Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Ferenc


998 Heiner Lajos 2016-11-07 20:40:06 [Válasz erre: 996 Búbánat 2016-11-07 19:54:22]
Pedig azt hittem, Koton Zingeres korában megtanult kottát olvasni..-)

997 Cilike 2016-11-07 20:04:53 [Válasz erre: 996 Búbánat 2016-11-07 19:54:22]
Gratulálok, Gábor, örömmel olvastam a beugrásról, meghallgatom a felvételt, nagyon kiváncsi vagyok!

996 Búbánat 2016-11-07 19:54:22 [Válasz erre: 995 Csiki Gábor 2016-11-07 15:02:21]
Én azt hallottam, a terv az volt, hogy még a koncertszerű előadás előtt felveszik a zenét, ami lemezre kerül; ezt ejtették, de az Opera honlapján az olvasható, hogy a rádió által közvetített előadás nyomán CD-n kihozzák a Bátori Máriát! Én bízom ebben az ígéretben. Magam is gratulálok Csiki Gábornak, aki biztos tenorján adta elő Miklós egyáltalán nem könnyű, komoly énektechnikát igénylő szólamát a második részből, a vidám - férfikart is foglalkoztató - bordalt, de a László Boldizsárral énekelt közös kettőse is emlékezetes, szép jelenetként él bennem tovább... Érdekességként említem meg: a szerepeket éneklő művészek közül László Boldizsár egyedüliként kezében nem kottával, hanem egy eBook olvasóval érkezett…

995 Csiki Gábor 2016-11-07 15:02:21 [Válasz erre: 994 parampampoli 2016-11-07 14:02:15]
Társaim nevében is köszönöm az elismerő szavakat. Bár tájékozottságom a lemez ügyével kapcsolatban eléggé felszínes, én úgy tudtam, hogy ki lesz adva.

994 parampampoli 2016-11-07 14:02:15
Erkel: Bátori Mária Erkel Színház - 2016.11.06. A tegnap esti Bátori Máriát illetően, ha jól emlékszem, eredetileg arról volt szó, hogy lemezfelvétel fog készülni. Mint hallom, ez a terv el lett felejtve – kár ! Mert nem hiszem, hogy a közel-távoli jövőben lesz még két olyan énekes, mint akik tegnap énekelték a két főszerepet. Ők is, a mű nemzeti kultúrkincs-jellege is megérdemelné egy lemezfelvétel beruházását. Még szerencse, hogy a tegnapi koncertet közvetítette a rádió; így, aki akarja, megőrizheti magának, a lelkesebbek, pubblikálva valamilyen megosztó oldalon, a szélesebb utókornak is. Óriási tisztelet és elismerés minden közreműködőnek, akik fáradságot nem kímélve, hatalmas munkát és energiát befektetve megtanulták a művet! Sokan azt gondolják, hogy egy koncert erejéig megtanulni és kottából elénekelni, nem is olyan nagy dolog. Póriasan fogalmazok: nem a fenét! Mert egy szerep megtanulása nem azt jelenti, hogy leolvasom a kottát és énekelek: az olaszok találó kifejezése szerint torokba kell tenni egy szerepet („mettere nella gola”), ami nehéz és hallatlan időigényes feladat, már ha valaki úgy akar egy szerepet abszolválni, ahogy azt a tegnapi est főszereplői tették. A műről röviden pár dolgot mondanék: egyrészt olyan, mint a Bánk bán ősváltozata, amelyről éppen ma zéta kiváló írásában értekezett. Nem tartozom vele egy táborba az átdolgozás megítélését illetően, abban annál inkább, hogy jól látom és érzékelem az ősváltozat olyan dramaturgiai és prozódiai sutaságát, mely a Bátori Mária librettóját is jellemzi. Gyakran terjengős, indokolatlanul hosszú, különösen a zeneileg is elég fantáziátlan recitativókban, mondatszerkezetei, szófűzése, kifejezései nem egyszerűen régiesek, hanem mai fülnek, szemnek egyenesen megmosolyogtatók. Ahol azonban megjelenik a feszültség, az érzelmi töltet, ott hirtelen azonnal érzékelhető Erkel dallaminvenciója is. Nem olyan magas szinten, mint a Bánk legszebb perceiben, itt-ott túlságosan is emlékeztetve a nagy elődök vagy kortársak zenéire, de fülnek és szívnek nagyon kellemesen. Hogy az énekesek torkának is olyan kellemes-e, arról ellenben nem vagyok meggyőződve, mert a mű három szerepe igencsak próbára teszi, még a legfelkészültebb, legtechnikásabb énekeseket is. Mária szólama is nagyon nehéz, drámaitól Éj királynőjéig egyesít szinte minden szoprán fachot, hol trilláztatja a magasban, hol hosszú frázisokon át „brummogtatja” a mélységben. István szólama majdnem az énekelhetőség határán mozog, embertelenül magas fekvésben szinte mindig, örülhet a tenor, ha a végéig egyáltalán eljut hangját megőrizve: a Hugenották Raouljához és a Tell Vilmos Arnoldjához tudnám hasonlítani. Kisebb szerep Miklósé, terjedelmében feltétlenül, de azért abban az egy felvonásban, amelyikben szerepel, Erkel őt is alaposan megdolgoztatja. Ezek a szerepek nagyon emlékeztetnek Erkel példaképére, a fiatal Verdire: az ő korai operában tapasztalja az ember, hogy a szerző még nem tudta, mit lehet elvárni, mire képes egyáltalán az emberi hang, ezért gyakorta messze túllép a vokális realitások határain. A tegnapi koncert három főszereplője azonban kitűnően állta a próbát. Kolonits Klára Máriája csak annak volt meglepetés, aki nem követi figyelemmel pályáját az utóbbi években. Ha meglepetés nem is volt, élménynek hatalmas. Csodálatos volt figyelni most is azt a fölényes technikai biztonságot és érzelmi azonosulást, amely általában jellemzi produkcióit. Csak fájdalommal tudtam gondolni arra, hogy a szereposztók kénye miatt idén sem énekelheti Melindát, talán legjobb szerepét, és a nagy Bánk-szériában a tavasszal helyette a szerepre nagyrészt alkalmatlan énekesnők vannak kitűzve. (A négyből három biztosan.) Innen üzenem az illetékeseknek, ha lehet ilyet mondani, a magyar operarajongók nevében: KÖVETELEM, hogy Kolonits Klárának adják meg a lehetőséget Melinda szerepére!! István szerepe, ha lehet, még Máriáénál is nehezebb, és öröm volt látni, hallani, hogy László Boldizsár milyen fölényes biztonsággal énekelte. Pedig ez a szerep már nem az ő mostani fachja: Manrico, Bánk, Richárd gróf, Asszád után istenkísértés volt bevállalnia, a helyében nem mertem volna megtenni. Ő megtette – jól tette! Nekünk nagyon jól, hogy önmagának és hangjának is jót tesz vele, ebben nem vagyok egészen biztos. Túl nagy értéke ő már a magyar operakultúrának, ideje lenne, hogy merjen válogatni, és gyakrabban, sokkal gyakrabban nemet is mondani egy felkérésre. Miklós, Mária testvérének szerepében először hallottam volna Hanczár Györgyöt, akire már a szegedi versenygyőzelem óta kíváncsi vagyok. A lehetőség sajnos elmaradt, mert Hanczár lemondott, és helyette Csiki Gábor ugrott be. Ezért önmagában is köszönet illeti, ha nem vállalja el, az egész produkció kútba esett volna. Neve elég későn tűnt fel az internetes szereposztásban, ebből arra következtetek, hogy a felkérést is későn kapta. Ami produkcióján egyáltalán nem látszott, mert tökéletes biztonsággal és szereptudással érkezett, szólamával jól vezetve a vadász-együttest. Az a zenei biztonság, ami őt jellemezte, nem tett volna rosszat a negyedik főszerepnek mondható Kálmán királyt éneklő Palerdi Andrásnak se. Az első felvonásban, amikor a szerep recitatívókra koncentrálódik, Palerdi a pár nappal korábbi Requiemhez képest örvendetesen egészségesebb hangot hallatott, ami a második felvonás kantábilis részeiben, különösen az együttesekben, szertefoszlott. Palerdinek, úgy vélem, sokkal több idő kell egy-egy szerep betanulásához, túlterheltsége miatt gyakran tűnik úgy, hogy félkész szereptudással áll ki, aminek a hangi produkció látja kárát. Pontosan érzékelni lehet, hol vannak szereptudási gondjai: olyankor hangja volumenben felére csökken, miközben a karmestert szuggeráló pillantgatásainak száma exponenciálisan növekszik. A kisebb szerepekben, amelyekben valójában hangi mutatnivaló nem sok akad, Geiger Lajos, Kelemen Zoltán és Szvétek László közreműködött, különösebb hiba és erény nélkül. Sajnos Fülep Máté ezúttal sem győzött meg arról, hogy operaszínpadon lenne a helye: hangminősége és technikai felkészültsége, ahogy azt a Traviatában már konstatálni lehetett, a comprimario szerepkörre se teszi alkalmassá. Kitűnő volt jelentős feladatában a kórus, szép hangon, magabiztosan és lelkesedéssel tették hozzá az est sikeréhez a maguk részét, ugyanez mondható el az Erkel Színház előadásain nem mindig remeklő zenekarról is. Kocsár Balázs személyében, úgy vélem, megvan a magyar repertoár megfelelő gondozására alkalmas karmester, tavalyi Hunyadija után ez most még egyértelműbbé vált. Ideje lenne a Bánk bánra is gondolnia: címszereplője már lenne László Boldizsár személyében. Melindája is lenne, tegnap este hallhatta. Hallotta?

