vissza a cimoldalra
2019-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (8198)
Balett-, és Táncművészet (5897)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3455)
Amatőrtől a Zenetudósig... (avagy, ki ért jobban a Muzsikához?) (275)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1780)
Franz Schmidt (3436)
Polgár László (268)
Kimernya? (3246)
Pantheon (2432)
Lisztről emelkedetten (963)
A nap képe (2162)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4399)
Jonas Kaufmann (2414)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4587)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7226)
Momus-játék (5751)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1030   Ardelao • előzmény1024 2017-11-07 16:12:21

 

EGY TUDÓS ÉS EGY MŰVÉSZ  TALÁLKOZÁSA

Kolozsvárott történt az 1830-as évek elején, hogy Brassai Sámuel, később országos hírű polihisztor – matematikus, nyelvész, filozófus és természettudós – elgondolkozva sétált az utcán. Egyszerre csak valahonnan távolról zongoraszót hallott. A nagy tudós jól értett a zenéhez is. A nyitott ablakból hangzó zongorázásról azonnal megállapította, hogy az nemcsak afféle „klampérozás.” Amint közeledett a hang forrásához, mindinkább meggyőződött róla, hogy komoly zeneművet játszik az ismeretlen zongorista. Mozart, Mendelssohn vagy Beethoven? Egyelőre még nem hallotta olyan jól, hogy biztosan megállapíthassa.

Az utca másik oldaláról egy ismerőse üdvözölte, de bizony ő észre sem vette, mert minden figyelmét a zongoraszóra összpontosította. Már csak néhány lépés választotta el a szép muzsikát árasztó nyitott ablaktól. Szerencséjére az utcán csend volt. Sem járókelők zaja, sem kocsik zörgése nem zavarta meg a zenei műélvezetben. Lassította lépéseit, majd megállt. Háttal egy fának támaszkodott, közvetlenül az ablak alatt, a járda szélén. A kissé kényelmetlen, alkalmi «páholy»-ban elhelyezkedve olyan tökéletes művészi gyönyörűségben volt része, hogy sok karosszékben ülő hangverseny-látogató is megirigyelhette volna!

Az ismeretlen zongorista nagy művésze volt hangszerének. Kolozsvárott akkoriban már bőven volt zongora – több mint az országban másfelé, – akadtak már néhányan, akik mestermódra kezelték, de ilyen feltűnően szép játékot még nem hallott Brassai uram. Nem is mozdult egy tapodtat sem, amíg csak az ismeretlen művész be nem fejezte a darabot.

Brassai most hirtelen mozdulattal a nyitott ablakhoz lépett. Egész egyszerűen és meglehetős harsány hangon bekiáltott a szobába:

  • Ki vagy öcsém?

A megszólított valóban „öccse” volt a tudósnak, legalábbis olyan értelemben, hogy tíz évvel fiatalabb volt nála. Sok elismerő szót, tapsot, virágot kapott már zongorázásáért. Ez a követelő hangsúllyal elhangzott kérdés: - Ki vagy öcsém? – váratlanul érte s éppen ezért módfelett meglepte. Óvatosan az ablakhoz lépett. Kilesett a csipkefüggöny mögül. Látva Brassai bizalomkeltő mosolyát, rokonszenves, értelemtől fénylő arcát, habozás nélkül kihajolt az ablakpárkányon és bemutatkozott:

  • Erkel Ferenc vagyok.
  • Én meg Brassai Samu – hangzott a viszonzásul.

Kezet fogtak az ablakon keresztül, s ezzel meg is történt az ismerkedés.  Mindketten olyan természetűek voltak, hogy kevés szóból is sokat értettek. A zeneértő tudósnak elég volt, amit addig hallott, hogy tisztában legyen vele, milyen nagy művész az a kerek arcú, fürtös hajú, szelíd tekintetű ifjú, aki most kihajol az ablakból. A művész pedig már hallotta Brassai hírét, s megtiszteltetésnek vette, hogy ilyen őszinte nyíltsággal hódol tehetsége előtt.

