vissza a cimoldalra
2020-05-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11497)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (1699)
A MET felvételei (435)
Pantheon (2636)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3887)
Marton Éva (799)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (172)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1424)
Operett, mint színpadi műfaj (4309)
Szkrjabin (548)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1949)
Lisztről emelkedetten (993)
Momus-játék (5838)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62157)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4806)
Franz Schmidt (3606)
Opernglas, avagy operai távcső... (20487)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1027   Búbánat • előzmény1025 2017-11-07 14:35:03
  • Békés Megyei Hírlap, 1993. február 20-21 / 43. szám

1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti  opera megteremtője  Budapesten. A századik évfordulón országszerte  rangos  eseményekkel emlékeznek a zeneszerzőre, aki 1810. november 7-én  született Gyulán.  A szülővárosban 1989-ben megalakult az Erkel Ferenc Társaság, elnöke dr.  Bonis Ferenc zenetörténész.

— Elnök úr, a hatvanas években könyve jelent meg Erkelről. Korábban is foglalkoztatta a zenetörténészeket személye?

— Kötetem első része Erkellel foglalkozik, másik része pedig, ha szabad így kifejezni, az  Erkelhez  vezető  utakkal. Történeti    szükségszerűség hozta létre mint jelenséget, és megvolt az előzménye a magyar zene történeti fejlődésében.  Az első Erkel-életrajzot Ábrányi  Kornél  írta,  a  zeneszerző halála után egy évvel adták   ki.   1910-ben   Erkel születésének  centenáriumára jelent meg Fabó Bertalan Erkel-emlékkönyve. Scherer Ferenc az 1940-es években írt új életrajzot. Ezt követte Németh Amadé munkája a Kis Zenei Könyvtár sorozatban. Jelentősebb  Erkel-tanulmányok  jelentek meg a Szabolcsi Bence és  Bartha Dénes  által közreadott  Zenetörténeti  tanulmányok sorozatban.

— A közvéleményt ugyanígy foglalkoztatta Erkel művészete?

— A Pesti Magyar Színház megnyitása  után  néhány  hónappal, 1838-ban a színház első  karmestere.  Amikor  első operáját, a Bátori Máriát 1840. augusztus 8-án bemutatták, attól a naptól hívják a színházat Nemzeti  Színháznak.  Erkel főzeneigazgató, addig, amíg a Nemzeti Színház az opera műfajának  is  otthont  adott.  Az Operaház  1884-es  megnyitásától ott főzeneigazgató. Erkel operabemutatói  az  István  király kivételével mind a Nemzeti  Színházban  voltak.  Az 1840-es években divatba jött a népszínmű. Erkel többnek kísérőzenéjét írta népdalok, népies  műdalok  felhasználásával. Ez akkor hihetetlenül fontos  volt:  hozzájárult  a  még nem túlságosan magyar főváros azzá válásához. A Nemzeti Színházban  mutatták  be  a Himnuszt is, mellyel pályázatot nyert 1844-ben. Erkel mindenképpen népszerű volt.

— Később? Hiszen operáit átírták...
—  Az  átírás  azt  mutatja, hogy amit ki akart fejezni, napirenden volt. Csak esetleg a kor másképpen akarta olvasni, mást  látott  benne  vagy  úgy gondolták,  a  kor  követelményeihez kell igazítani. A Bátori Mária című operában például olyan hangszerek fordulnak elő, amelyek a későbbi zenekari  gyakorlatban  nincsenek. Ezeket pótolni kellett. A zenei matériát másképpen formálták például 1940-ben Palló Imre kedvéért. Bánk bán szerepét átírták baritonra.  Az  opera olasz eredetű műfaj. Az olasz operában mindig tenor a hős, ez így honosodott meg nálunk is. Természetes volt, hogy Bánk bán, minthogy hős, nem is lehetett más, mint tenor. Később azt mondták: elképzelhetetlen, hogy Magyarország nagyura bajusszal és szakállal, kucsmában  és  karddal  tenor hangon csiviteljen. Csakis bariton lehet! Ilyen alakja éppen volt  a  magyar  operajátszásnak, Palló Imre, a korszakalkotó baritonénekes.

