Bejelentkezés Regisztráció

Simándy József - az örök tenor


580 Búbánat 2019-03-05 23:07:49

Jut eszembe: Simándi Pétert már régen nem látom az Opera kórusában fellépni az operaelőadásokon.  Talán "nyugalomba" vonult?...


579 Búbánat 2019-03-05 19:05:40 [Válasz erre: 578 smaragd 2019-03-05 18:48:16]

Bizony: Péter ő - fiú s nem leány... 


578 smaragd 2019-03-05 18:48:16 [Válasz erre: 577 Búbánat 2019-03-05 17:50:22]

A két gyermek: Simándi Péter és húga Simándi Judit.


577 Búbánat 2019-03-05 17:50:22

Belpolitika - Országgyűlési képviselői és tanácsi választások

Budapest, 1963. február 24. Simándy József, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magánénekese, érdemes művész feleségével, Hegedűs Judit balettművésszel és lányaival, Judittal és Katalinnal, leadja szavazatát az országgyűlési képviselői és tanácsi választásokon.

MTI Fotó: Keleti Éva 

Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-840339

 

Kultúra - Portré - Hegedűs Judit

Hegedűs Judit balettművész ifjabb Johann Strauss Cigánybáró című, háromfelvonásos daljátékában a balettbetét szereplőjeként.

A bemutató a Magyar Állami Operaházban 1950. október 28-án volt. Rendezte Nádasdy Kálmán, a díszletet Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte.

A műtermi felvétel pontos ideje ismeretlen.

MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László 

Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-766921

Forrás: MTVA Archívum


576 Búbánat 2019-03-05 10:09:11 [Válasz erre: 575 smaragd 2019-03-05 08:21:51]

https://www.youtube.com/watch?v=Shr16h49o2w

2019-03-03 Vasárnapi szentmise a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián (Évközi 8. vasárnap)

Apostol TV

Közzététel: 2019. márc. 3.

"smaragd": "Az Apostol Tv közvetítette a szentmisét - Simándy József művész úrra emlékezve, halálának 22. évfordulója alkalmából - a felvétel a YT-on megtekinthető." 

 


575 smaragd 2019-03-05 08:21:51 [Válasz erre: 569 smaragd 2019-03-03 19:34:32]

Az Apostol Tv közvetítte a szentmisét - Simándy József művész úrra emlékezve, halálának 22. évfordulója alkalmából - a felvétel a YT-on megtekinthető. 


574 Búbánat 2019-03-04 21:44:02 [Válasz erre: 573 smaragd 2019-03-04 19:05:42]

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián"  operettműsorában Simándy József , és a száz éve született  (1919. február 10.) Bessenyei Ferenc  emléke mellett Petress Zsuzsa emlékének is szóltak a dalok: 

Petress Zsuzsa, magyar színésznő, primadonna, a Budapesti Operettszínház érdemes és kiváló művésze volt. Ma tizennyolc esztendeje hagyott itt bennünket. (Budapest, 1928. december 11. – Budapest, 2001. március 4.)  

 


573 smaragd 2019-03-04 19:05:42 [Válasz erre: 571 smaragd 2019-03-04 09:27:27]

Dankó Rádió  

SIMÁNDY JÓZSEF EMLÉKÉRE

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: HATVANI DIÁKJAI 

Magyar Rádió, 1955, daljáték

felvételeiből hallhatunk  jelenetet és duettet, zenei részeket, Petress Zsuzsa (Amálka), Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor) és Simándy József (Kerekes Máté szolgadiák, Hatvani famulusa) főszereplésével, mindhárman az ének és a prózai szerepüket is alakították a darabban, amint már olvasóink előtt ennek története bizonnyal ismeretes.

Az elhangzott részletek a most megjelent CD 2. lemeze elején találhatók:

Amálka és Hatvani kettőse....

"Megkérdeztem a madártól..."

majd két rövid jelenet következett zenei aláfestéssel - Amálka és Máté

Ezt követte

Amálka és Máté kettőse

"Ha majd a fény..." és a jelenet vége.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Túl az Óperencián  - Nagy Ibolya  műsora - Dankó Rádió

 


572 Búbánat 2019-03-04 10:50:27 [Válasz erre: 462 Ardelao 2017-09-18 13:43:45]

Simándy József születésének mai évfordulójára (1916 - 1997)

Kapcs. 462. sorszám bejegyzéséhez

https://www.kozterkep.hu/~/22238/Simandy_Jozsef_Abaujker_Aranyospuszta_2003.html oldalról

Simándy József a Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, nemzetünk felejthetetlen Bánk bánja életének utolsó 5 évében a gazdagréti katolikus közösséghez tartozott. 

Simándy József életében utoljára, utolsó nyilvános fellépéseként 1994. május 1-jén a nagymise után Aranyos faluban énekelte el a „Hazám, hazám…” áriát (itt: a balatongyöröki házában énekli a televíziós felvételen -  youtube.com) - ezt a ház falán kézírásával is dokumentálta.

A vendéglátók a budapesti gazdagréti gyülekezet Aranyoson táborozó tagjai voltak. Ennek emlékére hozták létre a közismert László Atya kezdeményezésére, a Simándy József emlékházat.

Az emlékházban elhelyezték a művész személyes használati tárgyait, egykori jelmezét, íróasztalát a székkel. Régi sikerek plakátjait és számos fotót és festményt a falakon, ahol a színházi maszkok mögé helyezett, rejtett világítás teremt teátrumi hangulatot. 

Kívül a tornác védelmében megőrizték és konzerválták Simándy József kézírását, melyet egykor László Atya kérésére kanyarított a falra.

Az emlékház homlokzatán Simándy József és László Atya monogramja látható.

Abaújkér - Aranyospuszta

Napsugár utca 14. A Napsugár utca jobb oldalán

Forrás: Aranyosi Völgykapu programja


571 smaragd 2019-03-04 09:27:27 [Válasz erre: 570 Búbánat 2019-03-04 09:08:23]

 

Most hallható:

Hatvani diákjai, Dankó Rádió!

