vissza a cimoldalra
2019-09-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61895)
Balett-, és Táncművészet (5879)
Társművészetek (1405)
Operett, mint színpadi műfaj (4061)
Kimernya? (3218)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1762)
Élő közvetítések (8127)
Opernglas, avagy operai távcső... (20315)
Erkel Ferenc (1063)
A nap képe (2154)
Franz Schmidt (3421)
Simándy József - az örök tenor (624)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25042)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7212)
Pantheon (2385)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

610   smaragd • előzmény606 2019-07-28 17:06:23

KEMÉNY EGON

kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül

DANKÓ RÁDIÓ 

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…

A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.

Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.

Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.

A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:

„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A vágyakozás – bolero, Mezey Mária

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.

Elhangzott:

  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).

  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).

A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.

  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”

Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”

Ámeli-dal – Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:

ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.

Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:

  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július

Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.

Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.

A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.

Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…

Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.

KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.

Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.

606   smaragd • előzmény605 2019-07-24 17:07:00

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.

Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:

A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása

a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  

Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban

beszélgetés Kassáról   

a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.

Az elhangzott műrészletek:

rádióoperett 2 részben.

Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.

  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)

operett 3 felvonásban

Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg

a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése

Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában

rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert

Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád

Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából

a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.

történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről

Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József

Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád

Rózsa kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

605   smaragd • előzmény604 2019-06-19 05:43:25

 

Hanghordozóváltás: Kemény Egon két rádiós daljátéka CD-albumokban

 

A hangrögzítés, felvétel-készítés kezdetei óta felgyűlt dokumentumokat hangarchívumok őrzik. Az őrzésnél hasznosabb az ismételt használatba vételük, alkalmankénti felidézésük, újrajátszásokkal való életben tartásuk. Természetesen módjával, hiszen folyamatosan gyűlnek az anyagok.

A Magyar Rádió hangarchívumának kincsei elvileg mindmáig felhasználható a műsorkészítésnél, azonban – ismerve az aktuális műsorstruktúrákat – elenyésző a felhasználás mértéke. Éppen ezért nagy öröm, ha digitalizált felvételek kerülnek forgalomba.

A régi hangversenyek hangképeinek felidézése annyiból is érdekes, hogy az előadóművészet-történet közelmúltjáról ad mindennél megbízhatóbb (hang)képet, ám fokozott mértékű a jelentősége annak, ha időközben szinte kihalásra ítélt műfajok kerülnek átmentésre.

Ilyesmire került sor a közelmúltban, amikor Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária arra az elhatározásra jutott, hogy a zeneszerző halálának 50. évfordulójáról két daljáték CD-albumban való megjelentetésével emlékezik meg.

Több évtizeddel ezelőtt, az Ifjúsági Főosztály szerkesztőjeként gyermekkari művek szerzőjeként találkoztam először a nevével. Összeállításokban szívesen idéztem fel a Játszótéren című dalciklust, a Csillebérci fák alatt, vagy a Sétarepülés című, kamarazenekar-kíséretes szvitet. Többi művének csak címével találkoztam a kartontárban – de tudtam arról, hogy rádiós daljátékok szerzője is.

Érdemes elgondolkozni csodálatosan gazdag nyelvünk szóhasználatán, pontosabban, szavaknak azon a sajátosságán, hogy időről-időre másik, módosult jelentésük kerül előtérbe. Ilyen a „könnyűzene” kifejezés, amely Kemény Egon esetében korántsem csupán slágereket jelent (bár azokat is komponált, és népszerű tánc-számokat), hanem elsősorban az alkalmazott zeneszerzés lehetőségeinek gazdag tárházát. Kemény Egon, aki a családi emlékezet szerint ötéves korától zeneszerzőnek készült, szívesen vett részt mindenfajta zenei háttértevékenységben, beleértve más szerzők műveinek hangszerelését, átiratok készítését, vagy gyakorló muzsikusként korrepetíciót, vezénylést. Saját kompozícióinál az operett és a filmzene jelentett ígéretes pályakezdést, és főként a rádió, ahol gyakran kérték fel rádiójátékok zenéjének megírására. Nevéhez fűződik az első rádiós daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937) és az első rádiós nagyoperett (Májusfa, 1949) – ez utóbbival kezdődött a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza rendkívül népszerű sorozata. De miként későbbi korszakos jelentőségű kezdeményezés, a TV-operáké, ez is kiszorult a műsoridőből.

