Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Ferenc


947 smaragd 2015-05-13 15:21:48 [Válasz erre: 946 Búbánat 2015-05-13 11:17:56]
:-)

946 Búbánat 2015-05-13 11:17:56
2015. május 13. szerda 17:55 - 18:25 Duna World csatorna [url] http://port.hu/magyar_tortenelmi_arckepcsarnok/pls/fi/films.episode_list?i_film_id=3668&i_city_id=3372&i_county_id=-1; Magyar történelmi arcképcsarnok [/url] Erkel Ferenc (1810-1893) Magyar ismeretterjesztő film (2003) (27') Rendezte: Kovács Béla Operatőr: Kovács Béla Időtartam: 27 perc Gyártási év: 2003 A műsorban részletek hangzanak el Erkel Ferenc operáiból és zeneműveiből (Hunyadi László, Rákóczi-induló, Bátori Mária, Bánk bán).

945 musicus2 2015-04-01 13:06:06 [Válasz erre: 943 Ardelao 2015-04-01 01:52:48]
Zeneileg jó, sőt kiváló (Gregor, Melis, Gulyás, Berkes, Pászthy, Barlay, milyen lehetne? Kórody vezényel, Sapszon a kórussal, Rádiózenekar, tánckar Novák Ferenccel...)! Mint film, hagy maga után kívánnivalókat, elsősorban a rendezés (színészvezetés stb.) terén. A dramaturg nyilván itt is erőteljesen beleszólt a történetbe, ha lesz időm itt is leírom az eredeti és az átdolgozott szöveget, ahogy a Dózsa és az István király esetében tettem. A verseket Romhányi írta, ami a költői színvonalat garantálja, hiszen az egyik legjobb volt ebben a műfajban. Bár az "eredeti" librettista, Tóth Ede is a legjobbak egyike volt a maga idejében, a népszínmű műfajában pedig akkor éppen a legjobb. Ez az opera ugyanis népszínmű, ebben a műfajban a legjobb, amit valaha írtak. Érdekessége ennek a felvételnek az, hogy amikor a rádióban készültek rá, a Szolidaritás mozgalom javában virult Lengyelországban, (fiataloknak: 80-ban szakszervezeti alapon próbálták meg azt, amit nálunk fegyverekkel 56-ban, vagy csendes reformokkal 68-ban Prágában), amit aztán a Jaruzelski puccsal le is vertek. Kínos lehetett, amikor kiderült, hogy Erkel azért dolgoztatta át Tóth Edével a szövegkönyvet annak idején, mert meg akart emlékezni a magyar-lengyel testvériségről... Magyar-lengyel testvériség? Amikor évek óta folyt a propaganda a lengyelek ellen?... A dramaturg megoldotta a helyzetet. Itt a filmben szól ugyan a lengyel zene, fölötte énekel a kórus valami lengyelmentes szöveget, de azt is csak pár másodpercig, és ezt sem lehet érteni... 01:02:20-tól hallható...

944 smaragd 2015-04-01 06:18:21 [Válasz erre: 942 musicus2 2015-04-01 00:29:11]
Erkel daljátékának zenei rendezője Fejes Cecília volt. Ezzel a felvétellel emlékezhetünk Rá, aki nemrég távozott el közülünk. (Köszönöm szépen, hogy feltetted ide a linket.)

943 Ardelao 2015-04-01 01:52:48 [Válasz erre: 942 musicus2 2015-04-01 00:29:11]
Én ezt felvettem, amikor a TV adta, de még nem tudtam megnézni. Szerinted milyen ?

942 musicus2 2015-04-01 00:29:11 [Válasz erre: 941 Búbánat 2015-03-14 11:30:32]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=pOEsGEKDv_0;Erkel: Névtelen hősök - teljes film[/url]