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Jelenet és zenei részek a most megjelent digitalizált felvételek, Nagy Ibolya  műsorában.


570 Búbánat 2019-03-04 09:08:23

"smaragd" fórumtárs írta a Kemény Egon-topicban:

"Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" daljátékok CD-bemutatóján Kemény Anna Mária meghívott vendégeként Simándiné Hegedűs Judit asszony, Simándy József, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, Kossuth-díjas oparaénekes özvegye is részt vett.

Az est meglepetése Jutka asszony színpadi fellépése volt, amely során Kemény Egon és Simándy József barátságára emlékezett, amikor a művészek gyermekei még kicsik voltak. Az Operaház Balettkarának tagjaként családi és szakmai feladatait egyaránt ellátta.

A mai napon, Simándy József halálának 22. évfordulóján elevenítem fel a néhány héttel ezelőtti eseményt, ahol özvegye nagy szeretettel nyújtotta át Kemény Anna Máriának az erre az alkalomra - nem kis fáradozás után -  megtalált Kemény Egon - Dalos László: "Mosolyod"  című dalfelvételt. Jutka asszony elmondta, hogy a dalt Kemény Egon Simándy József részére komponálta.

Ez a dal műveszbarátságuk nevezetes, szép emléke, akárcsak a néhány évvel később, a Magyar Rádióban felvett "Hatvani diákjai".


569 smaragd 2019-03-03 19:34:32

Simándy József, Kossuth-díjas operaénekesre emlékezünk halálának 22. évfordulója alkalmából, a mai vasárnap, a 10 órai szentmisében.

Közreműködik: Kertesi Ingrid operaénekes, valamint Fülep Máté, a X. Szegedi Nemzetközi Simándy József énekverseny díjazottja. Hálásan köszönjük a neves művészek közreműködését.

https://szentangyalok.hu/site/hirek

 

Együtt voltunk,  mintha velünk lett volna...nagyon finom, szép zene idézte fel emlékét.


568 smaragd 2019-02-11 09:16:20 [Válasz erre: 564 smaragd 2019-02-10 15:47:12]

 

Petress Zsuzsa (Fodorító Amálka), Mezei Mária (Elmira), Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor) és Simándy József (Kerekes Máté szolgadiák) 1955 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Bessenyei Ferencé és Simándy Józsefé a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény, PIM – OSZMI, MTI.

 

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai                     

A daljáték rövid tartalma:

Hatvani István külföldi egyetemeken elismert tudós. A Debreceni Református Kollégium professzora, ingyen gyógyítja betegeit. A haladást szolgáló kísérleteit sokan varázslatnak, boszorkányságnak tartják.  Diákjai, Kerekes Máté, Pálóczi Horváth Ádám, és a többiek, édesatyjukként szeretve tisztelik, kántussal dicsőítik. 1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira  –  külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent. Kerekes Máté szegény szolgadiák beleszeret Fodorító Amálkába, akinek apja hallani sem akar róla, mert diplomás férjet szán neki. A gazdag csizmadia céhmester leánya hozományát ősi címerük némi aranyozásához Kristóf szeretné elnyerni, Fodorító Márton vagyonára Elmira is szemet vet. A magyar tudós, Hatvani, hűséges marad nemzetéhez és kedves diákjaihoz, a fiatalok boldogsága lesz legszebb tiszteletdíja.


567 Búbánat 2019-02-10 18:32:40 [Válasz erre: 565 Búbánat 2019-02-10 16:50:49]

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 35-kor

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)

Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata

A jelenet  - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor. (próza)

- CD 2,  2. track: Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekel egy kettőst (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György):  "Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok"

Áthozom ide a Kemény Egon-topicból:

Ruitner Sándor:

 20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki… Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

Forrás: Kemény Egon-topic  -  „smaragd” fórumtárs  bejegyzései (1519., 1520. sorszámok):

"Arckép egy mű tükrében"

KEMÉNY EGON  és a "Hatvani diákjai" című daljáték

Írta és összeállította: Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997


566 smaragd 2019-02-10 17:24:15 [Válasz erre: 565 Búbánat 2019-02-10 16:50:49]

Mindez a legszebb rádiós időket idézi...köszönjük.


565 Búbánat 2019-02-10 16:50:49 [Válasz erre: 564 smaragd 2019-02-10 15:47:12]

A zeneszám bejátszása előtt Nagy Ibolya megemlékezett a ma 100 éve született Bessenyei Ferencről.


564 smaragd 2019-02-10 15:47:12 [Válasz erre: 563 Búbánat 2019-02-09 14:36:58]

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 30-tól

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)

Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata

 

Ma, nagy meglepetésemre már hallhattunk is egy jelenetet - osztályterem, tanóra, felelés Hatvani professzornál a Debreceni Református Kollégiumban - a most megjelent, restaurált és digitalizált CD felvételből (amely "felfrissítve" került vissza az MTVA Zenei Archívumába), majd a "Megkérdeztem a madártól" című duettet Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte.

A jelenet és a duett kiválasztásakor Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő felelevenítette azt a rádiótörténeti tényt, amikor a Hatvani diákjaiban először szólalt meg prózában az operaénekes Simándy József és a színész, Bessenyei Ferenc a darab énekszerepét is megformálta. Mindketten kiválóan.

 

A jelenet  - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor.

A teljes darabot, benne a fenti jelenettel legutoljára 2005-ben,

Kemény Egon születésének 100. évfordulóján

sugározta a Rádió, hallhatták a rádióhallgatók.

Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


563 Búbánat 2019-02-09 14:36:58 [Válasz erre: 562 Búbánat 2019-02-09 13:20:17]

 KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai dupla-album CD kiadvány 

producere Kemény Anna Mária, így az ismertető füzet (booklet) tartalma is az ő munkája. 

Ide tartozik egyebek mellett a teljes és részletes szereposztás felkutatása és összeállítása,  a daljáték tartalmi összefoglalása valamit a tracklista elkészítése.


