vissza a cimoldalra
2020-07-09
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11529)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2802)
A MET felvételei (660)
Franz Schmidt (3637)
Pantheon (2689)
Régizene (3411)
Komlóssy Erzsébet (45)
B. Nagy János emlékére (156)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (858)
Lehár Ferenc (707)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4861)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4675)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1975)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3964)
Mozartról magasabban (697)
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? (544)
Kimernya? (3697)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2362   smaragd • előzmény2359 2017-10-20 06:44:43

Azt vettem észre, hogy Kemény Egon zeneszerző életművében az ismétlődés látszatát keltve láncszerűen fonódnak egymásba talán apróságnak tűnő elemek, mint például egyes szavak visszatérése műveiben ( békebeli, hinta, stb.), zenedarabjait előadó énekesek és színészek (Vízváry Mariska, Gyurkovics Mária, Mezey Mária, Andor Éva, Zentay Ferenc, Rátonyi Róbert, Simándy József és mások), szerepek (operettszínésznő , bárzongorista, fűszeres), revűelemek és görlök ("Kikelet ucca 3", "Fekete liliom", "Valahol Délen" c. nagyoperettjeiben), helyek (fűszerüzlet, stb.), és a helyszínek közül Debrecen városa ("Hatvani diákjai", "Szabad szívek", "Messzetűnt kedves").

Fentiekre egy példa a "Békebeli primadonna" c. zenés rádiójáték (1947., Főszerepben Neményi Lili, - aki Kemény Egon dalait és sanzonjait is énekelte -előzmények: Fórum - Kemény Egon  zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) 377, 373, 372, 359), amely a nagy sikerű "Békebeli bakanóta"-t" (1928, charleston) is előhívhatta a rádióhallgatók emlékezetében.

Erre utal a rádiójáték témája mellett Somló Sándor "Melódia"-szalonegyüttese is, a zene talán felevenítette az egykori modern táncslágert (a verset Harmath Imre írta).

Ezek a sejtéseim - utánanézni ugyanis nem olyan egyszerű, de kutatható az egymásra épülés is, amelynek gondolatát már Ruitner Sandor is említette egyik Kemény Egonról készített műsorában - arra a tényre alapozódnak, hogy Kemény Egon szinte a Magyar Radió állandó munkatársának számított, a valóságban nem volt az.

A rádióban folyó művészi munkában sokoldalúan és igen aktívan vett részt, gondolatait, ötleteit szívesen építették be a művekbe alkotótársai.

 
2359   smaragd • előzmény2356 2017-10-18 12:56:20

Magyar Rádió, Pagoda

A rádióoperettek, rádiódaljátékok, operett és zenés rádiójátékok szerzői és szereplői találkozó helye volt egykor.

2356   Búbánat 2017-10-17 11:19:22

Próba - szerencse...

Kapcs.: 2148., 2146., 2145., 2143., sorszámokhoz

Kiegészítés és teljeskörű leírás

Ideírom a már többször és több helyen említett zenés rádiójáték teljes szereposztását, közreműködőit, tudnivalóit:

„Az elrabolt asszony”

Vidám zenés játék

Boccaccio novellájából írta Bihari Klára

Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte.

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Rácz György

Bemutató: 1957. november 14., Kossuth Rádió

(előzmény-rádiójáték bemutatója, más címmel – lásd lejjebb - 1949. január 16., Kossuth Rádió)

Műsoridő: 57 perc

Ebből a zene összideje: 21'50"

Szereposztás:

Ricciardo – Mányai Lajos

Bartolomea, a felesége – Komlós Juci

Paganino da Mare, kalóz – Gábor Miklós

Bianca – Petress Zsuzsa (ének)

Petronella – Sitkei Irén

Pietro – Agárdy Gábor

Andolfo – Balázs István

Közreműködik:

Réti József (ének),

Szendrey Karper László (gitár),

a Földényi-kórus,

a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Lehel György

„smaragd” fórumtárs írta:

1949-ben "Mese a hűséges szolgálóról" címmel Révay József fordításával már elkészült a darab zenés - Kemény Egon - rádiójáték változata, akkor Bihari Klára alkalmazta rádióra (ahogy annak idején fogalmaztak), mindkét felvételnél Romhányi József verseivel.
1957-ben " Az elrabolt asszony" címmel tűzték műsorra, a zenei rész jelentősen bővült, előjáték, dalok, aláfestő- és átkötőzene, kórusok hangzottak el, Kemény Egon 26 tagú kamarazenekarra átírta és újrahangszerelte a korábbi művet.

"A novellát Kemény Egon muzsikája színesítette" (Ruitner Sándor)

A zenék részletezése:
- Előjáték és fonódal (26 tagú kamarazenekar, Földényi-kórus)
- Bianca dala a hűséges szolgálóról ( Petress Zsuzsa)
- Tofano dala és aláfestőzene (Réti József)
- Átkötőzene és Bianca dala (Petress Zsuzsa)
- Dal a bátor halászról (Petress Zsuzsa )
- Álomzene (kamarazenekar)
- Evezősök kara (Földényi kórus )
- Átkötőzene (kamarazenekar)
- Zárókórus (Földényi-kórus )


A fenti kiegészítés kapcsolódik a Kemény Egon –topic 928., 928., 515., 359., 357. és  a „Pantheon”  topic 2000., 2001. számú bejegyzéseihez is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
20:00 : Budapest
MŰVÉSZETEK PALOTÁJA - Autósmozi

LEHÁR: A víg özvegy - MET-felvétel
A mai nap
született:
1879 • Ottorino Respighi, zeneszerző († 1936)
1933 • Komlóssy Erzsébet, énekművész († 2014)
1940 • B. Nagy János († 2007)