941 Búbánat 2015-03-14 11:30:32
Ma éjjel (22:45) az M3 csatorna sugározza: Erkel Ferenc: Névtelen hősök – színes, magyar operafilm Zenés TV Színház produkciója (1980) Rendező: Vámos László Író: Tóth Ede Dramaturg: Ruitner Sándor (80 perc) Playback felhasználásával az opera rádiófelvételének zenei anyaga hallható a tévéfilmen - a szentendrei skanzen “ihlető” környezetében forgatott a stáb. Szereplők: Özvegy Sáskáné – Barlay Zsuzsa Ilonka, a lánya – Pászthy Júlia Jóska, a fia – Csák György (énekhangja: Berkes János) Parasznyai lelkész - Melis György Gábor, a fia – Sárvári Győző (énekhangja: Gulyás Dénes) Csipkés Tamás, módos gazda – Benkóczy Zoltán (énekhangja: Gregor József) Jankó, Csipkés bérese – Korcsmáros Péter Továbbá: Kertész Tamás, Kovács Pál, Széki Sándor

940 parampampoli 2015-03-10 16:27:36
A ma esti Bánk bánban Bánk szerepét Bándi János énekli.

939 smaragd 2015-02-28 04:50:35 [Válasz erre: 938 musicus2 2015-02-27 23:50:24]
Nagyszerű! Jó lenne később a székfoglaló szövegét itt olvasni.

938 musicus2 2015-02-27 23:50:24
2015. március 6-án 10 órakor: Székfoglaló a Magyar Művészeti Akadémián (Vigadó, IV. emelet, Makovecz terem). Kocsár Balázs: Erkel operái - avagy miért jobb az igazi gulyás a hamis gulyásnál

937 tollnok 2015-01-02 18:01:20 [Válasz erre: 927 Búbánat 2015-01-01 16:12:49]
Igaz és befejeztem az offolást :-).

936 tollnok 2015-01-02 18:00:38 [Válasz erre: 928 telramund 2015-01-01 17:14:10]
Köszönöm az ajánlást megfogom :-).

935 tollnok 2015-01-02 17:59:17 [Válasz erre: 934 tollnok 2015-01-02 17:56:21]
És hadd jegyezzem meg, hogy szerintem Pánczél Éva is jó Gertrudis volt. 2010. november 7-én ő volt az utolsó Gertrudis élményem élőben és akkor is tetszett és korábban is.

934 tollnok 2015-01-02 17:56:21 [Válasz erre: 931 Livingstone 2015-01-01 17:49:13]
Gertrudis ki volt? Régebben Lukács Gyöngyi és Wiedemann Bernadett is énekelte a királynét - nekik azért van hangjuk. Én már közel öt éve - 2010 ősze óta - nem voltam Bánk bán előadáson, mert visszariasztott a címszereplő hiánya. A két, koncertszerű ősváltozat az utolsó Bánk élményem élőben. Az új CD-t és a rádiófelvételt felteszem olykor a régi felvételek is, mert a zenét szeretem, de Kolonits és Agache kivételével a tavalyi évadban se volt, aki képes lett volna bevonzani Bánk bánra. Aztán sajnos hiába volt meg a jegyem, végül nem tudtam elmenni.

933 tollnok 2015-01-02 17:52:17 [Válasz erre: 930 telramund 2015-01-01 17:23:37]
Az a baj, hogy jelenleg senki sincs, aki legalább elénekelné a nagyurat. Bándi már a 2011-es CD-n is elég fakó, sokszor inkább deklamálva beszél, mint énekel. Kiss B. egy időben elviselhető jelenség volt a színpadon, de az utóbbi jó pár évben inkább kerülöm - ugyanakkor szomorú jelenség, hogy még így is jobb Don José volt, mint Nyári Zoltán, és ha mindenképpen választanom kellene kettőjük közül, akkor nem Nyárit hallgatnám. Hiába van valakinek erőteljesebb tenor hangja, ha nem képes bánni vele, nincs hozzá megfelelő énektechnika. Molnár András pedig már visszavonult. Jelenleg nincs gazdája a címszerepnek, olyan se, aki elénekelné. Amíg Bándi és Kiss B. jobb formában volt, illetve Molnár András nem vonult vissza legalább voltak, akik elénekelték - mellesleg számomra Molnár Bánkja szerethető volt, ha nem is mérhető Simándy-Ilosfalvy-Joviczky trióhoz. Az Opera játssza, mert nemzeti operánk, de a vidéki operatársulatok műsoráról már lekerült a darab néhány éve. Szerintem nem véletlenül.