993 IVA 2016-11-07 05:24:30 [Válasz erre: 992 musicus2 2016-11-07 03:28:54]
... És nem keleti opera, legfeljebb keleti tárgyú. Kedves Musicus2, ha én hasonló észrevételeket bejegyzek valahova (nem feltétlenül erre a fórumra), pl. azt, hogy anno ≠ annak idején, azzal szoktak rám támadni, hogy a nyelv változik. De szívből remélem, hogy az észrevételedet megszívleli az illetékes szerkesztő.

992 musicus2 2016-11-07 03:28:54 [Válasz erre: 990 IVA 2016-11-06 06:43:23]
Idézet a pr cikkből: 2015-ben újra világhírű magyar művel ünnepeltünk: a 100 esztendeje elhunyt Goldmark Károly monstruózus keleti operájával, a Sába királynőjével. Monstruózus = riasztó méretű, idomtalan, ormótlan, szertelen, éktelen, iszonyú, förtelmes, torz, szörnyű. A Sába riasztó méretű? Tetszett-e látni a Parsifalt? Vagy válasszunk a többi jelentés közül?... Szereti Ön Goldmarkot?! Off vége. Ott voltam a Bátorin. Különös volt ez az este, a tapasztalatok és tanulságok összegzése hosszabb időt vesz majd igénybe.

991 Klára 2016-11-06 12:00:17 [Válasz erre: 989 IVA 2016-11-06 06:41:34]
Ennyire futotta? Ennyit invesztáltak bele?

990 IVA 2016-11-06 06:43:23 [Válasz erre: 987 joska141 2016-11-06 06:06:19]
Köszönet, kedves Joska141! [url]http://www.maesteszinhaz.hu/67775/erkel-szinhaz/batori-maria;Hogy gyorsan megtaláljátok[/url]

989 IVA 2016-11-06 06:41:34 [Válasz erre: 986 musicus2 2016-11-06 01:24:30]
Nem hiszem el, hogy az Operaház marketingje, közönségszervezése nem lett volna képes ennél jobb teljesítményre.

988 IVA 2016-11-06 06:41:00 [Válasz erre: 985 musicus2 2016-11-06 01:21:45]
Köszönjük, kedves Musicus2!

987 joska141 2016-11-06 06:06:19 [Válasz erre: 986 musicus2 2016-11-06 01:24:30]
Próbálják féláron is adni - Ma este színház honlapon - így 1 db jegy már 188 (!!!) Ft-ért is kapható. Ez már szerintem megalázó a közreműködők részére is. Ha egy Domingo koncert lehetett ingyenes, akkor... Igaz, hogy az ellenpélda: Ugyanekkor megy az Operában a Walkür. Erre féláron (!!!) a legolcsóbb jegy 7.438 Ft, de összesen már csak 43 db szabad hely van.

986 musicus2 2016-11-06 01:24:30 [Válasz erre: 984 Búbánat 2016-11-05 22:11:31]
A honlapon az eladott jegyek tekintetében a nézőtér szinte üres. Vajon változni fog-e ez az előadásig?

985 musicus2 2016-11-06 01:21:45 [Válasz erre: 983 Beatrice 2016-11-02 12:17:10]
A Bátori Mária 1840-es bemutatója előtt a kelet-európai "nemzeti" operaiskolák közül csak az orosz jelentkezett Glinka Ivan Szuszanyin-ával (1836). A cseh, lengyel stb. nemzeti operák első jelentős alkotásai jóval későbbiek. Verdi első operáját, az Oberto-t egy évvel korábban mutatták be, a másodikat, Pünkösdi királyságot néhány nappal a Bátori Mária bemutatója után. Első jelentős sikert hozó operája a Nabucco másfél évvel, Wagner első egyéni hangú operája a Bolygó hollandi három évvel későbbi. Erkel a Bátori Máriában már félreismerhetetlenül egyéni hangján szólal meg. Az opera a Hunyadi erényeinek többségével már rendelkezik. Nem érződik első operának. Maga Erkel sem érezte meghaladottnak, ifjúkori zsengének első operáját, hiszen a bemutatót követő tizennyolcadik évben is felújították.

