vissza a cimoldalra
2019-09-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61895)
Balett-, és Táncművészet (5879)
Társművészetek (1405)
Operett, mint színpadi műfaj (4061)
Kimernya? (3218)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1762)
Élő közvetítések (8127)
Opernglas, avagy operai távcső... (20315)
Erkel Ferenc (1063)
A nap képe (2154)
Franz Schmidt (3421)
Simándy József - az örök tenor (624)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25042)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7212)
Pantheon (2385)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

596   smaragd • előzmény595 2019-04-17 16:27:02

 

„A messzetűnt kedves” című daljáték egyik legszebb része, amikor Fazekas Mihály csodaszép versét Kemény Egon gyönyörű zenéjével énekelte megindítóan Simándy JózsefFazekas Mihály  László Margit – Ámeli emlékére…

erre a dalra gondolva búcsúzom László Margit művésznőtől:

 

Fazekas Mihály:

 

Mint mikor a Nap…

 

Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván

Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla

A már barnuló erdőkre veresses arany színt

Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal

a sűrűségből kibukott árnyék letörűli:

Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével

Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt,

S engem az aggódás és a siralom beborított

Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!

Mind elmászkálnak a lomha homályok,

Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám

Gyűlt éjnek véget nem vét az örökre lement nap.

595   Búbánat • előzmény249 2019-04-17 15:06:16

Kapcs. 249. sorszám

Áthozom a ide „smaragd” 1638. és 1637. sz. bejegyzéseit a Kemény Egon-topicból és beillesztem az én korábbi beírásom elé - legyen így együtt: 

1638   smaragd • előzmény1637  • Válasz erre

 

2019-04-17 07:14:26

A messzetűnt kedves

A  R á d i ó  D a l s z í n h á z a  újabb bemutatóval jelentkezik a héten,  A  m e s s z e t ű n t  k e d v e s  c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt  V i t á n y i  János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát, E r d ő d y  J á n o s  azonban kollégális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, F a z e k a s  M i h á l y nak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az eseményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben  a  L ú d a s  M a t y i t - a plebejus népiesség e merész alkotását.

A darab felépítése:
Fazekas Mihály debreceni diákként találkozik  francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel  köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét...


Ehhez a témához komponált zenét  - magas hőfokon – K e m é n y  E g o n.  A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.

(Szombat, Kossuth.20.25.)

A képen: Simándy József (Fazekas Mihály) és Palócz László (Pálóczi Horváth Ádám) valamint a Földényi-kórus

https://archivum.mtva.hu/images/medium/NEWS-dFVvZzFxZlJKbHdaZG10ZytzdWhDQzdvVHBSNlBDR0cwdGdBZ1NmLzdsYz0%3D

 

1637   smaragd • Válasz erre   2019-04-16 07:10:06

 

Tegnap elhunyt László Margit, a kiváló operaénekesnő, emlékére idézem főszerepét KEMÉNY EGON: "Messzetűnt kedves" című történelmi daljátékában, amelyben a francia polgármester leányának szerepét -  Ámelit, ahogyan Fazekas Mihály nevezte - énekelte:

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)

Magyar Rádió, történelmi daljáték.

Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

Bemutató:

archivum.mtva. Műsor  1965.05.21 NEWS-RTV19650521018

RTV 1965. év, 20. hét   1965. május 21. - 1965. május 28

 

 

249   Búbánat • előzmény248  • Válasz erre   2016-04-04 11:45:12
Az 1955-ös Hatvani diákjai című Kemény Egon-daljátékot tíz évre rá követte egy újabb Kemény Egon-daljáték a rádióban, amelynek felvételén ugyancsak Simándy József énekelte a tenor főszerepet: „A messzetünt kedves” – de itt a prózát nem ő mondta; a dialógusokban Darvas Iván szerepelt.