932 tiramisu 2015-01-02 02:08:30 [Válasz erre: 924 tollnok 2015-01-01 15:52:58]
fach

931 Livingstone 2015-01-01 17:49:13
Tavaly egy meglehetősen rossz Bánk előadás elszenvedője voltam. Bánk bán többet beszélt, mint énekelt. Melindából semmit sem lehetett hallani, Gertrudisz megszólaltatójának alig jött ki hang a torkán. Tiborc énekelt a legjobban, Petur és Biberach a helyén volt, no de sajnos ez nem elég az üdvösséghez.

930 telramund 2015-01-01 17:23:37 [Válasz erre: 926 tollnok 2015-01-01 16:06:52]
Dehogy kell a bariton változat. Hallgassa meg Palló Ímrével a "Hazám hazámat",de hallható Miller Lajossal is.Köszönöm nem kérem. Kiss B mikor volt jó Bánk bán vagy Bándi?Elénekelték.Bánk bánként Simándy ,Ilosfalvy,Joviczky József( ebben a sorrendben) valóban hozták a nagyúrat hangilag ,figurában egyaránt-Énekelte Udvardy Tibor is.Jaj! Ottónak jobb volt.Aztán volt még Király Sándor spec életem első Bánk bánja a gyönyörű Oláh Gusztáv díszletekkel Mátyás Máriával, Palánkay Klárával, Székely Mihállyal,Fodor Jánossal.Na ez egy szereposztás volt.

929 martuni 2015-01-01 17:14:46 [Válasz erre: 926 tollnok 2015-01-01 16:06:52]
Agache maradjon a bariton szerepeknél, mert valóban nagyszarű bariton!

928 telramund 2015-01-01 17:14:10 [Válasz erre: 924 tollnok 2015-01-01 15:52:58]
No no tessék csak meghallgatni azt a Luciát ,amit pl: Caballe vagy Katja Ricciarreli,koloratúra tartalommal énekelt. A Lucia örülési jelentének annyi variánsa van szinte ,ahány énekesnő énekli.Aztán ,ami kimarad Lucia-Raimondo kettőse szinte sehol nem szerepel előadáson csak lemezen , ott is hébe-hóba .A vihar jelent.(Edgardo- Lord Asthon)Bécsben eredetileg megy a Luciába,persze akkor,ha a tenor és a bariton tudja(sokszor kimaradt)25x láttam, abból 10-ben kimaradt.Ennyit Luciáról Bánk bán:Számomra a Tisza parti jelent pont elég ,amennyi az átdolgozásban van,az ősváltozat bármennyire is szépen éneklik nyúlik,mint a rétestészta.Én ,aki nagy coloratur fan vagyok,azt hittem sohasem lesz vége. Stb ,stb

927 Búbánat 2015-01-01 16:12:49
A Bánk bán-témát folytatni a topicjában is lehet - van ilyen...

926 tollnok 2015-01-01 16:06:52
Különben baritonokból jelenleg jobban állunk, mint tenorokból. Konkréten jelenleg Bánk bán szerepe kioszthatatlan: nincs rá megközelítően se ideális énekes. A régiek kikoptak, Kiss B. se a régi már (mondjuk ő sohasem volt a kedvenc Bánkom), ahogy Bándi se (nem is tudom ő most az idei évadban miket énekel). Úgyhogy ennyi erővel most is elő lehetne venni a bariton változatot. Agache Tiborc után Bánk is lehetne :-) - csak viccelek. Bármennyire is jó énekes Agache a Bánk címszerepében nem nézném meg.

925 tollnok 2015-01-01 16:03:22 [Válasz erre: 917 telramund 2015-01-01 13:00:15]
Olvastam ilyen véleményt is, hogy ezért kellet átalakítani, ahogy tenor se volt az átírás idején, ezért kellett baritonba áttenni. Szerintem ez meg semmi más nem volt, mint a színpadra állítók koncepciója, akik az átdolgozás után egy jelentős baritonnak akarták adni a címszerepet, mert ha Erkel nem tenor szólamra írta volna a darabot, akkor Palló Imre nagyszerű Bánk lehetne. Plusz az 1953-as felújítás idején is úgy gondolták, hogy Osváth nagyszerű Melinda lehetne. Mindegy: nem vitatkozom, mert már olyan mindegy, de nem értem és kb. egy opera sincs, ami ennyi átalakításon ment volna keresztül szerintem az operairodalomban, mint a Bánk bán.

