vissza a cimoldalra
2019-12-09
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11455)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (1526)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3531)
Pantheon (2459)
Kolonits Klára (1153)
Franz Schmidt (3474)
Kedvenc magyar operaelőadók (1150)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62004)
Opernglas, avagy operai távcső... (20365)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2980)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1819)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4623)
Cziffra György (110)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (118)
Lisztről emelkedetten (980)
Verdi-felvételek (552)
Élő közvetítések (8271)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

199   Búbánat • előzmény198 2018-05-07 13:03:49

Peter Iljics Csajkovszkij

1840-1893

 

Új Szó, 1950. május 7.


Lelkem egész erejével kívánom, hogy muzsikám széles körben terjedjen el s egyre szaporodjék azok száma, akik szeretik, akik örömet, támaszt találnak benne. Munkámnak ez a legkomolyabb célja" írta egyik levelében 1880-ban az akkor negyvenéves Csajkovszkij, akinek ma ünnepeljük születése 110-ik évfordulóját.

Mégis a századforduló reakciós zeneesztétikája kimondta róla, hogy a „főúri szalonok muzsikusa" volt, zenéjét „az orosz nemesség életéről, számukra komponálta."

Aki azonban elmélyül zenéjének gazdag világában, meg kell, hogy hallja a nagy orosz komponista élettől duzzadó optimizmusát, mérhetetlen szabadságvágyát. Éppen azért művészete ma előbb, mint valaha, muzsikája széles körben elterjedt, szélesebben, mint ahogy Csajkovszkij valaha is álmodta. Nemcsak hazájában, a Szovjetunióban szeretik rendkívül a zenéjét, ápolják mint a klasszikus hagyomány legjavát, — népszerűsége nőttön nő szerte a világonÍrja róla Lózsy János, életművének kitűnő magyar ismerője.
Csajkovszkij, ellentétben a világ számos más zenészével, nem volt csodagyermek. Mindamellett tagadhatatlanul kedvező hatással voltak rá azok a zeneórák, amelyeket anyja adott neki. Csajkovszkij imádta édesanyját és saját szavai szerint anyja „egy keveset tudott zongorázni és nagyon kedvesen énekelt".

Az első kísérletek után az apa megkérdezte Kündinger akkori kiváló zenepedagógust, tehetségesnek tartja-e fiát? A válasz leverő volt. Kündinger tehetségtelennek tartotta tanítványát. A húszéves Csajkovszkij, aki közben befejezte jogi tanulmányait és a minisztériumban kapott állást, még messze volt attól, hogy hivatásszerűen foglalkozzék a zenével. Csak 1862-ben lesz a pétervári zeneakadémia hallgatója és ekkor végleg elhatározza, hogy a zenének szenteli életét.

A világ zenetörténelmében kevés lángész van, akinek tehetsége úgyszólván a zenei alkotás minden formájában egyforma erővel megnyilvánul. Közéjük tartozik Csajkovszkij is. „Csajkovszkij alkotása nagyon sokoldalú, épp olyan egyetemes és mindent magábaölelő, mint Mozart és Beethoven alkotása. Állandóan változtatja jellegét, egyszer lírikus, másszor epikus és dramatikus, művei tartalma szerint", mondja róla R. Glinka, a múlt század nagy orosz zenetudósa.

Meghatva állunk a nagy művész hagyatéka előtt. Milyen óriási fejlődés, a művészi érdeklődések mily bősége! Megvan itt minden — az orosz népdaloktól („A réten egy nyírfa állt") a IV. szimfóniáig, az ezer tűztől ragyogó „Nápolyi dalig", az „Olasz capriccio"-ig
s a tragikus románcig, amelyet Szirokowli versére írt.

