Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Ferenc


897 tollnok 2014-12-10 17:16:09 [Válasz erre: 896 Momo 2014-12-10 01:29:26]
Az én fejemben semmilyen rangsor nincs. ÉS hogy írjak Erkelről pozitívat is: szerintem az Erkel operák a maguk eredeti alakjában sokkal jobbak, mint a Lakmé, vagy Ambroise Thomas operái (Hamlet, Mignon), még ha ezek nagyobb nemzetközi karriert is futottak be. Erkel sokkal jobban értett a drámához, a feszültségkeltéshez, a szereplők jellemzéséhez, mint a felsorolt francia operák szerzői. De Adolphe Adam operáinál is jobbnak tartom az Erkel darabokat. Szerintem ezekben az operákban nincs meg a kellő drámai erő, feszültség. Erkellel kapcsolatban a kérdést meg csak azért tettem fel, mert a zenei átdolgozásokról mélyen hallgattak a régiek. Megemlítik ugyan, hogy történt ilyen, de még a szöveggel kapcsolatban Várnai Péter vagy Kertész Iván is részletesebben kifejtette, hogy miért volt szükség a szövegkönyv átírására, addig arról hallgattak, hogy bizony a zenei formák is meg lettek változtatva, át lettek írva. És itt nemcsak arra gondolok, hogy itt-ott a történet kikerekítése miatt bele kellett komponálni az eredeti anyagba, hogy egyes együtteseket, áriákat nem lehetett meghúzni anélkül, hogy a húzás után nem kerekítik le, fejezik be az anyagot, hanem arra is, hogy pl. Gara nádor áriáját is helyre pofozták, hogy Mátyás áriájából teljesen indokolatlanul Gara Mária áriát csináltak, megváltoztatott tempóval, hogy a recitativók jelentős részének kivágásával egybe nyitották a zárt formákat a Bánk bánban és egy, Erkel mintáitól teljesen idegen, sok esetben az átkomponáltság érzetét keltő, töredékes forma jött létre - ez megint csak tök indokolatlan volt szerintem. Vagy hogy a Bánk-Melinda duettet hogy átírták, megint csak indokolatlanul véleményem szerint. Tehát nemcsak a szöveget, a zenét is alaposan átdolgozták és nemcsak azért, mert másképpen nem lehetett javítani a szövegkönyvön! Olykor bizony Erkel zeneszerzői megoldását vélték korrigálni ezáltal az átdolgozók. Na már most erről Várnai Péter is hallgatott a Ferencsik vezényelte felvétel kiadásának kísérőfüzetében, ami szerintem szakmaiatlan volt a részéről.

896 Momo 2014-12-10 01:29:26 [Válasz erre: 883 musicus2 2014-12-08 15:40:26]
Kedves István! Több alkalommal aláírtad itt a hozzászólásodat a saját neveddel, így inkább ezt használom, mint a nicket. Ami a zeneszerzők „méricskélését” illeti, az egész onnan jött, hogy a - most éppen - 'tollnok' néven író fórumtársunk dühödten nekiszegezte a kérdést az átdolgozott változat híveinek, hogy mért nem vállalják fel, hogy Erkelt harmadik vonalbeli szerzőnek tartják. Na, mondom, szerintem nem kell messzire menni, mindenki fejében van itt egy rangsor, még az Erkel hívekében is. Csak legfeljebb, nem kötik össze a két dolgot.

895 Búbánat 2014-12-09 18:32:28 [Válasz erre: 888 musicus2 2014-12-08 23:04:47]
Így van. Mellesleg A tenor ősbemutatója is ott volt: a Magyar Királyi Operaházban - 1929-ben.

894 Csiki Gábor 2014-12-09 10:07:30 [Válasz erre: 886 parampampoli 2014-12-08 23:04:11]
"Fájdalmas nemzeti opusz, amely számos sikeres átírás után nyomokban Egressy Bénit tartalmaz." Már a megújult opera.hu is egyértelműen erröl árulkodik. (És jómagam sem az ujjamból szoptam).

893 musicus2 2014-12-09 00:50:30 [Válasz erre: 892 macskás 2014-12-08 23:49:18]
Akik az ilyen darabok iránt érdeklődnek, azok elmennek bárhova, drágábban is. Az Operaház közönségének tetemes része külföldi turista, aki szintén megveszi a jegyet, nekik az a vonzerő, hogy egy hungarikumot nézhetnek meg. Ha a magyar ínyencek kevesen lennének, megtöltik a házat az érdeklődő külföldiek.

892 macskás 2014-12-08 23:49:18 [Válasz erre: 888 musicus2 2014-12-08 23:04:47]
IGEN, IGEN! Ha többért árulják a jegyet, biztos vagyok benne, hogy el is mennek!

891 parampampoli 2014-12-08 23:19:05
Én az ellenkezőjében reménykedem. És nem vagyok egyedül.

