2157 smaragd 2017-06-26 05:52:01 [Válasz erre: 2156 Búbánat 2017-06-25 20:13:24]
Ruitner Sándor felelevenítette azt az emlékét is, amely "Báthy Anna utolsó felvétele volt,...velünk együtt mindenki sírt...ez egy olyan momemtum volt, amikor valaki n e m énekel egy áriát, hanem valóban imádkozik." Ritka kincs ez a felvétel... (Azaz nem Basilides Mária énekelte az Ave Maria-t)
Ruitner Sándor felelevenítette azt az emlékét is, amely "Báthy Anna utolsó felvétele volt,...velünk együtt mindenki sírt...ez egy olyan momemtum volt, amikor valaki n e m énekel egy áriát, hanem valóban imádkozik." Ritka kincs ez a felvétel... (Azaz nem Basilides Mária énekelte az Ave Maria-t)
2156 Búbánat 2017-06-25 20:13:24 [Válasz erre: 2151 smaragd 2017-06-24 14:50:08]
Operettről nincs (nem volt) szó Ruitner Sándor élete utolsó nagy, rádiós-interjújának elhangzott részleteiben. Ruitner Sándor – saját szavai szerint - több évtizedes rádiós-televíziós működése alatt (pl. a Rádió Dalszínháza; a TV Zenés Színháza) mintegy 150 darabnak volt a dramaturgja-zenei rendezője. Ebben az interjúsban a rádiós kezdetekre emlékezett, az első rádiós operafelvételekre, melyek készítésében része volt és melyekhez egy-egy hazai és külföldi legendás karmester-egyéniséget sikerült megnyerniük, akikkel a Rádió 6-os stúdiójában együtt dolgozhatott a zenei felvételek készítése során: Carlo Zecchit, Somogyi Lászlót, Ferencsik Jánost, Vaszy Viktort, Lehel Györgyöt, Lamberto Gardellit nevesítette meg egy-egy zenemű stúdiófelvétele kapcsán. A kezdetekkor még ott állt mellette Nádasdy Kálmán, akit szintén szeretettel emlegetett. Említette a Somogyi László karmesterrel felvett 1954-es Carmen-felvételt, mikor először szerepelt együtt a Magyar Rádió két nagy együttese, a rádiózenekar és a rádióénekkar. A Ruitner Sándorral készített interjúban elhangzottak zenei illusztrálásaként részleteket hallottunk a szóba került zeneművekből - a Magyar Rádió saját készítésű felvételeiről: Carlo Zecchi vezényletében részlet hangzott el Virgilio Mortari vonósokra írt, egy 1938-as keltezésű alkotásából; Bizet: Carmen - veszekedő-kórus jelenete (Somogyi László); Kodály: Székelyfonó-részlet (Ferencsik János); Verdi: Aida-előjáték (Vaszy Viktor); Otello -Ave Maria (Basilides Mária – karmester: Lehel György); Rossini: A sevillai borbély-Figaro belépője (Melis György – karmester: Lamberto Gardelli). Szép műsor volt ez a sugárzott, utolsó Ruitner Sándor-rádiós interjú, amelyet a közelmúltban elhunyt kiváló rádiós szakember emlékének szentelt a Bartók Rádió „Lemezelő - nem csak gyűjtőknek” szerkesztősége. (adásidő: a 16 órakor kezdődött műsor utolsó részeként, 18.20-tól 19.00-ig, kb. 40 perc) Az ismertetett adás a Rádió hangtárából visszakereshető-visszahallgatható. Olvasom: A http://hangtar.radio.hu hamarosan megszűnik. Ezt követően a Kossuth, Bartók, Dankó, és Petőfi rádió műsorait a MédiaKlikken hallgathatja élőben és felvételről. Az új lehetőség már most rendelkezésére áll. Ha szeretné kipróbálni, kérjük, kattintson az alábbi linkre: http://www.mediaklikk.hu/musorujsag/#programGuideRadio
Operettről nincs (nem volt) szó Ruitner Sándor élete utolsó nagy, rádiós-interjújának elhangzott részleteiben. Ruitner Sándor – saját szavai szerint - több évtizedes rádiós-televíziós működése alatt (pl. a Rádió Dalszínháza; a TV Zenés Színháza) mintegy 150 darabnak volt a dramaturgja-zenei rendezője. Ebben az interjúsban a rádiós kezdetekre emlékezett, az első rádiós operafelvételekre, melyek készítésében része volt és melyekhez egy-egy hazai és külföldi legendás karmester-egyéniséget sikerült megnyerniük, akikkel a Rádió 6-os stúdiójában együtt dolgozhatott a zenei felvételek készítése során: Carlo Zecchit, Somogyi Lászlót, Ferencsik Jánost, Vaszy Viktort, Lehel Györgyöt, Lamberto Gardellit nevesítette meg egy-egy zenemű stúdiófelvétele kapcsán. A kezdetekkor még ott állt mellette Nádasdy Kálmán, akit szintén szeretettel emlegetett. Említette a Somogyi László karmesterrel felvett 1954-es Carmen-felvételt, mikor először szerepelt együtt a Magyar Rádió két nagy együttese, a rádiózenekar és a rádióénekkar. A Ruitner Sándorral készített interjúban elhangzottak zenei illusztrálásaként részleteket hallottunk a szóba került zeneművekből - a Magyar Rádió saját készítésű felvételeiről: Carlo Zecchi vezényletében részlet hangzott el Virgilio Mortari vonósokra írt, egy 1938-as keltezésű alkotásából; Bizet: Carmen - veszekedő-kórus jelenete (Somogyi László); Kodály: Székelyfonó-részlet (Ferencsik János); Verdi: Aida-előjáték (Vaszy Viktor); Otello -Ave Maria (Basilides Mária – karmester: Lehel György); Rossini: A sevillai borbély-Figaro belépője (Melis György – karmester: Lamberto Gardelli). Szép műsor volt ez a sugárzott, utolsó Ruitner Sándor-rádiós interjú, amelyet a közelmúltban elhunyt kiváló rádiós szakember emlékének szentelt a Bartók Rádió „Lemezelő - nem csak gyűjtőknek” szerkesztősége. (adásidő: a 16 órakor kezdődött műsor utolsó részeként, 18.20-tól 19.00-ig, kb. 40 perc) Az ismertetett adás a Rádió hangtárából visszakereshető-visszahallgatható. Olvasom: A http://hangtar.radio.hu hamarosan megszűnik. Ezt követően a Kossuth, Bartók, Dankó, és Petőfi rádió műsorait a MédiaKlikken hallgathatja élőben és felvételről. Az új lehetőség már most rendelkezésére áll. Ha szeretné kipróbálni, kérjük, kattintson az alábbi linkre: http://www.mediaklikk.hu/musorujsag/#programGuideRadio
2155 smaragd 2017-06-25 18:25:51 [Válasz erre: 2154 Búbánat 2017-06-25 17:37:47]
Szerencse,mert már megy...
Szerencse,mert már megy...
2154 Búbánat 2017-06-25 17:37:47 [Válasz erre: 2153 smaragd 2017-06-25 16:05:35]
Egyébként a rádió hangtárából visszahallgatható az adás.
Egyébként a rádió hangtárából visszahallgatható az adás.
2153 smaragd 2017-06-25 16:05:35 [Válasz erre: 2152 Búbánat 2017-06-25 08:58:24]
Most hangzott el, az utolsó fél órában, tehát 18.30-kor kezdődik a megemlékezés Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendezőről.
Most hangzott el, az utolsó fél órában, tehát 18.30-kor kezdődik a megemlékezés Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendezőről.
2152 Búbánat 2017-06-25 08:58:24 [Válasz erre: 2151 smaragd 2017-06-24 14:50:08]
Várhatóan, 18 órától emlékezik Ruitner Sándorra a rádióműsor. Műsorvezető: Madarász Zsolt. Szerkesztő: Bánkövi Gyula
Várhatóan, 18 órától emlékezik Ruitner Sándorra a rádióműsor. Műsorvezető: Madarász Zsolt. Szerkesztő: Bánkövi Gyula
2151 smaragd 2017-06-24 14:50:08 [Válasz erre: 2103 smaragd 2017-05-30 19:42:53]
Műsorelőzetes! Bartók Rádió, holnapi műsor: 2017. június 25. vasárnap 16.00 - 19.00 Lemezelő - nem csak gyűjtőknek III. Ruitner Sándorra emlékezünk Az emlékműsor tehát az adás befejező részében hangzik majd el.
Műsorelőzetes! Bartók Rádió, holnapi műsor: 2017. június 25. vasárnap 16.00 - 19.00 Lemezelő - nem csak gyűjtőknek III. Ruitner Sándorra emlékezünk Az emlékműsor tehát az adás befejező részében hangzik majd el.
2150 Búbánat 2017-06-23 10:16:42
A Dankó Rádióban most véget ért operettműsorban Lehár Luxemburg grófjából hallottunk részleteket: Km. a Főv. Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel Breitner Tamás (Farsangi-kar); Tiboldi Mária /Fleury belépője); Zentai Anna- Rátonyi Róbert kettősei ("Gimbelem-gombolom", "Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk"); Feleki Kamill (Basil belépője: "Szívem szeret,valóság ez, nem álom..." Ismétlés 18 órától a rádióban: "Túl az Óperencián"
A Dankó Rádióban most véget ért operettműsorban Lehár Luxemburg grófjából hallottunk részleteket: Km. a Főv. Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel Breitner Tamás (Farsangi-kar); Tiboldi Mária /Fleury belépője); Zentai Anna- Rátonyi Róbert kettősei ("Gimbelem-gombolom", "Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk"); Feleki Kamill (Basil belépője: "Szívem szeret,valóság ez, nem álom..." Ismétlés 18 órától a rádióban: "Túl az Óperencián"
2149 Búbánat 2017-06-22 21:14:03 [Válasz erre: 2147 Búbánat 2017-06-22 12:09:14]
Kapcs.: 2147. sorszám Film Színház Muzsika, 1966. november 4. (44. szám) [u] Rádiókritika [/u] Írta: Barta András Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Hej, Madrid, Madrid avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal „Ezen a szombat estén kárpótlást kapunk az elmúlt hónapok néhány gyengébben sikerült produkciójáért. A Rádió Dalszínházának bemutatója több mint kitűnő szórakozás: jelentős zenei esemény, amelyet azonban minden más vonatkozásban is (szövegkönyv, rendezés, színészi és énekesi teljesítmény) a legnagyobb elismerés illet meg. A librettót Lope de Vega meséje nyomán Ambrózy Ágoston írta. Mulatságos, fordulatos története nem nagyigényű, de nemes egyszerűségében kitűnően szolgálja egy örökké aktuális téma felelevenítését: a tiszta szerelem némi huncutkodás és fondorkodás árán győzedelmeskedik az ármány felett és mindenki elnyeri az őt megillető boldogságot. A szövegkönyv szellemes, árnyalatos és különösképp az egyes karakterek érzékletes rajzában, valamint a mulatságos szituációk kiaknázásában jeleskedik. Vincze Ottó muzsikája már az első, nyitányszerű indulóban magával ragad és az utolsó taktusig fogva tart bennünket. Bámulatosan invenciózus, dallamos és minden ízében a dalmű legnemesebb, klasszikus hagyományaira emlékeztet. Érzelemvilága gazdag, de sohasem szentimentális, humora bőven áradó, de sohasem ízléstelen és úgy teremti meg a spanyol környezet jellegzetes zenei koloritját, hogy sohasem szimatolunk utánérzést. Egy-egy parodisztikus bravúrja (például a már említett induló Verdi-karikatúrája, vagy egy másnak felelő zeneszámai) az ínyencek számára is ízletes csemege. Szerkezeti felépítésében példamutató, szervesen illeszkedik a prózai anyagba: továbbviszi vagy gazdagon illusztrálja a cselekményt. Az előadás minden tekintetben méltó a kitűnő daljátékhoz, amely ugyan zenés komédiában jelöli meg műfaját, de ugyanilyen joggal nevezhetné magát modern vígoperának is. A magas színvonalú tolmácsolás dr. Cserés Miklós és Ruitner Sándor szakavatott rendezői munkáját dicséri. Kitűnően választották meg mind a prózai, mind pedig az énekes szereplőket, akik érezhetően nagy kedvvel és művészetük javával szolgálták a produkciót. A prózai szereplők közül Básti Lajos zsémbes, de csupaszív kapitányát, Mécs Károly és Váradi Hédi elragadóan kedves, romantikus szerelmespárját, Olty Magda kacérkedvű, víg özvegyét, valamint Somogyváry Rudolf és Tábori Nóra színesen komédiázó kettősét éppoly elismerés illeti, mint Balázs Samut és Bodrogi Gyulát, aki egy-egy kitűnő karakter-alakítással színesítették az előadást. Az énekes szerepekben az Operaház tagjai ( Bódy József, Palcsó Sándor, Palócz László, Szirmay Márta, László Margit, Barlay Zsuzsa, Várhelyi Endre, Kishegyi Árpád és Koltay Valéria ) nemcsak színvonalas zenei tolmácsolást nyújtottak, hanem egyszersmind kitűnő jellemrajzot is adtak az általuk életre keltett figurákról. A Magyar Rádiós és Televízió szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus a szerző vezényletével úgy látta el kísérő feladatát, hogy a fentiekben leírt valamennyi dicsérő jelző őket is megilleti.”
Kapcs.: 2147. sorszám Film Színház Muzsika, 1966. november 4. (44. szám) [u] Rádiókritika [/u] Írta: Barta András Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Hej, Madrid, Madrid avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal „Ezen a szombat estén kárpótlást kapunk az elmúlt hónapok néhány gyengébben sikerült produkciójáért. A Rádió Dalszínházának bemutatója több mint kitűnő szórakozás: jelentős zenei esemény, amelyet azonban minden más vonatkozásban is (szövegkönyv, rendezés, színészi és énekesi teljesítmény) a legnagyobb elismerés illet meg. A librettót Lope de Vega meséje nyomán Ambrózy Ágoston írta. Mulatságos, fordulatos története nem nagyigényű, de nemes egyszerűségében kitűnően szolgálja egy örökké aktuális téma felelevenítését: a tiszta szerelem némi huncutkodás és fondorkodás árán győzedelmeskedik az ármány felett és mindenki elnyeri az őt megillető boldogságot. A szövegkönyv szellemes, árnyalatos és különösképp az egyes karakterek érzékletes rajzában, valamint a mulatságos szituációk kiaknázásában jeleskedik. Vincze Ottó muzsikája már az első, nyitányszerű indulóban magával ragad és az utolsó taktusig fogva tart bennünket. Bámulatosan invenciózus, dallamos és minden ízében a dalmű legnemesebb, klasszikus hagyományaira emlékeztet. Érzelemvilága gazdag, de sohasem szentimentális, humora bőven áradó, de sohasem ízléstelen és úgy teremti meg a spanyol környezet jellegzetes zenei koloritját, hogy sohasem szimatolunk utánérzést. Egy-egy parodisztikus bravúrja (például a már említett induló Verdi-karikatúrája, vagy egy másnak felelő zeneszámai) az ínyencek számára is ízletes csemege. Szerkezeti felépítésében példamutató, szervesen illeszkedik a prózai anyagba: továbbviszi vagy gazdagon illusztrálja a cselekményt. Az előadás minden tekintetben méltó a kitűnő daljátékhoz, amely ugyan zenés komédiában jelöli meg műfaját, de ugyanilyen joggal nevezhetné magát modern vígoperának is. A magas színvonalú tolmácsolás dr. Cserés Miklós és Ruitner Sándor szakavatott rendezői munkáját dicséri. Kitűnően választották meg mind a prózai, mind pedig az énekes szereplőket, akik érezhetően nagy kedvvel és művészetük javával szolgálták a produkciót. A prózai szereplők közül Básti Lajos zsémbes, de csupaszív kapitányát, Mécs Károly és Váradi Hédi elragadóan kedves, romantikus szerelmespárját, Olty Magda kacérkedvű, víg özvegyét, valamint Somogyváry Rudolf és Tábori Nóra színesen komédiázó kettősét éppoly elismerés illeti, mint Balázs Samut és Bodrogi Gyulát, aki egy-egy kitűnő karakter-alakítással színesítették az előadást. Az énekes szerepekben az Operaház tagjai ( Bódy József, Palcsó Sándor, Palócz László, Szirmay Márta, László Margit, Barlay Zsuzsa, Várhelyi Endre, Kishegyi Árpád és Koltay Valéria ) nemcsak színvonalas zenei tolmácsolást nyújtottak, hanem egyszersmind kitűnő jellemrajzot is adtak az általuk életre keltett figurákról. A Magyar Rádiós és Televízió szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus a szerző vezényletével úgy látta el kísérő feladatát, hogy a fentiekben leírt valamennyi dicsérő jelző őket is megilleti.”
2148 smaragd 2017-06-22 20:39:17 [Válasz erre: 2146 Búbánat 2017-06-21 19:43:14]
KEMÉNY EGON-Boccaccio-Bihari Klára-Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957) Rádiójáték, 60' A zene összideje: 21'50" Magyar Rádió Járfás Tamás zenei rendezőre - "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórum 2143, 2144, 2145, 2146 számú bejegyzések - emlékezve idéztem fel ezt az értékes rádiós művet, a már ismertetett alkotók és előadók mellett feltétlenül megemlítendő Szendrey Karper László gitárművész, a Földényi kórus és a rendező Rácz György neve.
KEMÉNY EGON-Boccaccio-Bihari Klára-Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957) Rádiójáték, 60' A zene összideje: 21'50" Magyar Rádió Járfás Tamás zenei rendezőre - "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórum 2143, 2144, 2145, 2146 számú bejegyzések - emlékezve idéztem fel ezt az értékes rádiós művet, a már ismertetett alkotók és előadók mellett feltétlenül megemlítendő Szendrey Karper László gitárművész, a Földényi kórus és a rendező Rácz György neve.
2147 Búbánat 2017-06-22 12:09:14 [Válasz erre: 69 Búbánat 2008-03-26 00:28:36]
Kapcs. 69. és 140. sorszámok Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal Zenés komédia Lope de Vega meséje nyomán írta Ambrózy Ágoston Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. november 5., Kossuth Rádió 20.17 - 22.00 Vezényel: Vincze Ottó Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Fajardo kapitány – Bódy József (Básti Lajos) Leonardo, zászlós –Palcsó Sándor (Mécs Károly) Beltran, kadét – Palócz László (Somogyváry Rudolf) Dona Barbara, víg özvegy – Szirmay Márta (Olty Magda) Angéla, a lánya – László Margit (Váradi Hédi) Lucia, a szobalány – Barlay Zsuzsa (Tábori Nóra) Don Alonzo, jogtudós – Várhelyi Endre (Balázs Samu) Estaban, az unokaöccse – Kishegyi Árpád (Bodrogi Gyula) Conchita, kocsmai lány – Koltay Valéria (A rádiófelvétel egy ismétlése 1973. március 7., Kossuth adó 8:18 – 10:00) A Rádió Dalszínház bemutatója elé Ambrózy Ágoston: „Darabom hősét, az ifjú Leonardo zászlóst így engedi haza a táborból öreg kapitánya, Fajardo: A nagyváros veszélyes csatatér telve titokkal, rejtelemmel. Csatába megy, ki innen hazatér, küzdhet sunyi ellenfelekkel. Fény és sikátor – kastély és mocsár Dámák, hidalgók csalfa hada vár. Ez az alapállás az, amit Szűcs László és Ruitner Sándor dramaturgok segítségével Lope de Vega kimeríthetetlen tárházából kiválasztottunk. A többi, ha nem is mai, de feltétlenül maiaknak szóló, mondhatnám örök téma. A hogyan Leonardo a donnák és hidalgók közt számtalan mulatságos kaland és cselszövés közt mind mélyebbre sodródik a nagyváros kísértéseiben – az megtörténhet nemcsak a donnák és hidalgók, hanem a galerik és huligánok világában is. És mai probléma az öregek és fiatalok ellentéte is. Amit Lope de Vega-i alapálláshoz hozzátettem: a fiatalság csalhatatlan iránytűje a veszélyek között – maga a fiatalság, a fiatalság romlatlansága: Ármány ellen győz a szerelem! Szeress kedves, bátran jöjj velem! Félre öreg gondok, miénk lesz a diadal, fiatalnak mindig rokona a fiatal! A darabot háromszor írtam meg, először prózában, másodszor versben – végre harmadszor olyan formában, amely megcsendíti a klasszikus verselést, de ugyanakkor figyelmeztet, hogy mindaz, ami történik, ma is megtörténhetne. Vincze Ottó barátommal nagy passzióval, jókedvűen írtuk darabunkat. Együtt dolgoztunk: ez azt jelenti, hogy nemcsak megzenésítésről volt itt szó. Vincze Ottó a humorával és néhol pátosszal zengő zenéjével ugyancsak a mai és klasszikus játék mulatságos ötvözetét valósította meg darabunkban, melyet egyképp nevezhetünk komédiának, musical-nek, vagy akár vígoperának is. Végül még annyit: a Fiatalnak mindig rokona a fiatal éppen az ötvenedik drámai rádiómunkám.”
Kapcs. 69. és 140. sorszámok Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal Zenés komédia Lope de Vega meséje nyomán írta Ambrózy Ágoston Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. november 5., Kossuth Rádió 20.17 - 22.00 Vezényel: Vincze Ottó Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Fajardo kapitány – Bódy József (Básti Lajos) Leonardo, zászlós –Palcsó Sándor (Mécs Károly) Beltran, kadét – Palócz László (Somogyváry Rudolf) Dona Barbara, víg özvegy – Szirmay Márta (Olty Magda) Angéla, a lánya – László Margit (Váradi Hédi) Lucia, a szobalány – Barlay Zsuzsa (Tábori Nóra) Don Alonzo, jogtudós – Várhelyi Endre (Balázs Samu) Estaban, az unokaöccse – Kishegyi Árpád (Bodrogi Gyula) Conchita, kocsmai lány – Koltay Valéria (A rádiófelvétel egy ismétlése 1973. március 7., Kossuth adó 8:18 – 10:00) A Rádió Dalszínház bemutatója elé Ambrózy Ágoston: „Darabom hősét, az ifjú Leonardo zászlóst így engedi haza a táborból öreg kapitánya, Fajardo: A nagyváros veszélyes csatatér telve titokkal, rejtelemmel. Csatába megy, ki innen hazatér, küzdhet sunyi ellenfelekkel. Fény és sikátor – kastély és mocsár Dámák, hidalgók csalfa hada vár. Ez az alapállás az, amit Szűcs László és Ruitner Sándor dramaturgok segítségével Lope de Vega kimeríthetetlen tárházából kiválasztottunk. A többi, ha nem is mai, de feltétlenül maiaknak szóló, mondhatnám örök téma. A hogyan Leonardo a donnák és hidalgók közt számtalan mulatságos kaland és cselszövés közt mind mélyebbre sodródik a nagyváros kísértéseiben – az megtörténhet nemcsak a donnák és hidalgók, hanem a galerik és huligánok világában is. És mai probléma az öregek és fiatalok ellentéte is. Amit Lope de Vega-i alapálláshoz hozzátettem: a fiatalság csalhatatlan iránytűje a veszélyek között – maga a fiatalság, a fiatalság romlatlansága: Ármány ellen győz a szerelem! Szeress kedves, bátran jöjj velem! Félre öreg gondok, miénk lesz a diadal, fiatalnak mindig rokona a fiatal! A darabot háromszor írtam meg, először prózában, másodszor versben – végre harmadszor olyan formában, amely megcsendíti a klasszikus verselést, de ugyanakkor figyelmeztet, hogy mindaz, ami történik, ma is megtörténhetne. Vincze Ottó barátommal nagy passzióval, jókedvűen írtuk darabunkat. Együtt dolgoztunk: ez azt jelenti, hogy nemcsak megzenésítésről volt itt szó. Vincze Ottó a humorával és néhol pátosszal zengő zenéjével ugyancsak a mai és klasszikus játék mulatságos ötvözetét valósította meg darabunkban, melyet egyképp nevezhetünk komédiának, musical-nek, vagy akár vígoperának is. Végül még annyit: a Fiatalnak mindig rokona a fiatal éppen az ötvenedik drámai rádiómunkám.”
2146 Búbánat 2017-06-21 19:43:14 [Válasz erre: 2145 smaragd 2017-06-21 14:24:35]
Köszönöm a kiegészítésed.
Köszönöm a kiegészítésed.