Kemény Anna Máriának köszönhetően élvezhető minőségűre feljavított, digitalizált előadások jelentek meg. A Hatvani diákjai című daljátékot, amiért második Erkel-díját kapta, először 1955. január 23-án sugározta a Kossuth adó, a Komáromi farsang első adása 1957. március 9-én volt. Mindkét történet magyar tematikájú, az előbbi szövegét Ignácz Rózsa és Soós László, verseit Ambrózy Ágoston írta, az utóbbinak az írói zenei ismeretterjesztő könyvek szerzőiként ismertek (Erdődy János, Gál György Sándor).

A daljátékokat hallgatva, utólag megérthető, hogyan lehetett egykor TV (és más audiovizuális média) nélkül „élni”. A rádió a színvonalas műsorokkal házhoz szállította a kultúrát, élvezetes formában (általános műveltséget szerezhetett szinte észrevétlen, akinek volt módja rendszeresen hallgatni a műsorokat). A daljátékok felvétele több szempontból is tanulságos. Kiderül, hogy igényes munkával az egykor rendelkezésre álló technikai lehetőségek is biztosították az élményszerű előadás lehetőségét. Atmoszféra-teremtőek a jelenetek, mondhatni, láttatóak. És érthető a történet, „ülnek” a poénok. Az előadók számára korántsem tűnt „hakni”-nak a könnyű műfajba való kalandozás – Bessenyei Ferenc énekes szerepben Hatvani professzorként mutatkozott be a Rádióban, s e daljátékban volt először prózai szerepe is Simándy Józsefnek (Hatvani famulusa, Kerekes Máté). Partnereik között hallhatjuk többek között Petress Zsuzsát és Mezei Máriát. A Komáromi farsangban – élve a stúdió-adta lehetőséggel – több szerep esetében megosztották a prózai és zenei feladatokat, Csokonai Vitéz Mihály beszédhangját Zenthe Ferenc, énekhangját Ilosfalvy Róbert adta, Lillát Házy Erzsébet és Korompai Vali „alakította”, Lavotta Jánost pedig Gönczöl János és Molnár Miklós. Csodálatosan énekel Lehoczky Éva (olasz primadonnaként is kiváló), és elragadóan komédiázik Bájligeti Kázmérként Fekete Pál.

Nosztalgiázás az idősebbeknek, akik annakidején „élőben” találkozhattak ilyen rádióműsorokkal, és időutazás a fiataloknak. Zenészeknek külön tanulságos megfigyelni a műgondot, az igényes interpretációt – és nem utolsó sorban észrevenni azt a mesterségbeli tudást, ami a szerzők részéről biztosította a nívós kikapcsolódást. Hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével milyen kedvvel vett részt ebben a munkában (felvétel-készítő és koncertező munkája mellett), az szintén „átjön” a felvételen.

A „könnyűzene” így nyer sajátos értelmezést ezekben a régi-új felvételekben.

 

Fittler Katalin       

604   smaragd • előzmény593 2019-06-07 17:29:25

 

Dankó Rádió - ismétlés: 18.00 órakor  

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Kovács Géza, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója a mai műsorban a rádióoperettekről is beszélt, Kemény Egon zeneszerzőt kiemelve, munkásságát néhány szóban méltatva.