984 Búbánat 2016-11-05 22:11:31
Az Opera honlapjáról: A magyar opera napját megelőző vasárnap, 2016. november 6-án egy ritkaság csendül fel: Erkel Ferenc Bátori Mária c. operájának koncertszerű előadását hallhatja a közönség Kolonits Klárával a címszerepben. Erkel Ferenc első operájának koncertszerű előadását hallhatják, később pedig a stúdiófelvétel is megjelenik CD-n. Az előadást megelőzően tartjuk az Opera belső díjainak, jubileumi aranygyűrűinek átadását is, ekkor avatjuk az új Örökös Tagokat, Mesterművészeket is. És természetesen a színház előcsarnokában álló Erkel-szobor koszorúzásáról sem feledkezünk meg. Szereplők: Kolonits Klára, Palerdi András, László Boldizsár, Kelemen Zoltán, Geiger Lajos, Hanczár György, Fülep Máté Karmester: Kocsár Balázs Karigazgató: Strausz Kálmán Rendező: Aczél András 2016. november 6. | Erkel Színház 17.15 koszorúzás 17.30 díjátadás 19.30 Bátori Mária – hangversenyszerű előadás

983 Beatrice 2016-11-02 12:17:10 [Válasz erre: 978 Búbánat 2016-10-04 13:15:13]
[url]http://mimi.blog.hu/2016/11/02/arpad-hazi_kiralyok_az_operaban;Cikk a Bátori Máriáról[/url]

982 nickname 2016-10-30 19:06:07 [Válasz erre: 975 Búbánat 2016-09-20 23:33:02]
Tényleg bocsánat, hülyeséget írtam. Az utolsószámon tényleg énekel a jósnő, viszont nincs feltüntetve Wiedemann neve. Se a kísérőfüzetben, se a orítón.

981 nickname 2016-10-30 19:03:08 [Válasz erre: 980 nickname 2016-10-30 19:02:25]
gyengébben

980 nickname 2016-10-30 19:02:25 [Válasz erre: 975 Búbánat 2016-09-20 23:33:02]
Wiedemann művésznő nem énekel a CD-én - a Jósnő énekelte részleteket kihagyták a válogatásból. Ezért nem tüntették fel a kiadványon az ő nevét. A költőt pedig Heiter Melinda énekli - igaz, gyengében szerintem, mint Schöck Atala 2010-en. A 2010-es előadásól is készült rádiófelvétel. Azt a Bartók le is adta és én fel is vettem magamnak.

979 nickname 2016-10-30 18:59:55 [Válasz erre: 976 musicus2 2016-10-04 12:25:43]
Én az OperaShopan vettem meg. A CD egy nyolcvanperces válogatás a 2014-es koncert anyagából. 1500 forint volt. A következő számok vannak rajta: 1. felv. Előjáték No. 1 Introduzione - Igaz hívők az Úrban No.2/b Dózse esküje - Én Dózsa György No.2/d Terzettino - Hogy nézett rám No2./eJelenet - Izmos kezed van No.4 Finale - Isten, segíts II. Felv. No.6/a,b A költő dala - Négy vége van a világnak No.6/e Fegvertánc No7/a,Recitatico és Cavatina - Ma tréfás kedved van III. Felv. No.8/b Lőrinc pap tanítása - Istentől elrugaszkodott nép No.8/c Zápolya közbelépése - Te azt mondod No.8/d Zápolya áriája - Valóban derék egy hadsereg Magas ég, mért-e vad csatazaj? NO.9/Együttes - Üszök, Halál! IV. Felv. No.12 Dózsa és Laura kettőe - Úgy várom ezt a nőt V. Felv. No.17 Dózsa víziója - Új kardot adjatok No.18 Finale - Mi ez? Te vagy? Szereposztás: Dózsa - Fekete Attila Csáky Laura - Miksch Adrienn Rózsa - Fodor Beatrix II. Ulászló - Geiger Lajos Zápolya - Kelemen Zoltán Bornemissza - Boncsér Gergely Költő - Heiter Melinda Lőrinc barát - Cser Krisztián Barna - Molnár Zsolt Ambrus - Geiger Lajos Bagos - Pintér Dömötör

978 Búbánat 2016-10-04 13:15:13 [Válasz erre: 977 musicus2 2016-10-04 12:59:08]
Már idejében gondoskodtam magamnak jegyről - még a szereposztás ismerete nélkül. A Bátori Mária koncertszerű előadása elé nagy várakozással tekintek! Igazi az operaínyencségre van kilátásunk. A közzétett közreműködők, a szereplőgárda névsora garantálja, hogy remek előadásra kerül sor, hatalmas élményben lesz részünk!

977 musicus2 2016-10-04 12:59:08 [Válasz erre: 974 Búbánat 2016-08-26 18:06:44]
Felkerült az operaház honlapjára a Bátori Mária szereposztása, jegyet is lehet venni a koncertelőadásra. Alig lehet megtalálni a hirdetést, a cím alapján nem, csak a dátum alapján adja ki a kereső! Mivel a linkek alól a tartalmak elég gyorsan el szoktak tűnni, idemásolom az egészet. Részletek Helyszín Erkel Színház Dátum 2016. november 6. Kezdés ideje 19:30 Befejezés ideje 22:30 Szereposztás Karmester - Kocsár Balázs Kálmán - Palerdi András István - László Boldizsár Árvai - Kelemen Zoltán Szepelik - Geiger Lajos Bátori Mária - Kolonits Klára Miklós - Hanczár György Szepelik bizalmasa - Fülep Máté Alkotók Rendező - Aczél András Karigazgató - Strausz Kálmán Fülep Máté ezek szerint egyedül fogja énekelni a három kis basszusszerepet, a Hírnököt, a Kémet és a Bakót, "Szepelik bizalmasa" néven. Őszintén remélem, hogy az előadást az Operaháztól megszokott reklámkampány előzi majd meg!

976 musicus2 2016-10-04 12:25:43 [Válasz erre: 975 Búbánat 2016-09-20 23:33:02]
Ez az a CD, amit csak látni lehet... vagy még azt sem. Én egyetlen példányával "találkoztam" eddig. Somogyváry Ákos, az Erkel Társaság elnöke mutatta meg nekem - ne nyúld le, Pista! -, de ennek már több, mint egy éve. Hol lehet megvenni?! Egyébként, ha valóban ez a szereposztás a CD borítón, akkor valami történt a zenei anyaggal. Ezen a koncertelőadáson ugyanis NEM Schöck Atala volt a Költő (mint 2010-ben), hanem Heiter Melinda. Az előadás egyetlen olyan szereplője, akit "félreosztottak". A Költő szerepe a Dózsában hasonló Petúréhoz a Bánk bánban. Kimondja azt, amit senki sem mer. Semmiképpen sem egy lírai hangra szabott nadrágszerep.

