatvani diákjai (1955)
• Kemény Egon: Komáromi farsang (1957)
• Kemény Egon: Krisztina kisasszony (1959)
• Kemény Egon: Szabad szívek  (1960)
• Lehár Ferenc: Cigányszerelem (részlet, 1950)
• Messager: Nászéjszaka (részletek,1957)
• Offenbach: Brabanti Genoveva (részletek, 1959?)
• Polgár Tibor: A szelistyei asszonyok (1950)
• Oscar Straus: Búcsúkeringő (1959)
• Johann Strauss: Egy éj Velencében (keresztmetszet,1960)
• Johann Strauss: A denevér (1963; 1968 - Hungaroton)
• Johann Strauss-hangverseny közvetítése a Csepeli Munkásotthonból - a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából (1975)
• Suppé: A szép Galathea (1964)
• Szirmai Albert: Mézeskalács (részletek)
• Tamássy Zdenkó: Csak a papa meg ne tudja (1950)
• Visky András: Majd a Kati
• Yvain – Bertha István: Legyen az öné – francia operett- dal- 
  és táncegyveleg (1950-es évek)

LUKÁCS ERVIN (Budapest, 1928 – Budapest, 2011)

• Kacsóh Pongrácz: János vitéz (Hungaroton, 1961)
• Offenbach: Orfeusz az alvilágban (koncertfelvétel a Csepeli Munkásotthonban, 1980)

MAJOROSSY ALADÁR (Szombathely, 1908. december 6. – Ealing, London Borough of Ealing, Greater London, Anglia, 1983. december 9.)

• Kemény Egon: Májusfa (1949)

MAKLÁRY LÁSZLÓ (Kecskemét, 1950 - )

• Kálmán Imre: Marica grófnő (keresztmetszet, Budapest Művészház Kft.., CD 1994)
• Huszka Jenő: Gül Baba (keresztmetszet)
• Lehár Ferenc: A víg özvegy (keresztmetszet, hanglemezen, Budapesti Operettszínház produkciója, 1988)

NAGY FERENC (Budapest, 1935 – Budapest, 2013)

• Johann Strauss: A cigánybáró (részletek, 1974)
• Lehár Ferenc: Cigányszerelem (1984)
• Vincze Ottó: Operát Szmirnába (1982)
• Kukely Júlia operett dalokat énekel: új felvételről (1982)

OBERFRANK GÉZA (Budapest, 1936 – Budapest, 2015)

• Behár György: Melibea és Calista szerelme (1981)
• Lehár Ferenc: Giuditta (1982)
• Millöcker: Dubarry  (részletek, 1982)
• Offenbach: Fortunio dala (részletek, 1982)
• Ránki György: A furfangos csecsemő (1974)
• Kincses Veronika és Molnár András új operettfelvételeiből (1982)

PÁL TAMÁS (Gyula, 1937 - )

• Baranyi Ferenc: Fekete rózsa (1974)
• Loewe: My Fair Lady (részletek, 1972)
• Millöcker: A koldusdiák (teljes felvétel, az1980-as évek eleje)
• Offenbach: A 66-os szám (1989)
• Lehár: A cárevics (részletek)
• Zeller: A madarász (részletek)

PÉCSI JÓZSEF (1874 – 1958)

• Kálmán Imre: Ördöglovas (részletek)
• Kálmán Imre: Tatárjárás (részletek)
• Dunajevszkij: Új ház (részlet)

POGÁNY LÁSZLÓ (1920 – 1956)

• Kacsóh Pongrác: János vitéz (részletek, 1956)

 Folytatom

Folytatás

Magyar karmesterek operett stúdiófelvételei a rádióban (1949-től):

(A cím megnevezése mellett zárójelben a rádió-bemutató évét tüntettem fel.)

Igyekeztem az áttekintést minél teljesebb körűvé tenni: bizonyos koncert- és hanglemezfelvételekkel bővítettem az alábbi név- és címtárat.

VI/3.

ERDÉLYI MIKLÓS (Budapest, 1928 – Budapest, 1993)

• Horusitzky Zoltán: A fekete város (1969)
• Offenbach: Brabanti Genoveva (részletek, 1973)
• Offenbach: A férj kopogtat (részletek, 1973)
• Offenbachtól szerzeményeiből egy-egy részlet: a Dunanan apó utazása; A sóhajok hídja; Kakadu (1973)
• Planquette: A corneville-i harangok (keresztmetszet, 1960)
• Ránki György: Muzsikus Péter új kalandja (1964)
• Suppé: Boccaccio (1961)
• Székely Endre: Vízirózsa (1962)

FERENCSIK JÁNOS (Budapest, 1907 – Budapest, 1984)

• Johann Strauss: A cigánybáró (1961)

FISCHER ÁDÁM (Budapest, 1949 - )

• Offenbach: A férj kopogtat (1977)

FISCHER SÁNDOR (Budapest, 1900 – Budapest, 1995)

• Kókai Rezső: A fülemile (részletek, 1950)
• Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél (1956)
• Offenbach: Fortunió dala (1958)
• Schubert – Berté: Három a kislány (1963)
• Offenbach: A 66-os szám (1964)
• Offenbach: Kakadu (részlet)

GYULAI GAÁL FERENC (Budapest, 1915 – Budapest, 1981)

• Ábrahám Pál operettdalai (részletek, Qualiton)
• Eisemann Mihály: Füredi Annabál (1959)
• Fényes Szabolcs: Szombat délután (1956)
• Fényes Szabolcs: Két szerelem (részlet)
• Fényes Szabolcs: A királynő csókja  (részletek)
• Fényes Szabolcs: Maya (1971)
• Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt (1958; 1973)
• Gyöngy Pál: Romantika pedig nincs (1963)
• Kálmán Imre: Marica grófnő (részletek, Qualiton, 1965)
• Loewe  - My Fair Lady (részletek, Qualiton, 1966)
• Tamássy Zdenkó: Fő a vendég (1963)
• Vincze Ottó: Budai kaland (részletek, 1962)

 GYULAI GAÁL JÁNOS (Budapest, 1924 – Budapest, 2009)

• Bernstein: West Side Story) – musicalrészletek (Qualiton LP – 1967; rádió – 1970)
• Gyöngy Pál – Bródy Tamás: Éva a paradicsomban (részletek, 1967)
• Gyulai Gaál János: Mélyvíz
• Gyulai Gaál János: Hét pofon (1970)

HIDAS FRIGYES (Budapest, 1928 – Budapest, 2007)

• Behár György: Kakukkfióka (1968)
• Dávid Gyula: Egy éj az Aranybogárban (1963)
• Hidas Frigyes: Riviera (1965)
• Hidas Frigyes: Az Asszony és az Igazság (1965)
• Hidas Frigyes: Veronai haragosok (1969)
• Kawan: Londoni szenzáció (1964)
• Offenbach: Piaci dámák (1976)
• Tamássy Zdenkó: Joe bácsi (1961)
• Tamássy Zdenkó: Női különítmény (1967)

JANCSOVICS ANTAL (Orosháza, 1937 - )

• Horusitzky Zoltán: Egyetlenegy éjszaka (1974)

JÁRMAI GYULA (Sopron, 1954 – Érd, 2002)

• Lehár Ferenc: A vándordiák (Garabonciás) – részlet

 Folytatom

Folytatás

Magyar karmesterek operett stúdiófelvételei a rádióban (1949-től):

(A cím megnevezése mellett zárójelben a rádió-bemutató évét tüntettem fel.)

