vissza a cimoldalra
2020-05-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11497)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (1699)
A MET felvételei (435)
Pantheon (2636)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3887)
Marton Éva (799)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (172)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1424)
Operett, mint színpadi műfaj (4309)
Szkrjabin (548)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1949)
Lisztről emelkedetten (993)
Momus-játék (5838)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62157)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4806)
Franz Schmidt (3606)
Opernglas, avagy operai távcső... (20487)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1007   smaragd • előzmény1005 2016-11-16 05:53:16

Az Operaház rangja vitathatatlan.
Amennyiben lett volna szándék, ott tartották volna meg a kiemelkedő operai előadásokat, amely gesztus lett volna Erkel Ferenc életműve tiszteletének, és annak az elveszítetett operarajongó közönségnek is, amely ismert okok miatt (rendezések) már évek óta nem vesz operabérletet,  kényszerűségből megszüntetve több évtizedes operalátogatását.
Ha lenne szándék, mindezt jóvá tehetné az Igazgatóság, tanulva a történtekből, a művészi előadás eleganciáját megismételve most már az Operházban.
Hiú remény?
1005   musicus2 • előzmény1004 2016-11-16 02:04:07
Most olvastam IVA beszámolóját a Verdi Requiem és Erkel Bátori Máriájának előadásáról. A Bátorin ott voltam.
Döbbenetes, hogy egymás után tönkre lehetett tenni két Erkel opera kvázi bemutatóját, a Dózsa Györgyét, és most a Bátoriét. Méghozzá ugyanazzal az eszközzel, a PR hiányával. Egyszer egy ilyen eset lehetne az ügyetlenségnek, vagy a rátermettség hiányának a következménye, de kétszer egymás után kimondható, hogy ez bizony szabotázs. A Dózsa előadása a felkelés 500 évfordulójának kiemelt eseménye volt, és hogy a Bátori előadása miért volt fontos, arról Ókovács Szilveszter ünnepi beszéde, amit az előadás előtt mondott el, mindenre kiterjedő indoklást adott. Talán nem értesült a közönségszervezés arról, hogy ez a két előadás két kiemelt esemény?
Egyébként sejtem, hogy hol a baj. A közönségszervezést ugyanis már nem közönségszervezésnek hívják, hanem marketingnek. Vagy másnak? Nem mindegy? Úgy látszik, azóta nem feladatuk a közönségszervezés. De azt azért meg kellene vizsgálni, hogy ha nem a reklám, akkor mi?!
Az üres házak módot adnak arra, hogy elinduljon a károgás: lám, az Erkel operák nem vonzzák a közönséget, nem kell őket a repertoárra venni. És hogy ismét elhangozzanak azok a provinciális baromságok, hogy hát Erkel nem is igazán világszínvonalú, csak átdolgozott formában (vagy még úgy sem) képes hatni stb. Erkelt kipipáltuk, és kész.
Ez bizony szabotázs. És ezekért a botrányokért nem a művészeti vezetés a felelős. A művészek csodálatosak voltak mindkét előadáson.
Halkan megkérdezem azért, ha a Lear megérdemelte a példaszerűen, gyönyörűen szcenírozott előadást, akkor Erkel miért nem? A Lear megérdemelte a kiemelt pr-t óriásplakátot stb, Erkel miért nem? A Lear megérdemelte a hat (ha jól emlékszem hat) előadást, az Erkel operák miért nem? A Leart az Operaházban játszották, ahol egy kisebb nézőszám sem kínosan feltűnő és a turisták amúgy is megtöltik a nézőteret. Erkelt miért kellett az Erkelbe tenni, amely az ország talán legnagyobb befogadóképességű színháza? Kérdések, amelyek válasz nélkül maradnak.
1004   márta 2016-11-08 16:18:46
A nemcsak az ének-, hanem az IPad kezelési technikája is elég jó.
Hírek
• Ismét szolgáltathatnak zenét a vendéglátóhelyek
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1913 • Stravinsky, Le sacre du printemps bemutatója Párizsban
született:
1860 • Isaac Albéniz, zeneszerző († 1909)
1897 • Erich Wolfgang Korngold, zeneszerző († 1957)
1915 • Karl Münchinger, karmester († 1990)
1922 • Iannis Xenakis, zeneszerző, építész († 2001)
1933 • Helmuth Rilling, karmester
1934 • Strém Kálmán, zeneszociológus, hangversenyrendező († 2005)
1947 • Csavlek Etelka, énekművész
elhunyt:
1910 • Milij Alekszejevics Balakirev, zeneszerző (sz. 1837)
1935 • Josef Suk, zeneszerző, hegedűs (sz. 1874)