924 tollnok 2015-01-01 15:52:58 [Válasz erre: 918 tiramisu 2015-01-01 13:01:22]
Még mindig kevésbé lett volna stílusidegen, ha Gyurkovics hangjához szabják át a szólamot, minthogy Moldován és Osváth fakjához szabták át. Azért a Luciat nem dekolorálták tudtommal teljesen soha - különben a sok húzás miatt a Gruberova énekelte októberi előadás is elég zavaros volt dramaturgiailag, igaz csak koncertszerűen adták. Persze ettől még Gruberova őrülési jelenete nagyszerű volt, és a többi énekes is szépen teljesített - a magyarok közül Pataki Adorjánt leszámítva, mert ő nem tetszett. Lehet húzni egy darabból, elvenni belőle, csak nem mindegy hogyan! R. Strauss pl. az Iphigéniával elég kíméletesen bánt, amit eltudok fogadni, a Rékai-féle Bánk zenei átalakítását is (nem a kedvencem, de ok), viszont a Kenessey-féle Tisza-parti jelenet annyira stílusidegen az eredetitől, hogy azt már nem tudom bevenni. Lehet ez az én fogyatékosságom, de ez van.

923 tiramisu 2015-01-01 14:38:58 [Válasz erre: 922 Búbánat 2015-01-01 14:29:18]
Igen, és szépen! Ám sztem Ő lírai koloratúr.

922 Búbánat 2015-01-01 14:29:18
Utóbbi években Kertesi Ingrid énekelte még Melindát.

921 tiramisu 2015-01-01 13:09:12 [Válasz erre: 920 tiramisu 2015-01-01 13:06:02]
Plusz még az énekesnő alkata, színészi képessége, is számít -színpadon. BOCSÁNAT! Az össze-vissza írások nem szilveszteri utóhatás, mert csak 1 pohár pezsgő volt ! Más nem! De lehet, hogy emiatt vannak a hibák? BÚÉK!

920 tiramisu 2015-01-01 13:06:02 [Válasz erre: 918 tiramisu 2015-01-01 13:01:22]
Elnézést a hibákért! 2.sor : tenni -kihúzva? 3.sor : Moldován S.-nakM Miért ezt a változatot énekelték? 4.sor: kényszerülnek 5. : Luciában.. variálják a koloratúrákat etc.

919 tiramisu 2015-01-01 13:05:55 [Válasz erre: 918 tiramisu 2015-01-01 13:01:22]
Elnézést a hibákért! 2.sor : tenni -kihúzva? 3.sor : Moldován S.-nakM Miért ezt a változatot énekelték? 4.sor: kényszerülnek 5. : Luciában.. variálják a koloratúrákat etc.

918 tiramisu 2015-01-01 13:01:22 [Válasz erre: 916 tollnok 2015-01-01 12:24:25]
Nemcsak a hangfaj számít, hisz azon belül is sok az eltérés, bizonyára erről is hallott T. tollnok? Van lírai és van drámai koloratúra etc. Tessék utána olvasni, és annak is , hogy az illető milyen más szerepeket énekelt! Akkor talán megérti tenni, hogy miért is nem énekelt Gyurkovics Mária Melindát. És miért dekolorálták pl. Osváth J.-nek és Moldován S. is miért ezt a változatot énekelte. Tessék utána nézni, érdeklődni van megfelelő indok és válasz is. Vannak szereposztások, amikor megalkudni kényszerül a szereposztók. Egyébként a Lucia az énekesnők gyakran variálják elvesznek és hozzátesznek. Fellelhető az erről szóló irodalom.

917 telramund 2015-01-01 13:00:15 [Válasz erre: 916 tollnok 2015-01-01 12:24:25]
Miért nem volt koloratúr szoprán?A csodás Gyurkovics Márián kívűl ott volt Gencsy Sári vagy Páka Jolán. Most Kolonits Klárán kívűl ki van? Na most nem szubrett koloratúrra gondolok,mint Rácz Rita,mert anno ilyen volt Raskó Magda,Koltay Valéria,de azok abban a szerepkörben is énekeltek.. Aztán a bariton Bánk bán?Arról is lehetne regélni.

