Bejelentkezés Regisztráció

Mahler


699 Búbánat 2020-04-15 19:08:32 [Válasz erre: 698 Búbánat 2020-04-15 11:36:45]

Kapcs. 4582. sorszám

Most mondta be a rádió:  a ma elhunyt Fekete György belsőépítészre  - MMA volt elnöke - emlékezik a közmédia M5 televízió-csatornája, 20.30 - tól.


698 Búbánat 2020-04-15 11:36:45 [Válasz erre: 692 Búbánat 2019-03-26 09:02:19]

Az M5 csatorna mai műsorán szerepel:

2020. április 15. szerda 20:30 - 22:10

MüpArt Classic

Mahler: II. (c-moll, „Feltámadás”) szimfónia

A  Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben 2019. március 14-én megtartott koncert felvétele

Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Nemzeti Énekkar (Karigazgató:   Somos Csaba)

Vezényel: Hamar Zsolt

Közreműködők:

Kolonits Klára (szoprán)

Szántó Andrea (alt)


697 Búbánat 2019-09-25 20:53:03

Mehta Mahlerrel

Szerző:  Pallós Tamás

Új Ember Hetilapl - 2019.09.22.


696 gézamalac 2019-04-09 23:04:24 [Válasz erre: 694 gézamalac 2019-03-27 22:11:29]

"Egy voltam az ezerből Mahler VIII. szimfóniájában"

Kondor Kata cikke a Fidelio-ban a március 24-i MüPa koncertről:

https://fidelio.hu/klasszikus/egy-voltam-az-ezerbol-mahler-viii-szimfoniajaban-144091.html


695 Búbánat 2019-04-01 10:57:47 [Válasz erre: 693 Búbánat 2019-03-26 20:57:17]

Kapcs. 693. sorszám

A Bartók Rádió ma sugározza - felvételről - az ide bemásolt Népszava-kritika tárgyát képező szimfóniát:

12:36 – 14.20 Gustav Mahler: III. szimfónia

Ea.: Magyar Rádió Gyermekkara (karig.: Dinyés Soma), Énekkara (karig.: Pad Zoltán) és Szimfonikus Zenekara

Km.: Wiedemann Bernadett (ének)


Vez.: Vajda Gergely

(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. március 20.)


694 gézamalac 2019-03-27 22:11:29 [Válasz erre: 693 Búbánat 2019-03-26 20:57:17]

Csak a teljesség kedvéért említsük meg, a másik MüPás Mahler a múlt héten a 8. szimfónia volt, a Zuglói Filharmónia előadásában, Antal Mátyás vezényletével.


693 Búbánat 2019-03-26 20:57:17

Másfél óra Mahler egy perc unalom nélkül

Népszava, 2019. március 22.

/Varga Péter/

Egy héten belül két nagy Mahler-szimfóniát hallhattunk a Müpában, két magyar zenekartól, két magyar karmester vezényletével, nagyon jó előadásokban. Nem akármilyen teljesítményeknek voltunk tanúi.

Három olyan zenekarunk biztosan van – a Fesztiválzenekart is ide értve –, amely bizonyítottan magas színvonalú Mahler-előadásokra képes, ez akár nem mindennapinak is mondható egyetlen város esetében. De nem is a számháború a lényeg, hanem ami mögötte van: a hangszeres – például zongorista, hegedűs, csellós – és énekes szólistákat is beleértve országunknak olyan elit zenészcsapata van, amire joggal lehetünk büszkék. Most a Magyar Rádió művészeti együttesei bizonyítottak Vajda Gergely vezényletével.

Mahler maga mondta, hogy műveiben mindig van valami triviális, de a Harmadik szimfóniában túlmegy minden határon. Ugyanakkor mindig találhatunk nála földöntúlian szép részleteket (minden további jelző nélkül), a nagyjából százperces műben gyakran váltogatják egymást hol a harsányan szóló részletek – nyolc kürt fortissimójával kezdődik a mű –, hol pedig – főleg a vonósok által megszólaltatott –, nyugalmat sugárzó részleteket, mint a hatodik tétel kezdetén. És lehetnek ezek a szólamok tudatosan vállaltan földhözragadtak, lehetnek éteri tisztaságúak és persze kétértelműek, kétélűek is. Ez a sűrű változatosság is lehet az oka, amiért sokan idegenkedhetnek a Mahler zenéjétől. De nem a mi dolgunk, hogy Mahler titkait most itt megfejtsük, jobb, ha azt a zenészekre, karmesterekre bízzuk.