975 Búbánat 2016-09-20 23:33:02
A napokban végre megjelent – a régóta várt - Erkel Dózsa György című operájának koncertszerű előadásáról készült keresztmetszet-CD. Itt most csak egy valamit észrevételezek: számomra érthetetlen módon lemaradt/kimaradt?/ Wiedemann Bernadett neve a CD-ről - a dobozról, a benne lévő korong borítójáról, és a kísérőfüzetben részletezett szereposztásból, így nincs ott a fényképes pályarajza sem a többi, közreműködött énekművészé mellett. A korongon található egyetlen részletben hallhatjuk énekét: V. felvonás, 13. track – No. 17. Dózsa víziója – Új kardot adjatok (Dózsa, Rózsa, Jósnő) – 10’40” Énekelnek: Fekete Attila, Fodor Beatrix, Wiedemann Bernadett A Jósnőnek ez jelentős énekelnivalója, amit kiválóan adott elő Wiedemann az Erkel Színház 2014. november 17-i koncertszerű előadásán, amelynek mintegy 80 percnyi zenei anyagát (részleteket) - tartalmazza ez a lemez. Nem tudom, figyelmetlenségből, véletlenül hagyták ki a kiadványból a Wiedemann nevét? De ha az énekművésznek saját kérése volt, hogy ne tüntessék fel nevét a CD borítóján és a korongon, úgy vélem, a félreértések elkerülése végett ezt a körülményt talán jelezni kellett volna a kísérőfüzetben a kiadványért felelősöknek. Szereplők: Dózsa György - Fekete Attila Csáki Laura - Miksch Adrienn Rózsa, Dózsa menyasszonya - Fodor Beatrix II. Ulászló, magyar király - Geiger Lajos Zápolya, erdélyi vajda – Kelemen Zoltán Bornemissza, magyar nemes - Boncsér Gergely Költő - Schöck Atala Jósnő - Wiedemann Bernadett Lőrinc barát - Cser Krisztián Barna, parasztlegény - Molnár Zsolt Ambrus, szabó - Geiger Lajos Bagos, mészáros - Cser Krisztián Magyar Állami Operaház Zenekara Nemzeti Énekkar Vezényel: Kocsár Balázs /1 CD - OperaTrezor – 2016/ [url] http://www.krisztiancser.com/hu/diszkografia; Dózsa György – CD , külső lemezborítója [/url] (Cser Krisztián honlapján találtam)

974 Búbánat 2016-08-26 18:06:44
Erkel Ferenc: Báthori Mária Az Erkel Színházban novemberben bemutatásra kerülő, egyszeri koncert-előadás szereposztása még nem ismeretes: az Opera honlapján az opera szereplői neve mellett csupa N.N. áll.

973 Ardelao 2016-08-21 16:03:17
A zongorista — Ha Erkelt nem sorolhatjuk is a csodagyerekek közé, billentyűs játékosként hamar feltűnést keltett: tíz esztendős korában már helyettesítette apját az orgonánál, egy évvel később pedig nyilvánosan is fellépett Gyulán. A pozsonyi bencés gimnáziumban töltött évek után első munkáját is hangszerjátékosként szerezte. Csáky Kálmán gróf gyermekeinek zongoraoktatását vállalta Kolozsvárott. Ez idő tájt azonban már kiemelkedő virtuózként is számon tartották és Ábrányi Kornél Erkel-életrajza szerint „magyar zongora-ábrándokat írt s változatokat eredeti magyar dallamok felett, melyeket akkor még nem tett közzé, de nyilvános hangversenyekben bemutatott s ez irányban nagy mértékben magára vonta a közfigyelmet, nemcsak, hanem az élesebb belátók előtt akkor már úgy tűnt fel, mint a magyar zene jövendő újjáteremtője.” Ezek közül a kompozíciók közül azonban máig sem került elő egyetlen egy sem, így kérdéses, nem főként improvizációkról lehetett- e szó. — Mikor 1834-ben egy Steinlein-Saalenstein grófné által felkínált zenemesteri állás reményében elhagyta Erdélyt, a grófnő szemerédi birtokára utazván Pesten is megállt, s május 4-én hangversenyt adott a Nemzeti Kaszinóban. A kor talán legavatottabb hazai zenekritikusa Mátray Gábor, jelen volt az eseményen, s meleg szavakkal üdvözölte az új virtuózt a » Honművész « hasábjain: „Előadatott: 1. Spohr E-dúr quartettje, 2. Kalkbrenner 93. szerzeményét (Grande Marche stb..), quintett kíséret mellett (violonnal) fortepianón ritka ügyességgel, mind a jobb, mind a bal kéznek egy irányos fürgeségével játszá a Kolzsvárról jött s éppen Pesten keresztül utazó, Békés-Gyulán született hazánkfija a klavírtanító Erkel Ferenc úr. Valamint jeles előadását méltán megtapsoltuk, úgy méltán s kétszeresen örülhettünk, hogy ezen érdekes intézetünk megismertete oly honi s tisztán magyarul beszélő hangászművészt, kiben méltán büszkék lehetünk, annyival inkább, mivel ő csupán Magyar és Erdély országban tökéletesíté magát, mint remekjátszó, Nagyméltóságú Steinlein grófnéhoz jutván hangásztanítónak, azon kellemes remény biztat, hogy őt jövő télen több ízben hallhatjuk.” — Mátray reményei beteljesültek, hiszen Erkel nem csupán vissza-vissza látogatott Pestre, de a következő esztendőkben ott is telepedett le. S bár szerződése a budai Várban játszó Magyar Színjátszó Társasághoz kötötte, a következő esztendőkben a főváros kamarazenei életének is egyik kulcsfigurája lett számtalan hangszeres vagy énekes vendégművész zongorakísérőjének. Szólista fellépésein a klasszikusok — Mozart és Beethoven — mellett Weber, Moscheles, Kalkbrenner, Thalberg és főként Hummel virtuóz darabjait szólaltatta meg, amire a korabeli Pesten alig néhányan lehettek képesek. De 1835. november elsején ő mutatta be Chopin e-moll zongoraversenyét is a magyar közönségének, amit Mátray ismét lelkes recenzióban méltatott a » Honművészben: « „Ezen itt még nem hallatott ’s új ízléssel készült hangmű nemcsak belső kellemes mineműségére, hanem igen helyes előadására nézve is köztetszést nyert s Erkel urat, mint egyik legjelesebb fortepianistánkat, ki a művészi és érzékeny játszás párosításának tudományát oly nagy mértékben sajátjává tudja tenni, örömmel jutalmazták tapsaikkal a válogatott műértő hallgatók.” — Erkel ebben az időszakban írt billentyűs hangszerre is számító kompozíciói ugyancsak szorosan kapcsolódnak saját hangverseny-fellépéseihez.A zenekarral kísért „Phantasia és változatok Rákóczynak erdélyies témájára” egy felvonásközi szünetben szólalt meg — Erkel előadásában — a Magyar Színházban, a „Phantasia klavirra az erdélyi Rákóczi-dal themajára” Joseph Menter müncheni gordonkaművész hangversenyén hangzott el a zeneszerző tolmácsolásában, és kétségtelenül hasonló alkalomra készülhettek a „Csel-variációk” is. Éppígy konkrét eseményekhez kapcsolódnak az 1830-as évek vége felé született kamaraművek is. A Duo brillant Henri Vieuxtemps belga hegedűművész, az „Adagio Bartay Endre › Csel ‹ czímű operájából vett témára” Theodor Moralt müncheni kürtös, a „Változatok Bartay Endre › Csel ‹ czímű eredeti operájából a magyar toborzó themajára” pedig az ugyancsak Münchenből érkezett Joseph Menter csellista és a zeneszerző egy-egy közös fellépésére iródott: az „Erinnerungen an H.W. Ernst” pedig voltaképpen nem több az 1840 májusában ugyancsak Pesten vendégeskedő Heinrich Wilhelm Ernst hegedűművész két művének átiratánál. — 1840-41 után azonban nem csupán a zongorakompozíciók, de Erkel nyilvános fellépései is szemlátomást megritkulnak. Ennek egyik oka kétségtelenül Erkel színházbeli teendőinek megszaporodása lehetett, különösen a „Bátori Mária” hatalmas sikere után, amikor erőit feltehetőleg immár a következő operája a „Hunyadi” kompozíciós munkájára igyekezett tartogatni. De a virtuóz karrier feladásában Liszt 1839-40 fordulóján adott pesti hangversenyei is szerepet játszhattak, akivel Erkel — karmesteri munkája összes napi nyűgével a vállán — talán már nem érezte volna képesnek magát versenyre kelni. (Hogy Erkelre nagy hatást tett Liszt látogatása, az „Emlékül Liszt Ferencre” is bizonyítja, amely már 1840 januárjában megjelent Erkel gyerekkori ismerőse, Wagner József kiadásában). — Miután maga Erkel visszahúzódott a zongoristaként való nyilvános fellépésektől, zongorakompozíciói is megritkultak: 1844 márciusában ugyan még eljátszotta egy Capriccióját (amely talán az „Erinnerungen” második részével lehetett azonos), az „Original Ungarischer” és a két kései albumlap-kompozíció azonban már csak afféle mutatvány-kompozíció, a „Marche Hongroise” pedig valószínűleg egy korábbi zenekari induló átirata. Erkelnek azonban nem sikerült végleg elszakadnia ifjúkora kedves hangszerétől: az 50-es évek elején – alighanem a nagy család okozta anyagi gondjait ellensúlyozandó – Albrecht főherceg gyermekeinek zongoratanárául szegődött, s a Zeneakadémián is ő vitte vállain a zongoraosztályokat, hiszen Liszt csak mintegy az év negyedében volt Pesten, hogy személyesen vezethesse az oktatást. Az oktatás mellett azonban Erkelnek saját kiváló technikáját is sikerült sokáig megőriznie: a 80.születésnapját ünneplő hangversenyen az első tételbe illesztett saját kadenciával, maga játszotta Mozart d-moll koncertjének zongoraszólamát, ráadásként pedig egyik kedvenc Liszt-darabját, Bellini „A puritánok” című operájának témáira írott fantáziát. (OSZK dokumentum)

