Bejelentkezés Regisztráció

Társművészetek


Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc

1128 lujza 2017-03-06 01:21:01 [Válasz erre: 1127 IVA 2017-03-03 04:52:13]
Különlegesen szép film a Testről és lélekről. Finom, érzékeny, hiteles munka. Kicsit hosszú, de ezt a témát csak lassan lehet elmondani. Kiválóak és hitelesek a főszereplők, de a többiek is, pl. Békés Itala elképesztő! Remek az operatőri munka, fantasztikusak az álomjelenetek. Megrázó jelenet éppúgy van benne, mint humoros, és valahogy nagyon magyar. Szerintem Enyedi legjobb filmje, érdemes volt sokáig várnia rá! Igencsak többet ér, mint sok olyan operaelőadás, amiről itt beszámolót olvasok. Szerintem továbbra is fogják adni az Urániában is.

1127 IVA 2017-03-03 04:52:13 [Válasz erre: 1125 lujza 2017-03-03 01:48:30]
Attól tartok, ha nekem annyira nem fog tetszeni, mint Az én XX. századom, a Bűvös vadász, vagy a kritikusok által magasztalt Simon mágus, akkor én sem fogom jónak tartani. Ha pedig annyira nem, mint a Tamás és Juli, akkor egyenesen rossznak. A filmhéten való kedvezményes vetítéséről lemaradok, azt pedig nem tudom még, szeretnék-e annyit (vagy még többet) költeni rá, mint egy „erkeles” előadásra.

1126 IVA 2017-03-03 04:44:46 [Válasz erre: 1123 Momo 2017-03-02 01:17:31]
Olyan, amilyen – ez szerintem is pontos méltatás. Hogy mennyire értünk egyet a film legnagyobb, mindenesetre legszenzációsabb nemzetközi díjazásával, az akkor tudnánk megmondani, ha láttuk volna a mezőny valamennyi alkotását, amelyeknél többre értékelték, sőt, ha ismernénk korábbi évek díjazott rövidfilmjeit is. Nekem is tetszett a Mindenki, de még mielőtt nyert, úgy gondoltam, hogy az utóbbi másfél évtizedben minden évben akadt egy-két ilyen jó magyar rövidfilm. Ugyanakkor az is egy képességet feltételez, hogy egy alkotó vagy egy alkotógárda jelentős versenyig, sőt díjig tudja vinni a filmjét. Én azért úgy gondolom, ha egy újságíró aláírja a cikkét, abban a „nem jó” vagy a „rossz” a „neki nem tetszett” szinonimája. Amint a fórumra írt véleményünkben is.

1125 lujza 2017-03-03 01:48:30 [Válasz erre: 1123 Momo 2017-03-02 01:17:31]
Enyedi Ildikó filmjéről is olvastam kritikát, ami jól lehúzta. Igaz, még az Arany medve előtt.

1124 Momo 2017-03-02 01:25:11
Ja igen: nekem tetszett. Jó volt látni ezt a filmet. Köszönet az alkotóknak! :-))

1123 Momo 2017-03-02 01:17:31 [Válasz erre: 1122 Momo 2017-03-02 01:09:19]
(Ugyanis ez a film, nem jó, vagy rossz, hanem: olyan amilyen. Az egy más kérdés, hogy az emberek rendszeresen azt hiszik, hogy ami nekik "nem tetszik" az alapvetően "rossz" is egyben. Pedig hát simán lehet, hogy csak nem elég nyitottak, vagy valami miatt épp képtelenek észrevenni a pozitívumokat.)

1122 Momo 2017-03-02 01:09:19
Ezen meg röhögök: [url]https://444.hu/2017/02/28/tegyuk-a-szivunkre-a-kezunket-hiaba-kapott-oscart-nem-igazan-jo-film-a-mindenki;Hiába kapott Oscart, nem igazán jó film a Mindenki[/url] - 444 "ez a film összességében nem több, mint egy árva gagre épülő, de a megvalósítás során elnagyolt, és ami a legrosszabb, saját alapfelvetését átgondolni lusta kísérlet" (Vajda Gábor - 444)

1121 Momo 2017-03-02 01:06:49
Honnan jött a film alapötlete? "Egy svéd lány mesélte, aki Angliában volt a lakótársam. Vele ez megtörtént gyerekkorában, de a befejezést persze már én költöttem hozzá. Amikor elmesélte a történetet, nagyon megütött, hogy mennyire alattomosan kegyetlen ilyet csinálni egy gyerekkel. Akkor kitaláltam a történet vázát és megpróbáltam megírni angolul egy írópárossal, akikkel korábban is dolgoztunk együtt, de nem egészen működött. Eltettem, majd amikor jött a médiatanács pályázata, a saját gyerekkoromat felhasználva újra megírtam, de már a magyar viszonyok közé." (Deák Kristóf interjú - index)

1120 Edmond Dantes 2017-03-01 16:57:23 [Válasz erre: 1116 Cilike 2017-02-27 18:36:22]
Igy igaz,van szimbolikus jelentese,van bizony espedig tagabb ertelemben is,nem kicsit,nagyon ld 1113 itt.

