vissza a cimoldalra
2019-10-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10331)
Erkel Ferenc (1066)
Kimernya? (3253)
Jonas Kaufmann (2416)
Lisztről emelkedetten (965)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3456)
Élő közvetítések (8202)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4401)
Balett-, és Táncművészet (5897)
Amatőrtől a Zenetudósig... (avagy, ki ért jobban a Muzsikához?) (275)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1780)
Franz Schmidt (3436)
Polgár László (268)
Pantheon (2432)
A nap képe (2162)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4587)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

601   Búbánat • előzmény600 2017-12-25 21:45:19

A Hét – 1993. augusztus 27. (35. szám)

A Lehár villa

(…messze megyek édes rózsám, tetőled)


„Gyorsan folyik a Traun folyó vize Bad Ischl városkán át, nem is sejtve, hogy partjának egy helyén megállt az élet. Ezen a parton — amelyet Lehár rakpartnak hívnak — áll egy kétemeletes sárga színű villa: a Lehár villa. Természetesen Lehár Ferenc villája. Régen vágytam, hogy egyszer lerójam tiszteletemet e világhírű magyar operettkomponista emléke előtt, aki 1870- ben Komáromban született, és Ischlben 1948-ban hagyta el a melódiák földi világát. Komáromtól Losoncon, Polán, Bécsen át követtem működési helyeit, s nem nyugodtam addig, amíg az ő legkedvesebb fészkébe, Bad Ischlbe el nem jutottam. Ő mondta, hogy a legszebb zenei ötleteit itt nyerte  a csendes kis fürdővárosban az Alpok hegyei között. Császárvárosnak is nevezik, ugyanis a Traun folyó másik oldalán épp a villával szemben van Ferenc József és "Sissi" Austria nevű villája, ahol annak idején eljegyzésüket tartották.

Hölgyvezetőnk sorjában megmutatja a szobákat, aprólékosan megmagyarázza a képek, műkincsek eredetét, jelentőségét. A vásárolt műkincseket Lehár nagy műértéssel válogatta, vagy pedig tisztelőitől kapta: Amerikától Kínáig. Kínától apró porcelánbabákat kapott, emlékezve ezzel A mosoly országa kínai jelenetében szereplő táncosokra. Amerling, Daffinger, Canon, van Dyck, valamint az operettjeiben szereplő énekesek fényképei díszítik a falakat. Magyar énekesnők fotóit is felfedeztem köztük. Az egyiken dedikációként egy sor kottát írt Lehár, alája pedig a következő szöveget: "... messze megyek édes rózsám tetőled."  Ez töredék a "Messze a nagy erdő" című dalból, amelyet Fedák Sárinak írt "tisztelete jeléül". Bizony, messzire került Komáromtól, de mint életrajzában írta: megmaradt magyarnak. A falon függő fényképét is így írta alá: Lehár F.
Bécsben egyszer Sophie kisasszonynak meglazult a korcsolyája — ki tudja, véletlenül-e —, s az őt követő Ferenc készséggel csatolta vissza a cipőjére. Természetesen Sophie nem volt hálátlan: a felesége lett. Apuka pedig szöveget írt vejének, aki sikerrel zenésítette meg, s az elindult világhódító útjára. Egymás után komponálta szebbnél szebb operettjeit, keringőit. Pedig amikor Bécsben elnyerte a Theater an der Wien karnagyi állását, a zsűri elnöke felhívta figyelmét, hogy hagyjon fel azokkal a bizonyos keringőivel, mert az nem a legjobb oldala. Így aztán csak azért is megszületett az "Arany és ezüst", meg a többi csodás keringő. 1905-ben a "Víg özveggyel" az élvonalba tört, s megcáfolta azt a hiedelmet, hogy az operett műfaja hanyatlóban van.

Egy intarziás asztalon fekszik üveg alatt a "Mosoly országa" első nyomtatott példánya. A német szöveg fölé pirossal beírva az angol szöveg. Az eredeti kézirat Londonban van. Ott halt meg operettjeinek híres énekese: Richard Tauber. Ma egymás mellett nyugszanak a Bad lschl-i temetőben.
A második világháború után a mester Svájcban tartózkodott, ahol felesége 1947-ben elhunyt. Ő hazajött Ischlbe, ahol díszpolgárrá választották. 1948- ban meghalt. A temető a villától alig 5 percre van. Kimentem. Megtaláltam a síremlékét. A magas fekete svédmárvány felirata: Familie LEHAR. Az előtérben egy nemrég kötött szalmavirág- koszorú fekszik. A szalagon felirat: "Lehár Ferenc emlékére Komárom városa."

