Bejelentkezés Regisztráció

La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa


100 virius 2007-10-23 12:39:51
100. :)))

99 Sesto 2007-10-23 12:37:39
....visszahallgatva Hamari Júlia áriaválogatását -annak ellenére- hogy remek énekesnönek tartom, mégis egy ilyen áriaválogatás sosem nyújthat abszolút hiteles és objektiv képet egy énekemüvész nagyságáról, tehetségéröl, müvészetének nagyságáról - mégis ha már az emberi hang varázsáról beszélünk, akkor nem hagyhatom ki, hogy Hamari kifejezetten a Mozart-áriák tolmácsolásában verhetetlen; szó sincs \"mahinációról\" - fiatalkori felvételekröl van szó, a voce kifejezetten kiegyenlitett (\"aus einem Guss\"), stilisztika is nagyon helyén etc. (Ja és a Gluck \"Orfeo\" részletek szintén a CD legjobb részét alkotják!)

98 kobzos55 2007-10-23 11:45:51
R. Morrison a BBC Music-ban (az egész oldalas Pavarotti cikk utolsó bekezdése): \"To blame Pavarotti for spawning an endless parade of anodyne young pretenders is of course monstrously unfair. Yet that is his legacy. There is no other. And although I will treasure forever the memory of standing in Hyde Park, drenched to the skin, and hearing him belt out his top Bs at the peak of his powers, I will also associate him more with money-making than music-making. Pity. He had a glorious voice.\"

97 tukán 2007-10-23 11:40:57 [Válasz erre: 93 nyunyi 2007-10-23 10:37:03]
Kodály szerint, a gyermek zenei nevelése születése előtt kilenc hónappal kezdődik! Milyen igaz!

96 tukán 2007-10-23 11:38:43 [Válasz erre: 92 parampampoli 2007-10-23 10:27:44]
Az itáliai kritikus csak követte a biztos és bevált receptet, ha szemétséget írok, akkor, odafigyelnak RÁM, mármint a \"kritikusra\"! Törvényen kívül állónak és tévedhetetlennek hiszik magukat.

95 -zéta- 2007-10-23 11:16:12 [Válasz erre: 94 WarteNur 2007-10-23 10:46:04]
Csacsi vagy, már megbocsáss, ezt csak tudom... :-)

94 WarteNur 2007-10-23 10:46:04 [Válasz erre: 87 -zéta- 2007-10-23 09:54:36]
Aha. Ezek szerint te még nem neveltél fel gyermeket, ezért beszélsz ilyen sületlenségeket.

93 nyunyi 2007-10-23 10:37:03 [Válasz erre: 86 WarteNur 2007-10-23 09:51:40]
Őszintén szólva nem tudom, mi az a legkorábbi életkor, amikor bármi ilyet tesztelni lehet. Az biztos, hogy a gyerek még csak kapaszkodva tudott az asztal mellett állni, amikor a IX.szimfoniát tátott szájjal hallgatta és nézte a TV-ben - nem én cipeltem oda, magától jött - , és rendszeresen kijött a szobájából, amikor Tom Jones énekelt. Mindkét zenére mondhatjuk, hogy jó. Egy biztos! Nem tanítottuk \"zenére\" idő előtt, nem erőszakoltunk rá semmilyen tudományos zenei nevelést - csupán hagytuk, és elősegítettük, hogy a zenei érzéke teret kapjon. Hogy a későbbiek során mivé fejlődik, nem tudom. Az öröklött tulajdonságok vs. környezeti hatások dilemmája valóban megtalálható a pszichológiában, de mosd össze a fejlődéslélektant az alapvető zenei vagy bármilyen tehetség kérdésével! Tehetséggel az ember születik, nem pedig tanulja! Az, hogy a tehetségéből - tanulás által - mit hasznosít, na ez már valóban a környezet hatása!