Igyekeztem az áttekintést minél teljesebb körűvé tenni: bizonyos koncert- és hanglemezfelvételekkel bővítettem az alábbi név- és címtárat.

VI/2.

BRÓDY TAMÁS (Kolozsvár, 1913 – Budapest, 1990)

• Ábrahám Pál: Hawaii rózsája (részletek, 1966)
• Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (részletek, 1966)
• Ábrahám Pál: Viktória (részletek, 1966)
• Ábrahám Pál: Zenebona (részletek, 1966)
• Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára (részletek, 1966)
• Behár György: Zátony (1971)
• Behár György: Két kapitány (1975)
• Bródy Tamás: Kulcs a lábtörlő alatt (1949)
• Bródy Tamás: Balkezes bajnok (1954)
• Bródy Tamás: Nílusparti randevú (1962)
• Buttykay Ákos: Ezüstsirály (részletek, 1959)
• Buttykay Ákos: Olivia hercegnő (részletek)
• Csajkovszkij– Josef Klein: A diadalmas asszony (részletek)
• Leo Fall: Sztambul rózsája (részletek)
• Fall: Spanyol csalogány (részletek, 1957)
• Fall: Az elvált asszony (1964)
• Fall: Pompadour (1967)
• Farkas Ferenc: A vők iskolája (1958)
• Friml: Rose Mary (részletek, 1971)
• Gilbert: Marinka, a táncosnő (részletek, 1957)
• Gilbert: A bíborruhás asszony (részletek, 1957)
• Gilbert: A hermelines nő (részletek,1957)
• Hervé: Nebáncsvirág (1958)
• Jacobi Viktor: Miami  (részlet)
• Jones: San Toy (részletek, 1957)
• Jones – Monkton: Gésák (1970)
• Kálmán Imre: A bajadér (keresztmetszet,1962)
• Kálmán Imre: A bajadér (részletek, Qualiton,1965)
• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (1968)
• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (részletek, Qualiton, 1965)
• Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (részletek, Qualiton, 1965)
• Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (keresztmetszet, 1976)
• Kálmán Imre: Josephine császárné (keresztmetszet,1982)
• Kemény Egon: Valahol Délen (1956/57)
• Kemény Egon: A messzetűnt kedves (1965)
• Künneke: Lady Hamilton (részletek, 1959)
• Lehár Ferenc – Rékay Miklós: Az első szívdobbanás (1955)
• Lehár Ferenc: A vándordiák (1958)
• Lehár Ferenc: Paganini (keresztmetszet, 1958)
• Lehár Ferenc: A víg özvegy (keresztmetszet, 1959)
• Lehár Ferenc: A mosoly országa (részletek, 1960)
• Lehár Ferenc: Éva (keresztmetszet, 1965)
• Lehár Ferenc: Giuditta (részletek, 1968)
• Lehár Ferenc: A kék mazúr (keresztmetszet,1965)
• Lehár Ferenc: Frasquita (keresztmetszet, 1965)
• Lehár Ferenc: A cárevics (részletek, 1966)
• Lehár Ferenc: A mosoly országa (1971)
• Lehár Ferenc: Szép a világ (1974)
• Lehár Ferenc: Hercegkisasszony (részletek, 1976)
• Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Magyar Rádió 6-os stúdiója (1973)
• Miljutyin: Nyugtalan boldogság (1951, 1959)
• Miljutyin: Juanita csókja (1960)
• Miljutyin: A cirkusz csillagai (1962)
• Millöcker: Dubarry (részletek, 1972)
• Millöcker: Gasparone (keresztmetszet, 1972)
• Millöcker: A szegény Jonathán (részletek, 1974)
• Nádor Mihály: A babavásár (részletek)
• Offenbach: Banditák (részletek, 1960)
• Offenbach: A szép Heléna (1965)
• Offenbach: A varázshegedű (1969)
• Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő (1970)
• Offenbach: A sóhajok hídja (1976)
• Offenbach: Kékszakáll (1978)
• Polgár Tibor: Furfangos özvegy
• Ránki György: Hölgyválasz (részletek,1962)
• Schubert-Berté: Három a kislány (keresztmetszet, Qualiton, 1962)
• Oscar Straus: Varázskeringő (részletek)
• Johann Strauss: Egy éj Velencében (1966)
• Johann Strauss: A királyné csipkekendője (1967)
• Suppé-est a Rádió 6-os stúdiójában (1974)
• Szenkár: Tavasz a fővárosban (részletek)
• Szirmai Albert: Tabáni legenda (részletek, 1957)
• Szirmai Albert: Táncos huszárok (részletek, 1959)
• Szirmai Albert: Alexandra (részletek, 1961)
• Szirmai Albert: Mágnás Miska (keresztmetszet,1961)
• Vincze Ottó: Boci-boci tarka (1954)
• Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony (részlet)
• Visky András: Hozzányúlni tilos!
• Zeller: A bányamester (részletek, 1964)
• Zeller: A madarász (részletek, 1972)
• Házy Erzsébet új operettfelvételei (részletek1976)
• Kincses Veronika új operettfelvételeiből (részletek, 1979)
• Kalmár Magda operettdalokat énekel, új felvételről (1979)
• Melis György operettdalokat énekel , új felvételről (1980)

 Folytatom

Magyar karmesterek operett stúdiófelvételei a rádióban (1949-től):

(A cím megnevezése mellett zárójelben a rádió-bemutató évét tüntettem fel.)

Igyekeztem az áttekintést minél teljesebb körűvé tenni: bizonyos koncert- és hanglemezfelvételekkel bővítettem az alábbi név- és címtárat.

VI/1.

BÁNFALVY MIKLÓS (Rozsnyó, 1900 - ?)