1119 Cilike 2017-02-28 15:04:52 [Válasz erre: 1118 macskás 2017-02-28 11:18:08]
Ezt most mire írod? Nem írtam volna, hogy filmről beszélek?

1118 macskás 2017-02-28 11:18:08 [Válasz erre: 1114 Cilike 2017-02-27 12:46:09]
Cilike, ez film:)

1117 Búbánat 2017-02-28 10:38:47
Az Oscar-díjat nyert kisfilmben egy valódi énekkar is szerepelt, a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusának tagjai közé állt be a Mindenki két főszereplője. A gyerekek tegnap este az iskolájukban éjszakáztak, a tornateremben leterített matracokon aludtak. Az Oscar-gála idején aztán összegyűltek a tévé előtt, tortát ettek, gyerekpezsgőt bontottak, majd a győztes kihirdetésekor hatalmas üdvrivalgásban törtek ki. Az öröm pillanatait a képre kattintva élheti át. [url] http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1702/_gy__201722782758/gallery.xml&rovat=fotoriport; Így örültek a Mindenki gyerekszereplői az Oscarnak [/url]

1116 Cilike 2017-02-27 18:36:22 [Válasz erre: 1115 IVA 2017-02-27 17:53:02]
Hozzátenném, hogy természetesen a történetnek van egy szimbolikus jelentése is, az elitizmusról, a teljesítmény-centrikusságról, hogy mi a fontosabb, a tömegeket elérni vagy egy szűk csoportot a legjobbra kihozni, szól az összetartásról , a lojalitásról, a kirekesztésről. Amúgy meg én nem is hiszem, hogy sok olyan gyerek akarna kórusban énekelni, akinek rossz a hallása, hiszen nem is talál benne élvezetet. Nálunk például van egy templomi kórus, amelyik nem énekel makulátlanul, de hát ha szeretik csinálni, az ember nem perfekcionista, elnézi azt a kis intonációs bizonytalanságot egy amatőr társaságnál. Gyerekeknél még főleg.

1115 IVA 2017-02-27 17:53:02 [Válasz erre: 1114 Cilike 2017-02-27 12:46:09]
Számomra csak akkor lett hiteles a történet, amikor megtudtam, hogy a film 1991-ben játszódik (a szereplő gyerekek tehát az 1982-es születésű Deák Kristóf generációjához tartoznak). Ez az idő ugyanis már nálunk is a nyugati kultúrából érkezett leplezetlen teljesítményorientáltság, önbizalom-építés („Mi vagyunk a legszebbek, legjobbak”) stb. időszakának kezdeti szakasza. (Az én nevelkedésem idején mindenféle nyílt öndicséret viselkedési és jellemhibának számított.) Nekem viszont ismeretlen az osztályénekkar gyakorlata. Mindig olyan iskolába jártam, ahol valamennyi osztály jobb hangú, muzikális gyerekeiből állították össze az iskolai énekkart – miért kellett volna bárkinek is hallgatnia?

1114 Cilike 2017-02-27 12:46:09 [Válasz erre: 1113 Edmond Dantes 2017-02-27 09:34:22]
Én énekeltem gyerekkoromban énekkarban, sose volt ilyen. Nem hiszem, hogy ma gyakorlat lenne. Igaz, nem is voltak az énekkarok ilyen teljesítmény-orientáltak. Nekem tetszett a film, és ami fő, a zsűrinek is.

1113 Edmond Dantes 2017-02-27 09:34:22
Mindenki (Sing) Oscar-díj a legjobb rövidfilmnek - 2017 Ha csak a film szimpla cselekményét nézzük, számomra nem kimagasló alkotás. Nem tudtam, hogy (gyerek)kórusokat "tátikázókkal" = "némán éneklőkkel" vattáznak-vattáztak ki. Nem tudnék állást foglalni, mi a jó megoldás a filmbéli eset(ek)ben. Ekkora pozitív gyerekszolidaritás pedig elég életszerütlen, sokkal gyakoribb az ellenkezője: ld. a nagyfilmek között Oscart nyerő Holdfényt mint legfrissebb és -sajnos- hihető példát mint arról ez előtt már írtam. Amit a Mindenkibe/ből viszont beleláttam-kiolvastam: igenis létezik összefogás! Összefogás a rossz ellen, a rossz akarat ellen, a rossz felsőbbség ellen, a rossz hatalom ellen. Gratula a magyar alkotóknak!