2145 smaragd 2017-06-21 14:24:35 [Válasz erre: 2143 Búbánat 2017-06-20 23:45:21]
Se nem operett, se nem opera, rádiójáték...amelynek zenei tartalma minden bizonnyal ebbe a fórumba is illik. Nagyra értékelem Járfás Tamás zenei rendezőről írt összeállításodat. A teljességhez hozzáteszek még egy művet, amely a Rádió Dalszínháza műhelyében készült, zenei rendezőjéről, Járfás Tamásról Ruitner Sándor egyik műsorában megemlékezett: "Művészporték: KEMÉNY EGON, I-II." című műsorában ezt mondta: "A Rádiózenekaron és Lehel Györgyön kívül azonban van még egy olyan munkatárs, aki éteri zenés színházunkhoz tartozott: felejthetetlen zenei rendező kollégánk, Járfás Tamás." Kemény Egon - Bocaccio - Bihari Klára - Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957) Rádiójáték, 60' A zenék összideje: 21'50" Magyar Rádió A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Énekelt: Petress Zsuzsa és Réti József Zenei rendező: Járfás Tamás
Se nem operett, se nem opera, rádiójáték...amelynek zenei tartalma minden bizonnyal ebbe a fórumba is illik. Nagyra értékelem Járfás Tamás zenei rendezőről írt összeállításodat. A teljességhez hozzáteszek még egy művet, amely a Rádió Dalszínháza műhelyében készült, zenei rendezőjéről, Járfás Tamásról Ruitner Sándor egyik műsorában megemlékezett: "Művészporték: KEMÉNY EGON, I-II." című műsorában ezt mondta: "A Rádiózenekaron és Lehel Györgyön kívül azonban van még egy olyan munkatárs, aki éteri zenés színházunkhoz tartozott: felejthetetlen zenei rendező kollégánk, Járfás Tamás." Kemény Egon - Bocaccio - Bihari Klára - Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957) Rádiójáték, 60' A zenék összideje: 21'50" Magyar Rádió A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Énekelt: Petress Zsuzsa és Réti József Zenei rendező: Járfás Tamás
2144 smaragd 2017-06-21 14:24:32 [Válasz erre: 2143 Búbánat 2017-06-20 23:45:21]
Se nem operett, se nem opera, rádiójáték...amelynek zenei tartalma minden bizonnyal ebbe a fórumba is illik. Nagyra értékelem Járfás Tamás zenei rendezőről írt összeállításodat. A teljességhez hozzáteszek még egy művet, amely a Rádió Dalszínháza műhelyében készült, zenei rendezőjéről, Járfás Tamásról Ruitner Sándor egyik műsorában megemlékezett: "Művészporték: KEMÉNY EGON, I-II." című műsorában ezt mondta: "A Rádiózenekaron és Lehel Györgyön kívül azonban van még egy olyan munkatárs, aki éteri zenés színházunkhoz tartozott: felejthetetlen zenei rendező kollégánk, Járfás Tamás." Kemény Egon - Bocaccio - Bihari Klára - Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957) Rádiójáték, 60' A zenék összideje: 21'50" Magyar Rádió A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Énekelt: Petress Zsuzsa és Réti József Zenei rendező: Járfás Tamás
Se nem operett, se nem opera, rádiójáték...amelynek zenei tartalma minden bizonnyal ebbe a fórumba is illik. Nagyra értékelem Járfás Tamás zenei rendezőről írt összeállításodat. A teljességhez hozzáteszek még egy művet, amely a Rádió Dalszínháza műhelyében készült, zenei rendezőjéről, Járfás Tamásról Ruitner Sándor egyik műsorában megemlékezett: "Művészporték: KEMÉNY EGON, I-II." című műsorában ezt mondta: "A Rádiózenekaron és Lehel Györgyön kívül azonban van még egy olyan munkatárs, aki éteri zenés színházunkhoz tartozott: felejthetetlen zenei rendező kollégánk, Járfás Tamás." Kemény Egon - Bocaccio - Bihari Klára - Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957) Rádiójáték, 60' A zenék összideje: 21'50" Magyar Rádió A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Énekelt: Petress Zsuzsa és Réti József Zenei rendező: Járfás Tamás
2143 Búbánat 2017-06-20 23:45:21
Se nem évforduló, se jeles nap, nem is születésnap… Múltidézés A Magyar Rádió stúdióiban készült opera- és operettfelvételek többségénél zenei rendezők voltak: Balassa Sándor, Beck László, Erkel Tibor, Fejes Cecíla, Matz László, Ruitner Sándor és Rónai István. Közülük most az egész fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt [url] http://nevpont.hu/view/10590; Járfás Tamás (Bp., 1933. okt. 16. – Pozsony, 1966. nov. 24.) [/url] emlékét idézem. Mindössze 33 évet élt, de már rengeteg értékes, megvalósult rádiós –televíziós munkát tudhatott magáénak. Korabeli hírtudósítás „1966. nov. 24-én, csütörtökön, a Kis-Kárpátok felett lezuhant a TRABSZO (= Bolgár–Szovjet Légitársaság) IL–18-as – Szófia–Prága–Budapest között menetrend szerint közlekedő – repülőgépe. A gépen tartózkodó valamennyi (76) személy életét vesztette. Az áldozatok között volt – többek között – Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, Galván Károlyné műszaki könyvtáros, Járfás Tamás, a Magyar Rádió zenei rendezője, Kiszlinger József Kossuth-díjas esztergályos, valamint négy magyar válogatott cselgáncsozó: Bodor Antal, Faragó Benjamin, Kovács János, Nagy Miklós és Kovács Ákos a cselgáncsválogatott szövetségi kapitánya.” A vizsgálati jegyzőkönyvek nem tudtak semmi bizonyosat kideríteni. Sok bolgár és cseh művész is elpusztult a novemberi erdőben. Család Sz: Járfás Sándor orvos. F: Komlóssy Erzsébet (1933–) operaénekes. Leánya: Járfás Beáta. Iskola A budapesti zeneművészeti szakiskolában Sugár Rezső tanítványa, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában éretts. (1952), a BME-n villamosmérnöki okl. szerzett (1957). Életút A Magyar Rádió zenei rendezője (1955–1966), egyúttal az MTA–ELTE TTK Akusztikai Kutatócsoportjának tud. munkatársa (1959–1966). Az elektroakusztikai kutatások nemzetközileg is elismert kutatójaként elsősorban a zene hangfelvételi vonatkozásaival, az elektronikus zene és a szubjektív hanghatások vizsgálatával, a beszédhangok irányjelleggörbéinek meghatározásával foglalkozott. Új módszert dolgozott ki az irányjelleggörbe folyamatos felvételére és a beszédhangok önműködő felismerésére. Az első magyarországi elektronikus zenei ankét megszervezője. Több rádiójátékhoz írt elektronikus zenei betétet. A pozsonyi repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Emlékezet Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Síremléke Gregersenné Lux Alice szobrászművész alkotása. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Összeállítottam egy nem teljes körű listát a Magyar Rádió stúdiójában készült azon opera- és operett felvételekről, melyeknek zenei rendezője Járfás Tamás volt: (A rádióbemutató idejét is feltüntettem.) 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39: Franz von Suppé: Pajkos diákok (Breitner Tamás – Várhelyi Endre, Szirmay Márta, Bartha Alfonz, Erdész Zsuzsa, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1966. december 25. , Kossuth Rádió, 19.41- 22.00 Christoph Willibald Gluck: Iphigenia Taurisban (Ferencsik János – Déry Gabriella, Bende Zsolt, Réti József, Sebestyén Sándor, Sándor Judit, Andor Éva, Elek Éva, Turpinszky Béla, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00 Johann Strauss: Egy éj Velencében (Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara 1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03 Jacques Offenbach: Az elizondói lány (Vincze Ottó – László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, az MRT Szimfonikus Zenekara) 1965. december 20., Kossuth Rádió 18.58 – 21.52 Jacques Offenbach: A szép Heléna (Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Réti József, Melis György, Palócz László, Maleczky Oszkár, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bende Zsolt, Koltay Valéria, Gombos Éva, Erdész Zsuzsa, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Leo Fall: Sztambul rózsája (Sebestyén András – László Margit, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Kiss Manyi, Várhelyi Endre, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1965. április 18., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00 Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg (Sebestyén András – Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Várhelyi Endre, Ágay Karola, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1965. Farkas Ferenc: A bűvös szekrény (Vaszy Viktor – László Margit, Bartha Alfonz, Dene József, Radnay György, Gregor József, Réti József, Déry Gabriella, Sándor Judit, Barlay Zsuzsa, Tőkés Albert, Michels János, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara 1964. november 7., Kossuth Rádió, 20.10 - 21.35 óra Franz von Suppé: A szép Galathea (Lehel György – László Margit, Réti József, Melis György, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.06. Karl Millöcker: A koldusdiák (Kerekes János – Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Vámos Ágnes,Svéd Nóra, Neményi Lili, Palócz László, Maleczky Oszkár, Göndöcs József, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1964. július 18., Kossuth Rádió Jacobi Viktor-Martos Ferenc–Bródy Miksa: Leányvásár (Sebestyén András – Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 Franz Schubert–Berté Henrik: Három a kislány (Fischer Sándor – Ilosfalvy Róbert, László Margit, Andor Éva, Hankiss Ilona, Melis György, Palánkay Klára, Maleczky Oszkár, Neményi Lili, Bende Zsolt, Réti József, Külkey László, Nádas Tibor, Várhelyi Endre, a Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa) 1962. december 20., Kossuth Rádió 19.00 – 22.00 Giacomo Puccini: Manon Lescaut (Lamberto Gardelli – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Maleczky Oszkár, Palcsó Sándor, Petri Miklós, Komlóssy Erzsébet, Turpinszky Béla, Kelen Tibor, Mészáros Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1962. április 28., Kossuth Rádió 18.49 – 22.00 Jacques Offenbach: Hoffmann meséi (Erdélyi Miklós – Ilosfalvy Róbert, Ágay Karola, Orosz Júlia, Déry Gabriella, Radnay György, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Szőnyi Olga, Várhelyi Endre, Petri Miklós, Palcsó Sándor, Nádas Tibor, Komlóssy Erzsébet, Domján Edit-próza, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Jacobi Viktor-Martos Ferenc: Sybill (Németh Marika, Vámos Ágnes, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1961. október 31., Kossuth Rádió 20.25 – 21.18 Lehár Ferenc-Gábor Andor: Cigányszerelem – keresztmetszet (Vincze Ottó - Gyenes Magda, Koltay Valéria, László Margit, Baksay Árpád, Bende Zsolt, Külkey László, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.) 1961. szeptember Giuseppe Verdi: A végzet hatalma (Lamberto Gardelli – Mátyás Mária, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, Komlóssy Erzsébet, Várhelyi Endre, Bende Zsolt, Külkey László, Nádas Tibor, Koltay Valéria, Szénási István, Kovács Péter, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1959. március 28, Kossuth Rádió 20.20 – 22.15 Eisemann Mihály–Baróti Géza: Füredi Annabál (Gyulai Gaál Ferenc - Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Kiss Manyi, a Magyar Rádió Szimfonikus (Esztrád-) Zenekara és Énekkara) Járfás Tamás nekrológja az RTV Újságban Írta: Sebestyén János „Vasárnap még a Wiener Sängerknaben rádióközvetítést vezette. Azután Debrecenbe utazott, ahol a szerda esti tv-műsor, a Zenélő órák rendezője volt. Csütörtökön hajnalban tért haza, átöltözött, a repülőtérre ment. Berlinbe indult, hogy a Rádió megbízásából a sztereo-rádiózás problémáit tanulmányozza. Néhány órával később dermedten hallgattuk a hírt: a repülőgép lezuhant. Búcsúzni mindig nehéz, de sokszorosan nehéz búcsút venni attól, akit az életének zenitjén veszítünk el. Azon kevesek közé tartozott, akik a hangmérnök klasszikus fogalmát megtestesítették. Elvégezte a Konzervatóriumot és 1957-ben gyengeáramú elektromérnöki diplomát is szerzett. 1955-ben már a Rádióhoz került és tragikus haláláig zenei rendezőként dolgozott. Sokoldalúsága hamar kibontakozott. Mint muzsikus, kitűnő ízléssel, a szereplő művészek tapintatos, segítő partnereként irányította a felvételeket. Igen sok operarendezés fűződik nevéhez, utolsó rádiós munkája Gluck Iphigenia Taurisban című operájának rendezése volt. Mint mérnök, 1963 óta tudományos munkatársként részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem akusztikai intézetének munkájában is. Több nemzetközi akusztikai konferencián, világtekintélyekkel egy sorban tartott előadásokat. Cikkei megjelentek a nagy szaklapokban, résztvett az OIRT munkájában. Úttörő módon foglalkozott a rádióban az elektronikus zene kérdéseivel is. Az utóbbi években sok tv-műsort is rendezett, a Zenei szótár, Nótaszó, Zenélő órák című sorozatokat és számos hangversenyközvetítést. Fáradhatatlan képzeletét a tv sajátos műfaja is izgatta. Sokat tudott alkotni, mert kitűnő szervező is volt. És hitt az erőfeszítés értelmében, mindig a jobbat, az újat kereste. Kisfiúsan kedves lénye mögött mélyen gondolkodó, humánus ember rejtőzött. Szerény volt – szinte hallom, ahogy mentegetőzik, mert akaratán kívül nagy szomorúságot okozott. Mindenki szerette – munkatársunk volt és barátunk volt. Csütörtökön, útban a repülőtér felé, egy pillanatra felszaladt hozzám. Szürke, borús reggel volt. A lépcsőházban utánaszóltam: ’nemsokára látni fogod a felhők felett a napot’. Megtorpant, szeme felcsillant, és ahogyan mindig életeleme volt a száguldás, most is kirohant a taxihoz. Így láttam őt utoljára. Harminchárom éves volt.”
Se nem évforduló, se jeles nap, nem is születésnap… Múltidézés A Magyar Rádió stúdióiban készült opera- és operettfelvételek többségénél zenei rendezők voltak: Balassa Sándor, Beck László, Erkel Tibor, Fejes Cecíla, Matz László, Ruitner Sándor és Rónai István. Közülük most az egész fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt [url] http://nevpont.hu/view/10590; Járfás Tamás (Bp., 1933. okt. 16. – Pozsony, 1966. nov. 24.) [/url] emlékét idézem. Mindössze 33 évet élt, de már rengeteg értékes, megvalósult rádiós –televíziós munkát tudhatott magáénak. Korabeli hírtudósítás „1966. nov. 24-én, csütörtökön, a Kis-Kárpátok felett lezuhant a TRABSZO (= Bolgár–Szovjet Légitársaság) IL–18-as – Szófia–Prága–Budapest között menetrend szerint közlekedő – repülőgépe. A gépen tartózkodó valamennyi (76) személy életét vesztette. Az áldozatok között volt – többek között – Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, Galván Károlyné műszaki könyvtáros, Járfás Tamás, a Magyar Rádió zenei rendezője, Kiszlinger József Kossuth-díjas esztergályos, valamint négy magyar válogatott cselgáncsozó: Bodor Antal, Faragó Benjamin, Kovács János, Nagy Miklós és Kovács Ákos a cselgáncsválogatott szövetségi kapitánya.” A vizsgálati jegyzőkönyvek nem tudtak semmi bizonyosat kideríteni. Sok bolgár és cseh művész is elpusztult a novemberi erdőben. Család Sz: Járfás Sándor orvos. F: Komlóssy Erzsébet (1933–) operaénekes. Leánya: Járfás Beáta. Iskola A budapesti zeneművészeti szakiskolában Sugár Rezső tanítványa, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában éretts. (1952), a BME-n villamosmérnöki okl. szerzett (1957). Életút A Magyar Rádió zenei rendezője (1955–1966), egyúttal az MTA–ELTE TTK Akusztikai Kutatócsoportjának tud. munkatársa (1959–1966). Az elektroakusztikai kutatások nemzetközileg is elismert kutatójaként elsősorban a zene hangfelvételi vonatkozásaival, az elektronikus zene és a szubjektív hanghatások vizsgálatával, a beszédhangok irányjelleggörbéinek meghatározásával foglalkozott. Új módszert dolgozott ki az irányjelleggörbe folyamatos felvételére és a beszédhangok önműködő felismerésére. Az első magyarországi elektronikus zenei ankét megszervezője. Több rádiójátékhoz írt elektronikus zenei betétet. A pozsonyi repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Emlékezet Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Síremléke Gregersenné Lux Alice szobrászművész alkotása. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Összeállítottam egy nem teljes körű listát a Magyar Rádió stúdiójában készült azon opera- és operett felvételekről, melyeknek zenei rendezője Járfás Tamás volt: (A rádióbemutató idejét is feltüntettem.) 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39: Franz von Suppé: Pajkos diákok (Breitner Tamás – Várhelyi Endre, Szirmay Márta, Bartha Alfonz, Erdész Zsuzsa, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1966. december 25. , Kossuth Rádió, 19.41- 22.00 Christoph Willibald Gluck: Iphigenia Taurisban (Ferencsik János – Déry Gabriella, Bende Zsolt, Réti József, Sebestyén Sándor, Sándor Judit, Andor Éva, Elek Éva, Turpinszky Béla, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00 Johann Strauss: Egy éj Velencében (Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara 1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03 Jacques Offenbach: Az elizondói lány (Vincze Ottó – László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, az MRT Szimfonikus Zenekara) 1965. december 20., Kossuth Rádió 18.58 – 21.52 Jacques Offenbach: A szép Heléna (Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Réti József, Melis György, Palócz László, Maleczky Oszkár, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bende Zsolt, Koltay Valéria, Gombos Éva, Erdész Zsuzsa, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Leo Fall: Sztambul rózsája (Sebestyén András – László Margit, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Kiss Manyi, Várhelyi Endre, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1965. április 18., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00 Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg (Sebestyén András – Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Várhelyi Endre, Ágay Karola, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1965. Farkas Ferenc: A bűvös szekrény (Vaszy Viktor – László Margit, Bartha Alfonz, Dene József, Radnay György, Gregor József, Réti József, Déry Gabriella, Sándor Judit, Barlay Zsuzsa, Tőkés Albert, Michels János, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara 1964. november 7., Kossuth Rádió, 20.10 - 21.35 óra Franz von Suppé: A szép Galathea (Lehel György – László Margit, Réti József, Melis György, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.06. Karl Millöcker: A koldusdiák (Kerekes János – Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Vámos Ágnes,Svéd Nóra, Neményi Lili, Palócz László, Maleczky Oszkár, Göndöcs József, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1964. július 18., Kossuth Rádió Jacobi Viktor-Martos Ferenc–Bródy Miksa: Leányvásár (Sebestyén András – Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 Franz Schubert–Berté Henrik: Három a kislány (Fischer Sándor – Ilosfalvy Róbert, László Margit, Andor Éva, Hankiss Ilona, Melis György, Palánkay Klára, Maleczky Oszkár, Neményi Lili, Bende Zsolt, Réti József, Külkey László, Nádas Tibor, Várhelyi Endre, a Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa) 1962. december 20., Kossuth Rádió 19.00 – 22.00 Giacomo Puccini: Manon Lescaut (Lamberto Gardelli – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Maleczky Oszkár, Palcsó Sándor, Petri Miklós, Komlóssy Erzsébet, Turpinszky Béla, Kelen Tibor, Mészáros Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1962. április 28., Kossuth Rádió 18.49 – 22.00 Jacques Offenbach: Hoffmann meséi (Erdélyi Miklós – Ilosfalvy Róbert, Ágay Karola, Orosz Júlia, Déry Gabriella, Radnay György, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Szőnyi Olga, Várhelyi Endre, Petri Miklós, Palcsó Sándor, Nádas Tibor, Komlóssy Erzsébet, Domján Edit-próza, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Jacobi Viktor-Martos Ferenc: Sybill (Németh Marika, Vámos Ágnes, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1961. október 31., Kossuth Rádió 20.25 – 21.18 Lehár Ferenc-Gábor Andor: Cigányszerelem – keresztmetszet (Vincze Ottó - Gyenes Magda, Koltay Valéria, László Margit, Baksay Árpád, Bende Zsolt, Külkey László, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.) 1961. szeptember Giuseppe Verdi: A végzet hatalma (Lamberto Gardelli – Mátyás Mária, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, Komlóssy Erzsébet, Várhelyi Endre, Bende Zsolt, Külkey László, Nádas Tibor, Koltay Valéria, Szénási István, Kovács Péter, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara) 1959. március 28, Kossuth Rádió 20.20 – 22.15 Eisemann Mihály–Baróti Géza: Füredi Annabál (Gyulai Gaál Ferenc - Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Kiss Manyi, a Magyar Rádió Szimfonikus (Esztrád-) Zenekara és Énekkara) Járfás Tamás nekrológja az RTV Újságban Írta: Sebestyén János „Vasárnap még a Wiener Sängerknaben rádióközvetítést vezette. Azután Debrecenbe utazott, ahol a szerda esti tv-műsor, a Zenélő órák rendezője volt. Csütörtökön hajnalban tért haza, átöltözött, a repülőtérre ment. Berlinbe indult, hogy a Rádió megbízásából a sztereo-rádiózás problémáit tanulmányozza. Néhány órával később dermedten hallgattuk a hírt: a repülőgép lezuhant. Búcsúzni mindig nehéz, de sokszorosan nehéz búcsút venni attól, akit az életének zenitjén veszítünk el. Azon kevesek közé tartozott, akik a hangmérnök klasszikus fogalmát megtestesítették. Elvégezte a Konzervatóriumot és 1957-ben gyengeáramú elektromérnöki diplomát is szerzett. 1955-ben már a Rádióhoz került és tragikus haláláig zenei rendezőként dolgozott. Sokoldalúsága hamar kibontakozott. Mint muzsikus, kitűnő ízléssel, a szereplő művészek tapintatos, segítő partnereként irányította a felvételeket. Igen sok operarendezés fűződik nevéhez, utolsó rádiós munkája Gluck Iphigenia Taurisban című operájának rendezése volt. Mint mérnök, 1963 óta tudományos munkatársként részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem akusztikai intézetének munkájában is. Több nemzetközi akusztikai konferencián, világtekintélyekkel egy sorban tartott előadásokat. Cikkei megjelentek a nagy szaklapokban, résztvett az OIRT munkájában. Úttörő módon foglalkozott a rádióban az elektronikus zene kérdéseivel is. Az utóbbi években sok tv-műsort is rendezett, a Zenei szótár, Nótaszó, Zenélő órák című sorozatokat és számos hangversenyközvetítést. Fáradhatatlan képzeletét a tv sajátos műfaja is izgatta. Sokat tudott alkotni, mert kitűnő szervező is volt. És hitt az erőfeszítés értelmében, mindig a jobbat, az újat kereste. Kisfiúsan kedves lénye mögött mélyen gondolkodó, humánus ember rejtőzött. Szerény volt – szinte hallom, ahogy mentegetőzik, mert akaratán kívül nagy szomorúságot okozott. Mindenki szerette – munkatársunk volt és barátunk volt. Csütörtökön, útban a repülőtér felé, egy pillanatra felszaladt hozzám. Szürke, borús reggel volt. A lépcsőházban utánaszóltam: ’nemsokára látni fogod a felhők felett a napot’. Megtorpant, szeme felcsillant, és ahogyan mindig életeleme volt a száguldás, most is kirohant a taxihoz. Így láttam őt utoljára. Harminchárom éves volt.”
2142 Búbánat 2017-06-20 08:50:13
Hamarosan kezdődik a mára jutó operettműsor a Dankó Rádióban (9.00 - 10.00) Ami benne az operett-vonalat illeti: Schubert-Berté-Harsányi Zsolt Három a kislány c. daljátékból halljuk majd: 09:32:27 - Hármas: "Tschöll papa lányai mi vagyunk" (László Margit & Hankiss Ilona & Andor Éva) 09:34:35 - Duett: "Árva a ház, nincs kacagás..." - prózai bevezetővel (Palánkay Klára, Maleczky Oszkár) 09:40:49 - Ötös: "Tavaszi felhők az égen..." (Ilosfalvy Róbert & Réti József & Melis György & Bende Zsolt & Várhelyi Endre, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor) 09:51:49 Kemény Egon: Krisztina kisasszony - Nyitány (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Lehel György) A "Túl az Óperencián" operettműsor - melyben Gyurkovics Zsuzsa színésznővel (dalfelvételei közül is bejátszásra kerül) beszélget Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető; Márkus Lászlóra emlékezve, dalok szólalnak meg felvételeiről - 18 órától hallgatható meg újra a Dankó Rádióban.