916 tollnok 2015-01-01 12:24:25 [Válasz erre: 915 Sipi 2014-12-31 17:47:52]
Hát ebben igaza van. Lassan harminc éve, a Kerényi-féle Bánk óta nem volt normális Bánk premier. A normális nekem nem az átdolgozás ismételt elővételét jelenti. Az eredeti átdolgozás már 1953-ben átdolgozásra került, aztán ezt további módosítás követte a következő felújítás alkalmával, majd további módosítások történtek a szövegben a Kerényi felújítás alkalmából. Ha folyamatosan az eredeti átdolgozással teljesen megegyező verzió lett volna műsoron, akkor azt még elfogadnám, hogy ok, ez van, de úgy látszik az átdolgozás után úgy gondolták az Erkel operák szabad prédák. Az sem állja meg szerintem teljesen a helyét, hogy azért kellet dekolorálni Melinda szerepét, mert nem volt a Háznak az 1950-es években normális koloratúr énekesnője, aki eltudta volna énekelni. Gyurkovics Mária nem lett volna alkalmas rá? Ha jól tudom ő nem is énekelte Melindát, csak Gara Máriát, amit egyszerűen nem értek. Szerintem ő is kitűnő Melinda lett volna! Nagyon szeretem Moldován Stefánia felvételeit, Osváth Júlia is jó énekesnő volt, de akkor ennyi erővel a Luciat is dekolorálhatták volna a kedvükért....

915 Sipi 2014-12-31 17:47:52
Rost Andrea az Erkel-évről [url]https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=B01y_-ogkHw#t=2666;ezt mondta[/url].

914 Haandel 2014-12-27 09:06:15
Temas de música - Hungría: un Apocalipsis cantabile. Capítulo 9º [url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/temas-de-musica/temas-musica-hungria-apocalipsis-cantabile-capitulo-9-29-11-14/2881680/;ERKEL: Acto III de la ópera Bánk Bán [/url] 29/11/2014 | Radio Clásica Hangtár ( → Reproducir / Descargar audio) Regreso al siglo XIX. La Hungría de El siglo feliz (novela de Lajos Ziláhy, del ciclo Los Dukay, Ed. Funambulista), un siglo que culmina en la Transilvania y la Hungría central y del norte del ciclo novelístico Trilogía de Transilvania (Miklós Bánffy, Los Libros del Asteroide). Se resumen los acontecimientos que llegaron al 32 Compromiso de 1867, a la doble monarquía. El drama histórico de József Katona, Bánk Bán (El virrey Bánk), es una obra nacional de gran importancia. La ópera de Erkel se estrenó en ópera en 1861. Károly Goldmark, compositor húngaro, judío integrado, cuya fama se remonta a una ópera compuesta en alemán, La Reina de Saba, es la cara cosmopolita de la Hungría musical, que es compatible con la música popular, tal como se ve en Boda campesina. Erkel y Goldmark ERKEL: Acto III de la ópera Bánk Bán (32’). K. Ágay, E. Komlóssy, J. Simándy, J. Réti, G. Melis, Fil. de Budapest. Dir.: J. Ferencsik. GOLDMARK: Movimientos 4º y 5º de Boda campesina, para orquesta (17’35”). Orq. Fil. de Los Angeles. Dir.: J. López Cobos.

913 tollnok 2014-12-21 22:49:11 [Válasz erre: 912 tollnok 2014-12-21 22:47:36]
Azt sem lehet tudni- pedig engem nagyon érdekelne -, hogy a lengyelek hogy fogadták a debreceniek előadását, amelyet pár éve vittek el hozzájuk, és amely az eredeti operát vette alapul. Mindegy: majd talán egyszer Erkel is az őt megillető, méltó bánásmódban fog részesülni. Úgy látszik ehhez még sok időnek kell eltelnie.

