Bejelentkezés Regisztráció

Kodály Zoltán


343 Búbánat 2017-10-24 12:29:44

Bartók Rádióban ma este

19.35 – kb. 22.00 A Magyar Állami Énekkar hangversenye


Kapcsoljuk a Pécsi Bazilikát Ünnepi hangverseny a Kodály Év alkalmából

 Km. a Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Énekkara,

a Pécsi Bazilika Mozart Kórusa (művészeti vezető: Szamosi Szabolcs),

a Szent Efrém Férfikar (művészeti vezető: Bubnó Tamás) és

Virágh András Gábor – orgona

1. Virágh András Gábor: Orgonaszvit (2002)

2. Liszt Ferenc: Angelus - imádság az őrangyalokhoz

3. Kodály Zoltán: Missa Brevis

A Missa brevis bámulatos közvetlenséggel reflektál a liturgikus zene évszázados tradícióira, miközben minden pillanata a Kodály-stílus esszenciáját hordozza. A darab Angliában és az Egyesült Államokban is nagy sikert aratott. Egy washingtoni koncert után írta a kritika: „Bizonyos részekben Kodály mint Liszt Ferenc hagyományainak folytatója tűnik fel. Olyan harmóniák hangzanak fel, amelyek a nagy romantikus stílust a legmerészebb disszonanciákkal egyesítik. Bár a mise rövid méretű, mégis számtalan bizonyítékát nyújtja a frissen hangzó melódiák adományának. „

(Forrás: RTV Újság)


342 Búbánat 2017-10-23 13:17:32

Bartók Rádió, este 19.00 - 19.30

Kodály 135

Kodály az Operaszínpadon

Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia

(Ism.: szombat, 9.30)


341 Búbánat 2017-10-18 13:18:59

Ma este fél nyolkor a Zeneakadémia koncertje:

KODÁLY 2017

Rajk Judit és a Budapesti Vonósok - Átformált tradíciók

Kodály: 114. genfi zsoltár

Respighi: G-dúr szvit orgonára és vonósokra

Kodály: Mónár Anna

Kodály- Angerer: Négy népdal a Magyar Népzene sorozatból – Egy kicsi madárka; Tücsöklakodalom; Zöld erdőben; Dudanóta

SZÜNET

Respighi: Trittico Botticelliano – 1. La Primavera (Tavasz)

Kodály: Ádventi ének

Respighi: Trittico Botticelliano – 2. L’Adorazione dei Magi (A bölcsek imádása); 3. La nascita di Venere (Vénusz születése)

Kodály:Kádár Kata

Kodály: Két dal a Székelyfonó című daljátékból – Szomorú fűzfának; Rossz feleség

Rajk Judit (alt)

Pétery Dóra (orgona)

Budapesti Vonósok

A Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének Kórusa

Vezényel: Alessandro Cedron

 


340 Búbánat 2017-10-16 10:08:47

Bartók Rádió, ma este:

19.00-19.30 Kodály 135
X/5. rész - Kodály egyházzenéje

Dalos Annával és Tardy Lászlóval beszélget Déri Balázs.

Szerkesztő: Katona Márta

(Ism. szombat, 9.30) 


339 Búbánat 2017-09-28 23:36:25
[url] http://www.ridikul.hu/2017/09/28/kodaly-nyomaban-orszagos-online-zenei-jatek-indul/; Kodály nyomában: országos online zenei játék indul [/url] írta: Ridikül.hu 2017. szeptember 28. Kodály nyomában címmel szórakoztató, kulturális elemeket tartalmazó országos online zenei játék indul október 2-án. A középpontban a 135 éve született és 50 éve elhunyt zeneszerző öröksége áll. A játék és a hozzá kapcsolódó program 21. századi technikákkal, a fiatalok számára közkedvelt módszertannal közvetít klasszikus és elvárt nemzeti műveltséget, tudásanyagot. Kapcsolódik a kulturális alapellátás elvéhez, hiszen az ország bármely pontjáról és a határon túlról is részt lehet rajta venni – mondta Lőrinczy György, a finanszírozó Nemzeti Kulturális Alap alelnöke a szerdai sajtótájékoztatón az NKA székházában. Az online vetélkedő fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke. A Kodály nyomában című országos játék megvalósítására a kecskeméti Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ az NKA közgyűjteményi és közművelődési kollégiumának közös pályázatán nyert 20 millió forintot. Bak Lajos, a Hírös Agóra ügyvezető igazgatója kiemelte: a játék három fordulójának feladatai Kodály Zoltánt zenekutatói, zenepedagógusi és zeneszerzői tevékenységéhez egyaránt kapcsolódnak. „A játékban egyéni indulók és csapatok is részt vehetnek, a csapatoknál elsősorban a családokban és kisebb közösségekben gondolkodtunk, hiszen ötfős csoportok nevezhetnek két 18 év feletti felnőttel és három 18 év alatti gyermek részvételével. A vetélkedőbe a három forduló bármelyikébe be lehet kapcsolódni” – fűzte hozzá az igazgató. Mint elhangzott, a feladatokkal a szervezők azt kívánják ösztönözni, hogy minél többen megismerjék Kodály Zoltán életét és műveit, és a kodályi örökséget ne csak megőrizzék, de alkotó módon gondolják tovább, így a megismerés által a művek befogadása is könnyebbé váljon. A feladatok a kreativitásra és az alkotómunkára helyezik a hangsúlyt, két fordulóban a játékosoknak maguknak kell valamilyen produktumot létrehozniuk Kodály egy művének felhasználásával. Lehetőség nyílik egy Kodály által gyűjtött népdal feldolgozására egy új szöveg vagy egy új dallam elkészítésével, illusztrációkészítésre egy Kodály által írt gyerekkari műhöz, illetve egy rövid koreográfia megvalósítására a Galántai táncok vagy a Marosszéki táncok kiválasztott részletére. A szervezők szeretnék, hogy minél több olyan átdolgozás szülessen, amelyek a mai modern zenei és táncműfajokat használják. A Kodály nyomában című online játékot kiemelt eseményként kezeli az MTVA. Dér Ágnes, az M5 csatorna igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: folyamatosan beszámolnak a vetélkedő legfontosabb történéseiről, december 16-án, a zeneszerző születésnapján tematikus Kodály-napot tartanak. Hozzátette: egész nap Kodály munkásságával, emlékezéssel, programokkal várják a tévénézőket az M5-ön, tudósítanak az előző napi kecskeméti gáláról, este pedig a Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny döntőjét közvetítik.

338 Búbánat 2017-09-27 13:56:09
Ma esti koncert: 19:00 : Budapest Zeneakadémia, Solti terem Karasszon Eszter (cselló), Pusker Júlia (hegedű), Dani Imre (zongora) KODÁLY: Duó hegedűre és csellóra, Op.7 KODÁLY: Csellószonáta, Op.8 KODÁLY: Adagio

337 Búbánat 2017-09-24 12:58:53
"A Moszkvai Konzervatórium nagytermében az elmúlt héten kétezer néző előtt hangzott fel Kodály Psalmus Hungaricusa. Ilosfalvy Róbertet az Akadémiai Kórus kísérte, amelyet Alekszandr Szvesnyikov vezényelt." • Forrás: Új Ember, 1963-05-12 / 19. szám „Kodály Zoltánt, a moszkvai konzervatórium tiszteletbeli professzorává választotta 81. születésnapja alkalmából, 1963. december 19-én pedig hangversenyt rendeztek tiszteletére, amelyen Ilosfalvy Róbert énekelte a Psalmus Hungaricus tenorszólóját.” • Forrás: Új Ember, 1963-12-29 / 52. szám „Kodály Psalmus Hungaricusának tenorszólóját énekli Ilosfalvy Róbert, az Állami Operaház magánénekese, két New York-i hangversenyén.„ • Forrás: Új Ember, 1966-04-10 / 15. szám