92 parampampoli 2007-10-23 10:27:44 [Válasz erre: 80 tukán 2007-10-23 00:20:38]
Abszolúte egyetértek! Az újság a cikk leközlésével, hacsak lábjegyzetben nem közli különvéleményét, azonosul a cikk tartalmával. És ez még nagyobb botrány, minthogy \"valaki\" saját véleményként válogatott szemtelenségeket irogat. Bármily szomorú, ez nem csak itthon fordul elő. Pavarotti halála után a Corriere della sera kritikusa, bizonyos Paolo Isotta egy olyan nekrológot közölt Pavarottiról, amely országos botrányt kavart: nem átallotta az épp elhunyt művészt többek között zenei analfabétának és torz jellemnek nevezni. Még ha ezt is gondolta róla, képtelenség, hogy halála után két nappal kezdi kürtölni a sajtóban. Ismétlem, ebből Olaszországban közbotrány lett, csak halkan kérdezem meg -- nálunk is az lenne...??

91 nyunyi 2007-10-23 10:21:40 [Válasz erre: 88 kobzos55 2007-10-23 09:54:50]
Biztosan igazad van, ebből is látszik, mennyire van \"érzékem\" a matekhoz! Mentségemre legyen mondva, a konziban nem a legfontosabb tantárgy volt a matek!

90 tukán 2007-10-23 10:09:42 [Válasz erre: 87 -zéta- 2007-10-23 09:54:36]
Szegény gyermek! :)

89 kobzos55 2007-10-23 09:56:40 [Válasz erre: 87 -zéta- 2007-10-23 09:54:36]
Egyik barátom felesége zongoratanárnő. Megkérdeztem tőle, hogy amikor bejön egy új gyerek, mennyi időre van szüksége, hogy megtudja, tehetséges-e? Öt perc - volt a válasz...

88 kobzos55 2007-10-23 09:54:50 [Válasz erre: 79 nyunyi 2007-10-22 23:54:26]
\"próbálna meg engem valaki megtanítani egy 3 ismeretes egyenlet megoldásának mikéntjére\" - már a felvetés is mellé ment! 3 ismeretlenes egyenlet-rendszer

87 -zéta- 2007-10-23 09:54:36 [Válasz erre: 86 WarteNur 2007-10-23 09:51:40]
Aki nevelt már fel gyermeket, pontosan tudja, hogy \"le lehet tesztelni\" a zenei érzéket, mondjuk már egy hónapos korban.

86 WarteNur 2007-10-23 09:51:40 [Válasz erre: 85 nyunyi 2007-10-23 09:36:52]
Elég nagy merészség valakiről kijelenteni, hogy zenei érzék nélkül születik. Mégis mikor teszteled le? 1 naposan, 1 hónaposan, 1 évesen? Tesztelni csak sokkal később lehet, és az addig eltöltött évek meghatározóak. A tudományos elméletek nagyjából fele-fele arányban teszik felelőssé az öröklött tulajdonságokat, illetve a környezeti hatásokat a zenei tehetség, érzék kialakulásáért. És ezt nem én találtam ki.

85 nyunyi 2007-10-23 09:36:52 [Válasz erre: 82 WarteNur 2007-10-23 00:50:34]
Hidd el, figyelmesen olvastam! Csak egy megjegyzéseddel nem értettem egyet, nevezetesen a muzikalitásról szólóval. \"Hangszert bárki vehet olyat, amire elég pénze van, és ha elég ambíciózus, még játszani is megtanulhat rajta.A stílusok, de még a muzikalitás is tanulható.\" Továbbá nem vagyok orvos, tudós - ne menjünk bele a genetikába - , viszont a zenéhez konyítok valamit. Ezért nem okoz nehézséget annak megállapítása, hogy valakinek van-e zenei érzéke vagy sem. A saját gyerekemről viszonylag fiatal korában kiderült, hogy igenis van zenei érzéke. Hadd ne részletezzem, miből - ritmusok, dallamok pontos visszaadása, periódusok betartása, stb. - de az, hogy lesz-e belőle valaha zenész, művész, az már ettől független! Botfülű példa: ismerős hasonló korú gyereke, mindenféle zenei érzék híján született (le lett tesztelve) , viszont kiváló érzéke van a sportokhoz. Tehát kérdésedre válasz: Igen, attól botfülű valaki, hogy zenei érzék híján született - máshoz van tehetsége!