A Rádiózenekar és Vajda Gergely mindenesetre mindent megtett, hogy olyan előadását nyújtsa a műnek, amelyben minden részlet a maga jelentőségének megfelelően szólaljon meg. Említettük a kürtöket, beleértve a többi rézfúvóst is, ha kellett nagyon félelmetesek voltak, említettük a vonósokat, akik végig nagyon szépen, egységes hangzással szóltak, az itt sokszor különösen fontos ütősök is meghatározó jelentőségüknek megfelelően peregtek, dobbantottak, csaptak le, és a fafúvósok is remekeltek, és az elsők között köszönhette meg a tapsot a színpad elejére kijőve a harmadik tétel kitűnő szólótrombitása. Wiedemann Bernadett a nietzschei szöveg mélységeire rámutatón énekelt, a felnőtt kórus női kara és a gyerekek szépen, üdén dalolták a Csodakürt-dal naivabb, de bizakodóbb sorait. A szimfónia rendkívül összetett mű, három évig írta Mahler – aki jobbára csak a színháztól megszabadulva a nyári szünetekben tudott dolgozni – a hattételes alkotást, amelyben Nietzsche, és a Fiú csodakürtje gyűjtemény szövegei is felhangzanak. Rendkívüli feladat tehát előadása, annak idején is csak hat évvel megírása után került sor bemutatására 1092-ben.
 

Vajda Gergely, aki jelenleg amerikai zenekarokkal dolgozik, de volt már a Rádiózenekar élén is, megtalálta a hangot zenészeivel. A szimfónia külsőségeinek megszólaltatása mellett, ami alapfeladatnak sem semmiség, több mint másfél órán keresztül sikerült fenntartania a feszültséget, bemutatnia azt a gondolati gazdagságot, ami Mahler szimfóniájában jelen van, és amit igen, nehéz is lehet követni, de ilyen, az út minden szépségét, különlegességét feltáró kalauzolás ellett érdemes.


692 Búbánat 2019-03-26 09:02:19

Bartók Rádió sugározza ma: 12:36 – 14.10

Gustav Mahler: II. (Feltámadás) szimfónia

Ea.: Kolonits Klára (szoprán), Szántó Andrea (alt), Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Hamar Zsolt

(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. március 14.)

Egy szimfónia-ismertető írásból (kultifilter.hu) idézek: 

"Aki csak egyszer is hallotta, aligha felejti el Gustav Mahler II. („Feltámadás”) szimfóniájának kezdő ütemeit. A hegedűk által alátámasztott és a mélyszólamban háromszoros fortissimóban megszólaló gesztus (na meg persze a mű címe) semmi kétséget sem hagy afelől, hogy az elkövetkező bő 80 percben kozmikus vízió kibontakozásának lehetünk fültanúi. Az I. szimfóniában megjelenő távlatokat ez a mű valóban gigászi méretűvé növeli. Nagy vonalakban persze a gyászindulótól a feltámadásig ível a szimfónia mondanivalója, de nem mindig marad meg ebben a körben. Finom keringő, groteszk scherzo, meditációs ima, végítélet: egy életszemlélet megannyi villanása.

Mahler az I. szimfónia befejezése után, 1888-ban szinte azonnal hozzákezdett új művéhez, ami eleinte egy Gyászinduló címet viselő szimfonikus költeménynek készült. Habár még ugyanebben az évben íródtak vázlatok egy lehetséges második tételhez, a szerző öt évig gondolkodott azon, hogy a művet valóban szimfóniává bővítse-e. Ha Mahler (saját bevallása szerint is) nem csak „részmunkaidős zeneszerző” lett volna, valószínűleg jóval hamarább elhatározásra jut, azonban úgy tűnik, ki kellett várni, hogy bekövetkezzen egy, a készülő alkotás szempontjából sorsfordító esemény.

