vissza a cimoldalra
2020-01-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Kedvenc magyar operaelőadók (1155)
Pantheon (2510)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2708)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3643)
Kimernya? (3417)
Palcsó Sándor (279)
Élő közvetítések (8351)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62058)
Miller Lajos (91)
Ilosfalvy Róbert (875)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4661)
Pályák, Szerepek (43)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1848)
Franz Schmidt (3508)
A nap képe (2177)
Bernstein- és Stokowski-szabály (35)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

589   Búbánat • előzmény588 2019-03-21 09:34:55

Dalos László írói vénája igen sokszínű volt...

Simándi Péter  összeállításában és szerkesztésében megjelent könyv  (2005): Simándy József újra "megszólal."... (A nagy művész nyilatkozatai, a vele készült riportok és jubileumainak dokumentumai)  

Ennek hátoldalán olvasható az alábbi AJÁNLÓ Dalos Lászlótól:

 

Még egyszer Simándyról

"Majd megsegít az Isten! Mi benne bízva bízunk..." - énekelte az Első rab tizenhét taktusát Schulder József, a Magyar Királyi Operaház Énekkara tenor kettő szólamának fiatal művésze, Beethoven születésnapján, 1944. december 15-én, a Fidelio első felvonásában. Úgy tudom, akkor először és utoljára, mert tíz nap múlva ostromlott várossá lett Budapest. Simándy csak 1954. március 6-án találkozott ismét a német mester remekművével. "Ez életem egyik legcsodálatosabb dátuma; először énekeltem el a Fidelio Florestanját..." - emlékezik Bánk bán elmondja című könyvében.

Megsegítette az Isten. Páratlanul szép hangot adott neki, és az ehhez a hanghoz társuló mesteri énekelni-tudást és mindenféle színészi tehetséget. Mellette állt az Isten: a társadalom mélységéből indult fiatalember nehogy összeroppanjon a szokatlan, új életforma okozta "légnyomásváltozás" súlya alatt.

Ösztönös zseni volt, s egyúttal bámulatosan fegyelmezett, jó tanuló, túl a fantasztikus teherbírású idegrendszeren, állóképességen, az elnyűhetetlen szorgalmon, amelyek mind az operaéneklési hivatáshoz szükségeltetnek. Csak így tudott a kétkezi munkás-sorból Lohengrinig, Bánk bánig, Otellóig eljutni.

Az Első rabtól a búcsúelőadásán, 1980. június 5-én elénekelt Otellóig több mint három és fél évtizeden át kísérhettem figyelemmel krónikásként, az ő művészi kibontakozását, gazdagodását, útját abba a magasságba, ahová kevés magyar operaénekes ért el. Simándy József páratlan alázattal hajtott fejet Verdi, Wagner, Erkel, Puccini, Kodály, és mind a többiek alkotói munkássága előtt, hogy minél nagyobb igazsággal szólaltassa meg őket az operaszínpadon, a hangversenyteremben.

Ezt az írást az Első rab szavaival kezdtem és most a Psalmus Hungaricus Zsoltárosának szavaival folytatom: "Istenem, Uram! Kérlek tégedet, / Fordítsad reám szent szemeidet..." - hiszen egyszerre jutnak eszembe, ha Simándy Józsefre gondolok; egyszerre hallom énekszavát és hallom beszédhangját is, amely szinte élően szólal meg e könyv írásaiban. Egyes motívumok természetesen ismétlődnek, de ez is csak árnyalja a nagy művészről őrzött képünket.

Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik Simándy Józsefet színpadon láthatták, és még inkább azoknak, akik sajnos soha nem találkozhattak vele. Mindannyiunk szerencséje, hogy sok hangzó anyag maradt utána: teljes operák lemezfelvételei, áriák, klasszikus dalok, rádiódaljátékok, operettrészletek. Bánk bánjáról és Otellójáról a Magyar Televízió operafilmet forgatott. Mindez hozzáférhető e kötet olyan mai és holnapi olvasóinknak is, akik színpadon már nem láthatták a kor legnagyobb magyar tenoristáját.
Négy évtizeden át sokat és sokfélét írtam róla: hírt, jegyzetet, interjút, riportot, kritikát, cikksorozatot, könyvet; végül - halotti búcsúztatót is. Köszönöm a sorsnak, hogy kortársa lehettem.

Dalos László 

588   smaragd 2019-03-21 09:25:16

 

A "Mosolyod"-dal rádiófelvételének bemutatója 1954-ben volt, a Rádiózenekart Polgár Tibor vezényelte.

Szerintem stílusában kicsit elnagyolt ez a cikk, ami nem jellemző Dalos Lászlóra...bár pontosan ugyanígy szerepel a Simándy-Dalos könyvben is.

Simándyra vall viszont, hogy ellenőrizte a feleség szeme színét, magam előtt látom ezt a jelenetet :-) más kérdés, hogy miért volt ő is jelen a felvételen, úgy rémlik, a Rádióban dolgozott.

Azt a fotót nem ismerem, ami a rádiófelvételen készült.

A két barát, Kemény Egon és Simándy József "Mosolyod"- fotója már korábban is megjelent, a képfelirat szerint TVfelvételhez készültek. 

A dal a Sárospataki Alkotóházban született, ahol a Kemény-Dalos szerzőpár, szintén barátok,  éppen tartózkodott.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Fülei Balázs (zongora)
"Magyar szonáta"
BARTÓK: Zongoraszonáta, BB 88
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Zongoraszonáta ‒ ősbemutató
LISZT: h-moll szonáta

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Musica Sacra Kórus
Budapesti Vonósok
Művészeti vezető: Botvay Károly
Házigazda: Bősze Ádám zenetörténész
"Schubert közelében 1."
SCHUBERT: G-dúr mise, No. 2 D.167

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sharon Kam (klarinét), Schnöller Szabina (szoprán), Szántó Andrea (mezzoszoprán), Ninh Đức Hoàng Long (tenor), Cser Krisztián (basszus)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"mozART"
MOZART: 25. (g-moll) szimfónia, K. 183
WEBER: 2. (Esz-dúr) klarinétverseny, op. 74
MOZART: Requiem, K. 626
A mai nap
született:
1705 • Farinelli (Carlo Broschi), énekes († 1782)
1937 • Baranyi Ferenc, költő, műfordító, operai író
1951 • Szenthelyi Miklós, hegedűs
elhunyt:
1883 • Friedrich von Flotow, zeneszerző (sz. 1812)
1960 • Edwin Fischer, zongorista (sz. 1886)
2007 • Palánkay Klára, énekes (sz. 1924)