972 Búbánat 2016-08-20 09:32:53
A Bartók rádióban este felhangzik Erkel operájának „csonka” változata: ezúttal ezt a jelentősen átdolgozott-átírt István király stúdiófelvételét hallgathatjuk meg 19.00 – 20.40 Erkel: István király Háromfelvonásos opera Zenéjét Németh Amadé, a Dobsa Lajos Drámája nyomán készült librettót Ruitner Sándor dolgozta át. Várady Antal verseit Dalos László írta újra. Vez. Kovács László Km. a Magyar Rádió Énekkara (karig. Strausz Kálmán), a Honvéd Férfikar (karig. Tóth András) és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Szereposztás: István király - Martin János (bariton) Gizella királyné - Takács Tamara (mezzoszoprán) Imre herceg - Daróczy Tamás (tenor) Crescimira - Szendrényi Katalin (szoprán) Asztrik apát - Gurbán János (bariton) Péter, a velencei herceg fia - Póka Balázs (bariton) Vazul - Egri Sándor (bariton) Barang, sámán - Szüle Tamás (basszus) Sebős, Imre apródja - Mukk József (tenor) Jóva, Gizella udvarhölgye - Németh Judit (mezzoszoprán) Futár - Korpás Ferenc (bariton).

971 Ardelao 2016-06-15 17:46:32
123 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Erkel Ferenc. (1810.XI.7. Gyula – 1893.VI.15. Budapest) ▪ Rövid idézet Legány Dezső könyvéből: — „A múló világban van az életnél jóval lassabban változó elem: a sokak lelkivilága. Ez csak külsőségeit veti le könnyen és váltja fel mással, de magva szívósan ellenáll a felmorzsoló időnek, s ritkán és keveseknek nyílik meg. — Éppen ezért mi, szegények a régebbi művészi hagyományokban, semmilyen tanulságot sem hagyhatunk eltűnni könnyelműen, ami a sokak lelkének bontogatására oktat. Bartók és Kodály előtt Erkel is ezen dolgozott, más szinten ugyan, mégis egész életén át. Nem az a lényeges ebben, mennyire jutott el a népig, hanem hogy hite szerint annak teremtőerejével működött együtt, s azt az egyetemeset kereste, ami mindnyájunkat összeköt.” Legány Dezső: ERKEL FERENC Művei és korabeli történetük Zeneműkiadó Budapest 1975.

970 Búbánat 2016-04-25 21:22:31
[url] http://operavilag.net/interjuk/felfedeztem-erkel-ferencet/; Kassai István -„Felfedeztem Erkel Ferencet” [/url] Operavilag.net, 2016. április 18. Az ismeretlen Erkel címmel adott koncertje előtt beszélgettünk Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum Szemere-szalonjában Kassai István Liszt-díjas zongoraművésszel. VONA ILDIKÓ interjúja – Egy teljes hangversenyt szánt Erkel Ferenc műveinek. Miért? – A mai rendezvény főszervezője, Flach Antal javasolta ezt a koncertet, mert ismeri az ilyen irányú tevékenységemet. 1987-ben történt, hogy felfedeztem Erkel Ferencet. Kaptam akkor egy felkérést a világ egyik legnagyobb lemezkiadójától, és Ernest Bloch összes műve után ajánlottam az Erkel-összest, amit fel is vettünk. Kis híján harminc éve játszom már a darabjait. Erkel nem csak operaszerző és Himnuszunk zeneköltője volt, hiszen majdnem minden műfajban alkotott. Sokáig a legjobb magyarországi karmesternek és zongoristának számított, de aktívan részt vett a zenei élet szervezésében. Jelentős szerepet játszott a Zeneakadémia, az Operaház, a Filharmóniai Társaság, az Országos Daláregylet megalapításában, sőt zenei tevékenysége mellett még sakkozóként is komoly eredményeket ért el.