Hamarosan kezdődik a mára jutó operettműsor a Dankó Rádióban (9.00 - 10.00) Ami benne az operett-vonalat illeti: Schubert-Berté-Harsányi Zsolt Három a kislány c. daljátékból halljuk majd: 09:32:27 - Hármas: "Tschöll papa lányai mi vagyunk" (László Margit & Hankiss Ilona & Andor Éva) 09:34:35 - Duett: "Árva a ház, nincs kacagás..." - prózai bevezetővel (Palánkay Klára, Maleczky Oszkár) 09:40:49 - Ötös: "Tavaszi felhők az égen..." (Ilosfalvy Róbert & Réti József & Melis György & Bende Zsolt & Várhelyi Endre, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor) 09:51:49 Kemény Egon: Krisztina kisasszony - Nyitány (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Lehel György) A "Túl az Óperencián" operettműsor - melyben Gyurkovics Zsuzsa színésznővel (dalfelvételei közül is bejátszásra kerül) beszélget Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető; Márkus Lászlóra emlékezve, dalok szólalnak meg felvételeiről - 18 órától hallgatható meg újra a Dankó Rádióban.
2141 Búbánat 2017-06-19 10:13:05
Mától egy hétig a 88 éves [url] http://budaipolgar.hu/kedves-szomszed/gyurkovics.html; Gyurkovics Zsuzsa [/url] színésznő-sanzonénekes a vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsor-sorozatának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a rádió mikrofonja előtt. „A magyar Edith Piaf - így emlegetik rajongói szerte Európában. A tótkomlósi kis verebet 1948-ban Lehotai Árpád készítette fel és Gobbi Hilda vezette be a Horváth Árpád színi kollégiumba. Olyan híres osztálytársakkal együtt végzett, mint pl. Sinkovits Imre, Körmendi János, Márkus László, Tomanek Nándor, Hegedűs Ágnes. Játszott a Nemzetiben, a Madáchban, Győrben, a Vidám Színpadon, és a Játékszínben Moliere-t, Csehovot, Ibsent és Pirandellót stb. Sanzonokat énekel. A Főiskola elvégzése után, 1951-ben a győri Kisfaludy, 1954-ben a Nemzeti, 1958-ban a Madách Színház tagja lett. 1961–1965 között az NDK-ban élt, utána újra a Madách Színházhoz, majd 1966-ban a Vidám Színpadhoz szerződött, melynek 1989-ig volt a tagja. 1972–1976 között Győrben vendégszerepelt. Kezdetben főleg gyermek- és naivaszerepekben, később zenés darabokban, operettekben játszott. A szekszárdi Német Színházban német nyelven vendégszerepelt. Jászai Mari-díjas (1975). Rádió Nívódíjas (1985) Fontosabb szerepei: Nyilas Misi (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig); Edit Piaf (Scserbakov: Nem bánok semmit sem); Zsófi (Füst M.: Margit kisasszony); Marlene (Poiret: Kellemes húsvéti ünnepeket); Solvejg (Ibsen: Peer Gynt); Beatrice (Shakespeare:Sok hűhó semmiért); Ánja (Csehov: Cseresznyéskert); Colomba (Jonson: Volpone); Gasparina (Pirandello: Velencei Kékszakáll). Szerepelt a 2x2 néha 5 című filmben. Jellegzetes hangját a rádióban, és a filmekben a szinkronrendezők gyakran és szívesen használták. Önállóestjei: Himnusz a szerelemről (Edith Piaf-est), Érzelmek hullámhosszán, Buday Dénes-est stb. Önálló albumán is sanzonokat énekel. A nagylemez Mennyi fény címmel jelent meg." A mai zenei műsorban Gyurkovics Zsuzsa tolmácsolásában felcsendült sanzonok mellett részleteket hallottunk: Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély – Nyitány (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) Lajtai Lajos – Békeffi István - Szenes Iván: Három tavasz A Fővárosi Operettszínház 1958. december 19-i bemutató előadásának hangfelvételéről hangzott el néhány dal: Km. a premier-előadás szereplői: Honthy Hanna, Petress, Baksay Árpád, Feleki Kamill, valamint a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Vincze Ottó. Egy másik felvételről Bilicsi Tivadar énekli az operettből a Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára című dalt. Seress Rezső dalait Harsányi Frigyes előadásában hallhattuk a rádió zenei összeállításában. Ismétlés ma 18 órától a Dankó Rádióban.
Mától egy hétig a 88 éves [url] http://budaipolgar.hu/kedves-szomszed/gyurkovics.html; Gyurkovics Zsuzsa [/url] színésznő-sanzonénekes a vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsor-sorozatának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a rádió mikrofonja előtt. „A magyar Edith Piaf - így emlegetik rajongói szerte Európában. A tótkomlósi kis verebet 1948-ban Lehotai Árpád készítette fel és Gobbi Hilda vezette be a Horváth Árpád színi kollégiumba. Olyan híres osztálytársakkal együtt végzett, mint pl. Sinkovits Imre, Körmendi János, Márkus László, Tomanek Nándor, Hegedűs Ágnes. Játszott a Nemzetiben, a Madáchban, Győrben, a Vidám Színpadon, és a Játékszínben Moliere-t, Csehovot, Ibsent és Pirandellót stb. Sanzonokat énekel. A Főiskola elvégzése után, 1951-ben a győri Kisfaludy, 1954-ben a Nemzeti, 1958-ban a Madách Színház tagja lett. 1961–1965 között az NDK-ban élt, utána újra a Madách Színházhoz, majd 1966-ban a Vidám Színpadhoz szerződött, melynek 1989-ig volt a tagja. 1972–1976 között Győrben vendégszerepelt. Kezdetben főleg gyermek- és naivaszerepekben, később zenés darabokban, operettekben játszott. A szekszárdi Német Színházban német nyelven vendégszerepelt. Jászai Mari-díjas (1975). Rádió Nívódíjas (1985) Fontosabb szerepei: Nyilas Misi (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig); Edit Piaf (Scserbakov: Nem bánok semmit sem); Zsófi (Füst M.: Margit kisasszony); Marlene (Poiret: Kellemes húsvéti ünnepeket); Solvejg (Ibsen: Peer Gynt); Beatrice (Shakespeare:Sok hűhó semmiért); Ánja (Csehov: Cseresznyéskert); Colomba (Jonson: Volpone); Gasparina (Pirandello: Velencei Kékszakáll). Szerepelt a 2x2 néha 5 című filmben. Jellegzetes hangját a rádióban, és a filmekben a szinkronrendezők gyakran és szívesen használták. Önállóestjei: Himnusz a szerelemről (Edith Piaf-est), Érzelmek hullámhosszán, Buday Dénes-est stb. Önálló albumán is sanzonokat énekel. A nagylemez Mennyi fény címmel jelent meg." A mai zenei műsorban Gyurkovics Zsuzsa tolmácsolásában felcsendült sanzonok mellett részleteket hallottunk: Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély – Nyitány (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) Lajtai Lajos – Békeffi István - Szenes Iván: Három tavasz A Fővárosi Operettszínház 1958. december 19-i bemutató előadásának hangfelvételéről hangzott el néhány dal: Km. a premier-előadás szereplői: Honthy Hanna, Petress, Baksay Árpád, Feleki Kamill, valamint a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel: Vincze Ottó. Egy másik felvételről Bilicsi Tivadar énekli az operettből a Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára című dalt. Seress Rezső dalait Harsányi Frigyes előadásában hallhattuk a rádió zenei összeállításában. Ismétlés ma 18 órától a Dankó Rádióban.
2140 Búbánat 2017-06-18 22:12:52 [Válasz erre: 2136 Búbánat 2017-06-18 18:04:13]
Helyesbítem magam: a mai műsorban sugárzott Cigánybáró-részletek 1961-es, míg A denevér 1963-as rádiófelvételről valók. Kiegészítésként: a zenei listában részletezett Denevér-számok folyamatában az I. felvonás fináléját jelentik. (Rosalinda, Alfréd, Frank jelenete, melyben Házy, Ilosfalvy és Radnay énekel)
Helyesbítem magam: a mai műsorban sugárzott Cigánybáró-részletek 1961-es, míg A denevér 1963-as rádiófelvételről valók. Kiegészítésként: a zenei listában részletezett Denevér-számok folyamatában az I. felvonás fináléját jelentik. (Rosalinda, Alfréd, Frank jelenete, melyben Házy, Ilosfalvy és Radnay énekel)
2139 Búbánat 2017-06-18 22:04:50 [Válasz erre: 2137 bermuda 2017-06-18 19:22:28]
Egy téves információjára figyeltem fel, amikor azt mondta, hogy A mosoly országát itthon a hetvenes években énekelte színpadon. Tudjuk, hogy erre két alkalommal nyílt lehetősége: 1982 júliusában Óbudán a Zichy-palota szabadtéri színpadán (Kukely Júlia volt Liza) és 1989-ben, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, hol Pitti Katalin mellett énekelte Szu-Csongot Ilosfalvy. Több operettrészletet én is szívesen fogadtam volna, de csak szombat és vasárnap adásnap állt rendelkezésre a szerkesztőnek; a hét többi napján Vámos Ágnesre és Mátray Ferencre emlékezett a rádióműsor. Ilosfalvy Róbert operettfelvételei egyébként rendszeresen felcsendülnek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. Arra nem emlékszem, hogy dr. Szomolányi István azt mondta volna, hogy Kalafot énekelt. Ellenkezőleg: sajnálatának adott hangot, hogy Kalafot színpadon nem énekelte el. Ugyanakkor a nevezetes áriát az operából stúdióban felvette - de ezt nem említette meg.
Egy téves információjára figyeltem fel, amikor azt mondta, hogy A mosoly országát itthon a hetvenes években énekelte színpadon. Tudjuk, hogy erre két alkalommal nyílt lehetősége: 1982 júliusában Óbudán a Zichy-palota szabadtéri színpadán (Kukely Júlia volt Liza) és 1989-ben, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, hol Pitti Katalin mellett énekelte Szu-Csongot Ilosfalvy. Több operettrészletet én is szívesen fogadtam volna, de csak szombat és vasárnap adásnap állt rendelkezésre a szerkesztőnek; a hét többi napján Vámos Ágnesre és Mátray Ferencre emlékezett a rádióműsor. Ilosfalvy Róbert operettfelvételei egyébként rendszeresen felcsendülnek a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. Arra nem emlékszem, hogy dr. Szomolányi István azt mondta volna, hogy Kalafot énekelt. Ellenkezőleg: sajnálatának adott hangot, hogy Kalafot színpadon nem énekelte el. Ugyanakkor a nevezetes áriát az operából stúdióban felvette - de ezt nem említette meg.
2138 smaragd 2017-06-18 20:24:46 [Válasz erre: 1968 smaragd 2017-03-10 08:12:37]
Ilosfalvy Róbert operaénekes 30 éves volt, amikor Kemény Egon-Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang " című 60 évvel ezelőtt (1957) bemutatott 2 részes daljátékéban a férfi főszerepet - Csokonai Vitéz Mihály - énekelte. Ma, születése 90. évfordulóján, emlékére idézem fel az híres-nevezetessé vált kettőst "Lilla" női főszerepében Házy Erzsébet operaénekesnővel...és szeretettel emlékezem mindannyiukra, akik már nincsenek közöttünk, de velünk maradtak a "Komáromi farsang" felvételei által, amelynek zenei rendezője a nemrég elhunyt Ruitner Sándor volt. [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebetilosfalvy_robert__az_elso_reggel__komaromi_farsang;"Az első reggel"[/url]
Ilosfalvy Róbert operaénekes 30 éves volt, amikor Kemény Egon-Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang " című 60 évvel ezelőtt (1957) bemutatott 2 részes daljátékéban a férfi főszerepet - Csokonai Vitéz Mihály - énekelte. Ma, születése 90. évfordulóján, emlékére idézem fel az híres-nevezetessé vált kettőst "Lilla" női főszerepében Házy Erzsébet operaénekesnővel...és szeretettel emlékezem mindannyiukra, akik már nincsenek közöttünk, de velünk maradtak a "Komáromi farsang" felvételei által, amelynek zenei rendezője a nemrég elhunyt Ruitner Sándor volt. [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebetilosfalvy_robert__az_elso_reggel__komaromi_farsang;"Az első reggel"[/url]
2137 bermuda 2017-06-18 19:22:28 [Válasz erre: 2136 Búbánat 2017-06-18 18:04:13]
Kiváló műsor volt, kivéve a narrátort?! aki sztem pár téves dolgot mondott. pl IR sosem szerződött a kölni operához,minden előadásra külön kérték fel, sosem énekelt Kalafot, etc. A műsorból hiányoltam pár kedvelt operettemet, pl a Bocacciot a Sztambul rózsáját, A három a kislányt ... de örömmel hallgattam legkedvesebb énekesem szép felvételeit.
Kiváló műsor volt, kivéve a narrátort?! aki sztem pár téves dolgot mondott. pl IR sosem szerződött a kölni operához,minden előadásra külön kérték fel, sosem énekelt Kalafot, etc. A műsorból hiányoltam pár kedvelt operettemet, pl a Bocacciot a Sztambul rózsáját, A három a kislányt ... de örömmel hallgattam legkedvesebb énekesem szép felvételeit.
2136 Búbánat 2017-06-18 18:04:13 [Válasz erre: 2135 Búbánat 2017-06-17 10:50:56]
Most kezdődik a délelőtti adás ismétlése: Dankó Rádió TÚL AZ ÓPERENCIÁN 9 és 18 órakor 90 éve született ILOSFALVY RÓBERT. ( Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6.) Szerkesztő-műsorvezető: NAGY IBOLYA Ma is a legendás magyar tenorra emlékezik és eleveníti fel az operaénekes művészi pályáját a rádióstúdióban Nagy Ibolya beszélgetőtársa: Szomolányi Gy. István. ZENEI LISTA VASÁRNAP: 09:04:43 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Kék hajnali fény (Szerző: Fényes Szabolcs/Halász Rudolf) 09:16:39 Dal Ilosfalvy Róbert & MÁV Szimfonikus Zenekar & Török Géza (1982) - Szu-Csong dala (Szerző: Lehár Ferenc/Léon, Victor/Löhner-Beda, Fritz) 09:20:35 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Ferencsik János (1961 – rádiófelvétel) -- Barinkay belépője (Szerző: Strauss, Johann ifj./Schnitzer Ignaz) 09:23:37 Dal Ilosfalvy Róbert & Melis György & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, -- Barinkay és Zsupán kettőse (Szerző: Strauss, Johann ifj./Schnitzer Ignác/Jókai Mór) 09:24:56 Dal Melis György & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Zsupán belépője (Szerző: Strauss/Johann ifj./Schnitzer Ignác) 09:27:54 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara -- Saffi és Barinkay kettőse a II. felvonásból (Szerző: Strauss, Johann ifj.) 09:38:13 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bolberitz Tamás -- A cirkuszhercegnő - Egy drága szempár (1982) (Szerző: Kálmán Imre/Brammer, Julius/Grünwald, Alfred) 09:42:30 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György – (1961. rádiófelvétel) -- 12. No.5a Finale - Trinklied (Alfred, Rosalinde) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:46:08 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 13. No.5a Finale folytatása (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:48:38 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 14. No.5a Finale - Couplets (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:51:08 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 15. No.5c Finale -Terzett (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:54:54 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Lehel György -- A denevér - nyitány (Szerző: Strauss, Johann ifj.
Most kezdődik a délelőtti adás ismétlése: Dankó Rádió TÚL AZ ÓPERENCIÁN 9 és 18 órakor 90 éve született ILOSFALVY RÓBERT. ( Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6.) Szerkesztő-műsorvezető: NAGY IBOLYA Ma is a legendás magyar tenorra emlékezik és eleveníti fel az operaénekes művészi pályáját a rádióstúdióban Nagy Ibolya beszélgetőtársa: Szomolányi Gy. István. ZENEI LISTA VASÁRNAP: 09:04:43 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Kék hajnali fény (Szerző: Fényes Szabolcs/Halász Rudolf) 09:16:39 Dal Ilosfalvy Róbert & MÁV Szimfonikus Zenekar & Török Géza (1982) - Szu-Csong dala (Szerző: Lehár Ferenc/Léon, Victor/Löhner-Beda, Fritz) 09:20:35 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Ferencsik János (1961 – rádiófelvétel) -- Barinkay belépője (Szerző: Strauss, Johann ifj./Schnitzer Ignaz) 09:23:37 Dal Ilosfalvy Róbert & Melis György & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, -- Barinkay és Zsupán kettőse (Szerző: Strauss, Johann ifj./Schnitzer Ignác/Jókai Mór) 09:24:56 Dal Melis György & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Zsupán belépője (Szerző: Strauss/Johann ifj./Schnitzer Ignác) 09:27:54 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara -- Saffi és Barinkay kettőse a II. felvonásból (Szerző: Strauss, Johann ifj.) 09:38:13 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bolberitz Tamás -- A cirkuszhercegnő - Egy drága szempár (1982) (Szerző: Kálmán Imre/Brammer, Julius/Grünwald, Alfred) 09:42:30 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György – (1961. rádiófelvétel) -- 12. No.5a Finale - Trinklied (Alfred, Rosalinde) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:46:08 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 13. No.5a Finale folytatása (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:48:38 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 14. No.5a Finale - Couplets (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:51:08 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Radnai György -- 15. No.5c Finale -Terzett (Frank, Rosalinde, Alfred) (Szerző: Strauss, Johann ifj./Hafner, Carl/Genée, Richard) 09:54:54 Dal Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Lehel György -- A denevér - nyitány (Szerző: Strauss, Johann ifj.
2135 Búbánat 2017-06-17 10:50:56
Dankó Rádió TÚL AZ ÓPERENCIÁN 9 és 18 órakor 90 éve született ILOSFALVY RÓBERT. Szerkesztő-műsorvezető: NAGY IBOLYA Vasárnap lenne Ilosfalvy Róbert 90 éves! (Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6.) Ma és holnap a legendás tenorra emlékezik és eleveníti fel az operaénekes művészi pályáját a rádióstúdióban Nagy Ibolya beszélgetőtársa: Szomolányi Gy. István. ZENEI LISTA SZOMBAT: 09:04:57 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Régi nyár - Van-e szerelmesebb vallomás (Szerző: Fényes Szabolcs/Békeffy István) 09:12:15 Dal Ilosfalvy Róbert_ & Magyar Állami Operaház Zenekara & Erdélyi Miklós -- Hunyadi László áriája II. felvonás (Szerző: Erkel Ferenc (1810-1893) - magyar) 09:16:20 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János -- Bob herceg - részletek (1962: hanglemezfelvételről) (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc) - Gárda induló – Bob és a férfikar: „Dicső dolog szép gárdistáknak szolgálni büszke seregiben…/ A gárda, a gárda. Viharsebesen tör az ellenen át, A gárda. A gárda. Meghal, de megadni nem adja magát!...” (km. énekkar) - Bob dala: „ Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok…” - Bob dala: „Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon…/ Az első édes találkozásnál rabul ejtett engemet, Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet…” (Km. énekkar); - „Bob dala: „Amit akar azt el is éri, Bob…/Bárhogy is élek, vígan élek, senkivel nem cserélek.../ Szállj nóta, szállj…” (Km. énekkar.) 09:29:28 Gül baba – Németh Marika & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, vezényel: Sebestyén András (1963 - rádiófelvétel) (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc) - Szerelmi kettős No.12. „ Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/ /Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” 09:33:42 Gül baba – llosfalvy Róbert & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, vezényel: Sebestyén András (1963 - rádiófelvétel) - Bordal No.11. „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…” 09:43:12 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkarának Férfikara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás -- Kleinzack legenda (Szerző: Offenbach, Jacques/Barbier, Jules/Innocent Vincze Ernő) 09:48:29 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Állami Hangversenyzenekar & Fischer Sándor -- Fortunio dala - Valentin dala (Szerző: Offenbach, Jacques/Crémieux, Hector-Jonathan/Halévy, Ludovic) „ Imádom, imádom, ha látom, arcom lángra gyúl…” 09:49:34 Dal Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Kövecses Béla, Réti József, Bende Zsolt, Külkey László -- Fortunio dala - Kórus és vízdal (Szerző: Offenbach, Jacques/Crémieux, Hector-Jonathan/Halévy, Ludovic) „-Elment az úr és a lánya is…. - Babett, Babett, ennivalót, a gyomrunk éhes, szörnyű gond… /- Mily bőség, mily áldás, mit sorsunk ránk mért, csak dőzsölj, ha nincs más, mi bendődbe fér/ mi gyomrodba fér… /Víz az élet fő gyönyöre, nélküle élni gond öröme…” 09:55:51 Dal Magyar Állami Hangversenyzenekar & FERENCSIK JÁNOS -- Reggeli lapok (Szerző: Strauss, Johann ifj.) Az adásismétlés ma 18 órától. Ilosfalvy Róbertre emlékezés a vasárnapi műsorban FOLYTATÓDIK.
Dankó Rádió TÚL AZ ÓPERENCIÁN 9 és 18 órakor 90 éve született ILOSFALVY RÓBERT. Szerkesztő-műsorvezető: NAGY IBOLYA Vasárnap lenne Ilosfalvy Róbert 90 éves! (Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6.) Ma és holnap a legendás tenorra emlékezik és eleveníti fel az operaénekes művészi pályáját a rádióstúdióban Nagy Ibolya beszélgetőtársa: Szomolányi Gy. István. ZENEI LISTA SZOMBAT: 09:04:57 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Régi nyár - Van-e szerelmesebb vallomás (Szerző: Fényes Szabolcs/Békeffy István) 09:12:15 Dal Ilosfalvy Róbert_ & Magyar Állami Operaház Zenekara & Erdélyi Miklós -- Hunyadi László áriája II. felvonás (Szerző: Erkel Ferenc (1810-1893) - magyar) 09:16:20 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János -- Bob herceg - részletek (1962: hanglemezfelvételről) (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc) - Gárda induló – Bob és a férfikar: „Dicső dolog szép gárdistáknak szolgálni büszke seregiben…/ A gárda, a gárda. Viharsebesen tör az ellenen át, A gárda. A gárda. Meghal, de megadni nem adja magát!...” (km. énekkar) - Bob dala: „ Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok…” - Bob dala: „Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon…/ Az első édes találkozásnál rabul ejtett engemet, Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet…” (Km. énekkar); - „Bob dala: „Amit akar azt el is éri, Bob…/Bárhogy is élek, vígan élek, senkivel nem cserélek.../ Szállj nóta, szállj…” (Km. énekkar.) 09:29:28 Gül baba – Németh Marika & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, vezényel: Sebestyén András (1963 - rádiófelvétel) (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc) - Szerelmi kettős No.12. „ Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/ /Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” 09:33:42 Gül baba – llosfalvy Róbert & Magyar Rádió És Televízió Énekkara, vezényel: Sebestyén András (1963 - rádiófelvétel) - Bordal No.11. „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…” 09:43:12 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Énekkarának Férfikara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás -- Kleinzack legenda (Szerző: Offenbach, Jacques/Barbier, Jules/Innocent Vincze Ernő) 09:48:29 Dal Ilosfalvy Róbert & Magyar Állami Hangversenyzenekar & Fischer Sándor -- Fortunio dala - Valentin dala (Szerző: Offenbach, Jacques/Crémieux, Hector-Jonathan/Halévy, Ludovic) „ Imádom, imádom, ha látom, arcom lángra gyúl…” 09:49:34 Dal Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Kövecses Béla, Réti József, Bende Zsolt, Külkey László -- Fortunio dala - Kórus és vízdal (Szerző: Offenbach, Jacques/Crémieux, Hector-Jonathan/Halévy, Ludovic) „-Elment az úr és a lánya is…. - Babett, Babett, ennivalót, a gyomrunk éhes, szörnyű gond… /- Mily bőség, mily áldás, mit sorsunk ránk mért, csak dőzsölj, ha nincs más, mi bendődbe fér/ mi gyomrodba fér… /Víz az élet fő gyönyöre, nélküle élni gond öröme…” 09:55:51 Dal Magyar Állami Hangversenyzenekar & FERENCSIK JÁNOS -- Reggeli lapok (Szerző: Strauss, Johann ifj.) Az adásismétlés ma 18 órától. Ilosfalvy Róbertre emlékezés a vasárnapi műsorban FOLYTATÓDIK.