Kié volt Lehár? Mindenkié. Magáénak vallja magyar, német, szláv, olasz, mert muzsikája sokgyökerű. Örökzöld melódiáiban a hallgató saját érzéseit ismeri fel. Rajongói pedig jönnek, jönnek, hogy leróják tiszteletüket a zene géniusza előtt."
/SZABÓ ZOLTÁN/

600   Ardelao 2017-12-25 00:51:47

 

LEHÁR FERENC VILLÁJÁBAN


Salzburgtól keletre, túl a Wolfgang-tavon, túl a Strobl nevű kisvároson, ahol 1945-ben, a béke első napjaiban Theo Lingent, a tüneményes filmkomikust választották polgármesternek; és még azon is túl, Bad lschlben, májusi szombat délután, vagyunk nyolcan-tizen, osztrákok, németek, belgák, magyarok, várjuk a cicerónét, hogy végigvezessen minket a múzeumházzá lett Lehár-villán. A ház kétemeletes, itt áll a sebes sodrású Traun folyó partján, küllemével a század- fordulót idézi.

A vezető késik. A pénztárban addig megvásárolhatjuk P. H. professzor kis brossúráját; benne németül, angolul és franciául a szerző Lehár-impressziói, amelyeket a Bad Ischl-i múzeumház meglátogatás közben szerzett.

Egy pillanatig belgának képzelem magam, beleolvasok a szövegbe, hogy megtudjam, milyen nemzetiségű volt Lehár Ferenc. (Ahogyan Bizet francia, Verdi olasz, Wagner német, Muszorgszkij orosz, Britten angol. ..) „Lehár naquit le 30 avril 1870 a Komorn en Slovaquie” ..

Nem, bárhogyan bogarászom is végig a szöveget (ha franciául, ha németül, ha angolul), nem tudhatni meg, hogy Lehár Ferenc zeneszerző: magyar. Ez a melléknév a hajdani monarchia második jelzőjeként sem szerepel a szövegben.
Tehát „Szlovákiában született,” írja a füzet szerzője; később a Lehár-keringők „bizonyos szláv elégiájáról” szól.

De megérkezett a vezető, elindulunk a földszint és a két emelet rengeteg értékkel zsúfolt szobáin át. Antik bútorok, festmények, szobrok, kristályok, porcelánok, gobelinek, szőnyegek, fényképek és emléktárgyak között.
Nekem (mert már nem belga vagyok!) az tűnik fel, hogy a lépcsőházban, a falon több tucatnyi, egyöntetűen bekeretezett, jobbára azonos nagyságú, egyszínű metszet függ: valamennyi valamelyik híres magyar történelmi festményről készült, Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Székely Bertalan és mások műveiről. Vajk megkeresztelése ugyanúgy itt van, mint az Egri nők, mint Hunyadi László siratása vagy Zrínyi Miklós kirohanása.

Örülök a herendi vázának is, amelyet Lehár a Budapesti Filharmóniai Társaságtól kapott ajándékba. A gyönyörű egyedi darab a zeneszerző nevezetes operettfiguráit ábrázolja, színes égetéssel a fehér alapon.
Nekem itt és most a meleg ajánlású Puccini-fénykép is többet mond talán, mint másnak. Láttam a párját Torre del Lagóban, a Puccini-villában, a zongora tetején: a Puccininak dedikált, bekeretezett Lehár-fényképet. Most és itt is kiderül, mennyire becsülte az olasz operakomponista a magyar operett-szerzőt, mennyire tudta, hogy az a maga útján jár, s korántsem foglalkozik „Puccini- dallamok felhígításával,” ahogy ezt egyesek felületesen, de oly szívesen állítják.

Járunk a házban, hallgatjuk a cicerone tájékozott, kellemes, néha derűs, néha meghatott közléseit, várjuk, lesz-e szó Lehár magyarságáról. Nem, erről nincs szó.

