1905 smaragd 2017-02-05 14:48:09 [Válasz erre: 1904 Búbánat 2017-02-05 12:22:57]
KEMÉNY EGON - Békés István: " Szabad szivek" (1960) Operett 2 részben, színpadi változat Regényes daljáték, rádióváltozat, cca 120' A darabot körülvevő hallgatásnak szerzői oka volt, Békés István részéről indult el, úgy tűnik, még mindig tart.... Az idézett újságcikkekben Kemény Egon zenéjével mondta el a feltett kérdésekre a választ - stílszerűen és egyben finoman... Úgy hallottam, már korábban is bejegyeztem, hogy Sándor Judit nagyon kedvelte ennek a daljátéknak a zenéjét, benne szerepét, és aggódott a felvétel sorsa miatt, még évtizedekkel később is. A címlapképet én is ismerem, sokat igérő felvétel a darabról a fiatal Sándor Judittal és Bende Zsolttal. Majd visszatérek ennek a darabnak az ismertetésére.
KEMÉNY EGON - Békés István: " Szabad szivek" (1960) Operett 2 részben, színpadi változat Regényes daljáték, rádióváltozat, cca 120' A darabot körülvevő hallgatásnak szerzői oka volt, Békés István részéről indult el, úgy tűnik, még mindig tart.... Az idézett újságcikkekben Kemény Egon zenéjével mondta el a feltett kérdésekre a választ - stílszerűen és egyben finoman... Úgy hallottam, már korábban is bejegyeztem, hogy Sándor Judit nagyon kedvelte ennek a daljátéknak a zenéjét, benne szerepét, és aggódott a felvétel sorsa miatt, még évtizedekkel később is. A címlapképet én is ismerem, sokat igérő felvétel a darabról a fiatal Sándor Judittal és Bende Zsolttal. Majd visszatérek ennek a darabnak az ismertetésére.
1904 Búbánat 2017-02-05 12:22:57 [Válasz erre: 130 Búbánat 2008-04-08 00:40:40]
Kiegészítés és pontosítás a 130. sorszám alatti beírásomhoz: A Rádió Dalszínháza 1960. március 26-án (Kossuth Rádió, 18.45 – 21.40 – közben a szünetben Esti Krónika 20.15-20.45) mutatta be Kemény Egon "Szabad szívek" új rádióoperettjét. Szövegét és verseit Békés István írta. A teljes szereposztás mellett a karmester (Lehel György), a zenei rendező (Ruitner Sándor) és a rendező (Cserés Miklós dr.) személyét is feltüntettem. Most rátaláltam a „romantikus daljáték” korabeli rádió-bemutatójának előzeteséről olvasható anyagokra: 1. A Rádióújság 1960. március 14-20. számának címlapfotója: Sándor Judit és Bende Zsolt operaénekesek a rádióstúdió mikrofonja előtt, kezükben kotta: a „Szabad szívek” daljáték- újdonság zenei felvétele. A rádióoperett a közelgő Rádiójáték Fesztivál egyik bemutatója lesz. 2. Az 1960. március 26-i adásnapon, a szereposztás, az alkotók és közreműködők ismertetése alatt olvasható figyelemfelkeltő ajánlás a műsorújságban: "„A szabad szívek” az első daljáték, mely hazánk felszabadulásából meríti tárgyát. A Szovjet Hadsereghez átszökött kommunista nyomdász és a magyar származású szovjet orvosnő gránátok robbanása közt kezdődő szerelmén keresztül újból átéljük a szabad élet felé tett első botladozó lépéseket. Tiszta szívű embereket ismerünk meg, akik éjt nappallá téve dolgoznak a romok között az új Magyarország megteremtéséért." Áthozom ide az „Operett, mint színpadi műfaj” topicból a 2.682. sz. beírásomat: Az 1960. év egyik rádió dalszínházi bemutatója volt Kemény Egon manapság szinte ismeretlen szerzeménye: „Szabad szívek” – regényes daljáték. Az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topic 130. sorszáma alatt leírtam a darab rádiófelvételének szereposztását, feltüntettem az alkotókat, munkatársakat, közreműködőket. Ezek a dokumentum-adatok a következők: Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek /Regényes daljáték két részben/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40 Vezényel: Lehel György Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa) András – Bende Zsolt (Benkő Gyula) Sári – Zentay Anna Gyuri: Bikády György Gabi – Rafael Márta Tapsi – Horváth Tivadar Juliska néni – Fónay Márta Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő Ványa – Agárdy Gábor Dagi – Suka Sándor Öreg Bige – Gonda György Csige Bálint – Makláry János Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András Az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában olvastam most arról, hogy ezt a daljátékot a rádiófelvételt követően színpadra állította két vidéki színház: „Daljáték a felszabadulásról” /-NŐ-/ „Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a Debreceni Csokonai Színház felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján bemutatja a Szabad szívek című romantikus daljátékot. Az új magyar zenés darab szövegkönyvét és verseit Békés István, muzsikáját Kemény Egon írta. A két szerző az újságíró kérdéseinek kereszttüzében válaszol a feltett kérdésekre. Békés István a darab tartalmáról ezeket mondja: - A daljáték, melynek történelmi háttere a felszabadulás, Debrecenben és a környékén játszódik, 1944 október derekától 1945 május 8-ig. Meséje a történelmi események emlékét idézi, ám ezen belül emberi érzelmek színes szőttese. Egy fiatal ember, Arató András, akinek a haladó mozgalmakban való részvétele miatt szöknie kellett a nácik elől, találkozik egy fiatal szovjet orvosnővel, Glóriával, aki magyar szülők gyermekeként a Szovjetunióban született. Az egymás iránt fellángoló forró érzelmeik és azok az akadályok, amiket a történelem parancsa és a társadalmi bonyodalmak állítanak kibontakozó szerelmük elé – ezeken a motívumokon át szövődik a történet a boldog kifejlődés felé. Természetesen sok kedves és vidám figura, fontos mellékcselekmény, rengeteg jellegzetes és sajátos helyzet színesíti a történetet, amely a romantika hangján valóságos embereket, valóságos életet igyekszik megszólaltatni. A nagy szenvedélyek daljátéki pátoszán kívül bőven kap helyet a szatíra, a mókás dal, a tánc is. Békés István szavait aláfesti és kiegészíti a zongoránál ülő zeneszerző muzsikája: néhány slágerelőjelű dal, áradóan szárnyaló duett és vígoperai méretű kórusrészlet. Kemény Egon tehát kompozícióival válaszol kérdéseinkre. A vaskos partitúra titkáról: sikert remél-e a szerzőpár – egy modern ritmikájú tánckettős a válasz. A Szabad szívek színpadi díszbemutatója április 4-én lesz a darab eseményeinek színhelyén: Debrecenben. Ugyancsak ünnepi külsőségek között fog lezajlani májusban a Miskolci Nemzeti Színház-beli bemutató is. A színpadi bemutatókat a Szabad szívek március 26-i rádióváltozatának bemutatása előzi meg.” Ezt az ismertetőt elolvasva kedvet kaphatunk megismerni a darab ének-zenei felvételét. Talán nem lehetetlen a hanganyagot fellelni a Rádió archívumában! Érdemesnek találom a Dankó Rádió zenei kínálatának „operett-gazdája”, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető figyelmébe ajánlani a nevezett Kemény Egon- daljáték-különlegességet; talán olvassa ezt a beírásom, és kedvet kap a rádió hangarchívumában kutatni a „Szabad szívek” rádiófelvétele után. Jó lenne a daljáték hangfelvételéről néhány szép zenei részletet megismernünk! Kemény Egon híres alkotásainak (pld. Hatvani diákjai; Valahol Délen; Komáromi menyasszony; A messzetűnt kedves) fülbemászó zenéje, dallamai ismeretében bizonyára érdeklődés mutatkozna e mára elfelejtett (?) daljáték – ha nem is a szüzséje – zenéje, énekszámai, melódiái iránt.
Kiegészítés és pontosítás a 130. sorszám alatti beírásomhoz: A Rádió Dalszínháza 1960. március 26-án (Kossuth Rádió, 18.45 – 21.40 – közben a szünetben Esti Krónika 20.15-20.45) mutatta be Kemény Egon "Szabad szívek" új rádióoperettjét. Szövegét és verseit Békés István írta. A teljes szereposztás mellett a karmester (Lehel György), a zenei rendező (Ruitner Sándor) és a rendező (Cserés Miklós dr.) személyét is feltüntettem. Most rátaláltam a „romantikus daljáték” korabeli rádió-bemutatójának előzeteséről olvasható anyagokra: 1. A Rádióújság 1960. március 14-20. számának címlapfotója: Sándor Judit és Bende Zsolt operaénekesek a rádióstúdió mikrofonja előtt, kezükben kotta: a „Szabad szívek” daljáték- újdonság zenei felvétele. A rádióoperett a közelgő Rádiójáték Fesztivál egyik bemutatója lesz. 2. Az 1960. március 26-i adásnapon, a szereposztás, az alkotók és közreműködők ismertetése alatt olvasható figyelemfelkeltő ajánlás a műsorújságban: "„A szabad szívek” az első daljáték, mely hazánk felszabadulásából meríti tárgyát. A Szovjet Hadsereghez átszökött kommunista nyomdász és a magyar származású szovjet orvosnő gránátok robbanása közt kezdődő szerelmén keresztül újból átéljük a szabad élet felé tett első botladozó lépéseket. Tiszta szívű embereket ismerünk meg, akik éjt nappallá téve dolgoznak a romok között az új Magyarország megteremtéséért." Áthozom ide az „Operett, mint színpadi műfaj” topicból a 2.682. sz. beírásomat: Az 1960. év egyik rádió dalszínházi bemutatója volt Kemény Egon manapság szinte ismeretlen szerzeménye: „Szabad szívek” – regényes daljáték. Az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topic 130. sorszáma alatt leírtam a darab rádiófelvételének szereposztását, feltüntettem az alkotókat, munkatársakat, közreműködőket. Ezek a dokumentum-adatok a következők: Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek /Regényes daljáték két részben/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40 Vezényel: Lehel György Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa) András – Bende Zsolt (Benkő Gyula) Sári – Zentay Anna Gyuri: Bikády György Gabi – Rafael Márta Tapsi – Horváth Tivadar Juliska néni – Fónay Márta Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő Ványa – Agárdy Gábor Dagi – Suka Sándor Öreg Bige – Gonda György Csige Bálint – Makláry János Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András Az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában olvastam most arról, hogy ezt a daljátékot a rádiófelvételt követően színpadra állította két vidéki színház: „Daljáték a felszabadulásról” /-NŐ-/ „Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a Debreceni Csokonai Színház felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján bemutatja a Szabad szívek című romantikus daljátékot. Az új magyar zenés darab szövegkönyvét és verseit Békés István, muzsikáját Kemény Egon írta. A két szerző az újságíró kérdéseinek kereszttüzében válaszol a feltett kérdésekre. Békés István a darab tartalmáról ezeket mondja: - A daljáték, melynek történelmi háttere a felszabadulás, Debrecenben és a környékén játszódik, 1944 október derekától 1945 május 8-ig. Meséje a történelmi események emlékét idézi, ám ezen belül emberi érzelmek színes szőttese. Egy fiatal ember, Arató András, akinek a haladó mozgalmakban való részvétele miatt szöknie kellett a nácik elől, találkozik egy fiatal szovjet orvosnővel, Glóriával, aki magyar szülők gyermekeként a Szovjetunióban született. Az egymás iránt fellángoló forró érzelmeik és azok az akadályok, amiket a történelem parancsa és a társadalmi bonyodalmak állítanak kibontakozó szerelmük elé – ezeken a motívumokon át szövődik a történet a boldog kifejlődés felé. Természetesen sok kedves és vidám figura, fontos mellékcselekmény, rengeteg jellegzetes és sajátos helyzet színesíti a történetet, amely a romantika hangján valóságos embereket, valóságos életet igyekszik megszólaltatni. A nagy szenvedélyek daljátéki pátoszán kívül bőven kap helyet a szatíra, a mókás dal, a tánc is. Békés István szavait aláfesti és kiegészíti a zongoránál ülő zeneszerző muzsikája: néhány slágerelőjelű dal, áradóan szárnyaló duett és vígoperai méretű kórusrészlet. Kemény Egon tehát kompozícióival válaszol kérdéseinkre. A vaskos partitúra titkáról: sikert remél-e a szerzőpár – egy modern ritmikájú tánckettős a válasz. A Szabad szívek színpadi díszbemutatója április 4-én lesz a darab eseményeinek színhelyén: Debrecenben. Ugyancsak ünnepi külsőségek között fog lezajlani májusban a Miskolci Nemzeti Színház-beli bemutató is. A színpadi bemutatókat a Szabad szívek március 26-i rádióváltozatának bemutatása előzi meg.” Ezt az ismertetőt elolvasva kedvet kaphatunk megismerni a darab ének-zenei felvételét. Talán nem lehetetlen a hanganyagot fellelni a Rádió archívumában! Érdemesnek találom a Dankó Rádió zenei kínálatának „operett-gazdája”, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető figyelmébe ajánlani a nevezett Kemény Egon- daljáték-különlegességet; talán olvassa ezt a beírásom, és kedvet kap a rádió hangarchívumában kutatni a „Szabad szívek” rádiófelvétele után. Jó lenne a daljáték hangfelvételéről néhány szép zenei részletet megismernünk! Kemény Egon híres alkotásainak (pld. Hatvani diákjai; Valahol Délen; Komáromi menyasszony; A messzetűnt kedves) fülbemászó zenéje, dallamai ismeretében bizonyára érdeklődés mutatkozna e mára elfelejtett (?) daljáték – ha nem is a szüzséje – zenéje, énekszámai, melódiái iránt.
1903 smaragd 2017-02-05 06:02:27 [Válasz erre: 1897 smaragd 2017-02-04 15:41:32]
KEMÉNY EGON - Erdődy János:"Messzetűnt kedves..." (1965) "A messzetűnt kedves" mindkét cím elfogadott. Történelmi daljáték Magyar Rádió. Bemutató: "A Rádió Dalszínháza" Vitányi János hátragyott művének címe: "A rózsát hozó huszár" "A messzetűnt kedves" "Rózsa- kettős" - e előtt halljuk az eredeti darabra utaló prózát: Darvas Iván (Fazekas Mihály): "Kardnál szívesebben hordok kezemben egy szál virágot..." Domján Edit (Ámeli): "Ó.....a rózsát hozó huszár?" Ezt követi a kettős Simándy József(Fazekas Mihály): Mihály: "Messzi földről jött egy Jó magyar huszár Távoli határból, hol madár se jár..." László Margit (Ámeli) Ámeli: "Vas-deres lován a Franciák honába Jött a messzi táj felől A jó magyar huszár" Ámeli, Mihály: "Szebb is lenne minden, Jobb is lenne már, Kürt helyett ha szólna Énekes madár..."
KEMÉNY EGON - Erdődy János:"Messzetűnt kedves..." (1965) "A messzetűnt kedves" mindkét cím elfogadott. Történelmi daljáték Magyar Rádió. Bemutató: "A Rádió Dalszínháza" Vitányi János hátragyott művének címe: "A rózsát hozó huszár" "A messzetűnt kedves" "Rózsa- kettős" - e előtt halljuk az eredeti darabra utaló prózát: Darvas Iván (Fazekas Mihály): "Kardnál szívesebben hordok kezemben egy szál virágot..." Domján Edit (Ámeli): "Ó.....a rózsát hozó huszár?" Ezt követi a kettős Simándy József(Fazekas Mihály): Mihály: "Messzi földről jött egy Jó magyar huszár Távoli határból, hol madár se jár..." László Margit (Ámeli) Ámeli: "Vas-deres lován a Franciák honába Jött a messzi táj felől A jó magyar huszár" Ámeli, Mihály: "Szebb is lenne minden, Jobb is lenne már, Kürt helyett ha szólna Énekes madár..."