562 Búbánat 2019-02-09 13:20:17 [Válasz erre: 561 Búbánat 2019-02-09 12:48:49]

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1955. január 23., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.00

„Hatvani diákjai”

Daljáték

Írta: Ignácz Rózsa és Soós László

Versek: Ambrózy Ágoston

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György

 A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

A szereposztásból: 

Hatvani István, a Debreceni Református Kollégium természettan professzora – Bessenyei Ferenc

Bankós Tóbiás, a matézis professzora – Kovács Károly

Domokos, a poétika professzora – Bárdi Ödön

Varjas János rektor, professzor – Kőváry Gyula

Kerekes Máté, Hatvani famulusaSimándy József

Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre (Bende Zsolt)

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássy – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida (Gedeon)

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító Márton, csizmadia céhmester– Tompa Sándor

Fodorító Amálka, a leánya Petress Zsuzsa

Czibljavzek, császári biztos – Dénes György

Elmira (özv. füzéresi Füzéressy  Szvetozálné, Khetsch Elmira) – Mezei Mária 

Pfutscher – Pethes Sándor

 

A daljáték teljes rádiófelvéteel  dupla albumon (2 CD)  megjelent (2019)

Kiadó: Breaston & Lynch Média Kft.


561 Búbánat 2019-02-09 12:48:49 [Válasz erre: 248 Búbánat 2016-04-04 11:31:01]

Kapcs.: 248. sorszám

Érdemesnek találtam a Kemény Egon-topicba  „smaragd” fórumtárstól részletekben beírt Ruitner Sándor-szöveg idézeteket  - a sorszámozás folytonosságát megtartva -  ide átmásolni.  

Simándy József rádiós szereplését (szerepét)  a rádiódaljátékban különösen kidomborítja Ruitner Sándor: a „Hatvani diákjai”  bemutatójára visszaemlékező rádiós műsorában elhangzottak érdeklődésre tarthatnak számot itt az „Operett a magyar rádióban” topicban is.

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból 

1.

Bejátszás: a Nyitány részlete

Az elhangzott dallamidézet félreérthetetlenül tanúskodik arról, hogy szerzője nemcsak ismeri, de lelke mélyéig magáénak is vallja azt a zenei világot, amely erre a kis népre jellemző. Az elmondottak Kemény Egonra vonatkoztatva azért bírnak különös jelentőséggel, mert külföldi születés és tanulmányok, majd divatos könnyűzenei tevékenység után, csaknem 50 évesen kezdett újra ismerkedni ezzel a különös szépségű művészi kolorittal; s ehhez a kapcsolathoz az első lépéseket pontosan az imént hallott daljáték-téma megzenésítésével tette meg.

2.

"Mielőtt erről részletesebben beszélnék, engedtessék meg, hogy magáról a komponistáról szóljak néhány szót: Kemény Egon manapság pontosan olyan idős, azaz kilencvenkét éves lenne, mint a magyar zeneszerzők doyenje, Farkas Ferenc, ha megérhette volna ezt a szép kort. Ugyanakkor még azt is félve kell mondanom, hogy a nevét az ifjabb hallgatói nemzedék legfeljebb zenetörténeti adatként ismeri, hiszen a forgalomban levő zenei lexikonok szerkesztői egyszerűen tudomást sem vettek arról, hogy a komponista élt és évtizedeken át az egyik legnemesebb eszközökkel élő szerzője volt zenei életünknek… Kemény Egon – mint említettem – nem magyar földön született, hanem a császárvárosban és zenei bölcsője sem idehaza ringott, hanem ugyanott, a bécsi főiskolán, ahol Franz Schmidt volt a mestere…"

3. 

"Birtokomban van egy tanulmánykötet, amely a Magyar Muzsika Könyve címmel 1935-ben jelent meg – dr. Molnár Imre szerkesztésében -, s ennek a vaskos kötetnek az utolsó fejezete, közel 300 oldal, ezt az alcímet kapta: A 20. század zenélő Magyarországa. Nos, ennek a 300 oldalnak lexikális részében és arcképcsarnokában is helyett kapott az akkor 30 esztendős fiatalember, aki már abban az időben is – ismétlem 1935-ben! – gyakran foglalkoztatott szerzője volt a Magyar Rádiónak. S ehhez az adathoz szorosan kötődik az a meglepő kiegészítés, hogy a Bécsben végzett komponista darabjai ilyesfajta címeket viseltek: 4 tételes magyar szvit; Hullámzó Balaton /magyar népdalfeldolgozás/; vagy az idegenesen csengő, de mindenképpen hazai származásra utaló Népdal-potpourri…És még egyszer hadd emeljem ki: mindez a hazai rádiózás legkorábbi periódusában."

4.

„A Molnár-féle lexikon arról is tudósít, hogy Kemény Egon 1935-ben már tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, sőt a Színpadi Szerzők Egyesületének is. Teljes joggal, hiszen ekkor már túl van első operettpremierjén.

….

1929-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be Egon Kikelet utca 3 című darabját, amely a szakmai sikert meghozta ugyan, de ennek nem volt anyagi vonzata, vagyis elmaradt a nagyon várt kasszasiker…Csaknem 15 esztendős színházi „szünet”, valamint a II. világháború vérzivatara  után,  Fényes Szabolcs első igazgatóság idején mutatták be következő operettjét, a Fekete liliomot, amelynek főszerepét Karády Katalin játszotta – nagy sikerrel – Az ezt követő években indult be teljes gőzzel a rádiós operett-műhely.

És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”

5.

„Egyszer mosolyogva így emlékezett /Kemény Egon - megjegyzés:smaragd/  erre:

„Micsoda boldogság volt az első rádióoperett főszerepében Gyurkovics Mária számára egyáltalán papírra vetni a koloratúrák kottaképét…Aztán szinte a fellegekben járva, a felvételt visszahallgatni. Mert lehet, hogy egy olyan nagy színházi siker, amit pl. a Valahol délennel megértem, egy operettszerző számára a felejthetetlenül elegáns estélyi ruhát jelenti, de ezen a bizonyos frakkon vagy szmokingon a legszebb dísz az a briliánsokkal kirakott nyakkendőtű, vagy mandzsettagomb, amit egy ilyen rádiós darab énekes remeklése nyújt. Nem ezért a kevés pénzért, hanem ezért a hihetetlen szépségért érdemes csinálni!...”