2134 Búbánat 2017-06-16 11:59:05
Egy archív rádiós interjúból hallottunk bejátszott részleteket a Dankó Rádió „Túl az Óperencián című, Vámos Ágnesre és Mátray Ferencre emlékező mai adásában: Boros Attila rádiós szerkesztő-műsorvezető az operaénekes házaspárral beszélgetett ebben a régi műsorában. A művészek igen rokonszenves megnyilatkozásaiból a rádióhallgató bizonyos képet kaphatott a két nagyszerű énekművészről mint magánemberről is; sok érdekességet árultak el a pályakezdésük időszakáról, az operarajongásukról, a színpadról, mint második otthonukról, az opera mint műfaj továbbéléséről, az operett, a musical értékeiről, a színpadi átélésről, az énekelt magyar szöveg érthetőségének fontosságáról, operarepertoárjukról, opera- és operettfelvételeikről. Vámos Ágnes elmesélte, végzett fiatal énekesként mielőtt megkapta volna Iluskát a János vitézben, Tóth Aladár, az Operaház akkori igazgató behívatta az irodájába és kérte, húzza fel a szoknyáját; Vámos teljesen ledöbbent, végül az igazgató engedékeny volt, megelégedett a térdig felhúzott szoknyával is; a látottak úgy látszik tetszésére voltak, mert a szoprán megkapta élete első szerepét a dalszínházban; később kint a kollégák nevetve mondták neki, erre a műveletre azért volt szükség, mert Iluska mielőtt belép a patakba, hogy ruhát mosson, jól fel kell húzni a szoknyáját, és ugye, egy csúnya, görbe láb, nem mutat jól a színpadon, a közönség nem ilyet vár… Egy másik történetben Vámos Ágnes előrehaladott állapotáról szólott: – októberben született meg Júlia lánya -, szeptemberben hatalmas pocakkal be kellett ugornia a margitszigeti Faust-előadásba, Siebel szerepébe! – mint tudjuk, „nadrágszerep” ez: kénytelen-kelletlen, elvállalta, megkapta Udvardy Tibor nadrágját és egy köpeny jótékony leple alatt nagy sikerrel abszolválta a szerepet. Külföldi partnerei közül kiemelt két világhírű basszistát, Nicola-Rossi Lemenit (akivel a Faustban) és Cesare Siepit, akivel a Don Juanban Elvirát énekelhetett. Mátray Ferenc elsősorban Puccini-tenor volt, szinte minden darabjában énekelt, de nagyon szerette, a Carment, a Parasztbecsületet, de Verdi operáiban is kedvére való szerepeket kapott: Simone Boccanegra-Adorno; Traviata – Alfréd; Rigoletto- A herceg. Nagy élmény volt számára Erika Köth szopránnal énekelnie a Rigolettóban. Egyik kedvenc itthoni partnere volt Palánkay Klára, aki Magdalénát énekelte az említett operában; mellette Don José volt a Carmenben; olyan átéléssel játszotta Palánkay a címszerepet, hogy sistergett körülötte a levegő, és olyan szerelmes volt belé Mátray, hogy mikor az opera végén le kellett szúrnia, mindig igazi könnyekben, sírva hajtotta végre szörnyű tettét.. Számukra az Operaház a „templomot”, a második otthont jelentette - amíg ott dolgozhattak. Mátray Ferenc az előadást követően minden egyes alkalommal, mikor már lesminkelt, átöltözött civilbe, egyedül átsétált a kihalt, üres, sötét színpadon, így köszönt el, vett búcsút arra a napra szeretett színházától… A Boros Atilla egykori rádiósműsorában a két operaénekessel való diskurzust opera- és operettfelvételek bejátszása illusztrálta. Most a Dank Rádióban Nagy Ibolya szerkesztésében ugyanezek az áriák, dalok is felcsendültek: - Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő – Hármas: Vámos Ágnes, Lendvai Andor és Rátonyi Róbert énekel. Ez az 1957-ben felvett részlet arról a felvételről való, melyen rajtuk kívül még Osváth Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli. Jean Gilbert (1879-1942) felvett név: franciás neve ellenére német zeneszerző, Max Winterfeld néven született Hamburgban, 1817-ben, a "berlini operett" jeles képviselője. Igen termékeny szerző volt, több mint 50 operettet írt. Legsikeresebb operettjei itthon is: Marinka, a táncosnő, A bíborruhás asszony, A hermelines nő – ezekből mind részleteket vett fel a magyar rádió. - Puccini: Bohémélet - Rodolphe áriája az I. felvonásból (Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János - Buday Dénes - Babay József: Három szerelmesek –duett: „Mint két virágzó ág, úgy hajlunk egymáshoz, nem tartozunk mi már soha többé máshoz…” (Vámos Ágnes és Mátray Ferenc, km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - Kerekes János – Tóth Miklós – Romhányi József: Boldogságfelelős (A rádiós bemutató ideje: 1957. szeptember 21., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.25. - Rendező: Solymosi Ottó) =Nóra dala (Vámos Ágnes) =Nóra és Csányi kettőse (Vámos Ágnes, Melis György) =Zsuzsi dala (Zentay Anna) =Induló (Földényi Kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel a szerző: Kerekes János) - Kálmán Imre: Az ördöglovas – Dal: „Suhan az éj, elkerül az álom…./Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…” (Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bánfalvy Miklós ) - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Szilvia és Edvin kettőse a II. felvonásból: „Táncolnék a boldogságtól, szívem lázban ég…/ Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk majd még…” (Vámos Ágnes és Mátray Ferenc, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) A délelőtti rádióadás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.
Egy archív rádiós interjúból hallottunk bejátszott részleteket a Dankó Rádió „Túl az Óperencián című, Vámos Ágnesre és Mátray Ferencre emlékező mai adásában: Boros Attila rádiós szerkesztő-műsorvezető az operaénekes házaspárral beszélgetett ebben a régi műsorában. A művészek igen rokonszenves megnyilatkozásaiból a rádióhallgató bizonyos képet kaphatott a két nagyszerű énekművészről mint magánemberről is; sok érdekességet árultak el a pályakezdésük időszakáról, az operarajongásukról, a színpadról, mint második otthonukról, az opera mint műfaj továbbéléséről, az operett, a musical értékeiről, a színpadi átélésről, az énekelt magyar szöveg érthetőségének fontosságáról, operarepertoárjukról, opera- és operettfelvételeikről. Vámos Ágnes elmesélte, végzett fiatal énekesként mielőtt megkapta volna Iluskát a János vitézben, Tóth Aladár, az Operaház akkori igazgató behívatta az irodájába és kérte, húzza fel a szoknyáját; Vámos teljesen ledöbbent, végül az igazgató engedékeny volt, megelégedett a térdig felhúzott szoknyával is; a látottak úgy látszik tetszésére voltak, mert a szoprán megkapta élete első szerepét a dalszínházban; később kint a kollégák nevetve mondták neki, erre a műveletre azért volt szükség, mert Iluska mielőtt belép a patakba, hogy ruhát mosson, jól fel kell húzni a szoknyáját, és ugye, egy csúnya, görbe láb, nem mutat jól a színpadon, a közönség nem ilyet vár… Egy másik történetben Vámos Ágnes előrehaladott állapotáról szólott: – októberben született meg Júlia lánya -, szeptemberben hatalmas pocakkal be kellett ugornia a margitszigeti Faust-előadásba, Siebel szerepébe! – mint tudjuk, „nadrágszerep” ez: kénytelen-kelletlen, elvállalta, megkapta Udvardy Tibor nadrágját és egy köpeny jótékony leple alatt nagy sikerrel abszolválta a szerepet. Külföldi partnerei közül kiemelt két világhírű basszistát, Nicola-Rossi Lemenit (akivel a Faustban) és Cesare Siepit, akivel a Don Juanban Elvirát énekelhetett. Mátray Ferenc elsősorban Puccini-tenor volt, szinte minden darabjában énekelt, de nagyon szerette, a Carment, a Parasztbecsületet, de Verdi operáiban is kedvére való szerepeket kapott: Simone Boccanegra-Adorno; Traviata – Alfréd; Rigoletto- A herceg. Nagy élmény volt számára Erika Köth szopránnal énekelnie a Rigolettóban. Egyik kedvenc itthoni partnere volt Palánkay Klára, aki Magdalénát énekelte az említett operában; mellette Don José volt a Carmenben; olyan átéléssel játszotta Palánkay a címszerepet, hogy sistergett körülötte a levegő, és olyan szerelmes volt belé Mátray, hogy mikor az opera végén le kellett szúrnia, mindig igazi könnyekben, sírva hajtotta végre szörnyű tettét.. Számukra az Operaház a „templomot”, a második otthont jelentette - amíg ott dolgozhattak. Mátray Ferenc az előadást követően minden egyes alkalommal, mikor már lesminkelt, átöltözött civilbe, egyedül átsétált a kihalt, üres, sötét színpadon, így köszönt el, vett búcsút arra a napra szeretett színházától… A Boros Atilla egykori rádiósműsorában a két operaénekessel való diskurzust opera- és operettfelvételek bejátszása illusztrálta. Most a Dank Rádióban Nagy Ibolya szerkesztésében ugyanezek az áriák, dalok is felcsendültek: - Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő – Hármas: Vámos Ágnes, Lendvai Andor és Rátonyi Róbert énekel. Ez az 1957-ben felvett részlet arról a felvételről való, melyen rajtuk kívül még Osváth Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli. Jean Gilbert (1879-1942) felvett név: franciás neve ellenére német zeneszerző, Max Winterfeld néven született Hamburgban, 1817-ben, a "berlini operett" jeles képviselője. Igen termékeny szerző volt, több mint 50 operettet írt. Legsikeresebb operettjei itthon is: Marinka, a táncosnő, A bíborruhás asszony, A hermelines nő – ezekből mind részleteket vett fel a magyar rádió. - Puccini: Bohémélet - Rodolphe áriája az I. felvonásból (Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János - Buday Dénes - Babay József: Három szerelmesek –duett: „Mint két virágzó ág, úgy hajlunk egymáshoz, nem tartozunk mi már soha többé máshoz…” (Vámos Ágnes és Mátray Ferenc, km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara) - Kerekes János – Tóth Miklós – Romhányi József: Boldogságfelelős (A rádiós bemutató ideje: 1957. szeptember 21., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.25. - Rendező: Solymosi Ottó) =Nóra dala (Vámos Ágnes) =Nóra és Csányi kettőse (Vámos Ágnes, Melis György) =Zsuzsi dala (Zentay Anna) =Induló (Földényi Kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel a szerző: Kerekes János) - Kálmán Imre: Az ördöglovas – Dal: „Suhan az éj, elkerül az álom…./Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…” (Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bánfalvy Miklós ) - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Szilvia és Edvin kettőse a II. felvonásból: „Táncolnék a boldogságtól, szívem lázban ég…/ Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk majd még…” (Vámos Ágnes és Mátray Ferenc, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) A délelőtti rádióadás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.
2133 Búbánat 2017-06-15 22:40:54 [Válasz erre: 2132 Búbánat 2017-06-15 22:37:23]
"melyeket Laczó István tolmácsolásában"
"melyeket Laczó István tolmácsolásában"
2132 Búbánat 2017-06-15 22:37:23
A ma sugárzott „élő” operettműsorban Nagy Ibolya műsorvezető beszélgetőtársa, dr. Szomolányi Gy. István mintegy mellékesen említette Laczó István (1904-1965), a Magyar Állami Operaház egykori kiváló tenorja stockholmi rádiós operett-koncertjét , mely hangverseny felvételét rögzítették; reménykedik abban, hogy a felvételen hallható hat operettrészlet idővel eljut hozzá, lehetővé válna a Dankó Rádióban is bemutatni ezt az archív operettkiadványt, akkor arról bejátszani a rádióban az operettdalokat, melyek Laczó István tolmácsolásában örökített meg az akkori technika a stockholmi koncertjén. Valódi kuriózum ez, remélhetőleg a műfaj - és Laczó - hazai rajongói örülnének, ha realizálódik ez az elképzelés.
A ma sugárzott „élő” operettműsorban Nagy Ibolya műsorvezető beszélgetőtársa, dr. Szomolányi Gy. István mintegy mellékesen említette Laczó István (1904-1965), a Magyar Állami Operaház egykori kiváló tenorja stockholmi rádiós operett-koncertjét , mely hangverseny felvételét rögzítették; reménykedik abban, hogy a felvételen hallható hat operettrészlet idővel eljut hozzá, lehetővé válna a Dankó Rádióban is bemutatni ezt az archív operettkiadványt, akkor arról bejátszani a rádióban az operettdalokat, melyek Laczó István tolmácsolásában örökített meg az akkori technika a stockholmi koncertjén. Valódi kuriózum ez, remélhetőleg a műfaj - és Laczó - hazai rajongói örülnének, ha realizálódik ez az elképzelés.
2131 Búbánat 2017-06-15 15:07:12 [Válasz erre: 2130 Búbánat 2017-06-15 14:05:41]
Helyesbítés: az utolsó mondatomban elírtam Vámos Ágnes keresztnevét, - nem "Edit"...
Helyesbítés: az utolsó mondatomban elírtam Vámos Ágnes keresztnevét, - nem "Edit"...
2130 Búbánat 2017-06-15 14:05:41
Igazi operettfelvétel-ritkaságokkal folytatódott Vámos Ágnes szopránénekesnőre való megemlékezés a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában: A francia operett Hervé, Offenbach utáni nemzedék - Planquette, Lecocq, Audran mellett - számon tartott jelentős képviselője volt André Messager (1853 –1929)is. Több mint negyven színpadi alkotásáról tudunk: írt operát, kantátát, balettet, zenés játékot, dalokat is szerzett, de mégis elsősorban operettjei hozták meg számára a világhírnevet. (Tudni kell Messager-ről azt is, hogy hozzá fűződik Gustav Charpentier „Louise” és Debussy „Pelléas és Melisande” c. operáinak bemutatása, ez utóbbit maga is dirigálta; rövid ideig a párizsi Nagyopera ügyvezető igazgatói posztját is betöltötte.) Az operettként számon tartott tizenhét műve közül a legnevezetesebbek „A Michu-lányok” (1897), a vígoperaként is elkönyvelt „Veronika” (1898), a „Fortunio” (1907)”, valamint a zeneszerző életében utolsó előttiként, 1926-ban bemutatott, Alfred Hennequin szövegkönyvére komponált „Nászéjszaka” („Passionnément”). A Nászéjszaka története igen pikáns, egy bonyodalmakkal teli mulatságos szerelmi história, érdekfeszítő, szellemes és mulattató szöveg, hozzá ragyogó, melodikus muzsika. Magyarországon először – Molnár Jenő fordításában - a budapesti Belvárosi Színház játszotta (1927), de rövidesen más teátrumokban is nagy sikert hozott a darab kiállítása; mielőtt Nagykanizsán is bemutatásra került volna, az igazgatóság jó előre felhívást tett közzé: a Nászéjszaka előadásaira gyermekközönséget ne hozzanak magukkal, mert felnőttek részére kerül színre.) Maga a szövegkönyv a szokványos francia bohózatok közül való. Egy amerikai milliárdos feleségével világkörüli yacht-kiránduláson van és elérkezik Trouvillebe is, a világhírű francia fürdőhelyre. A férj öreg, az asszony fiatal és szép, a francia földnek pedig Amerika előtt szerelmi dolgokban rossz híre van. A férj tehát arra kényszeríti asszonyát, hogy maszkírozza magát nagymamának, s csak ilyen körülmények közt hajlandó elvinni társaságba. A „nagymamának" azonban megtetszik egy francia fiatalember, aki üzleti ügyekben tárgyal férjével, és megkezdődik a móka, amely tart három felvonáson keresztül. Az asszony hol mint nagymama, hol mint saját unokahúga jelenik meg s addig-addig játszik a tűzzel, hogy mint unokahúg, a férfi karjaiba hull. A jóvátehetetlen éjszaka után derül ki, hogy a „nagymama" és az unokahúg azonosak, mire következik az operett-elválás, operettházasság, operett-romantikával, mert a végén kiderül az is, hogy az asszony a francia fiatalembert anyagi romlástól is megmentette azzal, hogy leleplezte férjének ravaszkodását, aki egy értéktelennek mondott, de gazdag petróleumforrásokkal rendelkező amerikai birtokot akart megvenni a franciától. Egy korabeli kritika megjegyzi: „ami helyzetkomikumot, kétértelmű és egészen rosszértelmű helyzetet a francia vígjátékiskola össze tud halmozni, azt mind megtaláljuk ebben a zenés vígjátékban, amely párisi operettnek mondható. Az ember szinte sajnálja, hogy André Messager, a franciáknak eme büszkesége odaadta nevét, kedves és fülbemászó muzsikáját ehhez a máskülönben ostoba és rosszindulatú históriához. Messager zenéje, s maga a párisi operett, nem a bécsi és a német operett kitaposott útjain jár. Nincsenek benne nagy nyitányok vagy harsogó finálék, néhány kedves sanzon, pár jazz-hangszerre szerelt melódia s inkább opera-paródia tarkítja az orchestert. Messager zenéjének van lírája, sok benne a táncszám.” A Magyar Rádió 1956 decemberében vette fel a Nászéjszaka részleteit, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Fekete Pál és Petri Miklós énekelt , a felvételen közreműködött még a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György. Erről a stúdiófelvételről hangzott el három részlet az adásban: - Júlia dala (Vámos Ágnes) - Ötös (Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Fekete Pál és Petri Miklós) - Júlia másik dala (Vámos Ágnes) Vlagyimir Vlagyimirovics Scserbacsov (1889-1952): Dohányon vett kapitány Az operett bemutatója 1942-ben volt a novokuznyecki operettszínházban, Magyarországon először 1949-ben került színre a Nemzeti Színház produkciójában (a Magyar Színházban.) A darab zenéjét Farkas Ferenc hangszerelte át. Magyar szöveg és versek: Innocent Vincze Ernő. A cselekmény színhelye Szmurov kereskedő birtoka valahol Oroszországban, egy fogadó és egy park Párizsban, valamint egy balti-tengeri kikötő; a történet ideje Nagy Péter cár uralkodása alatt, a XVIII. század első felében. Szmurov gazdag kereskedő leánya, Ljuba és a szomszéd bojárék szolgája, Iván - aki szegény sorból származik, annak idején egy zsák dohányért vettek meg mindenesnek - titokban szeretik egymást. A szegénylegényből képzett hajóskapitánnyá felszabadított jobbágyból bátor katona formálódik. Persze, míg Iván elnyeri Ljuba kezét, több bonyodalmon keresztül kell túljutnia, sőt, Párizsban egy nem kívánt „liezon” jön létre közre és a márkinő, Germaine között: utóbbi flörtölni próbál a fiúval…; aztán ott van gazdája, Anton is, aki ugyancsak vele tart Párizsba, aki szintén szemet vetett a csinos márkinőre és féltékenysége miatt ahol csak lehet ártani igyekszik vélt riválisának; de aztán minden a jóra fordul: a már kiképzett kapitányként visszatérő Iván a tengeri hadgyakorlaton a csatahajót – mely Anton ügyetlenkedése folytán csaknem elsüllyed - megmenti, amivel elismerést szerez a cárnál, megkapja a kapitányi rangot, szabad ember lesz és övé lesz Ljuba. Az ország szinte minden nagyobb színházában bemutatták Scserbacsov operettjét, így a Szolnoki Szigligeti Színház (1954), a Szegedi Nemzeti Színház (1959), a Kecskeméti Katona József Színház (1961) a Fővárosi Operettszínház (1973-74), a Miskolci Nemzeti Színház (1976) is játszotta a maga korában igen sikeres darabot. A dohányon vett kapitány című operettből részleteket a rádió már 1950-ben felvett (Miklós Kata, Szabó Miklós), később, 1956-ban ugyancsak rögzítettek a rádió stúdiójában néhány dalt belőle: Vámos Ágnes – aki Germaine szopránszólamát kapta -, továbbá Kövecses Béla énekel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Bánfalvy Miklós vezényli. Erről a felvételről hallottuk most - Germaine dalát Vámos Ágnes és - Germaine és Ivan kettősét Vámos Ágnes és Kövecses Béla előadásában. Vámos Ágnesnek és férjének, Mátray Ferencnek kevés közös felvételük egyike az a duett , melyet szintén hallhattunk általuk a hangfelvételről: Offenbach: Hoffmann meséi - Giulietta és Hoffmann kettőse (Km. a Honvéd Központi Zenekar. Vezényel: Fehér György) Egy régi magyar operettszerző – Lehár és Huszka kortársa – Czobor Károly (Pozsony, 1876. április 29. – Budapest, 1957. szeptember 14.) zeneszerző ritkán hallható operettjének, a Rajna Ferenc librettójára írt Hajdúk hadnagyának részlete is elhangzott a rádióműsorban: - Férfikettős Mátray Ferenc és Maleczky Oszkár énekében, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil Ugyancsak régi rádiós operett felvételről szólalt meg két részlet Lehár Ferenc Cigányszerelméből: - Ilona és Dragutin kettőse (Zentai Anna, Fekete Pál): „Csókban van az ifjúság” Hármas (Zentai Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós): „…Szó sincs róla, voltam én is nagy Don Juan, jártam én is szép asszonykák után…” (Az Állami Színházak Szimfonikus zenekarát Vincze Ottó vezényli.) Bízom benne, hogy Vámos Ágnes emlékének szentelt tematikus héten a Dankó Rádióban még további érdekességek, kuriózumok kerülnek adásba a Magyar Rádió hangarchívumának kincseiből válogatva, hiszen a nagyszerű szoprán énekhangja még olyan kevéssé ismert operettek felvételein is felcsendül, mint például: - Verő György: Szultán - Stephanides Károly- Harsányi Zsolt: Kislány – itt Vámos Ágnes partnere Ilosfalvy Róbert (Annie dala; Endre dala) - Verő György: Leányka – egy részletében Vámos Ágnes férje, Mátray Ferenc énekel egy kettőst Fáy Erzsébettel. A délelőtti, Túl az Óperencián” adása 18 órától ismét meghallgatható a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is online a www.dankoradio.hu oldalról. dr. Szomolányi Gy. István továbbra is kimerítő információkat oszt meg az adásban a rádióhallgatókkal Vámos Edit művészetéről és az Operaház „aranykorának” egykori legendás kiváló művészeiről a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya mikrofonja előtt.