336 Ardelao 2017-09-24 11:19:44
Részletek Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal c. könyvéből: Ferencsik János Kodály Zoltánról a következőket meséli: „[…] Első találkozásunk minden volt, csak kellemes nem. Kéréssel fordultam hozzá, melyet nem teljesített. Ez 1930-ben történt, amikor Bayreuthba készültem korrepetitornak. Néhány ajánló sort kértem tőle Toscaninihoz. Nem adta meg. Tulajdonképpen igaza volt, hiszen nem ismert. Ilyen dolgokban igencsak megmutatkozott az egykori zenedei növendék meg az egykori zeneakadémista megítélése közti különbség. Jó időbe tellett, míg átléphettem a bűvös kört, melyet saját növendékei és a Főiskola vontak Kodály köré. Tulajdonképpen megismerkedésünkre a Székely fonó operaházi bemutatása idején, 1932-ben került sor. A bemutatót Failoni vezényelte, én korrepetáltam. Ez az ismerkedés lett az alapja későbbi, bensőséges kapcsolatunknak, amely barátsággá nem alakulhatott: ahhoz én túl fiatal voltam, ő meg túl nagy ember. De ha barátság nem is: nagyon bensőséges kapcsolat fűzött hozzá. Más szavakkal: elég közel engedett magához. Akik ismerték, azok tudják hogy ez nagyon nagy szó. Kapcsolatunkat erősítette a Háry János debreceni előadása. Ezeket az előadásokat – szám szerint hármat – a debreceni kollégium udvarán, zsúfolt „ház” előtt tartottunk. Akkor értettem meg – ma is azt gondolom -, hogy a Háry Jánost igazán csak az szeretheti, aki ismeri a magyar vidéket, vagy maga is vidéki. […] A debreceni előadás szólistái ugyan valamennyien az Operaház tagjai voltak, de a kórus helybeli volt, akárcsak a zenekar. Így azután nagyon sokszor kellett vonatra ülnöm, míg a honvéd zenekarból és az ottani zenetanárokból összeállított együttessel megtanultuk a Háry Jánost . […] Az első előadáson Kodály is jelen volt, és nagyon elégedetten szólt a zenekarról, annyira, hogy az első kürtöst magához is hívatta. […] Hangversenyeimen egyre sűrűbben szerepeltek Kodály-művek. Úgy gondoltam, meghívom őt a próbákra. Ha már az a szerencse ért, hogy ilyen nagy embert személyesen ismerhetek, akkor ki is kell használnom a lehetőséget olyan Kodály-tradíció megteremtésére, melyet az ő produkciói mellett tanácsai, útbaigazításai alapoznának meg. Ő pedig szívesen adott tanácsot és útbaigazítást nekem is, másoknak is. Nem volt rá példa, hogy ha meghívtam egy-egy próbára, ne jött volna el. Amennyire féltem az első alkalomtól, annyira örültem aztán minden további alkalomnak. Kiderült ugyanis, hogy Kodály nem ragaszkodott mereven a saját elképzeléséhez. Bizonyos kereten belül szívesen vette, ha valakinek az egyéni hangja is beleszól az előadásba. Amikor például bemutattuk a Szimfóniát Magyarországon, akkor egy helyen – a III. tétel felé – azt kértem: hallgassa meg, ritenutóval képzelném. Meghallgatta és azt mondta: „maradhat”. Nem volt merev vagy kicsinyes a következőkben sem: egyszer felvettük a Rádiózenekarral a Székely fonót . Ez a felvétel rádióprodukciónak készült. Kodály meghallgatta a kész felvételt, és minden további nélkül engedélyezte, hogy lemezként megjelenjen. „Tanár úr kérem – mondtam neki -, ha tudom, hogy ez lemez lesz, bizonyos apróságokat kijavítottam volna. Hiszen a lemez mégis kényesebb dolgo, másképpen hallgatják.” Kodály azt mondta: „nem érdemes, ez így nagyon jó. Nem kell nagyítóüveggel hallgatni.” Olyan egyéniség volt, akit meg kellett fejteni . Mert ő magáról nem sokat árult el. Legalábbis sokáig semmit sem. Csak egyes felvillanásaival, egy-egy mondatával éreztette valakivel, hogy közelebb engedte magához. Nem kegyeket osztogatott ezzel, éppen csak megválogatta azokat, akik közel állhattak hozzá. […] Mert tudott bizony fagyos légkört is teremteni maga körül, mely aztán bármiféle beszélgetést lehetetlenné tett. […] Egyszer kaptam tőle egy Páva- partitúrát. […] Mondtam erre: „ ha már ilyen kedves, akkor legyen szíves, írjon bele valamit”. Ahhoz ismerni kellett őt, az ilyesmi nála körülbelül a foghúzással volt egyenértékű. Nagynehezen aláírta a nevét. Később a Concerto partitúráját már úgy kaptam tőle, hogy „Ferencsik Jánosnak avatott keze alá”. Erre nagyon büszke voltam, és az vagyok ma is, mert ő nemigen osztogatta az elismerést, szóban sem, írásban sem. Eldirigáltam a Concertot , és felfedeztem benne egy különös helyet. Ha az ember nem nézte meg nagyon alaposan, akkor könnyen átsiklott rajta – én azonban megnéztem, és úgy találtam, hogy Kodály alighanem tévedett egy visszatérésnél, melynek szövete meglehetősen sűrű és bonyolult. Mondtam neki: „Tanár úr, nem tudom, hogy ez itt hogy is van”. Nézi, nézegeti, aztán azt mondja: „Nem is tudom, mit írtam itt”. Igazat adott nekem, és a kérdéses helyet kijavította. Hatvanadik születésnapomra aztán megkaptam tőle a partitúra új kiadását – ennek dedikációjában többek között ez áll: „a javíthatók javításával”. Mérgesnek egyszer láttam, de akkor nagyon mérges volt. Egyik kollégám – szerencsére nem én voltam, bár akkor még én is lehettem volna – azt mondta neki, hogy „tanár úr kérem, ez az állás … ” Tovább már nem jutott a mondandójában, mert Kodály majd’ megette: „Állás? Nem elég, hogy germanizmus, még rosszul is van fordítva! Az nem ’Stellung’, hanem ’Stelle’, ’hely’! Az illető megnémult, én pedig nagyon boldog voltam, hogy ezt a zenei szaklapokban még ma is olvasható hibát nem én követtem el. Hadd mondja el: az Állami Hangversenyzenekar szóhasználatából ez az „állás” ki van irtva. […] Kodályhoz fűződő legszebb élményem színhelye ismét lakása a Köröndön. Beengedtek, s a külső szobában vártam rá. Ő a sarokszobában, a zongoránál ült. Bachhal foglalkozhatott, mert egy Bach-melódiát játszott el, már nem emlékszem, hogy mit, egyszólamban, de gyönyörűen. Aztán rám nézett és csak ennyit mondott: „Ezért érdemes élni”. Ez a mondás akkor mélyen meghatott. És meghat ma is, valahányszor visszagondolok erre a jelenetre. Mert igaza volt, igaza van.”

335 Búbánat 2017-09-23 11:47:23
Kodály-sorozat - Óbudai Danubia Zenekar Óbudai Danubia Zenekar Kodály-sorozatának 1. koncertje a BMC-ben.) 2017. szeptember 23. szombat | 19.00 Műsor: - MAGYAR RONDÓ - KÁDÁR KATA BALLADÁJA - MÁTRAI KÉPEK - ESTI DAL - TÚRÓT ESZIK A CIGÁNY - MAGYAR NÉPDALOK - KÁLLAI KETTŐS EREDETI DALLAMAI - KÁLLAI KETTŐS Vezényel: Somos Csaba Házigazda: Eckhardt Gábor Közreműködik: Haja Zsolt – bariton. Nemzeti Énekkar (művészeti vezető: Somos Csaba) Eckhardt Gábor – zongora Szokolay „Dongó” Balázs – népi hangszerek

334 eszbe 2017-09-22 21:25:02
[url]http://keol.hu/kecskemet/hova-tunt-bartok-bela-meg-keresik-az-eltunt-rezszobrot-2017;Bartók eltűnt Kodály mellől[/url]

333 Búbánat 2017-09-21 09:57:15 [Válasz erre: 332 Búbánat 2017-09-21 09:55:15]
[url] https://nemzeti.net/nagyszombat-ketnyelvu-kodaly-emlektablat-avatnak-szeptemberben-8857036.html; Nagyszombat: Kétnyelvű Kodály-emléktáblát avatnak szeptemberben [/url]

332 Búbánat 2017-09-21 09:55:15
[url] http://csemadok.sk/events/event/kodaly-zoltan-emlektablajanak-leleplezese-nagyszombatban/; Kodály Zoltán emléktáblájának leleplezése Nagyszombatban [/url] Az esemény időpontja ma délután. 2017 szeptember 21. du. 3:00-tól

331 Búbánat 2017-09-20 14:19:12
A „Bartók szellemisége” c., létrehozott topicomba bemásolt interjúból átírom ide a Kodályra vonatkozó részt: [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=186&msgcount=167#350724; Gách Marianne találkozása Gertler Endrével [/url] ( Film Színház Muzsika, 1987. augusztus…) - Kodály osztályába tizenhat éves koromban vettek föl. Ő a maga csodálatos szűkszavúságának sokatmondásával lenyűgözött. Havonta egyszer mi, a növendékei bemutattuk az óráján, mit komponáltunk. Bartók „Improvizációk magyar parasztdalokra” című művének hatására én is merészkedtem arra, hogy zongorára komponáljam a magam Improvizációját. Kodály megfogta a kottalapot, figyelmesen végigolvasta, de nem adta vissza. Aztán megszólalt: „Ha maga improvizációt ír, akkor miért rögzíti írásba? - És hogyan kezdődött Bartókhoz való kötődése? - Tizennyolc éves koromban együtt utaztam vele. Elmondtam, hogy Kodály tanít zeneszerzésre. Azt felelte: „Kodály nagy mester, jobb zeneszerző, mint én vagyok.” Később tudtam meg, hogy mielőtt a nyilvánosságra bocsátja műveit, mindig Kodálynak mutatja meg előbb. Hitt Kodály kritikai érzékének, tévedhetetlenségében.