1893-ban elkészült a második és harmadik tétel, a befejezés azonban nem akart összejönni. Mahler ekkor már (1891 óta) a Hamburgi Opera karmestere volt. A városban a zenekari koncertekért a kor egyik leghíresebb karmestere, Hans von Bülow felelt, aki nagyon tisztelte a fiatal Mahler dirigensi teljesítményét. Szerzeményeivel kapcsolatban viszont már nem volt ilyen lelkes: amikor Mahler eljátszotta volna neki a Gyászinduló zongoraátiratát, a karmester már néhány ütem után a füléhez kapott: „Ha ez még zene, akkor én már semmit sem értek a zenéhez!” Bülow 1894-ben mégis döntő módon járult hozzá, hogy ez a számára már nem-zene végre kerek egésszé válhasson: meghalt. Az emlékére rendezett gyászünnepségen Mahler is jelen volt, és hogy mit élt át, arról legjobban saját szavai vallanak: „Hangulatom, ahogyan ott ültem, s a megboldogultra emlékeztem, rendkívül egyezett a bennem érlelődő mű szellemével. S ekkor az orgona mellől a kórus Klopstock korálját intonálta: »Auferstehn!«! Mintha villámcsapás ért volna, lelkemben minden tisztán, világosan állt!”

A szimfónia befejezését gátló belső akadályok egy csapásra szertefoszlottak. Világossá vált, hogy az ötödik tétel (negyedikként egy korábban komponált rövid dal lett beiktatva) a végítélet megjelenítése után Friedrich Klopstock Feltámadás-ódájára írt vallásos kórustablóval fog véget érni. (Az ódát Mahler persze szokása szerint előbb saját igényeinek megfelelően átalakította.)

Az új mű méreteihez és távlataihoz szükséges előadói apparátust még felsorolni is hosszadalmas: 4 fuvola, 4 oboa, 5 klarinét, 4 fagott, 10 kürt, 8 vagy 10 trombita, 4 harsona, tuba, 8 üstdob, pergődob, nagydob, cintányér, triangulum, harangok, 2 gong, virgács, orgona, 2 hárfa, a lehető legnagyobb méretű vonóskar, szoprán és alt szólista valamint nagy létszámú vegyes kar. A zenekar egy része az utolsó tételben a színfalak mögött (a partitúra utasítása szerint „távolból hangzóan”) jut szerephez, emellett a szerző azt is előírja, hogy az apokalipszis négy trombitájának „valahonnan az ellenkező irányból kell megszólalnia”.

Egy ilyen zenekar hangzását felvételen elfogadhatóan megörökíteni jelentős kihívás (otthoni környezetben pedig elfogadhatóan lejátszani még jelentősebb). Bár látható, hogy a térbeli elhelyezkedés előírásával Mahler a minél átfogóbb hatásra törekedett, ezt sztereóban visszaadni nem is lehet. A mű mindazonáltal jelentős méretű diszkográfiával rendelkezik, ami azt bizonyítja, hogy igenis érdemes vele hangfelvételről is megismerkedni."


691 Heiner Lajos 2014-03-14 13:55:15 [Válasz erre: 689 frushena 2014-02-08 12:49:51]
Boulez koncertjeivel, felveteleivel lassan es nehezen baratkoztam meg, eleg nagy valtozas volt, amikor a New Yorkiakat atvette Bernsteintol, de az elmult jonehany evben tobb remek koncertjet volt alkalmam atelni.

690 Búbánat 2014-03-14 12:50:07
Ma este a Bartók Rádióban 19.35 - kb. 21.10: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét Mahler: II. (Feltámadás) szimfónia A Nemzeti Filharmonikus Zenekar játszik Vezényel: Kobajasi Kenicsiro Km. Szabóki Tünde (szoprán), Gál Erika (alt), a Nemzeti Énekkar (karig. Antal Mátyás) (Ism. március 26., 12.05)

689 frushena 2014-02-08 12:49:51 [Válasz erre: 688 Heiner Lajos 2014-02-08 08:07:16]
Lajosom, azért remélem tetszett!?