„1965. május 22-én mutatták be a Rádió Dalszínházának új felvételét: Kemény Egon A messzetünt kedves c. daljátékát. Zenéjét Kemény Egon, sok népszerű operett, keringő és sláger-dal szerzője komponálta. A darab szövegkönyvét Vitányi János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. Erdődy János azonban vállalta a még csak félkész mű folytatását, hiszen ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, Fazekas Mihálynak akart emléket állítani. Fazekas Mihály, a debreceni költő és botanikus kalandos élete és romantikus, ám szomorú szerelme alkalmas arra, hogy regényt vagy színdarabot írjanak belőle. Ifjú korában a debreceni református kollégiumot szűkre szabott, szigorú világnak érezte. Inkább a nagy tettek, a szabad mozgás és a messzi országok vonzották, ezért, mielőtt még befejezte volna a teológiai akadémiát, felcsapott huszárnak és nemsokára tiszt lett. Versei tanúskodnak arról, hogy már mint délceg főhadnagy szerelemre lobbant egy francia lány, Ameli iránt, ám a körülmények nem tették lehetővé hogy boldogok lehessenek. Csalódott a hadi-életben is és 14 évi katonai szolgálat után visszatért szülővárosába, hogy új életet kezdjen. A felvilágosodás egyik jelszava volt: „Műveljük kertjeinket”. Fazekas Mihály humanista szenvedéllyel fordult a természet felé, botanikával, költészettel, Debrecen város közügyeivel és Kalendárium szerkesztéssel foglalkozott. Megalkotta az első Magyar füvészkönyvet és megírta élete fő művét a magyar nép igazság-osztó mesehőséről: Ludas Matyiról. Nagy szerelmének, Amelinek emléke azonban a sírig elkísérte, a hagyomány szerint emiatt nem házasodott meg sohasem. 1828-ban, 62 éves korában magányosan halt meg.”


/Forrás: RÁDIÓFÓNIA 75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 - 2000) A rádiósorozat rövidített, írásos változata Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva/


Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves 
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván)
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (láng József)
Amelie – László Margit (Domján Edit)
Julika – Andor Éva (Örkényi Éva)
Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkp Gyula)
Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal)
Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon)
Öreg fazekas – Márkus Ferenc
Mme Garron – Gáborjáni Klára
Schatten gróf – Velenczei István
De Breuil márki – Ujlaky László
Rektor – Katona Lajos

 

249   Búbánat • előzmény248 2016-04-04 11:45:12
Az 1955-ös Hatvani diákjai című Kemény Egon-daljátékot tíz évre rá követte egy újabb Kemény Egon-daljáték a rádióban, amelynek felvételén ugyancsak Simándy József énekelte a tenor főszerepet: „A messzetünt kedves” – de itt a prózát nem ő mondta; a dialógusokban Darvas Iván szerepelt.


„1965. május 22-én mutatták be a Rádió Dalszínházának új felvételét: Kemény Egon A messzetünt kedves c. daljátékát. Zenéjét Kemény Egon, sok népszerű operett, keringő és sláger-dal szerzője komponálta. A darab szövegkönyvét Vitányi János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. Erdődy János azonban vállalta a még csak félkész mű folytatását, hiszen ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, Fazekas Mihálynak akart emléket állítani. Fazekas Mihály, a debreceni költő és botanikus kalandos élete és romantikus, ám szomorú szerelme alkalmas arra, hogy regényt vagy színdarabot írjanak belőle. Ifjú korában a debreceni református kollégiumot szűkre szabott, szigorú világnak érezte. Inkább a nagy tettek, a szabad mozgás és a messzi országok vonzották, ezért, mielőtt még befejezte volna a teológiai akadémiát, felcsapott huszárnak és nemsokára tiszt lett. Versei tanúskodnak arról, hogy már mint délceg főhadnagy szerelemre lobbant egy francia lány, Ameli iránt, ám a körülmények nem tették lehetővé hogy boldogok lehessenek. Csalódott a hadi-életben is és 14 évi katonai szolgálat után visszatért szülővárosába, hogy új életet kezdjen. A felvilágosodás egyik jelszava volt: „Műveljük kertjeinket”. Fazekas Mihály humanista szenvedéllyel fordult a természet felé, botanikával, költészettel, Debrecen város közügyeivel és Kalendárium szerkesztéssel foglalkozott. Megalkotta az első Magyar füvészkönyvet és megírta élete fő művét a magyar nép igazság-osztó mesehőséről: Ludas Matyiról. Nagy szerelmének, Amelinek emléke azonban a sírig elkísérte, a hagyomány szerint emiatt nem házasodott meg sohasem. 1828-ban, 62 éves korában magányosan halt meg.”