890 musicus2 2014-12-08 23:17:42 [Válasz erre: 886 parampampoli 2014-12-08 23:04:11]
A honlapon eleinte annak sem volt nyoma, hogy a Hunyadi felújítás zenéje a Nádasdy-féle átköltés lesz: a szövegíró nevénél az átdolgozókról szó sem esett. Majd meglássuk. És reménykedjünk, hogy most kacsa lesz a híresztelés.

889 musicus2 2014-12-08 23:11:58 [Válasz erre: 885 Csiki Gábor 2014-12-08 21:58:39]
Köszönöm a pontosítást. Ezek szerint meghalt Erkel - éljen Rékai... Pedig már azt hittük, hogy túl vagyunk ezen. Ezek szerint az eredeti Bánkot már húzva sem fogjuk hallani belátható időn belül. Erkel szobra ott trónol az Operaház főbejáratánál, eléggé borús hangulatban. Talán tud valamit? Ki akarják cserélni őt is talán?

888 musicus2 2014-12-08 23:04:47 [Válasz erre: 884 Csákovics 2014-12-08 19:16:33]
Szíves elnézést kérek a pontatlanságért. A Tenor szintén az Operaházba kívánkozna (a Dózsa Györggyel és minden más kísérleti felújítással együtt), hiszen az Erkel Színház hatalmas nézőterét nehéz megtölteni egy operaritkaság felújításához. Különösen akkor, ha az operaház vezetőség szándéka szerint újragyökereztetné a darabot a repertoárban.

887 musicus2 2014-12-08 23:04:40 [Válasz erre: 884 Csákovics 2014-12-08 19:16:33]
Szíves elnézést kérek a pontatlanságért. A Tenor szintén az Operaházba kívánkozna (a Dózsa Györggyel és minden más kísérleti felújítással együtt), hiszen az Erkel Színház hatalmas nézőterét nehéz megtölteni egy operaritkaság felújításához. Különösen akkor, ha az operaház vezetőség szándéka szerint újragyökereztetné a darabot a repertoárban.

886 parampampoli 2014-12-08 23:04:11
A honlapon semmiféle utalást nem találtam arra, hogy márciusban visszatérne az átdolgozott változat. Sőt, a leírás pontosan az ellenkezőjét támasztja alá.

885 Csiki Gábor 2014-12-08 21:58:39 [Válasz erre: 883 musicus2 2014-12-08 15:40:26]
Kedves musicus2! Előre bocsátanék valamit: volt olyan időszak, amikor magam is feltétlen meggyőződéssel vallottam, és hírdettem is a környezetemben azt a nézetet, hogy Erkel Ferenc korának egyik legtiszteletreméltóbb zeneszerzője volt. Nemzetközi mércével is, ha a kortárs Donizetti, Bellinni, Mercadente, Meyerbeer, Auber stb.-"terítéket" nézzük. A Zseni és Mester titulusok közötti különbségen pedig értelmetlen lovagolni: mert akár mondhatom, hogy Erkel "zseniális" zeneszerző volt AMELLETT, hogy tíz ember munkáját végezte egyszerre szép fővárosunk zenei életében. És még sakk-mesterként sem volt akárki. Ki rónáfel neki azt, hogy megszámlálhatatlan gyermekével végeztette el a partitúrák körmölési feladatait, hangszerelést, kidolgozást stb. Szerintem (ahogy a zseniknél talán ez lenni szokott) semmire nem volt ideje úgy igazából. Szóval szerintem kivételes az ő munkássága, művei színvonalának egyenletességét pedig kár is lenne számon kérni rajta. Nem írhatott tíz Bánk Bánt, sak egyet, úgy ahogy Keith Jarrett is sok szóló-zongora estet improvizált, DE CSAK EGYETLEN KÖLNI KONCERT van, amiiért az egészet szerintem megérte csinálni... (Akár ki is mondhatom, hogy ahhoz képest minden szar.) Na és? Ezért már nem lenne zseniális zongorista? Bocsánat, tudom, hogy nem teljesen frankó ez a párhuzam, de pl.Momo kollega talán érti, hogy honnan veszem :) A Bánk Bánhoz annyit szeretnék szólni, hogy 1997-ben a karvezetői diplomámon az első felvonás fináléját tűztem műsora, mert a Bácskay-Oberfrank-féle felvételbe korábban teljesen beleszerettem. Rögtön megértettem, hogy AZ AZ IGAZI Bánk Bán! Hallgatva egy minden szempontból arányos, harmonikus logikus, és hatásos drámai kompozíciónak tűnt az Erkel Színházban akkor futó Rékay-változathoz képest. Bácskay Györgyöt fel is kerestem lakásán a CD-felvételen használt kottákért, és ő sokat mesélt a felvétel viszontagságairól. (De ezekről Ön biztos sokkal többet tud. Jut eszembe: remélem Bácskay tanár úr jó egészségnekk örvend, régen nem láttam). Na szóval azóta eltelt 17 év, és most az Operaházban az "eredetit" játszottuk az elmúlt három évben. Az előadás 7-kor kezdődik, és fél 11-kor megy össze a függöny, miközben húzva vagyon: - az I. felv balettjének nagy része, - az I. felv finálé strettája - a II. felvonás duettjeiből komplett zárt egységek - a Király bevonulási indulója - Király áriája és Stretta - III. felvonás: Ravatal-kép, a Békétlenek elbeszélése - meg gondolom a Tisza-parti jelenetből ez+az... Ezel mindössze azt akarom mondani, hogy az előadás terjedelme - nekünk, előadóknak, és bizonyára a közönségnek is - jelen formájában épp az elviselhetőség határát súrolja. Tanult muzsikusként feltétlen híve vagyok a BB minden taktusának, de színházi alkalmazottként - nem szégyellem - azt kell mondjam: jól van ez így, ahogy van. Persze az Operaház szerint még sincs jól, így márciustól visszatér Rékay Nándor opusza, a maga "gyengédszíved-nemörül"-jével, és "amagyarszabadság, éjjensokááá"-jával. Valaminek mindig lennie kell. :) Bocsánat, hogy hosszú voltam, és összefüggéstelen. Üdvözlöm, és gratulálok a szívós munkájához!