688 Heiner Lajos 2014-02-08 08:07:16 [Válasz erre: 687 frushena 2014-02-08 00:41:30]
Ez a "Szimfonikusok" a Filharmonikusok. Nem mindegy, hogy Wiener Schnitzel vom Schwein oder vom Kalb.

687 frushena 2014-02-08 00:41:30
[url]http://www.youtube.com/watch?v=KhviinWCl1Q;Gustav MAHLER: "Adagietto" - Symphony No. 5. - Vienna Symphony, dir: Pierre BOULEZ[/url]

686 Búbánat 2013-04-07 14:59:18
MüpArt classic Mahler-est a Művészetek Palotájában. M1 televízió, április 7. vasárnap, 23:25 - Mahler: I. (D-dúr, "A titán") szimfónia (2011. szeptember 9-11.) - Mahler: Dal a földről. (2008. szeptember 10.) „A Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar által életre hívott Budapesti Mahler-ünnepen készült két felvétel a teljes Mahler-életművet átfogja. . Az I. szimfónia, melynek korai változatát 1889-ben Budapesten mutatták be, az ifjú titán alkotása, a Dal a földről viszont Mahler utolsó darabjainak egyike. (132 perc)

685 Haandel 2013-03-11 17:03:50
Keeping Score – created by Michael Tilson Thomas with the San Francisco Symphony [url]http://www.keepingscore.org/interactive/gustav-mahler;Gustav Mahler[/url] A world of experience ***** Catch up on prior seasons online at the [url]http://video.pbs.org/program/keeping-score/;PBS Video portal[/url].

684 pszí 2011-04-13 22:01:46
Gustav MAHLER (1860 - 1911) II. szimfónia, c-moll Anne Schwanewilms, Lioba Braun, Chor der Bamberger Symphoniker, Bamberger Symphoniker, Jonathan Nott TUDOR - BR 2SACDs | DSD Stereo | Rec.: 2008. III. 14-15 | Live Ez a zene... Csodálatos... Az interpretáció semmi újat nem mond, és a nagy elődökkel szemben alulmarad, de mégis friss és jól esett hallgatni. A SACD hangminősége is kiváló.

683 pszí 2011-01-27 05:02:28
Gustav MAHLER (1860 - 1911) IX. szimfónia, D-dúr Bécsi Filharmonikus Zenekar, Claudio Abbado DG 2CDs | DDD Stereo | Rec.: 1987. V. | Live Döbbenetes. Ezért, és az ilyen művekért érdemes zenét írni és hallgatni.

682 pszí 2010-12-28 18:37:01
Gustav MAHLER (1860 - 1911) IV. szimfónia, G-dúr Judith Blegen, Chicago Symphony Orchestra, James Levine RCA CD | ADD Stereo 96 kHz 24 Bit | Rec.: 1974 | Studio Ezt érdemes volt újra kiadni, kiváló hangminőség és hangmérnöki munka, az interpretáció sem rossz, de én nem igazán kedvelem Levine MAHLER felvételeit.

681 pszí 2010-11-20 07:07:47
Gustav MAHLER (1860 - 1911) Dal a Földről - szimfónia Mildred Miller, Ernst Haefliger, New York Philharmonic, Bruno Walter Sony CD | ADD Stereo | Rec.: 1960. IV. 18, 24 | Studio A zeneirodalom egyik legcsodálatosabb és legnagyszerűbb alkotása, a szimfonikus (és kamara (!)) irodalom egyik csúcspontja... A művet épp ma mutatták be 99 éve, az 1911. november 20-i müncheni bemutatót is Bruno Walter vezényelte.

680 Sipi 2010-10-07 13:38:34
Na, [url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/51r5j1XowhL._SS500_.jpg;ennek[/url] az első tétele aztán minden, csak nem "energico"...

679 Momo 2010-10-06 15:50:47 [Válasz erre: 677 Sipi 2010-10-06 11:26:11]
Viszont a Prokofjev szimfóniákat meg tök jól felvette.