• Bánfalvy (Beck) Miklós: Pozsonyi lakodalom (1957)
• Buday Dénes: A csodatükör (részletek, 1962)
• Huszka Jenő: Aranyvirág (részlet)
• Kálmán Imre: Az ördöglovas (részletek)
• Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony (részletek)
• Scserbacsov: A dohányon vett kapitány (részletek, 1956)
• Johann Strauss: Karnevál Rómában (részlet)

BEHÁR GYÖRGY (Budapest, 1914 – Budapest, 1995)

• Huszka Jenő: Aranyvirág (részletek, 1969)
• Huszka Jenő: Mária főhadnagy (részletek, 1969)

BLUM TAMÁS (Budapest, 1927- Zürich, 1992)

• Offenbach: Orfeusz az alvilágban (1963)
• Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás (1965)
• Sullivan: A Fruska (1973)

BOLBERITZ TAMÁS (Budapest, 1940 - )

• Operettrészletek  - Ilosfalvy Róbert új felvételei (km. az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (1982)

- Huszka Jenő: Mária főhadnagy - Nagy árat kér a sors a boldogságért

- Lehár Ferenc: A mosoly országa - Vágyom egy nő után
- Lehár Ferenc: Friderika - Ó lányka, ó lánykám 
- Kálmán Imre: Ördöglovas - Ma önről álmodtam megint
- Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő - Egy drága szempár
- Kálmán Imre: Marica grófnő - Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket
- Kacsóh Pongrác: Rákóczi megtérése 

BREITNER TAMÁS (Budapest, 1929 – Pécs, 1991)

• Behár György: Éjféli randevú (részletek, 1967)
• Csajkovszkij– Josef Klein: A diadalmas asszony (részletek)
• Hervé: Lili (1972)
• Horváth Jenő: Kénytelen mulatság (1973)
• Kálmán Imre: Marica grófnő (1976)
• Kálmán Imre: A cigányprímás (keresztmetszet, 1964)
• Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya (1983)
• Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979)
• Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (keresztmetszet, 1964; Qualitonnál is)
• Lehár Ferenc: Cigányszerelem (keresztmetszet,Qualiton,1965)
• Lehár Ferenc: A víg özvegy – hangversenyszerű előadás a Rádió 6-os stúdiójában (1975).
• Lehár Ferenc : A víg özvegy – hangversenyszerű előadás közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1978)
• Lehár-est közvetítése az MN. Művelődési Házában (1981)
• A Magyar Rádió Lehár-estjének közvetítése a Pesti Vigadóból (1985)
• Lendvay Kamilló: A három testőr (1963)
• Lendvay Kamillo: Knock out (1969)
• Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél (1978)
• Offenbach: Párizsi élet (1980)
• Offenbach: Szökött szerelmesek (1981)
• Offenbach-est  közvetítése a Rádió 6-os stúdiójából (1974)
• Offenbach-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1977)
• Planquette: A corneville-i harangok (1971)
• Planquette: Rip van Winkle (1968)
• Sárközy István: A szelistyei asszonyok (1983)
• A Rádió Johann Strauss-estjének közvetítése a József Attila Színházból (1973)
• Johann Strauss: Ezeregyéjszaka (részlet)
• Johann Strauss: A cigánybáró (keresztmetszet, Qualiton, 1967)
• Johann Strauss: Bécsi vér (1976)
• Sullivan: A mikádó (1968)
• Sullivan: A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja (1975)
• Suppé: Pajkos diákok (1966)
• Suppé-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1978)
• Szirmai Albert: Rinaldó (részletek, 1965)
• Szirmai Albert: Mexikói lány (részletek, 1965)
• Szolovjev – Szedaj: Ballada az apáról és fiúról
• Vincze Ottó: Kedves rokonok (1972)
• Zeller: A madarász (részlet)

Folytatom

A Dankó Rádió délelőtt sugárzott operettműsora a mai születésnapos Kincses Veronika köszöntésével kezdődött: Ebből az alkalomból a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya kiválasztotta a Művésznőnek a rádióban készült sok operettfelvétele közül az alábbit, melyből következtek részletek:

Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald – Szenes Andor/Szenes Iván: A montmartre-i ibolya

A Rádió Dalszínházának a  bemutatója: 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00 

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás.

- Violetta dala (Kincses Veronika)

- Bevezető kórus és jelenet (Molnár András, Póka Balázs, Rozsos István, Kincses Veronika, Énekkar)

- Ninon dala: „Ma, ha egy asszony kissé szép…/Carambolina, Caramboletta”  (Kalmár Magda és Énekkar)

- Violetta belépője: „Az én dalom egy egyszerű dal…”  (Kincses Veronika)

- Raoul és Violetta kettőse és kórus-együttes: „Ninon, Ninon! Én ébren álmodom...” (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Molnár András, énekkar) 

Ezt a blokkot további operettrészletek követték:

Fényes Szabolcs: Maya – Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Gyulai Gaál Ferenc) - 1971

Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald – Liptai Imre/Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő  

• Mr. X belépője:„Trombita zeng és pereg a dob…/Egy drága szempár ragyog igézve rám…”  (Domoszlay Sándor)
• Fedora belépője: „Mindig a régi dal…Toujours pour l’amour” (Szóka Júlia)
• Mabel és Tóni vidám kettős: „Induljunk, van egy hely…” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)
• Fedora és Mr. X. szerelmi kettős: „Te meg én, te meg én, csak ölelj, kicsikém…” (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)
• Huszárinduló: „Kislány vigyázz! Csókra szomjas a huszár, minden ablakot bezárj (Bozsó József)

A Túl az Óperencián műsorát ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és online, az internetes elérhetőségeken.

Pótlólag, a  Dankó Rádió mai operettműsorából említem:

Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

Két rádió stúdiófelvételről szólaltak meg részletek:

I. MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekarát vezényli Sebestyén András – 1969

Zentai Anna, Palcsó Sándor:  „Hoppsza, Sári, hoppsza, hó, jaj, de édes, ja, de jó, minden napra egy forduló …”

Andor Éva és az MRT Énekkara: „Megülni a paripa hátán… Nyergelj már! Nyargalj már!...”

Andor Éva és Korondy György : „Azt hittem egyszer, hogy a szíve már az enyém…/A nő szívét ki ismeri, ezer csodával van teli…  Isten veled, búcsúzni fáj, tündéri álomkép…”

II. MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekarát vezényli Bródy Tamás - 1961

Zentai Anna és Szabó Miklós: „Cifra szőre nincs a lónak… /Csiribiri-csiribiri kék dolmány, attól kezdve fittyet hány….”

 Zentai Anna és Szabó Miklós: „Így mulatok, úgy mulatok…. /Cintányéros cudarvilág, iszunk egy kortyocskát…”

Hosszabb idő után – végre – ma ismét egy francia klasszikus nagyoperettből hangzottak el részletek a Dankó Rádió operettműsorában!

Alexandre Charles Lecocq: Angot asszony lánya
A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra.
Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Polgár Tibor.

• Ange Pitou belépője (No. 5.)  (Szabó Miklós)

„Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani, de van egy művésznő, kit ketten tudnak csak meghódítani. Az egyik egyszerű miniszter, a másik miszerint csak király. De aki még királyt se tisztel, annak miniszter se jár. Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani, de van egy művésznő, kit ketten tudnak csak meghódítani. Szegény király! Nehéz a dolga, hiszen ő semmiről se tud. Ma más az úr, és más a szolga. Így a miniszter többet tud. Én szeretem az én Clairette-tem, no, de ez mégis más eset. Ha én őt feleségül vettem, királyról szó nem lehet. Talán, majd veszítünk hárman, ha addig el nem fognak, mind. Erre a boldogságra vártam, amiért az élet most is szép, amiért az élet most is szép, még most is szép. Ó, én szeretem az én Clairette-tem, és ez az érzés boldogít - de kutya van még ám a kertben, ki lehet már ily boldog itt, de kutya van még ám a kertben, ki lehet már ily boldog itt!”