6.

"Vagy gondolj bele (folytatta Kemény Egon – megjegyzés: smaragd): a kedvemért, a barátságunkért Simándy Jóska hajlandó volt elvállalni élete első  – és sokáig egyetlen – operettszerepét. Belemenve abba a szinte elképesztő játékba, hogy mikrofon elé álljon egy olyan prózai hátizsákkal, amit vele szemben olyanok viseltek, mint Bessenyei, Mezey Mária, Sinkovits….és a hozzájuk hasonló óriások…Arról már nem is szólva, hogy itt a Rádióban én is visszatérhettem ahhoz a magyar zenei világhoz, amely nem a kodályi gyökerekből sarjadt ugyan, de nekem mindig itt volt a szívem csücskében…”

Bejátszás:  Még azt mondják, nem illik

7.

"Az már a próbák során eldőlt, hogy a szereplők tetszését egy pillanat alatt megnyerte Kemény Egon muzsikája, amelynek diákdalaiból pl. kiérződött a kutató munka is, amit a komponista a régmúlt időkből ránk maradt könyvek és kották folytatott azért, hogy a darab zenei nyelvezetét mennél hitelesebbé tegye. Az egyéni szereplőkről később szólok majd részletesebben, most hadd említsem csak az együtteseket: mindenek előtt a Rádió Szimfonikus Zenekarát és annak élén Lehel Györgyöt, aki már ekkor is szívügyének tekintette a magyar „ügyek” szolgálatát, legyenek azok szimfonikus alkotások, operák, vagy – mint jelen esetben is – operettek, illetve daljátékok. Régi, rutinos rádiós lévén  Lehel pontosan tudta, mit miért kérünk, sőt időnként ő javasolt bizonyos új megoldásokat. Munkánkat nagyban megkönnyítette az is, hogy a zenekar szívesen dolgozott vele…"

8.

"A másik együttes, amelyről feltétlenül szólnom kell: a Földényi-kórus, Földényi János, az együttes vezetője régi „motoros” volt a kórus-szakmában, nem véletlenül lett a Rádió énekkarának alapító tagja. Már ennek előtte is volt egy kamarakórusa, amit nagyszerű tagokból toborzott. Rutinos öregek és akadémiai ösztöndíjukat ezzel a keresettel kiegészítő fiatalok pompás elegye volt ez a társaság, amelyből bármelyik pillanatban kóristából – szólistává avanzsálhattak az olyan fiatalok, mint Réti Jóska, Bende Zsolt, vagy Molnár Miklós… de a névsort még sokáig folytathatnám…"

9.

"Így volt ez a Hatvani diákjai felvételén is, amikor pl. kiderült, hogy Simándy gyönyörű tenorja mellett a Pálóczi Horváth Ádám szerepét megformáló Sinkovits Imre énekhangja és melódiaépítő készsége – enyhén szólva – nem válna az anyag zenei összképének dicsőségére…"

10.

"De ott volt a kórusban Bende Zsolt, aki egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett, hogy az a felvétel végén – tőle megszokott mókás kedvvel – így fordult a többi színész felé: „Na, mit szóltok ehhez?! Nem kéne ennek a Sinkovitsnak az Operában énekelni?!”… Az ezt követő nevetés - azt hiszem - híven jellemezte azt az általános jókedvet, ami az egész felvétel alatt uralkodott; de ehhez nagyon nagy mértékben hozzájárult a darab alapanyaga is."

11.

"Érzésem szerint ez a kettős hatás érződik azon a jeleneten is, amit most felidézni kívánok. S mivel ez a részlet közvetlenül a nyitányhoz csatlakozik, tehát a darab kezdete, szinte előre vetíti a játék egészének hangulatát. Hosszú lenne a teljes közreműködő-listát felolvasni, éppen ezért csak az együttesbe kiválóan beilleszkedő Simándy Józsefre szeretném felhívni a figyelmet, akinek prózai és énekes megszólalása a jelenetben különös értéket képvisel."

12.

„Az elhangzott részletben a zenei anyagra jellemző két koloritot ismerhettek meg: egyrészt az egészséges romantikát kifejező lírát, másrészt azt a diákosan vidám hangot, amely a pillanat tört része alatt képes lenne feloldani bármilyen drámai feszültséget.”…

13.

..."Kemény Egon zeneszerzői palettáján már a kezdetek óta, tehát a harmincas évektől, előkelő helyet foglaltak el a dalok, a sanzonok, s csak félve merem kimondani a szót: a slágerek. Ez utóbbival kapcsolatosan sürgősen hozzá kell tennem: soha nem írt egyetlen számot sem azzal a kifejezett szándékkal, hogy az sláger legyen. Annak a jelenetnek a végén, amelynek bevezetését az imént hallhatták, kifejezetten Mezey számára írt Egon egy sanzont, ami látszólag ezzel a céllal íródott. De csak látszólag, hiszen a dal hangulatával, mondanivalójával törésmentesen illeszkedik a mesefolyamatba és szinte észre sem vesszük, hogy melyik pillanatban szólalt meg, úgy simul bele a prózai szövegbe. Az pedig már kifejezetten Kemény Egon érdeme, hogy a dalt úgy szabta rá Mezey Mária hangalkatára, ahogy az a legelegánsabb operett-divatlapok szerint írva vagyon."

14.

"Operettet említettem, merthogy ez az a bizonyos harmadik hang, amelyről korábban szó volt. És ez az operett-hang idézzen bár verseiben historikus eseményt, huszadik századi megnyilvánulás a javából… Bár lehet, hogy az előadástól válik igazán azzá…

Mezey partnere a jelenetben az a Horváth Tivadar, aki színészként és rendezőként gyakori közreműködője volt a Rádió Dalszínháza produkcióinak. Ezúttal egy olyan debreceni kollégistát alakít,  akinek a butaságánál csak rangjával való kérkedése ellenszenvesebb…"

15.