912 tollnok 2014-12-21 22:47:36
Zsótér szerint jóval szélesebb érdeklődésre számot tartó meséről van itt szó, mintha mondjuk a Bánk bánt adnák elő Franciaországban - Forrás: Fidelio Nem azért, de ez rendezés és értelmezés kérdése. A Bánk bán is feszeget olyan kérdéseket, amelyek érdekesek lehetnek a külföldi közönség számára is. Főleg, ha az eredetit nézzük - én nem tartom zseniálisnak az átírást sajnálom. Ha külföldön előadatnám az operát, akkor mindenképpen az eredetit venném alapul, de nem magyarul, hanem az adott ország nyelvén játszatnám. De az amerikai előadási kísérletek nem azon álltak, vagy buktak, hogy melyik verziót akarták kivinni. Csak hát míg pl. a franciák a Rameau emlékév alkalmából minden követ megmozgattak nagy barokk operaszerzőjük műveinek népszerűsítése érdekében, addig erre a magyarok nem képesek - pénzt lehetne rá keríteni, csak az akarat hiányzik.

911 Búbánat 2014-12-21 22:34:48 [Válasz erre: 910 tollnok 2014-12-21 18:34:07]
Erkel vitathatatlanul a XIX. század legnagyobb hatású magyar operaszerzője volt.

910 tollnok 2014-12-21 18:34:07 [Válasz erre: 909 Sipi 2014-12-21 17:24:48]
Ugyanakkor meg más romantikus operaszerzőnk nincs, akit még mindig játszanánk. Más kérdés, hogy Erkel mellett voltak más, sikeres 19. századi magyar operaszerzők is. Csak őket már régen elfeledtük - pedig egyet-kettőt koncertszerűen érdemes lenne olykor elővenni. Pl.: az általam ismert részletek alapján Császár György Kunok c. műve nem lehet olyan rossz, vagy Doppler Ferenc operái között is bizonyára akadna ma is életképes. Csak valahogy senkinek nem jut eszébe feltámasztani őket. Amit nem játszanak, az még nem feltétlenül rossz és hallgathatatlan - ez már több esetben is bebizonyosodott.

909 Sipi 2014-12-21 17:24:48
Erkelt szerintem is Bartók, Kodály és Liszt mellé kell tenni, ha a magyar zene ügyéért tett erőfeszítéseit nézzük. Ha viszont zenei tekintetben nézzük, akkor én - mint írtam - minden tiszteletem és szeretetem dacára teljesen elképzelhetetlennek tartom, hogy Bartók és Liszt mellett lenne a helye (persze nem vagyok zenetudós), akit világviszonylatban is a magyar zene egyik legnagyobbjának lehetne kettejük mellé tenni. Sokkal inkább Ligeti György lenne a harmadik nagy magyar zeneszerző szerintem. Bár ő csak egy operát írt és az is anti-anti opera. :-)

908 Búbánat 2014-12-11 16:53:26
[url] http://www.gramofon.hu/hirek/klassz/547-dozsa-gyorgy-egyetlen-egyszer; Dózsa György – egyetlen egyszer [/url] Közzétéve: 2014. december 2., kedd, 15:20 Számok, évszámok teszik az Erkel Színház műsorát figyelemfelkeltővé. Rost 25, Fricsay 100, Dózsa 500 – mi tagadás, elveszünk az információkban. November 17-én Erkel Ferenc Dózsa György című operáját tűzte műsorra a színház; az előadásról lemezfelvétel készül. Sajnálatos módon igen gyér látogatottság mellett ment a nem mindennapi mű, pedig a zenészek minden tudásukat, elkötelezettségüket a darab bemutatásának szolgálatába állították. Lehotka Ildikó / Gramofon.hu „A nemesi rangot kapott Dózsáról írt opera a parasztfelkelés 500. évfordulója alkalmával kerülhetett műsorra – egyetlen egyszer. Sajnáljuk, mert minden hibája ellenére érdekes darab: Dózsát mint önmagával is viaskodó embert mutatja be, árnyaltan. A darab vokális részei néha döccennek, nagyon szép zenei anyagok és kevésbé szépek váltják egymást. Talán a legemlékezetesebb szakasz az opera végén szólal meg: Dózsa álmodik kivégzése előtt, s Rózsát, elhagyott (már halott) szerelmét látja. Gyönyörű flautato-hangzást kért Erkel, s valóban álomszerű volt a zene. Ebben az operában is szerepel cimbalom, angolkürttel párosítva. A verbunkos stílus jegyei is benne foglaltatnak a műben, nem állandóan hangsúlyozva, hanem jól adagolva. Nagyon izgalmas, hogy a szerző mert írni Dózsát gúnyoló részeket is, megfosztva a rárakódott mítosztól a főszereplőt. A műben alig vannak zárt számok, az énekkar szerepe jelentős. Nemcsak színez, mint az addigi operák nagyobb részében, hanem vezérmotívumok is fellehetők benne. Erkel negyedik operája (melynek szövege Jókai Mór nyomán Szigligeti Ede munkája) jelentősebb annál, hogy ne sorozatban kerüljön a közönség elé.” „A vaskos, nagyon szép, éves műsorfüzetben a mű tartalmával nem a célközönségre és az opera mondanivalójára koncentráltak (ezt szinte minden darabról megállapíthatjuk). „D. Györgyről” olvasunk, aki „szerelmét és barátait lecseréli (…) menthetné a bőrét, de inkább elszégyelli magát.” Mi pedig szégyelljük ezt a humorosnak szánt, bizalmaskodó ismertetőt olvasni.”