Igazi operettfelvétel-ritkaságokkal folytatódott Vámos Ágnes szopránénekesnőre való megemlékezés a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában: A francia operett Hervé, Offenbach utáni nemzedék - Planquette, Lecocq, Audran mellett - számon tartott jelentős képviselője volt André Messager (1853 –1929)is. Több mint negyven színpadi alkotásáról tudunk: írt operát, kantátát, balettet, zenés játékot, dalokat is szerzett, de mégis elsősorban operettjei hozták meg számára a világhírnevet. (Tudni kell Messager-ről azt is, hogy hozzá fűződik Gustav Charpentier „Louise” és Debussy „Pelléas és Melisande” c. operáinak bemutatása, ez utóbbit maga is dirigálta; rövid ideig a párizsi Nagyopera ügyvezető igazgatói posztját is betöltötte.) Az operettként számon tartott tizenhét műve közül a legnevezetesebbek „A Michu-lányok” (1897), a vígoperaként is elkönyvelt „Veronika” (1898), a „Fortunio” (1907)”, valamint a zeneszerző életében utolsó előttiként, 1926-ban bemutatott, Alfred Hennequin szövegkönyvére komponált „Nászéjszaka” („Passionnément”). A Nászéjszaka története igen pikáns, egy bonyodalmakkal teli mulatságos szerelmi história, érdekfeszítő, szellemes és mulattató szöveg, hozzá ragyogó, melodikus muzsika. Magyarországon először – Molnár Jenő fordításában - a budapesti Belvárosi Színház játszotta (1927), de rövidesen más teátrumokban is nagy sikert hozott a darab kiállítása; mielőtt Nagykanizsán is bemutatásra került volna, az igazgatóság jó előre felhívást tett közzé: a Nászéjszaka előadásaira gyermekközönséget ne hozzanak magukkal, mert felnőttek részére kerül színre.) Maga a szövegkönyv a szokványos francia bohózatok közül való. Egy amerikai milliárdos feleségével világkörüli yacht-kiránduláson van és elérkezik Trouvillebe is, a világhírű francia fürdőhelyre. A férj öreg, az asszony fiatal és szép, a francia földnek pedig Amerika előtt szerelmi dolgokban rossz híre van. A férj tehát arra kényszeríti asszonyát, hogy maszkírozza magát nagymamának, s csak ilyen körülmények közt hajlandó elvinni társaságba. A „nagymamának" azonban megtetszik egy francia fiatalember, aki üzleti ügyekben tárgyal férjével, és megkezdődik a móka, amely tart három felvonáson keresztül. Az asszony hol mint nagymama, hol mint saját unokahúga jelenik meg s addig-addig játszik a tűzzel, hogy mint unokahúg, a férfi karjaiba hull. A jóvátehetetlen éjszaka után derül ki, hogy a „nagymama" és az unokahúg azonosak, mire következik az operett-elválás, operettházasság, operett-romantikával, mert a végén kiderül az is, hogy az asszony a francia fiatalembert anyagi romlástól is megmentette azzal, hogy leleplezte férjének ravaszkodását, aki egy értéktelennek mondott, de gazdag petróleumforrásokkal rendelkező amerikai birtokot akart megvenni a franciától. Egy korabeli kritika megjegyzi: „ami helyzetkomikumot, kétértelmű és egészen rosszértelmű helyzetet a francia vígjátékiskola össze tud halmozni, azt mind megtaláljuk ebben a zenés vígjátékban, amely párisi operettnek mondható. Az ember szinte sajnálja, hogy André Messager, a franciáknak eme büszkesége odaadta nevét, kedves és fülbemászó muzsikáját ehhez a máskülönben ostoba és rosszindulatú históriához. Messager zenéje, s maga a párisi operett, nem a bécsi és a német operett kitaposott útjain jár. Nincsenek benne nagy nyitányok vagy harsogó finálék, néhány kedves sanzon, pár jazz-hangszerre szerelt melódia s inkább opera-paródia tarkítja az orchestert. Messager zenéjének van lírája, sok benne a táncszám.” A Magyar Rádió 1956 decemberében vette fel a Nászéjszaka részleteit, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Fekete Pál és Petri Miklós énekelt , a felvételen közreműködött még a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György. Erről a stúdiófelvételről hangzott el három részlet az adásban: - Júlia dala (Vámos Ágnes) - Ötös (Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Fekete Pál és Petri Miklós) - Júlia másik dala (Vámos Ágnes) Vlagyimir Vlagyimirovics Scserbacsov (1889-1952): Dohányon vett kapitány Az operett bemutatója 1942-ben volt a novokuznyecki operettszínházban, Magyarországon először 1949-ben került színre a Nemzeti Színház produkciójában (a Magyar Színházban.) A darab zenéjét Farkas Ferenc hangszerelte át. Magyar szöveg és versek: Innocent Vincze Ernő. A cselekmény színhelye Szmurov kereskedő birtoka valahol Oroszországban, egy fogadó és egy park Párizsban, valamint egy balti-tengeri kikötő; a történet ideje Nagy Péter cár uralkodása alatt, a XVIII. század első felében. Szmurov gazdag kereskedő leánya, Ljuba és a szomszéd bojárék szolgája, Iván - aki szegény sorból származik, annak idején egy zsák dohányért vettek meg mindenesnek - titokban szeretik egymást. A szegénylegényből képzett hajóskapitánnyá felszabadított jobbágyból bátor katona formálódik. Persze, míg Iván elnyeri Ljuba kezét, több bonyodalmon keresztül kell túljutnia, sőt, Párizsban egy nem kívánt „liezon” jön létre közre és a márkinő, Germaine között: utóbbi flörtölni próbál a fiúval…; aztán ott van gazdája, Anton is, aki ugyancsak vele tart Párizsba, aki szintén szemet vetett a csinos márkinőre és féltékenysége miatt ahol csak lehet ártani igyekszik vélt riválisának; de aztán minden a jóra fordul: a már kiképzett kapitányként visszatérő Iván a tengeri hadgyakorlaton a csatahajót – mely Anton ügyetlenkedése folytán csaknem elsüllyed - megmenti, amivel elismerést szerez a cárnál, megkapja a kapitányi rangot, szabad ember lesz és övé lesz Ljuba. Az ország szinte minden nagyobb színházában bemutatták Scserbacsov operettjét, így a Szolnoki Szigligeti Színház (1954), a Szegedi Nemzeti Színház (1959), a Kecskeméti Katona József Színház (1961) a Fővárosi Operettszínház (1973-74), a Miskolci Nemzeti Színház (1976) is játszotta a maga korában igen sikeres darabot. A dohányon vett kapitány című operettből részleteket a rádió már 1950-ben felvett (Miklós Kata, Szabó Miklós), később, 1956-ban ugyancsak rögzítettek a rádió stúdiójában néhány dalt belőle: Vámos Ágnes – aki Germaine szopránszólamát kapta -, továbbá Kövecses Béla énekel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Bánfalvy Miklós vezényli. Erről a felvételről hallottuk most - Germaine dalát Vámos Ágnes és - Germaine és Ivan kettősét Vámos Ágnes és Kövecses Béla előadásában. Vámos Ágnesnek és férjének, Mátray Ferencnek kevés közös felvételük egyike az a duett , melyet szintén hallhattunk általuk a hangfelvételről: Offenbach: Hoffmann meséi - Giulietta és Hoffmann kettőse (Km. a Honvéd Központi Zenekar. Vezényel: Fehér György) Egy régi magyar operettszerző – Lehár és Huszka kortársa – Czobor Károly (Pozsony, 1876. április 29. – Budapest, 1957. szeptember 14.) zeneszerző ritkán hallható operettjének, a Rajna Ferenc librettójára írt Hajdúk hadnagyának részlete is elhangzott a rádióműsorban: - Férfikettős Mátray Ferenc és Maleczky Oszkár énekében, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil Ugyancsak régi rádiós operett felvételről szólalt meg két részlet Lehár Ferenc Cigányszerelméből: - Ilona és Dragutin kettőse (Zentai Anna, Fekete Pál): „Csókban van az ifjúság” Hármas (Zentai Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós): „…Szó sincs róla, voltam én is nagy Don Juan, jártam én is szép asszonykák után…” (Az Állami Színházak Szimfonikus zenekarát Vincze Ottó vezényli.) Bízom benne, hogy Vámos Ágnes emlékének szentelt tematikus héten a Dankó Rádióban még további érdekességek, kuriózumok kerülnek adásba a Magyar Rádió hangarchívumának kincseiből válogatva, hiszen a nagyszerű szoprán énekhangja még olyan kevéssé ismert operettek felvételein is felcsendül, mint például: - Verő György: Szultán - Stephanides Károly- Harsányi Zsolt: Kislány – itt Vámos Ágnes partnere Ilosfalvy Róbert (Annie dala; Endre dala) - Verő György: Leányka – egy részletében Vámos Ágnes férje, Mátray Ferenc énekel egy kettőst Fáy Erzsébettel. A délelőtti, Túl az Óperencián” adása 18 órától ismét meghallgatható a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is online a www.dankoradio.hu oldalról. dr. Szomolányi Gy. István továbbra is kimerítő információkat oszt meg az adásban a rádióhallgatókkal Vámos Edit művészetéről és az Operaház „aranykorának” egykori legendás kiváló művészeiről a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya mikrofonja előtt.
2129 Búbánat 2017-06-14 11:58:18
Több előnye is van, mikor tematikus hetet szerkeszt Nagy Ibolya a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. Túl azon, hogy egy-egy legendás – mondjuk – operaénekes portréja rajzolódik ki a rádióhallgató számára, kerül reflektorfénybe ismét az egykori kitűnőség a visszaemlékezések, interjúk, riportok, bejátszott archív hangfelvételei által; alkalom kínálkozik a szerkesztőnek előkeresni – „előbányászni” - a hangtárból ritkaságokat, melyek eddig még nem kerültek leadásra a rádió műsorában, de amelyeket egykor a rádió az ötvenes-hatvanas évek fordulóján gyakran műsorára tűzött, később azonban az új stúdiófelvételek, korszerűbb technikai eljárások és persze a következő énekes-generációk csillagai kiszorítottak a rendszeres rádiósugárzásukból. Tehát az ilyen emlékműsorok, mint ami most ezen a héten Vámos Ágnes és férje, a kitűnő tenorista, Mátray Ferenc emlékét idézi , jó alkalomnak kínálkozik ilyen ritka kincseket - az „elfeledett” (közös) rádiófelvételeikből is – újból a rádióhallgatóknak bemutatni. Az elmúlt napokban már hallhattunk Vámos Ágnes és Mátray Ferenc régi rádió- és/vagy hanglemezfelvételeiről bejátszott szépséges részleteket, kuriozitásokat (A corneville-i harangok, János vitéz, A koldusdiák, A bajadér, A három szerelmesek), és ma is kaptunk ilyen gyöngyszemeket: Jacobi Viktor: Sybill . – Vámos Ágnes két felvételen is hallható: jól ismert az az 1962-es rádiófelvétel, melyről gyakran megszólalnak részletek, ma is hallhattuk a II. felvonás fináléját Vámos Ágnes (Nagyhercegnő), Németh Marika (Sybill), Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt és mások tolmácsolásában (az MRT Ének és zenekarát Sebestyén András vezényli). Azonban van egy ennél korábbi rádiófelvétel is az operettből, ugyancsak Vámos Ágnessel, aki ezen a címszerepet énekelte. Rádiós bemutató: az 1950-es évek vége. Keresztmetszet: Km.: Vámos Ágnes, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Mátray Ferenc, Radnay György Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Bánfalvy Miklós Most erről a másik felvételről meghallgathattuk Sybill és a Nagyherceg kettősét Vámos Ágnes és Radnay György tolmácsolásában: "Illúzió a szerelem..." Sok nagyszerű szoprán énekelt Millöcker Dubarry -jából részleteket, ahogy számos kiváló tenor is énekelte benne. Vámos Ágnessel is van felvétel, melyen partnere Mátray Ferenc volt. Most René dalát tőle hallhattuk: „Mily szép az élet, hogyha téged nézlek…mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, elönt a mámor…” (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) Jól ismert Sidney Jones és Lionel Monkton Gésák című operettjének 1970-es rádiófelvétele (László Margit, Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Reményi Sándor, Bartha Alfonz, Feleki Kamill, Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás). De az operett részleteit már az ötvenes évek végén is rögzítették stúdiófelvételen Vámos Ágnes és Kövecses Béla közreműködésével, ugyancsak Bródy Tamás vezényelte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát. Most két részlet hangzott el erről a rádiófelvételről: - Mimóza dala (Vámos Ágnes) - Mimóza és Fairfax duettje, a Csók-kettős (Vámos Ágnes és Kövecses Béla) Huszka Jenő- Martos Ferenc Lili bárónő című operettjének is több felvétele (és számtalan előadóval felvett részlet) ismeretes, ezúttal Vámos Ágnes szopránján csendült fel Lili bárónő dala, a nevezetes „Mi kell a férfiaknak... / Csók, nem is igaz tán ha nem az asszony ajka adja…” (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével.) Érdemes meghallgatni a délutáni - 18 órakor kezdődő - ismétlést a rádióban. A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélgetőtársa egész héten át Dr. Szomolányi Gy. István , aki a tavaly decemberben 90 éves korában elhunyt Vámos Ágnes művészetét hozza közelebb a hallgatósághoz a rádió mikrofonja előtti visszaemlékezéseiben.
Több előnye is van, mikor tematikus hetet szerkeszt Nagy Ibolya a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. Túl azon, hogy egy-egy legendás – mondjuk – operaénekes portréja rajzolódik ki a rádióhallgató számára, kerül reflektorfénybe ismét az egykori kitűnőség a visszaemlékezések, interjúk, riportok, bejátszott archív hangfelvételei által; alkalom kínálkozik a szerkesztőnek előkeresni – „előbányászni” - a hangtárból ritkaságokat, melyek eddig még nem kerültek leadásra a rádió műsorában, de amelyeket egykor a rádió az ötvenes-hatvanas évek fordulóján gyakran műsorára tűzött, később azonban az új stúdiófelvételek, korszerűbb technikai eljárások és persze a következő énekes-generációk csillagai kiszorítottak a rendszeres rádiósugárzásukból. Tehát az ilyen emlékműsorok, mint ami most ezen a héten Vámos Ágnes és férje, a kitűnő tenorista, Mátray Ferenc emlékét idézi , jó alkalomnak kínálkozik ilyen ritka kincseket - az „elfeledett” (közös) rádiófelvételeikből is – újból a rádióhallgatóknak bemutatni. Az elmúlt napokban már hallhattunk Vámos Ágnes és Mátray Ferenc régi rádió- és/vagy hanglemezfelvételeiről bejátszott szépséges részleteket, kuriozitásokat (A corneville-i harangok, János vitéz, A koldusdiák, A bajadér, A három szerelmesek), és ma is kaptunk ilyen gyöngyszemeket: Jacobi Viktor: Sybill . – Vámos Ágnes két felvételen is hallható: jól ismert az az 1962-es rádiófelvétel, melyről gyakran megszólalnak részletek, ma is hallhattuk a II. felvonás fináléját Vámos Ágnes (Nagyhercegnő), Németh Marika (Sybill), Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt és mások tolmácsolásában (az MRT Ének és zenekarát Sebestyén András vezényli). Azonban van egy ennél korábbi rádiófelvétel is az operettből, ugyancsak Vámos Ágnessel, aki ezen a címszerepet énekelte. Rádiós bemutató: az 1950-es évek vége. Keresztmetszet: Km.: Vámos Ágnes, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Mátray Ferenc, Radnay György Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Bánfalvy Miklós Most erről a másik felvételről meghallgathattuk Sybill és a Nagyherceg kettősét Vámos Ágnes és Radnay György tolmácsolásában: "Illúzió a szerelem..." Sok nagyszerű szoprán énekelt Millöcker Dubarry -jából részleteket, ahogy számos kiváló tenor is énekelte benne. Vámos Ágnessel is van felvétel, melyen partnere Mátray Ferenc volt. Most René dalát tőle hallhattuk: „Mily szép az élet, hogyha téged nézlek…mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, elönt a mámor…” (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) Jól ismert Sidney Jones és Lionel Monkton Gésák című operettjének 1970-es rádiófelvétele (László Margit, Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Reményi Sándor, Bartha Alfonz, Feleki Kamill, Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás). De az operett részleteit már az ötvenes évek végén is rögzítették stúdiófelvételen Vámos Ágnes és Kövecses Béla közreműködésével, ugyancsak Bródy Tamás vezényelte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát. Most két részlet hangzott el erről a rádiófelvételről: - Mimóza dala (Vámos Ágnes) - Mimóza és Fairfax duettje, a Csók-kettős (Vámos Ágnes és Kövecses Béla) Huszka Jenő- Martos Ferenc Lili bárónő című operettjének is több felvétele (és számtalan előadóval felvett részlet) ismeretes, ezúttal Vámos Ágnes szopránján csendült fel Lili bárónő dala, a nevezetes „Mi kell a férfiaknak... / Csók, nem is igaz tán ha nem az asszony ajka adja…” (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével.) Érdemes meghallgatni a délutáni - 18 órakor kezdődő - ismétlést a rádióban. A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélgetőtársa egész héten át Dr. Szomolányi Gy. István , aki a tavaly decemberben 90 éves korában elhunyt Vámos Ágnes művészetét hozza közelebb a hallgatósághoz a rádió mikrofonja előtti visszaemlékezéseiben.
2128 Búbánat 2017-06-13 15:41:22 [Válasz erre: 1992 Búbánat 2017-03-23 00:16:57]
Kapcs.: 1992. és 181. sorszámok Érdekesség, hogy Kálmán Imre A bajadér című operettjének részleteit - csaknem ugyanaz az előadó-apparátus - kétszer is felvette gyors egymásutánban stúdiófelvételre a hatvanas évek elején: A Hungarotonnál (Qualiton) lemezen részletek 1965-ben: Németh Marika , Udvardy Tibor, Zentay Anna, Kishegyi Árpád és Külkey László, valamint a Fővárosi Operettszínház Énekkara (karigazgató: Virány László), az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás (Lásd az Udvardy Tibor-topicnál a [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=325&msgcount=121#343928; 121. sorszám alatt [/url] ) A Rádió Dalszínháza 1962-ben mutatta be az operett keresztmetszetét: Vámos Ágnes , Udvardy Tibor, Zentay Anna, Kishegyi Árpád,Külkey László, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (lásd. 1992. és 181. sorszám) Az is érdekes, hogy a három éven belül kétszer is felvett dalok, kettősök magyar dalszövegét az énekesek a két felvételen más-más fordításban éneklik. (Pedig mindkét esetben Kulinyi Ernő neve szerepel fordítóként megjelölve.) A Dankó Rádió mai operettműsorában – Vámos Ágnes-emlékhét keretében – az utóbbi változat stúdiófelvételéről került bejátszásra négy részlet: Odette belépője (Vámos Ágnes): „Oly szép e tündöklő ováció…/Szép primadonna, csodál a világ, színpadi fényben, ha játszani lát...” Három duett a Bajadérból Vámos Ágnes és Udvardy Tibor énekében: - Odette és Radjami kettőse, I. felv.: „Lengő liliom, gingallo….Szólt egy aranyos pillangó, mátkám, jegyesem ő… / Dzsajpur csodakertjén…” - Odette és Radjami kettőse II. felv. "Hajlik ide, hajlik oda,…. /- a Gangesz kék vizénél még édesebb a csók, a Gangesz kék vizénél a szív is lángoló, a Gangesz kék vizénél…” - Odette és Radjami szerelmi kettőse, II.felv.: „Mondd, szeretsz-e hát? - Szeretlek én, forrón, szívből…- szerelmem, jöjj ide, ülj le hát… /Szebb vagy mint fenn az ég, mely csillagfényben ég, óh, bajadérom, táncolj még …/ - Éjsötét a szempár, kárhozatban az ég…Bűvös, drága szempár, nézz, csak nézz le rám, sorsom csak te légy…” Vámos Ágnes énekében hallhattuk még az adás végén felcsendülni a híres „Harangdal” -t Planquette operettjéből, A corneville-i harangokból . (Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara) Egy élő operaelőadásnak a részlete is elhangzott a műsorban: Leoncavallo Bajazzókja fináléjából az a jelenet amikor Canio leszúrja Neddát (Vámos Ágnes és Laczó András , km. az Erkel Színház énekkara és zenekara, vezényelt: Pless László) – a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa, Dr. Szomolányi Gy. István (aki jó barátságot ápolt a tavaly év végén elhunyt Vámos Ágnessel és családjával) elmesélte az archív felvétel hangrögzítésének történetét, de felelevenítette a tenorista operaénekesi pályafutását is. Megemlítem még az operettműsor elejéről Mátray Ferenc (Vámos Ágnes férje volt a kitűnő tenorista) előadásában hallott Tasziló-dalt a Marica grófnőből („Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…”) „Túl az Óperencián” – ismétlés 18 órai hírek után a Dankó Rádió elérhetőségein.
Kapcs.: 1992. és 181. sorszámok Érdekesség, hogy Kálmán Imre A bajadér című operettjének részleteit - csaknem ugyanaz az előadó-apparátus - kétszer is felvette gyors egymásutánban stúdiófelvételre a hatvanas évek elején: A Hungarotonnál (Qualiton) lemezen részletek 1965-ben: Németh Marika , Udvardy Tibor, Zentay Anna, Kishegyi Árpád és Külkey László, valamint a Fővárosi Operettszínház Énekkara (karigazgató: Virány László), az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás (Lásd az Udvardy Tibor-topicnál a [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=325&msgcount=121#343928; 121. sorszám alatt [/url] ) A Rádió Dalszínháza 1962-ben mutatta be az operett keresztmetszetét: Vámos Ágnes , Udvardy Tibor, Zentay Anna, Kishegyi Árpád,Külkey László, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (lásd. 1992. és 181. sorszám) Az is érdekes, hogy a három éven belül kétszer is felvett dalok, kettősök magyar dalszövegét az énekesek a két felvételen más-más fordításban éneklik. (Pedig mindkét esetben Kulinyi Ernő neve szerepel fordítóként megjelölve.) A Dankó Rádió mai operettműsorában – Vámos Ágnes-emlékhét keretében – az utóbbi változat stúdiófelvételéről került bejátszásra négy részlet: Odette belépője (Vámos Ágnes): „Oly szép e tündöklő ováció…/Szép primadonna, csodál a világ, színpadi fényben, ha játszani lát...” Három duett a Bajadérból Vámos Ágnes és Udvardy Tibor énekében: - Odette és Radjami kettőse, I. felv.: „Lengő liliom, gingallo….Szólt egy aranyos pillangó, mátkám, jegyesem ő… / Dzsajpur csodakertjén…” - Odette és Radjami kettőse II. felv. "Hajlik ide, hajlik oda,…. /- a Gangesz kék vizénél még édesebb a csók, a Gangesz kék vizénél a szív is lángoló, a Gangesz kék vizénél…” - Odette és Radjami szerelmi kettőse, II.felv.: „Mondd, szeretsz-e hát? - Szeretlek én, forrón, szívből…- szerelmem, jöjj ide, ülj le hát… /Szebb vagy mint fenn az ég, mely csillagfényben ég, óh, bajadérom, táncolj még …/ - Éjsötét a szempár, kárhozatban az ég…Bűvös, drága szempár, nézz, csak nézz le rám, sorsom csak te légy…” Vámos Ágnes énekében hallhattuk még az adás végén felcsendülni a híres „Harangdal” -t Planquette operettjéből, A corneville-i harangokból . (Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara) Egy élő operaelőadásnak a részlete is elhangzott a műsorban: Leoncavallo Bajazzókja fináléjából az a jelenet amikor Canio leszúrja Neddát (Vámos Ágnes és Laczó András , km. az Erkel Színház énekkara és zenekara, vezényelt: Pless László) – a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa, Dr. Szomolányi Gy. István (aki jó barátságot ápolt a tavaly év végén elhunyt Vámos Ágnessel és családjával) elmesélte az archív felvétel hangrögzítésének történetét, de felelevenítette a tenorista operaénekesi pályafutását is. Megemlítem még az operettműsor elejéről Mátray Ferenc (Vámos Ágnes férje volt a kitűnő tenorista) előadásában hallott Tasziló-dalt a Marica grófnőből („Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…”) „Túl az Óperencián” – ismétlés 18 órai hírek után a Dankó Rádió elérhetőségein.