330 Búbánat 2017-09-18 10:58:32
Bartók Rádió - ma este 19.00 - 19.30 Kodály 135 X/3. rész: Kodály és a pedagógia Vendégek: Szőnyi Erzsébet, Nemes László Norbert és Pad Zoltán Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta (ism. szombat, 9.30)

329 Búbánat 2017-09-16 14:14:26
A Kodály-év jegyében és a magyar népdal napjá hoz igazodva a zenei „kincstárunk” értékeiből válogatott a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsor-sorozatában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, amikor egyebek közt a Székelyfonó és a Háry János részleteit szólaltatta meg a délelőtti adásban: A Székelyfonó Kodály Zoltán 1932. április 24-én Budapesten, a Magyar Állami Operaházban bemutatott egyfelvonásos daljátéka. A zeneszerző második színpadi műve, tulajdonképpen egy hatalmas népdalfüzér. A bejátszott részletekben Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Simándy József és Rösler Endre énekfelvételeit hallgathattuk meg. Közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Ferencsik János . A sugárzott dal részletek közül kiemelem: - „ A csitári hegyek alatt” – A leány és a legény kettőse Barlay Zsuzsa és Simándy József előadásában. Háry János Kodály Garay János reformkori költő Az obsitos című elbeszélő költeményéből indult ki. Az opera librettóját Paulini Béla és Harsányi Zsolt öntötte végső formába. Az elkészült daljátékot először Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház akkori igazgatója fogadta el előadásra, de hamarosan többen szerencsésebbnek látták a darabot az operaházban bemutatni. Radnai Miklós fel is vette a kapcsolatot Hevesiékkel és a Magyar Királyi Operaház 1925-26-os évadjának műsorára végül fel is vették a darabot. De a partitúra nem készült el időben, így a bemutató csúszott pár hónapot és végül 1926. október 16-án valósult meg. (Wikipédia) A felhangzott részletekben Sólyom-Nagy Sándor (Toborzó: „A jó lovas katonának” - km. énekkar; „Felszántom a császár udvarát”) és Gregor József felvételeiből hallottunk néhányat. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli. (Hungaroton) Házy Erzsébet Örzse egyik dalát énekelte egy másik felvételről. Az adás a Háry János Intermezzojának dallamaival fejeződött be. A délelőtti műsor ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán.

328 Búbánat 2017-09-15 12:29:08
Ma este a Bartók Rádió élőben sugározza: 20.05 – kb. 21.30 Kapcsoljuk a Mátyás templomot A Magyar Rádió Énekkarának Kodály-hangversenye Vezényel: Pad Zoltán Km: Szerdahelyi Pál - ének, Tóka Ágoston - orgona 1. Zrínyi szózata (km. Szerdahelyi) 2. Missa brevis (km. Tóka) (Ism. szeptember 26. 12.36)

327 Búbánat 2017-08-23 12:15:22
A Bartók Rádió mai műsorán szerepel: 21.21 – 22.00 Kodály 50 Km. Fodor Beatrix (szoprán), Simon Krisztina (mezzoszoprán), Brickner Szabolcs (tenor), Cser Krisztián (basszus), a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara Vez. Héja Domonkos 1. Két ének - a) Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, b) Ady Endre: Sírni, sírni, (Cser) 2. Budavári Te Deum (Fodor, Simon, Brickner, Cser, énekkar) (Erkel Színház, 2017. március 6.) (Ism. szeptember 4., 14.21)