/Forrás: RÁDIÓFÓNIA 75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 - 2000) A rádiósorozat rövidített, írásos változata Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva/


Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván)
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (láng József)
Amelie – László Margit (Domján Edit)
Julika – Andor Éva (Örkényi Éva)
Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkp Gyula)
Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal)
Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon)
Öreg fazekas – Márkus Ferenc
Mme Garron – Gáborjáni Klára
Schatten gróf – Velenczei István
De Breuil márki – Ujlaky László
Rektor – Katona Lajos
248   Búbánat • előzmény199 2016-04-04 11:31:01
Magyar Rádió, 1955. január 24.

Riport Simándy Józseffel. A szerző: Haán Endre

„Hatvani diákja: Simándy József

A Rádióban szinte már bevett szokás, hogy az operák felvétele a VI-os stúdióban, a legnagyobb rádiójátékoké, az operetteké pedig az I.-esben történik. A minap még is azt láttuk, hogy Simándy József, az Operaház Kossuth-díjas művésze a VI.-oshoz vezető megszokott útról hirtelen elkanyarodott az I.-es felé…
Az okot az olvasó már tudja is talán, hisz a múlt héten közöltük, hogy Kemény Egon 23-án, vasárnap bemutatandó daljátéka, a ’Hatvani diákjai’ egyik főszerepét Simándy József játssza. Erről a szokatlan ’kirándulásáról’ beszélgettünk vele.

- Nagyon lelkiismeretesen készülök első daljáték-szerepemre, melyben nemcsak énekelek, de a prózában is helyt kell állnom. Legnagyobb ’prózai’ szerepem - a Fidelióban elmondott három-négy mondat – után Kerekes Máté szerepe az első komoly próbatétel a fiatalkorombeli operettszerepléseket kivéve. Ezek még huszonnégy éves korombéli emlékek… Azóta az opera jelentette művészi fejlődésem állomásait. Az első igazi és egyben legemlékezetesebb operai élmény napja 1946. március 12., amikor beugrásképpen először énekeltem a Szegedi Nemzeti Színházban a Carmenben Don Josét. Voltak, akik nem hitték, hogy végig bírom. De az előadás után felcsattanó taps kárpótolt mindenért… Egyébként számomra minden szerep és előadás külön művészi élményt jelent. Szeretem a közönséget és ezért művészetemnek száz százalékát igyekszem minden előadáson nyújtani. Ezért olvastam el még aznap éjjel, amikor megkaptam, a ’Hatvani diákjai’ szövegkönyvét is. Hatvani, az ördöngös debreceni professzor famulusa, Kerekes Máté szolgadiák, aki szorgalmával és hűségével mintaképe lesz a kollégium minden egyes diákjának. Színes, érdekes alakja ő a daljátéknak. Azért is szeretettel foglalkozom ezzel az alakítással, mert különbözik operai hivatásomtól, de főképpen mégis az a döntő, hogy megtetszett az a fiatalos lendület, az a hazafias, a magyar tudomány szeretetét bizonyító lelkesedés, amellyel Hatvani diákjai kiállnak tanítómesterük mellett.