Ezt követően Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a „Hatvani diákjai”- ból válogatott, azt a részletet is hallhattuk, amelyet Melis György énekelt (Hatvani professzor szerepében, a daljáték eredeti felvételének nem része, hanem később külön vele is felvették…)

 

Jelenet  –  Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József

Szerenád „Édes lányka, szép Amálka…” – Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József

Elmira sanzonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról „Elpirult, miért pirult…” – Elmira -Mezei Mária

Bule Lajos dala „ Aki felönt a garatra…” – Bule Lajos, volt pedellus - Gózon Gyula

Amálka és Hatvani kettőse ”Megkérdeztem a madártól…” – Amálka és Hatvani professzor -Petress Zsuzsa és Melis György

 

Jó érzés volt Kovács Géza szavait, gondolatait hallgatni, aki a hétfői műsorban elmondta, hogy mennyire meglepte az a meleg, családias légkör, amely belépésekor a Rádiózenekarban fogadta.

Úgy vélem, szerencsés pályamódosítást hozott sorsa: műveltsége, széles látóköre, nemzetközi tapasztalata és rátermettsége révén büszkék lehetnek rá az együttesek és nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy a közönség magas színvonalú koncertélményekben részesül. Külföldi zenei szervezetekben betöltött vezető szerepével méltón képviseli hazánkat!

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

593   smaragd • előzmény591 2019-04-14 06:03:51

 

Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"

Daljáték, Magyar Rádió, 1955

Újabb fényképfelvétel a stúdióban (1955), amely az archivum.mtva.hu oldalon jelent meg, ritkaság, én is most láttam először.

A cikk szövege fórumainkon is tovább élt, és korábban máshol is többször idézték, innen ered.

kemenyegon.hu

591   smaragd • előzmény586 2019-04-07 07:52:08

 

Készül a "Hatvani diákjai"

 

címmel tudósított a cikk a hangfelvételről fényképekkel is megjelenítve a rádióstúdióból.

 

Nagy örömmel fedeztem fel ezt a képet, eddig sosem láttam! 

 

A most megjelent két KEMÉNY EGON-CD közül a "Komáromi farsang" felvételéről már láttunk képet, így ez az újdonság a 'Hatvani'-ról pont jókor jött :-) azaz a mai generációkhoz közel hozza a szerzőket, az előadókat és az egykori rádiós életet, mindezt az akkori rádióújság révén, ahol 1955-ben megjelent. 

Ez a kézbevehető hírforrás megszűnt, annál is értékesebb, hogy ez a cikk és kép megmaradt.

Itt szeretném megköszönni mindenkinek, aki kezdeményezte, engedélyezte és elvégezte ezt a nagy munkát! 

MTVA Archívum

586   smaragd • előzmény584 2019-03-20 09:32:41

 

Közvetlen beszélgetésekkel, művészfellépésekkel, az est díszvendége meglepetésével, korabeli kritikák, cikkek bemutatásával, hangfelvételekkel idézi fel a most megjelent film

Kemény Egon személyét, zenéjét - a "Hatvani diákjai" (1955) és a "Komáromi farsang"(1957)  CD-k bemutatóján:

YT     https://youtu.be/FMRDsMg0nX4

Simándy Józsefné, a CD-bemutató díszvendége - elfogadva Kemény Anna Mária meghívását - a filmfelvételen a 23:06 időponttól szerepel és emlékei közül kiemelte Kemény Egon Simándy József operaénekesnek komponált dalát:

KEMÉNY EGON - Dalos László: "Mosolyod" (1953)

dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel

amelyet meglepetésként, a műsorba illesztve a közönség meghallgathatott. További információk a KEMÉNY EGON CD-kről: kemenyegon.hu

584   smaragd • előzmény573 2019-03-07 12:09:44

 

HATVANI DIÁKJAI - Nagyon szép részlettel emlékezett meg Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Hatvani diákjai három fő szerepét alakító művész, Petress Zsuzsa és Simándy József elhunyta évfordulóján hozzákapcsolva Hatvani professzort alakító Bessenyei Ferenc születésének 100., ez évi jubileumát

A Hatvani diákjai bemutatója (1955) szinte egy napra esett Ignácz Rózsa születésnapjával (akkor 46 éves volt).