…”Kerekes Máté szerepét Kemény Egon eleve Simándy József hangalkatára komponálta, mint ahogy Elmiraként is csak Mezey Máriát tudta elképzelni…Amikor azt hallottam, hogy Simándy lesz Máté szerepének megalkotója, csodálkoztam és hitetlenkedtem, de azután valaki - talán éppen Egon volt az - elmondta, milyen szoros barátság fűzi őket össze, s ekkor már nem kételkedhettem tovább.”…

16.

“ S hogy miért volt a kétely? Nos, nem sokkal a Hatvani előtt vettük fel Simándyval itt a stúdióban azt a nagyszerű Carment, ...

Jóska és Szecsődy Irénke megszólalásaiból csak úgy árad a tisztaság, amely ennek a két figurának a megformálásához elengedhetetlenül szükséges.

Amikor a szünetben Jóskának is elmondtuk, miről beszélgettünk, nevetve tiltakozott:

"Isten mentsen tőle! Még hogy én és a próza?! Olyan messze vagyunk egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől!..Hiszen Te tudod a legjobban, …a Fidelióban is milyen nehezen birkóztam meg azzal a pici szöveggel! Pontosan azért nem vállalnék semmi pénzért operettet; arra  hál’ Istennek ott van Sárdy Jancsi, meg Udvardy Tibor, akik kitűnően csinálják…” Nos, ilyen előzmények után azt kellett tapasztalnom, hogy Simándy nemcsak elénekli, de a prózai részt is eljátssza barátja, Kemény Egon kedvéért.”

17.

Elmira haditervében – a következő lépésben – a leánykérés szerepel. Leánynézőbe indul tehát unokaöccsével Fodorító uram házába. A látogatás furcsa eredménnyel zárul, …

Kemény Egon a jelenetet egy olyan kettőssel zárja, amely alkalmat ad egy téma kettős arculatának bemutatására. Elmira kioktatja Fodorító uramat a társasági viselkedés szabályaira, hangulatos dalt énekelve a bontonról, s ezt a mester  a maga tenyeres talpas  modorában próbálja  leckeként megismételni.

18.

“Mezey Máriáról óhatatlanul eszébe jut az embernek az operettszínházi siker, amit Kemény Egon a Valahol Délennel végre magáének mondhatott.

Egon ebben a színpadi játékban a dél-amerikai dallam és ritmusvilágot olyan szerencsésen ötvözte a magyar érzésvilágból táplálkozó muzsikával, hogy az ember szinte mindkettőt magáénak szerette volna vallani.”

(Hozzáteszem: Kemény Egon 1929-ben és 1946-ban bemutatott operettszínházi nagyoperettjei is sikeresek voltak. Ruitner Sándor itt minden bizonnyal a Valahol délen kasszasikerére utalt. /„smaragd”/)

19.

“A Hatvani diákjaiból Mezey és Petress neve is ott ékeskedett a Valahol délen plakátján, s a zeneszerző ott is két külön zenei világot teremtett számukra, hogy tökéletesen érvényre juthassanak művészi habitusuk legvonzóbb vonásai.

 Amire korábban nem volt példa, a Valahol délen szinte hónapokkal a pesti bemutató után megjelent előbb Moszkvában; ezt követően pedig a hatalmas ország különböző városaiban, szinte megszámlálhatatlan bemutatót ért meg a darab.”

20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki… Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

22.

"A Hatvani diákjai csak az első lépést jelentette Kemény Egon szerzeményi között és rádiós tevékenysége során a híres Debreceni Kollégium felé vezető úton. A darab sikere után elmondta, hogy szívéhez nagyon közel áll az a világ, amely abból a légkörből, azoknak a történelmi személyiségeknek, főleg irodalmároknak a szelleméből áradt. Talán ennek a kijelentésének köszönhető, hogy az operettszínházi Valahol délen közjáték után, nekiveselkedett egy Csokonai-daljáték megírásának, Erdődy János társaságában."

 (Megjegyzés: A "Valahol Délen" bemutatója és kasszasikere után (1956) 1957-ben felújításban került újra a Fővárosi Operettszínház színpadára. A Csokonai darab a "Komáromi farsang" (1957), amely színpadi műnek indult, de végül a magas művészi színvonal eléréséhez a Magyar Rádió tudott lehetőséget adni, rádiódaljáték formájában./ smaragd)

23.

"A darab címe „Komáromi farsang” volt és a Lilla - Csokonai szerepkettős énekszólamait a felejthetetlen  sztár-kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolta…."

24.

"Ezt követte a hatvanas évek elején az a zenés játék, amelynek főhőse Fazekas Mihály volt. Vitányi János korábban megjelent ifjúsági regénye, a Főhadnagy Fazekas képezte a libretto alapját, s a cselekmény menetébe szépen épültek be az Erdődy János verseinek ihletéséből született zeneszámok; egyetlen kivétellel: a darab végkifejlete felé az Amelie-hez írt gyönyörű Fazekas-versre írt dalt Kemény Egon… "   

25.

“A forradalom idején játszódó darabban Fazekas Mihály, a Debreceni Kollégium valamikori lázadó diákja, az osztrák hadsereg tisztjeként kénytelen francia földre lépni, de ott, egy kisvárosban, a hadsereg esztelen dúlását látva végleg szakít dicstelen hivatásával. A főszerepnek ezúttal csak énekes szerepét vállalta fel Simándy József, a prózai szövegrészeket Darvas Iván tolmácsolta; s hogy ez ne legyen feltűnő, így tettünk a többi szereplő esetében is.

26.

"Amikor -  immár a Rádió Dalszínházának dramaturgjaként – ennek a darabnak a megzenésítésével „megkínáltam”  Kemény Egont, azt mondta: „Tudod, milyen régen várok erre?! Végre meglesz a harmadik debreceni téma… ami a Hatvanival kezdődött…„

 27.