969 Búbánat 2016-04-18 13:48:59
ERKEL NYOMÁBAN - RIPORTSOROZAT [url] http://mno.hu/grund/a-fa-melynek-arnyekaban-erkel-komponalt-1337797; A fa, melynek árnyékában Erkel komponált [/url] Munkácsy Mihályéhoz hasonlóan Erkel Ferenc öröksége is össznemzeti ügy • Gyula, a kultúra szigeterődje (1.) MNO.hu, Kiss Eszter Veronika „Bár a Bánk bán Los Angeles-i bemutatója néhány éve nem valósult meg, maga Plácido Domingo mondta a Shakespeare-estély előtti sajtótájékoztatóján: továbbra is szándékában áll, és reméli, hogy sikerül megszerveznie a tengerentúli előadást. Erkelről ugyanis méltatlanul kevés szó esik tőlünk nyugatabbra, holott művészete amolyan összekötő kapocs Liszt és Bartók között, tulajdonképpen úgy is fogalmazhatunk, hogy Erkel ismerete nélkül sem Liszt, sem Bartók életműve nem érthető meg teljes mélységében. Maga Erkel is ezer szállal kötődik a három hete látogatható Almásy-kastélyhoz, amelynek ura a zeneszerző idejében a Wenckheim család volt. Ők hívták meg Gyulára az Erkeleket; Erkel Ferenc édesapja, aki tanítóként, kántorként és karnagyként is tevékenykedett a városban, a kastély zenei életében is részt vett. A zeneszerző e kastély parkjában sokat komponált, annak a fának az elhalt törzse, amely alatt olyan nagy művek születtek, mint a Bánk bán, ma is látható.” [url] http://mno.hu/grund/ahol-elmenyekkel-elevenedik-meg-a-mult-1337796; Ahol élményekkel elevenedik meg a múlt [/url] A megújult Almásy-kastély annyi érdekességet rejt magában, hogy nem lehet kihagyni • Gyula, a kultúra szigeterődje (2.) [url] http://mno.hu/grund/erkel-a-lokalpatriota-1337795; Erkel, a lokálpatrióta [/url] A zeneszerző emlékezete • Gyula, a kultúra szigeterődje (3.) Erkelről szóló sorozatunk zárásaként gyulai kötődéséről írunk, amely alapjaiban határozza meg a kisváros lakóinak identitását. Görgényi Ernő polgármester is megemlíti, hogy mivel a legtöbb közintézményt, iskolát, művelődési házat, kórust Erkel Ferencről nevezték el, a városban lakó gyerekek egész kis koruktól jól ismerik a zeneszerző nevét. „Az Erkel Ferenc-emlékház az Erkel-bicentenárium alkalmából újult meg 2011-ben, újranyitása óta korszerű, a multimédia lehetőségeit is kihasználó tárlattal várja a látogatókat. Olyan különleges tárgyakat találunk itt, mint Erkel harmóniuma – amelyet a zeneszerző Liszt Ferenccel közös tanítványának, gróf Zichy Gézának ajándékozott –, Erkel sétabotja, karmesteri pálca, szivarszipka, levelek és kották, korabeli fényképek, egyebek között a legelső Erkel-fotó az 1860-as évek elejéről, az utazáshoz használt néma zongora, egy ezüstserleg, jubileumi sakkalbum, mivel a komponista kiváló sakkozó is volt. Természetesen az egykor itt működő elemi iskola berendezését is megidézik, ebben a teremben kisebb koncerteket, előadásokat is lehet rendezni, az udvaron található hatalmas sakktábla pedig színpadként is funkcionál szabadtéri hangversenyek idején.”

968 musicus2 2016-03-21 12:29:42 [Válasz erre: 967 Kaliban 2016-03-21 11:06:29]
A rádiófelvétel egy nagyon erősen húzott, némileg átdramatizált - tehát sajnos zeneileg sem hiteles - változat volt. Az Erkel Színházban a 90-es években játszott átdolgozás szövege teljesen átírt ugyan (a rádiófelvételéhez képest is), de valószínűleg csak húzott formája az eredetinek. Ez valóban hosszabb, tehát teljesebb, mint a Ruitner-féle rádiós átköltés. Azt, hogy Erkel-ügyben miben reménykedhetünk az Operaházban, és miben nem, azt senki sem tudja. A 2010-es eredeti Bánk bemutató előtt és után több ígéret elhangzott az Erkel életművel kapcsolatban, de az Operaház színpadára eddig mindössze egyetlen (részben) eredeti Erkel operát sikerült felvinni. És ezt a Bánkot éppen most cserélték vissza a Nádasdy-féle "konzseniális" kompilációra, pedig erre az égvilágon semmi komoly érv nem volt. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a hivatalosságok körében még mindig befolyása van annak az érdekcsoportnak, amely Erkel-ügyben mindent kézből kontráz. Hogy miért, azt ők tudják, de nem mondják. Nyilván erre a hallgatásra meg van az okuk: ha ugyanis ez a játszma a nyilvánosság előtt zajlana, leleplező ereje lenne. Reménykedjünk abban, hogy a korszellem változik, lassan, de biztosan. És abban is, hogy az új művészeti vezetésnek lesz hatalma ahhoz, hogy elérjen valamit ezen a téren.

967 Kaliban 2016-03-21 11:06:29 [Válasz erre: 965 musicus2 2016-03-21 02:09:20]
Igen tudom, hogy felvették ott voltam a koncerten. Nem az eredeti, de valamivel teljesebb verzió ment, mint amit anno szcenírozottan játszottak vagy amit felvettek a rádióban az 1990-es években. Én a szervezésen érdeklődtem először a kiadványok felől. Ott semmi biztosat nem tudtak - minthogy nem hozzájuk tartozik. Aztán az OperaShopban kérdeztem utána. Ott megint azt tapasztaltam, hogy bár ez lenne az Operaház kiadványainak elsődleges értékesítő helye, nem sokat tudnak róla, hogy a megígért felvételek mikor jelennek meg, de ígérték, hogy utánaérdeklődnek. Pár héttel később - mikor ismét betértem hozzájuk - a hölgy azt mondta, hogy biztos információkat nem kapott róla, hogy mikorra várható a kiadvány, arra vonatkozóan pedig nem kapott biztos információt, hogy a teljes anyagot adják-e majd ki. Megint eltelt pár hét és ekkor kaptam azt az információt,hogy abban ne reménykedjek, hogy újra felveszik a közel jövőben az egész zenei anyagot stúdióban. Azt nem tudom, hogy az OperaShopon kívül hol lehetett volna még erről érdeklődni. Erkel-ügyben jó hír szerintem, hogy Kocsár Balázs váltotta Halász Pétert. Egyébiránt én reménykedek egy Brankovics cédében is, ami az eredeti anyagot rögzíti majd.

966 Búbánat 2016-03-21 08:56:50 [Válasz erre: 962 Kaliban 2016-03-15 19:15:23]
A Dózsa György koncertelőadás keresztmetszete már megjelent CD-n; csak nem a "nagyközönség" számára: az előadás közreműködői már tavaly novemberben kézbe vehették a lemezt. Úgy tudom, az OperaTrezor-sorozat kiadványa kereskedelmi forgalomba április-május hónaptól lesz megvásárolható. (Értesüléseim szerint jelenleg a nyomdai sokszorosítás zajlik.)