326 Búbánat 2017-03-16 09:59:01
Tardy László Kodály Zoltánról l a nemzetért szerző: Pallós Tamás Új Ember Hetilap - 2017.03.12 „Olyan egyéniség volt, akit meg kell fejteni. Mert ő magáról nem sokat árult el. Legalábbis sokáig semmit sem. Csak egyes felvillanásaival, egy-egy mondatával éreztette valakivel, hogy közelebb engedte magához. Nem kegyeket osztogatott ezzel, éppen csak megválogatta azokat, akik aztán közel állhattak hozzá. Ezt látván, idővel felbátorodott az ember és inkább mert beszélni a jelenlétében. Mert tudott bizony fagyos légkört is teremteni maga körül, mely aztán bármiféle »beszélgetést« lehetetlenné tett” – idézte fel Kodály Zoltán alakját és személyiségét Ferencsik János karmester. Tardy László azok közé tartozott, akiket közelebb engedett magához a „Tanár úr”. A Mátyás-templom kántor-karnagyát, zenei vezetőjét Kodály-emlékeiről kérdeztem. – Személyesen először 1963-ban találkoztam vele egy tanszéki hangversenyen, ahol a Gesualdo vokál kvintettünkkel léptünk fel. Saját érdeklődés alapján, magánszorgalomból szerettük volna jobban megismerni a vonatkozó zeneirodalmat: Gesualdót, Monteverdit, Lassust énekeltünk. Nem gondoltunk arra, hogy egy rendszeresen koncertező, hivatásos együttes lehet ebből. Ezt meg is mondtuk Kodály tanár úrnak, amikor a hangverseny szünetében magához hívott minket. A maga kicsit nazális hangján megjegyezte, hogy jó lenne ezt komolyabban csinálni. „Nemrég jártam Angliában, és hallottam az angol madrigalistákat. Nem jobbak, mint maguk.” Egy másik epizód. Az Olasz Intézetbe jártunk nyelvet tanulni, ahol találtunk egy prospektust, amelyben egy velencei zenei fesztivált és kurzust hirdettek, többek között kamaraénekre is. Beadtuk a jelentkezésünket, de az Interkoncert vezetői kapásból visszadobták. Mi akkor már a tanár úr és ifjú felesége, Sárika meghívására eljártunk a Köröndre a szombat délutáni házi muzsikálásokra, amelyeken tanítványai, Katanics Mária, Szabó Helga, Lukin László és más kiváló zenetanárok vettek részt. Kodály ilyenkor nem volt velünk, egy szobával beljebb tartózkodott, de rendszerint behívott egy-egy embert, hogy a munkái felől érdeklődjön. Minket többnyire a zeneakadémiai dolgokról és az együttesről kérdezgetett. Elmondtuk, hogy készülünk Olaszországba. Próbahelyünk a Városligeti fasorban, a Zeneakadémia kollégiumában volt, a kvintettből ugyanis két lány ott lakott. Egy alkalommal arrafelé járva az utcán összefutottam Kodály tanár úrral, aki megkérdezte: „Mi van, mennek Olaszországba?” Mondtam, nem, mert a minisztérium visszadobta a jelentkezésünket. „Butaság!” Nem is szólt többet. Másnap csengett a telefonom, a minisztériumból hívtak, hogy menjek be, mert beszélni akarnak velem az együttes kiutazásáról. Kiderült, hogy a tanár úr hazament, és felhívta az illetékeseket. Mi nem ismertük a viszonyokat, ő viszont járta Európát, és átlátta a rendszert. Úgy ítélte meg, hogy vagyunk olyan jók, mint az angol madrigalisták, így kiállt mellettünk. A világon ma mindenütt ismerik a King’s Singerst. Utánanéztem az interneten, 1968-ban alakult az együttes. Mi 1962-ben! Kodály fölmérte, hogy itt valami olyan dolog csírája látszik, amit érdemes támogatni. Egyik alapvető jellemvonása volt, ha valahol egy zenei értéket látott bontakozni, rögtön a pártfogásába vette. Ilyen volt az ének-zenei általános iskolák rendszere is. Mondván, milyen jó lenne, ha az iskolákban éppúgy lenne énekóra, zenei nevelés, mint a középkorban volt a káptalani, plébániai iskolákban. A tanár úr azonnal a „napi éneklés” gondolata mellé állt. A kiváló zongoraművésznek, Vásáry Tamásnak például, aki fiatalon nagyszerű eredményeket ért el, hangszert vásárolt, hogy biztosítsa a további fejlődését… - Ezen a téren Liszthez hasonlítható, aki ugyancsak sokat tett a „rábízottakért”. - Kodály is nemzetben gondolkodott. Nagy nevelő volt, aki az egész ország számára építette a kultúrát. A nyolcvanas évek vége felé került a Mátyás-templom zenekarához Balogh Ferenc hegedűművész, aki a kolozsvári zeneakadémia tanára volt számos kiváló növendékkel. Egy alkalommal Kodályról beszélgetve megjegyezte, hogy végzős volt a Zeneakadémián, már túl volt több nemzetközi versenyen, amikor meghívták az amszterdami operaház zenekarába másod koncertmesternek. Amikor a diplomahangversenye után Kodállyal beszélgetett, és elmondta, hogy Amszterdamba készül, a tanár úr azt mondta neki: „Magának nem ott a helye. Menjen vissza Erdélybe, és tanítsa az ottani fiatalokat!” Balogh Ferenc pedig úgy érezte, hogy ezt az „utasítást”, ajánlást komolyan kell vennie. - Ön hasonlóan járt, hiszen felmerült, hogy Kodály küldötteként és képviselőjeként az Egyesült Államokba megy tanítani. – Keresett egy megfelelő embert, aki Kaliforniában, a Stanford Egyetemen oktatná a Kodály-módszert. Ez 1966-ban volt. Magához hívott, hogy szót váltson velem erről. A beszélgetés végén megkérdezte, mit csinálok most. „Augusztus óta a Mátyás-templomban vagyok kántor-karnagy” – feleltem. „Akkor felejtse el, amit mondtam. Kaliforniába mást is tudok küldeni. De valakit arra biztatni, hogy templomi kántor-karnagy legyen, azt nem tudok.” Ezután még volt egy emlékezetes mondata, amit máig a szívemben őrzök: „Az ajtóm mindig nyitva áll maga előtt!” De említhetem Vásárhelyi Zoltánt is, aki Balogh Ferenchez hasonlóan szintén hegedűművésznek indult. Az ötvenes-hatvanas évek kiváló karnagya karvezetés-professzorom volt a Zeneakadémián. Egy időben Észtországban, majd Norvégiában élt és működött zenekari muzsikusként, de Kodály hazahívta, hogy a szülővárosában, Kecskeméten induló zeneiskolának legyen az igazgatója, és vegye át a Kecskeméti Dalárda vezetését. Vásárhelyi csodálatosan virágzó zenei életet hozott létre. Kodály ezt oly módon jutalmazta, hogy az ezután született vegyes kari művek ősbemutatójára Vásárhelyi Zoltánt és a Kecskeméti Dalárdát kérte fel. - Kodályt a kommunizmus évtizedei alatt nem tudták kikezdeni. Úgy tűnik, az akkori kultúrpolitika nemcsak „tűrte”, hanem „támogatta” is a törekvéseit. Mit gondol, a nemzetközi ismertsége, a tekintélye védte meg őt? – Ez egyrészt valóban a tekintélyének, nemzetközi ismertségének és elismertségének volt köszönhető. Másrészt Kodály azon törekvése, amely az egyszerű iskolás gyerekek felemeléséről, oktatásáról – és az egész magyarság szolgálatáról – szólt, összeegyeztethető volt az ötvenes-hatvanas évek kultúrpolitikájával. Emiatt Kodálynak viszonylag nagyobb mozgástere lehetett, mint másoknak az akkori kulturális életben. - Filmfelvételeket és a róla készített képeket nézve, megnyilatkozásait olvasva távolságtartó, szűkszavú művésznek tűnik. – Kodály alapvetően zárkózott ember volt egész életében. De néha egészen apró dolgok is érdekelték. Megint egy személyes dolog. Egy szombat délután, amikor a náluk összehívott muzsikuskörben énekeltünk, Sárika odaszólt nekem: „Laci, menjen be az uramhoz!” Bementem a tanár úrhoz, aki az íróasztala mögött ülve zeneakadémiai ügyekről kérdezgetett. Egyszer csak egy mondat közepén odafordult hozzám: „Mondja, lesz magukból egy pár?” Hitelen nem is tudtam, mit mondjak. Azt vettem észre, hogy a leendő feleségem, Tarkó Magda – akivel akkor még csak három hónapja jártunk együtt, és ilyesmiről még egyáltalán nem beszéltünk – ott áll mellettem az ajtóban. Sárika ugyanis közben őt is beküldte a szobába. Úgy tűnik, ezt előre megbeszélték, hogy „kiugrasszák a nyulat a bokorból”. Erre ijedtemben-zavaromban elkezdtem: „Tanár úr, mi még nem is…” „Nem magát kérdeztem! Úgysem magán múlik. Majd a leány…”– szólt közbe Kodály. Magdi erre: „De tanár úr, tudja, hogy kettőn áll a vásár.” Mire ő: „Tudom, de az ilyen esetekre nem vonatkozik. Jegyezze meg magának, egy nő ahhoz megy feleségül, akihez nagyon akar.” Mindkettőnkben mélyen megmaradt ez az epizód. És hála Istennek, immár negyvenhét éve együtt vagyunk. - Mi volt az „utolsó emléke” Kodállyal kapcsolatban? Hogyan értesült a haláláról? – Halálhírét tulajdonképpen a svájci nagykövettől tudtam meg. Az énekegyüttessel korábban többször is felléptünk a nagykövetségen. Éppen ötven éve, 1967. március 6-án, egy hétfői napon betegen feküdtem az albérleti szobámban. Rádióm nem volt, újságot nem olvastam. Másnap délután csengettek, és beállított a nagykövet úr azzal, hogy Kodály Zoltán meghalt. Kért, hogy írjak egy legfeljebb másfél oldal terjedelmű német nyelvű cikket, amit aztán hazaküldhet Svájcba. Kodály személyes jó barátja és lelkivezetője, Nádasy Alfonz atya pedig arra kért, hogy néhány jó énekessel vegyek részt a tanár úr temetésén. Világi énekkarok adtak elő Kodály-műveket, mi pedig a kispapokkal az egyházi szertartás gregorián énekeit énekeltük. - Immár több mint fél évszázada teljesít szolgálatot a Mátyás-templomban. A Kodály-életmű tolmácsolásával kapcsolatban milyen emlékeket őriz? – 1966-ban vettem át a Mátyás-templom zenei együttesének vezetését. Sárika kérésére 1967 óta minden évben Kodály halála napján vagy az ahhoz közel eső napok egyikén szentmisével, illetve koncerttel emlékezünk a tanár úrra. Akkor még nem szerepelt a repertoáron Kodály nagyszabású Missa brevise. Sárikához fordultam azzal, hogy szeretnénk előadni. Mivel a misének nemcsak orgonakíséretes, hanem zenekari változata is van, megkérdeztem tőle, hogyan lehetne megszerezni a zenekari anyagot. Ebből nem volt Magyarországon, ha előadták, kölcsön kellett kérni a Boosey & Hawkes kiadótól. Sárika megszerezte a kiadótól a zenekari anyag másolatát azzal az engedéllyel, hogy maradhat a Mátyás-templomban, és a művet bármikor jogdíjmentesen előadhatjuk a liturgia keretein belül. Nagy élmény volt az első megszólaltatása, ha jól emlékszem ’71-ben. Éreztem, hogy a zenekar velem kapcsolatos addigi kis tartózkodása megszűnt. Belecsöppenten ugyanis a templom zenei hagyományába, a Mozart-, Haydn-, Liszt repertoárba, zenekari vezénylést pedig nem tanultam, csak énekkarit. A Missa brevis komoly sikere viszont meghozta számomra az „áttörést”. A zenekar is elfogadott. - Kodály is sok szállal kötődött a budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomhoz. Mit emelne ki a „historia domus” vonatkozó részéből? – Kodály egy időben a közeli Hunfalvy utcában lakott, így nagy valószínűséggel alkalmanként oda járt misére. Onnan gondolom ezt, hogy két fiatalkori kompozícióját elhozta a Mátyás-templom akkori karnagyához, Vavrinecz Mórhoz, aki nagyon nyitott lelkű emberként a fiatalabb kortársak műveit is szívesen előadta. A korai Ave Maria, illetve a Mátyás-templom búcsúnapjára, augusztus 15-ére komponált Offertorium-tétel, az Assumpta est Maria kézirata a mai napig a kottatárunkban található. Az utóbbi zenekari hangszer-összeállítása pontosan megegyezik a Vavrinecz miséiben alkalmazott együttesével: a fúvósok közül mindössze két klarinét, két kürt, vonóskar és orgona. Kodály tehát már a komponálás közben arra gondolt, hogy e művet Vavrineczhez fogja elvinni. Később a fővárostól kapott felkérést a Budavári Te Deum megírására, amely 1936. szeptember 2-án Sugár Viktor vezényletével ugyancsak a Mátyás-templomban hangzott el először. Kodály nagyon elégedett volt, és külön kiemelte Sugár energikus, tüzes előadásmódját. Sugár 1942-ig volt itt karnagy, utána jött Bárdos Lajos, aki nagyon fontosnak tartotta a kortárs magyar egyházzenei alkotások megszólaltatását. Kodály-művek rendszeresen szerepeltek az együttes műsorán. Bárdos 1953 januárjában a Magyar–Szovjet Baráti Társaság II. kerületi szervezete rendezésében, Kodály-esten vezényelte a templom énekkarát. Szólóénekes és kamarazenei közreműködők mellett a kórus a következő műveket adta elő: Köszöntő (Serkenj fel), Székely keserves, A magyarokhoz (Forr a világ), Mátrai képek. Az egyik közreműködő, Létray Pista bácsi később elmondta, hogy a koncert után Kodály így gratulált Bárdosnak: „Kedves Lajos! Műveimet utoljára tíz évvel ezelőtt hallottam ilyen nagyszerű előadásban; igaz, hogy akkor is maga vezényelt.” Bárdos nagyon értette-érezte a Kodály-művek finomságait. Akik az ő keze alatt énekelhették például a Budavári Te Deumot, úgy emlékeznek rá, hogy szinte újjáteremtette a zenei anyagot. - Karnagyként, egyházzenészként mi számított még igazi kuriózumnak az Ön számára is? – A Laudes organit, amelyet többször is előadtunk, mindenképpen érdemes megemlíteni. Ez volt Kodály utolsó nagyszabású – orgonára és vegyes karra írt – műve, amelyet az amerikai orgonatársaság felkérésére komponált. A szövegére vonatkozóan az a megjegyzés szerepel a kottán, hogy középkori szekvencia nyomán. A Kodály-életmű egyik legjobb ismerőjével, Eősze Lászlóval beszélgettem a darabról, aki egykor megkérdezte a tanár urat, honnan származik a szövege. Kodály azt mondta, hogy egy kolostorban lelt rá. Eősze elment az említett helyre, de nem találta meg. Neki az a gyanúja, hogy Kodály több elemből maga állította össze. E szekvenciában mondhatni az egész zenepedagógiai koncepciója benne foglaltatik „Halljad a modern művészetnek, a muzsikának törvényét: Az éneklő kedvesen játszik, a játszó dicséretesen énekel… Te muzsikus, katonaként gyakorlatozz! Sokat énekelj, a szabályokat tartsd meg, testben légy egészséges, legyen a szíved könnyű, helyesen lélegezz… Ezeket szem előtt tartva add ki a hangot, tanult kézzel kövesd a dallamot a neumák szerint…” A befejező részben pedig a szolmizáció megteremtőjéért, a középkori zene egyik legnagyobb tudósáért, Arezzói Guidóért fohászkodik: „E művészet mesterének, Guidónak adjon Isten az égben örök életet. Úgy legyen! Amen.” Ezt kérjük mi is a tanár úr számára a Mátyás-templomban évente megrendezett megemlékező szentmiséken.”