"A professzor diákjai kocsmai kirándulásra indulnak, s erre építik az összeesküvők a maguk tervét. Tudják, ha Hatvani értesül diákjai kocsmázásáról, biztosan elmegy, hogy felősségre vonja őket. A hatósági személyek segítségével ekkor lephetik meg a társaságot. A cselekmény menetében most ott tartunk, hogy a kocsmában a Pálóczi-Horváth Ádám vezette kompánia éppen az előre küldött hatósági spiclit táncoltatja."

28.

“Eddig nem idéztük egyik jelenetét sem, de a játékban időről-időre feltűnik az iszákos Bule Lajos, a kollégium valamikori pedellusa…

… Nos, ezen az állandóan kapatos Bule Lajoson most – úgy tetszik – beteljesedik a végzet….

A zseniális  Gózon Gyula megformálta Bule  ebben a kocsmajelenetben eszméletlenül esik össze….

….Mindenki azt hiszi, hogy meghalt, csak a belépő Hatvani nem, aki azonnal hozzálát, hogy életre keltse.

A manőver közepette törnek rá a társaságra a hatóság emberei, hangoztatva, hogy titkos praktikáinak egyikén kapták rajta a professzort. Ennek a részletnek a centrumában szólal meg az a kis dalocska, amit a felejthetetlen  Gózon Gyula egyik emlékezetes alakításaként őrzök a szívem mélyén….

(Bejátszás: Bule Lajos dala – Gózon Gyula)"

29.

"Már csak egyetlen jelenetet szeretnék felidézni a Hatvani diákjai című daljátékból: a darab Fináléját, amely tulajdonképpen az a nyilvános tárgyalás, amit hosszú és szisztematikus manőverrel, az Elmira vezette trupp szervezett a professzor ellen…. Előtte azonban engedjenek meg egy rövidke zárszót:

Említettem, hogy Kemény Egon neve nem található a ma használatos zenei lexikonokban. Viszont mai és a következő vasárnap estéken – amennyiben hallgatták és hallgatni fogják a Rádió Dalszínházának műsorait – meggyőződhetnek arról, hogy milyen érdemtelenül felejtődött el ilyen rövid idő alatt ennek a szín- és melódiagazdag palettával rendelkező komponistának a neve. 

...

...

S ahogy a darabbeli Hatvani professzor perbe száll a haladásért, úgy perelek én – ezt a műsort is felhasználva – egy tiszta szívű „dalnok” életműve feledésbe merülése ellen!"


560 smaragd 2019-02-07 05:12:03

"CANTO CANTARE, AMO AMARE…”

MEGHÍVÓ

2019. február 7., 19:00

Till Ottó-terem

ÓBUDAI TÁRSASKÖR

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang című daljátékainak CD-bemutatója

Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.

A kiváló szerző nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház után – Kikelet utca 3.(1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956) – a Kassai Nemzeti Színház (1929) és a Miskolci Nemzeti Színház is játszotta (Krisztina kisasszony, színpadi változat,1961). A Magyar Rádióval 1934-ben kezdődött a kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. A lemezeken most megjelenő daljátékait is a Magyar Rádió mutatta be: a Hatvani diákjait 1955-ben, majd két év múlva a Komáromi farsangot. 

Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve  Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.

Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben: Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc. A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.

Az est díszvendége: Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója

Közreműködik: 

Nagy Ibolya Déryné-díjas énekművésznő, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője

Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/38881-canto-cantare-amo-amare

 


559 Búbánat 2018-12-29 10:43:32

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásának ma délelőtti műsorában hallhattuk ezeket a zenéket is:

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

A bejátszott részletekben közreműködött: Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Sándor Judit, Domahidy Lászkó, Palócz László, Radnay György, Simándy József, Szabó Ernő, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Lehel György.   A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. május 1., Kossuth rádió, 20.10 – 22.10

- Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József)

- Éduska és Palkó kettőse

Dialógus (próza): „- Éduska, te volnál?..- Apám, régen kijött a házból, őt keresem. - Az istállóba ment. Te meg ne félj! Nem harapok! – Tudom….”  (Házy Erzsébet és Simándy József)

Ének: „- Jó’jszakát, kisleány! A nevem: Csínom Palkó. Szívem tereád olyan régen vár!/-Jó’jszakát, jó’jszakát, az álom ringasson el…/ - Jó’jszakát, jó’jszakát, ha lecsukódik pillám, az álom kapuján ugye, gondolsz majd rám?!…” (Házy Erzsébet és Simándy József)

- Tyukodi dala, dialógus (próza) és kórusjelenet (Domahidy László, énekkar)

- Jelenetek a daljátékból prózában és énekben (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Sándor Judit, Domahidy László, Palócz László, Radnay György, Simándy József, Szabó Ernő, az MRT Énekkara)

 

Ezt a műsort délután hat órától ismét meghallgathatjuk a rádióban, és az interneten is.


558 Búbánat 2018-12-22 13:18:39

Az e heti Lehár-emlékműsor mai zenei kínálatából a Dankó Rádióban: 

Lehár FerencLudwig Herzer, Fritz Löhner-BedaSzenes Andor: Friderika   A Rádió Dalszínházának bemutatója (keresztmetszet): 1972. április 3., Kossuth Rádió 19.20 -20.10 óra
A felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara működik közre, Sebestyén András vezényel.

- Jelenet és dal: „-Várunk Friderika rád…(Andor Éva és a Magyar Rádió Énekkarának női kara)

- Salomea és Reinhold Lenz vidám kettőse és tánc: „Járd velem, babám, a hopszasszát!” (Kalmár Magda, Bende Zsolt és az MRT Énekkara)

- Goethe dala: „Ó lányka, ó, lánykám, imádlak én…” (Simándy József)

 

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda – Harsányi Zsolt: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Bródy Tamás

  • Szu-Csong dala, II. felv. (Simándy József) „Vágyom egy nő után, egy nő után, kerget a vágy…” 
  • Kórus és Liza belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, énekkar):  ”- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!” / - Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt,a siker teszi őt hevesen lobogóvá,  s felgyúl a láng!.../Flörtök, mért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!.../Szív, szív mindig remél, eljő a mély, vad szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!….” 
  • Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse – „Szívkettős” - , II. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József): „Lótuszvirág! Érted élek csupán… /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd!...”
  • Mi és Hatfaludy Feri (Guszti) kettőse, III. felv. „Zig-zig-zig-duett”  (Kalmár Magda, Bende Zsoltprózában (dialógus) és énekben:  „Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél…/Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!...”  
  • A III. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Simándy József): „- Drága húgocskám… mosoly országa más világ…/- Hogy tudod ilyen könnyen elveszíteni!? /-  Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte könnyezik a szívem, de hogy itt bent mi fáj, azt ne tudja más!"