884 Csákovics 2014-12-08 19:16:33 [Válasz erre: 882 musicus2 2014-12-01 11:55:48]
Kedves musicus2, ugyan nem tartozik szorosan a fórum témájához, de szeretném jelezni: A tenor valamennyi előadása az Erkel Színházban zajlott idén ősszel.

883 musicus2 2014-12-08 15:40:26
Kedves Momo, Ez a hsz. válasz a Bánk bán topic 2742. hsz-ban leírt felvetéseidre. A nickem nyilvános könnyen kideríthető a kilétem, amúgy is nagyjából mindenki tudja hogy ki vagyok, nyugodtam szólíthatsz a nevemen. Jelen esetben ezt semmiképpen sem a netikett megsértésének, mint inkább a bizalom megnyilvánulásának tekintem. Először általános megjegyzéseidről. Furcsa azt állítani a minőség kritériumának, hogy Erkel művei többségének nincs rajongó tábora. Hogy lehetne, ha nincs hiteles felvétel, és ami átirat-hamisítvány hanganyag van, az kereskedelmi forgalomban nem hozzáférhető, és el sem hangzik, szövőévenként sem, még a rádióban-TVben sem, nem hogy színpadon?! Mi az, hogy a Bánk bán a könnyített „ballaszttól megszabadított” változatban igazán népszerű, amikor az eredetit Budapesten a két 2010-es félszcenírozott előadástól eltekintve 1953 (!) óta nem játsszák, húzva sem? Hogy legyen népszerű az az opera, amit nem játszanak?! A köztudatban azok a művek maradnak meg, amiket játszanak. Nem 5-5 előadásban, ahogy az Operaházban az (átírt) Hunyadit és a (hibrid) Bánkot fogják játszani ebben a szezonban. Az eredeti el sem hangozhat az Operaházban. Sajnos, a kolozsvári Erkel operák repertoáron tartásáról szóló régi szép történet már a múlté. Jött egy új vezetőség, és semmi sem maradt, nézzétek meg a honlapot. Ha a magyar zenei múlt kultuszáról van szó, mi legyen a véleményünk a magyar nyelvterület kultúrpolitikájáról? „A múltat végképp eltörölni…” A rajongótábor és a játszottság összefüggéseiről mások írtak alább. Az Erkel operák jó ideig a magyar operajátszás kasszadarabjai voltak, eredeti majd átírt formában is, egészen addig, amíg jött egy olyan kultúrpolitikai irányzat, amelynek képviselői azt mondták, hogy ez helytelen, „nekünk” ez nem kell. Nekik valóban nem kell. Haandel által küldött linkek mögött borzalmas tartalom van (2745. sz). Nézzük meg és elemezzük ezeket a számokat. Az adatok a 2013 január 1-től 2015 december 31-ig terjedő időszak játszottságát reprezentálják. Glinka: 2 opera 40 előadásban 5 városban, kizárólag Oroszországban. Ez meglepő. Erkel: 3 opera 54 előadásban 3 városban, amiből EGYETLEN Hunyadi előadás Kolozsvárott. (a tavalyi pesti ifjúsági 25-ös Hunyadi széria dobta meg a játszottságot). Moniuszko: 3 opera 119 előadásban 10 városban, 3 országban (Ukrajnában és Németországban is) Smetana: 5 opera 312 előadásban, 23 városban (ennyit számoltam) és hét országban, a szlávon kívül a német és angol nyelvterületen is. Szerintem Glinka nemzetközi elhallgatását az orosz bel- és külpolitikai helyzet eredményezi. Moniuszko játszottsága engem meglep. A lengyelek biztosan a lengyel általános műveltség részének tekintik Moniuszko műveinek ismeretét, mint ahogy az is. Erkel műveinek ismerete is a magyar általános műveltség részét képezi. Smetana helyzete olyan, amilyen a cseh kultúrpolitika. Törődnek a zenéjükkel, mert már függetlenségük elnyerése előtt felismerték annak hasonlíthatatlanul jelentős nemzetközi jelentőségét. Erkel helyzete is olyan, mint a magyar kultúrpolitika, ezt ismerjük jól. Az 54 Erkel előadás egyike sem eredeti műalakon alapul, tehát lehet úgy is fogalmazni, hogy az Erkel operák játszottsága 0. Ahhoz, hogy Erkelt úgy szeressük, amilyen, ahhoz