325 perempe 2017-03-07 22:21:01 [Válasz erre: 323 Búbánat 2017-03-06 15:11:57]
az első rész nem volt az operaház weblapján feltüntetve.

324 Heiner Lajos 2017-03-06 19:27:44
Szép gesztus volt a Classicatól, hogy ma leadta a Háry-szvitet, ráadásul a magyar (származású) Solti vezényletével.

323 Búbánat 2017-03-06 15:11:57
Az Opera honlapjáról Ma este az Erkel Színházban Kodály-emlékkoncertet tartanak. Kodály50+ Ha a XIX. századi Magyarországon a haza bölcse „epitheton ornansát” Deák Ferenc érdemelte ki, akkor XX. századi hazánkban ez a titulus Kodály Zoltánnak jár. A már ifjú korától bibliai bölcsességű zeneszerzőről vajmi keveset mond el végzettsége, mármint hogy komponálást végzett, zenét írt. Irodalmi jártassága, nyelvismerete, a népzene iránti tudós elkötelezettsége, a zeneakadémiai katedra és a teljes magyar nemzetet, de legfőképp az ifjúságot a zene világával megismertetni vágyó törekvése – amely önmagában egy teljes életmű volna! – mellett meg kell említeni közéleti szerepvállalását, a Magyar Tudományos Akadémiát elnöklő Kodályt. Rendszerektől függetlenül védte az elesetteket, támogatta a tehetségeket, ha kellett, ellenállt az önkénynek,bízott abban a nemzetközi védernyőben, amelynek bordázatát az ő évtizedeken át mutatott saját emberi nagysága adta. Halálának 50. évfordulóján az Erkel Színházban igyekszünk kissé azt az 1960-as londoni estét is megidézni, amelyen a mester maga vezényelte a Londoni Szimfonikusokat és a kor legnagyobb dalénekesét, Dietrich Fischer-Dieskaut. A reggel azonban az Operaházban indul, amelynek pincéjében Kodályék is átvészelték az ostromot. Ugyanazzal emlékezünk és ugyanott, ahol az ő Missa brevisét vele együtt előadták: a földszinti ruhatárban. 1. rész Kodály-dalok 1. Műdalok A tavasz – Brickner Szabolcs Aludj, aludj – Brickner Szabolcs Sappho szerelmes éneke – Simon Krisztina Mezei dal – Simon Krisztina Fáj a szívem – Simon Krisztina 2. Népdalok Három út előttem – Simon Krisztina Akkor szép az erdő - Simon Krisztina Ne búsuljon senki menyecskéje – Simon Krisztina Árva madár – Rőser Orsolya Hajnalka A csitári hegyek alatt – Rőser Orsolya Hajnalka Zongorán közreműködik: Zsoldos Bálint 2. rész Kodály: Galántai táncok Kodály: Két ének – Cser Krisztián 1. A közelítő tél 2. Sírni, sírni, sírni Kodály: Budavári Te Deum Szólisták: Brickner Szabolcs, Cser Krisztián, Rőser Orsolya Hajnalka, Simon Krisztina Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara Karigazgató: Strausz Kálmán Karmester: Héja Domonkos ________________________________________ 2017. március 6. Kezdés ideje: 19:30

322 Búbánat 2017-03-05 13:18:59 [Válasz erre: 320 Búbánat 2017-03-01 10:19:43]
Bartók Rádió közvetíti az este: 19.35 Kapcsoljuk a Zeneakadémia Nagytermét A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenye Kodály Zoltán halálának 50. évfordulóján Vezényel: Madaras Gergely Közreműködik: Kolonits Klára (szoprán) Schöck Atala (alt), Brickner Szabolcs (tenor), Haja Zsolt (basszus) a Nemzeti Énekkar (karig.: Somos Csaba) 1. Koessler: Szimfonikus változatok 2. Kodály: Magyar rondó 3. Kodály: Háry János – részletek 4. Kodály: Marosszéki táncok 5. Kodály: Budavári Te Deum (Kolonits, Schöck, Brickner, Haja, énekkar) (Ism. március 17., 12.36)

321 macskás 2017-03-01 15:59:16
321

320 Búbánat 2017-03-01 10:19:43
Koncerttel tisztelegnek Kodály Zoltán előtt halálának ötvenedik és születésének 135. évfordulója alkalmából a Nemzeti Filharmonikusok vasárnap a Zeneakadémián. Az emlékkoncerten, Kodály halálának előestéjén elsőként Koessler János, az elfeledett mester Szimfonikus változatok című műve szólal meg Madaras Gergely vezényletével - közölték a Nemzeti Filharmonikusok hétfőn az MTI-vel. Kodály Zoltán gazdag életművéből a Magyar Rondó, a Háry Jánosból részletek, valamint a Marosszéki táncok, a műsor zárásaként pedig a Budavári Te Deum című oratórium hangzik el Kolonits Klára szoprán, Schöck Atala alt, Brickner Szabolcs tenor és Haja Zsolt bariton, valamint a Nemzeti Énekkar (karigazgató Somos Csaba) közreműködésével.