84 oberon 2007-10-23 09:19:52 [Válasz erre: 77 WarteNur 2007-10-22 22:46:33]
Ez tényleg egy kimerítő magyarázat, és sok igazság is van benne. De egy alapvető dolog sántít. Igaz, ez nem csak a kontratenor hanggal kapcsolatos. Az, hogy az éneklésben különválik a fej és a mellregiszter. Vagyis ha különválik, az nagy technikai hiba!! Egy jó énekesnél a legmélyebb hangnál is szól a fejrezonanciája és a legmagasabb hangjánál is szól a mellrezonanciája. Pont ez a lényeg, hogy a teljes hangterjedelmében kiegyenlített legyen a hangja. Itt van a gond Bartolival is, mert ő is váltogat. És még sokan mások. Ezért mondjuk néhányan, hogy technikailag nem helyes, amit csinál. A másik nem tisztázott kérdés, hogy miért mondjuk erre az egyetlen hangfajra, hogy kontratenor. Ugyanis a korai többszólamúság idején minden, nem a dallamot éneklő u.n. ellenszólamot (a dallamot éneklőt nevezték tenor-nak - tenere: tartani, vezetni) kontratenornak hívtak. Aztán elkezdték megkülönböztetni őket: kontratenor-bassus, kontratenor-altus. Vagyis először a legmagasabb férfi szólamot, mert ekkor még csak férfiak énekelhettek - az alto, altus szóból, ami magasat jelent - szóval ezt nevezték altnak. Aztán ezek a kontratenor előtagok eltűntek, és valamiért csak a magas hangon éneklő férfiakra használják már. De valójában ez nem határozza meg, hogy milyen hangmagasságot énekelnek. Valóban vannak olyanok, akik a tenornál csak kissé magasabb lágéban mozognak, lsd. Monteverdi, vagy francia barokk zene, és ők kidolgoznak egy átmenetet a falzett funkció és a nevezzük teljes funkciónak között. Mert nem a fej és mellrezonanciában van a differencia, hanem csak a hangszalagok funkciójában!! A többit pedig szerencsésebb lenne férfialtnak és férfiszopránnak nevezni, vagy csak egyszerűen altnak és szopránnak.

83 nyunyi 2007-10-23 09:10:58 [Válasz erre: 80 tukán 2007-10-23 00:20:38]
Igen, olvastam! Valóban felháborító! Szóval nem is tudom, hogy veheti magának valaki a bátorságot, aki a \"táskáját - hegedűtokját - nem vihette volna\" arra, hogy \"kijelentsen\" ! A Fáy szerintem nem hogy kijelentéseket nem tehetne, hanem örülhetne, ha kérdezhetne akkora művészektől,mint amilyen a Menuhin volt, vagy amilyen a Carreras!

82 WarteNur 2007-10-23 00:50:34 [Válasz erre: 79 nyunyi 2007-10-22 23:54:26]
Félreértettél, azt én mondtam! Olvass figyelmesebben! A botfülűséget, mint másik végletet ne keverd bele, bár fel lehet tenni a kérdést, mitől botfülű valaki? Mert úgy született? Vagy inkább, mert olyan környezetben nőtt fel, amiben bizonyos idegpályák nem kaptak a kellő időben megfelelő ingereket, és így nem fejlődtek? A zenei érzék, mint minden egyéb érzék \"csupán\" agyi, idegi, és motoros kapcsolatok sokasága az emberi szervezetben. Minden normálisan fejlődött emberben megvan a lehetőség a kialakulására. Hogy kialakul, vagy sem, a kívülről jövő ingerek határozzák meg.

81 virius 2007-10-23 00:28:19
Nem beszéltünk még a szláv hangokról. Vannak olyan szláv operák, amelyekben egy adott szerepet el nem lehetne képzelni \"nem-szláv\" hang előadásában. Persze most inkább gondolok Muszorgszkij, Borogyin vagy Rimszkij-Korszakov műveire, mint Csajkovszkijéira. A mi énekeseink közül most találomra Begányi neve ugrik be, akinek emlékeim szerint sikerült (hangi értelemben mindenképpen) szlávosra venni az idősebb Hovanszkij alakját. Ugyanakkor a szláv énekes hangilag a \"nyugati\" művek előadásában is \"szlávos\" marad, de ez néha izgalmas élményt is jelenthet, gondoljunk csak Nyesztyerenko Fülöp királyára. (Hangilag is, színészileg is óriási élmény volt a nyolcvanas években is, de a legutóbbi években is.)