1112 Edmond Dantes 2017-02-27 09:31:31
Holdfény (Moonlight) Oscar-díj a legjobb filmnek - 2017 Háromfelvonásos (film)dráma, nem teljesen kiegyenlített színvonalon. A gyermek Chiron azaz a Little-felvonás kimagasló filmművészeti teljesítmény, a környezet- és lélekábrázolás elsőrangú, igényes a képi-operatőri megvalósítás, a színvilág, a zenei háttér és remek a Little-t alakító kisfiú, Alex R. Hibbert. A mindenkiben, már a kisgyermekben ott lakozó Gonosz színre lép az iskolatársak képében, hogy eltapossa a "kicsit", a gyengé(bbe)t, a "másmilyent", noha ez a másmilyenség ekkor = egy kisiskolásnál még jelen sincs. A középső, "Chiron"-felvonás egyenes folytatása az elsőnek, korrekt, jó színvonalon, ebben a szakaszban érik be a szó minden (nemi, tudati, elszántsági) értelmében a főhős és itt ér Oscar-(jelölés) magaslatra a drogos-prosti anya (Naomie Harris) alakítása is. A harmadik felvonás: Feka (Black), a felnőtt Chiron, aki kitört a gyermekkori megalázottságból, van saját élete, a saját lábán áll (más kérdés, hogy mily módon), de nem biztos, hogy boldogabb lett. A rendező-forgatókönyvíró (Barry Jenkins) úgy tűnik, mintha elbizonytalanodott volna, mit is kezdjen a felnőtt Chironnal és további életével, a film az utolsó harmadban kicsit (kicsit?) leül. Mégis: a halmozottan hátrányos kisebbségi lét megannyi attribútumát felvonultató igazi művészfilmet láttunk. Oscar? Ha van két össze nem vethető film, akkor a La-La-Land (Kaliforniai álom) és a Moonlight azaz a két legesélyesebbnek tartott alkotás az. A Golden Globe-on könnyebb volt: amannak jutott a zenés-vígjáték kategória fődíja, emennek a drámaié. Az Akadémiának döntenie kellett: a saját aranykorát reinkarnáló, könnyed, szellemes, önironikus-parodisztikus Álmot választja vagy kihasználva saját egyetlen "voksolási" lehetőségét, azt a filmet díjazza, amely egy zavaros, baljós jövőjű világban (amilyen most a miénk) korunk égető problémáit: a gyermekerőszakot, kisebbségek kirekesztését-üldözését, másság kezelését boncolgatja. Mint kiderült: ez utóbbit választotta, szerencsés -mert talán az utolsó- pillanatban.

1111 macskás 2017-02-26 08:04:53
1111

1110 macskás 2017-02-26 08:04:40

1109 Edmond Dantes 2017-02-22 21:19:21 [Válasz erre: 1107 Edmond Dantes 2017-02-22 13:58:05]
Helyesbítés: A Lenint kerekesszékben alakító színész nem Csákányi Eszter, hanem Kútvölgyi Erzsébet. A két érintett művésznő szíves elnézését kérem. Minden egyebet (1107) fenntartok. A fórumon oly divatos kerekesszék toposzt kárpótlásul és ezennel továbbfejlesztem. Mivel Porgy (egyelőre?) nem számít mozgáskorlátozottnak -"csak nyomorék"- pl. az Edinburghi Fesztivál produkciója nyilván csak a múló divat szeszélyének hódolva ülteti Porgyt kerekesszékbe. Javaslatom: valahol, egy másik rendezésben Porgyból az újszerűség jegyében síkfutóbajnokot lehetne faragni...de nem ám paralimpián!

1108 IVA 2017-02-22 17:22:08 [Válasz erre: 1107 Edmond Dantes 2017-02-22 13:58:05]
A hozzászólás "prototípusa" azoknak, amelyekben nem az előzményre ömlik a szó. (Hogy az előzményre hivatkozás elmarad, csupán sunyiság.) A Lenint megszemélyesítő színésznő nem Csákányi Eszter. Ettől függetlenül írhatsz ide egy tanulmányt Csákányi Eszterről, sőt Csákányi Lászlóról is, és még bemásolhatod saját szerzeményű illemtankönyvedet is.

1107 Edmond Dantes 2017-02-22 13:58:05
Hölgyek, színésznők korát nem szokás emlegetni, de nem tilos. Két dolog nincs rendjén. 1) Ha vannak 40 éves Júliák és 70 éves Lucrezia Borgiák -vannak-, akkor úgy gondolom, "hogy az 53 éves korában nyilván már nagybeteg államférfi" (Lenin) szerepét bárki eljátszhatja. Fiatal, öreg, férfi, nő. Ölég gyakran előfordul mostanság, hogy férfi szerepét nő, nő szerepét férfi alakítja és nem csupán a némelyek által megvetett "alternatív" színházakban. Feltéve, hogy pl. Vidnyánszky Attila -saját meghatározása szerint- „költői színháza”, a Nemzeti Színház nem számít alternatívnak, ahol pl. Luka (Éjjeli menedékhely) szerepét Törőcsik Mari, az Ahogy tetszik Jaques-ját Udvaros Dorottya, Rosalindát Trill Zsolt, a "rusnya parasztlány" (Juci) szerepét -távozásáig- Eperjes Károly alakította. Minden van. 2) Csákányi Eszter -már ha ő lenne a Lenint alakító " 66 éves színésznő" (ő az): wikipédia és más forrás szerint 1953. június 10-én született azaz 63 éves. Tévedni csak pontosan, szépen, ahogy...nem illik.