2127 Búbánat 2017-06-12 19:41:37 [Válasz erre: 2126 Búbánat 2017-06-11 20:38:40]
Utólag, hadd legyen itt rögzítve a Dankó Rádió operettműsor-sorozatának a hét első adásnapján - Vámos Ágnes-emlékműsor első részének -elhangzott operettrészletek adatai: Buday Dénes – Babay József: Három szerelmesek (Vámos Ágnes, Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara): „Mint két virágzó ág, úgy hajlunk egymáshoz, nem tartozunk mi már soha többé máshoz…” Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő-Bakonyi Károly: János vitéz - Iluska dala (Vámos Ágnes): „ Van egy szegény kis árva lány…” - Kórusjelenet és tercett, I. felv. (Vámos Ágnes, Reményi Sándor, Palló Imre, a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Pogány László vezényli): „A haja színarany, termete nádszál, ő az egész falumentén a legszebb virágszál, Iluskám, Iluskám… /- Szép leányom, ne remegj! Nagy dicsőség vár rád, és a zászló fenn lebeg, kösd reá a pántlikát…./¬- Strázsamester uram, kérem, nem illet ez engem, ezt a nagy-nagy dicsőséget meg nem is érdemlem, nem vagyok faluszépe, vagyok szegény árva, nem is igen telik nekem piros pántlikára…” - Bagó dala, II. felv. (Palló Imre, km. Sárdy János és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor): „ Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél..” Karl Millöcker: A koldusdiák - Laura és Simon kettőse (Vámos Ágnes, Palcsó Sándor): „Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek? Elfogadjam tiszta szívét, kétszínű, csaló legyek?!… /Hogyha én nem lennék a nagyhatalmú herceg… Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát?.../ - A szerelem - már megesett – hogy gazdaggá tett szegényeket…” - Női hármas az I. felvonásból (Neményi Lili, Vámos Ágnes, Svéd Nóra): „Vásár van éppen! Venni is kéne!... /itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó!.../ -Egy úri lánynak nincsen gyomra, és reggelizni sem szokott. Ha így beszélsz, én mától fogva, ebédet adni sem fogok!...” - Együttes és a II. felvonás fináléja (Neményi Lili, Vámos Ágnes, Palócz László, Maleczky Oszkár, Göndöcs József, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János): „-Sokáig éljen az ifjú pár!…/- Esküvő, esküvő lesz ma nálunk…”
Utólag, hadd legyen itt rögzítve a Dankó Rádió operettműsor-sorozatának a hét első adásnapján - Vámos Ágnes-emlékműsor első részének -elhangzott operettrészletek adatai: Buday Dénes – Babay József: Három szerelmesek (Vámos Ágnes, Mátray Ferenc, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara): „Mint két virágzó ág, úgy hajlunk egymáshoz, nem tartozunk mi már soha többé máshoz…” Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő-Bakonyi Károly: János vitéz - Iluska dala (Vámos Ágnes): „ Van egy szegény kis árva lány…” - Kórusjelenet és tercett, I. felv. (Vámos Ágnes, Reményi Sándor, Palló Imre, a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Pogány László vezényli): „A haja színarany, termete nádszál, ő az egész falumentén a legszebb virágszál, Iluskám, Iluskám… /- Szép leányom, ne remegj! Nagy dicsőség vár rád, és a zászló fenn lebeg, kösd reá a pántlikát…./¬- Strázsamester uram, kérem, nem illet ez engem, ezt a nagy-nagy dicsőséget meg nem is érdemlem, nem vagyok faluszépe, vagyok szegény árva, nem is igen telik nekem piros pántlikára…” - Bagó dala, II. felv. (Palló Imre, km. Sárdy János és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor): „ Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél..” Karl Millöcker: A koldusdiák - Laura és Simon kettőse (Vámos Ágnes, Palcsó Sándor): „Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek? Elfogadjam tiszta szívét, kétszínű, csaló legyek?!… /Hogyha én nem lennék a nagyhatalmú herceg… Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát?.../ - A szerelem - már megesett – hogy gazdaggá tett szegényeket…” - Női hármas az I. felvonásból (Neményi Lili, Vámos Ágnes, Svéd Nóra): „Vásár van éppen! Venni is kéne!... /itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó!.../ -Egy úri lánynak nincsen gyomra, és reggelizni sem szokott. Ha így beszélsz, én mától fogva, ebédet adni sem fogok!...” - Együttes és a II. felvonás fináléja (Neményi Lili, Vámos Ágnes, Palócz László, Maleczky Oszkár, Göndöcs József, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János): „-Sokáig éljen az ifjú pár!…/- Esküvő, esküvő lesz ma nálunk…”
2126 Búbánat 2017-06-11 20:38:40
Itt hívom fel ismét a figyelmet a „Túl az Óperencián” - operett-adássorozat jövő heti tematikájára: [url] http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/4/9/7/_/vamos_agnes_1497476_7067.jpg; Vámos Ágnes-emlékhét [/url] (Budapest, 1926. július 29 - Budapest, 2016. november 20.) kezdődik a Dankó Rádió operettműsorában! A tavaly ősszel 90 éves korában elhunyt, érdemes művészi címmel kitüntetett szoprán operaénekesnőre emlékszik majd mások mellett [url] https://www.facebook.com/orvosikamara/posts/1551541951776553; dr.Szomolányi Gy.István fogorvos, [/url] „hivatalos operabarát”. Vámos Ágnes 1949-ben, Maleczky Oszkár növendékeként végezte el a Zeneakadémiát, s még ugyanabban az esztendőben bemutatkozott a Magyar Állami Operaházban a János vitézben. A későbbiekben főként lírai szoprán szerepeket osztottak rá, de operettprimadonnaként és tenor operaénekes férje, a 2003-ban elhunyt Mátray Ferenc oldalán is sokat szerepelt. Emlékezetes szerepei közé tartozott Puccini Pillangókisasszonya, a Don Juan című Mozart-opera Donna Elvirája és Verdi Otellójának Desdemonája, valamint a Bánk bán Melindája, A víg özvegy Glavari Hannája és a Csárdáskirálynő Vereczky Szilviája. Operaénekesi pályafutása lezárása után, 1977-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola hangképző tanáraként dolgozott. 1989-ben vonult nyugdíjba. Összeszedtem Vámos Ágnesnek a rádióban található fontosabb operettfelvételeit. A listában helyet kap operett (teljes felvétel és részletek is), daljáték, zenés játék. Néhány cím közülük: - Lehár: Éva - Huszka Jenő: Lili bárónő - Kálmán Imre: A bajadér - Jacobi Viktor: Sybill - Millöcker: A koldusdiák - Millöcker: Dubarry - Scserbacsov: Dohányon vett kapitány - Messager: A nászéjszaka - Jones: Gésák - Gilbert: A hermelines nő - Kerekes János: A boldogságfelelős - Buday Dénes: Három szerelmesek - Lehár: A mosoly országa - Kacsóh Pongrác: János vitéz - Planquette: A corneville-i harangok - Oscar Straus: Varázskeringő Holnaptól az emlékműsorban bizonyára bejátszásra kerülnek interjúk, riportok, emlékek, vallomások, talán pályatársak visszaemlékezései mellett Vámos Ágnes szép számú rádiófelvételéről dalok, áriák, operettrészletek, melyek segítenek majd felidézni a nagyszerű szoprán emlékét. A Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián című operettműsor a hét minden napján 9 és 10 óra, az ismétlésben 18 és 19 óra között emlékezik a tavaly szeptemberben eltávozott nagyszerű szopránénekesre.
Itt hívom fel ismét a figyelmet a „Túl az Óperencián” - operett-adássorozat jövő heti tematikájára: [url] http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/4/9/7/_/vamos_agnes_1497476_7067.jpg; Vámos Ágnes-emlékhét [/url] (Budapest, 1926. július 29 - Budapest, 2016. november 20.) kezdődik a Dankó Rádió operettműsorában! A tavaly ősszel 90 éves korában elhunyt, érdemes művészi címmel kitüntetett szoprán operaénekesnőre emlékszik majd mások mellett [url] https://www.facebook.com/orvosikamara/posts/1551541951776553; dr.Szomolányi Gy.István fogorvos, [/url] „hivatalos operabarát”. Vámos Ágnes 1949-ben, Maleczky Oszkár növendékeként végezte el a Zeneakadémiát, s még ugyanabban az esztendőben bemutatkozott a Magyar Állami Operaházban a János vitézben. A későbbiekben főként lírai szoprán szerepeket osztottak rá, de operettprimadonnaként és tenor operaénekes férje, a 2003-ban elhunyt Mátray Ferenc oldalán is sokat szerepelt. Emlékezetes szerepei közé tartozott Puccini Pillangókisasszonya, a Don Juan című Mozart-opera Donna Elvirája és Verdi Otellójának Desdemonája, valamint a Bánk bán Melindája, A víg özvegy Glavari Hannája és a Csárdáskirálynő Vereczky Szilviája. Operaénekesi pályafutása lezárása után, 1977-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola hangképző tanáraként dolgozott. 1989-ben vonult nyugdíjba. Összeszedtem Vámos Ágnesnek a rádióban található fontosabb operettfelvételeit. A listában helyet kap operett (teljes felvétel és részletek is), daljáték, zenés játék. Néhány cím közülük: - Lehár: Éva - Huszka Jenő: Lili bárónő - Kálmán Imre: A bajadér - Jacobi Viktor: Sybill - Millöcker: A koldusdiák - Millöcker: Dubarry - Scserbacsov: Dohányon vett kapitány - Messager: A nászéjszaka - Jones: Gésák - Gilbert: A hermelines nő - Kerekes János: A boldogságfelelős - Buday Dénes: Három szerelmesek - Lehár: A mosoly országa - Kacsóh Pongrác: János vitéz - Planquette: A corneville-i harangok - Oscar Straus: Varázskeringő Holnaptól az emlékműsorban bizonyára bejátszásra kerülnek interjúk, riportok, emlékek, vallomások, talán pályatársak visszaemlékezései mellett Vámos Ágnes szép számú rádiófelvételéről dalok, áriák, operettrészletek, melyek segítenek majd felidézni a nagyszerű szoprán emlékét. A Nagy Ibolya szerkesztette és vezette Túl az Óperencián című operettműsor a hét minden napján 9 és 10 óra, az ismétlésben 18 és 19 óra között emlékezik a tavaly szeptemberben eltávozott nagyszerű szopránénekesre.
2125 Búbánat 2017-06-10 22:01:02 [Válasz erre: 149 Búbánat 2008-04-10 00:34:47]
Kapcs.: 149. sorszám „A vidám zenés színpad klasszikusai” Jacques Offenbach: Az elizondói lány Az egyfelvonásos - háromszereplős - daljátékot Pépito[i/] címen 1853. október 28-án mutatta be Párizsban a Théatre des Variétés. Később a német színpadokon - 1859-től - már mint operett adták elő Das Mädchen von Elizondo címmel. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03 Léon Battu és Jules Moinaux szövegét fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Vincze Ottó Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Manuelita – László Margit (Váradi Hédi) Vertigo – Radnay György (Ungvári László) Miguel – Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly) Cserés Miklós dr., rendező: „A Rádió Dalszínháza mutatja be a következő rendezésem: Az elizondói lány. Zenéjét a műfajteremtő Offenbach komponálta. A spanyol környezet, XIX. századi történet, melynek a kor, az érzelem, a műfaj ihlette aspektusát kellett megragadnom. A ’piócák’ (színházi tájnyelven: a hangjegyek) ismeretén túl az előadás két különnemű elemének, a zenének és a prózának, stílusszerű, jellembeli és technikai összehangolására törekedtünk; arra, hogy a rangos partitúra és a megfrissített szövegkönyv színvonalas rádiószínházi élményt jelenthessen közönségünknek.” [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=286&msgcount=428#285457; lásd még a 428. sorszámnál a Jacques Offenbach-topicban [/url]
Kapcs.: 149. sorszám „A vidám zenés színpad klasszikusai” Jacques Offenbach: Az elizondói lány Az egyfelvonásos - háromszereplős - daljátékot Pépito[i/] címen 1853. október 28-án mutatta be Párizsban a Théatre des Variétés. Később a német színpadokon - 1859-től - már mint operett adták elő Das Mädchen von Elizondo címmel. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03 Léon Battu és Jules Moinaux szövegét fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Vincze Ottó Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Manuelita – László Margit (Váradi Hédi) Vertigo – Radnay György (Ungvári László) Miguel – Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly) Cserés Miklós dr., rendező: „A Rádió Dalszínháza mutatja be a következő rendezésem: Az elizondói lány. Zenéjét a műfajteremtő Offenbach komponálta. A spanyol környezet, XIX. századi történet, melynek a kor, az érzelem, a műfaj ihlette aspektusát kellett megragadnom. A ’piócák’ (színházi tájnyelven: a hangjegyek) ismeretén túl az előadás két különnemű elemének, a zenének és a prózának, stílusszerű, jellembeli és technikai összehangolására törekedtünk; arra, hogy a rangos partitúra és a megfrissített szövegkönyv színvonalas rádiószínházi élményt jelenthessen közönségünknek.” [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=286&msgcount=428#285457; lásd még a 428. sorszámnál a Jacques Offenbach-topicban [/url]
2124 smaragd 2017-06-10 18:51:49 [Válasz erre: 2103 smaragd 2017-05-30 19:42:53]
"Kedves Hallgatóink! Kemény Egon kétszeres Erkel díjas zeneszerző daljátékával, a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább. Kemény Egon egészen fiatalon, alig huszonkét évesen már zeneszerzőszámba ment. Önálló munkái és ezek színvonala meglepte a komolyzenei szakmát és a kritikusokat egyaránt. Kiforrott tehetségű, kifinomodott lírai érzékű zeneköltőnek ismerték el. Romantikus operettjei közül most a "Hatvani diákjai"-ból csendülnek fel dallamok" Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető szavait idéztem a mai műsorból, elhangzott: KEMÉNY EGON - Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955) Rádiódaljáték - Kapocs dala (Még azt mondják, nem illik...) Hadics László - Szerenád (Édes lányka, szép Amálka...) kettős, Petress Zsuzsa, Simándy József és a Földényi férfikar - Dal a bontonról (Csak finoman, mindig csak finoman...) kettős, Mezey Mária, Tompa Sándor A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
"Kedves Hallgatóink! Kemény Egon kétszeres Erkel díjas zeneszerző daljátékával, a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább. Kemény Egon egészen fiatalon, alig huszonkét évesen már zeneszerzőszámba ment. Önálló munkái és ezek színvonala meglepte a komolyzenei szakmát és a kritikusokat egyaránt. Kiforrott tehetségű, kifinomodott lírai érzékű zeneköltőnek ismerték el. Romantikus operettjei közül most a "Hatvani diákjai"-ból csendülnek fel dallamok" Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető szavait idéztem a mai műsorból, elhangzott: KEMÉNY EGON - Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955) Rádiódaljáték - Kapocs dala (Még azt mondják, nem illik...) Hadics László - Szerenád (Édes lányka, szép Amálka...) kettős, Petress Zsuzsa, Simándy József és a Földényi férfikar - Dal a bontonról (Csak finoman, mindig csak finoman...) kettős, Mezey Mária, Tompa Sándor A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
2123 Búbánat 2017-06-10 09:23:33
Ispilángi rózsafa - Mesejáték. Írta: Fésűs Éva Zenéjét szerezte: Nagy Olivér és Raics István Szereposztás: Mihaszna Dani – Palcsó Sándor Rezeda bácsi – Bessenyei Ferenc Aligvári királykisasszony – Vetró Margit Ötvenedik Özséb király – Balázs Samu Hepciás Tóbiás – Kibédi Ervin Kackiás Barnabás – Rátonyi Róbert Kökény Eszti – Andor Éva Udvarmester – Kéry Gyula Gazdag Márton – Galgóczi Imre Hírnök – Árossi Aladár Közreműködik: Andor Ilona Kórusa és a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fodor Zsigmond Rendező: László Endre A Gyermekrádió műsora Bemutató: 1966. április 10., Kossuth Rádió, 8.10 – 9.16 óra (Átvette a Prágai Rádió is.) E zenés mesejáték hangfelvételét az idők folyamán többször leadta a rádió. Például: 1968. április 14-én a Petőfi rádióban 12.41 - 13.47 óra között is.
Ispilángi rózsafa - Mesejáték. Írta: Fésűs Éva Zenéjét szerezte: Nagy Olivér és Raics István Szereposztás: Mihaszna Dani – Palcsó Sándor Rezeda bácsi – Bessenyei Ferenc Aligvári királykisasszony – Vetró Margit Ötvenedik Özséb király – Balázs Samu Hepciás Tóbiás – Kibédi Ervin Kackiás Barnabás – Rátonyi Róbert Kökény Eszti – Andor Éva Udvarmester – Kéry Gyula Gazdag Márton – Galgóczi Imre Hírnök – Árossi Aladár Közreműködik: Andor Ilona Kórusa és a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fodor Zsigmond Rendező: László Endre A Gyermekrádió műsora Bemutató: 1966. április 10., Kossuth Rádió, 8.10 – 9.16 óra (Átvette a Prágai Rádió is.) E zenés mesejáték hangfelvételét az idők folyamán többször leadta a rádió. Például: 1968. április 14-én a Petőfi rádióban 12.41 - 13.47 óra között is.
2122 Búbánat 2017-06-09 08:38:04 [Válasz erre: 1807 Búbánat 2016-12-08 11:53:20]
Kapcs. az 1807., 257. sorszámok Már szóba hoztam itt korábban Sidney Jones (1861-1946) munkásságát, aki operettjeiben, zenés játékaiban azt a vonalat folytatta, amelyen Sir Arthur Sullivan is haladt. A klasszikus angol operettnek mindmáig ők ketten a legjelentősebb képviselőjük. Igaz, Jones nevéhez nem fűzhető oly sok zenés darab-siker, mint Sullivanhoz. Igazán csak két operettjét tartja számon az utókor, de azokat egykor a zenés színpadokon hatalmas szériákban játszották nagy sikerrel: a „Geisha” (itthon A gésák, vagy egy japán teaház története címen adták elő. Ebbe a művébe egy másik angol komponista, Lionel Monckton is beledolgozott: néhány dalt írt hozzá.) és a San Toy. Most ez utóbbiról lesz szó. San-Toy, or The Emperors Own (London, Daly’s Theatre, 1899. okt. 21.) Magyar bemutató: Budapest, Népszínház, 1900. okt. 10. Szöveg: Edward Morton (próza), Harry Greenbank, Adrian Ross (versek) Fordítás/átdolgozás: Fái Jakab Béla, Makai Emil A San Toy mintegy párdarabja A Gésának: ebben is európai meg ázsiai alakok vegyesen szerepelnek benne. Csak itt nem japán, hanem kínai alakok. A cselekmény ezúttal nem Japánban, hanem Kínában játszódik. San Toy Yen-How mandarin szép leánya; atyja fiúként nevelteti, hogy ne kerüljön a császár női testőr ezredébe, és Pynka-Pongban maradhasson az apai háznál. De a leány neme nem marad titokban és a második felvonásban, amely Pekingben játszik, a császár beleszeret San Toyba. Ám közbelép az anyacsászárné, aki a leányt megmenti fejedelmi, de alkalmatlan kérőjétől és San Toy egy derék tengerészé lesz. Ez röviden az operett története. Sok vidám dal, duett, keleti-egzotikus jelenet színesíti az invenciós, pezsgő zenei anyagot, de tetszetős kórus-betéteket is tartalmaz a partitúra. Nívós zenéje van ennek az új Jones-operettnek is, amit a bemutatón és a további előadásokon lelkesen fogadott a korabeli publikum. Például nagy sikere volt a mandarin és hat felesége sziporkázó dalának, s szintén a nagyon mulattató figurák közé számíthatott ebben a zenés darabban a kínai női ezred kemény káplárja. Monckton ezúttal is segítségére jött Jonesnak: két dalt komponált az újdonság számára. Míg a Magyar Rádió A gésa teljes zenei anyagát 1969-ben rögzítette a stúdióban - a Dankó Rádióban rendszeresen hallunk ebből az operettből részleteket -, addig a San Toy kissé háttérbe szorult nálunk; színpadra nem kerül, s bár a rádió még az ötvenes évek közepén felvett néhány dalt, kettőst ebből az operettből is, azok szinte elfelejtődtek, hiszen a hatvanas évek vége óta nem szerepelnek a rádió operettadásaiban. Pedig az említett rádiófelvétel-részletekben olyan neves énekművészeink énekelnek, mint Németh Marika (San Toy) és Kövecses Béla (a szerelmes tengerész): - San Toy belépője (Németh Marika) - A tengerész dala: „De szép vagy szülőhazám” (Kövecses Béla) - Dal a holdbéli nászról (Németh Marika és a Magyar Rádió Énekkara) Talán egyszer ezeket a dalokat is meghallgathatjuk majd, újra, a Dankó Rádióban is…
Kapcs. az 1807., 257. sorszámok Már szóba hoztam itt korábban Sidney Jones (1861-1946) munkásságát, aki operettjeiben, zenés játékaiban azt a vonalat folytatta, amelyen Sir Arthur Sullivan is haladt. A klasszikus angol operettnek mindmáig ők ketten a legjelentősebb képviselőjük. Igaz, Jones nevéhez nem fűzhető oly sok zenés darab-siker, mint Sullivanhoz. Igazán csak két operettjét tartja számon az utókor, de azokat egykor a zenés színpadokon hatalmas szériákban játszották nagy sikerrel: a „Geisha” (itthon A gésák, vagy egy japán teaház története címen adták elő. Ebbe a művébe egy másik angol komponista, Lionel Monckton is beledolgozott: néhány dalt írt hozzá.) és a San Toy. Most ez utóbbiról lesz szó. San-Toy, or The Emperors Own (London, Daly’s Theatre, 1899. okt. 21.) Magyar bemutató: Budapest, Népszínház, 1900. okt. 10. Szöveg: Edward Morton (próza), Harry Greenbank, Adrian Ross (versek) Fordítás/átdolgozás: Fái Jakab Béla, Makai Emil A San Toy mintegy párdarabja A Gésának: ebben is európai meg ázsiai alakok vegyesen szerepelnek benne. Csak itt nem japán, hanem kínai alakok. A cselekmény ezúttal nem Japánban, hanem Kínában játszódik. San Toy Yen-How mandarin szép leánya; atyja fiúként nevelteti, hogy ne kerüljön a császár női testőr ezredébe, és Pynka-Pongban maradhasson az apai háznál. De a leány neme nem marad titokban és a második felvonásban, amely Pekingben játszik, a császár beleszeret San Toyba. Ám közbelép az anyacsászárné, aki a leányt megmenti fejedelmi, de alkalmatlan kérőjétől és San Toy egy derék tengerészé lesz. Ez röviden az operett története. Sok vidám dal, duett, keleti-egzotikus jelenet színesíti az invenciós, pezsgő zenei anyagot, de tetszetős kórus-betéteket is tartalmaz a partitúra. Nívós zenéje van ennek az új Jones-operettnek is, amit a bemutatón és a további előadásokon lelkesen fogadott a korabeli publikum. Például nagy sikere volt a mandarin és hat felesége sziporkázó dalának, s szintén a nagyon mulattató figurák közé számíthatott ebben a zenés darabban a kínai női ezred kemény káplárja. Monckton ezúttal is segítségére jött Jonesnak: két dalt komponált az újdonság számára. Míg a Magyar Rádió A gésa teljes zenei anyagát 1969-ben rögzítette a stúdióban - a Dankó Rádióban rendszeresen hallunk ebből az operettből részleteket -, addig a San Toy kissé háttérbe szorult nálunk; színpadra nem kerül, s bár a rádió még az ötvenes évek közepén felvett néhány dalt, kettőst ebből az operettből is, azok szinte elfelejtődtek, hiszen a hatvanas évek vége óta nem szerepelnek a rádió operettadásaiban. Pedig az említett rádiófelvétel-részletekben olyan neves énekművészeink énekelnek, mint Németh Marika (San Toy) és Kövecses Béla (a szerelmes tengerész): - San Toy belépője (Németh Marika) - A tengerész dala: „De szép vagy szülőhazám” (Kövecses Béla) - Dal a holdbéli nászról (Németh Marika és a Magyar Rádió Énekkara) Talán egyszer ezeket a dalokat is meghallgathatjuk majd, újra, a Dankó Rádióban is…
2121 Búbánat 2017-06-08 22:19:02 [Válasz erre: 54 Búbánat 2008-03-17 23:37:37]
Kapcs.: 54. sorszán Pontosítás Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja - az operett keresztmetszete A Rádió új stúdiófelvételének a bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25-22.00 (Néhány részlet már korábban megszólalt erről az operettfelvételről, 1966. január 31-én, a Kossuth Rádióban a Zenés kaleidoszkóp című, Boros Attila vezette rádióműsorban, de a Luxemburg grófja bő zenei anyaga - a keretjátékkal együtt - csak egy hónappal később hangzott el a rádióban.) Szövegkönyvét Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner illetve Leo Stein (a versek) írták, magyarra Gábor Andor fordította. A „leredukált” rádiós változathoz a keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert Vezényel: Sebestyén András Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Angèle Didier, operaénekesnő – Sándor Judit René, festőművész, Luxemburg grófja – Udvardy Tibor Basil herceg, nagykövet– Melis György Juliette Vermont, Armand barátnője – Zentay Anna Armand Brissard, zeneszerző, René barátja – Palcsó Sándor Megjegyzés: Basil belépőjében a felvételen Melis György mellett szerepel még Ambrus Mihály és Kovács Zoltán is.
Kapcs.: 54. sorszán Pontosítás Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja - az operett keresztmetszete A Rádió új stúdiófelvételének a bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25-22.00 (Néhány részlet már korábban megszólalt erről az operettfelvételről, 1966. január 31-én, a Kossuth Rádióban a Zenés kaleidoszkóp című, Boros Attila vezette rádióműsorban, de a Luxemburg grófja bő zenei anyaga - a keretjátékkal együtt - csak egy hónappal később hangzott el a rádióban.) Szövegkönyvét Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner illetve Leo Stein (a versek) írták, magyarra Gábor Andor fordította. A „leredukált” rádiós változathoz a keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert Vezényel: Sebestyén András Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Angèle Didier, operaénekesnő – Sándor Judit René, festőművész, Luxemburg grófja – Udvardy Tibor Basil herceg, nagykövet– Melis György Juliette Vermont, Armand barátnője – Zentay Anna Armand Brissard, zeneszerző, René barátja – Palcsó Sándor Megjegyzés: Basil belépőjében a felvételen Melis György mellett szerepel még Ambrus Mihály és Kovács Zoltán is.
2120 Búbánat 2017-06-08 12:09:34
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorából – „Túl az Óperencián” - kiemelem két daljáték elhangzott részleteit: Offenbach: A varázshegedű - km. a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara, vezényelt Bródy Tamás; az egyfelvonásos darab rádiófelvételének bemutatója 1969. 06.21-én, a Kossuth Rádióban volt. Rendező: Horváth Ádám - Előzene és Rekruta kuplé (Réti József) – „Újonc, újonc, földi kolonc…” - Reinette és Pierre kettőse - jelenet (László Margit, Réti József) – „-A hegedűt, megcsókolnád… a varázshegedű!.../ Bűnös jószág, attól félek, a csapástól megesz a méreg! Add ide hát, hadd törjem össze húrjait… nem kell az ördög muzsikája… összetöröm! Te nyomorult!...” - Mathieu apó dala – Rondó (Bende Zsolt) – „A faluvége hegedűse vagyok réges-rég… tra- lalla-la, itt öröm a tiéd…” Huszka Jenő- Jókai Mór – Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem – a komponista utolsó befejezett alkotása, melynek a Fővárosi Operettszínházban volt a bemutatója, 1955. április 2-án. Nem sokkal később elkészült a daljáték rádiófelvétele: 1955. május 10-én mutatta be a Kossuth Rádió. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Várady László vezényelte. A felvételen közreműködött Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György. Erről a felvételről szólalt meg most az alábbi három részlet: - Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos…/Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj… Doktor úr, a maga szíve sose fáj?” (Csákányi László jól ismert felvételéről csendül fel a dal!) - Erzsók és András vidám kettőse: „… Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen ici-pici csókocskát!...” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) -Judit belépője:”Száll, száll a tavaszi remény” (Petress Zsuzsa) - Béla dala: „Szabadság! Szerelem! E kettő kell nekem!” (Petőfi megzenésített versét Hadics László énekében halljuk) Ezen a héten továbbra is a vendégével, Rák Kati színésznővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Dankó Rádió stúdiójában. A délelőtti adást 18 órától újra meghallgathatjuk a rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségeken.