678 tiramisu 2010-10-06 11:47:05 [Válasz erre: 677 Sipi 2010-10-06 11:26:11]
Mint Kent Nagano.

677 Sipi 2010-10-06 11:26:11 [Válasz erre: 676 pszí 2010-10-03 23:40:22]
Ozawáról én azt hallottam, hogy arról nevezetes, hogy a legjobb zenekarból is képes a legrosszabbat kihozni. Azért kérdeztem, mert a Mahler150-en meghallgattam vele az 1.-t (a későbbi Philips felvételt) és nagyon sok kisebb-nagyobb dolgot vettem észre, ami teljesen máshogy szól nála, mint másoknál. Sok olyan apró motívumot, megoldást vettem észre, amikről addig fogalmam sem volt, amik addig nem tűntek fel. Persze lehet, hogy csak a fülhallgató miatt volt, de több másik ott lévő felvételbe is belehallgattam, de azok sokkal egyformábbnak tűntek. Most, hogy másodszorra hallgatom, már nem olyan reveláció-szerű, mint elsőre, de akkor nekem nagyon tetszett.

676 pszí 2010-10-03 23:40:22 [Válasz erre: 671 Sipi 2010-09-27 21:21:51]
Erre is azt tudom mondani, hogy korrekt, és a másik is (DECCA), de alapvetően Ozawa pálcája (illetve, már nem nagyon használ pálcát, így: keze) alá MAHLER nem való; legalábbis, nem különösebben érdekes MAHLER-karmester.

675 pszí 2010-10-03 23:37:39
Gustav MAHLER (1860 - 1911) V. szimfónia, cisz-moll Simón Bolívar Youth Orchestra of Venezuela, Gustavo Dudamel DG CD | DDD Stereo 48 kHz 24 Bit | Rec.: 2006. II. | Studio Ez végül is egy egész jó interpretáció.

674 macskás 2010-09-28 12:51:25 [Válasz erre: 673 Sipi 2010-09-28 08:34:06]
Natessék! :)

673 Sipi 2010-09-28 08:34:06 [Válasz erre: 672 macskás 2010-09-27 22:52:01]
Ozawa? Miért, melyikben énekel? :-)

672 macskás 2010-09-27 22:52:01 [Válasz erre: 671 Sipi 2010-09-27 21:21:51]
:) Sajna, abban nem énekel:)

671 Sipi 2010-09-27 21:21:51 [Válasz erre: 664 pszí 2010-09-26 19:34:25]
És az 1. milyen vele?

670 pszí 2010-09-27 19:27:27
Gustav MAHLER (1860 - 1911) A fiú csodakürtje - dalciklus (a II., III. és IV. szimfóniában elhangzottak nélkül) X. szimfónia - Adagio Magdalena Kozená, Christian Gerhaher, The Cleveland Orchestra, Pierre Boulez DG CD | DDD Stereo 44 kHz 24 Bit | Rec.: 2010. II. | Live Nagyszerű felvételek, picit másra számítottam/mást vártam, de Boulez hozta a formáját.

669 macskás 2010-09-26 23:52:43 [Válasz erre: 668 pszí 2010-09-26 23:43:47]
:) Kedvesmacskás sem titokban, sem nyíltan nem fan:))) A MH-os felvételért tényleg jár bónusz is, az extra adag PaLi egyértelmű, somlóit még nem próbáltam, de ami késik, az múlik, szóval a Te kedvedért egyszer megpróbálom:) De vigyázz, mert hizlal:)) Mármint a somlói. A Youtube-on vannak Mahler-dalok Merilinemmel:)

668 pszí 2010-09-26 23:43:47 [Válasz erre: 667 macskás 2010-09-26 23:30:45]
Ha kedvesmacskás így folytatja, a végén még nem hisszük el neki, hogy titokban nem MAHLER-fan Ő is... :-) Igen, megérkeztek, nagyon finomak voltak, köszöni szépen... :-) Viszont, mivel kedvespszí most nem csupán MAHLERT hallgatott, hanem MH-s MAHLERT, várja az extra adag palikat, és szerényen jelzi, hogy egy kis somlói galuskát is szívesen fogyasztana... :-)