965 musicus2 2016-03-21 02:09:20 [Válasz erre: 962 Kaliban 2016-03-15 19:15:23]
A Dózsa György tavalyelőtti [url]http://www.opera.hu/musor/megtekint/dozsa-gyorgy/201411171900/;koncert előadását[/url] (Erkel Színház 2014. november 17) felvették, éjszakába nyúló javítópróba is volt. Ebből készítettek egy keresztmetszetet, többet nem is érdemes kiadni belőle. Nem az előadás minősége miatt (az kiváló volt), hanem azért, mert az Urtext játszóanyag híján a Mészöly Dezső - Oberfrank átdolgozást játszották. Információim szerint fel fogják venni az eredetit, amikor a Zenetudományi Intézet Dózsa-közreadása elkészül. Ki mondta, hogy erre "nem igazán" van kilátás? Honnan szerezte az információt? A Bátori Mária hiteles felvétele viszont még az idén elkészül. Ebből is készült átdolgozott felvétel a rádióban, hála Istennek, nem adták ki. A kolozsvári felvételt még nem hasonlítottam össze az eredetivel. mindhárom szövegkönyvet ugyanúgy közölni fogom, ahogy az István királyéval és a Dózsáéval tettem.

964 Búbánat 2016-03-15 19:36:35 [Válasz erre: 963 Búbánat 2016-03-15 19:33:35]
[url] http://www.naxos.com/catalogue/item.asp?item_code=8.660345-46; ERKEL, F.: István király (King Stephen) [/url] Catalogue No: 8.660345-46 Physical Release: 02/2014

963 Búbánat 2016-03-15 19:33:35 [Válasz erre: 961 Búbánat 2016-03-15 15:45:12]
Ez az István király-felvétel, amit most kezd sugározni a rádió, a NAXOS kiadó gondozásában jelent meg, azt hiszem tavaly vagy tavalyelőtt. A CD megvásárolható a lemezboltokban. (Nekem megvan.)

962 Kaliban 2016-03-15 19:15:23 [Válasz erre: 960 musicus2 2016-03-15 00:39:23]
Örvendetes, hogy cédén is kiakarják adni, de sajnos még a Dózsa sem jött ki és információim szerint elképzelhető, hogy még akár évekig nem is jön majd ki :-(. Hallottam olyat is, hogy a Dózsából nem is a teljes, 2014 novemberében felvett anyagot tervezik kiadni - hát sajnálom, ha nem így lenne. De ha esetleg stúdióban újra felvennék az egészet és ehhez a kritikai kiadás készítőivel együttműködve egy szövegben és zenében teljesebb és a szerzői szándékokhoz hűebb verziót készítenének cédé kiadásra, annak örülnék és azért szívesen várnék akár éveket is. De érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy erre nem igazán van kilátás... A kolozsvári Erkel-felvételek hát nem az igaziak. A Brankovicsot is agyonhúzták és sajnos zeneileg se lett egy nívós kiadvány. De összehasonlítva azt a Magyar Rádió Brankovics felvételével nem teljesen ugyanaz a kettő. Talán a kolozsváriaké valamivel hitelesebb. Nem tudom.

961 Búbánat 2016-03-15 15:45:12
Ma este a Bartók Rádió közvetíti: 19.35 – 22.07. Erkel: István király Opera négy felvonásban. Szövegét - Dobsa Lajos I. István király c. tragédiája nyomán - Váradi Antal írta. Vezényel: Csányi Valéria. Km. az István Király Operakórus (karig. Somogyvári Ákos) és a MÁV Zenekar. Szereposztás: István, magyar király - Gurbán János (bariton) Gizella királyné - Bokor Jutta (alt) Imre herceg - Nyári Zoltán (tenor) Crescimira, a horvát fejedelem lánya - Bazsinka Zsuzsanna (szoprán) Vazul, árpádházi herceg - Sárkány Kázmér (bariton) Sebős, Buda fia - Daróczi Tamás (tenor) Péter, a velencei herceg fia - Ambrus Ákos (bariton) Jóva, Gizella udvarhölgye - Sánta Jolán (alt) Zolna, Jóva leánya - Szakács Ildikó (szoprán) Gellért püspök - Valter Ferenc (basszus) Csanád vezér - Fátrai János (bariton).

960 musicus2 2016-03-15 00:39:23 [Válasz erre: 959 Kaliban 2016-03-03 12:00:33]
A Bátori Mária felújításának és a hozzá kapcsolódó CD felvételnek a karmestere Kocsár Balázs lesz. A produkció a Zenetudományi Intézet Urtext kiadványa alapján készül. Emberemlékezet óta - vagy talán Erkel ideje óta - ez lesz az első hiteles előadás. A rádiófelvétel egy "átköltött" csonk - hatalmas húzásokkal és (minő meglepetés...) átírt szöveggel. Sajnos, a kolozsvári előadás még ennél is rövidebb volt.

959 Kaliban 2016-03-03 12:00:33
[url]http://www.opera.hu/musor/megtekint/batori-maria-2016/eloadas-201611061930/;Lesz koncertszerűen Bátori Mária novemberben.[/url]

958 Búbánat 2015-11-10 10:45:00
[url] http://mno.hu/zene/erkel-es-a-kulturalis-megszallok-1312853; Erkel és a kulturális megszállók [/url] MNO.hu. Kiss Eszter Veronika, 2015. november 7., szombat 12:10, frissítve: szombat 12:14 „[…] Erkelnél a nemzeti öntudat nemcsak a témaválasztásban, de a zenében is megjelent. Ha a világzene töretlen sikerét nézzük, akkor azt kell mondanunk: ez sem idegen a mai magyar divatirányzattól. Mindezek alapján már csak az a kérdés, akkor egy nemzeti opera születése miért várat olyan sokat magára? Az István, a király sikere talán közelebb visz a válaszhoz. Kesselyák Gergely karmester már korábban felvetette, hogy a legnagyobb probléma az opera népszerűségvesztésében elsősorban az, hogy a mai, kortárs operák zenei nyelvezete alapjaiban idegen a közízléstől, az emberek nem tudnak mit kezdeni azokkal a dallamokkal, amelyek nem az általuk könnyen befogadható, hazafelé is fütyülhető melódiavilágba tartoznak. Ehhez jön hozzá a silány könnyűzene médiabeli uralma, a felületes musicalek népszerűsége, a komolyzene társadalmi presztízsének meglehetősen alacsony szintje, és az az általános műveletlenség, amely a II. világháború óta generációról generációra rohamosan nő, a harminc alatti korosztálynál pedig már kifejezetten fájóan jelentkezik. Persze, sokat rontott ezen a helyzeten a rendszerváltás utáni kultúrpolitika, a művészetoktatás-ellenesség, a hozzá nem értés, az ország rossz anyagi helyzete és az, hogy a hirtelen jött szabadpiaccal a művészet területén sem tudtunk mit kezdeni. Mostanra, éppen azért, mert ezen a területen is a félműveltek uralkodnak, és számukra kínos, ha valamihez nem értenek igazán, szándékosan diktálják felülről a kevésbé értékeset. Népzene helyett elnagyolt világzenét, opera helyett musicalt, minőségi helyett tucatot. Nagy kérdés, Erkel és mindaz, amit ez a név képvisel, legyőzheti-e a kulturális megszállókat?"