1902 Búbánat 2017-02-04 23:58:00 [Válasz erre: 103 Búbánat 2008-04-04 00:10:53]
A 103. sorszám alatt írtam Jurij Miljutyin Juanita csókja című operettjének teljes rádiófelvételéről. (A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. április 2. Kossuth adó 20.30 – 22.15). Az operett arról szól, hogyan jut el négy dél-amerikai diák sok akadályon át a moszkvai VIT-re (Világ Ifjúsági Találkozó). Időközben megtaláltam Rajk András rádiókritikáját erről az operett-újdonságról: a Rádióújságban, az 1960. április 19-i adásnap műsoránál olvasható. Bemásolom ide a cikket. „ M e g h a l l g a t t u k: Juanita csókja Operettekre vonatkozóan végérvényesen kimondható: a megítélés csakis a zene oldaláról közelíthet. A librettó nagyon fontos, de ebben a sajátos műfajban mégiscsak másodlagos. A tétel a rádióváltozatokra módosítás nélkül érvényes. Jurij Miljutyin „Juanita csókja” operettjének hazai rádió-bemutatója (s ezzel egyben hazai bemutatója) úgy indokolja a tétel felvetését, hogy itt is – nem első ízben – a zene jobb, mint a szöveg. A különbség ellenben ezúttal nem oly szembeszökő, mint mondjuk a Csárdáskirálynő és sok kortársa esetében – a librettóban itt jócskán akad új és egészséges vonás. Az operett zenéjének egy részét már innen-onnan – legfőként rádióból – ismertük (legjobban a „Víg cimborák, ha dalol a szívünk” kezdetű kellemes induló-dalt, amely átszövi és meghatározza a művet). Annál helyesebb, hogy a Rádió most bemutatta az egész művet, a maga helyén és keretében tárva a hallgatók elé ennek az operettnek sok, jobbára keringőütemű, többségében igényes dallamú zeneszámát. Miljutyin operett-komponista stílusát, énjét nem kell bemutatni: más műveiből eléggé ismert a magyar hallgatók előtt is. Jóízlésű művész, gazdag fantáziájú dallamteremtő, finom hangszerelő. Amit létrehoz, kivétel nélkül nagyobb érték, mint a napjainkban születő kommersz operettek zöme – a műfaj megújítására azonban nem alkalmas. Friss, egészséges hangok betörnek ugyan zenéjébe, egészében s lényegében azonban a nagy és a maga nemében túlszárnyalhatatlan bécsi iskola nyomdokain jár. Mármost a librettó: az alapötlet kitűnő – négy dél-amerikai diák kalandos útja saját hazájában, hogy eljuthasson a moszkvai VIT-re. A hasonlójellegű valóságos történetek vér-rokonságban vannak a muzsikával és a romantikával. S méghozzá nem a dagályos álromantikával, a rosszértelmű operettromantikával. J.Satunovszkij szövege, amelyet Innocent-Vincze Ernő dolgozott át – sajnos csak nyomokban, részlet-epizódokban talált rá erre az egészséges, fiatalos romantikára: lényegében sablonokban dolgozik. Érdeme maga a szokványtól igazán eltérő, korszerű alapidea, s a fiatalok lendületes, kedves elindítása. Egy háttérben maradó és kidolgozatlan szálacska is értékes: a kis Dolores cseléd csatlakozása a kalandok után útnak induló fiatalokhoz. Bántóan sematikus ellenben maga a főkonfliktus és megteremtője, a lelketlen, gonosz dél-amerikai bártulajdonos, ponyvaregények ismert lánykereskedőinek változatlan változata. Ilyen központi figurához azután érthetően hasonló színvonalú mellékfigurák csatlakoznak: az elrontottéletű , iszákos, de széplelkű artista stb. Egy ilyen elsőrendű mai operett-ötlet igazán emberibb alakokat és szituációkat érdemelt volna. A Rádiózenekar és énekkar, Bródy Tamás vezénylése, Ruitner Sándor zenei, Cserés Miklós dr. prózai rendezése tetszett. Az énekesek és színészek közül Németh Marikát és Sennyei Verát kell külön is megemlíteni, s egy tényt: az intrikus főszerepben ezúttal teljességgel felesleges volt külön színészt és külön énekest szerepeltetni, Palócz László egyszemélyben nagyon megfelelt volna.” /Rajk András/ Juanita – Németh Marika Pablo, diák – Baksay Árpád Wonderwood – Feleki Kamill Angéla, bárénekesnő – Sennyei Vera Cézár, a korbácsos – Palócz László (Ladányi Ferenc) Dolores, kis cseléd – Kovács Ibolya Ramon, diák – Gálcsiki János Diego, diák – Petri Miklós Felipe bácsi – Gózon Gyula Seriff – Ascher Oszkár
A 103. sorszám alatt írtam Jurij Miljutyin Juanita csókja című operettjének teljes rádiófelvételéről. (A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. április 2. Kossuth adó 20.30 – 22.15). Az operett arról szól, hogyan jut el négy dél-amerikai diák sok akadályon át a moszkvai VIT-re (Világ Ifjúsági Találkozó). Időközben megtaláltam Rajk András rádiókritikáját erről az operett-újdonságról: a Rádióújságban, az 1960. április 19-i adásnap műsoránál olvasható. Bemásolom ide a cikket. „ M e g h a l l g a t t u k: Juanita csókja Operettekre vonatkozóan végérvényesen kimondható: a megítélés csakis a zene oldaláról közelíthet. A librettó nagyon fontos, de ebben a sajátos műfajban mégiscsak másodlagos. A tétel a rádióváltozatokra módosítás nélkül érvényes. Jurij Miljutyin „Juanita csókja” operettjének hazai rádió-bemutatója (s ezzel egyben hazai bemutatója) úgy indokolja a tétel felvetését, hogy itt is – nem első ízben – a zene jobb, mint a szöveg. A különbség ellenben ezúttal nem oly szembeszökő, mint mondjuk a Csárdáskirálynő és sok kortársa esetében – a librettóban itt jócskán akad új és egészséges vonás. Az operett zenéjének egy részét már innen-onnan – legfőként rádióból – ismertük (legjobban a „Víg cimborák, ha dalol a szívünk” kezdetű kellemes induló-dalt, amely átszövi és meghatározza a művet). Annál helyesebb, hogy a Rádió most bemutatta az egész művet, a maga helyén és keretében tárva a hallgatók elé ennek az operettnek sok, jobbára keringőütemű, többségében igényes dallamú zeneszámát. Miljutyin operett-komponista stílusát, énjét nem kell bemutatni: más műveiből eléggé ismert a magyar hallgatók előtt is. Jóízlésű művész, gazdag fantáziájú dallamteremtő, finom hangszerelő. Amit létrehoz, kivétel nélkül nagyobb érték, mint a napjainkban születő kommersz operettek zöme – a műfaj megújítására azonban nem alkalmas. Friss, egészséges hangok betörnek ugyan zenéjébe, egészében s lényegében azonban a nagy és a maga nemében túlszárnyalhatatlan bécsi iskola nyomdokain jár. Mármost a librettó: az alapötlet kitűnő – négy dél-amerikai diák kalandos útja saját hazájában, hogy eljuthasson a moszkvai VIT-re. A hasonlójellegű valóságos történetek vér-rokonságban vannak a muzsikával és a romantikával. S méghozzá nem a dagályos álromantikával, a rosszértelmű operettromantikával. J.Satunovszkij szövege, amelyet Innocent-Vincze Ernő dolgozott át – sajnos csak nyomokban, részlet-epizódokban talált rá erre az egészséges, fiatalos romantikára: lényegében sablonokban dolgozik. Érdeme maga a szokványtól igazán eltérő, korszerű alapidea, s a fiatalok lendületes, kedves elindítása. Egy háttérben maradó és kidolgozatlan szálacska is értékes: a kis Dolores cseléd csatlakozása a kalandok után útnak induló fiatalokhoz. Bántóan sematikus ellenben maga a főkonfliktus és megteremtője, a lelketlen, gonosz dél-amerikai bártulajdonos, ponyvaregények ismert lánykereskedőinek változatlan változata. Ilyen központi figurához azután érthetően hasonló színvonalú mellékfigurák csatlakoznak: az elrontottéletű , iszákos, de széplelkű artista stb. Egy ilyen elsőrendű mai operett-ötlet igazán emberibb alakokat és szituációkat érdemelt volna. A Rádiózenekar és énekkar, Bródy Tamás vezénylése, Ruitner Sándor zenei, Cserés Miklós dr. prózai rendezése tetszett. Az énekesek és színészek közül Németh Marikát és Sennyei Verát kell külön is megemlíteni, s egy tényt: az intrikus főszerepben ezúttal teljességgel felesleges volt külön színészt és külön énekest szerepeltetni, Palócz László egyszemélyben nagyon megfelelt volna.” /Rajk András/ Juanita – Németh Marika Pablo, diák – Baksay Árpád Wonderwood – Feleki Kamill Angéla, bárénekesnő – Sennyei Vera Cézár, a korbácsos – Palócz László (Ladányi Ferenc) Dolores, kis cseléd – Kovács Ibolya Ramon, diák – Gálcsiki János Diego, diák – Petri Miklós Felipe bácsi – Gózon Gyula Seriff – Ascher Oszkár
1901 Búbánat 2017-02-04 23:00:47 [Válasz erre: 37 Búbánat 2008-03-11 11:48:20]
Korábban a 37. sorszám alatt beírtam pár adatot Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének egy hatvanas évek elején készült rádiófelvételéről. Létezik még egy, ugyancsak a hatvanas évek elején felvett zenei anyag a Csárdáskirálynőből - részletek; szakítva a korábbi (és későbbi) átdolgozott magyar fordításokkal, itt a magyar dalszöveg az eredeti német librettó szövege és versei alapján íródott! Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő Részletek. Az első adás ideje: 1960. április 20., Kossuth Rádió, 23.15 - 24.00 Szilvia - Németh Marika Edwin - Baksay Árpád Bóni - Rátonyi Róbert Stázi - Gyenes Magda Miska - Bende Zsolt Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Vincze Ottó
Korábban a 37. sorszám alatt beírtam pár adatot Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének egy hatvanas évek elején készült rádiófelvételéről. Létezik még egy, ugyancsak a hatvanas évek elején felvett zenei anyag a Csárdáskirálynőből - részletek; szakítva a korábbi (és későbbi) átdolgozott magyar fordításokkal, itt a magyar dalszöveg az eredeti német librettó szövege és versei alapján íródott! Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő Részletek. Az első adás ideje: 1960. április 20., Kossuth Rádió, 23.15 - 24.00 Szilvia - Németh Marika Edwin - Baksay Árpád Bóni - Rátonyi Róbert Stázi - Gyenes Magda Miska - Bende Zsolt Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Vincze Ottó
1900 Búbánat 2017-02-04 22:43:41 [Válasz erre: 73 Búbánat 2008-04-02 00:05:04]
Pontosítás a 73. sorszám bejegyzéséhez Franz von Suppé: A szép Galathea Összeállítás az operettből Bemutató: 1960. április 18., Kossuth Rádió 15.10-16.15 Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László)
Pontosítás a 73. sorszám bejegyzéséhez Franz von Suppé: A szép Galathea Összeállítás az operettből Bemutató: 1960. április 18., Kossuth Rádió 15.10-16.15 Az összekötőszöveget Albert István írta. Elmondja: Csernus Mariann és Ráday Imre A darabrészleteket Innocent Vincze Ernő fordította. Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: László Endre Szereposztás: Galathea, szobor – Lehoczky Éva (Váradi Hédi) Pygmalion, szobrász – Szabó Miklós (Benkő Gyula) Ganymedes, szolga – Bende Zsolt (Viola Mihály) Mydas, műpártoló – Kishegyi Árpád (Hlatky László)
1899 Búbánat 2017-02-04 22:05:44 [Válasz erre: 240 Búbánat 2008-04-28 00:51:19]
Pontosítás a 240. sorszám bejegyzéséhez: A Magyar Rádió új felvételei: Szirmai Albert - Rajna Ferenc: Táncos huszárok Részletek. A bemutató ideje: 1959. október 1., Kossuth Rádió 11.20-12.00 Km.: Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás (A másik felvétel-újdonság: Buttykay Ákos: Ezüstsirály - részletek)
Pontosítás a 240. sorszám bejegyzéséhez: A Magyar Rádió új felvételei: Szirmai Albert - Rajna Ferenc: Táncos huszárok Részletek. A bemutató ideje: 1959. október 1., Kossuth Rádió 11.20-12.00 Km.: Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás (A másik felvétel-újdonság: Buttykay Ákos: Ezüstsirály - részletek)
1898 Búbánat 2017-02-04 22:03:32 [Válasz erre: 225 Búbánat 2008-04-28 00:20:07]
Pontosítás a 225. sorszám bejegyzéséhez: A Magyar Rádió új felvételei: Buttykay Ákos – Földes Imre: Ezüstsirály Részletek. A bemutató ideje: 1959. október 1., Kossuth Rádió 11.20-12.00 Km.: Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás (A másik felvétel-újdonság: Szirmai Albert: Táncos huszárok - részletek)
Pontosítás a 225. sorszám bejegyzéséhez: A Magyar Rádió új felvételei: Buttykay Ákos – Földes Imre: Ezüstsirály Részletek. A bemutató ideje: 1959. október 1., Kossuth Rádió 11.20-12.00 Km.: Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás (A másik felvétel-újdonság: Szirmai Albert: Táncos huszárok - részletek)
1897 smaragd 2017-02-04 15:41:32 [Válasz erre: 1890 smaragd 2017-01-31 13:58:14]
"Messzetűnt kedves..." Daljáték, 1965 Magyar Rádió Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János Szereplők: Fazekas Mihály a "Lúdas Matyi" költője....Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám...Palócz László (Láng József) Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya)...László Margit (Domján Edit) Tanárki Julika...Andor Éva (Örkényi Éva) Gillányi, kocsmáros Berecz Jóska, diák Weidmühl lovag, helytartótanácsi tisztviselő...Külkey László (Lázár Gedeon) Öreg Fazekas, kovácsmester, Mihály apja...Márkus Ferenc Mme Garron, francia nyelvtanárnő...Gáborjáni Klára Kovács strázsamester...Domahidy László (Farkas Antal) Éjjeliőr Diákok Debreceni polgárok Deneulin polgármester...Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Pierre Carpentier ügyvéd, Ámeli vőlegénye Schatten gróf, osztrák tiszt...Velenczei István De Breuil márki, francia emigráns földbirtokos...Újlaky László Pfeiffer, osztrák dragonyos őrmester Huszárok Francia polgárok Öreg paraszt Szekeres professzor Leány Szüretelők Játszódik: Debrecenben, 1791-ben; egy francia kisvárosban 1793-ban, és az érmelléki szőlőben 1827-ben. A darabban elhangzó "Ámeli-dal" szövege: Fazekas Mihály verse. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre 1871 számú számú bejegyzésedben felvetett "kíváncsiságodra" válaszolva: a fentiekből látszik, hogy a "Szüretelők dala" a mű része, úgy, ahogyan Nagy Ibolya a műsorban pontosan bemondta, azaz a "Messzetűnt kedves" egyik kettőse. A szereplők listáját a szereposztással majd még kiegészítem.
"Messzetűnt kedves..." Daljáték, 1965 Magyar Rádió Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János Szereplők: Fazekas Mihály a "Lúdas Matyi" költője....Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám...Palócz László (Láng József) Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya)...László Margit (Domján Edit) Tanárki Julika...Andor Éva (Örkényi Éva) Gillányi, kocsmáros Berecz Jóska, diák Weidmühl lovag, helytartótanácsi tisztviselő...Külkey László (Lázár Gedeon) Öreg Fazekas, kovácsmester, Mihály apja...Márkus Ferenc Mme Garron, francia nyelvtanárnő...Gáborjáni Klára Kovács strázsamester...Domahidy László (Farkas Antal) Éjjeliőr Diákok Debreceni polgárok Deneulin polgármester...Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Pierre Carpentier ügyvéd, Ámeli vőlegénye Schatten gróf, osztrák tiszt...Velenczei István De Breuil márki, francia emigráns földbirtokos...Újlaky László Pfeiffer, osztrák dragonyos őrmester Huszárok Francia polgárok Öreg paraszt Szekeres professzor Leány Szüretelők Játszódik: Debrecenben, 1791-ben; egy francia kisvárosban 1793-ban, és az érmelléki szőlőben 1827-ben. A darabban elhangzó "Ámeli-dal" szövege: Fazekas Mihály verse. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre 1871 számú számú bejegyzésedben felvetett "kíváncsiságodra" válaszolva: a fentiekből látszik, hogy a "Szüretelők dala" a mű része, úgy, ahogyan Nagy Ibolya a műsorban pontosan bemondta, azaz a "Messzetűnt kedves" egyik kettőse. A szereplők listáját a szereposztással majd még kiegészítem.
1896 Búbánat 2017-02-03 11:41:49 [Válasz erre: 1895 Búbánat 2017-02-03 11:39:31]
Lemaradt a cikk szerzője, pótolom: "Antal Gábor"
Lemaradt a cikk szerzője, pótolom: "Antal Gábor"
1895 Búbánat 2017-02-03 11:39:31 [Válasz erre: 1764 Búbánat 2016-11-15 12:27:33]
Kapcs.: 1.764., 1.193., 182. sz. beírásaimhoz Krisztina kisasszony Idemásolom azt a korabeli cikket, amely Kemény Egon rádióoperettje felvételének 1959. augusztus 22-i rádióbemutató-ját követően jelent meg a Rádióújságban ( az 1959. szeptember 3-i műsorlapnál olvasható): Jules Janin, a múltszázadi francia színikritika egyik nagymestere állapította meg annak idején, hogy „Napóleonról kevés drámát, de számtalan komédiát fognak írni”. A Janin-i jóslat újabb beteljesülésének lehettünk tanúi múlt szombat este, a rádió mellett. A Győrt átmenetileg elfoglaló Napóleon alakjához fűződő anekdoták egyikéből merítette vidám szövegkönyvének magját Erdődy János, s Beauharnais Eugéne alkirálynak – Napóleon mostohafiának – és egy győri színésznőnek, a szép Krisztina kisasszonynak állítólagos flörtje körül nemcsak a császár morózusan atyai figuráját, hanem a múlt század eleji színházi élet több alakját is felvonultatta. Hiba volna annyira komolyan venni a cselekményt, hogy némely erőltetettségét elemezgessük. A lényeg az, hogy a „Krisztina kisasszony” szövege perdülékeny kerettel szolgál Kemény Egon dallamokban gazdag, korabeli zenei motívumokat is feldolgozó munkájának és nem utolsósorban Erdődy ügyes, szellemes, helyenként virtuóz dalszövegeinek. (Itt van például Blanche markotányosnő dala, amelynek mind zenéje, mind szövege egészen kitűnő. Első hallásra megjegyeztük.) Cserés Miklós, a rendező – nagyon helyesen – nem engedte, hogy a szöveg teljesen eltörpüljön a zene mellett és bár az ő friss, ötletes rendezése sem tudta lírává varázsolni egyes jelenetek szentimentalizmusát, neki is része van abban, hogy a „Krisztina kisasszony”-nak nemcsak zenéje és dalszövegei, hanem végül librettója is jó összbenyomást ad a hallgatónak. Krisztina kisasszony szerepét Petress Zsuzsa énekelte és játszotta, és bár a szövegkönyv tán éppen az ő szerepével a legmostohább, Petress nemcsak pompás énekével, hanem a nem egyszer naiv mondatokat is áttüzesítő drámai erővel hozta közel szívünkhöz a színész-szerelmeséhez hűséges győri „aktrissz” gyöngéd alakját. A Krisztinát mindenáron elcsábítani kívánó Eugéne herceget Rátonyi Róbert nagyon finoman játszotta; szövege is módot adott a jó szereplésre. Ungvári László Napóleon-ja egy, a komédia-Napóleonok sablonjától eltérő császár volt, de így sem túl érdekes. Gyenes Magda kitűnő volt a sok vihart látott Blanche markotányosnő „Madame sans géne”-szerű alakjában. A komédia talán legjobb (ha nem is legeredetibb) figurája jutott neki és ő tudott is élni a szerep lehetőségeivel. Krisztina nekibúsult szerelmesét Bitskey Tibor játszotta – nekibúsulva – és Kövecses Béla énekelte – nagyon szépen. Bilicsi Tivadar egy joviális színházi ügyelő szerepében ajándékozott meg bennünket kedves, egészséges humorával. Pethes Sándor, Somogyi Nusi és Dajbukát Ilona felvillanó szerepeikben is színesítették, ízesítették a zenéjében, dalszövegeiben kifejezetten értékes, s összhatásában is kellemes produkciót.