1106 IVA 2017-02-20 02:23:48 [Válasz erre: 1104 miketyson 2017-02-19 08:44:29]
Ez komoly? Sokat segítettél, mert sosem hallottam még erről... Bár valami rémlik: mintha – színházi szokásokon túl – az lett volna a szerzők szándéka, hogy női hanggal érzékeltessék a szereplő serdülőkorát. Talán a 66 éves színésznő szerepeltetésének célja is az, hogy az 53 éves korában nyilván már nagybeteg államférfi illúzióját keltse. :-)

1105 Edmond Dantes 2017-02-19 10:18:32 [Válasz erre: 1104 miketyson 2017-02-19 08:44:29]
Valamint olyan is, hogy férfiak játszanak női szerepeket. Ölég sokáig csak ők. A színház már csak ilyen. Volt, van és lesz mindenféleség.

1104 miketyson 2017-02-19 08:44:29 [Válasz erre: 1102 IVA 2017-02-18 22:04:13]
Na jó, de Cherubino? Rómeó? Van ám olyan, hogy nők játszanak férfi szerepeket.

1103 IVA 2017-02-18 22:07:37 [Válasz erre: 1101 Momo 2017-02-18 10:42:21]
Ha belegondolok, hogy a múlt században még filmeket néztem a Május 1. moziban (akkor anyukám mondta, hogy az államosítás előtt Átrium volt), sőt még a XXI. század elején is filmbemutatókat láttam az Átriumban – minden lehetséges. Egyébként nem kizárt, hogy éppen a kinyuvasztott, ám jobb fővárosi mozik közt akadna olyan operajátszásra alkalmas kamaraszínház, amilyennek a szükségességét felvetetted. (Már amelyik még áll, illetve nem alakították át bálteremmé.) Nekem a Szikra mozi volt a kedvencem, amely később a Metró nevet kapta, de működött Ruttkai Éva Színházként és Nyugati Teátrumként is.

1102 IVA 2017-02-18 22:04:13 [Válasz erre: 1100 Edmond Dantes 2017-02-18 10:41:38]
Na hát! Jó tudni, köszönöm! A piros öltönyt kész vagyok szimbolikus jelmezként elfogadni. Már csak azt kell bebizonyítanod, hogy Lenin nő volt. Biztosan sikerülni fog.

1101 Momo 2017-02-18 10:42:21 [Válasz erre: 1099 IVA 2017-02-18 05:31:57]
Nyilván jön a darab az Operaházba... :-)

1100 Edmond Dantes 2017-02-18 10:41:38
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vlagyimir_Iljics_Lenin#/media/File:Lenin-last-photo.jpg

1099 IVA 2017-02-18 05:31:57
Kútvölgyi Erzsébet Lenin szerepében, a Maladype Színház Dada Cabaret című előadásában, az Átrium Film-Színházban. [url]https://wmn.hu/kult/45779-orias-voros-nadragkosztumben-a-ma-66-eves-kutvolgyi-erzsebet-legujabb-darabjaban-lenint-jatszik;Jól látom, miben ül?[/url]

1098 lujza 2017-02-09 01:38:48 [Válasz erre: 1097 Edmond Dantes 2017-02-08 10:11:48]
Engem mégis megerősítettél abban, hogy nem olyan fontos ez. A Bölcs Náthán egész biztos jobb.

1097 Edmond Dantes 2017-02-08 10:11:48 [Válasz erre: 1096 lujza 2017-02-08 01:18:26]
Kedves Lujza, igazán nem akarom senkinek elvenni semmitől a kedvét, a tiédet sem, Lessingtől sem: sem ezzel a beírással sem máskor. Nem kritikát írtam, bár a kritikák is szubjektívek és egyetlen kritika sem megfellebbezhetetlen. A leírtak csupán személyes benyomásaimat tükrözik, bár -mint remélem mindig vagy többnyire- igyekeztem jóindulatú elfogulatlansággal közelíteni a produkcióhoz. Nádasdy tanár úr közvetlenül előttem ült és udvariasan megtapsolta a közreműködőket, nem messze tőle egy másik színházi vezető, Borgula András (Gólem Színház), szóval élénk szakmai és közönségérdeklődés van az előadás iránt, pedig még a múlt szezonban mutatták be és hát valljuk be, nem slágerdarab. Kurz: semmi lebeszélés és semmi rábeszélés :-)

1096 lujza 2017-02-08 01:18:26 [Válasz erre: 1091 Edmond Dantes 2017-02-06 11:50:12]
Köszönöm, hogy megírtad! Nagyon gondolkoztam, hogy megnézzem-e.