A vezetés befejeztekor, megköszönvén a szívességet, lassú és nyilván kifogásolható németséggel szólalok meg:

— Szeretnék hozzáfűzni valamit az elhangzottakhoz. Azt, hogy ki milyen nemzetiségű, nem az dönti el, hol született, vagy mi a vezetékneve. Az ilyesmi: választás kérdése. Lehár Ferencről meg kell mondanunk, hogy — magyar zeneszerző. Nem azért, mert szülővárosa 1870-ben Magyarországhoz tartozott. Nem is azért, mert mi magyarok annak tekintjük. Nem! Ö vallotta magát mindig magyarnak. Szóban és írásban, a legnehezebb időkben is. Például 1942 őszén-telén, amikor hosszú időt töltött Budapesten, hogy a Magyar Operaháznak elkészítse a Cigányszerelem dallamvilágiból komponált operáját, «A garabonciást.» Ez a mű, amely 1943 februárjában került a közönség elé, az 1848—49-es magyar szabadságharcból merítette tárgyát. Lehár Ferenc akkor így, ezzel a történelmi színjátékkal tett hitet magyarsága és a szabadság gondolata mellett. A második világháború után pedig, mihelyt lehetett, jelentkezett a magyar külképviseletnél, hogy magyar útlevelét meghosszabbítsa.

Kérem önt, ezután erről is ejtsen szót a múzeum látogatói előtt. ...
 

Vezetőnk gondosan följegyezte az adatokat, és megígérte, hogy ezentúl ezekről is beszélni fog.

Valamivel később, a festői helyen fekvő Bad Ischl-i temetőben. Lehár Ferenc kriptája előtt, az első sorban Richard Taubernek, a kiváló tenoristának sírja. Tauber volt a főszereplője több Lehár-premiernek. Mind a ketten ugyanabban az évben hunytak el: Tauber 1948. január 8-án, Lehár október 24-én.

Bad Ischl, július.
Nem messze a Lehár-villától, a Lehár-Stüberl étterem művész-szobájában életnagyságú képek: Richard Tauber, Helge Rosvaenge, Elfte Mayerhofer, Lotte Rysanak fotója mellett ott van Tiboldi Máriáé is. A Fővárosi Operettszínház primadonnája szeptember 5-ig tizenkétszer lép föl a Cigányszerelem című Lehár-operett- ben, a Bad Ischl-i Kurhaus színpadán.

 

A Salzkammergut-Zeitung július 16-i számában megjelent kritika már tájékozottabb, mint a Lehár-villa ciceronéja: arról is tud, hogy: „a Cigány szerelemből, Innocent-Vincze Ernő szövegkönyvére készítette Lehár Ferenc  «A garabonciást» a mester tehát operabemutató ünnepeltje lehetett hetvenhárom éves korában.”
 

Az előadás műsorfüzete azt is közli, hogy a zeneszerző édesanyja — magyar. ..
 

(déel)

FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1981.szeptember 19. (25. Évfolyam, 38. szám)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Fülei Balázs (zongora)
"Liszt Születésnap Matinékoncert"
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio
LISZT: Két legenda – 1. Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál, 2. Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár
LISZT: Két koncertetűd – 1. Erdőzsongás, 2. Manók tánca
LISZT: Tizenkét Schubert-dal – 9. Ständchen (Szerenád)
LISZT: Die Loreley
LISZT: Velence és Nápoly – 1. Gondoliera, 2. Canzone, 3. Tarantella

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Klavierduo Soós-Haag
"Liszt Születésnap Délutáni Koncert"
LISZT: Karácsonyfa (négykezes változat)
LISZT: h-moll szonáta (Camille Saint-Saëns kétzongorás átirata)

16:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

IX. Országos Gitárverseny Leo Brouwer, kubai zeneszerző 80. születésnapjára - a verseny győzteseinek gálakoncertje
Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Farkas Judit (szoprán), Olgyay Gergő (gitár), Kéry Tamás (zongora)
"Hangulatkoncert"
MOZART: Così fan tutte - „Come scoglio...” (Fiordiligi áriája az I. felvonásból)
PONCE: Diferencias sobre la folía de España y fuga - részletek
VERDI: Luisa Miller - „Tu puniscimi, o Signore...” (Luisa áriája a II. felvonásból)
PONCHIELLI: La Gioconda - „Suicidio!” (Gioconda áriája a IV. felvonásból)
J.S. BACH: c-moll szvit - Sarabande, BWV 997
PUCCINI: Turandot - „Tu che di gel sei cinta...” (Liù áriája a III. felvonásból)
WAGNER: Tannhäuser - „Dich, teure Halle, grüss' ich wieder” (Erzsébet csarnokáriája a II. felvonásból)
FARKAS: Gitár-dalok Dsida Jenő verseire
GARCÍA LORCA: Canciones españolas antiguas - 1. Anda, jaleo, 7. El Café de Chinitas