319 Ardelao 2016-12-16 11:12:31
[url] http://db.zti.hu/mza_folyoirat/pdf/ZH_1920_I_01.pdf; Zenei Hét, 1920. szept. 29., I. évf. 1. szám - Kodály Zoltán.[/url] „Teljesen zárkózottan el rózsadombi villájában. Dolgozószobájában találjuk. Íróasztal előtt ül, a nyitott ablakon beárad a zöld mezők pompás illata. A falon székely szőttesek, kalotaszegi hímzések, magyar motívumokkal ékes cserépedények. Olyan a lakás, mint egy magyar népművészeti kiállítás. Az íróasztalon könyvek, kottapapír, közbül kiemelkedik egy fonográf. — Nem szeretem, sőt határozottan kellemetlen nekem, ha foglalkoznak velem, — jelenti ki mindenekelőtt. — Különben sem mondhatok magamról semmi olyat, ami újdonságként hatna. Szerenádomat , melyet legutóbb írtam, Waldbauerék már játszották. Berzsenyi: Közelítő tél és Ady: Sírni . . . sirni. . . című költeményeire írt dalaimat a filharmonikusok fogjak előadni a télen. Készülő műveimről pedig nem nyilatkozom, mert azokat — míg készen nincsenek — nem létezőknek szoktam tekinteni. Kérdést intéztünk a művészhez, mint a modern magyar zene külföldön is nagyrabecsült művelőjéhez): — milyen a helyzet a magyar zenei művek exportja tekintetében? — A háború megszakított minden kapcsolatot, mely köztünk és az antant-államok közt fennállott. A régi, nehezen szerzett összeköttetések felbomlottak. Annakidején, tíz év előtt, megboldogult Kovács Sándor kezdeményezésére egy magyar koncertet rendeztek Parisban s a külföld figyelmét itt vonta magara a magyar zene. Megismerték és megszerették a magyarokat, ettől kezdve élénk érdeklődés kísérte a magyar műveket. Külföldi művészek, zenekarok állandóan játszottak magyar zeneszerzőktől. — Egy ízben Amerikából levelet kaptam, melyben egy Kneisel nevű művész értesít, hogy quartettemet nagy sikerrel játszotta több amerikai városban. Mivel Kneiselt nem ismertem, nevét addig nem hallottam, azt hittem valami bátor fiatalember lehet, ki úttörő munkára vállalkozott. Csak nemrég tudtam meg, hogy egyike Amerika legkiválóbb művészeinek s zenei körökben amerikai Joachimnak szoktak nevezni. Hogy miként jutott művem hozzá, máig sem tudom. — Baj az is, hogy nálunk ma valamit kiadni, szinte lehetetlen. Legtöbb zeneszerzőnk műve kéziratban kerül csak előadasra. Én ugyan nem panaszkodhatom, mert a bécsi Universal összes műveimet lekötötte, azonban ez az állapot zeneszerzőink szempontjaból munkára serkentőnek egyáltalában nem mondható. ' Kérdésemre, mik a tervei a jövőre nézve, előadja: — Jelenleg, mint köztudomású, szabadságon vagyok. Dolgozom, munkálkodom. Az országot elhagyni semmi körülmények között nem fogom. Német, sőt francia nyelven is tudnék előadásokat tartani, ennek dacára kivándorlásra nem is gondolok. Különben is itt tart az a munkám, amit Bartók Bélával együtt évek óta folytatok: a magyar népdalok gyűjtése. Mondhatnám minden nép összegyűjtötte dalait, még a morvák is, — s az asztalán fekvő vaskos kötetre mutat, — csak mi hagyjuk veszendőbe menni ősi dalainkat. Pedig ilyen gyűjtemény •ékes tanúsága lenne a külföld előtt a magyar nép zenei kultúrájának. Amellett meggyőződésem szerint ugyanazt a hatást gyakorolná a zenére, mint annak idején a népköltés megismerése az irodalomra. Sajnos, igen sok nehézséggel kell küzdenem, támogatást sehonnan sem nyerek. Pedig a már összegyűjtött anyag kiadásához legalább egymillió korona lenne szükséges. Hogy ez az összeg honnan s mikor kerül majd elő, nem is sejtem. Fő, hogy az anyag együtt legyen. Ezért kell folytatni a gyűjtést, bármennyi áldozattal jár is, mert félő, hogy a mai generációval kivesz a régi hagyományok jó része is, a fiatalok nem éneklik már apáik dalait s félő, hogy az utódok már ismerni is alig fogjak őket. — A gyűjtött anyag egy kis részét, az úgynevezett „Siratóénekeket" a Rózsavölgyi cég meg az idén kiadja. Hogy a többi mikor kerül sajtó alá, a jó ég tudja. — Maga a gyűjtés úgy történik, hogy felkérem a falu egyik intelligensebb emberét, ahol tanító van, rendesen ezt, hogy hívja össze azokat az embereket, kik énekelni tudnak. Ezekkel azután megismerkedem, megnyerem a bizalmukat, a tőlük hallott s a gyűjteménybe még fel nem vett dalokat fonografírozom, vagy lekottázom. Persze igen sok humoros eset adódik elő ily alkalmakkor. Olyik megkérdezte tőlem, hogy melyik színházban fogják énekelni, amit ő a fonográfba énekelt, a másik meg, hogy sokat keresek-e vele, hogy dalaikat összegyűjtőm. Sehogysem akarjak elhinni, hogy nincs valami huncutság a dologban. — A gyűjtött anyag feldolgozásánál a hasonló dallamok egymás mellé kerülnek. Zárkózottsága teljesen felenged s ő, aki mikor önmagáról, saját műveiről esett kérdés, ugyancsak fukarkodott a szóval, most lelkesülten beszél. Hangját átfűti a meggyőződés ereje, amikor kijelenti: — Ezt a munkát folytatni kötelesség . Búcsúzás előtt megkérdezzük még, melyik művét szereti legjobban. Mosolyogva válaszol: — Azt, amit még csak a jövőben fogok megírni. M. K.”