957 Búbánat 2015-11-07 16:28:00 [Válasz erre: 956 Ardelao 2015-11-07 12:29:49]
A beszélgetés után azonnal következik egy mintegy félórás kép és zene bejátszás az operából - ez egy másik link: [url] https://www.youtube.com/watch?v=BuT2p7fK3bw; Erkel: István király - Képmozaik a 2010- es komáromi, a hangfelvétel a 2012-es budapesti előadásból való [/url]

956 Ardelao 2015-11-07 12:29:49 [Válasz erre: 954 Búbánat 2015-11-07 11:20:41]
Nagyon jó a bejátszás !

955 Ardelao 2015-11-07 12:25:48 [Válasz erre: 954 Búbánat 2015-11-07 11:20:41]
Igen! Ma, Erkel Ferenc-re emlékezünk, aki 205-évvel ezelőtt született , a zeneszerzőre, zongoraművészre és karmesterre. A magyar opera megteremtőjére, zenepedagógusra valamint, kiváló sakkmesterre, aki a Pesti Sakk-kőr első elnöke is volt. És neki köszönhetjük a mai napig is élő nemzeti himnuszunkat is. — „Páratlan szervezőképességével, pedagógiai készségével és eredményes munkásságával hervadhatatlan érdemeket szerzett a magyar zenekultúra terén. Erkel keményfejű, karakán magyar volt. Sem a támadás, sem a meg nem értés, vagy éppen az elfogult bírálat el nem keserítette. Tovább kutatott – keresett, a tegnapot elfelejtve csak a holnap, a magyarság jövője érdekelte.” Részlet Falk Géza: >A Magyar Muzsika Mesterei< című könyvéből (1937). Erkel Ferenc (*1810.november 7. Gyula - †1893.június 15. Budapest)

954 Búbánat 2015-11-07 11:20:41
Erkel Ferenc 1810. november 7-én született, Gyulán. A nagy zeneszerzőnkre emlékezve, ezt a beszélgetést linkelem ide be: [url] https://www.youtube.com/watch?v=XLcjud30jjo; Erkel Ferenc István király című operájának előkészületei – Csányi Valéria és Kassai István [/url] Közzététel: 2013. máj. 17. Erkel Ferenc István király című operájáról Csányi Valéria karmester, Kassai István, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, Erkel-kutató és az előadás főszervezője illetve Somogyvári Ákos karigazgató, az Erkel Társaság elnöke beszél. A zeneszerző utolsó befejezett operáját 2013. május 20-án, hétfőn adják elő a MOM művelődési központban. Még több video: http://bit.ly/mma-tv

953 Búbánat 2015-10-20 21:57:57 [Válasz erre: 951 musicus2 2015-10-20 15:55:29]
Kedves musicus2! Kérlek, erősítsd meg infómat: ha jók az értesüléseim, megint előadjátok az István királyt. Úgy hallottam, itt Pesten, egy koncerten részletek hangzanak el Erkel operájából. Igaz ez a hír? Ha igen, lehetne erről az előadásról többet megtudni: hol és mikor kerül bemutatásra, esetleg a közreműködőkről is megtudhatnánk valamit?

952 Kaliban 2015-10-20 18:42:54 [Válasz erre: 951 musicus2 2015-10-20 15:55:29]
Köszönöm az információt. Előadják a Brankovicsot? Remélem nem az átdolgozást. Azt már ismerem, kíváncsi lennék az eredetire. De hát még a Dózsa cd se készült el, csak Dohnányi Tenorját lehet kapni. Ami persze nem csak, csak hát két opera cédét ígértek a tavalyi évadban és én várom a Dózsát.

951 musicus2 2015-10-20 15:55:29 [Válasz erre: 950 Kaliban 2015-09-28 13:16:12]
Ha jól értesültem: 1. Az Erzsébet közreadási folyamata zajlik, mármint az Erkel-írta II. felvonásé. 2. A Sarolta grafikája készen van, korrektúra folyamat szükséges. 3. A Dózsa közreadása elindult. 4. a Brankovics-csal igyekezni kell, ha az operaház fel szeretné újítani, hogy hol tartanak vele, nem tudom. A ZTI honlapján szereplő [url]http://www.zti.hu/erkel/erkel_en.htm;agenda[/url] szerint mind a négy operának meg kellett volna jelennie 2015 végéig, legalábbis az igen óvatos dátumozást én így értelmezem. Sajnos, az egész Erkel opera projekt a magyarországi humán kutatás akut alulfinanszírozottságától szenved. A zenetudományt nem ismerik el, mint alapkutatást. Emiatt az intézetnek óvatos és takarékos becslés szerint harmad annyi munkatársa van, mint amennyi szükséges lenne. Alapművek nincsenek feldolgozva, kiadva.

950 Kaliban 2015-09-28 13:16:12
Ha már indul a Bartók kritikai kiadás eszembe jutott, hogy vajh az Erkel operák kritikai kiadás-sorozatával mi lehet? Mintha leállt volna a kiadási folyamat az utóbbi években. 2010 óta semmit sem hallottam felőle. AZ erre alakult kutatócsoport/műhely még működik? Vagy ilyen nem is alakult, csak én hittem azt, hogy van ilyen. Persze Szacsvai-Kim Katalin azóta megírt egy doktori disszertációt az Erkel-műhelyből, középpontban az Erzsébet c. részben Erkel komponálta opera elemzésével, vagyis van még, aki folytatja, folytatta közben a kutatást. Anno Tallián azt nyilatkozta, hogy a Sarolta kiadás közeli állapotban van és a Dózsa és a Brankovics munkálatai is előrehaladott állapotban vannak.

949 musicus2 2015-09-09 14:32:56
Versenyfelhívás. Kaptam, küldöm. A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Zeneműtára és Erkel-gyűjteménye 2015. november 6-án, 14.00 órai kezdettel Erkel zenetörténeti vetélkedőt hirdet. A vetélkedő helyszíne: Erkel Ferenc Emlékház(5700 Gyula, Apor tér 7.) Nevezési feltételek: · A vetélkedőre háromfős csapatok jelentkezését várjuk (a jelentkezéseket érkezési sorrendben fogadjuk) 2015. október 30-ig. A vetélkedő témakörei: · Erkel Ferenc élete és munkássága · Erkel Ferenc zeneművei Felhasználható irodalom: D. Nagy András–Márai György: Az Erkel család krónikája (Gyula, 1992) Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyula, 2007) Németh Amadé: Erkel( Budapest, 1979.) Szőke Margit: Erkel Ferenc lelőhely-bibliográfia(Gyula, 2010.) Jelentkezés és bővebb információ: Kovács Ágnes szervező (tel.: 06-70/944-32-75, e-mail cím: muvhazagi@t-online.hu) A felkészüléshez segítségnyújtás a Gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár Zeneműtárában. Komment: Amint látható, az ajánlott irodalom listájában csak Németh Amadé könyve található, mint Erkel Ferencről szóló összefoglaló mű. A nem túl terjedelmes könyvet 1979-ben adták ki... Sem a halál centenáriumán, sem a születés bicentenáriumán nem jelent meg tehát olyan könyv, amit egy ilyen versenyen fel lehetne adni irodalomként? Nem. Nem született. Hihetetlen, de nem. Hálás utókor. Magyarországi kultúrpolitika.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.