vissza a cimoldalra
2019-08-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11433)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3397)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (182)
Élő közvetítések (8087)
Verdi-felvételek (549)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61871)
Társművészetek (1349)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1331)
Plácido Domingo (782)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (469)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4551)
László Margit (209)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1742)
Franz Schmidt (3410)
Opernglas, avagy operai távcső... (20298)
Balett-, és Táncművészet (5871)
A nap képe (2142)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

589   Búbánat • előzmény588 2019-03-21 09:34:55

Dalos László írói vénája igen sokszínű volt...

Simándi Péter  összeállításában és szerkesztésében megjelent könyv  (2005): Simándy József újra "megszólal."... (A nagy művész nyilatkozatai, a vele készült riportok és jubileumainak dokumentumai)  

Ennek hátoldalán olvasható az alábbi AJÁNLÓ Dalos Lászlótól:

 

Még egyszer Simándyról

"Majd megsegít az Isten! Mi benne bízva bízunk..." - énekelte az Első rab tizenhét taktusát Schulder József, a Magyar Királyi Operaház Énekkara tenor kettő szólamának fiatal művésze, Beethoven születésnapján, 1944. december 15-én, a Fidelio első felvonásában. Úgy tudom, akkor először és utoljára, mert tíz nap múlva ostromlott várossá lett Budapest. Simándy csak 1954. március 6-án találkozott ismét a német mester remekművével. "Ez életem egyik legcsodálatosabb dátuma; először énekeltem el a Fidelio Florestanját..." - emlékezik Bánk bán elmondja című könyvében.

Megsegítette az Isten. Páratlanul szép hangot adott neki, és az ehhez a hanghoz társuló mesteri énekelni-tudást és mindenféle színészi tehetséget. Mellette állt az Isten: a társadalom mélységéből indult fiatalember nehogy összeroppanjon a szokatlan, új életforma okozta "légnyomásváltozás" súlya alatt.

Ösztönös zseni volt, s egyúttal bámulatosan fegyelmezett, jó tanuló, túl a fantasztikus teherbírású idegrendszeren, állóképességen, az elnyűhetetlen szorgalmon, amelyek mind az operaéneklési hivatáshoz szükségeltetnek. Csak így tudott a kétkezi munkás-sorból Lohengrinig, Bánk bánig, Otellóig eljutni.

Az Első rabtól a búcsúelőadásán, 1980. június 5-én elénekelt Otellóig több mint három és fél évtizeden át kísérhettem figyelemmel krónikásként, az ő művészi kibontakozását, gazdagodását, útját abba a magasságba, ahová kevés magyar operaénekes ért el. Simándy József páratlan alázattal hajtott fejet Verdi, Wagner, Erkel, Puccini, Kodály, és mind a többiek alkotói munkássága előtt, hogy minél nagyobb igazsággal szólaltassa meg őket az operaszínpadon, a hangversenyteremben.

Ezt az írást az Első rab szavaival kezdtem és most a Psalmus Hungaricus Zsoltárosának szavaival folytatom: "Istenem, Uram! Kérlek tégedet, / Fordítsad reám szent szemeidet..." - hiszen egyszerre jutnak eszembe, ha Simándy Józsefre gondolok; egyszerre hallom énekszavát és hallom beszédhangját is, amely szinte élően szólal meg e könyv írásaiban. Egyes motívumok természetesen ismétlődnek, de ez is csak árnyalja a nagy művészről őrzött képünket.

Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik Simándy Józsefet színpadon láthatták, és még inkább azoknak, akik sajnos soha nem találkozhattak vele. Mindannyiunk szerencséje, hogy sok hangzó anyag maradt utána: teljes operák lemezfelvételei, áriák, klasszikus dalok, rádiódaljátékok, operettrészletek. Bánk bánjáról és Otellójáról a Magyar Televízió operafilmet forgatott. Mindez hozzáférhető e kötet olyan mai és holnapi olvasóinknak is, akik színpadon már nem láthatták a kor legnagyobb magyar tenoristáját.
Négy évtizeden át sokat és sokfélét írtam róla: hírt, jegyzetet, interjút, riportot, kritikát, cikksorozatot, könyvet; végül - halotti búcsúztatót is. Köszönöm a sorsnak, hogy kortársa lehettem.

Dalos László 

588   smaragd 2019-03-21 09:25:16

 

A "Mosolyod"-dal rádiófelvételének bemutatója 1954-ben volt, a Rádiózenekart Polgár Tibor vezényelte.

Szerintem stílusában kicsit elnagyolt ez a cikk, ami nem jellemző Dalos Lászlóra...bár pontosan ugyanígy szerepel a Simándy-Dalos könyvben is.

Simándyra vall viszont, hogy ellenőrizte a feleség szeme színét, magam előtt látom ezt a jelenetet :-) más kérdés, hogy miért volt ő is jelen a felvételen, úgy rémlik, a Rádióban dolgozott.

Azt a fotót nem ismerem, ami a rádiófelvételen készült.

A két barát, Kemény Egon és Simándy József "Mosolyod"- fotója már korábban is megjelent, a képfelirat szerint TVfelvételhez készültek. 

A dal a Sárospataki Alkotóházban született, ahol a Kemény-Dalos szerzőpár, szintén barátok,  éppen tartózkodott.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Deák téri evangélikus templom

Dóbisz Áron (orgona)
J.S. BACH: Esz-dúr prelúdium
J.S. BACH: c-moll triószonáta
J.S. BACH: Esz-dúr fúga
HAYDN: Introduction (A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán c. oratóriumból)
MENDELSSOHN: A-dúr szonáta, No. 3 - I. tétel
BRAHMS: Három korálelőjáték (Herzliebster Jesu, Herzlich tut mich verlangen, O Gott, du frommer Gott)
BARTÓK: Román népi táncok
PADRE DAVIDE DA BERGAMO: Simfonia

19:00 : Budapest
Munkás Szent József templom

Deák László (orgona)
G. MUFFAT: Toccata septima
J.S. BACH: Allein Gott, BWV 662
J.S. BACH: G-dúr prelúdium és fúga, BWV 550
MENDELSSOHN: B-dúr orgona szonáta, op. 65. No. 4 - I. II. III. IV.
MOZART: C-dúr templomi szonáta, K. 278 (Szathmáry Zsigmond átirata)
MOZART: C-dúr Adagio
MOZART: D-dúr templomi szonáta, K. 245 (Szathmáry Zsigmond átirata)
KOLOSS ISTVÁN: Húsvéti fantázia
17:00 : Fertőrákos
Barlangszínház

Soproni Szimfonikusok kamarazenekara
"Ötórai hangoló"
RAVEL: F-dúr vonósnégyes
A mai nap
született:
1918 • Leonard Bernstein, karmester, zeneszerző († 1990)
1940 • José Van Dam, énekes