vissza a cimoldalra
2020-02-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (1598)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4559)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3703)
Pantheon (2544)
Kórusművek (113)
Kórusok, kórusművek, karéneklés (116)
Az énekkar mint közösség (31)
Franz Schmidt (3543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4695)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1876)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (131)
Élő közvetítések (8411)
Jacques Offenbach (480)
Natalie Dessay (1805)
Momus-játék (5796)
Plácido Domingo (921)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2362   smaragd • előzmény2359 2017-10-20 06:44:43

Azt vettem észre, hogy Kemény Egon zeneszerző életművében az ismétlődés látszatát keltve láncszerűen fonódnak egymásba talán apróságnak tűnő elemek, mint például egyes szavak visszatérése műveiben ( békebeli, hinta, stb.), zenedarabjait előadó énekesek és színészek (Vízváry Mariska, Gyurkovics Mária, Mezey Mária, Andor Éva, Zentay Ferenc, Rátonyi Róbert, Simándy József és mások), szerepek (operettszínésznő , bárzongorista, fűszeres), revűelemek és görlök ("Kikelet ucca 3", "Fekete liliom", "Valahol Délen" c. nagyoperettjeiben), helyek (fűszerüzlet, stb.), és a helyszínek közül Debrecen városa ("Hatvani diákjai", "Szabad szívek", "Messzetűnt kedves").

Fentiekre egy példa a "Békebeli primadonna" c. zenés rádiójáték (1947., Főszerepben Neményi Lili, - aki Kemény Egon dalait és sanzonjait is énekelte -előzmények: Fórum - Kemény Egon  zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) 377, 373, 372, 359), amely a nagy sikerű "Békebeli bakanóta"-t" (1928, charleston) is előhívhatta a rádióhallgatók emlékezetében.

Erre utal a rádiójáték témája mellett Somló Sándor "Melódia"-szalonegyüttese is, a zene talán felevenítette az egykori modern táncslágert (a verset Harmath Imre írta).

Ezek a sejtéseim - utánanézni ugyanis nem olyan egyszerű, de kutatható az egymásra épülés is, amelynek gondolatát már Ruitner Sandor is említette egyik Kemény Egonról készített műsorában - arra a tényre alapozódnak, hogy Kemény Egon szinte a Magyar Radió állandó munkatársának számított, a valóságban nem volt az.

A rádióban folyó művészi munkában sokoldalúan és igen aktívan vett részt, gondolatait, ötleteit szívesen építették be a művekbe alkotótársai.

 
2359   smaragd • előzmény2356 2017-10-18 12:56:20

Magyar Rádió, Pagoda

A rádióoperettek, rádiódaljátékok, operett és zenés rádiójátékok szerzői és szereplői találkozó helye volt egykor.

2356   Búbánat 2017-10-17 11:19:22

Próba - szerencse...

Kapcs.: 2148., 2146., 2145., 2143., sorszámokhoz

Kiegészítés és teljeskörű leírás

Ideírom a már többször és több helyen említett zenés rádiójáték teljes szereposztását, közreműködőit, tudnivalóit:

„Az elrabolt asszony”

Vidám zenés játék

Boccaccio novellájából írta Bihari Klára

Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte.

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Rácz György

Bemutató: 1957. november 14., Kossuth Rádió

(előzmény-rádiójáték bemutatója, más címmel – lásd lejjebb - 1949. január 16., Kossuth Rádió)

Műsoridő: 57 perc

Ebből a zene összideje: 21'50"

Szereposztás:

Ricciardo – Mányai Lajos

Bartolomea, a felesége – Komlós Juci

Paganino da Mare, kalóz – Gábor Miklós

Bianca – Petress Zsuzsa (ének)

Petronella – Sitkei Irén

Pietro – Agárdy Gábor

Andolfo – Balázs István

Közreműködik:

Réti József (ének),

Szendrey Karper László (gitár),

a Földényi-kórus,

a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Lehel György

„smaragd” fórumtárs írta:

1949-ben "Mese a hűséges szolgálóról" címmel Révay József fordításával már elkészült a darab zenés - Kemény Egon - rádiójáték változata, akkor Bihari Klára alkalmazta rádióra (ahogy annak idején fogalmaztak), mindkét felvételnél Romhányi József verseivel.
1957-ben " Az elrabolt asszony" címmel tűzték műsorra, a zenei rész jelentősen bővült, előjáték, dalok, aláfestő- és átkötőzene, kórusok hangzottak el, Kemény Egon 26 tagú kamarazenekarra átírta és újrahangszerelte a korábbi művet.

"A novellát Kemény Egon muzsikája színesítette" (Ruitner Sándor)

A zenék részletezése:
- Előjáték és fonódal (26 tagú kamarazenekar, Földényi-kórus)
- Bianca dala a hűséges szolgálóról ( Petress Zsuzsa)
- Tofano dala és aláfestőzene (Réti József)
- Átkötőzene és Bianca dala (Petress Zsuzsa)
- Dal a bátor halászról (Petress Zsuzsa )
- Álomzene (kamarazenekar)
- Evezősök kara (Földényi kórus )
- Átkötőzene (kamarazenekar)
- Zárókórus (Földényi-kórus )


A fenti kiegészítés kapcsolódik a Kemény Egon –topic 928., 928., 515., 359., 357. és  a „Pantheon”  topic 2000., 2001. számú bejegyzéseihez is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"Orgona Expedíció'

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Orosz Zoltán (harmonika)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Amadinda Ütőegyüttes: Bojtos Károly, Holló Aurél, Rácz Zoltán, Váczi Zoltán
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Karen Kamensek
"A gyermekkor álmai"
BRITTEN: Simple Symphony, op. 4
TAKEMITSU: From me flows what you call Time
WALTON: 1. (b-moll) szimfónia
19:00 : Győr
Richter Terem

Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Káli Gábor
BARTÓK: Magyar parasztdalok, BB 107
DVOŘÁK: A vízimanó - szimfonikus költemény, op. 107
SCHUMANN: I. (B-dúr) “Tavaszi” szimfónia, op. 38
A mai nap
született:
1921 • Szőllősy András, zeneszerző († 2007)
1935 • Mirella Freni (Fregni), énekes († 2020)
1937 • Begányi Ferenc, operaénekes († 2000)
1947 • Gidon Markovics Kremer, hegedűs
1970 • Patricia Petibon, énekes
elhunyt:
1887 • Alekszandr Porfirjevics Borogyin, zeneszerző (sz. 1833)
2013 • Van Cliburn, zongoraművész (sz. 1934)