Kapcs.: 1.764., 1.193., 182. sz. beírásaimhoz Krisztina kisasszony Idemásolom azt a korabeli cikket, amely Kemény Egon rádióoperettje felvételének 1959. augusztus 22-i rádióbemutató-ját követően jelent meg a Rádióújságban ( az 1959. szeptember 3-i műsorlapnál olvasható): Jules Janin, a múltszázadi francia színikritika egyik nagymestere állapította meg annak idején, hogy „Napóleonról kevés drámát, de számtalan komédiát fognak írni”. A Janin-i jóslat újabb beteljesülésének lehettünk tanúi múlt szombat este, a rádió mellett. A Győrt átmenetileg elfoglaló Napóleon alakjához fűződő anekdoták egyikéből merítette vidám szövegkönyvének magját Erdődy János, s Beauharnais Eugéne alkirálynak – Napóleon mostohafiának – és egy győri színésznőnek, a szép Krisztina kisasszonynak állítólagos flörtje körül nemcsak a császár morózusan atyai figuráját, hanem a múlt század eleji színházi élet több alakját is felvonultatta. Hiba volna annyira komolyan venni a cselekményt, hogy némely erőltetettségét elemezgessük. A lényeg az, hogy a „Krisztina kisasszony” szövege perdülékeny kerettel szolgál Kemény Egon dallamokban gazdag, korabeli zenei motívumokat is feldolgozó munkájának és nem utolsósorban Erdődy ügyes, szellemes, helyenként virtuóz dalszövegeinek. (Itt van például Blanche markotányosnő dala, amelynek mind zenéje, mind szövege egészen kitűnő. Első hallásra megjegyeztük.) Cserés Miklós, a rendező – nagyon helyesen – nem engedte, hogy a szöveg teljesen eltörpüljön a zene mellett és bár az ő friss, ötletes rendezése sem tudta lírává varázsolni egyes jelenetek szentimentalizmusát, neki is része van abban, hogy a „Krisztina kisasszony”-nak nemcsak zenéje és dalszövegei, hanem végül librettója is jó összbenyomást ad a hallgatónak. Krisztina kisasszony szerepét Petress Zsuzsa énekelte és játszotta, és bár a szövegkönyv tán éppen az ő szerepével a legmostohább, Petress nemcsak pompás énekével, hanem a nem egyszer naiv mondatokat is áttüzesítő drámai erővel hozta közel szívünkhöz a színész-szerelmeséhez hűséges győri „aktrissz” gyöngéd alakját. A Krisztinát mindenáron elcsábítani kívánó Eugéne herceget Rátonyi Róbert nagyon finoman játszotta; szövege is módot adott a jó szereplésre. Ungvári László Napóleon-ja egy, a komédia-Napóleonok sablonjától eltérő császár volt, de így sem túl érdekes. Gyenes Magda kitűnő volt a sok vihart látott Blanche markotányosnő „Madame sans géne”-szerű alakjában. A komédia talán legjobb (ha nem is legeredetibb) figurája jutott neki és ő tudott is élni a szerep lehetőségeivel. Krisztina nekibúsult szerelmesét Bitskey Tibor játszotta – nekibúsulva – és Kövecses Béla énekelte – nagyon szépen. Bilicsi Tivadar egy joviális színházi ügyelő szerepében ajándékozott meg bennünket kedves, egészséges humorával. Pethes Sándor, Somogyi Nusi és Dajbukát Ilona felvillanó szerepeikben is színesítették, ízesítették a zenéjében, dalszövegeiben kifejezetten értékes, s összhatásában is kellemes produkciót.
1894 Búbánat 2017-02-02 23:55:56 [Válasz erre: 1893 Búbánat 2017-02-02 22:56:24]
Kapcs.: 1.893. és 1883. sorszámokhoz Zeller A madarász című operettjének magyar rádiófelvételén Fábri Edit énekelte Mária hercegnő szólamát. A rádiófelvétel elkészülte után a művésznővel interjú készült (szerzője: „S. T.” ), ami a Rádióújság 1959. november végi számában volt olvasható – az adás napjára időzítve. Ezt a cikket idemásolom a topicba: „Befejeződött, adásra készen áll A madarász új stúdiófelvétele. Zeller klasszikus operettjének egyik női főszerepét olyan énekesnő alakítja, aki még nem énekelt teljes szerepet rádiófelvételben: Fábri Edit. Nemrég tért vissza egyesztendős drezdai tartózkodásából, ahol az ottani operettszínháznál aratott szép sikereket. - Akármilyen szép is volt a drezdai szereplés, azért az itthon mégiscsak itthon – mondja a rádiópremier előtt álló énekesnő. – Meg aztán íme, nemcsak Drezdában énekelhettem A madarászban főszerepet, hanem itthon is… - Mi a véleménye az új produkcióról? - Úgy hiszem, nagyon szépen sikerült s a kitűnő partnerekkel, Petress Zsuzsával, Szabó Miklóssal együtt [eredményes munkát végeztünk. Egyébként különös örömömre szolgál, hogy a Magyar Rádió igyekszik népszerűsíteni a klasszikus operettet, mert véleményem szerint ez –amellett, hogy önmagában is élmény – a legjobb híd a komoly zenéhez. Különben a nagyhírű drezdai színház is ezt az utat járja, én magam is például A madarászon kívül Suppé Boccacciójában, Strauss Egy éj Velencéjében, Miljutyin új operettjében, a Juanita csókjában és Burghardt Tűzijátékában énekelhettem. Szinte minden zenés színház az ún. Felsenstein- színházkultúrát követi, ami a magyar viszonylatban azt jelenti, mintha az Operettszínház Nádasdy Kálmán ragyogó ’Cigánybáró-rendezését’ tartaná – jó értelemben véve – példának. Ez a minta: operettet operai színvonalon játszani s a rendezést a zenének alárendelni. Ami engem illet, boldog vagyok, ha ilyenfajta elképzelés szerinti előadásban énekelhetek s úgy érzem, A madarász így sikerült a Rádióban. Persze, hogy ez nem elfogultság-e részemről, azt majd részint a kritikusok, leginkább pedig a hallgatók ítélhetik meg… - Ezek szerint általában a klasszikus operettekben látja változatlanul a legtöbb lehetőséget? - Ugyan! Természetes, hogy új darabokra, az élet mai tartalmát, ritmusát kifejező művekre van elsősorban szükség. S én nem hiszem, hogy az operett, mint műfaj, haldoklik, még ha ezt is állítják sokan. Az új művek: a zeneszerzők és librettisták dolga. Az énekesnőnek énekelnie kell. Szépen, legjobb képességei szerint. ” / Fábry Edit (1923. június 1. - 1990. október 20.) /
Kapcs.: 1.893. és 1883. sorszámokhoz Zeller A madarász című operettjének magyar rádiófelvételén Fábri Edit énekelte Mária hercegnő szólamát. A rádiófelvétel elkészülte után a művésznővel interjú készült (szerzője: „S. T.” ), ami a Rádióújság 1959. november végi számában volt olvasható – az adás napjára időzítve. Ezt a cikket idemásolom a topicba: „Befejeződött, adásra készen áll A madarász új stúdiófelvétele. Zeller klasszikus operettjének egyik női főszerepét olyan énekesnő alakítja, aki még nem énekelt teljes szerepet rádiófelvételben: Fábri Edit. Nemrég tért vissza egyesztendős drezdai tartózkodásából, ahol az ottani operettszínháznál aratott szép sikereket. - Akármilyen szép is volt a drezdai szereplés, azért az itthon mégiscsak itthon – mondja a rádiópremier előtt álló énekesnő. – Meg aztán íme, nemcsak Drezdában énekelhettem A madarászban főszerepet, hanem itthon is… - Mi a véleménye az új produkcióról? - Úgy hiszem, nagyon szépen sikerült s a kitűnő partnerekkel, Petress Zsuzsával, Szabó Miklóssal együtt [eredményes munkát végeztünk. Egyébként különös örömömre szolgál, hogy a Magyar Rádió igyekszik népszerűsíteni a klasszikus operettet, mert véleményem szerint ez –amellett, hogy önmagában is élmény – a legjobb híd a komoly zenéhez. Különben a nagyhírű drezdai színház is ezt az utat járja, én magam is például A madarászon kívül Suppé Boccacciójában, Strauss Egy éj Velencéjében, Miljutyin új operettjében, a Juanita csókjában és Burghardt Tűzijátékában énekelhettem. Szinte minden zenés színház az ún. Felsenstein- színházkultúrát követi, ami a magyar viszonylatban azt jelenti, mintha az Operettszínház Nádasdy Kálmán ragyogó ’Cigánybáró-rendezését’ tartaná – jó értelemben véve – példának. Ez a minta: operettet operai színvonalon játszani s a rendezést a zenének alárendelni. Ami engem illet, boldog vagyok, ha ilyenfajta elképzelés szerinti előadásban énekelhetek s úgy érzem, A madarász így sikerült a Rádióban. Persze, hogy ez nem elfogultság-e részemről, azt majd részint a kritikusok, leginkább pedig a hallgatók ítélhetik meg… - Ezek szerint általában a klasszikus operettekben látja változatlanul a legtöbb lehetőséget? - Ugyan! Természetes, hogy új darabokra, az élet mai tartalmát, ritmusát kifejező művekre van elsősorban szükség. S én nem hiszem, hogy az operett, mint műfaj, haldoklik, még ha ezt is állítják sokan. Az új művek: a zeneszerzők és librettisták dolga. Az énekesnőnek énekelnie kell. Szépen, legjobb képességei szerint. ” / Fábry Edit (1923. június 1. - 1990. október 20.) /
1893 Búbánat 2017-02-02 22:56:24 [Válasz erre: 1883 Búbánat 2017-01-30 15:54:52]
Kapcs. az 1.883. sorszámhoz Leírtam Zeller A madarász című operettjének magyar rádiófelvételéről a tudnivalókat (bemutató ideje, szereposztás, közreműködők, alkotók). A Rádió Dalszínháza operett-bemutatóját követő héten a Rádióújságban a cikkíró egy rövid glosszában írta le véleményét az újdonságról: „Kellemes szombati szórakozást ígért az osztrák operettmuzsika maradandó értékének felújítása, pontosabban: rádióbemutatója. Az operett évtizedek óta világszerte sikereket arat, parádés volt a rádióbeli szereposztás is, az előadáson pedig kiderült, hogy kifogástalanul szólt a zenekar, szárnyalt az énekesek hangja és szívetmegejtően röpködtek a bájos dallamok. Mégis: a hercegi környezetben lejátszódó vérszegény történet hatása ma már jócskán megkopott. Ismét felmerül az eldöntetlen probléma, mi helyesebb: csak porolgatni az avítt librettókat, vagy ’korszerűsíteni’ – sokszor az egész zenei koncepció ellenére. A Solymosi Ottó által jól rendezett adásban Fábri Edit, Petress Zsuzsa és Szabó Miklós elsősorban mint énekes nyújtott igazi élményt, Bilicsi Tivadar, Pethes Ferenc és Rátonyi Róbert pedig a színészi játékban jeleskedett.” /N.I./
Kapcs. az 1.883. sorszámhoz Leírtam Zeller A madarász című operettjének magyar rádiófelvételéről a tudnivalókat (bemutató ideje, szereposztás, közreműködők, alkotók). A Rádió Dalszínháza operett-bemutatóját követő héten a Rádióújságban a cikkíró egy rövid glosszában írta le véleményét az újdonságról: „Kellemes szombati szórakozást ígért az osztrák operettmuzsika maradandó értékének felújítása, pontosabban: rádióbemutatója. Az operett évtizedek óta világszerte sikereket arat, parádés volt a rádióbeli szereposztás is, az előadáson pedig kiderült, hogy kifogástalanul szólt a zenekar, szárnyalt az énekesek hangja és szívetmegejtően röpködtek a bájos dallamok. Mégis: a hercegi környezetben lejátszódó vérszegény történet hatása ma már jócskán megkopott. Ismét felmerül az eldöntetlen probléma, mi helyesebb: csak porolgatni az avítt librettókat, vagy ’korszerűsíteni’ – sokszor az egész zenei koncepció ellenére. A Solymosi Ottó által jól rendezett adásban Fábri Edit, Petress Zsuzsa és Szabó Miklós elsősorban mint énekes nyújtott igazi élményt, Bilicsi Tivadar, Pethes Ferenc és Rátonyi Róbert pedig a színészi játékban jeleskedett.” /N.I./
1892 smaragd 2017-02-01 15:44:49 [Válasz erre: 1891 Búbánat 2017-02-01 12:44:14]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai"-ról írt Tamássy Zdenkó-kritika az én gyűjteményemnek is egyik féltett kincse...köszönöm,hogy beírtátok a fórumokba. Bejegyzéssorozatodhoz - Előzmény 1292 - olvasóink további tájékoztatására hozzáfűzöm: Simándy József (1284 számú bejegyzés) - Kerekes Máté szerepében - felvételeit 2015 óta Nagy Ibolya műsorában többször hallhattuk, továbbá "A HATVANI"-ból a nyitányt, jelenetrészletet és dal-felvételeket, a műsorfeljegyzések ezen a fórumon is megtalálhatók. A "Megkérdeztem a madártól..." című kettős (1289 számú bejegyzés) Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte - zenei értéke mellett érdekessége, hogy Bessenyei Ferenc a "Hatvani diákjai"-ban vállalt el először rádiófelkérést, amelyben prózai szerepe mellett énekelt is. Hasonlóan ehhez az akkor szenzációszámba menő újdonsághoz fordítva is megtörtént, Simándy József Kemény Egon rábeszélésére mondott el először prózai szerepet rádiófelvételen, a "Hatvani diákjai"-ban. Nem először említjük meg ezeket a - 1955 - rádiótörténeti eseménynek vehető újításokat, biztos vagyok benne, hogy minden alkalommal vannak olvasóink, akik most, fórumainkon értesülnek róla, mert sajnos Ruitner Sándor műsoraiból már nem tudhatjuk meg... Ő az a kiváló rádiós személyiség, aki dramaturgként és zenei rendezőként a zeneszerzővel több nagy sikerű daljátékon , rádióoperetten dolgozott, majd Kemény Egon 1969-ben bekövetkezett halála után évtizedekig ápolta és méltatta rádióbeli zenei munkásságát, emlékét.
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai"-ról írt Tamássy Zdenkó-kritika az én gyűjteményemnek is egyik féltett kincse...köszönöm,hogy beírtátok a fórumokba. Bejegyzéssorozatodhoz - Előzmény 1292 - olvasóink további tájékoztatására hozzáfűzöm: Simándy József (1284 számú bejegyzés) - Kerekes Máté szerepében - felvételeit 2015 óta Nagy Ibolya műsorában többször hallhattuk, továbbá "A HATVANI"-ból a nyitányt, jelenetrészletet és dal-felvételeket, a műsorfeljegyzések ezen a fórumon is megtalálhatók. A "Megkérdeztem a madártól..." című kettős (1289 számú bejegyzés) Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte - zenei értéke mellett érdekessége, hogy Bessenyei Ferenc a "Hatvani diákjai"-ban vállalt el először rádiófelkérést, amelyben prózai szerepe mellett énekelt is. Hasonlóan ehhez az akkor szenzációszámba menő újdonsághoz fordítva is megtörtént, Simándy József Kemény Egon rábeszélésére mondott el először prózai szerepet rádiófelvételen, a "Hatvani diákjai"-ban. Nem először említjük meg ezeket a - 1955 - rádiótörténeti eseménynek vehető újításokat, biztos vagyok benne, hogy minden alkalommal vannak olvasóink, akik most, fórumainkon értesülnek róla, mert sajnos Ruitner Sándor műsoraiból már nem tudhatjuk meg... Ő az a kiváló rádiós személyiség, aki dramaturgként és zenei rendezőként a zeneszerzővel több nagy sikerű daljátékon , rádióoperetten dolgozott, majd Kemény Egon 1969-ben bekövetkezett halála után évtizedekig ápolta és méltatta rádióbeli zenei munkásságát, emlékét.
1891 Búbánat 2017-02-01 12:44:14 [Válasz erre: 1292 Búbánat 2015-07-09 12:29:48]
Kapcs. az 1.292. sorszámhoz ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal Tamássy Zdenkó: KEMÉNY EGON: „HATVANI DIÁKJAI” Emlékezünk még arra az időszakra, amikor a rádió nagy lendülettel kísérletezni kezdett a magyar operett megteremtése érdekében. Ekkortájt jelentek meg, szinte hétről hétre, az új rádió-operettek, és ezek zenéje elözönlötte a rádióműsorokat. Ilyen nagy mennyiségű „termelés“ során persze igen sok vitatható értékű zene is felszínre került. Mégis hasznosnak mondható ez az időszak, mert bebizonyította, hogy az operett-műfaj alkalmas arra, hogy a mai életet vigye zenés színpadra, és vannak olyan hagyományai, amelyekhez kapcsolódni lehet. Képet adott ez az „operett-kampány“ arról is, hogy kik azok a zeneszerzők, akikre ezen a területen számíthatunk. Ezek között jelentkezett Kemény Egon is, aki operettjeinek muzsikájával rövid idő alatt igen népszerű lett. Kemény azóta sok keringővel, dallal, tömegdallal, tánczenével és kisebb-nagyobb ciklikus művel gazdagította a szórakoztató zenei irodalmat, és eközben kialakította a maga jellegzetes stílusát. Ez a stílus a bécsi klasszikusok nyomán kialakult könnyű zenével tart közeli intonációs rokonságot. Talán éppen a dallamformálás és a harmonizálás problémamentes egyszerűsége tette Kemény zenéjét olyan népszerűvé a mai túlkomplikált melodikájú és túlzsúfolt harmonizálású könnyűzene-áradat közepette. Mindezek ellenére mégsem lehetett eddig Kemény muzsikáját minden szempontból teljesen kielégítőnek mondani, mivel az új magyar szórakoztatózenével szemben felállított jogos követelményeink egyik alapja, az intonáció magyarsága, szinte teljesen hiányzott belőle. Kemény zenéje kétségtelenül „bécsi levegőt“ árasztott. (Ezért még csak nem is lehetett elmarasztalni egy olyan zeneszerzőt, aki Bécsben született, és ott végezte zenei tanulmányait.) Mindamellett Kemény zenéjének megvolt a létjogosultsága és helye mai könnyűzenénkben. Annál nagyobb öröm volt számunkra legújabb művének – a „Hatvani diákjai“ című rádió-operettnek – bemutatója, mert megállapíthattuk, hogy Kemény jelentős lépést tett muzsikájában a magyar hangvétel felé. A darab Debrecenben játszódik a XVIII. században, diákok között. A zeneszerző hitelesen és erőteljesen tudta a kort és helyet megfesteni, zenéje valóban korabeli, kollégiumi levegőt áraszt. Különösen szerencsésnek mondható ebből a szempontból az első lírai duett („Édes lányka, szép Amálka“), a „Jó dolga van a diáknak“ kezdetű jelenet és Pálóczi Horváth Ádám dala („Még azt mondják“). Ezekben a számokban jelentkezik legerősebben Kemény muzsikájának új oldala. Mivel érte el a szerző stílusának ezt a jelentős gazdagodását? Amint azt már tőle megszoktuk: a legegyszerűbb eszközökkel. Ízlésesen alkalmazza a verbunkos ritmikáját, néhány jellegzetes népdal-dallamfordulatot, és mindezt egybeolvasztja régi stílusának legjobb elemeivel. Ennek eredményeként ismét a jól ismert és általánosan kedvelt Kemény-muzsikát hallhatjuk, amely azonban egyúttal őszinte magyarsággal is beszél, és így még közelebb tud férkőzni a zenekedvelő és a zenével most ismerkedő új közönség szívéhez. Kemény ebben a művében zenei humorát is megcsillogtatja, amit elsősorban a „magyar“ és a „bécsi“ muzsika intonációs váltogatásával ér el. Szinte úgy tűnik, mintha új hangjában megerősödve, helyenkint saját régebbi stílusát persziflálná." A „Hatvani diákja“ bemutatója alapján most már joggal várjuk Kemény Egon további hasonlótörekvésű műveit, amelyekre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stílus-zavarában. E helyt kell megemlékeznünk az előadókról, akik lelkesen vitték sikerre az új magyar művet. A darab énekes szereplői mellett ki kell emelnünk a Földényi -kórus produkcióját. Ez az igen jóhangú, rendkívül fegyelmezett együttes – amelynek az új magyar rádió-operettek népszerűsítése terén komoly érdemei vannak – ezúttal is színvonalasan szólaltatta meg az igényes kórusrészleteket. A kitűnő Rádiózenekar Lehel György vezénylete alatt a színes partitúra minden lehetőségét kiaknázta. /Tamássy Zdenkó/ (Időközben megszereztem az ÚJ ZENEI SZEMLE e lapszámát, tehát „fizikailag is” elővehetem és olvashatom a kissé elsárgult papírról a cikk szövegét. A Kemény Egon-topicban Ardeleo fórumtársunk ugyancsak bemásolta már az írást, ott a 406. sorszám alatt található meg.)