80 tukán 2007-10-23 00:20:38 [Válasz erre: 54 nyunyi 2007-10-22 18:20:13]
Olvastad Fáy írását Menuhinról a 168 ÓRÁ-ban, (okt.4.) ahhoz mit szólsz? Nem találok szavakat a felháborodástól, de aki megengedi, hogy megjelenjen, az is egy mérhetetlen nagy barom!

79 nyunyi 2007-10-22 23:54:26 [Válasz erre: 75 WarteNur 2007-10-22 21:37:14]
Nem azt mondtam, hogy a hangon kívül minden más tanulható! (próbálna meg engem valaki megtanítani egy 3 ismeretes egyenlet megoldásának mikéntjére!) Mellesleg arról is hallottunk már, hogy valaki egy kevésbé átütő alaphanggal, ámde nagyszerű énektechnikával maradandót alkotott. Szó szerint ezt írtam: \"Az előzőekben írsz a HANG - ról. Nem mindenben értek Veled egyet: \" a muzikalitás tanulható\" Ha a \"zenei érzék, tehetség\" értelmére gondolsz, nincs igazad. Azzal ugyanúgy születni kell, mint a HANG - gal.\" Tehát azzal szálltam Veled vitába, hogy a muzikalitás tanulható. Változatlanul állítom, hogy nem! Próbálj meg egy botfülű négert rávenni akár egy egyszerű dallam tiszta eléneklésére - pedig a muzikális négereket meg nem fogod mondjuk a jazz műfajban! Próbálj meg egy botfülű arabot rávenni, hogy doboljon vissza neked egy négy ütem hosszúságú ritmust - pedig életemben nem hallottam még olyan dobosokat, mint az arabok! Egyébként pedig nem stílusérzékről írtam, hanem muzikalitásról - zenei érzékről, és remélem ezt még Te sem kevered össze! A stílusérzék - ami szintén inkább vele született tulajdonság - fejleszthető, a muzikalitás nem! Az vagy van, vagy nincs. Üdvözöl: \"valami\" Nyunyi