 

Ezt a délelőtt elhangzott operettműsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió 18 órakor kezdődő adásában :"Túl az Óperencián"


557 Búbánat 2018-12-15 16:38:09

Kacsóh Pongrác emlékére - aki ezen a napon, 145 évvel ezelőtt született és holnap lesz 95 éve, hogy elhunyt a János vitéz daljátékából csendültek fel részletek a Dankó "Rádió Túl az Óperencián" adásában - Simándy József énekhangján:

(Simándy József – „Mezei bokréta” – Magyar dalok- Négy dal a János vitéz című daljátékból – Hungaroton, 1976.)

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara. Vezényel: Bolberitz Tamás

- "Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam”

- „A fuszulyka szára, felfutott a fára, az én édes galambomnak csókra áll a szája. Nem bánom, nem bánom, csak szívből sajnálom, hogy az én édesem más karján találom…”

- „Kék tó, tiszta tó, melyből az élet tüze támad, ad vissza nékem ,óh,  szép szerelmes Iluskámat”

- „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél”

Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


556 Búbánat 2018-11-12 10:54:56

A Dankó Rádió mai, "Túl az Óperencián"  operettműsorából kiemelem ezt:

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György

Most az alábbi részletek csendültek fel erről a rádiófelvételről:

- Szu-Csong dala, II. felv: „Vágyom egy nő után! Egy nő után kerget a vágy!... (Simándy József)

- Kórus és Liza belépője az I. felvonásból: ”Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!..../- Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás!... /-Flörtök, miért gyötörtök…. Szív, szív mindig remél, eljő a mély, vad szenvedély…” (Házy Erzsébet, énekkar)

- Mi és Feri kettőse: „Zig-zig-zig-zig…/Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél…” (Kalmár Magda és Bende Zsolt – bevezető dialógus prózában, majd ének)

- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse a II. felvonásból: „Lótuszvirág! Éérted élek csupán, senki másért!… /Szív! Hogyan tudsz így tele lenni, mondd! Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz és ennyi láz?...” (Házy Erzsébet, Simándy József)

Ismétlés: ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségen online.


555 márta 2018-11-08 13:45:22

Érdekesség, hogy pár évvel később, 1956-ban Francecso-Morinari-Pradelli vezényletével olaszul vettél föl a Nílus-parti jelenetet, szinte ugyanezzel a szereposztással. Simándy abban is nagyon jü, bár az olasz kiejtése nem a legjobb.


554 Búbánat 2018-11-08 12:45:57 [Válasz erre: 553 Búbánat 2018-11-07 11:34:01]

Helyesbítenem kell az Aida-felvétel idejét, melyet a Bartók Rádió megjelölt, erre én sem figyeltem rendesen oda:

A hangfelvétel nem 1959 márciusában készült a Magyar Rádió 6-os stúdiójában.

Helyesen: 
A Magyar Rádió Vaszy-dirigálta felvétele 1953. november  9-11. között készült.
Ez a Hungaroton lemezkiadványán (LPX 31006-08) egyértelműen feltüntetésre került.

(Littasy György 1956-ban külföldre távozott.)


553 Búbánat 2018-11-07 11:34:01 [Válasz erre: 408 Búbánat 2016-12-20 09:27:01]

Ismét meghallgathatjuk a Bartók Rádióban ma este:

19:00 – 19.35  Prológ

Giuseppe Verdi: Aida 

A mikrofonnál: László Ferenc 
Szerkesztő.: Katona Márta

19:35 – 22.00

Giuseppe Verdi: Aida

Négyfelvonásos opera

Szövegét – Francois Auguste Ferdinand Mariette novellája nyomán – Antonio Ghislanzoni írta 

Fordította: Závodszky Zoltán

Vezényel: Vaszy Viktor

Km.: Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Szereposztás:

Aida – Takács Paula (szoprán),
Amneris – Palánkay Klára (mezzoszoprán),
Radames – Simándy József (tenor),
Egyiptom királya – Rissay Pál (basszus),
Amonasro – Svéd Sándor (bariton),
Ramfis, főpap – Littasy György (basszus),
Főpapnő – Sándor Judit (szoprán),
Hírnök – Réti József (tenor).


A hangfelvétel 1959. márciusában készült a Magyar Rádió 6-os stúdiójában


552 Búbánat 2018-10-25 09:02:02 [Válasz erre: 524 Búbánat 2018-04-30 22:59:10]

Kapcs. 524., 545., 544.  sorszámok

LOVAGLÓ BALERINA A ZENEDOBOZON

AZ IFJÚ HORVÁT SZOPRÁN BUDAPESTEN ÉS BALATONFÜREDEN IS ELBŰVÖLTE A KÖZÖNSÉGET

2018. OKTÓBER 18. CSÜTÖRTÖK 14:08

Magyar Idők

B. Orbán Emese

"Idén tavasszal kategóriájában megosztott első helyezést ért el a X. Nemzetközi Simándy József-énekversenyen, a CAFe Budapest fesztiválon előadott Candide vígopera női főszerepével egyenesen elbűvölte a fővárosi közönséget. Az alig huszonhat éves horvát szopránnal, Antonia Dunjkóval beszélgettünk.