• Clairette és Ange Pitou szerelmi kettőse (Házy Erzsébet, Szabó Miklós)

„- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek…a boldogságunk elhozád…/- De mit kérte addig tennem? .- Bizony, egy ötlet kéne, ez a fő!.. - Fel merült egy ötlet bennem…- Nem, nem….már arra nincs idő…. Angot anyám, ha élne, vajon mit is tenne ő? – Egy ötlet támadt most agyamban: megölöm én gyűlölt ellenfelem. – Fussál! - Nem a te hibád!... - Angot anyám, ha élne… /- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek…”

• Kórusjelenet és Pomponnet belépõje  (No.2.) (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara)

 „Esküvő, esküvő lesz ma nálunk… Jövök már, köszönöm, köszönöm… Éljen soká, éljen soká… Hol van az én szép tündéri párom?…Párizs népe engem bámul, Pomponnet a vőlegény….Hol a hajtű? Hol a fésű?…”

• Hortensie Langé és Ange Pitou kettõse (Németh Marika, Szabó Miklós, km. az MRT Énekkara)

"Ön mindig az utcákon jár, és hallgatja, mit mond a Párizs, hát árulja el most mit várjak holnaptól, na, mondja máris! De fontos az őszinte szó, így hallja meg vélem a nép is!/- Ó, Párizs, köztársaság, ím ma már! Esküszöm én, hogy az lesz végül! / - … mert ilyenről szó sincs…, a fennálló rend örökké és remélve itt soha nem ér véget! Ha rám hallgat, célszerű lesz, mert számít az ön véleménye. /- Válaszom csak ez: vesszen már a király! És a köztársaság éljen!” 

• Jelenet és keringő (No. 14.) (Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós)

„- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígéreted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!... Rendelkezzék mindennel!.....Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (keringő - balettzene)

A „Túl az Óperencián” műsorának ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban, mely adás elérhető az internetről is, a www.dankoradio.hu oldalon.

A Dankó Rádióban a délelőtt sugárzott Túl az Óperencián c. operettműsorból emelem ki az alábbi elhangzott zenéket:

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Bob herceg

Három részlet csendült fel az operettből:

• Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca…”  (Kovács József, km. a Budapesti Lehár-zenekar,vezényel: Faith Tibor)
• Bob dala: Dal az első szerelmes csókról „Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, Árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon …/Az első édes találkozásnál rabul ejtett engemet, az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkarának Női kara, vezényel Kerekes János) – 1962
• Annie dala: „Jaj, de jó, ha egy lány szerelmes.../Jaj, cipi-cupi, cup-cup, cuppant a csók…ennyi volt, jaj, meg ne tudja soha senki más” (Németh Marika, km. az MRT Énekkarának Női kara, vezényel: Sebestyén András) - 1965

Az adás végén a Közzene hangzott el Johann Strauss Ezeregyéjszaka című szerzeményéből (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Breitner Tamás vezényli)

Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

Rendben, időközben a 2861 és 2862 kettévált...:-), örülök, hogy azután megjelent Majorossy Aladár neve.

Kedves fórumozók!

Keresek néhány teljes rádiós operettfelvételt.

Lili bárónő Ilos Házy 

Lili bárónő Kukely Molnár

Egy éj Velencében Ilos Udvardy

Marica grófnő Kincses Gulyás

János vitéz Házy Sárdy

Ha vki tudna bármelyikben segíteni,meghálálnám!

Üdv!Trisztán

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operettműsor-sorozatának e heti vendégei a stúdióban: Oberfrank Pál és Egresi Zsuzsanna - 

a Veszprémi Petőfi Színház színművész-igazgatójával és igazgatóhelyettesével a rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya beszélget.

A mai operettadás zenéi közül kiemelem: 

Kálmán Imre: A bajadér

A Budapesti Operettszínház 2009. évi produkciójának hangfelvételéről szólaltak meg részletek: Km. a színház énekkara és zenekara, vezényel: Makláry László

Közreműködött Miklósa Erika, Dolhai Attila, Csere László, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté..

Julius Brammer és Alfred Grünwald librettójának Kulinyi Ernő fordította eredeti magyar szövegét teljesen újraírta Kállai István, Kerényi Miklós Gábor (szövegkönyv) és Müller Péter Sziámi (versek).

A most sugárzott részletek között volt:

• Odette belépője, I. felv. „Késtem, de ideértem…/Hogyha éppen sejtenék csak…/Fény vagyok, én vagyok benned a vágy…” (Miklósa Erika, énekkar) 
• Marietta, Fülöp és Szapáry hármasa, I. felv.: „Shopping-tercett” – „Shoppingra vágyom szívem, gyerünk hamar…” (Szendy Szilvi, Csere László, Kerényi Miklós Máté)
• Marietta, Odette, Simone, Fülöp, Szapáry, Radjani hatosa, II. felv.: „Shimmy” - „Aki ad magára, játssza a trendit…” (Szendy Szilvi, Miklósa Erika, Oszvald Marika, Csere László, Kerényi Miklós Máté, Dolhai Attila)

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Oberfrank Géza

- Anita és Pierrino vidám kettőse: „Egy barna fiú s barna lányka…/Mindig minden egyre megy…”(Zempléni Mária és Korcsmáros Péter)

- Octavio belépője: „Élni jó! Barátaim, élni jó! … O signora, signorina, szól az édes kavatina…” (Molnár András, MRT Énekkarának férfikara)

- Anita és Pierrino kettőse: „Jöjj, jöjj, gyerünk el innen már, jöjj, jöjj, gyönyörű élet vár…” (Zempléni Mária és Korcsmáros Péter)

- Giuditta dala: „Ki tudja miért van ez?...  Más nem csókol oly forrón, mint én… /Tudom már miért van ez, hogy minden férfi észrevesz..” (Kalmár Magda)

- Anita és Pierrino kettőse: „Két boldog szerelmes semmit se hall, csak ha párja szerelmet vall…” (Zempléni Mária és Korcsmáros Péter)

Ezt a műsort újra meghallgathatjuk a délutáni ismétlésben (Dankó Rádió, 18-19 óra)

Huszka Jenő operettjeiből - Lili bárónő; Bob herceg; Gül baba; Mária főhadnagy; Erzsébet; Szép juhászné - új stúdiófelvétel készült 2014 decemberében a Dankó Rádió MTVA-val  közös együttműködésében: a 32 népszerű operettdal, kettős, jelenet felvételén Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly énekművész működött közre.

A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte.