78 Franca 2007-10-22 23:47:55 [Válasz erre: 77 WarteNur 2007-10-22 22:46:33]
Köszönöm a választ, nagyon informatív volt.

77 WarteNur 2007-10-22 22:46:33 [Válasz erre: 76 Franca 2007-10-22 22:22:41]
Nézzük meg, mit ír a kérdésről Donnington kézikönyvében (A barokk zene előadásmódja, Zeneműkiadó, 1978): \"A titokzatosnak látszó kontratenor-hangszín a hangterjedelem nagy részében lényegében nem más, mint a fejhang. A magas fekvést az eredményezi, hogy az énekes a hangszalagoknak csak egy szakaszát használja - ami teljesen szabályszerű eljárás. Ez az, amit rendszerint falsettónak szokás nevezni, helytelenül, hiszen semmi fals vagy rendellenes nincsen benne. Egyes barokk írók felváltva használják a falsetto és a testa (fej) kifejezést, amely a pettónak (mell) az ellentéte. A kontratenor énekes hangterjedelmének legalsó hangjait szabályszerű mellhangon szólaltatja meg, hogy ezek elég erőteljesek és színdúsak legyenek, vagy hogy egyáltalán megszólaljanak. Emellett valószínű, hogy a tenor, vagy bariton hangterjedelemmel is rendelkezik, és ebben a fekvésben is teljes értékű énekes.\" A falzetténekléssel valóban kis regiszter fogható be, de a falzett nem azonos a kontratenorral, csak egy részét képezi annak. Ugyancsak nem nevezhető kontratenornak az az énekes, aki bariton vagy akár tenor fekvésű műveket énekel, és ahol nem bírja a magasságot, átcsap falzettbe. Ilyenkor a hallgató csodálkozva kapja fel a fejét, mert az a benyomása támad, mintha hirtelen valaki más kezdett volna énekelni. Falzetténeklésre szinte kivétel nélkül minden férfi (ritkább esetben nő is) képes, önmagában még ez sem kontratenor-éneklés. Ehhez az szükséges, hogy a megfelelően képzett, megtámasztott, rezonanciákban dús falzettet (fejhangot) az énekes zökkenő nélkül össze tudja kötni a mellregiszterrel, törés nélkül tudjon áthaladni az úgy nevezett váltóhangon, a fejben és mellben képzett kétféle színű hang között az átmenetet ne lehessen érzékelni. Erre csak olyan énekes képes, akinek a hangja, szakmai kifejezéssel élve \"elöl szól\", azaz megfelelően bezendülnek az arc-, homlok- és orrüreg rezonanciái, amelyek segítségével ez megvalósítható. Így jön létre a kontratenor hangfaj. (Ha csak érintve is a kérdést, szólnunk kell itt a castratókról (heréltekről), akik szintén nem azonosak a contratenorokkal. Magas énekhangjukat a nemi érés, a pubertással járó fejlődés elmaradásának \"köszönhették\", amely a rajtuk éppen ebből a célból még mutálás előtt végrehajtott műtét eredménye volt. A kasztráltak az operaéneklés sztárjai voltak. Hangjuk a (ma nőinek tartott) magas regiszterekben acélosan, férfiasan csengett, ez adta művészetük különleges karakterét. Már az eddigiekből is kiviláglik, hogy a kontratenor éneklésmód nemhogy kisebb, hanem éppen ellenkezőleg, nagyobb hangterjedelmet biztosít. Mindez megállapítható a korabeli művek contratenor szólamaiból is. (Természetesen voltak olyan kompozíciók is, amelyeknek bizonyos szólamait falzettisták adták elő, és amelyek szerkesztésén-ambitusán ez azonnal észrevehető, mint például Palestrina, Victoria sok motettája esetében. Ezek előadásánál a szerző nyilván nem szólistákra gondolt - talán, mert ilyenek nem álltak rendelkezésére -, hanem kórusra.) Angol idézetünkből kiderül az is, hogy kétféle kontratenor létezik: a tenor fekvésre alapozottnak könnyebb a dolga, mivel magasabbra tud feljutni természetes fekvésében. A bariton (basszus) viszont ezzel az előnnyel nem rendelkezik, és általában lefelé megtoldja a falzett-regisztert, ami nem mindig hangzik szépen. Úgy tűnik, hogy a tenorból képzett kontratenorok nagyobb hangerővel rendelkeznek, magasságaik pedig nem ritkán elérik a női szopránok magas fekvéseit. (Természetesen mindig kiművelt, jól képzett hangokról beszélünk.) Ahhoz, hogy valódi fogalmat alkothassunk erről a hangfajról, \"élőben\" kell meghallgatnunk néhányat ma élő képviselői közül, például Jacobsot, Oberlint, Esswoodot vagy Mintert, Vandersteenét. Ezt azért hangsúlyozom, mert felvételen nem lehet felmérni az abszolút hangerőt, amely a jól éneklő kontratenornál ekvivalens bármely más hangfaj dinamikájával. Természetesen egyéni adottságok is léteznek: Schipának például közismerten kis volumenű hangja volt (de milyen szép!), pedig ő nem volt kontratenor. Összefoglalva: \"Ezzel a speciális technikával nagyobb hangterjedelemben, a többi hangfajjal azonos dinamikával lehet énekelni, viszont a hang csodálatosan gazdag kifejezésre és rendkívüli hajlékonyságra képes, amelyet tulajdonosa különösen a reneszánsz és barokk vokális zenékben kamatoztathat …\"

76 Franca 2007-10-22 22:22:41
Visszatérve a kontratenorokra: Till Géza Opera c. könyve a kontratenort úgy határozza meg, hogy \"elsősorban az angol egyházi zenében alkalmazott legmagasabb (de nem falzett) férfihangfekvés.\" Ehhez képest akit én eddig hallottam kontratenort (legalábbis kontratenoroknak nevezték őket), az mind falzettban énekelt. Akkor most mi a kontratenor?

75 WarteNur 2007-10-22 21:37:14 [Válasz erre: 72 oberon 2007-10-22 21:18:41]
Nem is veled kezdtem vitatkozni hanem valami nyunyi-val, aki szerint nincs igazam abban, hogy a hangon kívül minden más tanulható. Lehet, hogy nekünk európaiaknak velünk születik a stílusérzékünk, de bárki ránkverhet e téren is, ha alaposan megtanulja. Sőt, ha veleszületett stílusérzékek döntenének, akkor törvényszerű volna, hogy európán belül is olasz operát csak olaszok, németet csak németek, franciát csak franciák, stb. énekelnének csak igazán jól. Ám ez mégsem így van.