A közönség kíváncsian vára Simándy kirándulását. Mi is szívesen találkoznánk vele többször is az I. stúdió tájékán.”

/Simándi Péter: Simándy József újra ”megszólal”… – a nagy művész nyilatkozatai, a vele készült riportok és jubileumainak dokumentumai. Budapest, 2005./
199   Búbánat • előzmény198 2015-03-04 14:36:45
(Az előbbi beírásban benne maradt egy felesleges mondat)

De akkor pontosítom a rádióoperett bemutatójának idejét: 1955. január 23-án hangzott el először Kemény Egon daljátéka a Rádiószínház műsorában (pár évvel később ebből vált ki a Rádió Dalszínháza). Ezt követően, még abban az évben több ismétlést ért meg a daljáték a rádióban.

198   Búbánat • előzmény197 2015-03-04 14:28:03
Nagyon kedves, melodikus, érzelmes dallamokkal teli a Hatvani diákjai című Kemény Egon-daljáték! Hosszú idő után, jó volt ebből újra részleteket hallani a rádióban! Simándy József is, Petress Zsuzsa is, megindítóan-meghatóan énekelték versszövegeiket – sőt: Bessenyei Ferenc mellett a dialógusokban is részt vettek! – a rádiófelvételen hallható szerelmi kettőseikben!

Ebből a daljátékból a következő részleteket fogunk most 11 órától és a délután 17 órakor kezdődő ismétlésben hallani: 1955, január 13.

- Jelenet és duett: szerenád:
Próza (Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa): „ - Menj szépen, kísérd haza ezt a madárkát! Azazhogy…. Hú, a kutyafáját! Most jut szembe: nem való, hogy egy kislány egy legénnyel egymagában járjon egész éjszaka! Megszólná egész Debrecen! – Majd sietünk! – Hogyisne! Hát amikor vőlegény és menyasszony vagyunk! Mondjon ki-ki, amit akar. Én tudom, hogy Te, Feri, ugye, tisztelsz engem? – Az életemnél is jobban szeretlek, Amálka! – No, hát akkor, én megyek a padlásra. Ad vocem: padlás. Nem lesztek magatokra gyerekek! Az ördöngös Hatvani vigyázz rátok! Ha kell, kitoldja a szemét a távcsővel! Hát ehhez képest viseljétek magatokat és most menjetek! – Isten áldja! És ne feledje: legyen óvatos!”

Ének (Simándy József, Petress Zsuzsa, km. a Földényi Kórus): „ - Édes lányka, szép Amálka, muskátli nyílt ablakába, még szebb lenne, még jobb lenne, Te magad, ha nyílnál benne. Szerelmedet pihenőnek kívánom, nézz ki, nézz ki, bársony-piros virágom! Édes lányka, szép Amálka, Tiéd vagyok, enyém leszel nemsokára!… /… - Szerelmedet pihenőnek kívánom, Jöjj el végre, jöjj el értem, úgy várom, légy a mátkám, szívem várja, Tiéd leszek, enyém leszel nemsokára!”

- Kettős - ének (Petress Zsuzsa, Simándy József): „- Jaj, Istenkém!...sietek….éjfél van az idő, úgy talán…./- Ne haragudj rám, én arról nem tehetek, hogy megcsókoltalak! Óh, miért vagy olyan édes- kedves, oly szép szemed, az édes, kettes, oly kár, hogy fény fakad, hogy megzavar! Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától, mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól, mégis mikor néha napján találkozom véled, hozzám jönnek a csillagok, nem az égen, hanem a Te szép szemedbe nézek…”

- Szerenád - ugyanaz, mint az első zenei bejátszásban hallottuk, csak a próza (dialógus) nélkül hangzott el újra a szerelmi duett.
197   Búbánat 2015-03-04 11:02:18
Petress Zsuzsa mellett Simándy Józsefre emlékezik ma a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora.

A nagy tenorunk ezen a napon hagyott itt bennünket, tizennyolc esztendeje. (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.)