Csajkovszkij több mint száz dal zseniális szerzője. Lermontov, A. K. Tolstoj, Tjutcsev, Polonszky, Majkov, Plescsejev és más orosz költök szavaira írt dalai és románcai az orosz zene igazgyöngyei.
Csajkovszkij egyformán nagy a szimfonikus és kamarazenében s egyúttal zseniális operaszerző is. Igazi alkotó művész volt, aki örökké lázasan kereste a művészi előbbrejutást, akit szüntelenül hajtott az a belső kényszer, hogy új és újabb, tökéletesnél tökéletesebb műveket alkosson. Művészetének főforrása az orosz népdalok végtelen óceánja. A nemzeti szellem és színezet teljessége csak olyan művész számára hozzáférhető, aki a népi alkotás minden eszközét uralja, aki mintegy magában összpontosítja annak a nemzetnek minden tipikus vonását, amelyhez tartozik. Csajkovszkij e tulajdonságainál fogva igazi népi költő, a szó legnemesebb értelmében.

Legzseniálisabb három operáját, az Eugen Onyegint, a Pique Damet és a Mazeppát a legnagyobb orosz költőnek, Puskinnak szövegeire írta. Puskin az egykorú orosz irodalmi nyelv atyja s  megalapítója volt  s az orosz emberek egész nemzedékének vezetője és tanítója. A legnagyobb nemzeti költő. Az ő költészetében zseniális teljességgel nyilatkoztak meg az orosz nyelv sajátosságai, belső zeneisége, amelyek Csajkovszkijban halhatatlan zenei interpretálóra találtak.

Csajkovszkij mindenkinél jobban elő tudta varázsolni ezt a zenét Puskin verseiből és költői gondolataiból. Csajkovszkij szavai szerintPuskin a zseniális tehetség erejével gyakran a zene végtelen birodalmába tér. Magában a verssorban, az ő hangsoraiban van valami, ami a lélek legmélyéig hat. S ez a valami éppen a zene."

Csajkovszkij az operát tartotta a zenei alkotás legfontosabb fajtájának. „Az opera, éppen az opera írtaközelebb hoz a néphez s megközelíthetővé teszi a zenét a nyilvánosság számára s nemcsak szűk körök birtokává, hanem — kedvező körülmények között — az egész nemzet kincsévé."

Más helyütt Csajkovszkij ezt mondja: „Az operának az az előnye, hogy lehetővé teszi, hogy zenei nyelven szóljanak széles rétegekhez."  Ezek a kijelentések bizonyítják Csajkovszkij törekvését, amely a művészet demokratizálására irányul.
S ebben rejlik annak a hatalmas befolyásnak oka, amellyel Csajkovszkij hatott és hat a szovjet szerzőkre. A kedvező körülmények, amelyekről Csajkovszkij ír s amelyek a zenét az egész nép tulajdonává teszik, megvannak a Szovjetúnióban. Csajkovszkij a 200 milliós szovjet nemzetek egyik legkedvesebb szerzője és zenéje nemcsak a hangversenyek és színházi műsorok jelentős részét képezi, hanem a szovjet emberek otthoni életében is szerepet játszik.

Ahogy ma egy operaház műsora Verdi halhatatlan daljátékai nélkül elképzelhetetlen, úgy hiányos volna a műsor Csajkovszkij operái s balettjei, a Hattyúk tava, a Rómeó és Júlia, az Aurora násza vagy legcsodásabb balettje, a Diótörő nélkül.

Nemzetközi jelentőségének „titka" abban rejlik, hogy nemzeti géniusz volt, hogy zenéjében az orosz nemzet hatalmas hangja zeng. S éppen ez a „titka" az olyan nemzetközi géniuszoknak is, mint amilyenek Chopin vagy Liszt voltak, ezek a valóban nagy művészek, akik az emberiségnek nemzetük örömét, bánatát, fájdalmát s lelkességét tolmácsolják, s akiket ezért hallgatnak és értenek meg ma is, s akik ezért váltak halhatatlanná.

Csajkovszkij gyakran járt külföldön s mihelyt elhagyta szülőföldjét, mindig a honvágy marcangolta. Svájcban ezt jegyezte fel útinaplójába:
Oh, szeretett hazám, százszorta szebb és kiesebb vagy ezeknél a hegyóriásoknál, amelyek voltaképpen csak a földkéreg megkövesedett vonaglásai!"