74 macskás 2007-10-22 21:24:10 [Válasz erre: 73 WarteNur 2007-10-22 21:20:43]
Azért akadnak, csak nagyítóval kell keresni. A többit üzenetben m

73 WarteNur 2007-10-22 21:20:43 [Válasz erre: 71 macskás 2007-10-22 21:10:59]
Épp ezért írtam korábban, hogy jelenleg nincsenek használható kritikusok, használható kritikák, és ez igen nagy hiánya a magyar zenei életnek. Ha nagy ritkán meg is jelenik néha valami a sajtóban /bármelyikben/, az is legjobb esetben semmitmondó, rosszabb esetben jó zaftos, csak értelmetlenül.

72 oberon 2007-10-22 21:18:41 [Válasz erre: 70 WarteNur 2007-10-22 21:09:08]
Jó, akkor térjünk vissza az eredeti kijelentésedhez, mert most már csúsztatsz. Én azt állítom, nem a muzikalitásban van különbség, hanem a stílusérzékben. Ha nem lenne, akkor ők is csárdást táncoltak volna Afrikában. De ez nem jelenti, hogy néhányan nem képesek szinte tökéletesen elsajátítani később a másik stílusát. Pl. az általad említett Battle kisasszonyt hallottam Bécsben egy dalesten, és amellett, hogy elismerően kell nyilatkoznom előadói nagyságáról, azért Schubert dalait nem vele venném meg CD-n.

71 macskás 2007-10-22 21:10:59 [Válasz erre: 67 oberon 2007-10-22 20:52:46]
Szerinted kinek kéne osztani az észt? Az UZU cuccaiból is lehet tanulni, ha mást nem, hogy nem szabad valamit írni. Egyébként meg homlokegyenest ellenkező véleményeket olvashatsz koncertekről, lemezekről, ha veszed a fáradságot és utánajársz. A mű keletkezésének története pedig fontos, de nem a legfontosabb egy bírálatnál. Még egyszer írom, legyen benne tény. m

70 WarteNur 2007-10-22 21:09:08 [Válasz erre: 68 oberon 2007-10-22 21:00:10]
Nem hiszem, hogy az operairodalom afroamerikai, meg gospel ritmusokban lenne túl gazdag. Az általam említett énekesek pedig elég sokféle szerepet elénekeltek bizony nagyon jól. Inkább gospeleket kellett volna nekik énekelni, hátha abban otthonosabbak? Na neee!

69 WarteNur 2007-10-22 21:05:31 [Válasz erre: 67 oberon 2007-10-22 20:52:46]
Na, de gyerekek, annak idején Fáyt mindenki azért támadta, mert mindenféle zenei képzettség nélkül írogat kritikát, tulajdonképp dilettáns - mondták róla. Azt felvállalni, hogy \"szakértelem\" nélkül kritizálgatunk, mert tulajdonképp nem is akarunk konkurrálni senkivel egyenesen pofátlanságnak tartom. Szakértelem nélkül hogy veszi bárki is a bátorságot, hogy olyan embereket kritizáljon, akik évek fáradtságos munkájával érték el azt, hogy művészek lettek. És bizony sokan veszik. Egész jól el is vannak belőle, megjelennek mindenféle sajtótájékoztatón, koncerteken, operai eseményeken, persze a legtöbbször sajtóbelépővel, mert attól, hogy különféle zenei honlapokon írogatnak, már \"sajtó\"-nak számítanak.

68 oberon 2007-10-22 21:00:10 [Válasz erre: 66 WarteNur 2007-10-22 20:48:14]
Természetesen, és ezt senki sem vitatta. De azért mi sokkal inkább a magyar népzenében, vagy a gregorián és barokk (Bach) templomi muzsikában érezzük otthon magunkat, ők pedig az afro-amerikai ritmusokban és gospelben. Ettől még mindannyian élvezzük mindet, mert muzikálisak vagyunk. És még utánozni is tudjuk egymást, ki jobban, ki kevésbbé.