1095 Búbánat 2017-02-07 13:25:45
Két, mostanság ismeretessé vált hír Dinyés Dánielről - a zenés színház világából: Dinyés Dániel 2017. január 1-től a Budapesti Operettszínházhoz szerződött első karmesternek. - vezényelni fogja egyebek közt a Csárdáskirálynőt és a márciusban bemutatásra kerülő Víg özvegyet. Dinyés Dániel a zeneszerzője a [url] http://fidelio.hu/tanc/2017/02/05/osszmuveszeti_darab_keszult_frida_kahlo_eleterol/; Frida [/url] című, bemutatásra váró, prózával, zenével, tánccal és videóanimációval készülő zenés színházi újdonságnak – Frida Kahlo életéről szóló, Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház közös darabját márciustól láthatjuk az Átrium Film - Színházban. Mindezek tükrében érdemes elolvasni az alábbi interjút, amelyet még tavaly nyáron készítettek Dinyés Dániellel: [url] http://nullahategy.hu/dinyes-daniel-jo-operaeloadas-jelen-ideju/; Dinyés Dániel: „A jó operaelőadás jelen idejű” [/url] nullahategy.hu, 2016. június 9. CSETE BORBÁLA – 061.hu „Dinyés Dániel zeneszerzőként végzett a Zeneakadémián, 2004-ben a Nemzeti Színházban kezdett dolgozni, majd zenei vezetője lett a Bárka Színháznak, és a kaposvári Csiky Gergely Színháznak.” „- Milyen számodra a szabadúszó lét? - Nem szeretem, de jelenleg ez egy megoldás arra, hogy a lehető legkevesebbet kelljen foglalkoznom művészeten kívüli dolgokkal. Próbálom nem a politikával, hanem Mozarttal és más zeneszerzőkkel tölteni az életem, bármily naivan is hangozzék ez totálisan cinikus világunkban. Szabadúszóként, amikor Selmeczi György elvitt a Nemzetibe, ettől jobboldalivá lettem, majd ugyanaznap délután átsétálva Kovalik Balázshoz Mozart-maratont próbálni, hirtelen liberálissá váltam: azonnal érezhető volt mindig a világ megítélése. Az más kérdés, hogy evvel a két emberrel egy időben dolgoztam, ez nem zavart senkit akkor, amikor ítélkezni kellett gyorsan felettem. A művészethez ennek semmi köze, mégis állandóan szembejön velem: miért szerepeltem zsidó kabaréban, ha voltam katolikus kántor? És ha az igazat felelem: mert érdekelt; mert minél több mindent akarok megismerni; mert szeretek tanulni és fejlődni; mert kihívás, akkor azt vagy nem hiszik el, vagy rosszabb és az esetek nagyobb százalékában, személyes sértésnek veszik. Ugyanis a jelenlegi életünkben a kíváncsiság és teljesítés nem elég: a hited kell, a meggyőződésed, minden porcikád, hogy egy nagyobb „ügyet” szolgálj. Nem tolhatsz szekeret anélkül, hogy alá ne akarjanak íratni veled egy vér és dac szövetséget valami ellen. Ha megjegyzem, hogy „én valamiért szeretek munkálkodni, nem ellen”, akkor úgy néznek rám, mint egy fejlődéstani zsákutcára. Tudom, hogy avítt vagyok ezzel a gondolatommal, de a társulati létnek látom értelmét, ami az előadó művészetet illeti, nem a szabadúszásnak. A Bárkában imádtam tag lenni, és szívesen lennék ismét társulati tag ott, ahol érdemi művészeti munka folyik. Csak jelenleg ez rögtön azt vonja maga után, hogy egy zászló alá is beálltam, amely zászlón nem művészeti ideák sorakoznak, hanem gyümölcsök, növények, zöld, narancssárga, piros és piros-fehér csíkos színek. Ezekhez meg semmi közöm. Legszívesebben évad közben színházzal foglalatoskodnék, havi 6-7 alkalommal operát vezényelnék, nyáron komponálnék és egész évben a feleségemmel daloznék a mások és saját örömünkre. Pontosan tudom, hogy ennek semennyi az esélye, de ezzel az elérendő célkitűzéssel biztosítom magamnak azt, hogy egész életemben fejlődni és dolgozni akarjak. Csak ha aktívan foglalkozom a zenével, csak ez vesz ki az életből és lelkileg összegereblyézve rak vissza.”

1094 Momo 2017-02-06 17:01:54 [Válasz erre: 1091 Edmond Dantes 2017-02-06 11:50:12]
Na, én például szeretem a Bölcs Náthánt. :-)

1093 Edmond Dantes 2017-02-06 16:20:28 [Válasz erre: 1091 Edmond Dantes 2017-02-06 11:50:12]
jav: ... és lánya becsületét m e g ő r i z n i 'a priori' óhajtó atya...