Van a rádiónak egy daljáték stúdiófelvétele, melyen a két kitűnő művész együtt énekel:

Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték)

Rádió Dalszínháza bemutató két részben

1955. április 9., szombat I. rész: 20:30-21:59; II. rész: 22:15-23:08; Kossuth Rádió

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus (Karigazgató: Földényi János)

A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc


Szereposztás:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc
Bankós professzor –Kovács Károly
Domokos professzor – Bárdy György
KEREKES MÁTÉ – SIMÁNDY JÓZSEF
Pálóczi Horváth Ádám – Sinkovits Imre
Naszályossy – Zenthe Ferenc
Kapocs – Hadics László
Csukás – Suka Sándor
Füzesséry Kristóf – Horváth Tivadar
Kocsondi – Lázár Gedeon
Reszegi pedellus – Csákányi László
Bule, volt pedellus – Gózon Gyula
Fodorito, csizmadiamester – Tompa Sándor
AMÁLKA, A LEÁNYA – PETRESS ZSUZSA
Czibljavzek, császári biztos – Dénes György
Elmira – Mezei Mária
Pfutscher – Pethes Sándor


Ebből a daljátékból a következő részleteket fogjuk most 11 órától és a délután 17 órakor kezdődő ismétlésben hallani:

- Jelenet és duett, Édes lányka, szép Amálka (Petress, Simándy)
- Kettős: (Petress, Simándy)
- Szerenád (Petress, Simándy valamint a Földényi Kórus)

Simándy József énekli még A mosoly országából Szu-Csong dalát a második felvonásból („Vágyom egy nő után…”) és egy operarészletetet is: Mascagni: Parasztbecsület – „Búcsú az anyától” (Km. Magyar Állami Operaház Zenekara & Lukács Miklós)

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

Az operettadást a rádió frekvenciái mellett az interneten, a www.dankoradio.hu oldalon is élvezhetjük.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:30 : Budapest
Pesti Krisztus Király Plébánia

Mészáros Péter (ének), Bali János (furulya), Pétery Dóra (orgona)
"Concerti Ecclesiastici / Geistliche Koncerte"
Ars Sacra Fesztivál

18:00 : Budapest
Evangélikus Országos Múzeum

Szabó Balázs (orgona)
"Harmóniák harmóniumon"
Ars Sacra Fesztivál

18:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Premontrei Kántorátus
Műv. vez.: Kocsis Csaba, Farkas Domonkos és Balogh P. Piusz O. Praem. apát
Polifón vesperás
Ars Sacra Fesztivál

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Békefi Edina, Brassói-Jőrös Andrea, Tatai Nóra (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
VIARDOT: 6 Chansons du XVe siècle – No. 6 Les trois belles demoiselles
KEDVES CSANÁD: Új mű (ősbemutató)
ifj. VÉGH JÁNOS: Tavaszi dal (1865)
RAFF: Frühling auf dem Lande, op. 184/3
BEISCHER-MATYÓ TAMÁS: Tószunnyadó (tercett-verzió, 2019, ősbemutató)
SZIGETI MÁTÉ: Canciones excéntricas (2018, ősbemutató)
MASSENET: 3 Mélodies, deux duos et un trio, op. 2

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

19:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Tóth-Vajna Zsombor (klavikord)
Ars Sacra Fesztivál

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
19:00 : Győr
Richter terem

Győri Filharmonikus Zenekar
vez.: Medveczky Ádám
DUBROVAY: Ünnepi zene
BARTÓK: A fából faragott királyfi - szvit, BB 74
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezade, op. 35
A mai nap
történt:
1908 • Mahler VII. szimfóniájának bemutatója (Prága)
született:
1912 • Kurt Sanderling, karmester († 2011)
elhunyt:
1972 • Robert Casadesus, zongorista (sz. 1899)
2010 • Polgár László, énekes (sz. 1947)