67 oberon 2007-10-22 20:52:46 [Válasz erre: 61 eszbe 2007-10-22 20:37:23]
Hál\' Istennek! Ne is legyen. Nekem pont az a bajom, hogy manapság leginkább zenetudósok osztják az észt. Lsd. UZU. Őket már a szakmájukból adódóan is, csak a zenetörténeti hűség és ilyen paraméterek érdeklik. Pont ők írják tele az u.n. kritikát a mű keletkezésének és szerzőjének történetével. Ha Callas Rosináját zenetörténész kritizálta volna, valószinűleg meg sem hallja benne a hagyományteremtő interpretációt, viszont elmondta volna mindennek, a sok \"stílustalan\", öncélú megoldásért.

66 WarteNur 2007-10-22 20:48:14 [Válasz erre: 64 WarteNur 2007-10-22 20:47:20]
Azért elég nagy sztárok voltak, nem?

65 Sesto 2007-10-22 20:47:43 [Válasz erre: 57 nyunyi 2007-10-22 19:41:59]
...addig amig nincs \"anyázás + homokozós & köpöcsészés hangnem + kritika=öncélú fanyalgás unalomból és személyes érzékenység, értdekeltség miatt\", addig gond egy szál se, elvégre az ún. \"szakkritika\" és annak helyzete természetesen (indirekt) módon mégis szoros kapcsolatban áll az énekhanggal, énekmüvészettel, elvégre énekmüvészet nélkül a kritikusok is munkanélküliek lennének!...(?) :-)

64 WarteNur 2007-10-22 20:47:20 [Válasz erre: 62 WarteNur 2007-10-22 20:37:41]
Jessie Normann, Kathleen Battle, Barbara Hendricks, Leontyne Price meg egyenesen feketék.

63 oberon 2007-10-22 20:45:53 [Válasz erre: 62 WarteNur 2007-10-22 20:37:41]
Én azt hiszem erre válaszoltam. Vagyis arra, hogy nem a muzikalitásban van a különbség, hanem a stílusokhoz való alkalmasságban. Elvileg bárki bármit megtanulhat, de mindig érezhető, hallható lesz az, hogy a sajátja-e. Más példát hozok: az idei Tavaszi Fesztiválon volt egy Máté Passió, ahol Jézust fekete énekes énekelte. Szép hang, talán egy kicsit túl nagy is, de annyira hallatszott, hogy fekete. Sem a német dikció, sem a barokk stílus, és főleg Bach nem volt az ővé.

62 WarteNur 2007-10-22 20:37:41 [Válasz erre: 60 oberon 2007-10-22 20:15:53]
Szerinted Kiri Te Kanawa milyen torokkal, hangképző szervekkel született? Az ősei közt még emberevő maorik is voltak. De a kérdésem nem elsősorban a hangképző szervekre irányult, hanem a tehetségre, muzikalitásra.

61 eszbe 2007-10-22 20:37:23 [Válasz erre: 55 macskás 2007-10-22 18:54:41]
Nem tudom, hányszor írtuk már le ezeken a fórumokon, de ha kell, megismételjük bármennyiszer, hogy a Momus Café nem akar konkurálni más (zenei) orgánumok zenekritikai rovataival. Mi deklaráltan nem profi zenekritikusok vagyunk, és nem is akarunk annak látszani, mi több, ezen nem szeretnénk változtatni a jövőben sem. Következésképpen a koncertbeszámolóink sem olyan nézőpontból íródnak, mint egy zenetudományi szakot végzett recenzoré.

60 oberon 2007-10-22 20:15:53 [Válasz erre: 58 WarteNur 2007-10-22 19:59:28]
Erre egy film egyik jelenetével tudnék válaszolni: egy fiatal fekete srác a börtönben felébredve azt mondja a cellatársainak: Képzeljétek, álmomban fehér voltam, és állandóan 1-3-ra tapsoltam. Szörnyű volt! Szóval valahogy így van. De, hogy a témát is érintsem, a különböző fajta emberek hangadó szervei is különbözőek, így egy koreai, vagy egy fekete sosem fog ugyanúgy énekelni, mint egy fehér, ahogy mi sem tudjuk utánozni pl. a fekete jazzénekeseket. Olyan hangzást, mint a Take Six, vagy az Earth Wind and Fire.