előbb meg kellene tudnunk, hogy milyen. Nem tudhatjuk meg, mert a színházi előadások mindegyike átirat (az operai Bánk is részben az, sőt, egészen az lesz, ha a hírek igazak). Ne játsszuk ki Erkelt a kultúraszervezőt Erkellel, a zeneszerzővel szemben. Emlékeztetek rá, hogy ugyanígy állították szembe Lisztet a zongoraművészt Liszttel, a zeneszerzővel. „Kitűnő zongorista, de nem jó zeneszerző”, hajtogatták. És ezt a papagájszöveg csak száz évvel a halála után némult el végre. Szomorú most ugyanezt visszahallani Erkelről. Ha az idő rostájáról beszélsz, működik ennek a fordítottja is, bőven ismerünk újra felfedezett zeneszerzőket, elsőként újra Lisztet említem, akit csak az 1970-es, sőt, nyolcvanas években kezdtek értékén kezelni, de a teljes barokk és barokk előtti kor is ilyen. Akadémista korunkban ki hallott Zemlinskyről? Vagy Carl Nielsenről? Holstról? Reicháról? Baguer-ről? Vorisekről?(ld. Haandel 2722. hsz., ezen a listán Erkel nincs rajta) És most jön a lényeg. Kit tartunk zseniális zeneszerzőnek? Az én definíciómban azt, aki a műveiben képes volt az emberi dimenzión/minőségen felülemelkedni. Természetfelettien szépet, transzcendens minőséget hozott létre. Olyan zeneszerzőnek, akinek minden műve megfelel ennek a kritériumnak, közmegegyezéssel egyetlen embert nevezhetünk meg, és ez Johann Sebastian Bach. Minden egyes hangja ilyen. Az életmű egésze zseniális. Mindenki más az ő köpenyéből bújt elő. Tehát nevezhető-e zseninek rajta kívül bárki is? Szerintem akkor, ha életműve közelíti a bachi minőséget. Ilyen Mozart, Beethoven és Schubert. Mindhármuk életművében megtalálhatók kevésbé inspirált, vagy könnyű kézzel odavetett darabok, de az életmű túlnyomó része zseniális. Ők a zeniten trónolnak, az Isten jobbján. És a többiek? Jók és kevésbé jók. Méricskélhetjük, hogy mennyi volt életművükben a zseniális elem. Erkel életművében van-e ilyen szikra? Szerintem igen. És nem csak egy szikra. A Bánk II. felvonásának egésze ilyen, de csak az eredeti változat, a maga eredeti arányaiban és felépítésében, zseniálisan, igen, zseniálisan felépített drámai fokozásaival; és ugyaninnen a harmadik felvonás első képe is, a romantikus őrülési jelenetek közt is kivételes Tiszaparti jelenettel. Az István király IV. felvonás első képe (ami tulajdonképpen egy komplett operafelvonás) is ilyen a Zolna áriával és az izzóan drámai pogány jelenettel. A Dózsa negyedik felvonásának általam ismert alakja is ide sorolható a kiváló sátorjelenettel, és ugyanennek az operának az ötödik felvonása is, a víziójelenettel és a földi, mennybéli és pokoli dimenzió egyidejű megjelenítésével. A Hunyadi jóval korábbi mű, de ebben is vannak részletek, amelyek kiemelkednek a kor átlagos színvonalából. A többi operának nincs olyan hangzó anyaga, amely alapján véleményt lehetne mondani e művek minőségéről. Az eredeti Brankovics felvételét sajnos nem ismerem. De az általam ismert négy operában is van négy felvonásnyi olyan zene, amit a legnagyobbak sem szégyellhetnének. Még Verdi sem, aki Erkel kedvenc zeneszerzője volt. Vajon arányban áll-e ez a mérleg a fentebb közölt játszási statisztikával? Nem. És ez egyértelműen a magyarországi kultúrpolitika bűne. Történelmi és elévülhetetlen bűne. Ha a magyar kultúrpolitikusokon múlt volna, Bartók és Liszt beágyazottsága, játszottsága is hasonló lenne. Szerencsénkre nem rajtuk múlt, s így a magyar elem is kitörölhetetlen szín maradhatott a nemzetközi zenei élet palettáján. Feladatunk az lenne, hogy ezt a palettát gazdagítsuk, mert van mivel.