2019 - Kemény Egon halálának 50., 

2019 - Ignácz Rózsa születésének 110. és halálának 40. évfordulója.

A közel 15 perces részlet Hatvani éjjeli csillagászati megfigyeléseivel indul, famulusa mellette van, segítségére lenne, ám a professzor hamar észreveszi ennek okát, bánatát, sejti, hogy emiatt tölti ébren az éjszakát.

„Ha a távcsőbe nézel hosszasan....” halljuk  Hatvanit,  Bessenyei szelíden oktató hangján és Simándyt , aki  nagyon természetesen,  kiváló prózai előadással (ebben a daljátékban először operaénekesi pályája során) árulja el szíve titkát, professzora megértően a segítségére siet:  felfedi előtte, hogy milyen út vezeti el majd szolgadiákként a diplomaszerzéshez.  Máté - Simándy hálás hangon mond köszönetet és elindul  a megfigyelés előkészítésére.
Ekkor Amál kopog az ajtón, veszélyre figyelmezteti a professzort, és a  jelenet után most kezdődnek a duettek, amelyeket az utóbbi években is hallhattunk, most így teljességükben érvényesülnek a daljáték zenei, prózai és előadói szépségei, a zenei rendezés és a rendezés rádiós erényei.
"Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok...." énekli Petress Zsuzsa Bessenyei Ferenccel:
"Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak..." „...Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától..."

Máté toppan be és a jelenet folytatódik, meglepődve látja Amálkát Hatvanival beszélgetve, az éjszaka közepén...a professzor a fiatal leány hazakísérésére bíztatja diákját, aki készséggel teszi ezt, Amálka kedvére is....
"Az életemnél is jobban szeretlek Amálka" -  hangzik Simándy vallomása, olyan gyengéden, hogy minden bizonnyal emlékezetes maradt évtizedeken át a rádióhallgatók körében, ráismerhetnek, akik a CD-n újra meghallgatják, és a leendő hallgatók fülében is zengeni fog.
"Az ördöngős Hatvani vigyáz rátok, ha kell, kitoldja a szemét egy távcsővel" - szól Hatvani, védve és az illemre figyelmeztetve.

„Nézd, milyen csendes a holdfényes utca...” hangzik el a mondat, ismét megcsodálhatjuk, a színészi tehetséget, egy mondat szépségét, ahogyan Petress Zsuzsa megformálta, a hallgató szívéhez elérve, saját élményeinket érinti meg...
Kemény Egon korhű, finom zenéje átszövi a jelenetek egy részét is, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara szépen szólaltatta meg, a zeneszerző jelenlétében vették fel.
A „Túl az Óperencián” című műsorban gyakrabban hallott duett következik, Amálka és Máté dala:
„Felhőcske száll a Hold előtt...” Simándy József énekel, „Ha majd a fény…”
„Alszik a  város, szendereg...” Ambrózy Ágoston választékos, hangulatos versei.

A hosszabb részletet Simándy József hangja, Máté szavai zárják le, Amálkát nyugtatja kedvesen, Hatvanira utalva:
„Nem  leselkedik ő miránk, mikor a Holdat nézheti...” nagyzenekari befejezéssel.

573   smaragd • előzmény571 2019-03-04 19:05:42

Dankó Rádió  

SIMÁNDY JÓZSEF EMLÉKÉRE

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: HATVANI DIÁKJAI 

Magyar Rádió, 1955, daljáték

felvételeiből hallhatunk  jelenetet és duettet, zenei részeket, Petress Zsuzsa (Amálka), Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor) és Simándy József (Kerekes Máté szolgadiák, Hatvani famulusa) főszereplésével, mindhárman az ének és a prózai szerepüket is alakították a darabban, amint már olvasóink előtt ennek története bizonnyal ismeretes.