 A 2015 évben először a Huszka-emlékhét (140 éve, április 24-én született a komponista) alkalmával a Dankó Rádióban csendültek fel először a dalok erről az új rádiófelvételről:

A „Túl az Óperencián” mai adásában az alábbi blokkból hangoztak el részletek:

- Mária főhadnagy - Szendy Szilvi & Kerényi Miklós Máté; Én teveled
- Mária főhadnagy - Kalocsai Zsuzsa; Trallala (No.11) 
- Mária főhadnagy - Nagy Ibolya & Boncsér Gergely; Én mától kezdve csak terólad álmodom 
- Mária főhadnagy - Kékkovács Mara & Peller Károly; A bugaci határon (No.12)
- Mária főhadnagy - Kalocsai Zsuzsa & Nyári Zoltán - Kettős (No.3) 
- Mária főhadnagy - Kékkovács Mara & Kerényi Miklós Máté & Peller Károly; Ladilom (No.9) 
- Mária főhadnagy - Benedekffy Katalin & Peller Károly; Nem nehéz a lánynak (No.6) 
- Mária főhadnagy – Nyári Zoltán; Nagy árat kér a sors a boldogságért
- Mária főhadnagy - Geszthy Veronika & Boncsér Gergely; Szabad-e remélnem

18 órakor kezdődik a délelőtti műsor ismétlése!

"Véletlen tiltás" . Ez utóbbi levelét sem kaptam meg, pedig korábban minden ilyen tiltást "felszabadítottam"...

Lehetséges,hogy véletlen tiltás történhetett.Én megkaptam a levelét,és irtam is vissza.

Talán most átment.:-))))

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának zenei kínálata volt:

Kerekes János: Állami Áruház,

Eisemann Mihály: Bástyasétány 77

A rádiófelvételről bejátszott operettdalok előadói voltak: Petress Zsuzsa, Melis György, Kazal László, Mindszenti Ödön.

Loewe: My Fair Lady  - a musical részletei Lehoczky Zsuzsa és Básti Lajos énekhangján szólaltak meg.

Kálmán Imre: Marica grófnő - Marica dalát Kalocsai Zsuzsa énekfelvételéről hallottuk.

Johann Strauss: A denevér - a nyitány részletét a Fővárosi Operettszínház zenekara játszotta, Váradi Katalin vezényelt.

Az adás végén ugyanaz a zene szólalt meg, mint ami a „Túl az Óperencián” műsorának  bevezető zenei szignáljaként szolgál: Lehár Ferenc Arany és ezüst keringőjének dallamai; ezúttal a néhány taktus helyett csaknem a teljes keringő zenéje felcsendült, most a MÁV Szimfonikusok előadásában hallhattuk, koncertfelvételről – a karmester Török Géza volt.

A kilencvenéves Horváth Zoltán operarendezőt telefonon felhívta Nagy Ibolya, a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" operettadásának szerkesztő-műsorvezetője; a születésnapi apropóból készített rövid telefoninterjúban Horváth Zoltán visszatekintett az elmúlt évtizedek (65 év) szakmai munkájára (vidéki színházakban egyebek mellett sok operett sikeres rendezése is  a nevéhez fűződik),  de még ma is aktív, dolgozik,  sőt a jövőre vállalt új feladatait, a felkért rendezéseit is előrevetítette...  Nagy Ibolyának  a 90 éves Horváth Zoltán rendezővel folytatott  beszélgetését a Dankó Rádió délelőtti adásában hallhattuk.

Ezt a műsort újra meghallgathatjuk a délutáni ismétlésben, hat és hét óra között a Dankó Rádióban.

Kedves trisztán! A "Privát Üzenetek" rovatban mostanság  semmi új levél nem érkezett számomra. 

Kapcs. 2862. sorszám is

"Vezényel: Bródy Tamás, Fischer Sándor, Lehel György, Majorossy Aladár és Polgár Tibor"

 

"Most mindannyian meghatottan emlékezünk a kezdet két évére és elérzékenyülve hallgatjuk az archívumokból előkerülő felvételeket, amelyeken Gyurkovics Mária....énekelt."

"Ilyen sokan voltunk, akik 1949. május 1-én létrehoztuk az első rádióoperettet, Kemény Egon: Májusfa című művét."

Ezt a két gondolatot és vele együtt a "Májusfa-keringő"-t emelem ki ebből az érdekes cikkből. 

Ez így volt igaz, mindaddig, amíg az említett alkotók éltek, nem felejtették el azt az óriási sikert, amelyet az első rádióoperett keringője már a Rádióban a próbák alatt, majd a bemutató után elért: mindenkit felvidított, aki csak hallotta dúdolta, fütyülte az utcán. (Hol van ez már, ki fütyül még slágereket és hallani-e az utca zajában?)

Szomorúan teszem hozzá, hogy Rácz György szeretetteli emlékeit Kemény Egon 1979-ben már nem olvashatta, ám életében szinte körüllengte ez a keringőslágere is, az 1945 utáni új magyar rádiós műfaj első darabja  évtizedekre megalapozta, kivívta a hallgatók érdeklődését és munkalázban tartotta a rádiós műsorkészítőket, alkotókat. 

Szomorú, hogy a felsorolásból két alkotó kimaradt. Romhányi József neve és karrierje, akit Kemény Egon vezetett be a magas, rádiós körökbe. Szerzőtársi munkájuk a Magyar Rádióban 1948-ban kezdődött, a zeneszerző egyik kedvelt műfajával a chansonnal, a fiatal tehetség verseivel.

Szintén hiányzik a karmester Majorossy Aladár említése, ő vezényelte a "Májusfa"-'t.

Elszorul az ember szíve, amikor az egykori Magyar Rádió szakmai dicsőségéről olvas és felrémlik a most már szinte teljesen kiürített Bródy Sándor utca 5-7... sokunknak csodálatos épülete - az egykori,  elviselhetetlenül tömény cigarettafüstös Pagodával -, és ugyanakkor jó érzés feleleveníteni a nagyszerű művészi alkotásokat, ahogy később Ruitner Sándor említette: a műfajjal, a rádióoperettekkel és rádiódaljátékokkal a hallgatóknak kívántak örömet szerezni.

Kedves Búbánat!

Kérem nézze meg a privát leveleit!

Kapcs. 2861. sorszám

1979. május 10. Petőfi Rádió, 20.33 – 22.00

Harmincéves a rádióoperett

Rácz György műsora

Közreműködik felvételről:

Apáthi Imre, Bende Zsolt, Gáti József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Kövecses Béla, Külkey László, Lukács Margit, Medgyaszay Vilma, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Rátonyi Róbert, Réti József, Sárdy János, Sennyei Vera, Szabó Miklós, Tompa Sándor, Zentai Anna,
valamint a Forrai- és a Földényi kórus. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás, Fischer Sándor, Lehel György, Majorossy Aladár és Polgár Tibor

A zenét Palásti Pál állította össze.
Adásrendező: Bodnár István
Szerkesztő: László György

Kapcs. 1065. sorszám

1979. május 7-13. RTV Újság

„30 éves a rádióoperett”

/Rácz György/

1949. május 1-én került adásba az első ’rádióoperett’, amely – legalábbis a külföldi rádiók műsorát is jól ismerő Tamássy Zdenkó szerint – nem is csak hazánkban volt e nemben az első. Amikor külföldi rádiósoknak elmondta, hogy mi két éven át minden héten ’termeltünk’ egy-egy ilyen zenés játékot, eléggé kétkedően és hitetlenkedve néztek rá…

Jómagam egyike voltam a műfaj életrehívóinak (mint a Rádió akkori dramaturg-főrendezője), de hozzám hasonló részt szerzett abban Szász Péter, a dramaturg (akit később a Filmgyár hódított el a műfajtól), Lehel György (aki itt tette meg első karmesteri lépéseit), hogy aztán végképp Beethovenhez, meg a többi klasszikusokhoz és annyi modern magyar zeneszerzőhöz pártoljon) és Tamássy Zdenkó, a zenei lektor és dramaturg (őt viszont a tévé meg a film sok kísérőzenéje foglalta le később csaknem teljesen). És nem hagyhatom ki a sorból a műfaj két első ’forgatóját’: Gyenes Györgyöt (ma a szórakoztató osztály főmunkatársa) és Palásti Pált (aki a TV zenei forgatócsoportjának lett a vezetője), meg az első ügyelőt, Bodnár Istvánt, aki később megérdemelten adásrendezővé lépett elő.