1092 Momo 2017-02-06 15:37:45
[url]http://www.borsonline.hu/celeb/szorenyirol-es-brodyrol-jelentett-a-cia/126585;Szörényiről és Bródyról jelentett a CIA[/url] "A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos jelentései között szerepel a Szörényi–Bródy szerzőpáros neve is. A CIA az István, a király rockoperát veszélyesnek tartotta." (Bors)

1091 Edmond Dantes 2017-02-06 11:50:12
Gotthold Ephraim Lessing: Emilia Galotti Katona József Színház/Kamra, 2017. február 3. Lessing nevét itthon nem sokan ismerik, bölcsészek és irodalomrajongók A bölcs Náthánnal, esetleg a Minna von Barnhelmmel barátkozhattak már. Emilia Galotti c. művét talán soha nem játszották nálunk. Szerb Antal méltatása szerint "klasszikus zártságban, a szükségszerűség elvéhez való szigorú ragaszkodásban nem marad el a legjobb Racine-drámák mögött sem, ha költői szépségben nem is éri utol azokat". (Rövidítve.) Már az első színben, Gonzanga herceg (Keresztes Tamás) nagyjelenetében, amiben rágerjed a nem rangbéli Emiliára (Mészáros Blanka) és elrendeli: megszerezni őt, bármi áron, szóval már itt felsejlik emlékezetünkben egy sokkal ismertebb mű, amikor pedig előtérbe lép a vőlegény erőszakos eltakarítását 'a posteriori' és lánya becsületét megelőzni 'a priori' óhajtó atya (Fekete Ernő), fejünkhöz csapunk: A király mulat! A "felsőbb" és "alsóbb" osztályok közötti átjárhatatlanságot, a társadalmi különbségek ledönthetetlen korlátait pedig sokan mások, egyebek közt bizonyos Schiller erősebben jelenítette meg: a nagyszerű Ármány és szerelem úgy negyedóra múlva szintén a néző eszébe jut. Ha a Lessing-darabból is olyan maradandó zenés színpadi mű születik mint a két fent említettből Verdi Luisa Millere és (még inkább) Rigolettója, talán elnézőbbek lehetnénk az Emilia Galottival. Ennek híján azonban inkább vállunkat vonogatjuk: miért is kellett ez itt és most? Menteni a (nehezen) menthetőt, Fehér Balázs Benő rendezése túlhangsúlyozott gesztusokkal, parodisztikus elemekkel feldúsítva egyfajta stilizált idézőjelbe teszi a darabot, megspékelve manapság elengedhetetlen utcai szlenggel, káromkodással (fordítás: Bíró Bence, konzulens: Forgách András). Takátsy Péternek nem hisszük el, hogy az ő Marinellije -ami a Schiller/Verdi-műben Wurm- az a kis- és/vagy nagystílű intrikus-cselszövő, aminek Lessing megírta, pedig kulcsfigurája a darabnak. 1-2 jelenetében a többi szereplő (Fullajtár Andrea, Dankó István, Dér Zsolt, Jordán Adél, Tasnádi Bence) sem tesz hozzá semmi különöset a produkcióhoz. Főszereplővé így leginkább a díszlet és a jelmezek (Izsák Lili) valamint a zene (Dargay Marcell) lép elő: a nagy üres, babaház-szerű rózsaszín dobozban, személyiségre szabott ruhákban, (hang)erős, olykor diszkós-villogó fényekkel még feljebb turbózott hanghatások-zenék között pereg a fent már említett ismertebb művekből előre kikövetkeztethető cselekmény, még egy szünettel is súlyosbítva. Némi húzás és szünet nélküliség valamicskét tán javított volna e poros szomorújáték utáni szomorkás emlékeinken. Marad a kérdés: miért is kellett?

1090 IVA 2017-01-30 04:07:07
Deák Kristóf Oscar-díjra jelölt kisjátékfilmje: [url]http://www.daazo.com/film/f9bade88-7d89-11e5-989b-06c8248f24ce;Mindenki[/url] (Jelszó a megnézéshez: a film címe kisbetűvel)

1089 Haandel 2017-01-25 18:39:58
[url]https://www.washingtonpost.com/news/morning-mix/wp/2017/01/25/sales-of-orwells-1984-spike-after-kellyanne-conways-alternative-facts/?utm_term=.abe50b2af6a7;Sales of Orwell’s ‘1984’ spike after Kellyanne Conway’s ‘alternative facts’[/url] [url]https://hu.wikipedia.org/wiki/1984_(reg%C3%A9ny);Wikipédia[/url]

1088 Edmond Dantes 2017-01-16 13:35:58 [Válasz erre: 1087 Búbánat 2017-01-11 20:49:50]
Köszönöm az észrevételt. A Cherbourgi esernyőket még gyerekkoromban láttam és csak 1-2 nagy slágerét -benne a fő számot- ismerem. A másik filmet, amit mint látom, ugyanaz a rendező, Jacques Démy jegyez és szintén Catherine Deneuve a női főszereplő, még annyira sem, pedig mint szintén látom, utóbbi film ráadásul hemzseg a világsztároktól: Deneuve nővére, a tragikusan fiatalon elhunyt Françoise Dorléac, Michel Piccoli, Gene Kelly és a 100. életévében járó Danielle Darrieux is játszik benne.