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorából – „Túl az Óperencián” - kiemelem két daljáték elhangzott részleteit: Offenbach: A varázshegedű - km. a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara, vezényelt Bródy Tamás; az egyfelvonásos darab rádiófelvételének bemutatója 1969. 06.21-én, a Kossuth Rádióban volt. Rendező: Horváth Ádám - Előzene és Rekruta kuplé (Réti József) – „Újonc, újonc, földi kolonc…” - Reinette és Pierre kettőse - jelenet (László Margit, Réti József) – „-A hegedűt, megcsókolnád… a varázshegedű!.../ Bűnös jószág, attól félek, a csapástól megesz a méreg! Add ide hát, hadd törjem össze húrjait… nem kell az ördög muzsikája… összetöröm! Te nyomorult!...” - Mathieu apó dala – Rondó (Bende Zsolt) – „A faluvége hegedűse vagyok réges-rég… tra- lalla-la, itt öröm a tiéd…” Huszka Jenő- Jókai Mór – Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem – a komponista utolsó befejezett alkotása, melynek a Fővárosi Operettszínházban volt a bemutatója, 1955. április 2-án. Nem sokkal később elkészült a daljáték rádiófelvétele: 1955. május 10-én mutatta be a Kossuth Rádió. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Várady László vezényelte. A felvételen közreműködött Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György. Erről a felvételről szólalt meg most az alábbi három részlet: - Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos…/Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj… Doktor úr, a maga szíve sose fáj?” (Csákányi László jól ismert felvételéről csendül fel a dal!) - Erzsók és András vidám kettőse: „… Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen ici-pici csókocskát!...” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) -Judit belépője:”Száll, száll a tavaszi remény” (Petress Zsuzsa) - Béla dala: „Szabadság! Szerelem! E kettő kell nekem!” (Petőfi megzenésített versét Hadics László énekében halljuk) Ezen a héten továbbra is a vendégével, Rák Kati színésznővel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Dankó Rádió stúdiójában. A délelőtti adást 18 órától újra meghallgathatjuk a rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségeken.
2119 Búbánat 2017-06-06 11:04:02
A Dankó Rádió operettműsorában ma Huszka Jenő Lili bárónő (Zempléni Mária és Rozsos István; Lukács Anita; Dancs Annamari és Kerényi Miklós Máté; Benedekffy Katalin és Nyári Zoltán) illetve Lehár Ferenc Giuditta (Korondy György és a Földényi Kórus, MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1965; Zempléni Mária és Korcsmáros Péter ill. Molnár András és Mersei Miklós, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza – 1982) c. operettjéből kaptunk válogatást - a két operett több rádiófelvételéről szerkesztve a felhangzó dalokat, kettősöket. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya ezen a héten Rák Kati színművésznővel beszélget a „Túl az Óperencián” műsorában. A délelőtti adást 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.
A Dankó Rádió operettműsorában ma Huszka Jenő Lili bárónő (Zempléni Mária és Rozsos István; Lukács Anita; Dancs Annamari és Kerényi Miklós Máté; Benedekffy Katalin és Nyári Zoltán) illetve Lehár Ferenc Giuditta (Korondy György és a Földényi Kórus, MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1965; Zempléni Mária és Korcsmáros Péter ill. Molnár András és Mersei Miklós, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza – 1982) c. operettjéből kaptunk válogatást - a két operett több rádiófelvételéről szerkesztve a felhangzó dalokat, kettősöket. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya ezen a héten Rák Kati színművésznővel beszélget a „Túl az Óperencián” műsorában. A délelőtti adást 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.
2118 Momo 2017-06-04 17:08:02 [Válasz erre: 2117 Momo 2017-06-04 17:06:09]
[url]https://en.wikipedia.org/wiki/Th%C3%A9%C3%A2tre_des_Vari%C3%A9t%C3%A9s;Théâtre des Variétés[/url]
[url]https://en.wikipedia.org/wiki/Th%C3%A9%C3%A2tre_des_Vari%C3%A9t%C3%A9s;Théâtre des Variétés[/url]
2117 Momo 2017-06-04 17:06:09
Az ősbemuató helyszíne, az a Varieté Színház (Théâtre des Variétés), melynek [url]http://www.gettyimages.com/detail/news-photo/jean-paul-belmondo-new-owner-of-theatre-des-varietes-in-news-photo/124054600?esource=SEO_GIS_CDN_Redirect;Belmondo[/url] is a tulajdonosa volt 1991 és 2004 között.
Az ősbemuató helyszíne, az a Varieté Színház (Théâtre des Variétés), melynek [url]http://www.gettyimages.com/detail/news-photo/jean-paul-belmondo-new-owner-of-theatre-des-varietes-in-news-photo/124054600?esource=SEO_GIS_CDN_Redirect;Belmondo[/url] is a tulajdonosa volt 1991 és 2004 között.
2116 Búbánat 2017-06-04 16:27:48 [Válasz erre: 112 Búbánat 2008-04-04 23:31:37]
Pontosítás, kiegészítés Kapcs.: 112. sorszám Jacques Offenbach: A szép Heléna /La belle Hélene – Paris, Variétés, 1864. december 17./ Magyarországi bemutató: Budai Népszínház, 1870. Operett három felvonásban A Rádió Dalszínházának bemutatója. Teljes felvétel – magyar nyelven 1965. december 20., Kossuth Rádió 18.58 – 21.52 Szövegét Henry Meilhac és Ludovic Halevy írta Fordította: Fischer Sándor Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond) Menelaus – Melis György (Feleki Kamill) Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi) Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc) Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán) Achilles – Palcsó Sándor ( Kaló Flórián) Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád) Ajax II. – Külkey László (Miklósy György) Philcomus – Pásztor János Euthycles – Andresz Vilmos Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza) Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Parthemis - Gombos Éva (Böröndi Kati) Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika) Rabszolga – Árossy Aladár (Közben szünet: 20.00-tól 20.24-ig Esti Krónika. Sporthírek) RTV Újság – 1965. november 15-21. szám „Néhány napja fejeződtek be Offenbach A szép Heléna című operettjének zenei felvételei a Rádió 6-os stúdiójában. A Rádió, hűen Offenbach szelleméhez, az eredeti darabot mutatja be - Fischer Sándor avatott fordításában , - tehát nem azt az átdolgozott változatot, melyet korábban színházainkban is játszottak.”
Pontosítás, kiegészítés Kapcs.: 112. sorszám Jacques Offenbach: A szép Heléna /La belle Hélene – Paris, Variétés, 1864. december 17./ Magyarországi bemutató: Budai Népszínház, 1870. Operett három felvonásban A Rádió Dalszínházának bemutatója. Teljes felvétel – magyar nyelven 1965. december 20., Kossuth Rádió 18.58 – 21.52 Szövegét Henry Meilhac és Ludovic Halevy írta Fordította: Fischer Sándor Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Horváth Ádám Szereposztás: Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond) Menelaus – Melis György (Feleki Kamill) Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi) Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc) Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán) Achilles – Palcsó Sándor ( Kaló Flórián) Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád) Ajax II. – Külkey László (Miklósy György) Philcomus – Pásztor János Euthycles – Andresz Vilmos Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza) Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Parthemis - Gombos Éva (Böröndi Kati) Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika) Rabszolga – Árossy Aladár (Közben szünet: 20.00-tól 20.24-ig Esti Krónika. Sporthírek) RTV Újság – 1965. november 15-21. szám „Néhány napja fejeződtek be Offenbach A szép Heléna című operettjének zenei felvételei a Rádió 6-os stúdiójában. A Rádió, hűen Offenbach szelleméhez, az eredeti darabot mutatja be - Fischer Sándor avatott fordításában , - tehát nem azt az átdolgozott változatot, melyet korábban színházainkban is játszottak.”
2115 Búbánat 2017-06-03 21:35:06 [Válasz erre: 2033 Búbánat 2017-04-16 21:39:06]
Kapcs.: 2033., 1735., 942. sorszámok A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásnapján Kacsóh Pongrác- Bakonyi Károly-Endrődi József „Rákóczi” daljátékának 1964-es, teljes rádiófelvételéről szólalt meg három részlet – Udvardy Tiborral a címszerepben. Ezen a stúdiófelvételen további kiváló operaénekeseink egész sora működött közre: Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Neményi Lili, Sándor Judit, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Kerekes János vezényletével. A bejátszott részletek zenéit prózában elhangzó dialógusok vezetik fel, melyeket szintén az említett operaénekesek hangján halljuk. A közzétett szereposztásban a kisebb szerepek tolmácsolói: mások mellett Agárdy Gábor, Ambrus András, Horváth Jenő, Kálmán György és Ujlaky László színművészek – csak a dialógusokban volt szerepük az operaénekesek mellett. - Jelenet és „Rákóczi megtérése” , I. felv. – ária: ”Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég…/Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár. Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.”(Udvardy Tibor, km. Palcsó Sándor, Ujlaky László) - Jelenet és Katica dala: „Elment az én rózsám a messzi csatába….” (Andor Éva, km. Agárdy Gábor, Ambrus András) (No.9.) - Jelenet, Rákóczi dala, együttes és kórus, III. felv. (Udvardy Tibor, továbbá Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, ill. Agárdy Gábor, Horváth Jenő, Kálmán György, Ujlaky László és az MRT Énekkara) „…Pro libertate!... Lipót császár nem királyunk! Eb ura fakó!” (No. 14.) Meghallgatván újra ezeket a gyönyörű Kacsóh-dallamokat, előkerestem a korabeli, bemutató-előadásról megjelent kritikát, ami a Pesti Naplóban jelent meg, az 1906. november 21-i számban. Érdemesnek tartom ezt a bírálatot megismertetni a mai olvasóval, ezért teljes terjedelmében idemásolom ennek a szövegét: SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET RÁKÓCZI - A Királyszínház újdonsága – „Egy óriási színpadi siker nimbuszának a terhével léptek ma este ismét a budapesti közönség elé Bakonyi Károly és Kacsoh Pongrác, a háromszáz és egynéhány előadást ért János vitéz szerzői. A siker kötelez. Az olyan kolosszális siker pedig, mint amilyet e két szerző első közös színpadi művével aratott: a közönség felcsigázott várakozására és szigorúságára ad jogosultságot. Akik olyan színpadi sikert arattak, mint a János vitéz szerzői: e sikerre való eleven emlékezés kapcsán jóindulatú elnézésre, jóakaratú vállveregetésre, a magyar szerzők munkájával szemben támasztott igények szokásba vett, szinte törvényszerű lefokozására nem számíthatnak. A siker kötelez és a Királyszínház mai bemutatójának közönsége, velünk együtt, a legnagyobb bizalommal, de egyúttal a legfelfokozottabb ellenőrző, bíráló, sőt akadékoskodó kedvvel nézett a Rákóczi elé. Éppen ezért szenzációs meglepetés volt, hogy a „Rákóczi“ a ma esti premieren nagy és megérdemelt sikert aratott. A János vitéz szerzői külsőségekben zajos, különösen pedig belső tartalmában értékes sikert arattak. Sikerük egyúttal örvendetes fejlődésüket is dicséri: mind a szöveg írója, mind a zene szerzője nem állott meg azon az úton, melyen együtt megindultak, hanem nagy lépéssel haladtak előre. Zenés dráma a Rákóczi, vagy ha jobban tetszik: dráma zenével. Olyan új forma, amelyben a szöveg és a zene egymásért vannak, egymás mellett, együtt szerves, szétbonthatatlan művészi közösségben. A szöveg nem szolgai alárendelése a zenének és a zene nem élénkítője, úgynevezett cicomája a szövegnek. A szöveg és a zene együtt viszi előre a cselekményt, anélkül, hogy egymás rovására dominálnának. Együvé tartoznak, elválaszthatatlanok és ezért a szövegíró és a komponista munkájának hatása egy oszthatatlan sikerben nyilvánul. Az egész Rákóczit és az egész kuruc-korszak tragikumát sikerült adnia Bakonyinak a Rákóczi négy felvonásában. Rákóczi és a kuruc-korszak lelke sugárzik a munkából és ezért egységes a dráma hatása. Részletei, felépítése, epizódjai a fegyelmezett ízlésű színpadi íróra vallanak. Ízlését és mértéktartását mi sem jellemzi ékesebben, mint az, hogy mindvégig el tudta kerülni - a dráma hőse és cselekménye dacára - az üres, lélektelen hazafias puffogtatásokat. Pedig, ami természetes, elejétől végig a hazáról, a szabadságról folyik a szó. De a dráma mozgató erői nem hangos és hazug színpadi kuruckodások, hanem mélységes, érthető és mindenkihez közelálló személyi momentumok. Tagadhatatlan, hogy a mai premier-est közönsége érdeklődésének nagyobb intenzivitásával a Kacsoh Pongrác új munkája felé fordult. Kacsohnak a János vitéz muzsikája olyan népszerűséget szerzett, hogy most már ha nem is rendkívülit, de mindenesetre olyat vártak tőle, mint amilyen a „János vitéz“ zenéje volt. Nos, Kacsoh új művével két meglepetést szerzett nekünk. Az egyik az, hogy a Rákóczi muzsikája teljesen más, mint a János vitézé, a másik, hogy sokkal különb annál. A Rákóczi muzsikája művészibb, öntudatosabb, előkelőbb stílusú és maradandóbb becsű, mint a János vitéz muzsikája. Hogy az újdonságban sikerült jellemezni az igazi Rákóczit és az egész kuruckorszakot, ahhoz a Kacsoh muzsikája legalább olyan mértékben járult hozzá, mint a Bakonyi szövege. A Rákóczi muzsikájában benne sír az ezredéves nagy magyar fájdalom és benne nyugtalankodik a soha ki nem irtható magyar reménykedés... A dalokon elömlik ugyanaz a bensőséges, őszinte lírizálás, amely a János vitéz dalainak adott utolérhetetlen hangulatosságot. Hogy dallamkincsben gazdagodott és hogy ötleteiben és humorában is találékonyabb, előkelőbb lett: azt az első felvonás elmés és hatásos kezdő együttese bizonyítja. Csodálatosan haladt Kacsoh Pongrác első műve óta a hangszerelés művészetében is: zenekara csupa szín, jellemző erő és fordulatosság. A színház minden erejével a két kiváló szerző mellé szegődött, hogy sikerét szolgálja és emelje. Gyönyörű kiállítással, pazar kosztümökkel, hangulatos díszletekkel. A rendezésért és a zenei rész nem kevesebb munkával járó vezetéséért Mérei Adolf rendezőt és Vincze Zsigmond karmestert elismerés illeti. Az előadás női főszerepében egy terjedelmére nem nagy, de határozott talentum után áhítozó szerepben Küry Klára lépett fel, akit a közönség percekig zúgó tüntető tapssal üdvözölt, amikor az első felvonásban a magyar színpadtól való hosszai távollét után eléje lépett. Az ünneplés végigkísérte a művésznő nemes, részleteiben épp úgy mint egészében az igazi tehetség öntudatosságával kidolgozott és megformált alakítását. Kitűnő drámai színésznőnek bizonyult ma este Küry Klára: artisztikus és poétikus meghalási jelenete után a legnagyobb lelkesedéssel nagyon sokszor tapsolták a függöny elé a harmadik felvonás befejeztével. Környey Béla kitűnően személyesítette Rákóczi Ferencet: stílszerű és átgondolt volt az alakítása, különösen az első felvonás nagy jelenetében, amikor Rákóczinak, a császári udvaroncnak lelke átváltozik magyarrá. Ének dolgában pedig a Királyszínház hangóriása ma aratta legnagyobb diadalát. A legőszintébb dicséretet érdemlik Papp Mihály, Csiszér és Sziklai Kornél, aki egyedül képviselte a vidámságot, de felért tízzel, Harmat Ilona, Szentgyörgyi Lenke, Vágó, Horváth, Molnár és Rátkai: valamennyi erősségei az előadásnak. A legnagyobb hatása ma az első felvonásnak volt, mely feltétlenül a legsikerültebb. E felvonás után a szereplők, a két szerzővel tizenötször jelentek meg a közönség előtt. A második felvonás után a szerzőket ötször hívták ki a harmadik után tizenkétszer jelenhettek meg Küry Klárával, aki tengernyi virágot és babért is kapott.” /E. N./
Kapcs.: 2033., 1735., 942. sorszámok A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásnapján Kacsóh Pongrác- Bakonyi Károly-Endrődi József „Rákóczi” daljátékának 1964-es, teljes rádiófelvételéről szólalt meg három részlet – Udvardy Tiborral a címszerepben. Ezen a stúdiófelvételen további kiváló operaénekeseink egész sora működött közre: Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Neményi Lili, Sándor Judit, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Kerekes János vezényletével. A bejátszott részletek zenéit prózában elhangzó dialógusok vezetik fel, melyeket szintén az említett operaénekesek hangján halljuk. A közzétett szereposztásban a kisebb szerepek tolmácsolói: mások mellett Agárdy Gábor, Ambrus András, Horváth Jenő, Kálmán György és Ujlaky László színművészek – csak a dialógusokban volt szerepük az operaénekesek mellett. - Jelenet és „Rákóczi megtérése” , I. felv. – ária: ”Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég…/Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár. Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.”(Udvardy Tibor, km. Palcsó Sándor, Ujlaky László) - Jelenet és Katica dala: „Elment az én rózsám a messzi csatába….” (Andor Éva, km. Agárdy Gábor, Ambrus András) (No.9.) - Jelenet, Rákóczi dala, együttes és kórus, III. felv. (Udvardy Tibor, továbbá Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, ill. Agárdy Gábor, Horváth Jenő, Kálmán György, Ujlaky László és az MRT Énekkara) „…Pro libertate!... Lipót császár nem királyunk! Eb ura fakó!” (No. 14.) Meghallgatván újra ezeket a gyönyörű Kacsóh-dallamokat, előkerestem a korabeli, bemutató-előadásról megjelent kritikát, ami a Pesti Naplóban jelent meg, az 1906. november 21-i számban. Érdemesnek tartom ezt a bírálatot megismertetni a mai olvasóval, ezért teljes terjedelmében idemásolom ennek a szövegét: SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET RÁKÓCZI - A Királyszínház újdonsága – „Egy óriási színpadi siker nimbuszának a terhével léptek ma este ismét a budapesti közönség elé Bakonyi Károly és Kacsoh Pongrác, a háromszáz és egynéhány előadást ért János vitéz szerzői. A siker kötelez. Az olyan kolosszális siker pedig, mint amilyet e két szerző első közös színpadi művével aratott: a közönség felcsigázott várakozására és szigorúságára ad jogosultságot. Akik olyan színpadi sikert arattak, mint a János vitéz szerzői: e sikerre való eleven emlékezés kapcsán jóindulatú elnézésre, jóakaratú vállveregetésre, a magyar szerzők munkájával szemben támasztott igények szokásba vett, szinte törvényszerű lefokozására nem számíthatnak. A siker kötelez és a Királyszínház mai bemutatójának közönsége, velünk együtt, a legnagyobb bizalommal, de egyúttal a legfelfokozottabb ellenőrző, bíráló, sőt akadékoskodó kedvvel nézett a Rákóczi elé. Éppen ezért szenzációs meglepetés volt, hogy a „Rákóczi“ a ma esti premieren nagy és megérdemelt sikert aratott. A János vitéz szerzői külsőségekben zajos, különösen pedig belső tartalmában értékes sikert arattak. Sikerük egyúttal örvendetes fejlődésüket is dicséri: mind a szöveg írója, mind a zene szerzője nem állott meg azon az úton, melyen együtt megindultak, hanem nagy lépéssel haladtak előre. Zenés dráma a Rákóczi, vagy ha jobban tetszik: dráma zenével. Olyan új forma, amelyben a szöveg és a zene egymásért vannak, egymás mellett, együtt szerves, szétbonthatatlan művészi közösségben. A szöveg nem szolgai alárendelése a zenének és a zene nem élénkítője, úgynevezett cicomája a szövegnek. A szöveg és a zene együtt viszi előre a cselekményt, anélkül, hogy egymás rovására dominálnának. Együvé tartoznak, elválaszthatatlanok és ezért a szövegíró és a komponista munkájának hatása egy oszthatatlan sikerben nyilvánul. Az egész Rákóczit és az egész kuruc-korszak tragikumát sikerült adnia Bakonyinak a Rákóczi négy felvonásában. Rákóczi és a kuruc-korszak lelke sugárzik a munkából és ezért egységes a dráma hatása. Részletei, felépítése, epizódjai a fegyelmezett ízlésű színpadi íróra vallanak. Ízlését és mértéktartását mi sem jellemzi ékesebben, mint az, hogy mindvégig el tudta kerülni - a dráma hőse és cselekménye dacára - az üres, lélektelen hazafias puffogtatásokat. Pedig, ami természetes, elejétől végig a hazáról, a szabadságról folyik a szó. De a dráma mozgató erői nem hangos és hazug színpadi kuruckodások, hanem mélységes, érthető és mindenkihez közelálló személyi momentumok. Tagadhatatlan, hogy a mai premier-est közönsége érdeklődésének nagyobb intenzivitásával a Kacsoh Pongrác új munkája felé fordult. Kacsohnak a János vitéz muzsikája olyan népszerűséget szerzett, hogy most már ha nem is rendkívülit, de mindenesetre olyat vártak tőle, mint amilyen a „János vitéz“ zenéje volt. Nos, Kacsoh új művével két meglepetést szerzett nekünk. Az egyik az, hogy a Rákóczi muzsikája teljesen más, mint a János vitézé, a másik, hogy sokkal különb annál. A Rákóczi muzsikája művészibb, öntudatosabb, előkelőbb stílusú és maradandóbb becsű, mint a János vitéz muzsikája. Hogy az újdonságban sikerült jellemezni az igazi Rákóczit és az egész kuruckorszakot, ahhoz a Kacsoh muzsikája legalább olyan mértékben járult hozzá, mint a Bakonyi szövege. A Rákóczi muzsikájában benne sír az ezredéves nagy magyar fájdalom és benne nyugtalankodik a soha ki nem irtható magyar reménykedés... A dalokon elömlik ugyanaz a bensőséges, őszinte lírizálás, amely a János vitéz dalainak adott utolérhetetlen hangulatosságot. Hogy dallamkincsben gazdagodott és hogy ötleteiben és humorában is találékonyabb, előkelőbb lett: azt az első felvonás elmés és hatásos kezdő együttese bizonyítja. Csodálatosan haladt Kacsoh Pongrác első műve óta a hangszerelés művészetében is: zenekara csupa szín, jellemző erő és fordulatosság. A színház minden erejével a két kiváló szerző mellé szegődött, hogy sikerét szolgálja és emelje. Gyönyörű kiállítással, pazar kosztümökkel, hangulatos díszletekkel. A rendezésért és a zenei rész nem kevesebb munkával járó vezetéséért Mérei Adolf rendezőt és Vincze Zsigmond karmestert elismerés illeti. Az előadás női főszerepében egy terjedelmére nem nagy, de határozott talentum után áhítozó szerepben Küry Klára lépett fel, akit a közönség percekig zúgó tüntető tapssal üdvözölt, amikor az első felvonásban a magyar színpadtól való hosszai távollét után eléje lépett. Az ünneplés végigkísérte a művésznő nemes, részleteiben épp úgy mint egészében az igazi tehetség öntudatosságával kidolgozott és megformált alakítását. Kitűnő drámai színésznőnek bizonyult ma este Küry Klára: artisztikus és poétikus meghalási jelenete után a legnagyobb lelkesedéssel nagyon sokszor tapsolták a függöny elé a harmadik felvonás befejeztével. Környey Béla kitűnően személyesítette Rákóczi Ferencet: stílszerű és átgondolt volt az alakítása, különösen az első felvonás nagy jelenetében, amikor Rákóczinak, a császári udvaroncnak lelke átváltozik magyarrá. Ének dolgában pedig a Királyszínház hangóriása ma aratta legnagyobb diadalát. A legőszintébb dicséretet érdemlik Papp Mihály, Csiszér és Sziklai Kornél, aki egyedül képviselte a vidámságot, de felért tízzel, Harmat Ilona, Szentgyörgyi Lenke, Vágó, Horváth, Molnár és Rátkai: valamennyi erősségei az előadásnak. A legnagyobb hatása ma az első felvonásnak volt, mely feltétlenül a legsikerültebb. E felvonás után a szereplők, a két szerzővel tizenötször jelentek meg a közönség előtt. A második felvonás után a szerzőket ötször hívták ki a harmadik után tizenkétszer jelenhettek meg Küry Klárával, aki tengernyi virágot és babért is kapott.” /E. N./