318 Ardelao 2016-12-16 00:30:55
134 évvel ezelőtt, ezen a napon született Kodály Zoltán dr. Részletek Falk Géza: „A Magyar Muzsika Mesterei” című könyvéből, Kodály Zoltánról. Dante Könyvkiadó, Budapest, 1937. „Kodály Zoltán a ma magyar muzsikájának első elhivatott költője. Útját küldetésének láthatatlan erői irányították. Amit Kazinczy, Erkel, Mosonyi, Liszt és ki nem mondva még sokan megálmodtak, és amit Wagner a dolgok elevenjére tapintó biztonságával egyik - Ábrányihoz intézett - levelében kívánatosnak tartott: a népi zenekincs és a műzene egyesítését, azt Kodály keltette életre. Alkotó, teremtő és látnoki erejével vágott utat a még bozótos, folyondáros, tövises, gazzal teli őserdőben, majd ormótlan hegyeket járt meg, hogy nemzete muzsikájára ráleljen. Bartók háromgyökerű és forradalmi zenéjével szemben Kodály muzsikája egy gyökérből nőtt ki, és higgadtabb mérsékletű. Bartók előbb mindent összetört, hogy egyéni és egyedüli haladását semmi se korlátozza. Kodály a múlt maradandó értékeit szívesen átvette, és költészetének koronájába több régi, kincset érő drágakövet helyezett. Bartók messzi a jövőbe nyúló művészete számára a ma embere csak alapot jelent, és így a meg nem értés nem zavarja. Kodály népi gyökerű, mérsékeltebb és gyakorlatibb művészete már a ma emberének akar általános gyönyöröket szerezni. Bartók egy új művészet sikeréért harcol. Kodály nemzetének önálló művészetét akarja diadalra vinni. Bartók új művészete új kifejezőeszközöket kíván. Kodály művészete csak a muzsika magyarságát hangsúlyozza, és így eszközeiben nem szakad el a múlttól. Már a jelenben elért győzelmét ennek tulajdoníthatjuk. ..... Kodály Zoltán 1882. december 16-án, Kecskeméten született. Iskoláit Kecskeméten és Nagyszombaton végezte. A Zeneakadémián Koessler növendéke. A német mester alaposságát, nyugati műveltségét tisztelő Kodály elgondolkodik az elhangzó germanizáló művészi elvek felett, valamint az Operaház és a Filharmóniai Társulat idegenszellemű vezetése és műsora is feltűnik neki. Cselekvőereje ekkor mozdul meg. ….. Tanulmányainak befejezését (1906) „Nyári este” című zenekari művével ünnepli meg. Ebben a kompozícióban már a magyar muzsika új hangja él, és a közben -1905-ben Mátyus-földön (a mai Szlovákia területén található, megj.: A) - végzett népdalgyűjtői munkásságának leszűrt eredményeit hímesen beleszövi - a meglepetést és vitát keltő - első zenei vallomásába. Ebben az évben köt örök és értékes barátságot Bartók Bélával. Eszmei közösségük mély vitáiban merülnek fel lelki szemük előtt a magyar muzsika elérendő körvonalai. A nyugati műveltséget megszerezni és annak kipróbált pillérein felépíteni a tiszta magyarságú műzenét, ez a legközelebbi feladat. Az érintetlen népdalkincset összegyűjteni, tudományos rendszerbe foglalni és annak értékeit a műzenén át a végpusztulástól megmenteni, valamint épp ezen, népi értékek szűzi tisztaságával zenénket újjáteremteni, ízében, hangjában és végül stílusában magyarrá tenni, ez kettőjük elhivatottsága. Kodály „A magyar népdal strófaszerkezete” című munkájával doktorál, és a nagy küzdelemhez erőt gyűjteni, a végső győzelemhez szükséges szellemi felsőbbséget megszerezni Nyugatra utazik. Berlinben, Párizsban edzi szellemét, és okulva Debussy sikeres gall győzelmén, még fanatikusabban hisz a magyar faj győzelmi lehetőségeiben. Lélekben, szellemben és kultúrában megerősödve tér vissza hazájába, hogy önként vállalt küldetését teljesítse. Bartókkal együtt és párhuzamosan bejárja a felvidéki, erdélyi, a csángó lakta falvakat és a város mindent beszennyesítő álkultúrájától legtávolabb fekvő tanyákat. Több ezer dallamból álló kinccsel tér vissza a fővárosba. A falvak életében szerzett tapasztalatok, átélt élmények és a dallamokból kiáradó üde illat gazdagságától megittasulva lát hozzá a rengeteg anyag áttanulmányozásához és rendszerbe szedéséhez. Most látja csak, hogy vállalt küldetésének teljesítésében mily kincsek segítik, és lázas örömmel élvezi új utakon haladó munkáját. 1907-ben az Akadémia tanárává nevezik ki, és így közvetlen alkalma nyílik tapasztalatainak, gondolatainak és művészi elveinek közlésére. Bár szűkszavú, hűvös és tartózkodó, mégis évről-évre nő pedagógiai hírneve, amit tárgyilagos nevelőereje, éles megvilágító képessége, mindig a dolgok lényegére mutató határozottsága és széles látókörű kivételes műveltsége vált ki. Pedagógiai tevékenysége nem gátolja tudományos és alkotó munkásságában. A népdalok szerkezetéről, skálájáról, ősi egységéről, a múlt hiányairól és hibáiról, a jelen küzdelmeiről, felesleges művészeti vívódásairól, a jövő megalapozásáról, a városi lakosság zenei érdeklődésének és műveltségének a népdal értékeivel való és lehető megmozdításáról és fejlesztéséről, az általános magyar zenei klasszicizmusáról és sok minden más művészi kérdésről ír, beszél, magyaráz. Eszméi terjednek, hitvallását mind többen magukévá teszik, és művei egyrészt ünneplést, másrészt vad vitát váltanak ki. A magyar népdal ősi pentatonikus (öthangú skálarendszer) dallamvonalából és a régi - egyházi - népi hangnemek jellegzetes keretén belül épülő melódiák, amelyeket szintén a népdalból eredő gazdag és kimeríthetetlen ritmikai változatosság hat át, általános felfigyelésre késztetik a zenevilágot. Épp így szélsőséges érzést keltenek harmóniái és színkombinációi is, amelyek már nem a germán függőleges és merev akkordikus gondolkodás, hanem az ősi magyar dallamból eredő, sajátosan magyar zenei nyelvezet termékei. Kodály nem vetette el a régi esztétikát, nem képzett új dallamokat, harmóniákat és ritmus-ütem kombinációkat, mint Bartók tette, hanem a nyugati zenei fejlődés rég lezajlott klasszikus periódusaival egyenértékű, de más kivitelű, jelenbeli magyar klasszicizmust készített elő, amelynek építőanyagai a népdal gazdag dallam- és ritmusvilága és az ezekből kiváltódó, egyénien magyar harmóniák. Ezek a harmóniák bátor és merész hangzásúak, de semmiképp sem lépik túl az ősi esztétika fejlődő és változó képleteinek határát. A régi magyaros dallam is kényszeredve tűrte a germán kíséretet. A magyar dallam természete azonban semmiképp sem bírja. A haladók és fogékonyak Kodály mellé álltak, a maradiak és begyepesedett fejűek pedig a „régi jó világot” követelve dorongolták Kodály magyar muzsikáját. ….. Útját ezután már diadal és dicsőség kíséri. Magyarországgal megtelt lelkét az elismerés és így a magyar muzsika diadala új munkára ihlette. A népi kincs érvényesítésére a színpad egységesítő- és a kórus nevelőerejét kapcsolja művészetéhez. A zenekar színpompájához is utat talál, és megszületnek a nagy és kis művek, a magyar-muzsika egységes stílusának klasszikus szépségei. ……………………… Lassú munkás, de annál alaposabb és a részletekig aprólékos. Igazi ötvösművész. A legkisebb díszítőelem kifaragását épp oly műgonddal végzi, mint az egész forma vonalának megrajzolását. Higgadt, megfontolt, meggondolt és szűkszavú. Mindig annyit mond, amennyit a lényeg kíván. Invenciójával a mű javára takarékos, helyesen gazdálkodó, és így alkotásai világosak, áttetszőek, levegősek, és imponálóan arányosak. Leszűrt technikája és kiforrt stílusa minden ősi túláradást, fékeveszettséget vagy oktalan érzelgősséget szűk mederbe szorít. Formaművészete – miképp Bartóké is – egybeolvad a mű stílusával, azaz minden műhöz az éppen szükséges formát alkotja meg. Hangszerelő művészete is minden hiú vagy hangos elemtől mentes. Miképp dallam-, harmónia-, ritmus- és hangszínvilága is a magyar népdalból nőtt ki, éppúgy zenekari hatásait is a nagy egység irányítja, amelyeket a mű jellege szerint szab meg, vagy máskor a falu hangszereinek színét-rajzát kelti életre, és ha a mű nagyvilági hangot kíván, akkor délcegen feszítenek fényes szólamai. De sablonba sohasem esik, a hétköznap „gyakorlati zenéjének” „rutin-„fogásait messze elkerüli, és egyhangúságban még ütemekre sem fullad. Zenei ideálképe Debussy, akinek végtelen művészi gazdagságában méltó példát lát. Miképp ötvösművészete is Debussyre emlékeztet. …………... Végezetül, Kodály, mint nemzetének elhivatott költője, saját élményében az egész nép érzéseit, szomorúságát, gyötrelmes sorsságát adja. Tehát, a nemzet lelke általa nyilatkozik meg. Egyetemes átfogó szelleme ismét a múlt kényszerű mulasztásait pótolta, megalkotván zsoltárában a Nyugat évszázados dicsőségének méltó magyar párját. Kodály művészi halhatatlansága a magyar nemzet művészi öröklétét biztosítja.” •

317 Edmond Dantes 2016-12-13 08:53:33 [Válasz erre: 310 Klára 2016-12-11 12:14:48]
Kedves Klára, szerintem mindenkinek "csak ennyi jutott", mert egységes volt az ének-zene oktatás. Biztosan nem (volt) alkalmas módja a zene megszerettetésének, én sem az iskolában szerettem meg a (főleg komoly)zenét. Aki pedig zenész lett, tutira nem az iskolai ének-zene oktatás és a Kodály-módszer jóvoltából. Szerintem is szűkek e rovat keretei arra, hogy az ének-zene, testnevelés, rajz és (ahogy az én időmben nevezték) "gyakorlati foglalkozás" tantárgyak oktatását, oktatásban elfoglalt helyét megbeszéljük. Annyi talán megengedhető és belátható, hogy ezeket a tárgyakat valamiképpen elkülönítve kellene oktatni az ált. és középiskolákban sőt a felsőoktatásban is, ahol ami ezek közül azokban még "oktatva van". Sok gyerektől-fiataltól egyszerűen nem várható el, hogy énekelni tudjon, szépen-ügyesen rajzoljon, "lógni tudjon a szeren" és készsége legyen pl. kézimunkázni, fát-vasat megmunkálni mint az én időmben vagy műszaki rajzolni, ami nekem jutott osztályrészül a gimnáziumban...nyelvi tagozatos = humán osztályban. Arra viszont alkalmasak ezek a tantárgyak és számonkérésük, hogy lerontsák a tanuló előmenetelét és ami ennél sokkal rosszabb, adott esetben (mert nem jeleskedik egyikben-másikban-netán egyikben sem) frusztrált, kinevetett, leszakadó gyerek--->felnőtt váljék belőle.

316 Momo 2016-12-12 10:01:52
[url]https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81d%C3%A1m_Jen%C5%91_(zeneszerz%C5%91);Ádám Jenő[/url] "Kulcsszerepet játszott a „Kodály-módszer” kidolgozásában és gyakorlatba ültetésében. Fő pedagógiai művében, az 1944-ben megjelent Módszeres énektanításban már szerepeltette a később Kodály-módszerként világszerte elterjedt metódust (Ádám Jenő ezt „magyar metódusnak” nevezte)." ([url]https://www.youtube.com/watch?v=jeOLlVxpZD4;portréműsor[/url])

315 Cilike 2016-12-12 08:06:51
Az én gyerekeim nagyon nehezményezik, hogy hetente 1, azaz EGY énekórájuk van. Jó, hogy persze a zenetanulás azon kívül van, de az iskolai oktatásba ennyi fér. Elég baj.

314 IVA 2016-12-12 07:21:22 [Válasz erre: 312 Héterő 2016-12-12 01:25:09]
Én is erre gondoltam: hogy közben elmúlnak az éveink, elmúlik az élet.