1087 Búbánat 2017-01-11 20:49:50 [Válasz erre: 1086 Edmond Dantes 2017-01-11 14:47:25]
„A kaliforniai álom” ének-beszéd eszköztára engem emlékeztet A rochefort-i kisasszonyok (Les Demoiselles de Rochefort, 1968) vagy a Cherbourgi esernyők (Les Parapluies de Cherbourg, 1964) című francia zenés filmek világára is; valami utánaérzésre hajaz…

1086 Edmond Dantes 2017-01-11 14:47:25
Kaliforniai álom (La La Land) 2017. január 8. Megnéztem egy filmet, ezt. Nem hasonlítom össze a Moulin Rouge-al (sem), utóbbit amúgy sem láttam. A találó eredeti cím = La La Land többszörös jelentésű, lefordíthatatlan. A film is többszörös jelentésű lehet, nekem például kedvesen (ön)ironikus paródia is: Hollywood megint egyszer görbe tükröt tart saját maga elé, saját múltja elé, 1-1 villanással tiszteleg régi nagy sztárok (Ingrid Bergman, James Dean és mások) és a dzsessz régi nagyjai előtt, kicsit csúfolódik a filmmusical-iparral, de nem ellene, parodizál régi stílusokat és a befejezés is a lehetséges befejezések közül az egyik vagy éppen "a" legvállalhatóbb. Semmi szélsőség, a giccs adagolása is a kifejezést, az(ön)iróniát szolgálja. Senki ne vágyjon a "régi nagyok" produkciójára: se Fred Astaire ördöngös táncaira, se Frank Sinatra bársonyos baritonjára, se Eleanor Powell vagy Ginger Rogers géppuskalábára, se Julie Andrews édesen csengő énekére: saját olvasatomban az ő és egykori, nagynevű kollégáik dicső múltjára emlékezik és emlékeztet Emma Stone és Ryan Gosling korrekt, hibátlan alakítása, de ők nem musical-színészek! (Író-rendező: Damien Chazelle) A mai Golden Globe-ok átadásakor (később pedig az Oscaron) kiderül, szereti-e Hollywood a filmet, szereti-e közreműködőit...és/de leginkább: szeret-e jót szórakozni önmagán? Frissítés ma: s z e r e t (i)! = GG jelölés--->7 GG-díj. Folyt. köv. feb. 26-án a 89. Oscar-díjátadón...

1085 IVA 2017-01-10 05:37:21
[url]http://paris1900.lartnouveau.com/accueil.htm;Egy remek oldal Párizsról![/url] A színes négyzetekre, majd aláhúzott szövegekre kattintva sokfelé lehet kalandozni a térben, az időben, az opera, a zene világában.

1083 IVA 2017-01-06 03:42:49
[url]http://welovebudapest.com/budapest.nevezetessegei/budapest.2017.igy.valtozik.a.varos.iden;Milyen építészeti és városmegújítási élményekben lesz részünk Budapesten?[/url]

1082 rotor 2016-12-04 01:18:33
Mindenki figyelmébe ajánlom ezt az új vers CD-t, a KOGART kiadása. Kondor Béla Ne szólj, csak jóravalót! - címmel Mohai Gábor előadóművész, Binder Károly zongoraművész lemeze

1081 Edmond Dantes 2016-11-29 09:18:10
Székely Csaba: Kutyaharapás A Szkéné Színház, a Nézőművészeti Kft., a Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a Tatabányai Jászai Mari Színház közös előadása, Szkéné, 2016. november 27. Tarantino kedvelők, Tarantino-levegőjű produkciókra fogékonyak és még sokan mások figyelmébe! Székely Csaba a Bánya-trilógia után merészet dobott (húzott?). Az amerikai filmmágus első filmjét, a Kutyaszorítóban-t "magyarította", vélhetően a filmalkotó(k) engedélyével. Színházi remake, magyar rögvalóságba helyezve, alulnézetből. (Vajon...khm... "felülnézetből" hogyan festene?) Hivatalos műfaji meghatározása mocskosszájú gengszterdráma...teszem hozzá: mint a film. Dráma? Közben a közönség halálra röhögi magát, Tarantino már csak ilyen, aki meg még rajta is csavar egyet mint itt Székely, pláne. A végén azért mindenki élve távozik. Kicsit lassú indítás után minden és mindenki hamar felpörög, megszokjuk a tévés átkötő alámondásokat-közjátékokat és a néző mindvégig remekül szórakozik. Aktuálpolitika mérsékelten adagolva: v a n (sosem lehet elég)...na de ki hagyhatná ki az aktuálpolitikát egy magyar rögvalóságba ültetett mocskosszájú gengszterdrámából? Szikszai Rémusz rendezése igazi csapatmunkát pakolt a Szkénébe = "Vádli és Tsai" ld. fent, a stáblistáról legyen elég egyetlen név: szakmai tanácsadó Ambrus Attila. Ismerős a neve? Akkor jó. Lehet máris próbálkozni a jegyszerzéssel. Nem könnyű.

1080 IVA 2016-11-10 01:32:35
[url]http://szinhaz.hu/2016/11/09/a_kamelias_holgy_dunaujvarosba_erkezik;Kedvenc színpadi rekvizitumunk[/url] A kaméliás hölgy dunaújvárosi előadásában. Igazán eredeti!