Szóval: ilyen sokan voltunk, akik 1949. május 1-én létrehoztuk az első rádióoperettet: Kemény Egon Májusfa című művét, hogy azután sorra következzenek Farkas Ferenc, Fényes Szabolcs, Kerekes János, Hajdú Júlia, meg a többiek alkotásai, amelyek felépítésükben csaknem teljesen elszakadtak a bécsi operett (s annak felhígult változatai) sémáitól: a bonviván-primadonna, szubrett-táncoskomikus pároktól éppúgy, mint a II. felvonásbeli kötelező bonyodalmaktól (néha még a hepiendtől is), s amelyekben bugyuta grófok és lokálkirálynők helyébe dolgozó emberek léptek.

Most mindannyian meghatottan emlékezünk a kezdet két évére és elérzékenyülve hallgatjuk az archívumokból előkerülő felvételeket, amelyeken Gyurkovics Mária és Sárdy János, sőt még Lukács Margit és Sennyei Vera, meg Apáthi Imre és Gáti József is énekelt.

A most véget ért operettadás a Dankó Rádióban a műfajból Zerkovitz Béla Csókos asszony-ának néhány dalát jelentette (Darvas Iván, Pápai Erika, Igó Éva, Méhes László, Bede-Fazekas Annamária, km.  a Vígszínház együttese), de persze más "fajta" zene - és a vendég, Agárdy László színész, paródista jóvoltából  "prózai"-jelenet - is színesítette a sugárzott műsortartalmat, amelynek legvégén Kemény Egon szerzeményének, a Tangó-nak dallamai csendültek fel   (a Magyar Rádió Esztrádzenekarát Kerekes János vezényli).

A "Túl az Óperencián" délelőtti műsorának ismétlése ma is,18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, valamint online az internetes elérhetőségein (www.dankoradio.hu) is.

Összeszedtem pár ilyet a rádió operett-műsoraiból:

Áttekintettem most a főképp "jelzős" elnevezésű dalbetétszámokat az operettirodalomból, és kilistáztam ide többségét (persze ez sem teljeskörű):