667 macskás 2010-09-26 23:30:45 [Válasz erre: 664 pszí 2010-09-26 19:34:25]
Kedvespszímnek mondanám, hogy 4, azaz négy Mahler-szimfóniát abszolváltam röpke két hét alatt! Palacsinta megérkezett? A májgaluskaleves? Akkor jó:)

666 macskás 2010-09-26 23:29:26
666

665 macskás 2010-09-26 23:29:17 [Válasz erre: 664 pszí 2010-09-26 19:34:25]
Ez az!

664 pszí 2010-09-26 19:34:25 [Válasz erre: 663 pszí 2010-09-26 19:33:49]
Gustav MAHLER (1860 - 1911) II. szimfónia, c-moll Kiri Te Kanawa, Marilyn Horne, Tanglewood Festival Chorus, Boston Symphony Orchestra, Seiji Ozawa Philips 2CDs | DDD Stereo | Rec.: 1986. XII. | Studio Érdekes ahogyan Ozawa hozzányúl ehhez a csodálatos remekműhöz, korrekt előadás, de ennél nem több sajnos. Horne nem rossz - ezt kedvesmacskás kedvéért... :-)

663 pszí 2010-09-26 19:33:49
Gustav MAHLER (1860 - 1910) II. szimfónia, c-moll Kiri Te Kanawa, Marilyn Horne, Tanglewood Festival Chorus, Boston Symphony Orchestra, Seiji Ozawa Philips 2CDs | DDD Stereo | Rec.: 1986. XII. | Studio Érdekes ahogyan Ozawa hozzányúl ehhez a csodálatos remekműhöz, korrekt előadás, de ennél nem több sajnos. Horne nem rossz - ezt kedvesmacskás kedvéért... :-)

662 pszí 2010-09-26 19:24:59 [Válasz erre: 648 Sipi 2010-08-30 09:14:10]
Kedves Sipi, örülök, hogy meghallgattad a felvételt, és elég jó közelítéssel egyezik a véleményünk. Viszont, az V. szimfónia első (két) részében fontos szerepet kapnak a rezignált, melankolikus elemek, fontos kidomborítani őket, mert csak így érthető meg a szimfónia mondanivalója, így érthetők meg a folyamatok a kitörések, az ahová a szimfónia végén eljutunk. Picit az az érzése az embernek, hogy az Adagietto nem igazán illik a műbe, mintha csak be lenne oda illesztve, és Stenz pont ezért jó, mert ráérzett valamire, amire eddig mások nem, azok a részletek, amik eddig nem kaptak jelentőséget, vagy nem így voltak hallgatóak, (jobban) rávilágítanak a mű egészében betöltött szerepére. Emiatt egyébként, hátrányt is szenvednek bizonyos részek, a kitörések, az ívek, nincsenek igazán rendben, de egyedi, értékes, és hiányt pótló megközelítés. A Rattle hasonlattal is egyetértek, tényleg hasonló módon gondolkoznak és próbálják felépíteni a művet, a tételeket, de Rattle esetében nem igazán sikerül az új, kirakóst játszik, de elveszik az egyes kirakós darabok között.

661 Sipi 2010-09-10 19:40:59
Remélem, azért a holnap este sikeresebb lesz.

660 tarnhelm2 2010-09-10 17:47:10 [Válasz erre: 659 Megén 2010-09-10 16:03:17]
Ez a lényeg: élesebben szól...

659 Megén 2010-09-10 16:03:17 [Válasz erre: 658 egy kívülálló 2010-09-10 15:50:24]
Köszönöm. Élesebben szólt mint a másik, de - gondoltam - a dallam miatt. Akkor a fülem nem igazi. :-)

658 egy kívülálló 2010-09-10 15:50:24 [Válasz erre: 657 Megén 2010-09-10 15:12:54]
Mert - ha nem tévedek - az egyik hegedű húrjai egy hanggal magasabbra vannak hangolva. A triókban viszont visszavált a rendes hangolásúra.