Kapcs. az 1.292. sorszámhoz ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal Tamássy Zdenkó: KEMÉNY EGON: „HATVANI DIÁKJAI” Emlékezünk még arra az időszakra, amikor a rádió nagy lendülettel kísérletezni kezdett a magyar operett megteremtése érdekében. Ekkortájt jelentek meg, szinte hétről hétre, az új rádió-operettek, és ezek zenéje elözönlötte a rádióműsorokat. Ilyen nagy mennyiségű „termelés“ során persze igen sok vitatható értékű zene is felszínre került. Mégis hasznosnak mondható ez az időszak, mert bebizonyította, hogy az operett-műfaj alkalmas arra, hogy a mai életet vigye zenés színpadra, és vannak olyan hagyományai, amelyekhez kapcsolódni lehet. Képet adott ez az „operett-kampány“ arról is, hogy kik azok a zeneszerzők, akikre ezen a területen számíthatunk. Ezek között jelentkezett Kemény Egon is, aki operettjeinek muzsikájával rövid idő alatt igen népszerű lett. Kemény azóta sok keringővel, dallal, tömegdallal, tánczenével és kisebb-nagyobb ciklikus művel gazdagította a szórakoztató zenei irodalmat, és eközben kialakította a maga jellegzetes stílusát. Ez a stílus a bécsi klasszikusok nyomán kialakult könnyű zenével tart közeli intonációs rokonságot. Talán éppen a dallamformálás és a harmonizálás problémamentes egyszerűsége tette Kemény zenéjét olyan népszerűvé a mai túlkomplikált melodikájú és túlzsúfolt harmonizálású könnyűzene-áradat közepette. Mindezek ellenére mégsem lehetett eddig Kemény muzsikáját minden szempontból teljesen kielégítőnek mondani, mivel az új magyar szórakoztatózenével szemben felállított jogos követelményeink egyik alapja, az intonáció magyarsága, szinte teljesen hiányzott belőle. Kemény zenéje kétségtelenül „bécsi levegőt“ árasztott. (Ezért még csak nem is lehetett elmarasztalni egy olyan zeneszerzőt, aki Bécsben született, és ott végezte zenei tanulmányait.) Mindamellett Kemény zenéjének megvolt a létjogosultsága és helye mai könnyűzenénkben. Annál nagyobb öröm volt számunkra legújabb művének – a „Hatvani diákjai“ című rádió-operettnek – bemutatója, mert megállapíthattuk, hogy Kemény jelentős lépést tett muzsikájában a magyar hangvétel felé. A darab Debrecenben játszódik a XVIII. században, diákok között. A zeneszerző hitelesen és erőteljesen tudta a kort és helyet megfesteni, zenéje valóban korabeli, kollégiumi levegőt áraszt. Különösen szerencsésnek mondható ebből a szempontból az első lírai duett („Édes lányka, szép Amálka“), a „Jó dolga van a diáknak“ kezdetű jelenet és Pálóczi Horváth Ádám dala („Még azt mondják“). Ezekben a számokban jelentkezik legerősebben Kemény muzsikájának új oldala. Mivel érte el a szerző stílusának ezt a jelentős gazdagodását? Amint azt már tőle megszoktuk: a legegyszerűbb eszközökkel. Ízlésesen alkalmazza a verbunkos ritmikáját, néhány jellegzetes népdal-dallamfordulatot, és mindezt egybeolvasztja régi stílusának legjobb elemeivel. Ennek eredményeként ismét a jól ismert és általánosan kedvelt Kemény-muzsikát hallhatjuk, amely azonban egyúttal őszinte magyarsággal is beszél, és így még közelebb tud férkőzni a zenekedvelő és a zenével most ismerkedő új közönség szívéhez. Kemény ebben a művében zenei humorát is megcsillogtatja, amit elsősorban a „magyar“ és a „bécsi“ muzsika intonációs váltogatásával ér el. Szinte úgy tűnik, mintha új hangjában megerősödve, helyenkint saját régebbi stílusát persziflálná." A „Hatvani diákja“ bemutatója alapján most már joggal várjuk Kemény Egon további hasonlótörekvésű műveit, amelyekre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stílus-zavarában. E helyt kell megemlékeznünk az előadókról, akik lelkesen vitték sikerre az új magyar művet. A darab énekes szereplői mellett ki kell emelnünk a Földényi -kórus produkcióját. Ez az igen jóhangú, rendkívül fegyelmezett együttes – amelynek az új magyar rádió-operettek népszerűsítése terén komoly érdemei vannak – ezúttal is színvonalasan szólaltatta meg az igényes kórusrészleteket. A kitűnő Rádiózenekar Lehel György vezénylete alatt a színes partitúra minden lehetőségét kiaknázta. /Tamássy Zdenkó/ (Időközben megszereztem az ÚJ ZENEI SZEMLE e lapszámát, tehát „fizikailag is” elővehetem és olvashatom a kissé elsárgult papírról a cikk szövegét. A Kemény Egon-topicban Ardeleo fórumtársunk ugyancsak bemásolta már az írást, ott a 406. sorszám alatt található meg.)
1890 smaragd 2017-01-31 13:58:14 [Válasz erre: 1889 smaragd 2017-01-31 13:54:17]
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "A messzetűnt kedves " (1965) Történelmi daljáték Magyar Rádió, a Rádió Dalszínháza Ámeli-dal: Fazekas Mihály - Simándy József "Mint mikor a nap... Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla A már barnuló erdőkre veresses arany színt Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal A sűrűségből kibukott árnyék letörüli: Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt, S engem az aggódás és a siralom beboritott Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák! Mind elmászkálnak lassan a lomha homályok, Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám Gyűjt éjnek véget nem vét az örökre lement nap." Fazekas Mihály verse
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "A messzetűnt kedves " (1965) Történelmi daljáték Magyar Rádió, a Rádió Dalszínháza Ámeli-dal: Fazekas Mihály - Simándy József "Mint mikor a nap... Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla A már barnuló erdőkre veresses arany színt Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal A sűrűségből kibukott árnyék letörüli: Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt, S engem az aggódás és a siralom beboritott Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák! Mind elmászkálnak lassan a lomha homályok, Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám Gyűjt éjnek véget nem vét az örökre lement nap." Fazekas Mihály verse
1889 smaragd 2017-01-31 13:54:17 [Válasz erre: 1887 Búbánat 2017-01-31 13:38:07]
Ahogy írtam, érdeklődni fogok...a szereposztást is át fogom nézni, remélem sikerül. Egy biztos, jó lenne Kemény Egon utolsó daljátékát is újra hallani, rendkívül szép, korhű zenéje, nyitánya miatt is, a nagy igénnyel kiválasztott szereplők és a különleges történelmi-irodalmi téma miatt szintén, ami egyúttal műfajához híven nagyszerű szórakoztatást nyújtott, ismereteket továbbított, művelte a hallgatót.
Ahogy írtam, érdeklődni fogok...a szereposztást is át fogom nézni, remélem sikerül. Egy biztos, jó lenne Kemény Egon utolsó daljátékát is újra hallani, rendkívül szép, korhű zenéje, nyitánya miatt is, a nagy igénnyel kiválasztott szereplők és a különleges történelmi-irodalmi téma miatt szintén, ami egyúttal műfajához híven nagyszerű szórakoztatást nyújtott, ismereteket továbbított, művelte a hallgatót.
1888 Búbánat 2017-01-31 13:53:52
„Kulcs a lábtörlő alatt” Vidám rádióoperett. Írta: Vajda István Zenéjét Zoltán Pál verseire szerzetté és vezényel Bródy Tamás. Rádióbemutató: 1949. december 17., Petőfi rádió, 19.30 – 21.10 Rendező: Rácz György Házy Erzsébet a Feleség szerepét énekelte a darabban. A felvételen Házy mellett énekelt még Kiss Ilona, Vámosi János. Próza: Solthy György (a Férj) Közreműködött a Rádió zenekara és a Földényi-kórus. Részletek a darabból: - „Első hó” (Házy, kórus női kara) - „Add a kezed” (Kiss, Vámosi, kórus) - „Lánchíd-dal” (Kiss, Vámosi, kórus) - [url] http://operett.network.hu/video/brody_tamas__koztunk_maradjon/hazy_erzsebet__bacsik_es_nenik; Bácsik és nénik – Házy Erzsébet, Földényi-kórus [/url] Házy Erzsébet még főiskolás volt, a rádió énekkarában énekelt, ez talán a legelső rádiós munkája. Bródy Tamás zeneszerzőnek ugyancsak első ilyen jellegű rádiós munkája „Kulcs a lábtörlő alatt” témája egy házasság sorsa, mely annak a problémának áthidalásán állt vagy bukott, hogy sikerül-e a férjnek és feleségnek zökkenőmentesen tudomásul venni, hogy előbbi mindössze autóbuszkalauz, utóbbit azonban kiemelik gyárigazgatónőnek. A férj szerepét Solthy György alakította, aki sikeres budapesti prózai működése előtt éveken át volt vidéken kedvelt bonviván. Rácz György rendező írta le visszaemlékezésében, hogy a feleség szerepének hangsúlyos része prózára esett, és Bulla Elma szívesen el is vállalta a feladatot, amíg meg nem tudta, hogy egy dalt, majd egy kettőst is kell Solthyval énekelnie. Közölte, hogy erre képtelenek lesznek őt rávenni, annyi pénzt nem tudnak neki felkínálni! Hát a neki járó tiszteletdíjnál többet csakugyan nem tudtak fizetni alakításáért, de sok óráig tartó rábeszélés nyomán mégiscsak vállalkozott arra, hogy – kéken, zölden és verejtékezve – elénekelje a duettet. A szám végleges megörökítése ellen azonban kézzel-lábbal tiltakozott, így az operett úgynevezett Z-felvételén helyette Házy Erzsébet énekel máig.
„Kulcs a lábtörlő alatt” Vidám rádióoperett. Írta: Vajda István Zenéjét Zoltán Pál verseire szerzetté és vezényel Bródy Tamás. Rádióbemutató: 1949. december 17., Petőfi rádió, 19.30 – 21.10 Rendező: Rácz György Házy Erzsébet a Feleség szerepét énekelte a darabban. A felvételen Házy mellett énekelt még Kiss Ilona, Vámosi János. Próza: Solthy György (a Férj) Közreműködött a Rádió zenekara és a Földényi-kórus. Részletek a darabból: - „Első hó” (Házy, kórus női kara) - „Add a kezed” (Kiss, Vámosi, kórus) - „Lánchíd-dal” (Kiss, Vámosi, kórus) - [url] http://operett.network.hu/video/brody_tamas__koztunk_maradjon/hazy_erzsebet__bacsik_es_nenik; Bácsik és nénik – Házy Erzsébet, Földényi-kórus [/url] Házy Erzsébet még főiskolás volt, a rádió énekkarában énekelt, ez talán a legelső rádiós munkája. Bródy Tamás zeneszerzőnek ugyancsak első ilyen jellegű rádiós munkája „Kulcs a lábtörlő alatt” témája egy házasság sorsa, mely annak a problémának áthidalásán állt vagy bukott, hogy sikerül-e a férjnek és feleségnek zökkenőmentesen tudomásul venni, hogy előbbi mindössze autóbuszkalauz, utóbbit azonban kiemelik gyárigazgatónőnek. A férj szerepét Solthy György alakította, aki sikeres budapesti prózai működése előtt éveken át volt vidéken kedvelt bonviván. Rácz György rendező írta le visszaemlékezésében, hogy a feleség szerepének hangsúlyos része prózára esett, és Bulla Elma szívesen el is vállalta a feladatot, amíg meg nem tudta, hogy egy dalt, majd egy kettőst is kell Solthyval énekelnie. Közölte, hogy erre képtelenek lesznek őt rávenni, annyi pénzt nem tudnak neki felkínálni! Hát a neki járó tiszteletdíjnál többet csakugyan nem tudtak fizetni alakításáért, de sok óráig tartó rábeszélés nyomán mégiscsak vállalkozott arra, hogy – kéken, zölden és verejtékezve – elénekelje a duettet. A szám végleges megörökítése ellen azonban kézzel-lábbal tiltakozott, így az operett úgynevezett Z-felvételén helyette Házy Erzsébet énekel máig.
1887 Búbánat 2017-01-31 13:38:07 [Válasz erre: 1886 smaragd 2017-01-31 13:26:22]
Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, és az MRT Énekara énekelt. Ők nem szerepelnek a rádióban közölt szereposztásban; ott a Földényi kórus énekelt. Kíváncsian várom, milyen eredménnyel jár érdeklődésed; talán Nagy Ibolyánál is próbálkozhatsz...
Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, és az MRT Énekara énekelt. Ők nem szerepelnek a rádióban közölt szereposztásban; ott a Földényi kórus énekelt. Kíváncsian várom, milyen eredménnyel jár érdeklődésed; talán Nagy Ibolyánál is próbálkozhatsz...
1886 smaragd 2017-01-31 13:26:22 [Válasz erre: 1885 Búbánat 2017-01-31 12:15:20]
KEMÉNY EGON: "A messzetűnt kedves" (1965) A "Szüretelők dala" a fenti történelmi daljáték része, az eredeti rádiófelvételen is szerepel, Kemény Egon zeneszerző műve, ahogy írtam, feldolgozás. Azt tudom csak elképzelni, hogy olyan régen hallottad, hogy homályba veszett emlékezetedben ez a dal. Az énekeseket illetően majd még én is érdeklődöm, abból indulok ki, hogy a rádiófelvételeket őrző archívum pontos adatokat tartalmaz. Természetesen minden adattárba becsúszhatnak hibák, mint tudjuk. Itt jegyzem meg, hogy most értesültem arról, hogy a Karády Katalin Alapítvány honlapja hamarosan megújul, és abban KEMÉNY EGON: "Fekete liliom" című nagyoperettjének adatai most már pontosan fognak szerepelni. Ebből a darabból az elmúlt évben a Karády Katalin emlékhéten a "Ma éjjel" című tangódalt hallhattuk Nagy Ibolya műsorában.
KEMÉNY EGON: "A messzetűnt kedves" (1965) A "Szüretelők dala" a fenti történelmi daljáték része, az eredeti rádiófelvételen is szerepel, Kemény Egon zeneszerző műve, ahogy írtam, feldolgozás. Azt tudom csak elképzelni, hogy olyan régen hallottad, hogy homályba veszett emlékezetedben ez a dal. Az énekeseket illetően majd még én is érdeklődöm, abból indulok ki, hogy a rádiófelvételeket őrző archívum pontos adatokat tartalmaz. Természetesen minden adattárba becsúszhatnak hibák, mint tudjuk. Itt jegyzem meg, hogy most értesültem arról, hogy a Karády Katalin Alapítvány honlapja hamarosan megújul, és abban KEMÉNY EGON: "Fekete liliom" című nagyoperettjének adatai most már pontosan fognak szerepelni. Ebből a darabból az elmúlt évben a Karády Katalin emlékhéten a "Ma éjjel" című tangódalt hallhattuk Nagy Ibolya műsorában.
1885 Búbánat 2017-01-31 12:15:20 [Válasz erre: 1872 smaragd 2017-01-27 15:58:12]
"A szüretelők dala" régi magyar nóták feldolgozása. Ezek szerint jól gondoltam, hogy "A szüretelők dala" Kemény Egon-szerzemény, még ha nem is a daljáték 1965-ös rádiófelvételéről szólalt meg; és azt is, hogy Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, valamint az MRT Énekkarának tolmácsolásában valamikor később?-korábban? rögzíthették ezt a betétszámot a rádió stúdiójában. Nagyon jól sikerült "dalcsokor", aminek szövege és zenéje még hangulatosabbá teszi az eredeti operett amúgy is teli báját, kedélyét, történelmi ihletettségét.
"A szüretelők dala" régi magyar nóták feldolgozása. Ezek szerint jól gondoltam, hogy "A szüretelők dala" Kemény Egon-szerzemény, még ha nem is a daljáték 1965-ös rádiófelvételéről szólalt meg; és azt is, hogy Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, valamint az MRT Énekkarának tolmácsolásában valamikor később?-korábban? rögzíthették ezt a betétszámot a rádió stúdiójában. Nagyon jól sikerült "dalcsokor", aminek szövege és zenéje még hangulatosabbá teszi az eredeti operett amúgy is teli báját, kedélyét, történelmi ihletettségét.