S New Yorkban 1891 áprilisában, két esztendővel halála előtt, szállodai szobájában rögzíti le az imént távozott orosz vendégével folytatott beszélgetéséből ezt a próféciának beillő mondatot:

„Oroszországot csupán a despotizmus gátolja abban, hogy az emberiség élére álljon."

Ez a mondás mélyen jellemzi Csajkovszkijt, a nemzeti irányú, ma már klasszikussá vált zeneköltészet legkiemelkedőbb alakját.

198   Ardelao 2018-05-07 11:24:45

Képtalálat a következőre: „Csajkovszkij”

178 évvel ezelőtt született, ezen a napon Pjotr Iljics Csajkovszkij, a nagy romantikus orosz zeneszerző.

(1840.május 7. – 1893. november 6.)

Rá emlékezve idézem az alábbiakat:

"Kitűnően sikerült a Filharmonikusok Csajkovszkij-emlékhangversenye

Pécs, 1940. február 26.

— A nagy orosz zenei mesemondó születésének 100 éves jubileumát ülte meg hétfőn este a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete igen választékos műsor keretében, előkelő közönség jelenlétében a pécsi Nemzeti Színházban.

A hangversenyt megtisztelte megjelenésével József Ferenc királyi herceg és Anna királyi hercegasszony. A közönség soraiban ott láttuk Blaskovich Iván dr., és Nikolits Mihály főispánokat, Vinkler János dr. egyetemi rektort, vitéz Horvát István dr. alispánt, Esztergár Lajos dr., b. polgármestert és másokat. Az ünnepi hangulatot még fokozta az a tény, hogy a hangverseny jövedelmét a Pécsett felállítandó Vöröskereszt kórház javára ajánlották fel. Íme, így kapcsolódik a zene — a magasabb-rendű ember zenei tápláléka — az emberiség testi fájdalmainak enyhítésére, felüdít testet-lelket.

A hangverseny műsora tényleg felüdítette a hangversenyre egybesereglett szépszámú közönséget és a kitűnő együttes felejthetetlen órákat szerzett. Tökéletes képet kaptunk Csajkovszkijról Gálos László dr. teológiai tanár lebilincselő előadásában. Emelkedett szellemű megemlékezése, kedvesen finom hasonlatai elérték céljukat, mindenki szívesen emlékezett vissza Csajkovszkij Péterre, a legoroszabb zeneszerzőre.

A zenekar az „1812”-vel kezdte, melyet a nagy orosz, «Ünnepi nyitány»- nak nevezett. Napoleon orosz hadjáratát festi benne, s az orosz nép győzelmét. Az elejétől végéig ragyogó pátoszú nyitány életteli előadásban hangzott el a zenekarból, Várhalmi Oszkár* nagyszerű értelmezését dicsérve. Megkapóan szépen hangzott a mély vonósok ájtatos témája; Largóban, teljes egészében bontakozott ki a mű az Allegro giustóban ahol a francia és az orosz téma küzdött a diadalért és mámoros lendületű volt a befejezés.

Csajkovszkij szelleme és realitása az elmúlt száz év alatt meghódította az egész világot: Az orosz Beethoven nyugatias rafinériája és keleties színpompája nemcsak a zenehallgatók kedvence lett, hanem olyaz új irányú zenetitánokra is lenyűgözően hatott, mint amilyen pl. Stravinsky, aki világhírű Divertimentóját ezzel az alcímmel adta ki: „Csajkovszkij muzsikájától ihletve.”

Csajkovszkij legnépszerűbb műveinek egyike, két koncertje: a b-moll zongoraverseny — melyet évekkel ezelőtt szintén hallhattunk — és a mai műsoron szereplő d-dúr hegedűverseny. A koncert hegedűszólamát Zöldy Sándor,* az igen tehetséges és nagy jövőjű fiatal hegedűművész játszotta mesterien. Az egykori kritika többek között „leküzdhetetlen nehézségűnek” jelezte a művet, amit Zöldy hegedűművész játszi könnyedséggel győzött. A derűs első tétel után bensőségesen szép volt a Canzonetta és magával ragadó a szilaj a záró tétel.