882 musicus2 2014-12-01 11:55:48 [Válasz erre: 874 Búbánat 2014-11-28 18:27:41]
[url]http://operavilag.net/kiemelt/de-ha-igen-miert-nem-ii/;Bóka Gábor írása a Dózsa György előadásáról az Operavilágban[/url] A vártnál kisebb nézőszám oka - a Péter Zoltán által említett lagymatag reklámkampány mellett - a helyszín megválasztása is lehetett. Az Operaházban ugyanez a látogatottság telt házat eredményezett volna. Ott a többségében külföldi színházlátogatók miatt ez az opera megtartható lenne a repertoáron, ami az Erkel Színházban nehezen elképzelhető. Egyébként pl. a Tenor-ral sem az Erkelben kísérletezett az Operaház vezetősége.

881 smaragd 2014-11-30 03:52:40 [Válasz erre: 877 Sipi 2014-11-28 22:43:21]
Át nem gondolt, tiszteletlen mondat. Azt javaslom, térjünk a tárgyra: Erkel Ferenc.

880 Sipi 2014-11-29 17:03:38
Kissé megfeküdte a gyomrodat ez a hozzászólás. :-)

879 smaragd 2014-11-29 15:24:13 [Válasz erre: 877 Sipi 2014-11-28 22:43:21]
CD-n, így írva olvastam most valahol. Talán ettől nem áll égnek a hajad. Talán ennek az elírásnak máshol és máshogy adhattál volna hangot. Ez van.

878 smaragd 2014-11-29 04:45:54 [Válasz erre: 877 Sipi 2014-11-28 22:43:21]
Oh, oh..! Mit szeretnél ehelyett? Azt elfejtetted megírni.Fontos ez neked? Eddig mindenki megértette, miről van szó.

877 Sipi 2014-11-28 22:43:21 [Válasz erre: 874 Búbánat 2014-11-28 18:27:41]
Ettől a "CD-én"-től feláll a szőr a hátamon...

876 macskás 2014-11-28 21:08:15
876

875 smaragd 2014-11-28 19:45:57 [Válasz erre: 873 musicus2 2014-11-25 13:02:36]
Megtiszteltetés nekem, hogy ideemelted írásomat, és egyezik véleményünk! Beleolvastam az előző írásokba. Nekem az eredeti szövegkönyv nagyon tetszik.Egy biztos, hogy előadása esetén nagyon fel kell készülnie annak, aki meghallgatja, főleg, ha fiatal. Nagyon sok ma már nem használt szó van benne. Mivel azonban nem birkák ülnek a nézőtéren, van mód arra, hogy ezt megtegyük, ha kell. A darab ereje, energiája óriási. Lehet, hogy ettől tartanak egyesek, "túl jó." Éppen ideje, hogy a fennkölt magasztosság is megjelenjen a színpadon, újra. Akinek nincs meg a formátuma ehhez, az nem is tudja színre vinni. Nem hiszem, hogy itt ugatna valaki is, a karaván is csak addig halad, amíg pl ki nem esik egy kerék. Magasztos dolgok akkor valósulnak meg, ha a benne résztvevők is azok.

874 Búbánat 2014-11-28 18:27:41
[url] http://www.kortarsonline.hu/2014/11/zene-dozsa/24607; Az Erkel Színház Dózsa György előadásáról [/url] 1514 az operaszínpadon KORTÁRS ONLINE, Péter Zoltán 2014. november 27. csütörtök „Az est karmestere – Kocsár Balázs – ugyan kifejtette, hogy az előadás előtt alaposabban tanulmányozta Erkel kéziratát, és valóban kiegészítette az 1994-ben játszott verziót néhány eddig nem hallott részlettel, de jelen előadás is a korábban szcenírozott formában színpadra állított verzión alapult. Kassai István Erkel utolsó operája (István király) esetében hosszabb kutatási folyamat eredményeképpen rekonstruálta a darab eredeti formáját, amelyet aztán felesége, Csányi Valéria dirigálásával többször előadtak koncertszerűen, és végül CD-én is rögzítettek. Ha minden jelentősebb anyagi támogatás nélkül Kassai István képes volt elvégezni ezt a nagy munkát, akkor nem hiszem, hogy a Dózsa György esetében az Operaház leküzdhetetlen akadályokba ütközött volna e téren. Mivel pedig az előadásból készült hangfelvétel CD-én is meg fog jeleni, így teljesen értetlenül állok előtte, hogy miért kellett az átírt verzióhoz nyúlni. Hiszen belátható időn belül nem fog még egy CD-felvétel megjelenni az operából.”