Az elhangzott részletek a most megjelent CD 2. lemeze elején találhatók:

Amálka és Hatvani kettőse....

"Megkérdeztem a madártól..."

majd két rövid jelenet következett zenei aláfestéssel - Amálka és Máté

Ezt követte

Amálka és Máté kettőse

"Ha majd a fény..." és a jelenet vége.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Túl az Óperencián  - Nagy Ibolya  műsora - Dankó Rádió

 

571   smaragd • előzmény570 2019-03-04 09:27:27

 

Most hallható:

Hatvani diákjai, Dankó Rádió!

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Jelenet és zenei részek a most megjelent digitalizált felvételek, Nagy Ibolya  műsorában.

570   Búbánat 2019-03-04 09:08:23

"smaragd" fórumtárs írta a Kemény Egon-topicban:

"Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" daljátékok CD-bemutatóján Kemény Anna Mária meghívott vendégeként Simándiné Hegedűs Judit asszony, Simándy József, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, Kossuth-díjas oparaénekes özvegye is részt vett.

Az est meglepetése Jutka asszony színpadi fellépése volt, amely során Kemény Egon és Simándy József barátságára emlékezett, amikor a művészek gyermekei még kicsik voltak. Az Operaház Balettkarának tagjaként családi és szakmai feladatait egyaránt ellátta.

A mai napon, Simándy József halálának 22. évfordulóján elevenítem fel a néhány héttel ezelőtti eseményt, ahol özvegye nagy szeretettel nyújtotta át Kemény Anna Máriának az erre az alkalomra - nem kis fáradozás után -  megtalált Kemény Egon - Dalos László: "Mosolyod"  című dalfelvételt. Jutka asszony elmondta, hogy a dalt Kemény Egon Simándy József részére komponálta.

Ez a dal műveszbarátságuk nevezetes, szép emléke, akárcsak a néhány évvel később, a Magyar Rádióban felvett "Hatvani diákjai".

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:30 : Budapest
Pesti Krisztus Király Plébánia

Mészáros Péter (ének), Bali János (furulya), Pétery Dóra (orgona)
"Concerti Ecclesiastici / Geistliche Koncerte"
Ars Sacra Fesztivál

18:00 : Budapest
Evangélikus Országos Múzeum

Szabó Balázs (orgona)
"Harmóniák harmóniumon"
Ars Sacra Fesztivál

18:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Premontrei Kántorátus
Műv. vez.: Kocsis Csaba, Farkas Domonkos és Balogh P. Piusz O. Praem. apát
Polifón vesperás
Ars Sacra Fesztivál

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Békefi Edina, Brassói-Jőrös Andrea, Tatai Nóra (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
VIARDOT: 6 Chansons du XVe siècle – No. 6 Les trois belles demoiselles
KEDVES CSANÁD: Új mű (ősbemutató)
ifj. VÉGH JÁNOS: Tavaszi dal (1865)
RAFF: Frühling auf dem Lande, op. 184/3
BEISCHER-MATYÓ TAMÁS: Tószunnyadó (tercett-verzió, 2019, ősbemutató)
SZIGETI MÁTÉ: Canciones excéntricas (2018, ősbemutató)
MASSENET: 3 Mélodies, deux duos et un trio, op. 2

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

19:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Tóth-Vajna Zsombor (klavikord)
Ars Sacra Fesztivál

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
19:00 : Győr
Richter terem

Győri Filharmonikus Zenekar
vez.: Medveczky Ádám
DUBROVAY: Ünnepi zene
BARTÓK: A fából faragott királyfi - szvit, BB 74
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezade, op. 35
A mai nap
történt:
1908 • Mahler VII. szimfóniájának bemutatója (Prága)
született:
1912 • Kurt Sanderling, karmester († 2011)
elhunyt:
1972 • Robert Casadesus, zongorista (sz. 1899)
2010 • Polgár László, énekes (sz. 1947)