• Ábrahám Pál: Hawaii rózsája – „Néger dal” (Radnay György)
• Barna Izsó: Casanova – „Karnevál-jelenet” (Fáy Erzsébet, Kaposy Andor, Mátray Ferenc, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Zenekara, vezényel Török Emil)
• Bródy Tamás: Balkezes bajnok – „Sportinduló” (Rátonyi Róbert, km. a Magyar Rádió Énekkara)
• Bródy Tamás: Nílusparti randevú – „Nászút-kettős” (Petress Zsuzsa, Udvardy Tibor)
• Csajkovszkij-Klein: A diadalmas asszony – „Csók-kettős” (Moldován Stefánia, Udvardy Tibor)
• Dunajevszkij: Szabad szél – „Matróz-kettős” (Külkey László, Kishegyi Árpád)
• Fall: Az elvált asszony – „Hálókupé-dal” (Zentay Anna)
• Fall: Pompadour – Calicot „gúnydala” (Palcsó Sándor, az MRT Énekkara)
• Fall: Pompadour – „Női hármas” (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Szirmay Márta)
• Fall: Pompadour – „Férfi hármas” (Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Szénássy István,  km. az MRT Énekkara)
• Farkas Ferenc: Zeng az erdő – „Mókus-dal” (László Margit)
• Farkas Ferenc: Vidróczky – „Csárdai hármas” (Zentay Anna, Maleczky Oszkár, Bende Zsolt) 
• Fényes Szabolcs: Maya – „Korall- és kagylóbalett” (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Gyulai Gaál Ferenc)
• Fényes Szabolcs: Maya – „Macska-szerenád” (Galambos Erzsi)
• Fényes Szabolcs: Maya – „Rumba-dal” kettős (Németh Marika, Korda György)
• Fényes Szabolcs: Maya – „Légionista-induló”  (Radnay György, MRT Énekkara)
• Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi – „Ibolya-dal” (Petress Zsuzsa)
• Friml: Rose Marie – „Indián szerelmi dal” (Németh Marika, Bende Zsolt)
• Hervé: Nebáncsvirág – „Gránátos-dal” (Neményi Lili, Ráday Imre)
• Hervé: Nebáncsvirág – „Nagydob-kuplé” (Neményi Lili)
• Hervé: Nebáncsvirág – „Ima-dal” (Neményi Lili)
• Huszka Jenő: Aranyvirág – „Csalogató-dal” (Petress Zsuzsa, Palócz László, km. a Szekeres-kórus)
• Huszka Jenő: Aranyvirág – „Cake Walk” (Lehoczky Éva és a Szekeres-kórus)
• Huszka Jenő: Szép juhászné – „Betyárnóta” (Hadics László, a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)
• Huszka Jenő: Szép juhászné – „Szabadság-dal (Sárdy János, a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)
• Huszka Jenő: Bob herceg – „Gárda-induló”  (Bende Zsolt és az MRT Énekkarának Férfikara)
• Huszka Jenő: Lili bárónő – „Hitelezők kara” (MRT Énekkarának Nőikara)
• Huszka Jenő: Lili bárónő – „Cigaretta-keringő” (Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert)
• Huszka Jenő: Lili bárónő – „Zsokéinduló” (Kukely Júlia)
• Huszka Jenő: Lili bárónő – „Radagan-duett” (Dancs Annamari, Kerényi Miklós Máté)
• Huszka Jenő: Szabadság, szerelem – „Játék-kettős” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád)
• Huszka Jenő: Szabadság, szerelem – „Szabadság-dal” (Jámbor László és a Földényi-kórus)
• Huszka Jenő: Szabadság, szerelem – „Bujdosó-dal” (Jámbor László és a Földényi-kórus)
• Jacobi Viktor: Jánoska – „Tündérkeringő”  (László Margit és Réti József)
• Jacobi Viktor: Leányvásár – „Tengerészinduló” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, km. az MRT Énekkarának Férfikara)
• Jacobi Viktor: Leányvásár – „Yenki-dal” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
• Jones: Gésák – „Teaház-dal” (MRT Énekkarának Nőikara)
• Jones: Gésák – „Csók-kettős” (László Margit, Bende Zsolt)
• Jones: Gésák – „Tengerészdal”  (Bende Zsolt és az MRT Énekkara)
• Jones: Gésák – „Papagáj-dal” (Petress Zsuzsa és az MRT Énekkara)
• Kacsóh Pongrác: Rákóczi – Rákóczi „megtérése” (Udvardy Tibor)
• Kacsóh Pongrác: Rákóczi – „Búcsúkettős” (Barlay Zsuzsa, Udvardy Tibor)
• Kálmán Imre: Ördöglovas – „Rumbatercett”  
• Kálmán Imre: A cigányprímás – „Stradivári-dal” (Svéd Sándor; /Melis György; /Gáti István…)
• Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – „Művészhimnusz” – négyes (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs)
• Kálmán Imre: A hollandi menyecske – „Éjfél-dal” (Eszlári Judit, Kollár Péter Erik)
• Kemény Egon: Májusfa – „Májusfa-keringő” és „Balaton-keringő”  (Gyurkovics Mária, Földényi-kórus); Sör-dal (Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert); Konty-dal (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert); Kirándulók dala (Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László, Mindszenti Ödön)
• Kemény Egon: Talán a csillagok – „Hópehely-keringő” és „Hóvirág-keringő” (Gyurkovics Mária, Forrai kórus);
• Kemény Egon: Komáromi farsang – „Az üldözők kara” – tercett (Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, km. Kibédy Ervin, Szabó Ernő); további kórusok: "Színész kórus" ; "Kelemen-induló"; "Létra-kórus" (km. a Földényi-kórus)
• Kemény Egon: Komáromi farsang  - „A nápolyi király dala"  (Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus)
• Kemény Egon: A messzetűnt kedves – „Rózsa-kettős” (László Margit, Simándy József)
• Kemény Egon: A messzetűnt kedves – „A szüretelők dala” (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, a Földényi-kórus)
• Kemény Egon: A messzetűnt kedves - „Jelenet és Ámeli dal”  (László Margit, Simándy József)
• Kemény Egon: Krisztina kisasszony – „Záporeső-duett” (Petress Zsuzsa, Kövecses Béla)
• Kemény Egon: Valahol Délen – „Kandúr-szerenád” (Rátonyi Róbert)
• Kemény Egon: Hatvani diákjai – „Dal a bon ton-ról” (Mezei Mária, Bessenyei Ferenc)
• Kerekes János: Dalol az ifjúság – „Visszhang-dal” (Petress Zsuzsa, az MRT Énekkarának Női kara)
• Kerekes János: Dalol az ifjúság – „Kukta-dal” (Rátonyi Róbert)
• Lecocq: Angot asszony lánya – „Clairette gúnydala (Házy Erzsébet)
• Lecocq: Angot asszony lánya – „Politikai sanzon” (Házy Erzsébet és Szabó Miklós, km. az MRT Énekkara)
• Lecocq: Angot asszony lánya  - Amaranthe anyó „legendája”  - ballada (Kiss Manyi és az MRT Énekkara)
• Lehár Ferenc: Bécsi asszonyok – „Nachladil-induló” (Külkey László;/  Palcsó Sándor)
• Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Cigányinduló” (Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, km. az MRT Énekkara)
• Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Leánykérő-dal” (Molnár András)
• Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Csók-kettős” (Házy Erzsébet, Radnay György)
• Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Vilja-dal” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)
• Lehár Ferenc: A víg özvegy - „Grisette-dal” (Koltay Valéria és az MRT Énekkarának Női kara)
• Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Nő-szám” (Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László)
• Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – „Bohém-kettős” – „Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk” (Zentai Anna, Palcsó Sándor)
• Lehár Ferenc: Éva - „Éva-keringő” (Lehoczky Éva)
• Lehár Ferenc: A cárevics – „Napolitana” – szerelmi kettős (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)
• Lehár Ferenc: A cárevics – „Volga-dal” (Udvardy Tibor; /Simándy József)
• Lehár Ferenc: Friderika – „Emlékkönyv-jelenet” (Andor Éva, Simándy József)
• Lehár Ferenc: A három grácia – „Apacs-dal” (Koltay Valéria és Külkey László; / Kalmár Magda és Palcsó Sándor)
• Lehár Ferenc: A három grácia – „Hinta-dal” (Orosz Júlia, Fehér Pál)
• Lehár Ferenc: Paganini – „Kártyajelenet” (Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara)
• Lehár Ferenc: A mosoly országa – „Honvágy-dal” (Házy Erzsébet)
• Lehár Ferenc: A mosoly országa – „Barackvirág-dal” (Udvardy Tibor; /Simándy József)
• Lehár Ferenc: A mosoly országa – „Tea-kettős” (Orosz Júlia és Udvardy Tibor; /Házy Erzsébet és Simándy József)