907 Búbánat 2014-12-11 14:14:38 [Válasz erre: 905 tollnok 2014-12-10 21:23:29]
Off: Az Operaház a kezdetekben sok, ritkaságszámba menő operát tűzött műsorára francia komponistáktól. Kiírtam a Hetvenötéves Állami Operaház 1884 – 1959 című könyvből néhány szerzőt és címet: Adam: A lonjumeau-i postakocsis - 5 előadás Adam: A nürnbergi baba – 85 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) D’Albert: A hegyek alján – 151 előadás D’Albert:: A holt szemek – 7 előadás Auber: A fekete dominó – 119 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Auber: Fra Diavolo – 66 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Auber: Kőmives és lakatos – 30 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Auber: Az ördög része – 12 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Auber: A portici néma – 87 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Bizet: Dzsamile – 17 Bizet: Gyöngyhalászok – 5 Charpentier: Lujza – 5 Delibes: A király mondta – 12 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Delibes: Lakmé – 204 Gounod: Rómeó és Júlia – 74 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Halevy: A zsidónő – 322 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Lecocq: Az angot asszony (operett) – 9 előadás Massenet: Heródiás – 14 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Massenet: Lahore királya – 35 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Massenet: Manon – 80 előadás Massenet: A navarrai lány – 48 előadás Massenet: Thais – 20 előadás Meyerbeer: Az afrikai nő – 145 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Meyerbeer: Dinóra – 95 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Meyerbeer: Észak csillaga – 108 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Meyerbeer: A hugenották – 280 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Meyerbeer: Ördög Róbert – 144 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Meyerbeer: A próféta – 198 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél (operett) – 28 előadás Planquette: Rip van Winkle (operett) – 13 előadás Saint – Saëns: Sámson és Delila – 97 előadás Thomas: Hamlet – 146 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve) Thomas: Mignon – 283 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)

906 smaragd 2014-12-11 05:34:53 [Válasz erre: 900 Haandel 2014-12-10 18:38:31]
Már dereng... Az eredetre, eredetire fény derül. Erkel a saját korában, saját tehetségével, a jónak látott szövegkönyvvel saját hazájának a muzsika nyelvén így óhajtotta bemutatni témáit. Utólag korrigálni, az adott korhoz, pl napjaink, igazítani szerintem nem szabad, épp a fentiek miatt. Ami a külföldieket illeti, a magas jegyárat ott is csak bizonyos réteg engedheti meg magának, utazással együtt, stb. Ez a közönségréteg sem a régi, sem a mai magyar nyelvet nem érti. Érti azonban az eredetiségben a szöveg és a muzsika együtthangzását, amire tollnok is utalt,az eredeti műben. Ezért jön ide, meghallgatni a harmóniát. Gyönyörködni mindebben.

905 tollnok 2014-12-10 21:23:29 [Válasz erre: 904 telramund 2014-12-10 19:19:43]
Meyerbeer operáit szeretem és sajnálom, hogy itthon még koncertszerűen sem játsszák őket. Meg a Portici néma is nagyon tetszett. Bizetől pedig a Gyöngyhalászokat és A szép perthi lányt is szeretem. Gounod-tól a Mireille volt nagy élmény (azt viszont nagyon sajnálom, hogy Mirella Freni nem Geddával együtt énekelte lemezre a darabot). Sajna mindegyik felsorolt opera csak cd/rádiófelvétel/DVD élmény számomra.