— Szövegeket  ugyancsak átírtak.
— A XIX. század másként kezelte  a  magyar  prozódiát. Századunk   sokkal   érzékenyebb, hála Kodály munkásságának, kinek elve volt: a magyar nyelvben rejlő dallamot kell a zenének  is kifejezni, a magyar   nyelv   természetes hangsúlyai  nem  ellenkezhetnek a zenével. A Hazám, hazám ária az eredeti, Erkel által megzenésített  verzióban  így kezdődött: „Miként vándor, ki téved ez...” Gyönyörű jambus,
csak éppen nem felelt meg a zenének,  amit ráírtak.  Nádasdy Kálmán  írt ugyancsak jambusokat, amelyek nem törték meg a zenét: „Mint száműzött, ki vándorol...” Az, hogy valakit  átírnak,  nem  jelenti, kevésbé  népszerű,  kevésbé tisztelik. Hogy  jól  csinálják vagy sem, hűségesek vagy hűtlenek, más kérdések. Van, aki azt  mondja:  engem  ez  mind nem  érdekel,  ahhoz  akarok visszatérni, amit a szerző megálmodott... Ezek mind lehetséges dolgok, melyeken míg világ a világ, vitatkozni fognak. Addig azonban Erkel mindig aktuális lesz...

— Sokan  úgy  vélik,  Erkel mégis csak,,poros”.
— Az a tény, hogy korunk mind több művét fedezi fel, az ellenkezőjét  mondja.  Az  a tény,  hogy  az  Operaház  két slágere  a  Varázsfuvola  és  a Bánk bán — melyeknek mindig,  bármikor  műsorra  tűzik nagy  látogatottsága  van  — sem ezt bizonyítja. A közönség igenis igényli a régit is! És igényli, hogy Erkel munkásságának egy-egy újabb fejezetét megismerhesse.    Ismeretlen operáit, felfedezett  zongoraműveit, népszínműveit. Erkel nem  magányos  mester  volt. Ezért szenteljük neki és korának a nyári gyulai tudományos ülésszakot.  Kortársai,  Liszt Ferenctől Mosonyi Mihályig, mind megpróbáltak elérni valamit a magyar zenében. Néha hasonlót, néha pontosan az ellenkezőjét. Ez volt a XIX. század  magyar  zenéjének  igazi története. Erkel művészete él és azt gondolom, még nagyon sokáig. Meglepetéseket tartogat a magyar muzsika barátainak.


Az emlékév fölött védnökséget vállaltak az ország vezetői, a hazai tudományos és művészeti élet vezető személyiségei.  Erkel-operákat  mutatnak  be  színházak,  a  Magyar Rádió valamennyit sugározza, a televízió is többet közülük. 1993  talán  minden eddiginél teljesebben nyújtja át azt, amit tudnunk kell a magyar zenekultúra megálmodójáról.

/Szőke Margit /
 

 

1025   Búbánat • előzmény1021 2017-11-07 14:20:10
1021   Búbánat 2017-11-07 11:18:00

A Magyar Opera Napján

Bartók Rádió: 12.36 – 15.06.

 Erkel Ferenc: Bátori Mária - opera két felvonásban

(hangversenyszerű előadás)

Szövegét - Dugonics András színműve alapján - Egressy Béni írta

Vezényel: Kocsár Balázs

Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara

Karig.: Strausz Kálmán

Szereposztás:

Kálmán, Magyarország királya - Palerdi András (bariton)

István, a fia, trónörökös - László Boldizsár (tenor)

Árvai, királyi tanácsadó - Kelemen Zoltán (bariton)

Szepelik, királyi tanácsadó - Geiger Lajos (bariton)

Bátori Mária, nemes hölgy - Kolonits Klára (szoprán)

Miklós, Mária fivére - Csiki Gábor (tenor)

Hírnök, kém, Szepelik bizalmasa - Fülep Máté (bariton)

Bakó - Szvétek László (basszus)

 

(Erkel Színház, 2016. november 6.)

Hírek
• Ismét szolgáltathatnak zenét a vendéglátóhelyek
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1913 • Stravinsky, Le sacre du printemps bemutatója Párizsban
született:
1860 • Isaac Albéniz, zeneszerző († 1909)
1897 • Erich Wolfgang Korngold, zeneszerző († 1957)
1915 • Karl Münchinger, karmester († 1990)
1922 • Iannis Xenakis, zeneszerző, építész († 2001)
1933 • Helmuth Rilling, karmester
1934 • Strém Kálmán, zeneszociológus, hangversenyrendező († 2005)
1947 • Csavlek Etelka, énekművész
elhunyt:
1910 • Milij Alekszejevics Balakirev, zeneszerző (sz. 1837)
1935 • Josef Suk, zeneszerző, hegedűs (sz. 1874)