1884 smaragd 2017-01-30 22:55:40 [Válasz erre: 1872 smaragd 2017-01-27 15:58:12]
KEMÉNY EGON-Erdődy János:"A messzetűnt kedves" (1965) Történelmi daljáték Magyar Rádió, A Rádió Dalszínháza Zenéjét szerezte: Kemény Egon Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János A darabban elhangzó "Ámeli-dal" Fazekas Mihály verse.
KEMÉNY EGON-Erdődy János:"A messzetűnt kedves" (1965) Történelmi daljáték Magyar Rádió, A Rádió Dalszínháza Zenéjét szerezte: Kemény Egon Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János A darabban elhangzó "Ámeli-dal" Fazekas Mihály verse.
1883 Búbánat 2017-01-30 15:54:52 [Válasz erre: 1681 Búbánat 2016-06-23 11:01:37]
Pontosítás az 1.681. és a 44. sorszám alatti bejegyzésekhez: Karl Zeller: A madarász A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00- 21.35. (Közben 20.00-20.20 Esti Krónika) Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta Vezényel: Polgár Tibor Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Ádám, madarász – Szabó Miklós Postás Milka – Petress Zsuzsa Mária hercegnő – Fábri Edit Theodor, választófejedelem – Kemény László Csörsz, főudvarmester – Bilicsi Tivadar Szaniszló, testőrkapitány – Rátonyi Róbert Adelaide, főudvarmesternő – Szilvássy Margit Haskó, professzor – Pethes Sándor Flaskó, professzor – Kazal László Mimi, udvarhölgy – Gyimesi Pálma Schneck bíró – Maleczky Oszkár
Pontosítás az 1.681. és a 44. sorszám alatti bejegyzésekhez: Karl Zeller: A madarász A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00- 21.35. (Közben 20.00-20.20 Esti Krónika) Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta Vezényel: Polgár Tibor Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Ádám, madarász – Szabó Miklós Postás Milka – Petress Zsuzsa Mária hercegnő – Fábri Edit Theodor, választófejedelem – Kemény László Csörsz, főudvarmester – Bilicsi Tivadar Szaniszló, testőrkapitány – Rátonyi Róbert Adelaide, főudvarmesternő – Szilvássy Margit Haskó, professzor – Pethes Sándor Flaskó, professzor – Kazal László Mimi, udvarhölgy – Gyimesi Pálma Schneck bíró – Maleczky Oszkár
1882 Búbánat 2017-01-30 15:34:56
Lehár Ferenc: A víg özvegy – nagy keresztmetszet A rádiófelvétel bemutatója: 1959. április 16., Kossuth Rádió 13.15 – 14.00 Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás Szilvássy Margit (Hanna), Raskó Magda (Valencienne), Nagypál László (Rosiillon), Szabó Miklós (Danilo), továbbá Réti József, Sikolya István, Michels János.
Lehár Ferenc: A víg özvegy – nagy keresztmetszet A rádiófelvétel bemutatója: 1959. április 16., Kossuth Rádió 13.15 – 14.00 Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás Szilvássy Margit (Hanna), Raskó Magda (Valencienne), Nagypál László (Rosiillon), Szabó Miklós (Danilo), továbbá Réti József, Sikolya István, Michels János.
1881 Búbánat 2017-01-30 15:26:30 [Válasz erre: 270 Búbánat 2008-04-30 08:26:44]
Pontosítom a 270. sorszámnál beírt rádiófelvétel időpontját "Új operettfelvételeinkből" 1.) Eduard Künneke: Lady Hamilton - részletek Bemutató ideje: 1959. május 4., Kossuth Rádió 19.10 - 19.30 Km.: Orosz Júlia, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Bródy Tamás 2. Egy másik új operettfelvétel részleteit is sugározta a rádió, közvetlenül a "Lady Hamilton" után Lajtai Lajos - Kellér Dezső - Békeffy István: Három tavasz Bemutató ideje: 1959. május 4., Kossuth Rádió 19.10 - 19.30 Km. Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Bán Klári, Baksay Árpád, Feleki Kamill, valamint a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó
Pontosítom a 270. sorszámnál beírt rádiófelvétel időpontját "Új operettfelvételeinkből" 1.) Eduard Künneke: Lady Hamilton - részletek Bemutató ideje: 1959. május 4., Kossuth Rádió 19.10 - 19.30 Km.: Orosz Júlia, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Bródy Tamás 2. Egy másik új operettfelvétel részleteit is sugározta a rádió, közvetlenül a "Lady Hamilton" után Lajtai Lajos - Kellér Dezső - Békeffy István: Három tavasz Bemutató ideje: 1959. május 4., Kossuth Rádió 19.10 - 19.30 Km. Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Bán Klári, Baksay Árpád, Feleki Kamill, valamint a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó
1880 Búbánat 2017-01-30 15:08:33 [Válasz erre: 236 Búbánat 2008-04-28 00:34:14]
Kapcs. a 236. sorszámhoz Kiegészítés, pontosítás Eisemann Mihály – Baróti Géza: Füredi Annabál - rádióoperett Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. március 28, Kossuth Rádió 20.20 – 22.15 Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Km. a Magyar Rádió Szimfonikus (Esztrád-)Zenekara és Énekkara Szereposztás: Klári – Petress Zsuzsa János – Bitskey Tibor (énekhangja: Bende Zsolt) Zsuzsi – Zentai Anna Zsiga – Rátonyi Róbert Zsófi – Kiss Manyi Gedeon – Latabár Árpád Lonci – Psota Irén Fácánné – Ladomerszky Margit A rádióoperett két fiatalról szól, egy tanítónőről, aki semmi pénzért nem hagyná el faluját, és egy orvosról, aki nem tud Pest nélkül élni…
Kapcs. a 236. sorszámhoz Kiegészítés, pontosítás Eisemann Mihály – Baróti Géza: Füredi Annabál - rádióoperett Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. március 28, Kossuth Rádió 20.20 – 22.15 Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Solymosi Ottó Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Km. a Magyar Rádió Szimfonikus (Esztrád-)Zenekara és Énekkara Szereposztás: Klári – Petress Zsuzsa János – Bitskey Tibor (énekhangja: Bende Zsolt) Zsuzsi – Zentai Anna Zsiga – Rátonyi Róbert Zsófi – Kiss Manyi Gedeon – Latabár Árpád Lonci – Psota Irén Fácánné – Ladomerszky Margit A rádióoperett két fiatalról szól, egy tanítónőről, aki semmi pénzért nem hagyná el faluját, és egy orvosról, aki nem tud Pest nélkül élni…
1879 Búbánat 2017-01-30 14:43:28 [Válasz erre: 31 Búbánat 2008-03-09 18:32:52]
Pontosítás és kiegészítés a 31. sorszám alatti beíráshoz. Farkas Ferenc –Innocent Vincze Ernő: Vidróczki (Történelmi daljáték) Zenés ballada két részben A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. május 30., Kossuth Rádió 20.30 – 22.30 Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, valamint ifj. Magyari Imre népizenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereplők: Vidróczky Márton - Ladányi Ferenc (énekhangja: Radnay György) Kiss Anna - Petress Zsuzsa Harkányi Erzsébet - Rafael Márta Eszter - Tőkés Anna Marsó Lenci - Major Tamás Zsupán - Maleczky Oszkár Teca - Zentay Anna Sisa Pista - Pagonyi János (énekhangja: Bende Zsolt) Füzes - Basilides Zoltán Von Huntsch - Greguss Zoltán Betyárok - Almási József, Tekeres Sándor, Bikádi György, Balázs István Kisasszonyok - Deák Rózsi, Csűrös Karola, Balogh Katalin, Vámos Ica, A rádiófelvételen még közreműködött: Budanovits Mária (ének)
Pontosítás és kiegészítés a 31. sorszám alatti beíráshoz. Farkas Ferenc –Innocent Vincze Ernő: Vidróczki (Történelmi daljáték) Zenés ballada két részben A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. május 30., Kossuth Rádió 20.30 – 22.30 Vezényel: Lehel György Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, valamint ifj. Magyari Imre népizenekara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereplők: Vidróczky Márton - Ladányi Ferenc (énekhangja: Radnay György) Kiss Anna - Petress Zsuzsa Harkányi Erzsébet - Rafael Márta Eszter - Tőkés Anna Marsó Lenci - Major Tamás Zsupán - Maleczky Oszkár Teca - Zentay Anna Sisa Pista - Pagonyi János (énekhangja: Bende Zsolt) Füzes - Basilides Zoltán Von Huntsch - Greguss Zoltán Betyárok - Almási József, Tekeres Sándor, Bikádi György, Balázs István Kisasszonyok - Deák Rózsi, Csűrös Karola, Balogh Katalin, Vámos Ica, A rádiófelvételen még közreműködött: Budanovits Mária (ének)
1878 Búbánat 2017-01-30 14:39:57 [Válasz erre: 511 Búbánat 2011-12-28 20:29:08]
Kapcs. 511. sz. Pontosítom az operettfelvétel első rádióadása idejét: Florimond Hervé: Lili Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. március 1., Kossuth Rádió 20.25 - 21.25 Kerekes János – Neményi Lili, Sárdy János, Gózon Gyula, Ladomerszky Margit, Rozsos István, Feleki Sári, Mezey Lajos, Lázár Tihamér, Ádám Éva és Kemény László, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György (Részletes szereposztást lásd az 511. sorszámnál)
Kapcs. 511. sz. Pontosítom az operettfelvétel első rádióadása idejét: Florimond Hervé: Lili Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. március 1., Kossuth Rádió 20.25 - 21.25 Kerekes János – Neményi Lili, Sárdy János, Gózon Gyula, Ladomerszky Margit, Rozsos István, Feleki Sári, Mezey Lajos, Lázár Tihamér, Ádám Éva és Kemény László, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György (Részletes szereposztást lásd az 511. sorszámnál)
1877 Búbánat 2017-01-30 13:17:55 [Válasz erre: 1876 Búbánat 2017-01-30 13:16:09]
Bocsánat! Hol jár az eszem?... [url] http://retromuzsika.hu/fia-megerositette-meghalt-erkel-tibor/; Erkel Tibor zenei rendező [/url]
Bocsánat! Hol jár az eszem?... [url] http://retromuzsika.hu/fia-megerositette-meghalt-erkel-tibor/; Erkel Tibor zenei rendező [/url]
1876 Búbánat 2017-01-30 13:16:09
A szombaton elhunyt [url] http://retromuzsika.hu/fia-megerositette-meghalt-erkel-tibor/; Erdő Péter [/url] Lendvai Ernő Bartók-kutató hívására 1963-ban a Magyar Rádióhoz került, amelynek előbb zenei rendezője lett, majd 1992-ig zenei főosztályvezetője volt. Több rangos díjat elnyerő lemez- és rádiófelvétel fűződik nevéhez, melyeken számos hazai és nemzetközi hírességgel dolgozott együtt. Fontos szerepet töltött be a Dolby Surround rendszerek elődjéül szolgáló kvadrofon technológia kidolgozásában a Magyar Rádiónál. Az így készült felvételek nyugaton is nagy sikert hoztak a magyar rádiózás számára a hetvenes-nyolcvanas években. Erkel Tibor több televíziós és rádiós műsor zenei felvételeinek elkészítésénél működött közre, így számon tartom például két Offenbach-operettnek is a zenei rendezését, mely darabokat a Rádió Dalszínháza mutatott be magyar nyelven: Offenbach: A férj kopogtat - rádióbemutató: 1977. április 9, Kossuth Rádió 20.45 – 21.34 Fischer Ádám – Csengery Adrienn, Lehoczky Éva, Gregor József, Rozsos István, valamint az MRT szimfonikus zenekara. Offenbach: Párizsi élet - rádióbemutató: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 Breitner Tamás – Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Mészöly Katalin, Ötvös csilla, Bordás György, Fülöp Attila, Kovács Péter, Miller Lajos, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
A szombaton elhunyt [url] http://retromuzsika.hu/fia-megerositette-meghalt-erkel-tibor/; Erdő Péter [/url] Lendvai Ernő Bartók-kutató hívására 1963-ban a Magyar Rádióhoz került, amelynek előbb zenei rendezője lett, majd 1992-ig zenei főosztályvezetője volt. Több rangos díjat elnyerő lemez- és rádiófelvétel fűződik nevéhez, melyeken számos hazai és nemzetközi hírességgel dolgozott együtt. Fontos szerepet töltött be a Dolby Surround rendszerek elődjéül szolgáló kvadrofon technológia kidolgozásában a Magyar Rádiónál. Az így készült felvételek nyugaton is nagy sikert hoztak a magyar rádiózás számára a hetvenes-nyolcvanas években. Erkel Tibor több televíziós és rádiós műsor zenei felvételeinek elkészítésénél működött közre, így számon tartom például két Offenbach-operettnek is a zenei rendezését, mely darabokat a Rádió Dalszínháza mutatott be magyar nyelven: Offenbach: A férj kopogtat - rádióbemutató: 1977. április 9, Kossuth Rádió 20.45 – 21.34 Fischer Ádám – Csengery Adrienn, Lehoczky Éva, Gregor József, Rozsos István, valamint az MRT szimfonikus zenekara. Offenbach: Párizsi élet - rádióbemutató: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00 Breitner Tamás – Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Mészöly Katalin, Ötvös csilla, Bordás György, Fülöp Attila, Kovács Péter, Miller Lajos, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
1874 Búbánat 2017-01-28 09:45:14 [Válasz erre: 1873 Búbánat 2017-01-28 09:03:59]
Nagy Ibolya a rádióban megrendülten búcsúzott Zentay Annáról, a Fővárosi Operettszínház örökös tagjától, aki 93. életévében, január 24-én kedden, leánya karjai között hunyta le örökre szemét, és most már ő is " az égi társulatba" költözött. Pár éve még telefon keresztül Vele is folytatott beszélgetést Nagy Ibolya a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. Egy legendás énekművésztől veszünk búcsút, akinek megszámlálhatatlan rádiófelvétele, de sok-sok televíziós műsora is, rendelkezésre állnak a szerkesztőknek, csak rajtuk áll, hogy ezek a felvételek minél gyakrabban műsorokba kerüljenek és a mai generáció tagjai is rácsodálkozhassanak a nagyszerű szopránunk művészetére, akit színpadon már évtizedek óta nem láthattunk; akinek kisugárzása még ezekről a "steril" felvételekről is átragyog, és énekhangjával gyönyörködtet meg elandalít. Isten Vele...!
Nagy Ibolya a rádióban megrendülten búcsúzott Zentay Annáról, a Fővárosi Operettszínház örökös tagjától, aki 93. életévében, január 24-én kedden, leánya karjai között hunyta le örökre szemét, és most már ő is " az égi társulatba" költözött. Pár éve még telefon keresztül Vele is folytatott beszélgetést Nagy Ibolya a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. Egy legendás énekművésztől veszünk búcsút, akinek megszámlálhatatlan rádiófelvétele, de sok-sok televíziós műsora is, rendelkezésre állnak a szerkesztőknek, csak rajtuk áll, hogy ezek a felvételek minél gyakrabban műsorokba kerüljenek és a mai generáció tagjai is rácsodálkozhassanak a nagyszerű szopránunk művészetére, akit színpadon már évtizedek óta nem láthattunk; akinek kisugárzása még ezekről a "steril" felvételekről is átragyog, és énekhangjával gyönyörködtet meg elandalít. Isten Vele...!
1873 Búbánat 2017-01-28 09:03:59
A napokban elhunyt Zentai Annára emlékszik operettfelvételeinek sugárzásával a Dankó Rádió most kezdődő operettműsora: 09:30:29 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Fehér akácok (Szerző: Fényes Szabolcs/Szilágyi László) 09:35:44 Dal Zentai Anna & Sárdy János & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Zeng az erdő - Emlékszel, tavasz idején (Szerző: Farkas Ferenc/Dékány András) 09:40:01 Dal Zentai Anna & Magyar Állami Operaház Zenekara & Kerekes János -- Dal a módiról (Szerző: Kerekes János/Innocent Vincze Ernő) 09:42:20 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Tánczenekara & Bágya András -- Hawaii rózsája - Ittam egy kis pityókát (Szerző: Ábrahám Pál/Grünwald, Alfred/Löhner-Beda, Fritz) 09:44:54 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara & Bródy Tamás -- 3:1 a szerelem javára - Beleszerettem magába (Szerző: Ábrahám Pál/Harmath Imre/Kellér Dezső)
A napokban elhunyt Zentai Annára emlékszik operettfelvételeinek sugárzásával a Dankó Rádió most kezdődő operettműsora: 09:30:29 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc -- Fehér akácok (Szerző: Fényes Szabolcs/Szilágyi László) 09:35:44 Dal Zentai Anna & Sárdy János & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Zeng az erdő - Emlékszel, tavasz idején (Szerző: Farkas Ferenc/Dékány András) 09:40:01 Dal Zentai Anna & Magyar Állami Operaház Zenekara & Kerekes János -- Dal a módiról (Szerző: Kerekes János/Innocent Vincze Ernő) 09:42:20 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Tánczenekara & Bágya András -- Hawaii rózsája - Ittam egy kis pityókát (Szerző: Ábrahám Pál/Grünwald, Alfred/Löhner-Beda, Fritz) 09:44:54 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara & Bródy Tamás -- 3:1 a szerelem javára - Beleszerettem magába (Szerző: Ábrahám Pál/Harmath Imre/Kellér Dezső)
1872 smaragd 2017-01-27 15:58:12 [Válasz erre: 1871 Búbánat 2017-01-27 11:10:51]
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "A messzetűnt kedves" (1965) Daljáték Magyar Rádió, 1965 A "Túl az Óperencián" című műsorában ma Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző "A messzetűnt kedves" című daljátéka bemondása után három részlettel örvendeztette meg a hallgatókat. Az elhangzott kettősök mindegyike "A messzetűnt kedves" dala: "Rózsa-kettős" "A szüretelők dala" "Az első szerelem dala" "A szüretelők dala" régi magyar nóták feldolgozása. Az ismétlés kezdete ma, 18:37, Dankó Rádió.
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "A messzetűnt kedves" (1965) Daljáték Magyar Rádió, 1965 A "Túl az Óperencián" című műsorában ma Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző "A messzetűnt kedves" című daljátéka bemondása után három részlettel örvendeztette meg a hallgatókat. Az elhangzott kettősök mindegyike "A messzetűnt kedves" dala: "Rózsa-kettős" "A szüretelők dala" "Az első szerelem dala" "A szüretelők dala" régi magyar nóták feldolgozása. Az ismétlés kezdete ma, 18:37, Dankó Rádió.