313 lujza 2016-12-12 02:31:25 [Válasz erre: 309 Edmond Dantes 2016-12-11 11:23:24]
Megnyugtatlak, sehol sincs reggel 8-kor énekóra, ha van egyáltalán. Manapság az ének-zenei osztályokba is már csak 3 jut hetente. Szolmizálás viszont van, az unokám kimondottan élvezi, én meg azt, amikor az apja is bekapcsolódott, és ketten együtt mutogattak.

312 Héterő 2016-12-12 01:25:09 [Válasz erre: 311 IVA 2016-12-12 01:20:54]
Sajnos, nagyon véges az emberi élet.

311 IVA 2016-12-12 01:20:54 [Válasz erre: 308 parampampoli 2016-12-11 09:30:29]
Csak lassan, lassan, türelem – ahogy Sybill mondja.

310 Klára 2016-12-11 12:14:48 [Válasz erre: 309 Edmond Dantes 2016-12-11 11:23:24]
Kedves E.D. sajnálatos, hogy Önnek annak idején csak ennyi jutott, nyilván a tanerő (szándékosan nem pedagógus)és nem a módszer hibája! Persze, a szolfézs is benne van, mert kottát olvasni másképp nem lehet. De ami még ezen kívül, arra kevés ez a rovat. Érdekes lenne külön lapon nyitni vitát arról, miért alkalmazzák világszerte, miért elsődleges zenetanítási módszer a Távol-Keleten, miért mondja egy szakértő pszichológus és agykutató, hogy készségtárgyként olyan agyi funkciókat mozgat és fejleszt, melyek az egész agyi tevékenységére kiható fejlődést eredményeznek? Nem beszélve arról az apró hatásról, hogy bevezet a zene alapelemeibe, megtanít hallgatni és élvezni a zenét, stb. Nem utolsósorban megismertet a magyar népzene, népi zene kincseivel, mely valahol mégiscsak a magyar kultúrkincs része (legalábbis kellene, hogy legyen!)Persze, mint mindenhez, ehhez is két dolog kell: elkötelezett pedagógus érdeklődő diák. Két hete olvastam KOCSIS ZOLTÁN utolsó interjúinak egyikét, Ő szintén sz iskolai zeneoktatás fejlesztését, horribile dictu a Kodály-módszer visszavezetését fogalmazta meg célként, mondjuk akár egy stadion építésének beáldozása árán is. Én speciel annak idején egy életre szóló alapot kaptam a zene megértéséhez, megszeretéséhez, a művészi zene a -bocsánat- gagyi megkülönböztetéséhez. Szándékosan nem "komoly" és "könnyű" jelzőt használtam, mert ilyen megkülönböztetés nincs!

309 Edmond Dantes 2016-12-11 11:23:24 [Válasz erre: 299 Klára 2016-12-02 20:23:34]
Ha a "Kodály-módszer" azt is tartalmazza, hogy ált. iskolai énekórákon, lehetőleg reggel nyolckor énekeltetik a Hej Dunárólt meg a Komáromi kisleányt meg kézzel mutogatják a dóremifászólátidót (nekem ez az énekóra-"sors" jutott osztályrészemül, akkor a Kodály-módszert sürgősen el kell törölni a föld, de legalábbis az iskolák "színéről" és a helyét sóval behinteni. Aztán lehet emlékművet emelni a Kodály-módszernek meg az ő szellemi kulturális örökségének...Addisz-Abebában.

308 parampampoli 2016-12-11 09:30:29 [Válasz erre: 305 IVA 2016-12-11 04:17:29]
Én azt szeretném már látni, hogy Anger "borul meg" végre.

307 IVA 2016-12-11 05:02:03
Lehet ám menni Háry Estélyre is. [url]http://www.haryestely.hu/jegyek;Karácsonyi kedvezménnyel[/url] olcsóbban számítják meg. Biztosan igen előkelő rendezvény, mert olyan dolgok is lesznek, amiket valószínűleg kész lehetetlenség magyarra fordítani: welcome pezsgő & finger food (or) backstage party. (Vigyázat, nem mindenkinek!) A finger foodban az is kérdéses, hogy az elefánt vagy az egér ujjáról nevezték-e el, mert aszerint tudnám kiszámítani, hány katonát ehetek meg 110 vagy 88 ezerért otthon: Anger Ferenc és Solymosi Tamás ízlésvilágától távol.

306 IVA 2016-12-11 04:19:11 [Válasz erre: 304 lujza 2016-12-11 02:10:57]
Majd? Az az Erkel Színházban 2013. október 6-án bemutatott, oda is a debreceni Csokonai Színházból átplántált rendezés lesz. Háromszor néztem meg az Erkelben, ötszörös árért az Operában kihagyom.

305 IVA 2016-12-11 04:17:29 [Válasz erre: 303 parampampoli 2016-12-10 23:23:02]
Miért neee? Nem találnád izgalmasnak, ha ezúttal Janival és Örzsével (vagy Mária Lujzával) borulna fel a kanapé? Esetleg hármukkal...

304 lujza 2016-12-11 02:10:57 [Válasz erre: 303 parampampoli 2016-12-10 23:23:02]
Nyugi, az Operában Vidnyánszky rendezi majd!

303 parampampoli 2016-12-10 23:23:02 [Válasz erre: 301 IVA 2016-12-10 04:18:00]
Neeeeeeeeeeeeee !!!!!!!!!!!!

302 eccerű 2016-12-10 23:14:55 [Válasz erre: 299 Klára 2016-12-02 20:23:34]
Hallgatni arany.

301 IVA 2016-12-10 04:18:00
[url]http://btf.hu/program?id=75169&utm_source=facebook&utm_medium=event&utm_content=jegylink&utm_campaign=kodaly_hary_janos_2017_04_23_19_30;Anger Ferenc-rajongóknak[/url] „A Háry János tehát nem pusztán egy találékonyan, zenében elmesélt, színes és kacagtató történet, hanem – mind színpadi lehetőségeit, mind mélyebb értelmét tekintve – egy rendkívül összetett darab, mely újra és újra gondolkodóba kell hogy ejtsen minket. Ehhez a közös gondolkodáshoz igyekszik új szempontokat adni Anger Ferenc rendezése.[/u]”

300 macskás 2016-12-02 20:40:05
300

299 Klára 2016-12-02 20:23:34 [Válasz erre: 298 szálkák 2016-12-02 19:30:31]
Most már "csak" a hazai iskolai oktatásba kellene visszavezetni és ismét alkalmazni!

298 szálkák 2016-12-02 19:30:31
[url]http://index.hu/kultur/2016/12/02/felkerult_a_kodaly-modszer_az_unesco_szellemi_kulturalis_orokseg_listajara/;Tisztelőknek, rajongóknak![/url]

297 Búbánat 2016-09-28 23:06:19 [Válasz erre: 296 Búbánat 2016-09-28 23:02:27]
[url] http://magyaridok.hu/kultura/szekely-fono-lengyel-rendezesben-1034692/; Székely fonó lengyel rendezésben [/url]

296 Búbánat 2016-09-28 23:02:27
[url] http://magyaridok.hu/kultura/szekely-fono-lengyel-rendezesben-1034692/; SZÉKELY FONÓ lengyel rendezésben [/url] www.magyaridok.hu Szilléry Éva, 2016. SZEPTEMBER 28. SZERDA 12:21 "A tizenkilenc népdal egy nagy drámai ívben szólal majd meg, amelyek az alapvető emberi érzések által egyetemessé lesznek – mondta a világhírű Michal Znaniecki lengyel rendező az Opera magyar évadának első hazai vonatkozású nagyszínpadi bemutatója kapcsán. Kodály Zoltán Székely fonója október 1-jén kerül a közönség elé. Ez az első alkalom, hogy a Székely fonót nem magyar származású rendező állítja színpadra, de az előadás különlegességét fokozza, hogy az egyes részeket Pál István Szalonna és bandája autentikus népzenével vezeti fel."

295 Búbánat 2016-03-23 11:40:25
A Bartók Rádióban ma kora délután meghallgathatjuk a Zeneakadémián előadott Kodály-, Gounod-koncert hangfelvételét: 12.36 – 13.49: A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának (karig. Pad Zoltán) hangversenye Zeneakadémia Nagyterem, 2016. március 11. Vezényel: Vásáry Tamás Hintalan-Mondok Yvette – szoprán Kertész Mónika – alt Varga Donát – tenor Rácz István – basszus 1. Kodály: Budavári Te Deum 2. Gounod: Szent Cecília mise

294 eccerű 2016-03-07 08:31:28 [Válasz erre: 293 Búbánat 2016-03-06 13:22:31]
Nem vagyok kommunistázós típus, de Balázs Árpád bemutatóval ünnepelni kerek Kodály évfordulót nem igazán elegáns.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.