A kitűnő hegedűművész elragadóan szép tónusa, meleg hangszínei (Canzonetta) és nem utolsó sorban technikai fölénye — az épen gyöngyöző kadenciák — kecsesen könnyed vonókezelése tökéletes zenei élménnyé tette a hegedűversenyt. A zenekar igen finoman és alkalmazkodva kísért. Várhalmi karnagy biztos kézben tartotta az együttest.

A műsor utolsó száma az V. szimfónia (e-moll), az esztétikusok szerint Csajkovszkij legjobb szimfóniája. A bevezetésben fellépő téma átvonul mind a négy tételen, de minden alkalommal másként lép fel: komoran, vidáman, diadalmasan. Úgy, hogy hajlanunk kell azon fel-fogás felé, mely szerint az e-moll szimfónia tulajdonképpen a nagy orosz mester zenei portréja.

Várhalmi karnagy széles skálájú zenei intelligenciája megkapó színekkel hozta ki a partitúra elrejtett szépségeit.

A hangverseny — Csajkovszkij csillogó, színpompás muzsikáját adva — méltán sorakozik a Zenekedvelők Egyesületének legsikerültebb hangversenyei közé. Ma este a zenekar oly tökéletesen és szépen szólt, hogy őszinte elismerés illeti a Zenekedvelők Egyesületét, de különösen a mai diadalmas hangverseny névtelen hőseit, a Magyar királyi Béla király 8. honvéd gyalogezred zenekarának tagjait.  

A hangversenyt Várhalmi Oszkár hadtest-karnagy állította össze és vezényelte gondos kidolgozásban. Amit még ezen-felül is adott az egyéni karmesteri tehetségének válik dicséretére. Tempói mindig indokoltak és magával ragadóak. Dinamikája egészséges. Felfogása szerencsés. Az egész hangverseny sikere az ő zenei marsallbotjának köszönhető.

A. L.

DUNÁNTÚL, 1940. február 25. (30. Évfolyam, 46. szám)

 

*Várhalmi (Weigele) Oszkár (1890-1974), karmester, zeneszerző

*Zöldy Sándor (1919 vagy 1920 – 2001), hegedűművész, a Végh Sándor vonósnégyes egykori tagja.

[Megj. A.]

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Pro Musica Leánykar (karigazgató: Szabó Dénes)
Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium növendékei
Vezényel: Antal Mátyás
Műsorvezető: Becze Szilvia
"Magyar Karácsony" - Szokolay Sándor művei
A Szokolay InspirArt – SZIA 2019 zeneszerzőverseny díjnyertes művei
SZOKOLAY: Magyar Karácsony – magyar karácsonyi énekek és népi betlehemesek
SZOKOLAY: Mohácsi Betlehemes – népdalkantáta nőikarra és zenekarra

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Balogh Eszter (mezzoszoprán), Varga Oszkár, Osztrosits Eszter (hegedű), Kurgyis András (brácsa), Matuska Flóra (cselló), Radnóti Róza (zongora)
"A tehetség kötelez"
Mendelssohn-est
MENDELSSOHN: Három dal, op. 84 – 2. Herbstlied
MENDELSSOHN: Hat dal, op. 71 - 5. Auf der Wanderschaft, 6. Nachtlied
MENDELSSOHN: 1. (d-moll) zongoratrió, op. 49
MENDELSSOHN: Hat dal, op.57 - 5. Venetianisches Gondellied
MENDELSSOHN: Hat dal, op. 86 – 5. Der Mond
MENDELSSOHN: Hat dal, op. 34 – 6. Reiselied
MENDELSSOHN: 6. (f-moll) vonósnégyes, op. 80
21:00 "Kóda" Beszélgetés az előadókkal

19:35 : Budapest
Erkel Színház

Komlósi 35
Jubileumi gálaest
19:00 : Debrecen
Csokonai Színház

MOZART: Szöktetés a szerájból
A mai nap
történt:
1905 • A Salome bemutatója (Drezda)
született:
1915 • Elisabeth Schwarzkopf, énekes († 2006)
1934 • Kun Zsuzsa, balettművész
1967 • Joshua Bell, hegedűs