904 telramund 2014-12-10 19:19:43 [Válasz erre: 902 tollnok 2014-12-10 19:10:31]
Ilyen formában elfogadom,de véleményünk nem egyezik ,hogy ezek az operák operett ízűek. Nem beszélve arról,hogy parádés szerepek vannak benne és számomra nem zavaró,ha egy zene fülbemászó. Nagyon érdekes,hogy általában nem kedvelik a francia nagyoperákat vagy operákat.(Carmen, Faust kívétel) Én nagyon kedvelem,főként a Lakmét.Soha nem lépek azon túl,hogy Gruberova nem énekelte el .A III felvonást nála poétikusabban,gyönyörűbb megoldásokkal senki nem tudta volna elénekelni.

903 tollnok 2014-12-10 19:13:39 [Válasz erre: 902 tollnok 2014-12-10 19:10:31]
Ezen operák. De ez magánvélemény. Az én ízlésem amúgy is eltér a legtöbb operarajongó ítlésétől. Pl.: számomra a 19. századi operairodalom legzseniálisabb remekműve a Borisz Godunov eredeti, 1872-es, Muszorgszkij által megkomponált verziója. A kedvenc Verdi operáim: Attila, Simon Boccanegra, A végzet hatalma. És az egyik kedvenc operaszerzőm Benjamin Britten.

902 tollnok 2014-12-10 19:10:31 [Válasz erre: 901 telramund 2014-12-10 18:55:50]
Csak megállapítottam, hogy szerintem ezek az operák zenei színvonala nem éri el az Erkel operák színvonalát. Számomra ezen művek inkább igényesebb operettek, mint igazi operák bájosan könnyed (főleg a Lakmé), vagy éppen líraian fülbemászó, de kevés drámai erővel rendelkező részletekkel. Számomra az Erkel operák zenéje drámailag sokkal hatásosabb, kifejezőbb.

901 telramund 2014-12-10 18:55:50 [Válasz erre: 897 tollnok 2014-12-10 17:16:09]
Nem tudom, hogy kerül a csizma az asztalra? Ezek a francia zeneszerzők és műveik nem hasonlíthatók össze Erkel operáival! Kíváncsian várom,hogy mi a hasonlóság az említett zeneszerzők és Erkel munkássága közt? (Persze az is kérdés,hogy egy Lakmé miért mostohagyerek?)

900 Haandel 2014-12-10 18:38:31 [Válasz erre: 883 musicus2 2014-12-08 15:40:26]
[url]http://szotar.sztaki.hu/search?searchWord=%C3%B5&fromlang=hun&tolang=ger&outLanguage=hun;Er kell nektek[/url] A ‘magyarok’ már lassan száz éve agyafúrtan magyarázkodnak. A csehek közben nem kecal|tak, hanem cselekedtek. Ha lengyel lennék, akkor csak halka|n legyintenék: cseh cselszövés az egész! De én, ó rossz vagyok, mint gleanka, ezért azt mondom: Er kell nektek! Igen, Er kell nektek, eredeti Erkel kell nektek, hogy Ti ‘magyarok’ végre felébredjetek!

899 tollnok 2014-12-10 17:19:55 [Válasz erre: 883 musicus2 2014-12-08 15:40:26]
Glinka operákat nálunk korában sem játszottak, legalábbis az Operában nem. Ha jól tudom csak az Ivan Szuszanyin ment nálunk egy ideig, de Szegeden, nem Budapesten! A Brankovicsból meg tudtommal nincs eredeti felvétel. A Kolozsváriak CD kiadása - amelynek színvonala méltatlan Erkelhez - az átdolgozáson alapszik! Rá is van írva, hogy hangszerelte Kókai Rezső! Ráadásul annyira agyon van húzva az egész, mint a 2010-es előadásuk anyaga, amelyet az emlékév alkalmából Pestre is elhoztak. Hát ennél a Magyar Rádió által rögzített és egy ideig az Erkelben játszott változat szerintem milliószor jobb volt! Akkor vették volna át azt egy az egyben.

898 macskás 2014-12-10 17:18:14 [Válasz erre: 893 musicus2 2014-12-09 00:50:30]
Így van!





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.