• Lehár Ferenc: A mosoly országa – „Szív-kettős” (Orosz Júlia és Udvardy Tibor; /Házy Erzsébet és Simándy József)
• Lehár Ferenc: A mosoly országa – „Zig-zig-duett – Fehér virág” (Házy Erzsébet és Melis György;/ Kalmár Magda és Bende Zsolt)
• Miljutyin: A cirkusz csillagai – „Városnéző-kettős” (Németh Marika, Bende Zsolt)
• Miljutyin: A nyugtalan boldogság - „Tajga-dal” (Melis György)
• Miljutyin: A nyugtalan boldogság – „Harmonika-dal” 
• Miljutyin: A nyugtalan boldogság – „Szibériai rapszódia” (Házy Erzsébet)
• Lincke: Lysistrata – „Szentjánosbogárka-dal” (Gyurkovics Mária és a Földényi-kórus)
• Nádor Mihály: Babavásár – „Agglegények-dala” (Palcsó Sándor, az MRT Énekkarának Férfi kara)
• Offenbach: A 66-os szám – „Házaló-dal” (Radnay György; /Melis György; /Miller Lajos)
• Offenbach: A 66-os szám - „Sirató-hármas” (László Margit, Palcsó Sándor, Radnay György)
• Offenbach: A 66-os szám – „Románc és Dudadal” (László Margit, Palcsó Sándor)
• Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – „Katona-dal” (Házy Erzsébet)
• Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – „Kard-dal”  (Házy Erzsébet és az MRT Énekkara)
• Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – „Panaszdal” (Házy Erzsébet, Németh Marika, Bartha Alfonz, Réti József, Kishegyi Árpád, Melis György)
• Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – „Jelenet és levél-kuplé” (Koltay Valéria, Erdész Zsuzsa, Divéky Zsuzsa, Svéd Nóra, Pere János)
• Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – „ A holland újság krónikája” (Házy Erzsébet, Bartha Alfonz)
• Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – „Esküvői kar és legenda” (Házy Erzsébet, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Melis György)
• Offenbach: A varázshegedű – „Regruta-kuplé”  (Réti József)
• Offenbach: Brabanti Genoveva –„A tyúk kupléja” (Neményi Lili; /Ágai Karola)
• Offenbach: Brabanti Genoveva – „Kereszteslovagok dala” (Réti József, Sólyom-Nagy Sándor)
• Offenbach: A szép Heléna – „Templomi kórus” (MRT Énekkara)
• Offenbach: A szép Heléna – „Lúdjáték”/ „Kockajáték” - együttes (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Pacsó Sándor, Palócz László, az MRT énekkara)
• Offenbach: A szép Heléna – „Álom-kettős” (Házy Erzsébet, Réti József)
• Offenbach: A szép Heléna – „Az Adonisz-siratók” (Házy Erzsébet és az MRT Énekkara)
• Offenbach: A szép Heléna – „Öltöztető kar” (MRT Énekkarának Női kara)
• Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél – „Veszekedő-kettős” (Neményi Lili és Szilvássy Margit; /Kalmár Magda és Takács Tamara)
• Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél – „Panasz-dal” (Csengery Adrienne, Lehoczky Éva, Gregor József, Rozsos István)
• Offenbach: Orfeusz az alvilágban – „Pásztordal” (Réti József)
• Orfeusz az alvilágban – „Az istenek lázadása – forradalmi dal” (Ágai Karola, Szőnyi Olga, Szabó Anita, Réti József, Melis György)
• Offenbach: Orfeusz az alvilágban – „Gúnydal Jupiterről” (Dunszt Mária, Ágai Karola, Szőnyi Olga, Szabó Anita, Réti József)
• Offenbach: Orfeusz az alvilágban – „Jelenet és Bacchus-dal” (László Margit, Ágai Karola, Szőnyi Olga, Melis György)
• Offenbach: Orfeusz az alvilágban – „Légyjelenet” (László Margit, Melis György)
• Offenbach: Fortúnió dala – „Kórus és vízdal” (Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Kövecses Béla, Réti József, Bende Zsolt, Külkey László)
• Offenbach: Fortúnió dala – „A bűvös-dal”  (Ilosfalvy Róbert; / Molnár András)
• Offenbach: Párizsi élet – „Kesztyű-duett” (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor)
• Offenbach: Párizsi élet  -„Brazil-dal” (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara)
• Offenbach: A sóhajok hídja – „Szerelmes szerenád” (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Rozsos István)
• Planquette: A corneville-i harangok – „Harangdal” (Házy Erzsébet;/ Kincses Veronika)
• Planquette: Rip van Winkle – „Visszhangdal” (Melis György)
• Planquette: Rip van Winkle  - „Lámpás-tercett” (Andor Éva, Petress Zsuzsa, Barlay Zsuzsa)
• Polgár Tibor: A lepecsételt asszony – „Honvágy-dal”  (Házy Erzsébet)
• Stephanidesz Károly – Vitéz Tibor: Mátyás szerelme – Medvetánc (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Vincze Ottó)
• Oscar Straus: Varázskeringő – „Pikkoló-kettős” (Petress Zsuzsa, Várhelyi Endre)
• Oscar Straus: Varázskeringő – „Dinasztia-hármas” (Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Kovács Péter)
• Oscar Straus: Búcsúkeringő – „Rózsadal” (Kalmár Magda)
• Johann Strauss: Egy éj Velencében –„Lagúna-keringő” (Szabó Miklós;/ Ilosfalvy Róbert)
• Johann Strauss: Egy éj Velencében – „Gúnydal” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara) 
• Johann Strauss: Egy éj Velencében – „Vacsora-ötös”  (Kishegyi Árpád, Házy Erzsébet, Zentai Anna. Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor)
• Johann Strauss: Egy éj Velencében – „Gondola-dal” (Szabó Miklós; / Ilosfalvy Róbert; / Udvardy Tibor)
• Johann Strauss: A cigánybáró –„Kincskeringő” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)
• Johann Strauss: A denevér – „Kacagódal” (László Margit)
• Johann Strauss: A denevér  - „Óra-duett” (Házy Erzsébet, Szőnyi Ferenc)
• Johann Strauss: A denevér  - „Pezsgő-tercett” (László Margit, Szőnyi Ferenc, Kozma Lajos. km. az MRT Énekkara)
• Sullivan: A cornwalli kalózok – „Paradox-hármas” (Barlay Zsuzsa, B. Nagy János, Melis György)
• Suppé: Pajkos diákok - „Angol kettős” (Szirmay Márta, Palcsó Sándor)
• Suppé: Pajkos diákok – „Olasz-dal” (Bende Zsolt)
• Suppé: A szép Galathea – „Vénusz-kórus” (MRT Énekkara)
• Suppé: A szép Galathea – „Csók-kettős” (László Margit, Melis György)
• Suppé: Boccaccio – „Levél-hármas” (László Margit, Palánkay Klára, Sándor Judit)
• Suppé: Boccaccio  - „Hordódal” (Külkey László)
• Suppé: Boccaccio   - „Olasz-kettős” (László Margit és Ilosfalvy Róbert; / Kincses Veronika és Molnár András)
• Szirmai Albert: Táncos huszárok – „Karmester-kettős” (Németh Marika, Kövecses Béla)
• Szirmai Albert: Gróf Rinaldó – „Kaliforniai dal” (Bende Zsolt)
• Vincze Ottó: Cseberből vederbe – „Jódli dal” (László Margit,  km. Daróczy Jenő gitáron, az MRT Kamarazenekara Vezényel: Tóth Péter)
• Vincze Ottó: Cseberből vederbe – „Levél-dal” (Palcsó Sándor, km. Andor Éva és a Földényi-kórus)
• Vincze Ottó: Budai kaland – „Lopó szám” (Kishegyi Árpád, Radnay György)
• Zeller: A madarász –„ Rajna-keringő” (Fábry Edit;/ Házy Erzsébet)
• Zeller: A madarász – „Rózsadal” – kettős (Fábry Edit és Szabó Miklós; /Házy Erzsébet és Kónya Sándor)
• Zeller: A bányamester – „Bányászinduló” (Kelen Tibor)

Kicsit korán volt még...pótolom, a "Fekete liliom" verseit Halász Rudolf írta.

Kiegészítésként a 2855 számú bejegyzéshez, Kemény Egon nagyoperettjeiből válogatva, rádiófelvéteken is hallható egy részük:

Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre: "Fekete liliom " (1946)

Madonnám - fandangó

Őrmester úr - amerikai katonanóta (induló-fox)

Ne kérj - dalkeringő

Bocsánatot kérek - francia keringő itt hallható

Diszkrét legénylakás - foxtrot

Ma éjjel - tangódal 

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: "Valahol Délen " (1956)

(A bemutatót a Magyar Rádió közvetítette a Fővárosi Operett Színházból)

Légy enyém  - tango

A vágyakozás - bolero

Egy szót se szólj - lassú fox

Árván vártam - dalkeringő

Tőled a fejem szédülhet - paso doble

Még nincsen senkim sem  - foxtrot  itt hallható

Kimaradt az előbbi, "Vokális tánc"-felsorolásból:

Lehár: Luxemburg grófja - polka ("Polka táncos" -Fleury és Basil kettőse: Honthy Hanna és Feleki Kamill / Zentay Anna és Rátonyi Róbert)