1871 Búbánat 2017-01-27 11:10:51
A Dankó Rádió operettműsorában, a stúdióba meghívott Kovácsházi István operaénekes Nagy Ibolyával beszélget ezen a héten – ma elsősorban Richard Wagnerhez való elkötelezettségéről kérdezte őt a szerkesztő-műsorvezető. De szóba került a mai premierje is az Operaházban (Eötvös Péter operájában, „A szerelemről és más démonokról” –ban szerepel Kovácsházi; hogyan telik el a napja az esti fellépést megelőzően –erről is mesélt a műsorban.) Kovácsházi énekhangját ma két bejátszott operarészletben hallhattuk: Verdi: Don Carlos – Szabadság-kettős (Km. Kálmándy Mihály és a Magyar Állami Operaház Zenekara); Wagner: A walkür – Tavaszi dal (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Giacomo Sagripanti) A francia operett egyik kiválósága volt Charles Lecocq, akinek legismertebb operettje az Angot asszony lánya. Ebből az operettből kaptunk most egy válogatást: a Magyar Rádió 1960-as operettfelvételéről Házy Erzsébet, Németh Marika, Kiss Manyi, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós énekhangján csendültek fel részletek. Ezt követte Kemény Egon egyik szép rádióoperettjének részletei: „A messzetűnt kedves”. Mivel ritkán hangzanak fel ennek az operettnek a részletei a rádióban, újra ideírom a teljes szereposztás és a rádiófelvétel közreműködőit: Kemény Egon: A messzetűnt kedves (Történelmi daljáték) Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22. , Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Egyik ismétlését is megemlítem: 1971. szeptember 19., Petőfi Rádió Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (Láng József) Amelie – László Margit (Domján Edit) Julika – Andor Éva (Örkényi Éva) Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkő Gyula) Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal) Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon) Öreg fazekas – Márkus Ferenc Mme Garron – Gáborjáni Klára Schatten gróf – Velenczei István De Breuil márki – Ujlaky László Rektor – Katona Lajos Erről a stúdiófelvételről most két részlet került a műsorba: - Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) „- Messzi földről jött egy hős magyar huszár /- távoli hazából, hol madár se jár…” - „Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József) „- Nézz rám, Julika! Kislány voltál, most már nagylány../- bizony ám, hosszú a szoknyám…/- páros csókot vár a nagylány /- bizony ám, én meg is adnám…” Még egy harmadik kettőst is beszerkesztett Nagy Ibolya a fent nevezett két szám közé (km. Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád és a Magyar Rádió Énekkara), de az elhangzott részlet: „A szüretelők dala” („.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…”) szerintem nem ebből az operettből való, vagy ha igen, akkor biztosan nem erről az ismertetett rádiófelvételről; a jelzett stúdiófelvételen Barlay és Kishegyi neve nem szerepel, továbbá ott a Földényi-kórus van feltüntetve, ebben a duettben viszont a Magyar Rádió énekkara működik közre! Azért kíváncsi lennék, melyik rádiófelvételről, esetleg milyen más Kemény-dalműből csendült fel ez a vidám kettős. A Dankó Rádió mai operettműsorát újra meghallgathatjuk az adás 18 órakor kezdődő ismétlésekor.
A Dankó Rádió operettműsorában, a stúdióba meghívott Kovácsházi István operaénekes Nagy Ibolyával beszélget ezen a héten – ma elsősorban Richard Wagnerhez való elkötelezettségéről kérdezte őt a szerkesztő-műsorvezető. De szóba került a mai premierje is az Operaházban (Eötvös Péter operájában, „A szerelemről és más démonokról” –ban szerepel Kovácsházi; hogyan telik el a napja az esti fellépést megelőzően –erről is mesélt a műsorban.) Kovácsházi énekhangját ma két bejátszott operarészletben hallhattuk: Verdi: Don Carlos – Szabadság-kettős (Km. Kálmándy Mihály és a Magyar Állami Operaház Zenekara); Wagner: A walkür – Tavaszi dal (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Giacomo Sagripanti) A francia operett egyik kiválósága volt Charles Lecocq, akinek legismertebb operettje az Angot asszony lánya. Ebből az operettből kaptunk most egy válogatást: a Magyar Rádió 1960-as operettfelvételéről Házy Erzsébet, Németh Marika, Kiss Manyi, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós énekhangján csendültek fel részletek. Ezt követte Kemény Egon egyik szép rádióoperettjének részletei: „A messzetűnt kedves”. Mivel ritkán hangzanak fel ennek az operettnek a részletei a rádióban, újra ideírom a teljes szereposztás és a rádiófelvétel közreműködőit: Kemény Egon: A messzetűnt kedves (Történelmi daljáték) Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22. , Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Egyik ismétlését is megemlítem: 1971. szeptember 19., Petőfi Rádió Vezényel: Bródy Tamás Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (Láng József) Amelie – László Margit (Domján Edit) Julika – Andor Éva (Örkényi Éva) Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkő Gyula) Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal) Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon) Öreg fazekas – Márkus Ferenc Mme Garron – Gáborjáni Klára Schatten gróf – Velenczei István De Breuil márki – Ujlaky László Rektor – Katona Lajos Erről a stúdiófelvételről most két részlet került a műsorba: - Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) „- Messzi földről jött egy hős magyar huszár /- távoli hazából, hol madár se jár…” - „Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József) „- Nézz rám, Julika! Kislány voltál, most már nagylány../- bizony ám, hosszú a szoknyám…/- páros csókot vár a nagylány /- bizony ám, én meg is adnám…” Még egy harmadik kettőst is beszerkesztett Nagy Ibolya a fent nevezett két szám közé (km. Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád és a Magyar Rádió Énekkara), de az elhangzott részlet: „A szüretelők dala” („.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…”) szerintem nem ebből az operettből való, vagy ha igen, akkor biztosan nem erről az ismertetett rádiófelvételről; a jelzett stúdiófelvételen Barlay és Kishegyi neve nem szerepel, továbbá ott a Földényi-kórus van feltüntetve, ebben a duettben viszont a Magyar Rádió énekkara működik közre! Azért kíváncsi lennék, melyik rádiófelvételről, esetleg milyen más Kemény-dalműből csendült fel ez a vidám kettős. A Dankó Rádió mai operettműsorát újra meghallgathatjuk az adás 18 órakor kezdődő ismétlésekor.
1870 Búbánat 2017-01-26 16:45:23 [Válasz erre: 1864 Búbánat 2017-01-24 12:19:37]
Ma három, ugyancsak kedvemre való „klasszikus” operett részletei csendültek fel a Dankó Rádió operettműsorában. Johann Strauss Cigánybárójából Barinkay belépőjét a Túl az Óperencián című rádióműsor-sorozat e heti neves vendégművésze, Kovácsházi István operaénekes tolmácsolásában hallhattuk – egy régi koncertfelvételéről (Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényelt Török Géza). Jacques Offenbach: A sóhajok hídja A Rádió Dalszínháza 1976. december 26-án, a Kossuth adón mutatta be az operett teljes rádióváltozatát. Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta: Romhányi József. az MRT szimfonikus zenekarét és énekkarát Bródy Tamás vezényli A mai műsorban elhangzott részletekben Kalmár Magda, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor és Rozsos István énekhangján, valamint a Magyar Rádió Énekkarának Nőikara előadásában csendültek fel a pompás, sziporkázó offenbachi dallamok. Schubert-Berté: Három a kislány A Rádió Dalszínháza 1963-ban mutatta be a daljáték teljes stúdiófelvételét. Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő. Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az Magyar Rádió és Televízió Énekkara. Vezényel: Fischer Sándor. Az elhangzott részletek mind jól ismertek. A rádióban is sokszor felcsendülnek a kedves, behízelgő, a hol szomorkás, hol víg kedélyű dalok, melyek ma is élők, frissen hatnak, pedig több mint fél évszázada készült el ez a felvétel a rádió stúdiójában, és ma is gyönyörködünk benne, a kissé szentimentális muzsikában is, és a közreműködő kiváló énekes-előadókban: László Margit, Hankiss Ilona, Andor Éva, Neményi Lili, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Bende Zsolt, Maleczky Oszkár... Mint előzőleg utaltam rá, a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya ezen a héten Kovácsházi István operaénekest látja vendégül, a beszélgetésük helyszíne a rádió Thália „látványstúdiója”. A tenorista a mai adásban az énekesi pálya kezdeteiről mesélt a mikrofon előtt: hogyan vezetett az útja a Honvéd Együttesből (ahol szólóénekes vált belőle) a Debreceni Csokonai Színházba (Bánk bán-Ottó; Traviata, Lehár: Luxemburg grófja – René; stb) és egy miskolci kitérőt (A cigánybáró, Traviata) követően, Szinetár Miklós invitálására a Budapesti Operettszínházba (Csárdáskirálynő; A víg özvegy; stb.), majd két évre rá onnan át - ugyancsak Szinetár hívására - az Operaházba. Folytatás holnap, addig is érdemes az ismétlést meghallgatni ma 18 órától, ami a rádió internetes oldalán online is elérhető a www.radio.hu oldalon.
Ma három, ugyancsak kedvemre való „klasszikus” operett részletei csendültek fel a Dankó Rádió operettműsorában. Johann Strauss Cigánybárójából Barinkay belépőjét a Túl az Óperencián című rádióműsor-sorozat e heti neves vendégművésze, Kovácsházi István operaénekes tolmácsolásában hallhattuk – egy régi koncertfelvételéről (Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényelt Török Géza). Jacques Offenbach: A sóhajok hídja A Rádió Dalszínháza 1976. december 26-án, a Kossuth adón mutatta be az operett teljes rádióváltozatát. Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta: Romhányi József. az MRT szimfonikus zenekarét és énekkarát Bródy Tamás vezényli A mai műsorban elhangzott részletekben Kalmár Magda, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor és Rozsos István énekhangján, valamint a Magyar Rádió Énekkarának Nőikara előadásában csendültek fel a pompás, sziporkázó offenbachi dallamok. Schubert-Berté: Három a kislány A Rádió Dalszínháza 1963-ban mutatta be a daljáték teljes stúdiófelvételét. Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő. Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az Magyar Rádió és Televízió Énekkara. Vezényel: Fischer Sándor. Az elhangzott részletek mind jól ismertek. A rádióban is sokszor felcsendülnek a kedves, behízelgő, a hol szomorkás, hol víg kedélyű dalok, melyek ma is élők, frissen hatnak, pedig több mint fél évszázada készült el ez a felvétel a rádió stúdiójában, és ma is gyönyörködünk benne, a kissé szentimentális muzsikában is, és a közreműködő kiváló énekes-előadókban: László Margit, Hankiss Ilona, Andor Éva, Neményi Lili, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Bende Zsolt, Maleczky Oszkár... Mint előzőleg utaltam rá, a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya ezen a héten Kovácsházi István operaénekest látja vendégül, a beszélgetésük helyszíne a rádió Thália „látványstúdiója”. A tenorista a mai adásban az énekesi pálya kezdeteiről mesélt a mikrofon előtt: hogyan vezetett az útja a Honvéd Együttesből (ahol szólóénekes vált belőle) a Debreceni Csokonai Színházba (Bánk bán-Ottó; Traviata, Lehár: Luxemburg grófja – René; stb) és egy miskolci kitérőt (A cigánybáró, Traviata) követően, Szinetár Miklós invitálására a Budapesti Operettszínházba (Csárdáskirálynő; A víg özvegy; stb.), majd két évre rá onnan át - ugyancsak Szinetár hívására - az Operaházba. Folytatás holnap, addig is érdemes az ismétlést meghallgatni ma 18 órától, ami a rádió internetes oldalán online is elérhető a www.radio.hu oldalon.
1869 Búbánat 2017-01-25 15:36:48 [Válasz erre: 1868 Búbánat 2017-01-25 15:24:59]
A "Félrecsapom a kalapomat" duett (Sybill és Poire kettőse) valóban kár volt kihagyni; ezt a kettőst tévesen soroltam az Operettszínház előadásában elhangzott betétszámok közé.
A "Félrecsapom a kalapomat" duett (Sybill és Poire kettőse) valóban kár volt kihagyni; ezt a kettőst tévesen soroltam az Operettszínház előadásában elhangzott betétszámok közé.
1868 Búbánat 2017-01-25 15:24:59 [Válasz erre: 1866 zenebaratmonika 2017-01-24 13:21:01]
Lásd a Sybill-beszámolómat a másik operett-topicban: [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=66&msgcount=2591#323867; 2591. sorszámnál [/url]
Lásd a Sybill-beszámolómat a másik operett-topicban: [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=66&msgcount=2591#323867; 2591. sorszámnál [/url]
1867 Búbánat 2017-01-25 14:16:13 [Válasz erre: 1865 zenebaratmonika 2017-01-24 13:17:59]
A bérletezéshez nem tudok hozzászólni, már nagyon régen nem bérlettel járok operába. Az Erkel Színház a következő évadban igen kihasznált lesz, bezsúfolva oda ami csak lehetséges; amit lehet átvisznek az Operából. Szerintem kiszorul majd a repertoárból az említett két musical, előnyt kell élvezzen az opera, a daljáték; A cígánybárót - remélem - továbbra is játszani fogja az Erkel.
A bérletezéshez nem tudok hozzászólni, már nagyon régen nem bérlettel járok operába. Az Erkel Színház a következő évadban igen kihasznált lesz, bezsúfolva oda ami csak lehetséges; amit lehet átvisznek az Operából. Szerintem kiszorul majd a repertoárból az említett két musical, előnyt kell élvezzen az opera, a daljáték; A cígánybárót - remélem - továbbra is játszani fogja az Erkel.
1866 zenebaratmonika 2017-01-24 13:21:01
Az operettszínházban pedig a hétvégén a Sybillt néztem meg, szerintem egész jó volt, de az első felvonás az sokkal erősebb zeneileg mint a második, amiben csak egyetlen sláger van és azt ismétlődik folyamatosan. A Félrecsapom a kalapomat kár volt kihagyni... volt pár olyan dal, amit sose hallottam és a filmből sem emlékeztem rá, nem tudom az eredeti dalok mentek benne végig?
Az operettszínházban pedig a hétvégén a Sybillt néztem meg, szerintem egész jó volt, de az első felvonás az sokkal erősebb zeneileg mint a második, amiben csak egyetlen sláger van és azt ismétlődik folyamatosan. A Félrecsapom a kalapomat kár volt kihagyni... volt pár olyan dal, amit sose hallottam és a filmből sem emlékeztem rá, nem tudom az eredeti dalok mentek benne végig?
1865 zenebaratmonika 2017-01-24 13:17:59 [Válasz erre: 1864 Búbánat 2017-01-24 12:19:37]
Nekünk van operabérletünk. Azt tudod mi lesz a jövő évadban, ha bezárják az épületet? Az Erkelbe nincs bérleti előadás, de mostanában láttam ott pár dolgot pl. West side Story Miklósa Erikával, a Billy Eliot musical Elton Johntól (úgy nézem ettől nem voltatok elájulva, hát szerintem egyszer megnézhető kategória, pár dal azért tetszett belőle, de sláger szám nem volt benne, a liberttó viszonylag érdekes volt), a Simándy 100 gálán (ez nagyon tetszett) és fogok menni a Cigánybáróra is, amit nagyon várok már. Most ha csak az Erkelbe lesznek előadások, nem adhatják ennyiért az operabérleteket, esetleg egy új épületet bérelnek ki egy évadra?
Nekünk van operabérletünk. Azt tudod mi lesz a jövő évadban, ha bezárják az épületet? Az Erkelbe nincs bérleti előadás, de mostanában láttam ott pár dolgot pl. West side Story Miklósa Erikával, a Billy Eliot musical Elton Johntól (úgy nézem ettől nem voltatok elájulva, hát szerintem egyszer megnézhető kategória, pár dal azért tetszett belőle, de sláger szám nem volt benne, a liberttó viszonylag érdekes volt), a Simándy 100 gálán (ez nagyon tetszett) és fogok menni a Cigánybáróra is, amit nagyon várok már. Most ha csak az Erkelbe lesznek előadások, nem adhatják ennyiért az operabérleteket, esetleg egy új épületet bérelnek ki egy évadra?
1864 Búbánat 2017-01-24 12:19:37
Mától, ezen a héten mindennap, [url] http://www.opera.hu/tarsulat/szemely/kovacshazi-istvan/; Kovácsházi István operaénekes [/url] a vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Nagy Ibolya mint régi kedves énekes-színész partnert üdvözölte a mikrofon előtt Kovácsházit, kinek az operettműfajhoz való kötődése miatt is, régi ismerőse, kivel volt alkalma együtt énekelni is a zenés-színpadokon. A jeles tenorista mesélt a gyermekkori iskolai énekkari, majd később a Honvéd művészegyüttesben való szerepléseiről, a szülei, nagyszülei révén már kiskorától kezdve az operett bűvköre iránt érzett vonzalmáról. A beszélgetésben szóba került a modern operákhoz való kötődése is (január 27-én lesz a bemutatója Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról című operájának, melyben szerepelni fog), és arról is, „tudni kell nemet mondania” egy-egy felkérésnek, ha úgy érzi, nem a hangjának megfelelő a szólam. Szóba került az Opera közel jövőbeni bezárása is: a következő szezonban az Erkel Színház marad egyedüli játszási helynek: Kovácsházinak is jelentős előadásszám csökkenést eredményez a kialakuló helyzet; sok darabot nem tudnak átvinni az Erkelbe pl. a díszletezés megoldhatatlansága miatt – amiben ő most benne van; az előadásainak kiesésését pótolandó, a megnövekvő szabad idejében szeretne akár külföldi fellépési lehetőségez jutni. A ma felhangzott zenékről: - Kovácsházi István előadásában a Marica grófnőből Tasziló dala csendült fel egy koncert hangfelvételéről (Taszilo dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” – km. a MÁV Szimfonikus Zenekara, Török Géza vezényelt). - Lehár: Paganini –két vidám kettőst énekelt Zentai Anna és Kishegyi Árpád; egy későbbi rádiófelvételről pedig Kalmár Magda és Gulyás Dénes énekelt részleteket az operettből. - Planquette: A corneville-i harangok – Kincses Veronikától hallottuk a „Harangdalt”, majd arról a teljes operettfelvételről hangzottak fel részletek, melyet a Rádió Dalszínháza mutatott be 1971. december 20.-án 19.51 – 22.00 között a Kossuth Rádióban: megint élvezhettem Házy Erzsébet gyönyörű szopránját, mellette a kettősben Korondy György énekelt, továbbá Kalmár Magda („Kuplé”) és Várhelyi Endre (Gáspár apó dala) énekhangján csendültek fel dalok, a közreműködő MRT Szimfonikus Zenekart Breitner Tamás vezényli. A mai operettműsor Pazeller Jakab „Herkulesfürdői emlék” keringőjével indult és Lehár Mosoly országa nyitányának részletével fejeződött be. Az adás ismétlése a megszokott időben, 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is a www.radio.hu oldalon.