2114 Búbánat 2017-06-02 21:37:02 [Válasz erre: 113 Búbánat 2008-04-04 23:32:26]
Kapcs.: 113. sorszám Szőnyi Erzsébet: Száz cifra ködmön - zenés játék A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. december 4., Kossuth Rádió 20.30 - 22.00 Szövegét Mikszáth Kálmán ötletéből írta: Benedek András Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: Balassa báró – Palócz László Krisztina – Neményi Lili Kripuska Dániel – Palcsó Sándor Péri Judit – Andor Éva Fruzsina – Komlóssy Erzsébet Petrás Sámuel – Katona Lajos László Endre rendező: „Kivel töltötte Balassa báró a száz cifra ködmön árán vásárolt száz szerelmes éjszakát? Ez a kérdés válaszolatlan marad Mikszáthnál is és a Rádió Dalszínházának új darabja sem ad rá teljes bizonyossággal választ. Hallgassa meg és döntsön a kedves Hallgató! Döntésében segítségére siet majd Benedek András szellemes átdolgozása, Szőnyi Erzsébet hangulatos és a cselekményt hűségesen szolgáló modern muzsikája – no és nem utolsósorban a hat szereplő. Róluk csak annyit, hogy a Magyar Állami Operaház hat népszerű művésze nagyszerűen komédiázott a nem könnyű prózai szerepekben. A felvételek során ez jelentette nekem, a prózai rendezőnek a legkellemesebb meglepetést. Tettem is magamnak egy ígéretet: az általam rendezendő legközelebbi rádiójátékban Komlóssy Erzsébet és társai játsszák majd a szerepeket…”
Kapcs.: 113. sorszám Szőnyi Erzsébet: Száz cifra ködmön - zenés játék A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. december 4., Kossuth Rádió 20.30 - 22.00 Szövegét Mikszáth Kálmán ötletéből írta: Benedek András Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: Balassa báró – Palócz László Krisztina – Neményi Lili Kripuska Dániel – Palcsó Sándor Péri Judit – Andor Éva Fruzsina – Komlóssy Erzsébet Petrás Sámuel – Katona Lajos László Endre rendező: „Kivel töltötte Balassa báró a száz cifra ködmön árán vásárolt száz szerelmes éjszakát? Ez a kérdés válaszolatlan marad Mikszáthnál is és a Rádió Dalszínházának új darabja sem ad rá teljes bizonyossággal választ. Hallgassa meg és döntsön a kedves Hallgató! Döntésében segítségére siet majd Benedek András szellemes átdolgozása, Szőnyi Erzsébet hangulatos és a cselekményt hűségesen szolgáló modern muzsikája – no és nem utolsósorban a hat szereplő. Róluk csak annyit, hogy a Magyar Állami Operaház hat népszerű művésze nagyszerűen komédiázott a nem könnyű prózai szerepekben. A felvételek során ez jelentette nekem, a prózai rendezőnek a legkellemesebb meglepetést. Tettem is magamnak egy ígéretet: az általam rendezendő legközelebbi rádiójátékban Komlóssy Erzsébet és társai játsszák majd a szerepeket…”
2113 Búbánat 2017-06-01 23:45:53 [Válasz erre: 60 Búbánat 2008-03-17 23:45:53]
Kapcs. 60. sorszám Kiegészítések Farkas Ferenc–Baróti Géza–Dékány András– Dalos László: Zeng az erdő „Bemutatjuk új rádiófelvételünket” 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00 A Csínom Palkó sikeres bemutatója után, ugyancsak a Rádió felkérésére, a következő évben írta Farkas Ferenc ezt a daljátékát (mely szintén később színpadi változatot is nyert). Az 1951-es rádiófelvételen a két főszerep énekszólamát Zentay Anna és Sárdy János énekelte, de a felvételen hallhattuk még Bikády György, Gózon Gyula, Kiss Manyi és Melis György énekhangját is, Vaszy Viktor vezényelte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust. . Az átdolgozott, 1965-ös rádióváltozat bemutatójához a keretjátékot írta: Baróti Géza Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szerkesztő: Bitó Pál A szereposztásból: Özv. Balla Mártonné – Kiss Manyi Marci, a fia – Palcsó Sándor Bözsi, a lánya – Komlóssy Erzsébet Nemes Bori – László Margit Kernács professzor: Csákányi László Parádi Pál – Palócz László A daljáték kedves dalaiból néhányat említek itt: - Marci belépője (No.2.) „Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…” (Palcsó Sándor) - Marci és Bori szerelmi duettje (László Margit, Palcsó Sándor) „Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!” - Marci dala (No.20): „Búcsúlevél ez…” (Palcsó Sándor) - Bori dala: „Árva a madár, párja ha elszáll…” (László Margit) - Bori dala – Mókus-dal: „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e jópajtásom…/Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás” (László Margit) - Fütty-dal: „Csupa virág ez a világ, jó barátaim: a füvek, a fák…” - Vidorka Mátyás bujdosó-dala: „Bükk és Bakony tája, és az ékes Mátra, századoknak harcán át szegény bujdosóknak, holtbiztos tanyája…/ Erdő-erdő, sűrű a rengeteg, hej, de sokat bujdostam tebenned!” (Palócz László és énekkar) - Kisvasút-dal: „Van nekünk egy mozdonyunk, róla szól a mi dalunk…” - Kettős: „Holdas éjjel” (László Margit, Palcsó Sándor) - Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse: „Hogyha egyszer ketten öregek táncra perdülünk…” (Kiss Manyi, Csákányi László)
Kapcs. 60. sorszám Kiegészítések Farkas Ferenc–Baróti Géza–Dékány András– Dalos László: Zeng az erdő „Bemutatjuk új rádiófelvételünket” 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00 A Csínom Palkó sikeres bemutatója után, ugyancsak a Rádió felkérésére, a következő évben írta Farkas Ferenc ezt a daljátékát (mely szintén később színpadi változatot is nyert). Az 1951-es rádiófelvételen a két főszerep énekszólamát Zentay Anna és Sárdy János énekelte, de a felvételen hallhattuk még Bikády György, Gózon Gyula, Kiss Manyi és Melis György énekhangját is, Vaszy Viktor vezényelte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust. . Az átdolgozott, 1965-ös rádióváltozat bemutatójához a keretjátékot írta: Baróti Géza Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Rácz György Szerkesztő: Bitó Pál A szereposztásból: Özv. Balla Mártonné – Kiss Manyi Marci, a fia – Palcsó Sándor Bözsi, a lánya – Komlóssy Erzsébet Nemes Bori – László Margit Kernács professzor: Csákányi László Parádi Pál – Palócz László A daljáték kedves dalaiból néhányat említek itt: - Marci belépője (No.2.) „Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…” (Palcsó Sándor) - Marci és Bori szerelmi duettje (László Margit, Palcsó Sándor) „Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!” - Marci dala (No.20): „Búcsúlevél ez…” (Palcsó Sándor) - Bori dala: „Árva a madár, párja ha elszáll…” (László Margit) - Bori dala – Mókus-dal: „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e jópajtásom…/Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás” (László Margit) - Fütty-dal: „Csupa virág ez a világ, jó barátaim: a füvek, a fák…” - Vidorka Mátyás bujdosó-dala: „Bükk és Bakony tája, és az ékes Mátra, századoknak harcán át szegény bujdosóknak, holtbiztos tanyája…/ Erdő-erdő, sűrű a rengeteg, hej, de sokat bujdostam tebenned!” (Palócz László és énekkar) - Kisvasút-dal: „Van nekünk egy mozdonyunk, róla szól a mi dalunk…” - Kettős: „Holdas éjjel” (László Margit, Palcsó Sándor) - Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse: „Hogyha egyszer ketten öregek táncra perdülünk…” (Kiss Manyi, Csákányi László)
2112 Búbánat 2017-05-31 22:01:49
Kapcs.: 1669., 1143., 141., 70. sorszámokhoz Leo Fall: Sztambul rózsája „A Rádió új stúdiófelvételének bemutatója” 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 -22.00 Szövegét Julius Brammer és Alfred Grünwald írta. Fordította: Gábor Andor A verseket átdolgozta: Szabó Miklós A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: László Endre Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Kamek pasa – Zách János (pózai szerep) Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit) Midili Hanum, Kondzsa barátnője – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Madame Desiré, Kondzsa társalkodónője – Kiss Manyi (prózai szerep) Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János) Müller, kereskedő – Várhelyi Endre Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László) Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor (prózai szerep) „Negyvenhárom éves volt Leo Fall, amikor megkomponálta ezt az ötödik operettjét. Már túl volt Az elvált asszony világsikerén, de még előtte mesterművének,a Pompadournak. Az olmützi származású bécsi operettszerző nemcsak dallaminvenciójával tűnt fel, hanem komponálási, technikai biztonságával, zenekari hozzáértésével is, amit a bécsi konzervatórium elvégzése után a berlini, hamburgi, kölni karmesteri múltja alapozott meg. Kivételes egyéni teljesítménye például a kétszemélyes operettfinálé , amelyből kettőt is találunk a Sztambul rózsájában. Ez még ritka volt az operettszínpadokon 1916-ban, amikor Fall operettje Bécsben premierre került. Rövidesen nálunk is bemutatták a nagy operett-négyessel: Kosáry Emmivel, Lábass Jucival, Király Ernővel és Rátkai Mártonnal a főszerepben, hatalmas sikerrel, a hajdani Király Színházban.” (RTV Újság)
Kapcs.: 1669., 1143., 141., 70. sorszámokhoz Leo Fall: Sztambul rózsája „A Rádió új stúdiófelvételének bemutatója” 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 -22.00 Szövegét Julius Brammer és Alfred Grünwald írta. Fordította: Gábor Andor A verseket átdolgozta: Szabó Miklós A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő Vezényel: Sebestyén András Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: László Endre Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Kamek pasa – Zách János (pózai szerep) Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit) Midili Hanum, Kondzsa barátnője – Koltay Valéria (Örkényi Éva) Madame Desiré, Kondzsa társalkodónője – Kiss Manyi (prózai szerep) Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János) Müller, kereskedő – Várhelyi Endre Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László) Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor (prózai szerep) „Negyvenhárom éves volt Leo Fall, amikor megkomponálta ezt az ötödik operettjét. Már túl volt Az elvált asszony világsikerén, de még előtte mesterművének,a Pompadournak. Az olmützi származású bécsi operettszerző nemcsak dallaminvenciójával tűnt fel, hanem komponálási, technikai biztonságával, zenekari hozzáértésével is, amit a bécsi konzervatórium elvégzése után a berlini, hamburgi, kölni karmesteri múltja alapozott meg. Kivételes egyéni teljesítménye például a kétszemélyes operettfinálé , amelyből kettőt is találunk a Sztambul rózsájában. Ez még ritka volt az operettszínpadokon 1916-ban, amikor Fall operettje Bécsben premierre került. Rövidesen nálunk is bemutatták a nagy operett-négyessel: Kosáry Emmivel, Lábass Jucival, Király Ernővel és Rátkai Mártonnal a főszerepben, hatalmas sikerrel, a hajdani Király Színházban.” (RTV Újság)
2111 Búbánat 2017-05-31 11:05:53
Két Lehár-operett részleteinek a bemutatójára került sor Magyar Rádióban 1965-ben „Bemutatjuk új felvételeinket” 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05-15.15 I. Frasquita - keresztmetszet Magyar szöveg: Harsányi Zsolt után Dalos László Km.: Orosz Júlia, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László, Udvardy Tibor A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli. - Előjáték - Cigánykórus és Frasquita belépője az 1. felvonásból „„ Szóljon tehát, ki volt az a barát? Most lássam, hogy a két szemét rögtön kiássam!... /- Mert olyan férfi nincs a földtekén, akivel győzni ne tudnék könnyedén. /- Csókodért éget a láz….jobb, ha elkerülsz, vigyázz!.../- …Vigyázz! A pusztulás, a romlás a vég!. Szívemben vágy van. Akarod tudni rejtekhelyéhez miképpen fogsz jutni?... / - Csókodért éget a láz….jobb, ha elkerülsz, vigyázz!” (Orosz Júlia, énekkar) - Frasquita dala az 1. felvonásból „ Szívemben holnapra ki lehet, aki mikor ölelem, mindent elfelejt…” (Orosz Júlia) - Frasquita és Armand szerelmi kettőse a 2. felvonásból…” - Csak szó, csak szó, oly sok a szó, de rajtam nem fog ki egy sem…/ - Miért éppen engem, ott a sok gyönyörű lány? Mondja meg, hogy miért talált egyenesen rám?.../ - Várni Rád, míg a lelkemben láz lángja ég…Várni Rád, drága, kedves személy! (Orosz Júlia. Udvardy Tibor) - Armand dala a 2. felvonásból: „„Kicsikém, ne tétovázz, szűk utcában kicsi ház, oly régóta vár, hogy jössz-e már?” (Udvardy Tibor) - Hármas: „Táncolj szaporán, ez ma a módi! - Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz! Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz!…..- Ez csak jólesik, főként sikk. Ez csak jólesik, főként sikk…. – Ha lépted megtanultad, ez az új tánc, sosem untat. – Mit is táncolunk itt meg ott? - Csak foxtrottot! – Ilyet lejt ma a Hottentotta, aki tudja, mi a kotta….” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László) II. A kék mazur –részletek Magyar szöveg: Zágon István – Dalos László Km. Koltay Valéria, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli. - Közzene és dal: „Fáj a szívem érted, dalom is oly bús, mert sehol nem talál…/Jöjj, veled álmodom én….szenvedély, mi bennem él…. férfiszív, mely csupa forró vágy, kedves, jöjj, várjál rám!” (Udvardy Tibor) - Keringő (MRT Szimfonikus Zenekara) - Blanka és Julian szerelmi kettőse: „Gyere velem, vár egy ország…/Ez a szép kis medaillon…Te drága, csacsi kicsi asszony… Súgok most egy csudajót….hívlak, jöjj velem…” (Németh Maria, Udvardy Tibor) - Gretl és Muki vidám kettőse: „Férjül veszlek, kicsi violám, beköti a fejedet a lány. Neki senki nem kell, csakis ez az ember, te leszel a párocskám! /Hölgyem, én édes, hölgyem…” (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert) - Blanka és Julian második szerelmi kettőse:„Zeng a tündér, szép mazúr, ellenállhatatlanul. Csak te leszel a párom, így való lesz az álmom…/ Ezt a régi táncot egy leánnyal táncoljuk már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor) - Gretl és Muki második vidám kettőse (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert)
Két Lehár-operett részleteinek a bemutatójára került sor Magyar Rádióban 1965-ben „Bemutatjuk új felvételeinket” 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05-15.15 I. Frasquita - keresztmetszet Magyar szöveg: Harsányi Zsolt után Dalos László Km.: Orosz Júlia, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László, Udvardy Tibor A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli. - Előjáték - Cigánykórus és Frasquita belépője az 1. felvonásból „„ Szóljon tehát, ki volt az a barát? Most lássam, hogy a két szemét rögtön kiássam!... /- Mert olyan férfi nincs a földtekén, akivel győzni ne tudnék könnyedén. /- Csókodért éget a láz….jobb, ha elkerülsz, vigyázz!.../- …Vigyázz! A pusztulás, a romlás a vég!. Szívemben vágy van. Akarod tudni rejtekhelyéhez miképpen fogsz jutni?... / - Csókodért éget a láz….jobb, ha elkerülsz, vigyázz!” (Orosz Júlia, énekkar) - Frasquita dala az 1. felvonásból „ Szívemben holnapra ki lehet, aki mikor ölelem, mindent elfelejt…” (Orosz Júlia) - Frasquita és Armand szerelmi kettőse a 2. felvonásból…” - Csak szó, csak szó, oly sok a szó, de rajtam nem fog ki egy sem…/ - Miért éppen engem, ott a sok gyönyörű lány? Mondja meg, hogy miért talált egyenesen rám?.../ - Várni Rád, míg a lelkemben láz lángja ég…Várni Rád, drága, kedves személy! (Orosz Júlia. Udvardy Tibor) - Armand dala a 2. felvonásból: „„Kicsikém, ne tétovázz, szűk utcában kicsi ház, oly régóta vár, hogy jössz-e már?” (Udvardy Tibor) - Hármas: „Táncolj szaporán, ez ma a módi! - Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz! Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz!…..- Ez csak jólesik, főként sikk. Ez csak jólesik, főként sikk…. – Ha lépted megtanultad, ez az új tánc, sosem untat. – Mit is táncolunk itt meg ott? - Csak foxtrottot! – Ilyet lejt ma a Hottentotta, aki tudja, mi a kotta….” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László) II. A kék mazur –részletek Magyar szöveg: Zágon István – Dalos László Km. Koltay Valéria, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli. - Közzene és dal: „Fáj a szívem érted, dalom is oly bús, mert sehol nem talál…/Jöjj, veled álmodom én….szenvedély, mi bennem él…. férfiszív, mely csupa forró vágy, kedves, jöjj, várjál rám!” (Udvardy Tibor) - Keringő (MRT Szimfonikus Zenekara) - Blanka és Julian szerelmi kettőse: „Gyere velem, vár egy ország…/Ez a szép kis medaillon…Te drága, csacsi kicsi asszony… Súgok most egy csudajót….hívlak, jöjj velem…” (Németh Maria, Udvardy Tibor) - Gretl és Muki vidám kettőse: „Férjül veszlek, kicsi violám, beköti a fejedet a lány. Neki senki nem kell, csakis ez az ember, te leszel a párocskám! /Hölgyem, én édes, hölgyem…” (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert) - Blanka és Julian második szerelmi kettőse:„Zeng a tündér, szép mazúr, ellenállhatatlanul. Csak te leszel a párom, így való lesz az álmom…/ Ezt a régi táncot egy leánnyal táncoljuk már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor) - Gretl és Muki második vidám kettőse (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert)
2110 smaragd 2017-05-31 09:45:22 [Válasz erre: 2108 Búbánat 2017-05-30 22:54:43]
A Kemény Egon emlékműsorok sugárzásának időpontjai a Rádióújságban is megtalálhatók, úgy ahogy pontosan bejegyeztem. Ruitner Sándor a 100. születésnap évfordulójához igazította a zenei válogatással készített összeállítást, időtartama 1-1 óra. A "Májusfa keringő"-vel kezdődik és ismerteti "az első mai rádió-nagyoperett" történetét, végigvezeti a hallgatót Kemény Egon Bécsből indult zenei pályáján, kiemelve és bemutatva színpadi nagyoperett-, valamint rádióoperettjei- és daljátékai sikereit, amelyeket Ruitner Sándor zenei rendezővel készített. A későbbiek folyamán visszatérek erre a műsorra, az elhangzott és ismertetett Kemény-művekre.
A Kemény Egon emlékműsorok sugárzásának időpontjai a Rádióújságban is megtalálhatók, úgy ahogy pontosan bejegyeztem. Ruitner Sándor a 100. születésnap évfordulójához igazította a zenei válogatással készített összeállítást, időtartama 1-1 óra. A "Májusfa keringő"-vel kezdődik és ismerteti "az első mai rádió-nagyoperett" történetét, végigvezeti a hallgatót Kemény Egon Bécsből indult zenei pályáján, kiemelve és bemutatva színpadi nagyoperett-, valamint rádióoperettjei- és daljátékai sikereit, amelyeket Ruitner Sándor zenei rendezővel készített. A későbbiek folyamán visszatérek erre a műsorra, az elhangzott és ismertetett Kemény-művekre.
2109 Búbánat 2017-05-30 23:10:36 [Válasz erre: 2101 Búbánat 2017-05-30 12:26:20]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=ECHFVA3IiqY; Ruitner Sándor emlékére – „Sárdy János 100 éve született” [/url] Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből: Sárdy János Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. május 30. A műsorban elhangzott zeneszámok között ez a duett is felcsendült: Polgár Tibor: Lepecsételt asszony – Szerelmi kettős (Házy Erzsébet - Sárdy János) „Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor perdül a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér/Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap, délben is várom, szomjazom a csókjaidat, szeretlek este csillagos, forró éjjelen, szerelmem megbolondul, mert végtelen, jobban szeretlek, mint az életem… (1962) Ruitner Sándor visszaemlékezése e zenés darab rádiófelvételén történtekre „Amikor e darab felvétele előtt a szereposztást terveztettük, mindenki tisztában volt azzal, hogy Házy Erzsi és Sárdy János között korántsem felhőtlen a kapcsolat. Két generáció, két különleges sztárjának közös produkciói alkalmával mindig ott lebegett egy fajta feszültség, ami bármelyik pillanatban - különösen Házy Erzsébet részéről - robbanással fenyegetett. Jancsi csendes mosollyal reagálta le a villámlásos pillanatokat, több évtizedes pályája során hozzászokott a szopráncsillagok effajta felizzásához. Neki megvolt a maga pontos, precíz életrendje, s abból jottányit sem engedve, általában ő maradt a győztes. Amikor pedig a Lepecsételt asszony esetében ez sem segített, ott volt a zeneszerző, Polgár Tibor, aki hihetetlen türelemmel úgy csiszolta össze a közönség két kedvencének produkcióját, hogy mindhárman a korszak egyik jelentős sikerét mondhatták magukénak. S ha most visszagondolok arra, hogy Sárdy Jancsi és Polgár Tibor ekkor 55 évesen - hiszen néhány hónapnyi különbséggel egykorúak voltak - mennyi türelemmel viselte el annak a Házy Erzsinek a szeszélyeit, aki gyerekük lehetett volna, akkor akaratlanul is arra kell gondolnom, hogy a fantasztikusan tehetséges szopránnak milyen rövidre szabta pályáját a sors. Csak 53 évig tündökölhetett üstökösként a zenés színházak egén.”
[url] https://www.youtube.com/watch?v=ECHFVA3IiqY; Ruitner Sándor emlékére – „Sárdy János 100 éve született” [/url] Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből: Sárdy János Írta és összeállította: Ruitner Sándor Km. Török Annamária Szerkesztő: Schubert Ferenc Adásnap: 2007. május 30. A műsorban elhangzott zeneszámok között ez a duett is felcsendült: Polgár Tibor: Lepecsételt asszony – Szerelmi kettős (Házy Erzsébet - Sárdy János) „Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor perdül a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér/Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap, délben is várom, szomjazom a csókjaidat, szeretlek este csillagos, forró éjjelen, szerelmem megbolondul, mert végtelen, jobban szeretlek, mint az életem… (1962) Ruitner Sándor visszaemlékezése e zenés darab rádiófelvételén történtekre „Amikor e darab felvétele előtt a szereposztást terveztettük, mindenki tisztában volt azzal, hogy Házy Erzsi és Sárdy János között korántsem felhőtlen a kapcsolat. Két generáció, két különleges sztárjának közös produkciói alkalmával mindig ott lebegett egy fajta feszültség, ami bármelyik pillanatban - különösen Házy Erzsébet részéről - robbanással fenyegetett. Jancsi csendes mosollyal reagálta le a villámlásos pillanatokat, több évtizedes pályája során hozzászokott a szopráncsillagok effajta felizzásához. Neki megvolt a maga pontos, precíz életrendje, s abból jottányit sem engedve, általában ő maradt a győztes. Amikor pedig a Lepecsételt asszony esetében ez sem segített, ott volt a zeneszerző, Polgár Tibor, aki hihetetlen türelemmel úgy csiszolta össze a közönség két kedvencének produkcióját, hogy mindhárman a korszak egyik jelentős sikerét mondhatták magukénak. S ha most visszagondolok arra, hogy Sárdy Jancsi és Polgár Tibor ekkor 55 évesen - hiszen néhány hónapnyi különbséggel egykorúak voltak - mennyi türelemmel viselte el annak a Házy Erzsinek a szeszélyeit, aki gyerekük lehetett volna, akkor akaratlanul is arra kell gondolnom, hogy a fantasztikusan tehetséges szopránnak milyen rövidre szabta pályáját a sors. Csak 53 évig tündökölhetett üstökösként a zenés színházak egén.”