59 macskás 2007-10-22 20:15:01 [Válasz erre: 56 -zéta- 2007-10-22 19:00:04]
Az egészben csak a lényeg van:), nem én hoztam fel a témát, hogy magyarázkodjam is:) m

58 WarteNur 2007-10-22 19:59:28 [Válasz erre: 54 nyunyi 2007-10-22 18:20:13]
Szerinted egy ázsiai, afrikai, vagy új-zélandi művész milyen muzikalitással születik? Európaival, vagy a saját országabélivel. Milyen zenére van veleszületett érzéke? Aztán mégis \"európai\" zenekultúrát tanul, és sokszor jól is csinálják. Hogy is van ez? Én tudom, de vajjon Te hogy látod?

57 nyunyi 2007-10-22 19:41:59 [Válasz erre: 56 -zéta- 2007-10-22 19:00:04]
Igaza is lesz Sestonak,valójában a hangról akartam írni, és végül írásom vége arról is szólt, csak \"útközben\" megakadt a szemem a kritikusokról szóló kitérőn.

56 -zéta- 2007-10-22 19:00:04 [Válasz erre: 55 macskás 2007-10-22 18:54:41]
Az utolsó mondatodban van a lényeg: jó stílusban, ami külön képzettséget kíván. A zenekritika egy külön műfaj, amit nem tanítanak sehol sem. Valahogy kiválasztódik az illető (jó esetben írásra alkalmas zenész), s beindul a verkli. De Sesto el fog hajtani minket ezzel a témával innen és igaza lesz.

55 macskás 2007-10-22 18:54:41 [Válasz erre: 54 nyunyi 2007-10-22 18:20:13]
Valóban sajnálatos, hogy a zenekritikákat nagyrészt hozzá nem értő emberek írják (pl. Fáy, Metz, a két fő hozzá-nem-értő és hosszan lehet sorolni). Az is igaz, hogy nem a kritikáról szól a dolog, hanem keletkezés, a cikkírónak a műhöz való hozzáállásáról, a közönségről, köhögés, hosztesszek stb. A Momuson is fehér hollónak számít a tárgyilagos és részletes kritika. De legalább van. Mármint kritika. Ha valóban képzett zenészek írnák - jó stílusban, ami külön képzettséget kíván - a kritikákat, előrébb lennének a zenészek és a közönség is.

54 nyunyi 2007-10-22 18:20:13 [Válasz erre: 36 WarteNur 2007-10-22 09:41:59]
Elég szomorú, hogy a Fáytól tanul bárki is, attól az embertől, aki ezt le merte írni: \"Carreras soha nem volt nagy muzsikus, se nagy színész, sem gyújtó hatású személyiség, csak szép hang, bámulatosan elegáns profil, és valami furcsa érzékenység, sérülékenység, lefegyverző védtelenség.\" És itt főleg a \"soha nem volt muzsikus\" kiszólás a szörnyű! Akinek nincs füle, és teljes mértékben érzéketlen a zene és a művészetek iránt, az minek ír kritikát?! Az előzőekben írsz a HANG - ról. Nem mindenben értek Veled egyet: \" a muzikalitás tanulható\" Ha a \"zenei érzék, tehetség\" értelmére gondolsz, nincs igazad. Azzal ugyanúgy születni kell, mint a HANG - gal. És teljesen mindegy, hogy az ember mivel muzsikál - a hangszerével, amit a kezében tart, vagy a hangszerével, ami a torkában van - értelme a zenélésnek csak tehetség és érzék birtokában van.

53 tukán 2007-10-22 18:06:18 [Válasz erre: 52 Sesto 2007-10-22 17:51:03]
Igen éppen ideje volt ezt a fórumot megnyitni, SZÓRA érdemes dolgokról írni, beszélni, vitázni..! KÖSZÖNJÜK SESTO!!!!!!!!!!!!!

52 Sesto 2007-10-22 17:51:03 [Válasz erre: 51 WarteNur 2007-10-22 17:49:23]
....éppen ideje!

51 WarteNur 2007-10-22 17:49:23 [Válasz erre: 50 Sesto 2007-10-22 17:45:54]
Ahogy elnézem, eddig nem sokaknak volt kedve emberi hangról csevegni. Persze ez változhat, én a magam részéről asszem befejeztem az offolást.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.