17:00 : Budapest
Kelenföldi református templom

Finta Gergely (orgona)
Igét hirdet: Nt. Takaró János lelkipásztor
Johann Sebastian Bach orgonaművek
Kelenföldi Barokk Esték 200. hangversenye

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Palojtay János (zongora)
JANÁČEK: Benőtt ösvényen - I. kötet
BARTÓK: Szonatina, BB 69
BARTÓK: 3 rondó népi dallamokra, BB 92
DEBUSSY: Prelűdök I. kötet - válogatás: La cathédrale engloutie, Les Collines d'Anacapri, Les pas sur la neige, La danse de Puck, Minstrels
BARTÓK: 3 darab a Mikrokozmosz 6. kötetéből: Mese a kis légyről, Kis másod- és nagy hetedhangközök, Ostinato, BB 105
BARTÓK: Szabadban, BB 89

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Lajkó István (zongora)
"Liszt Születésnap Esti Koncert"
SCHUBERT: 19. (c-moll) zongoraszonáta, D. 958
LISZT: Les adieux. Rêverie sur un motif de l’opéra de Charles Gounod: Roméo et Juliette
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 2. Il penseroso
LISZT: Tarentelle de Dargomijski
LISZT: Velence és Nápoly – 1. Gondoliera, 2. Canzone, 3. Tarantella

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Karosi Júlia Quartet:
Karosi Júlia (ének), Tálas Áron (zongora), Bögöthy Ádám (nagybőgő), Varga Bendegúz (dob)
RTQ vonósnégyes:
Bujtor Balázs, Kovács Erika (hegedű), Hundt Boglárka (brácsa), Gál Béla (cselló)
Hangszerelések: Fenyvesi Márton (Gershwin-dalok) és Szabó Illés (Cole Porter-dalok)
"Jazz itt!"
PORTER: I love Paris
PORTER: You’d Be So Nice to Come Home To
PORTER: I’ve Got You Under My Skin
PORTER: Just One of Those Things
GERSHWIN: 2. (cisz-moll) prelűd
GERSHWIN: Do it Again
GERSHWIN: He Loves and She Loves
PORTER: It's All Right with Me
PORTER: Love for Sale
PORTER: What Is This Thing Called Love?
GERSHWIN: Porgy és Bess – Summertime
GERSHWIN: I Got Rhythm
PORTER: Ev'ry Time We Say Goodbye
PORTER: Night and Day
GERSHWIN: Bidin’n My Time (Várhatok még)

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály templom

"Organ & Choir"

19:30 : Budapest
Erkel Színház

ERKEL: Erzsébet (II. felvonás)
Koncertszerű előadás magyar nyelven, magyar és angol felirattal
Műismertető, hangverseny és lemezfelvétel

20:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
vez.: Deák András
"Budapest Gálakoncert"
15:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

PUCCINI: A köpeny / Gianni Schicchi

18:00 : Pécs
Kodály Központ

Mayu Kishima (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
"Virtus & eksztázis"
HAYDN: E-dúr szimfónia, Hob. I:12
LALO: Spanyol szimfónia, op. 21
SZKRJABIN: Az eksztázis költeménye, op. 54

19:00 : Győr
Richter terem

Maxim Vengerov (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"A tánc apoteózisa"
RAVEL: La Valse
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
RAVEL: Tzigane
R. STRAUSS: A rózsalovag – szvit

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Kaneko Miyuji (zongora)
Gödöllői Szimfonikus zenekar
"Liszt Fesztivál"
LISZT: A-dúr és Esz-dúr zongoraverseny
LISZT: Haláltánc
AKUTAGAWA: Trinità Sinfonica
A mai nap
történt:
1845 • A Tannhäuser bemutatója (Drezda)
született:
1913 • Forrai Miklós, karmester, karnagy, zenetanár († 1998)
1916 • Emil Gilelsz, zongorista († 1985)
elhunyt:
1987 • Jacqueline Du Pré, csellista (sz. 1945)