873 musicus2 2014-11-25 13:02:36 [Válasz erre: 869 musicus2 2014-11-19 10:54:57]
Mielőtt belekezdtem volna a hozzászólásgyártásba, félrekattintottam, és a Hozzászólások a momus írásaihoz" rovatban 5208. sz. alatt megtaláltam smaragd hozzászólását. Egy szót sem kell írnom tehát, mert mindent elmond, amit én bővebb lére eresztve és okadatolva leírtam volna. Szokásomhoz nem híven leírom itt is. "...tőkét is lehet kovácsolni a megmaradt kincsekből: jó marketinggel, ami már ki is alakult az Operában és az Operettszínházban is, kifejezetten hangsúlyozni lehetne és kellene, hogy eredeti műveket mutatnak be, eredeti zenével, hangszereléssel és szövegkönyvvel. Akkor a közönség tudni fogja, ez biztosan úgy szól majd, ahogy megírták, és nem lesz az az érzése, hogy olyan mint egyes történelemkönyvek, a fele sem igaz. Nem mindenki birka, aki jegyet vált egy előadásra. Kulturált emberek is váltanak jegyet. Ami eredeti, az mindig értékes. Többnyire azért, mert rengeteg munka és tehetség árán jött létre. Régiség. Az is csoda, hogy oly sok eredeti zenemű fennmaradt, megmaradt. Hálásak lehetünk mindenkinek, aki mentette őket! Ebben a témában teljesen új szemléletmóddal lehet csak visszajutni a régihez." Lehet, hogy ugatunk, a karaván pedig halad, látszólag megállíthatatlanul. De biztos, hogy jó irányba halad?

872 macskás 2014-11-22 19:33:39 [Válasz erre: 871 musicus2 2014-11-22 00:56:02]
Csak azért kérdem, mert nem nézést írtál:)

871 musicus2 2014-11-22 00:56:02 [Válasz erre: 870 macskás 2014-11-20 09:30:57]
A kakasülő legtetejéről.

870 macskás 2014-11-20 09:30:57 [Válasz erre: 869 musicus2 2014-11-19 10:54:57]
Hol hallgattad meg?

869 musicus2 2014-11-19 10:54:57
Meghallgattam a Dózsa Györgyöt. Felemelő előadás. Az előadóké minden dicséret. Ami nem rajtuk múlt, azon van mit szóvá tenni, meg is teszem majd. Illetékestől tudom, hogy a Dózsát az Operaház nem kívánja műsorra tűzni a jövőben. Erről egy esszét fogok írni, mert ez egy általános és tartós jelenség egyik megnyilatkozása csupán. Miért nem szereti a mindenkori magyarországi elit Erkel Ferencet és operáit? Úgy gondolom, hogy ennek az averziónak az egyik kulcsa éppen a Dózsa, a művészi felelősségtudat eme revelatív erejű megnyilatkozása.

868 Búbánat 2014-11-18 23:27:24 [Válasz erre: 866 Búbánat 2014-11-18 22:35:00]
Ebből a Dózsa György-operából CD már biztosan lesz! Olvasom a kiosztott kísérő lapon: "A hangversenyszerű előadásról...élő hangfelvétel is készül, amely később CD-n is hozzáférhető lesz."

867 Búbánat 2014-11-18 23:08:12 [Válasz erre: 866 Búbánat 2014-11-18 22:35:00]
Bocsánat: "Molnár Zsolt" - Barna

866 Búbánat 2014-11-18 22:35:00 [Válasz erre: 865 macskás 2014-11-18 21:36:04]
Sok mikrofont láttam a színpadon: vajon a rádió felvette? Kár,hogy csak ezt az egy előadást kaptuk: nekem Erkel Ferenc életműve szívügyem és operái mind igen közel állnak hozzám. Húsz éve ott voltam a színpadi bemutatón, mindkét szereposztás láttam, videón is megvan a produkció. Sok rosszat olvashattunk arról a produkcióról, de nekem tetszett az is. Ismerem a rádió régi stúdió felvételét Szabó Miklóssal a címszerepben, és egy jóval később, kolozsvári magyar operatársulat által kihozott Dózsa György-CD-t is. A tegnap esti produkció zenei anyaga már az eddigi legteljesebb, aminek örvendtem: mintegy 180 percnyi zene. Az előadás előtt vetített bevezető kis filmben (a próbafolyamatból láthattunk részleteket) Ókovács Szilveszter főigazgató úr kissé zavarosan fogalmaz, de a lényeg kijött: lehetetlen rekonstruálni az eredeti partitúrát, mert az 1867-es bemutató után következő kilenc előadás zenéje sohasem volt ugyanaz. Maga Erkel változtatott rajta: hozzáírt, betoldott, elhagyott, átírt… A szövegkönyvvel ugyanez a helyzet, így az 1994-es Erkel Színházi bemutatón énekelt szöveg (Oberfrank Géza és Mészöly Dezső átdolgozása) közel sem azonos az opera ősbemutatóján elhangzottakéval. A zenetörténészek feladata, hogy a többféle kéziratból összeálljon a lehető leghitelesebb partitúra. Ez a koncertszerű előadás az ötfelvonásos operáét hűen követi még akkor is, ha itt négyfelvonásban halljuk. Ez az egyszeri előadás-bemutató bennem semmiféle hiányérzetet nem hagyott, mivel mint említettem, ismerem az előző változatokat, azokhoz képest ez több. Az más kérdés, ahogy a húsz évvel ezelőtti Dózsa György dramaturgiai szálai sok kivetnivalót hagynak maga után, úgy ez áll a mostani verzióra is. Ha akkor hűvösen fogadta a közönség és hamar lekerült a színről – amit én akkor fájlaltam - , úgy a tegnapi mintegy háromnegyedig telt nézőtér lelkes tapsa ellenére is azt hiszem, ha megrendezve kerülne repertoárra, hiába a kiváló énekesein egész sora, nem tudnák huzamos ideig belopni magukat a „zeneértő” közönség szívébe - de se Dózsa Györgyöt, sem Erkelt. Pedig Molnár György (Barna) valóban nagyszerű, felkészült énekművész, aki biztosan mindent megtenne azért, hogy jelmezben, díszletek között ne csak vokálisan álljon helyt. De kis megingása ellenére remekelt súlyos énekszerepében Fekete Attila is mint Dózsa. A kisebb nagyobb szerepeket éneklő művészek is (így például Miksch Adrienn – Rózsa; Boncsér Gergely – Bornemissza; Geiger Lajos – II. Ulászló, magyar király és Ambrus, szabó) mindent megtettek annak érdekében, hogy a hallgatóság figyelme, érdeklődése mindvégig fennmaradjon a romantikus „vérdráma” lírai szépségekben is bővelkedő, megrendítő, végkifejletéig. Nem tudom, hogy a következő évadok egyikében visszakerülhet-e a Dózsa György a repertoárba. A fent elmondottak miatt- vagy ellenére – kétségeim vannak. Pedig én nagyon szeretném, ha ismét ott lenne! Nemcsak 1514 – 2014, azaz az 500 év jegyében van erre igényünk: „Míg a nemes a néppel összetart – meg nem töri ellen a magyart” - idézet Erkel operájából.