Mától, ezen a héten mindennap, [url] http://www.opera.hu/tarsulat/szemely/kovacshazi-istvan/; Kovácsházi István operaénekes [/url] a vendége a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának, kivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Nagy Ibolya mint régi kedves énekes-színész partnert üdvözölte a mikrofon előtt Kovácsházit, kinek az operettműfajhoz való kötődése miatt is, régi ismerőse, kivel volt alkalma együtt énekelni is a zenés-színpadokon. A jeles tenorista mesélt a gyermekkori iskolai énekkari, majd később a Honvéd művészegyüttesben való szerepléseiről, a szülei, nagyszülei révén már kiskorától kezdve az operett bűvköre iránt érzett vonzalmáról. A beszélgetésben szóba került a modern operákhoz való kötődése is (január 27-én lesz a bemutatója Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról című operájának, melyben szerepelni fog), és arról is, „tudni kell nemet mondania” egy-egy felkérésnek, ha úgy érzi, nem a hangjának megfelelő a szólam. Szóba került az Opera közel jövőbeni bezárása is: a következő szezonban az Erkel Színház marad egyedüli játszási helynek: Kovácsházinak is jelentős előadásszám csökkenést eredményez a kialakuló helyzet; sok darabot nem tudnak átvinni az Erkelbe pl. a díszletezés megoldhatatlansága miatt – amiben ő most benne van; az előadásainak kiesésését pótolandó, a megnövekvő szabad idejében szeretne akár külföldi fellépési lehetőségez jutni. A ma felhangzott zenékről: - Kovácsházi István előadásában a Marica grófnőből Tasziló dala csendült fel egy koncert hangfelvételéről (Taszilo dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” – km. a MÁV Szimfonikus Zenekara, Török Géza vezényelt). - Lehár: Paganini –két vidám kettőst énekelt Zentai Anna és Kishegyi Árpád; egy későbbi rádiófelvételről pedig Kalmár Magda és Gulyás Dénes énekelt részleteket az operettből. - Planquette: A corneville-i harangok – Kincses Veronikától hallottuk a „Harangdalt”, majd arról a teljes operettfelvételről hangzottak fel részletek, melyet a Rádió Dalszínháza mutatott be 1971. december 20.-án 19.51 – 22.00 között a Kossuth Rádióban: megint élvezhettem Házy Erzsébet gyönyörű szopránját, mellette a kettősben Korondy György énekelt, továbbá Kalmár Magda („Kuplé”) és Várhelyi Endre (Gáspár apó dala) énekhangján csendültek fel dalok, a közreműködő MRT Szimfonikus Zenekart Breitner Tamás vezényli. A mai operettműsor Pazeller Jakab „Herkulesfürdői emlék” keringőjével indult és Lehár Mosoly országa nyitányának részletével fejeződött be. Az adás ismétlése a megszokott időben, 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió frekvenciáin és az interneten is a www.radio.hu oldalon.
1863 Búbánat 2017-01-20 17:32:16 [Válasz erre: 1862 Búbánat 2017-01-18 11:20:53]
Lehár Ferenc: Cigányszerelem Eredeti szövegkönyv: Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner Magyar fordítás: Gábor Andor versei nyomán Zoltán Pál A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15 Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Nagy Ferenc Szereposztás: Zórika – Kincses Veronika Ilona – Kukely Júlia Paulette - Decsi Ágnes Berta – Takács Tamara Ionel (János) – Molnár András Józsi – Gulyás Dénes Tivadar – Fülöp Attila Dragotin – Bende Zsolt Kutula – Korcsmáros Péter Mihály - Mersei Miklós Erről a teljes stúdiófelvételről hangzott fel néhány szép részlet a Dankó Rádió délelőtt sugárzott operettműsorában, továbbá egy korábbi, a hatvanas évek elején rögzített rádiófelvételről svidám hármas Koltay Valéria, Gyenes Magda és Külkey László énekében: „Az első lecke annyi csak, hogy jobbra-balra less, egy négyszemközti alkalomra jó helyett keress…/ Ez a kicsi csók csak csel, csalogat, hogy most kezdd el… /- De nénikém, ez érthetetlen, mit csinálsz velünk, hogy adhatott ily lehetetlen ültetet nekünk?! …./ Ez a kicsi csók csak csel, csalogatni most kezd el, csicseregve csábít itt, csak jöjj, szaporítsuk csak…” Huszka Jenő Erzsébet című operettjéből pedig Kalocsai Zsuzsa, Kalmár Magda illetve Galambos Erzsi és Németh Sándor énekelt. A Ferencsik János-emlékhét keretében maga a nagy karmester beszélt egy archív felvétel- bejátszásról „mi a siker titka?”, aztán Horváth Ádám televíziós rendező vallott Ferencsik Jánoshoz fűződő baráti és szakmai kapcsolatáról, majd Dr. Szomolányi Gy. István (fogorvos, diszkográfus) Ferencsiket idézve elevenített fel egy anekdotát, miszerint „Három személynek nem tanácsos visszaszólni: őrmesternek, házmesternek - és a karmesternek….” Ferencsik János felvételei közül, az általa vezényelt művek részleteiben hallhattuk: - Johann Strauss: Perpetuum Mobile (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus (Km. Gulyás Dénes, a Magyar Rádió Énekkara és a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Verdi: Requiem – Libera me (Km. László Margit, a Budapesti Kórus és a Magyar Állami Hangversenyzenekar – 1972.) - Müller József – Darvas Gábor: Magyar induló (Km. Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Johann Strauss: Déli rózsák (Km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara) A délelőtti adás műsora hamarosan, hat órától ismétlésre kerül a Dankó Rádió hullámhosszán…
Lehár Ferenc: Cigányszerelem Eredeti szövegkönyv: Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner Magyar fordítás: Gábor Andor versei nyomán Zoltán Pál A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15 Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Nagy Ferenc Szereposztás: Zórika – Kincses Veronika Ilona – Kukely Júlia Paulette - Decsi Ágnes Berta – Takács Tamara Ionel (János) – Molnár András Józsi – Gulyás Dénes Tivadar – Fülöp Attila Dragotin – Bende Zsolt Kutula – Korcsmáros Péter Mihály - Mersei Miklós Erről a teljes stúdiófelvételről hangzott fel néhány szép részlet a Dankó Rádió délelőtt sugárzott operettműsorában, továbbá egy korábbi, a hatvanas évek elején rögzített rádiófelvételről svidám hármas Koltay Valéria, Gyenes Magda és Külkey László énekében: „Az első lecke annyi csak, hogy jobbra-balra less, egy négyszemközti alkalomra jó helyett keress…/ Ez a kicsi csók csak csel, csalogat, hogy most kezdd el… /- De nénikém, ez érthetetlen, mit csinálsz velünk, hogy adhatott ily lehetetlen ültetet nekünk?! …./ Ez a kicsi csók csak csel, csalogatni most kezd el, csicseregve csábít itt, csak jöjj, szaporítsuk csak…” Huszka Jenő Erzsébet című operettjéből pedig Kalocsai Zsuzsa, Kalmár Magda illetve Galambos Erzsi és Németh Sándor énekelt. A Ferencsik János-emlékhét keretében maga a nagy karmester beszélt egy archív felvétel- bejátszásról „mi a siker titka?”, aztán Horváth Ádám televíziós rendező vallott Ferencsik Jánoshoz fűződő baráti és szakmai kapcsolatáról, majd Dr. Szomolányi Gy. István (fogorvos, diszkográfus) Ferencsiket idézve elevenített fel egy anekdotát, miszerint „Három személynek nem tanácsos visszaszólni: őrmesternek, házmesternek - és a karmesternek….” Ferencsik János felvételei közül, az általa vezényelt művek részleteiben hallhattuk: - Johann Strauss: Perpetuum Mobile (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus (Km. Gulyás Dénes, a Magyar Rádió Énekkara és a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Verdi: Requiem – Libera me (Km. László Margit, a Budapesti Kórus és a Magyar Állami Hangversenyzenekar – 1972.) - Müller József – Darvas Gábor: Magyar induló (Km. Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Johann Strauss: Déli rózsák (Km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara) A délelőtti adás műsora hamarosan, hat órától ismétlésre kerül a Dankó Rádió hullámhosszán…
1862 Búbánat 2017-01-18 11:20:53 [Válasz erre: 1861 Búbánat 2017-01-17 10:50:20]
Ferencsik János ma 110 éve született. A Dankó Rádió „Ferencsik János-emlékhét” keretében idézi fel a nagy magyar karmester alakját, bejátszott archív interjúk, riportok segítségével Őt magát is halljuk; gondolatait, Bartókról, Kodályról, a zenéről, a karmester-mesterségről, zenekarokról, fellépésekről, vendégszereplésekről, operáról, rádió- és hanglemezfelvételeiről, kollégákról, pályatársakról, szabadidős tevékenységeiről; ifj. Johann Straussról, kinek két operettjét (A denevér és A cigánybáró) is vezényelte, itthon és külföldön egyaránt. Ferencsik János hosszú, aktív karmesteri pályafutása alatt érdekes módon mindössze egy operett zenei stúdiófelvételének munkálataiban vett részt: a Rádió Dalszínháza 1961 karácsonyán mutatta be A cígánybáró magyar nyelvű teljes felvételét Ferencsik vezényletével, olyan nagyságok énekelnek ezen a rádiófelvételen, mint Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Bende Zsolt, Bartha Alfonz és Göndöcs József. Ferencsiknek kedvenc operettje volt A cigánybáró, mely felvétel sikere máig töretlen, újra és újra felcsendülnek a rádióban az operett dalai. Sőt, már CD-n is hozzáférhető a teljes zenei hanganyag. Erről a felvételről szólaltak meg tegnap után ma is, mintegy húsz percben, gyönyörű részletek, az említett kitűnő előadók tolmácsolásában. A mai adásban bejátszásokat hallottunk abból a riportból, melyben Varga András Bálint beszélgetett Ferencsik Jánossal 1982-ben, a 75. születése napja alkalmával. Ferencsik vezényletével még felcsendült a mai műsorban: - Julius Fucik: Gladiátorok bevonulása (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Kodály Zoltán: Háry János – Közzene (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) - Bartók Béla: Magyar képek – részlet (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Johann Strauss: Császárkeringő (Km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara.) A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, de az interneten is elérhető, a www.dankoradio.hu oldalon.
Ferencsik János ma 110 éve született. A Dankó Rádió „Ferencsik János-emlékhét” keretében idézi fel a nagy magyar karmester alakját, bejátszott archív interjúk, riportok segítségével Őt magát is halljuk; gondolatait, Bartókról, Kodályról, a zenéről, a karmester-mesterségről, zenekarokról, fellépésekről, vendégszereplésekről, operáról, rádió- és hanglemezfelvételeiről, kollégákról, pályatársakról, szabadidős tevékenységeiről; ifj. Johann Straussról, kinek két operettjét (A denevér és A cigánybáró) is vezényelte, itthon és külföldön egyaránt. Ferencsik János hosszú, aktív karmesteri pályafutása alatt érdekes módon mindössze egy operett zenei stúdiófelvételének munkálataiban vett részt: a Rádió Dalszínháza 1961 karácsonyán mutatta be A cígánybáró magyar nyelvű teljes felvételét Ferencsik vezényletével, olyan nagyságok énekelnek ezen a rádiófelvételen, mint Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Bende Zsolt, Bartha Alfonz és Göndöcs József. Ferencsiknek kedvenc operettje volt A cigánybáró, mely felvétel sikere máig töretlen, újra és újra felcsendülnek a rádióban az operett dalai. Sőt, már CD-n is hozzáférhető a teljes zenei hanganyag. Erről a felvételről szólaltak meg tegnap után ma is, mintegy húsz percben, gyönyörű részletek, az említett kitűnő előadók tolmácsolásában. A mai adásban bejátszásokat hallottunk abból a riportból, melyben Varga András Bálint beszélgetett Ferencsik Jánossal 1982-ben, a 75. születése napja alkalmával. Ferencsik vezényletével még felcsendült a mai műsorban: - Julius Fucik: Gladiátorok bevonulása (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Kodály Zoltán: Háry János – Közzene (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) - Bartók Béla: Magyar képek – részlet (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - Johann Strauss: Császárkeringő (Km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara.) A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán, de az interneten is elérhető, a www.dankoradio.hu oldalon.
1861 Búbánat 2017-01-17 10:50:20 [Válasz erre: 1860 Búbánat 2017-01-16 15:03:04]
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában folytatódott Ferencsik Jánosra emlékezés. A már említett 1977-es televíziós portréfilmben Vitray Tamás beszélget Ferencsikkel. Az archív hangfelvételéről kaptunk egy újabb bejátszást, továbbá egy másik riport részlete is felhangzott a rádióban: Vitray moderátori közreműködésével, Ferencsik János balatonfüredi villájába meghívott vendégek, Borsos Miklós szobrászművész, Déry Tibor író és Sinkovits Imre színművész köszöntötték fel Ferencsiket - utóbbi felolvasta Keresztúry Dezső két versét. Ferencsik János vezényletével 1961-ben készítette el a Rádió Dalszínháza "A cigánybáró" teljes stúdiófelvételét (Ágai,Házy, Komlóssy, Bartha, Ilosfalvy, Bende, Göndöcs, Melis), amelyről most a Jelenet és a Kincskeringő csendült fel Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekhangján. Néhány nap után ismét részletek csendültek fel Lehár Ferenc Friderikájának 1972-es stúdiófelvételéről (Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt és Simándy József). Külön örültem, hogy Simándy József énekét újra hallhattam erről a szép felvételről: - No. 7. Goethe dala "Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten", - No. 15. A II. felvonás fináléja (Andor, Bende, Simándy, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) Délután hat órától megismétli a rádió a délelőtti adást.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában folytatódott Ferencsik Jánosra emlékezés. A már említett 1977-es televíziós portréfilmben Vitray Tamás beszélget Ferencsikkel. Az archív hangfelvételéről kaptunk egy újabb bejátszást, továbbá egy másik riport részlete is felhangzott a rádióban: Vitray moderátori közreműködésével, Ferencsik János balatonfüredi villájába meghívott vendégek, Borsos Miklós szobrászművész, Déry Tibor író és Sinkovits Imre színművész köszöntötték fel Ferencsiket - utóbbi felolvasta Keresztúry Dezső két versét. Ferencsik János vezényletével 1961-ben készítette el a Rádió Dalszínháza "A cigánybáró" teljes stúdiófelvételét (Ágai,Házy, Komlóssy, Bartha, Ilosfalvy, Bende, Göndöcs, Melis), amelyről most a Jelenet és a Kincskeringő csendült fel Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekhangján. Néhány nap után ismét részletek csendültek fel Lehár Ferenc Friderikájának 1972-es stúdiófelvételéről (Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt és Simándy József). Külön örültem, hogy Simándy József énekét újra hallhattam erről a szép felvételről: - No. 7. Goethe dala "Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten", - No. 15. A II. felvonás fináléja (Andor, Bende, Simándy, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) Délután hat órától megismétli a rádió a délelőtti adást.
1860 Búbánat 2017-01-16 15:03:04
Ezen a héten lesz 110 éve, hogy megszületett [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/12/27/tul-az-operencian-3-het/; Ferencsik János. [/url] (1907. január 18. - 1984. június 12.) A Dankó Rádió már mától – egész héten át - emlékezik a nagy magyar karmesterre. A Túl az Óperencián című operettműsor vezetője, a „Ferencsik-emlékhét” szerkesztője, Nagy Ibolya műsorajánló sorait idézem: „[…] Kedvenc operettje a Cigánybáró és a Denevér volt. Kedvenc „nótája” pedig a Messze a nagy erdő……Felvételeivel, szimfonikus könnyűzenékkel és operettekkel emlékezünk rá, mindemellett természetesen sok-sok beszélgetéssel, melyben engedve a kérésnek, mikrofon elé állt. A XX. század egyik legnagyobb egyéniségének nyomába eredünk és bízom benne, hogy a hétvégére többek leszünk általa.” A ma délelőtti adásban több interjúbejátszást hallottunk egy archív televíziós portréfilmből: 1977-ben, a Ferencsik János 70. születésnapján beszélgetett vele Vitray Tamás. A mai műsorban elhangzott zenei felvételek: Johann Strauss-művek ( polkák és a Császárkeringő Ferencsikkel); Mozart: Szöktetés a szerájból – Ozmin akasztófa áriája Székely Mihállyal - Ferencsik vezényelte előadás felvételéről; Kacsóh: János vitéz – 1959-es stúdiófelvételről részletek (Házy, Sárdy, Melis) A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hangzik el.
Ezen a héten lesz 110 éve, hogy megszületett [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/12/27/tul-az-operencian-3-het/; Ferencsik János. [/url] (1907. január 18. - 1984. június 12.) A Dankó Rádió már mától – egész héten át - emlékezik a nagy magyar karmesterre. A Túl az Óperencián című operettműsor vezetője, a „Ferencsik-emlékhét” szerkesztője, Nagy Ibolya műsorajánló sorait idézem: „[…] Kedvenc operettje a Cigánybáró és a Denevér volt. Kedvenc „nótája” pedig a Messze a nagy erdő……Felvételeivel, szimfonikus könnyűzenékkel és operettekkel emlékezünk rá, mindemellett természetesen sok-sok beszélgetéssel, melyben engedve a kérésnek, mikrofon elé állt. A XX. század egyik legnagyobb egyéniségének nyomába eredünk és bízom benne, hogy a hétvégére többek leszünk általa.” A ma délelőtti adásban több interjúbejátszást hallottunk egy archív televíziós portréfilmből: 1977-ben, a Ferencsik János 70. születésnapján beszélgetett vele Vitray Tamás. A mai műsorban elhangzott zenei felvételek: Johann Strauss-művek ( polkák és a Császárkeringő Ferencsikkel); Mozart: Szöktetés a szerájból – Ozmin akasztófa áriája Székely Mihállyal - Ferencsik vezényelte előadás felvételéről; Kacsóh: János vitéz – 1959-es stúdiófelvételről részletek (Házy, Sárdy, Melis) A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hangzik el.