657 Megén 2010-09-10 15:12:54
Tegnap egy rém unalmas Mahler ünnep-nyitáson vettünk részt, valahogy nem sikerült - szerintem - ez az egész este. Bár gyönyörűek a hegedűhangok a zenekarban, de a klarinétos nem szereti a hangszerét, Mozartot pláne nem, és hiányzott az érzelem a Mahler IV. szimfónia előadásából. Pedig ott aztán van érzelem bőven. Egy kérdés viszont maradt: Tudja-e valaki, hogy a II. tételben miért kell az első hegedűsnek többször is hegedűt cserélnie? Lehet, hogy tudatlan vagyok, de még hangszínben sem fedeztem fel különbséget.

656 -zéta- 2010-09-09 12:56:21 [Válasz erre: 655 Momo 2010-09-09 12:23:33]
Jó cikk, jó cikk, gratula mindkettőjüknek!!!!

655 Momo 2010-09-09 12:23:33 [Válasz erre: 654 Sipi 2010-09-09 12:13:17]
Ugye...? Én is annak találtam. Végre nem a szokásos intellektuális hőbörgés + semmi, amivel tele van a net, hanem eredeti olvasnivaló.

654 Sipi 2010-09-09 12:13:17 [Válasz erre: 652 Momo 2010-09-09 11:09:49]
Érdekes cikk!

653 tiramisu 2010-09-09 11:53:15 [Válasz erre: 651 tarnhelm2 2010-08-31 10:19:08]
Klassz nő volt , nem vesztegette az idejét! :-)

652 Momo 2010-09-09 11:09:49
[url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.mahler++az+eloadomuvesz+es+az+operaigazgato+%E2%80%93+beszelgetes+peteri+lorant+zenetortenesszel-814.html;Mahler, az előadóművész és az operaigazgató[/url] – beszélgetés Péteri Lóránt zenetörténésszel …beiktatásakor ünnepélyesen ígéretet tett rá: megtanul magyarul. Ezt ugyan nem tette meg (ahhoz talán huzamosabb időt kellett volna Pesten töltenie), de tudjuk, hogy a nemzetközi repertoár több darabját az ő kezdeményezésére játszották magyarul annak érdekében, hogy a közönség közelebb kerüljön ezekhez a művekhez.” „Leegyszerűsítés úgy interpretálni a budapesti éveket, hogy az innovatív, kozmopolita művészembert kivetette magából a konzervatív, nacionalista közeg. Ez a tétel azon bukik meg, hogy Mahler egyik legerősebb támogatója, aki nemcsak itt, de később Bécsben is ajánlással segíti, Apponyi Albert gróf, aki speciel konzervatív és nacionalista is. Nem szabad összemosni fogalmakat: egy 1880-as évekbeli magyar konzervatív nacionalista nem egyenlő egy művészetellenes antiszemitával.” „…az Erkel-család nem először kerül olyan helyzetbe, mint amit Mahler érkezése idéz elő. Korábban a győri születésű, komoly nemzetközi karriert befutó Hans Richter pesti működése során is hasonló konfliktusok zajlottak le, hasonló súrlódási felületek mentén. Mahlernek ugyanakkor volt gondja arra, hogy változatos formákban fejezze ki megbecsülését a magyar nemzeti opera és operajátszás nyolcvanadik életéve körül járó alapító atyja, Erkel Ferenc iránt. Igazgatósága alatt mellesleg új produkciókban játszották a Brankovics Györgyöt és a Bánk bánt.” (Opera-Világ)

651 tarnhelm2 2010-08-31 10:19:08 [Válasz erre: 650 kobzos55 2010-08-31 09:59:33]
Meg hát zongoraművész-karmester (Gabrilovits, biológus (Kammerer), teológus (Hollnsteiner), valamint további komponista (Zemlinsky) és további festő (Klimt).

650 kobzos55 2010-08-31 09:59:33 [Válasz erre: 649 mimi59 2010-08-31 09:23:26]
És közben a - nem férj, csak szerető - Kokoschka, hogy festő is legyen a gyűjteményben...





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.