865 macskás 2014-11-18 21:36:04 [Válasz erre: 864 Búbánat 2014-11-18 21:34:42]
?

864 Búbánat 2014-11-18 21:34:42 [Válasz erre: 862 musicus2 2014-11-18 01:53:37]
Én is ott voltam az Erkelben! Élveztem a zenét. Az énekesek mind igyekeztek - nem tudom mennyi "korrepetitoros" próbalehetőséget kaptak, de ami elmegy "koncertszerűnek", nem biztos, hogy egyúttal színpadképes is...

863 macskás 2014-11-18 08:06:04 [Válasz erre: 862 musicus2 2014-11-18 01:53:37]
Voltam. Becsületes előadás volt, és nagyon lelkes! Barna tetszett a legjobban. Neked?

862 musicus2 2014-11-18 01:53:37
Volt valaki a Dózsán rajtam kívül? Vélemény az előadásról?

861 prospero 2014-11-16 07:16:23
"1994-ben az Erkel Színház színpadán két szereposztásban 21 előadáson át ment az opera Oberfrank Géza és Mészöly Dezső által átdolgozott változata. (Ez a változat kerül most is előadásra.)" - [url]http://www.opera.hu/hu/Dozsa_Gyorgy/201411171900/info;Idézet az opera honlapjáról.[/url] Kár, én azt hittem, hogy ha már csak egyetlen előadás lesz, akkor előveszik az eredetit, kicsit meghúzva. A kritikai kiadása állítólag már négy éve előre haladott állapotban volt, tehát biztos több munka lett volna vele, de nem lett volna lehetetlen ezt elővenni. Feltételezem találtak volna hozzá szakembert is, aki az eredeti változatból készít egy előadás során használható kottát. Mindegy, ettől még elmegyek hétfőn az előadásra csak kíváncsi lettem volna az eredeti operára is.

860 musicus2 2014-11-16 02:11:12 [Válasz erre: 859 musicus2 2014-11-16 02:08:28]
A harmadik az Operaház 1994-es felújításához készült [url]http://www.kassai-istvan.hu/documents/zenpu/2014_dgmo.htm;Mészöly-Oberfrank-féle szövegmutáció.[/url] Hamarosan jön még több segédanyag is.

859 musicus2 2014-11-16 02:08:28 [Válasz erre: 858 musicus2 2014-11-16 02:06:18]
Sorrendben a második a Magyar Rádió számára készített [url]http://www.kassai-istvan.hu/documents/zenpu/2014_dgrn.htm;Ruitner-Németh-féle átköltés.[/url]

858 musicus2 2014-11-16 02:06:18 [Válasz erre: 857 musicus2 2014-11-16 02:00:24]
A Café Momus rendszerén, úgy tűnik, egy kommentben nem lehet egyszerre több hivatkozást linkelni, mert összerántja a hivatkozásokat. Tehát a Dózsa három szövegkönyve közül az első az [url]http://www.kassai-istvan.hu/documents/zenpu/2014_dgesz.htm;eredeti.[/url]

857 musicus2 2014-11-16 02:00:24
Feltöltöttem a Dózsa György három szövegkönyvét a honlapomra, az [url]http://www.kassai-istvan.hu/documents/zenpu/2014_dgesz.htm;eredetit[/url], a [url]http://www.kassai-istvan.hu/documents/zenpu/2014_dgrn.htm;Ruitner-Németh-féle rádiófelvételét[/url] és a [url]http://www.kassai-istvan.hu/documents/zenpu/2014_dgmo.htm;Mészöly-Oberfrank-féle 1994-es operai felújításét[/url]. Érdeklődve várom a hétfői Erkel színházi koncert előadást.