1859 Búbánat 2017-01-15 12:07:44 [Válasz erre: 22 Búbánat 2008-03-06 23:24:22]
Kapcs.a 22. és 48. sorszámokhoz Kiegészítés Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth rádió 20.25 – 21.00 Magyar szöveg: Blum Tamás Vezényel: Blum Tamás Km.:MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódy Irma) Zenei rendező: Ruitner Sándor Szereposztás: A bölcs bíró – Melis György A felperes – László Margit Az alperes – Réti József A felperes ügyvédje – Palcsó Sándor I. Esküdt – Domahidy László Törvényszolga – Várhelyi Endre További esküdtek: Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor A rádió akkor egyszerre két zenés darabot mutatott be: Sullivan művének elhangzása után közvetlenül került műsorra Hidas Frigyes: Az asszony és az Igazság Komolytalan zenedráma egy felvonásban Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth rádió 21.00 – 21.33 (lásd a topicban a a 48. sorszámnál) Szövegét Karinthy Frigyes ötletéből írta: Kristóf Károly. Vezényel Hidas Frigyes. Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és kamarakórusa. Rendezte: Ruitner Sándor Szereposztás: Az Igazság - Palócz László A feleség - László Margit A férj - Palcsó Sándor Júlia - Szirmay Márta A hivatalsegéd - Várhelyi Endre Az orvosszakértő - Domahidy László A jegyző- Külkey László Mindkét zenés darab cselekménye a bíróságon játszódik. Sullivan és Gilbert zenés komédiája, az Esküdtszéki tárgyalás témája egy házasságszédelgési per. Az asszony és az Igazság című „komolytalan zenedráma" bírósága viszont válóperes ügyet tárgyal. Az utóbbi darab alapjául szolgáló Karinthy-kroki egy 1916-06 kalendáriumból került elő. A bemutatókat 18 éven felülieknek szánták.
Kapcs.a 22. és 48. sorszámokhoz Kiegészítés Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth rádió 20.25 – 21.00 Magyar szöveg: Blum Tamás Vezényel: Blum Tamás Km.:MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódy Irma) Zenei rendező: Ruitner Sándor Szereposztás: A bölcs bíró – Melis György A felperes – László Margit Az alperes – Réti József A felperes ügyvédje – Palcsó Sándor I. Esküdt – Domahidy László Törvényszolga – Várhelyi Endre További esküdtek: Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor A rádió akkor egyszerre két zenés darabot mutatott be: Sullivan művének elhangzása után közvetlenül került műsorra Hidas Frigyes: Az asszony és az Igazság Komolytalan zenedráma egy felvonásban Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth rádió 21.00 – 21.33 (lásd a topicban a a 48. sorszámnál) Szövegét Karinthy Frigyes ötletéből írta: Kristóf Károly. Vezényel Hidas Frigyes. Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és kamarakórusa. Rendezte: Ruitner Sándor Szereposztás: Az Igazság - Palócz László A feleség - László Margit A férj - Palcsó Sándor Júlia - Szirmay Márta A hivatalsegéd - Várhelyi Endre Az orvosszakértő - Domahidy László A jegyző- Külkey László Mindkét zenés darab cselekménye a bíróságon játszódik. Sullivan és Gilbert zenés komédiája, az Esküdtszéki tárgyalás témája egy házasságszédelgési per. Az asszony és az Igazság című „komolytalan zenedráma" bírósága viszont válóperes ügyet tárgyal. Az utóbbi darab alapjául szolgáló Karinthy-kroki egy 1916-06 kalendáriumból került elő. A bemutatókat 18 éven felülieknek szánták.
1858 Búbánat 2017-01-14 16:32:56
Lehár Ferenc – Szenes Andor: Friderika No.8. Az I. felvonás fináléja (km. Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András Az operett keresztmetszetét új stúdiófelvételéről a Rádió Dalszínháza 1972. április 3-án, a Kossuth rádióban mutatta be, 19.20 -20.10 óra között. A Dankó Rádió az elmúlt négy év során sokszor műsorára tűzte az operai igényű Lehár-operett gyönyörű részleteit, de ez az első finálé talán jó ha egyszer megszólalt, ezért is örültem annak, hogy a mai operettműsorban („Túl az Óperencián”) újra hallhattam ezt a mintegy tízperces részletet erről a kiváló stúdiófelvételről, nagyszerű operaénekeseink tolmácsolásában. Erről a rádiófelvételről még egy részlet került adásba: No.6: „Báránykám, báránykám…” - ez a vidám, kedves dal Bende Zsolt énekében csendült fel. A Friderika nagy slágerét („ Ó lányka, ó lánykám, imádlak én!” ) ezúttal nem Simándy énekelte, hanem Kovács József felvételéről szólalt meg – de a dal reminiszcenciája, a dal felidézése benne van az I. fináléban, tehát Simándy énekében is hallhatjuk a refrént. A rádióműsor első felében Kálmán Imre Bajadérjából hallhattunk még operettrészleteket, két különböző hangfelvételről szólaltak meg az ismert dalok: Zentai Anna és Kishegyi Árpád illetve Zempléni Mária és Molnár András énekelt. A mai műsor zárásaként Franz von Suppé Szép Galathea című operettjének nyitányát (részletét) hallhattuk a New York-i Filharmonikus Zenekar előadásában, Leonard Bernstein vezényletével. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
Lehár Ferenc – Szenes Andor: Friderika No.8. Az I. felvonás fináléja (km. Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András Az operett keresztmetszetét új stúdiófelvételéről a Rádió Dalszínháza 1972. április 3-án, a Kossuth rádióban mutatta be, 19.20 -20.10 óra között. A Dankó Rádió az elmúlt négy év során sokszor műsorára tűzte az operai igényű Lehár-operett gyönyörű részleteit, de ez az első finálé talán jó ha egyszer megszólalt, ezért is örültem annak, hogy a mai operettműsorban („Túl az Óperencián”) újra hallhattam ezt a mintegy tízperces részletet erről a kiváló stúdiófelvételről, nagyszerű operaénekeseink tolmácsolásában. Erről a rádiófelvételről még egy részlet került adásba: No.6: „Báránykám, báránykám…” - ez a vidám, kedves dal Bende Zsolt énekében csendült fel. A Friderika nagy slágerét („ Ó lányka, ó lánykám, imádlak én!” ) ezúttal nem Simándy énekelte, hanem Kovács József felvételéről szólalt meg – de a dal reminiszcenciája, a dal felidézése benne van az I. fináléban, tehát Simándy énekében is hallhatjuk a refrént. A rádióműsor első felében Kálmán Imre Bajadérjából hallhattunk még operettrészleteket, két különböző hangfelvételről szólaltak meg az ismert dalok: Zentai Anna és Kishegyi Árpád illetve Zempléni Mária és Molnár András énekelt. A mai műsor zárásaként Franz von Suppé Szép Galathea című operettjének nyitányát (részletét) hallhattuk a New York-i Filharmonikus Zenekar előadásában, Leonard Bernstein vezényletével. A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban.
1857 Búbánat 2017-01-10 11:58:33
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának tegnap óta vendége a nyolcvannégy esztendős karmester és zeneszerző, [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/12/19/tul-az-operencian-2-het/; Bíró Attila, [/url] aki 1970 és 1987 között a Fővárosi Operettszínházban dirigált. Bíró Péterrel egész héten át ezúttal is a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A mai adásban többek között elmesélte, hogy még zeneakadémiai évei alatt korrepetitorként és segédkarmesterként alkalma volt részt venni a Szegedi Nemzeti Színház új Don Pasquale produkciójának betanításában és színpadra állításában... A műsor egyebek közt megemlékezett Seress Rezső zeneszerző-zongoristáról, aki ezen a napon távozott közülünk, 1968. január 11-én. A zenei kínálatból kiemelem Offenbach remekének, az Eljegyzés lámpafénynél című operettjének részleteit, mégpedig a második teljes rádiófelvételről: 1978 – Breitner Tamás – Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Matz László. Rendezte: Bozó László. (Az első komplett stúdiófelvételen – 1957 - Neményi Lili, Sándor Judit, Szilvássy Margit, Szabó Miklós énekel, Fischer Sándor vezényli a rádió szimfonikus zenekarát. A rendező Szécsi Ferenc volt.) - Denise és Pierre kettőse (Decsi Ágnes, Rozsos István) - Denise, Fanchette, Catherine és Pierre négyese (Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István): „- Szól az esti lágy harangszó, nyár idején, hallgat az éj. Szól az esti lágy harangszó itt van a nyugodalmas éj. - Nem jár itt egy árva lélek! A csend oly mély, még nincs veszély, itt nincs veszély! - Elfáradtam egészen! - Itt lesz a fa tövében. – Álom fog el. – Lássuk hát, itt a perc! – Nincs itt! Ördög-pokol! Itt nem jól látok! Ó jaj! Ó jaj! Hisz itt semmi nincs! Itt nincs! Ördög-pokol! Erre sem látom. - Átkozott kincs, sehol nincs semmi! Amellett nincs, itt kéne lenni! Mit látok?! Ez, Denise, nézd itt!...- Alszik ő! - Alszik ő! – Alszik ő! - És a kincs más felől el nem érhető. Mit tegyek? Oly mély az álma! Szegény leány, kifáradt már! –Pierre, Pierre, szívem - Álmában rólam beszél. –Pierre, szívem…- Ó, az aljas! Ó, az aljas! – A kezében levél….Talán szerelmet vall! Nézzük gyorsan! - Halljuk csak! – Nézzük gyorsan!...Halljuk csak! - Ó, ez nem álom varázsa! Kezében levél, mit Martin bácsi írt: ’Az esti harang szavára ma szíved elnyeri őt, a vágyva remélt hű szeretőt, hű szeretőt…’ /- Szól az esti lágy harangszó, nyár idején, hallgat az éj. Szól az esti lágy harangszó itt van a nyugodalmas éj…” - Bordal (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István): „- Este hogyha csendesek a házak, a kert, az udvar munka után, jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám. - Az ég is szereti a jó bort! Tele lenne másképp szőlőszemmel! –Hát, tölts a poharadba óbort! A bú, a gond nem kell nekem, nem! -Emelem poharam, - emelem poharam, - emelem poharam,- emelem poharam! Koccints hát, koccints hát, a jó bort Isten adta nékünk! Koccints hát, koccints hát, hogy lenne másképp szőlőszem, még az ég is a jó bort szereti, hogy lenne másképp szőlőszem, emelem poharam, emelem poharam, nem kell gond nekem, nem, nem, nem!/-Bor nélkül oly morcos a kedvem, álmosan jár bennem a vér! Bortól minden rózsaszínű lesz, s ez mindennél többet is ér! – Az ég is szereti a jó bort…./ Együtt jár a bor szerelemmel, vérem lángja borra kigyúl, józan fejjel nem vagyok ember, bortól lelkem felszabadul.– Az ég is szereti a jó bort….” De egy élő koncertfelvételről elhangzott a nevezetes „veszekedő-kettős” is próza-felvezetéssel: „…Itt a finom úri dáma, de csúnya a szája…/Azt se tudja, mit beszél, kikaparom a szemét, ami sok az sok, mégis sok…/ Volna egy tanácsom… Egy tanácsom, szépen mondj le róla… Bárhogy is reméled, nem dűlök be néked…/ Dühbejöttem, dühbejöttem….” - anya és lánya, azaz Kállay Bori és Fonyó Barbara előadásában (Km. a Váci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Farkas Pál.) A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádióban és az internetes elérhetőségen, a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának tegnap óta vendége a nyolcvannégy esztendős karmester és zeneszerző, [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/12/19/tul-az-operencian-2-het/; Bíró Attila, [/url] aki 1970 és 1987 között a Fővárosi Operettszínházban dirigált. Bíró Péterrel egész héten át ezúttal is a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. A mai adásban többek között elmesélte, hogy még zeneakadémiai évei alatt korrepetitorként és segédkarmesterként alkalma volt részt venni a Szegedi Nemzeti Színház új Don Pasquale produkciójának betanításában és színpadra állításában... A műsor egyebek közt megemlékezett Seress Rezső zeneszerző-zongoristáról, aki ezen a napon távozott közülünk, 1968. január 11-én. A zenei kínálatból kiemelem Offenbach remekének, az Eljegyzés lámpafénynél című operettjének részleteit, mégpedig a második teljes rádiófelvételről: 1978 – Breitner Tamás – Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Matz László. Rendezte: Bozó László. (Az első komplett stúdiófelvételen – 1957 - Neményi Lili, Sándor Judit, Szilvássy Margit, Szabó Miklós énekel, Fischer Sándor vezényli a rádió szimfonikus zenekarát. A rendező Szécsi Ferenc volt.) - Denise és Pierre kettőse (Decsi Ágnes, Rozsos István) - Denise, Fanchette, Catherine és Pierre négyese (Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István): „- Szól az esti lágy harangszó, nyár idején, hallgat az éj. Szól az esti lágy harangszó itt van a nyugodalmas éj. - Nem jár itt egy árva lélek! A csend oly mély, még nincs veszély, itt nincs veszély! - Elfáradtam egészen! - Itt lesz a fa tövében. – Álom fog el. – Lássuk hát, itt a perc! – Nincs itt! Ördög-pokol! Itt nem jól látok! Ó jaj! Ó jaj! Hisz itt semmi nincs! Itt nincs! Ördög-pokol! Erre sem látom. - Átkozott kincs, sehol nincs semmi! Amellett nincs, itt kéne lenni! Mit látok?! Ez, Denise, nézd itt!...- Alszik ő! - Alszik ő! – Alszik ő! - És a kincs más felől el nem érhető. Mit tegyek? Oly mély az álma! Szegény leány, kifáradt már! –Pierre, Pierre, szívem - Álmában rólam beszél. –Pierre, szívem…- Ó, az aljas! Ó, az aljas! – A kezében levél….Talán szerelmet vall! Nézzük gyorsan! - Halljuk csak! – Nézzük gyorsan!...Halljuk csak! - Ó, ez nem álom varázsa! Kezében levél, mit Martin bácsi írt: ’Az esti harang szavára ma szíved elnyeri őt, a vágyva remélt hű szeretőt, hű szeretőt…’ /- Szól az esti lágy harangszó, nyár idején, hallgat az éj. Szól az esti lágy harangszó itt van a nyugodalmas éj…” - Bordal (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István): „- Este hogyha csendesek a házak, a kert, az udvar munka után, jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám. - Az ég is szereti a jó bort! Tele lenne másképp szőlőszemmel! –Hát, tölts a poharadba óbort! A bú, a gond nem kell nekem, nem! -Emelem poharam, - emelem poharam, - emelem poharam,- emelem poharam! Koccints hát, koccints hát, a jó bort Isten adta nékünk! Koccints hát, koccints hát, hogy lenne másképp szőlőszem, még az ég is a jó bort szereti, hogy lenne másképp szőlőszem, emelem poharam, emelem poharam, nem kell gond nekem, nem, nem, nem!/-Bor nélkül oly morcos a kedvem, álmosan jár bennem a vér! Bortól minden rózsaszínű lesz, s ez mindennél többet is ér! – Az ég is szereti a jó bort…./ Együtt jár a bor szerelemmel, vérem lángja borra kigyúl, józan fejjel nem vagyok ember, bortól lelkem felszabadul.– Az ég is szereti a jó bort….” De egy élő koncertfelvételről elhangzott a nevezetes „veszekedő-kettős” is próza-felvezetéssel: „…Itt a finom úri dáma, de csúnya a szája…/Azt se tudja, mit beszél, kikaparom a szemét, ami sok az sok, mégis sok…/ Volna egy tanácsom… Egy tanácsom, szépen mondj le róla… Bárhogy is reméled, nem dűlök be néked…/ Dühbejöttem, dühbejöttem….” - anya és lánya, azaz Kállay Bori és Fonyó Barbara előadásában (Km. a Váci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Farkas Pál.) A délelőtti adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádióban és az internetes elérhetőségen, a www.dankoradio.hu oldalon.
1856 Búbánat 2017-01-08 17:47:48 [Válasz erre: 119 Búbánat 2008-04-06 01:01:49]
Pontosítás a 119. sz. bejegyzésemhez: Miljutyin: A cirkusz csillagai Korábban írtam, hogy egy hangfelvételét ismerem az operettnek a rádióból: 1965. december 15. Most utánanéztem, volt még egy korábban sugárzott felvétel is a rádióban, ugyancsak hangfelvétel: 1963. január 16., Kossuth Rádió, 13.58 - 16.25. (sugárzása közben tíz perces szünettel). Így a Rádió Dalszínháza bemutatója megelőzte még ezt a korábbi időpontot is. Írta: Jak Ziskind. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincue Ernő Verseket Raics István fordította Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Marton Frigyes Szereposztás: Andrej Baklanov – Bende Zsolt (Bitskey Tibor) Gloria – Németh Marika Galina – Lehoczky Zsuzsa Kosztya – Bodrogi Gyula Voroncova – Olty Magda Rosetti – Mányai Lajos Mortimer – Radnay György )Greguss Zoltán) Valdemar – Feleki Kamill Lolita – Gyenes Magda Odüsszeusz – Pagonyi János Pizsama – Kibédi Ervin Abdul – Nádas Tibor (Hlatky László) Rendőrtiszt – Kamarás Gyula Újságárus – Árosi Aladár
Pontosítás a 119. sz. bejegyzésemhez: Miljutyin: A cirkusz csillagai Korábban írtam, hogy egy hangfelvételét ismerem az operettnek a rádióból: 1965. december 15. Most utánanéztem, volt még egy korábban sugárzott felvétel is a rádióban, ugyancsak hangfelvétel: 1963. január 16., Kossuth Rádió, 13.58 - 16.25. (sugárzása közben tíz perces szünettel). Így a Rádió Dalszínháza bemutatója megelőzte még ezt a korábbi időpontot is. Írta: Jak Ziskind. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincue Ernő Verseket Raics István fordította Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Marton Frigyes Szereposztás: Andrej Baklanov – Bende Zsolt (Bitskey Tibor) Gloria – Németh Marika Galina – Lehoczky Zsuzsa Kosztya – Bodrogi Gyula Voroncova – Olty Magda Rosetti – Mányai Lajos Mortimer – Radnay György )Greguss Zoltán) Valdemar – Feleki Kamill Lolita – Gyenes Magda Odüsszeusz – Pagonyi János Pizsama – Kibédi Ervin Abdul – Nádas Tibor (Hlatky László) Rendőrtiszt – Kamarás Gyula Újságárus – Árosi Aladár