Ebből a nem mindennapos ismerkedésből – melyet később maguk többször beszéltek el nevetve – életre-szó ló, mély barátság lett.

Várkonyi Ida (Kis történetek nagy zeneszerzőkről).

1024   Ardelao • előzmény1022 2017-11-07 14:04:27

 

207 évvel ezelőtt, ezen a napon született ERKEL FERENC emlékére:

(1810. november 7.)

ERKEL FERENC KOLOZSVÁROTT

S mit adott Kolozsvár, ahová a pozsonyi tanulóévek után került Erkel?

Ez a város telve van gótikus, reneszánsz, barokk és klasszicista stílusú, magyaros ízléssel formált, megkapóan szép műalkotásokkal. E műemlékek a hangulatoknak szinte vég-nélküli sorát keltették a művész lelkében. Itt, ahol már 1814-ben megindult az «Erdélyi Múzeum» című ismeretterjesztő folyóirat Döbrentei Gábor szerkesztésében, ahol 1819-ben zeneiskolát alapítottak «Muzsikai Egyesület» néven, ahol 1821-ben megnyílt az ország legelső állandó magyar színháza, a fiatal művész joggal érezhette, hogy a magyar kultúra központjába jutott.

Itt természetes volt a magyar szó – nem úgy mint Pozsonyban, vagy akár Pesten,  - a magyar dal pedig állandóan jelenvaló, éltető eleme volt a muzsikálásnak. Kolozsvárt születtek meg az első magyar operai kísérletek is: Ruzitska  „Béla futása” és „Kemény Simon” című operái. Történelmi témák. De lehetett-e ebben a környezetben másképpen, mint évszázadokban gondolkozni? A városban, ahol Hunyadi Mátyás szülőháza állt, hol a mindennapos ismerősök, barátok évszázadok óta ismert családok nevét hordozták, a múlt emlékei mindig ott kísértenek. Az ifjú Erkel – iskolai tanulmányainak elvégzése után – itt teljesen a művészeteknek a muzsikának élhetett. Időközben apja is belenyugodott, hogy zenei pályára megy. Talán Liszt sikerei táplálták reményeit.

Erkel nagyon megszerette Kolozsvárt, de talán még jobban a város lakóit. Az ő magyar szellemükön, derűs és lelkes kedélyükön, zamatos beszédjükön keresztül szerette meg igazán a várost. S mennyire megszerette! Arca kipirult, szeme megcsillant, ha Kolozsvárról beszélt:

„Ami vagyok, mindent Kolozsvárt töltött éveimnek köszönhetek – mondta nemegyszer. – Ott műveltem ki magamat zongoraművésznek, ott tanultam legtöbbet, ott lelkesítettek s ott kötötték szívemre a magyar zene elhanyagolt ügyét s ott telt meg a szívem a szebbnél szebb magyar népdalok árjával, melyektől nem is többé szabadulni s nem is nyugodtam meg addig, míg csak ki nem öntöttem a lelkemből mindazt, amit már akkor éreztem, hogy kiöntenem kell.”

 

 Péterfy Ida

 Az idézet: „Kis történetek nagy zeneszerzőkről” című könyvéből.

Móra Ferenc Könyvkiadó

1959.

1022   Búbánat 2017-11-07 13:58:03

NOVEMBER 7. – ERKEL FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1810

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Józsa Tamás és Lázár Dániel szerzői estje"
JÓZSA TAMÁS: Vigilate mecum
Józsa Dalma, Rozsnyói Judit, Körmendi Johanna (hegedű)
LÁZÁR DÁNIEL: Quartet „E”
Szabady Ildikó (fuvola), Tóth Csamangó Blanka (klarinét), Schaff Magdolna (hegedű), Puskás Bernadett (gordonka)
LÁZÁR DÁNIEL: Lux Aeterna
Aya Shirai (gordonka), Lázár Dániel (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Floyd
Tritonus Guitar Trio: Molnár Levente, Szurgyi Gergely, Varga Bálint (gitár)
LÁZÁR DÁNIEL: Air
Aya Shirai (gordonka), Riko Hosomi (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Vinea mea
Józsa Dalma (hegedű), Kósa Lőrinc (bariton), Frecska Rebeka (fuvola), Láposi Dániel (vibrafon), Tóth Barnabás (gordonka)

18:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Ninh Duc Hoang Long (tenor), Balogh Ádám (zongora)
Duna Szimfonikus Zenekar
vez.: Kanai Toshifumi
Jótékonysági koncert a Törös alapítvány javára
ROSSINI: Sevillai borbély - nyitány
DONIZETTI: Szerelmi bájital - Nemorino áriája
LEONCAVALLO: Mattinata, op. 5
BEETHOVEN: Holdfény szonáta („Mondschein-Sonate”) - I. tétel
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kállai vonósnégyes:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű), Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
Balog József (zongora)
"Kamarazene karnyújtásnyira"
BARTÓK: 2. vonósnégyes, BB 75
BEETHOVEN: 11. (f-moll) vonósnégyes, op. 95 („Serioso”)
BRAHMS: f-moll zongoraötös, op. 34

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Halmai Katalin (ének), Dorota Anderszewska (hegedű), Bálint János (fuvola)
Szokolay Balázs (zongora)
"Liszt Születésnap Bevezető Koncert"
LISZT: Három dal Schiller Tell Vilmosából
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio
LISZT: Wartburg Lieder – 4. Walter von der Vogelweide
LISZT: Epithalam (hegedű-zongora változat)
LISZT: Romance oubliée (hegedű-zongora változat)
LISZT: Benedictus a Koronázási miséből (hegedű-orgona változat)
LISZT: S’il est un charmant gazon
LISZT: Comment disaient-ils
LISZT-BÁLINT JÁNOS: 2. magyar rapszódia

19:00 : Budapest
BMC Könyvtár

"Billentyűs történetek 3/2"
Tóth-Vajna Zsombor történelmi billentyűs hangszereket bemutató sorozata.
FRESCOBALDI: Partita sopra Ciacona (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata Quarta (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata seconda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Aria detta la Frescobalda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Capriccio di durezze e ligature
FROBERGER: Toccata in G
FROBERGER: Ricercar
BUXTEHUDE: Toccata in G
BUXTEHUDE: Nun lob mein Seel den Herren
LÜBECK: Chacon ex A
"Stile Italino" - Frescobaldi és hatása a német zenére

19:00 : Budapest
Nádor Terem

"Lukács Péter (az unoka) brácsaművész és barátai"
Lukács Pál 100 sorozat/1.
MOZART: Kegelstatt trió, K. 498
HINDEMITH: Szonáta-fantázia, op. 11, No. 4
MAX BRUCH: 3 Stücke für Klarinette, Bratsche und Piano aus, op. 83

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Süle László (zongora), Borbély Mihály (fafúvók), Kántor Balázs (gordonka)
Süle László és Borbély Mihály szerzeményei
Klasszikus és jazz

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mayu Kishima (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
"Virtus & eksztázis"
HAYDN: E-dúr szimfónia, Hob. I:12
LALO: Spanyol szimfónia, op. 21
SZKRJABIN: Az eksztázis költeménye, op. 54

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

PUCCINI: A köpeny / Gianni Schicchi

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Csuprik Etelka (zongora)
"Liszt Fesztivál"
SZERKESZD TE IS A PORT.HU-T!
LISZT: Zarándokévek – Második év: Itália S. 161.
Sposalizio
Sonetto 104 del Petrarca (104. Petrarca-szonett)
Szonáta h-moll S. 178.
CHOPIN: Grande Valse Brillante Op. 18.
Nocturne No. 4, Op. 15 No. 1. F-dur
Mazurka Op. 17, No. 4. a-moll
SCHUMANN: Carnaval, Op. 9.

19:00 : Debrecen

Maxim Vengerov (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"A tánc apoteózisa"
RAVEL: La Valse
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
RAVEL: Tzigane
R. STRAUSS: A rózsalovag – szvit
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)