856 Janus 2014-10-07 07:34:14 [Válasz erre: 854 IVA 2014-10-06 22:53:12]
Mert egyesek más rendezők munkáiban a szálkát is meglátják, de kedvenceik szemében a gerendát se veszik észre. Hát igen, ez jellemző. Nádasdy szent és sérthetetlen, mert a színvonal. Még szegény Erkelnél is jobban tudta, mit hogyan kellett volna megírnia. Gratula ehhez a hozzáálláshoz kedves Iva!

855 Heiner Lajos 2014-10-06 23:35:45 [Válasz erre: 854 IVA 2014-10-06 22:53:12]
Ezért öt év szabadságvesztés jár, harmadolás kizárva!

854 IVA 2014-10-06 22:53:12
Aki a Bánk bán sokunk számára elfogadott és kedves átdolgozását hamisítványnak tartja, [url]https://www.youtube.com/watch?v=fTXmaD08-Zs;itt[/url] nézhet–hallgathat egy eredetit.

853 Janus 2014-09-13 08:27:35 [Válasz erre: 852 telramund 2014-09-12 17:30:41]
Szívesen!

852 telramund 2014-09-12 17:30:41 [Válasz erre: 850 Janus 2014-09-12 16:17:23]
Nagyon kedves vagy köszönöm hétfőn megnézem:):)

851 Búbánat 2014-09-12 16:54:30
www.muzsikalendarium.hu oldalról idelinkelem: [url] http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=3539; Operai Nagyüzem és nemzeti kánon [/url] Tanulmányok Erkel Ferenc három operájáról Szerző: Dalos Anna Lapszám: 2012 október Dolinszky Miklós-Szacsvai Kim Katalin-Tallián Tibor: „Szikrát dobott a nemzet szívébe" Erkel Ferenc három operája. Bátori Mária - Hunyadi László - Bánk bán Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2011 Részlet a recenzióból: „A könyv természetesen elgondolkodtat azon, miért nem volt, és miért nincs ma Erkel műveinek nemzetközi visszhangja, miért is nem sikerült megszervezni a Hunyadi László korabeli párizsi előadását. Úgy vélem, a visszhangtalanság nem feltétlenül függ össze a művek magyarságával. Dolinszky Miklós figyelmeztet arra, hogy Erkel a nemzeti stílust az egyetemes zenei nyelv egyik dialektusaként fogta fel (374.), tehát ő maga sem érezte úgy, hogy egy mű magyarsága akadályozhatja annak nemzetközi befogadását. Dolinszky arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemzeti stílusban való komponálás szándéka valójában az 1861-ben bemutatott Bánk bánban vált elsődlegesen tudatossá (373.), ami jelzi: a nemzeti stílus kibontása - legalább is a rokon szellemű olasz risorgimentóhoz képest - meglehetős megkésettséget mutat. A korabeli magyar valóságban természetesen a Bánk bán kortárs zeneként revelálódott, nemzetközi kontextusban azonban már meg¬lehetősen konzervatívnak hathatott, ami valószínűvé teszi, hogy a művek stiláris és koncepcióbeli megkésettsége, illetve a magyar operai nagyiparba való ágyazottsága okozhatta elsősorban a nemzetközi hírnév elmaradását. Persze a zene kvalitására vonatkozó kérdésre nehéz választ adni, főleg azért, mert Erkel Ferenc operáira - különösképpen a Hunyadi Lászlóra és a Bánk bánra - nemzeti-kulturális szempontból annyira meghatározó rétegek rakódtak, hogy zenei minőségükre rákérdeni szentségtöréssel ér fel. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy mindenféle kritikai megközelítés végeredményben esztétikai értékítélethez kell elvezessen: az operák kulcsfontosságú, a nemzet önazonossága szempontjából meghatározó érték mivoltán egy esetleges negatív vélemény nem fog változtatni.”

850 Janus 2014-09-12 16:17:23 [Válasz erre: 849 telramund 2014-09-12 15:29:12]
Pedig ők adták ki. Az Írók Boltjában viszont fogtam a kezemben, szerintem ott még van belőle vagy a Liszt Ferenc Zeneműboltban, kicsit odébb.

849 telramund 2014-09-12 15:29:12 [Válasz erre: 847 macskás 2014-09-08 19:38:38]
Ha elárulnád,hol lehet megvenni megköszönném.A Rózsavölgyiben sajnos nem hallottak róla.

848 Janus 2014-09-08 22:48:10 [Válasz erre: 847 macskás 2014-09-08 19:38:38]
Nekem is nagyon tetszett! Nagyon jó képet ad a korabeli operaéletről Magyarországon, valamint Erkel három operájának megszületéséről, korabeli előadás történetükről, fogadtatásukról stb..





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.