1079 Edmond Dantes 2016-11-06 11:30:29
Ferdinand von Schirach: Terror Katona József Színház/Kamra, 2016. november 3. Van egy régi tapasztalatom: bizonyos témájú filmek, színdarabok nem szoktak megbukni. A bírósági tárgyalásos-esküdtszékes valamint a repülőgépes-repülőteres filmek, színdarabok is ilyen nyerő helyszíneken játszódnak. Ferdinand von Schirach alig egyéves színdarabja tehát kétszeresen is sikerre van ítélve: valójában szinte nem is színdarab, hanem egy fiktív repülőgépes esemény bírósági utóélete egyetlen vádlottal. A Lufthansa LH2047-es járata terroreltérítés folytán a müncheni futballstadionba csapódna, ahol éppen német-angol barátságos meccset játszanak 70.000 néző előtt. A német légierő vadászpilótája ismerve, de semmibe véve a német Alkotmánybíróság idevonatkozó határozatát és saját felettesei utasítását, lelövi az utasszállítót, úgymond "megmentve ezzel 70.000 néző életét", a repülőgép 164 utasa "néhány perc múlva így is-úgy is meghalt volna". Ennek az elképzelt, de nem elképzelhetetlen esetnek a bírósági tárgyalását követhetjük nyomon mint "esküdtek" 110 percen át a Kamrában. Az érvek és ellenérvek zavarba ejtően szerteágazók: Kant etikájának boncolgatásától kezdve azon keresztül, hogy joga van-e egyetlen embernek "hic et nunc" dönteni emberek életéről és ha igen, miként, milyen algoritmussal, egészen odáig, hogy amikor repülőjegyet veszünk és utasok vagyunk, magunk is felelőssé válunk életünkért. Eldöntheti-e egy pilóta egy normális ország normálisan működő Alkotmánybíróságának határozatáról, hogy márpedig az "rossz" és ő azt semmibe veszi? Eldöntheti-e egy katona, egy vadászpilóta, hogy eme hatályos törvény eltérített gép lelövését t i l t ó döntését semmibe veszi? A választ ki-ki az előadás végén leadható szavazatával ("fölmentem" - "elítélem") megadhatja, az aznapi eredményt mindjárt ki is hirdetik és a bírónő indoklást fűz az aktuális (aznapi) "esküdtszéki" döntéshez. A szerző sejthetően -de nem tudhatóan- mindkét lehetséges esküdtszéki határozathoz írt 1-1 bírói indoklást. Dömötör András rendező és Kálmán Eszter (díszlet-jelmez) ezt a szikár, inkább jogi ügy- semmint színmű-jellegű alkotást adekvát módon állítja színpadra: szürke falak, szürke tárgyalótermi asztal, hideg, neoncsöves világítás, repülőgép-ülésekre emlékeztető székek az asztal "hatósági" oldalán. A vádlott egyszerű széken, sokáig a közönségnek háttal ül, a színváltozások "black-out"-ja alatt = teljes sötétségben repülőgépmotor zúg. Kiss Eszter tökéletes a bíró szerepében: higgadt, szenvtelen, okosan kérdez és okosan reagál: végig ő tartja kézben a tárgyalást. Fullajtár Andrea államügyészként első megszólalásaiban furamód szinte védőügyvéd szájába illő kérdéseket tesz fel, Mészáros Béla védője meg épp ellenkezőleg, eleinte kissé túl lazára "veszi a formát". Később aztán helyreáll a rend: az ügyész vádol, a védő véd. Tanúként Rajkai Zoltán állig begombolkozott, rendíthetetlennek tűnő, de mégiscsak zavarba hozható felettes katonatisztje és Rezes Judit férjét a katasztrófában elvesztő özvegye típusalakok, jó színvonalú interpretációban. Kovács Lehel kulcsfigura ugyan az utasszállítót lelövő Lars Koch szerepében, de túl sokat ő sem tud kezdeni az alakkal: vádlottként tanú-feletteséhez hasonlóan állig begombolkozva, hajlíthatatlanul, olykor képtelen érvekkel védi a saját igazát. Kellemesen borzongató színjáték egy halálosan borzongató világ halálosan fenyegető veszélyei közepette. Spoiler, poéngyilkosság: n i n c s, nem is lehet, mert minden egyes előadás "esküdtszéke" = közönsége estéről estére más-más, elítélő vagy fölmentő ítéletet hozhat. Hazaérkezve első dolgom volt megnézni az internetet: örömmel konstatáltam, hogy az aznapi ( november 3-ai) LH2047-es járat Berlin felől nemrég rendben leszállt Münchenben: megnyugodtam...a z n a p r a.

1078 Edmond Dantes 2016-11-01 13:49:47 [Válasz erre: 1077 Edmond Dantes 2016-11-01 13:48:14]
Dés László—Geszti Péter—Grecsó Krisztián A Pál utcai fiúk zenés játék két részben Vígszínház, 2016. október 31.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.