"– A tavaszi X. Nemzetközi Simándy József-énekverseny gálájáról láttam egy videót. Nemcsak énekelt, hanem balettozott áriázás közben, sőt volt pár humoros mozzanata is a produkciójának. Most a Candide-ban szintén bemutatta a tánctudását. Melyik volt előbb: a zene vagy a tánc?
– Temesi Máriától hallottam a Simándy József-énekversenyről. Nagyon különleges tapasztalat volt, három forduló különböző repertoárral. Az áriát a döntőben a zsűri választotta. Mivel Olympia (Offenbach: Hoffmann meséi) egy baba, én mindig úgy képzeltem el, mint a balerinát a zenélő dobozon, akinek mechanikus hangja és mozdulatai vannak, és újra meg újra fel kell húzni. Mivel az áriában vannak részek, ahol Olympia megáll, ez adta az ötletet, hogy amikor elhallgatok, a karmesternek föl kelljen húznia. Azt is szerettem volna megmutatni a közönségnek, hogy az opera-énekesnőknek nem kell kövér és komoly előadóknak lenniük. Soha nem voltam profi táncos, de csodálom őket. Tanulmányaim során volt részem táncoktatásban is.

– Szintén feltűnt remek arcjátéka a videón és most, a Candide-ban is. Szavak nélkül, pusztán a gesztusaival, a mimikájával eljátszotta a történetet. Tanult színészetet is?
– Soha nem játszottam drámai színházban, de jó tanáraink voltak (Dora Rudjak Podolski) a zágrábi zeneakadémián. Ott szintén sok projektben vettem részt és fontos tapasztalatokat gyűjtöttem.

– És mi a helyzet a lovaglással?
– Én lennék a legboldogabb, ha lóháton mehetnék be a színpadra. Mivel rengeteget dolgozom és utazom, nincs annyi időm, mint régen, de szoktam idomítani, ügetni és ugratni. Számomra ez a legjobb stresszoldó: lóháton száguldani erdőkön és mezőkön át."


551 Búbánat 2018-10-17 10:36:02

Tiboldi Mária - Művészbejáró

"A közelmúltban jelent meg Tiboldi Mária, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, Jászai Mari-díjas színésznő Művészbejáró című önéletrajzi ihletésű memoárkötete, ami saját bevallása szerint érzelmek, impressziók és események egymásutánja. A könyvbemutatót a Kálmán Imre Teátrumban tartották, ahol a művésznővel Peller Károly beszélgetett, miközben a zsúfolásig megtelt nézőtéren ülők részleteket tekinthettek meg egy-egy emlékezetes alakításából vagy meghatározó filmes szerepéből, amelyek a televíziónak köszönhetően az utókor számára is fennmaradtak.

Elsőként Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója a társulat és a főigazgató, Lőrinczy György nevében köszöntötte a művésznőt. "Tiboldi Mária minden egyes szerepében, színpadi alakításában, akár zenés játékban, akár operettben tündökölt, mindig is az első asszony, vagyis 'prima donna' volt. Egy igazi díva. Száz százalékos hangi adottságával és gyönyörű színpadi megjelenésével igazi királynőként ragyogott a színpadon minden este" - méltatta őt a főzeneigazgató."

[...] 

A művésznő elmesélte, mennyire fontos ember az életében Simándy József, aki iránt kamaszként is rajongott. "Ő volt a gyerekkori szerelmem, akibe minden nő szerelmes volt. Fantasztikus volt hallgatni a hangját az Orion rádión keresztül." 1955-ben addig állt sorban az Állatkerti szabadtéri színpadon, ahol az akkor már rendkívül népszerű operista Riccardo grófot énekelte Verdi Álarcosbál című operájából, amíg nem kapott autogramot. Még a nevét is miatta írta hol 'i'vel, hol 'y'nal, attól függően, hogy az énekes épp hogyan használta. Pályájuk során azonban soha nem dolgoztak együtt, ezért Marica, aki mindenképp szeretett volna egy színpadon állni Simándyval, a Fészek Művészklubban készített önálló estjére meghívta a 77. születésnapját ünneplő művészt, és együtt énekelték Kálmán Imre Marica grófnőjéből a Ne szólj kicsim, ne szólj kezdetű duettet. "Óriási boldogság volt. Földöntúli érzés. El se hittem, hogy az az ember, akit egész életemben imádtam, most velem énekel."  

A beszélgetés végén Tiboldi Mária köszönetet mondott azoknak, akik segítették abban, hogy elkészülhessen a könyv: a családjának, a férjének, fiainak, a Budapesti Operettszínháznak, a Budapesti Operettbarátok Egyesületének, a kötet szerkesztőjének, Pápai Szabó György református lelkésznek.

/Operettszínház honlapjáról/


550 Búbánat 2018-10-01 12:06:26

A Dankó Rádió mai operettműsorában ("Túl az Óperencián") részletek hangzottak el ebből az operettből is - ismétlés délután hat és hét óra között a rádió hullámhosszán, de az internetes elérhetőségen  (www.dankoradio.hu) is meghallgatható az adás:

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
/operett két részben/

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor. Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György. Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:
Lichtenfels gróf – Balázs István
Liza, a leánya _ Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk – Radnay György
Hadfaludy Feri – Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár – Szatmári István
Főajtónálló – Börzsönyi Mihály

  • Bevezető kórus és Liza belépője, I. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara):

„- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!”  „- Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, miért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!... /Szív, szív mindig remél: Eljő a mély nagy szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!... Hív, hív, hallod szavát, rohansz felé száz kínon át!  Összetört martalék lesz a szív,mégis arra hív, arra hív!

  • A III. felvonás részletei; a finálé (Házy Erzsébet, Simándy József, Kalmár Magda, Bende Zsolt – dialógus (próza) és ének

Szu-Csong és Liza jelenete: „... - Mi nálunk a férfi a nőt akár meg is ölheti!... Ha gyűlölsz, akkor miért vagy mellettem hát?  Szólj!... " (Házy, Simándy)

Szu-Csong: Mit tettem én?! …  Volt egy bűvös lány, boldog napsugár, melyre szívem  mind hiába vár… Szegény Szu-Csong!… Szegény Szu-Csong”…(Simándy)

Liza és Szu-Csong búcsúkettőse (Házy, Simándy)

Szu-Csong: „Vágytam egy nő után, egy nő után! Kergett a vágy…”

Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte fájjon, akármilyen harc.  Mögötte könnyezik a szívem. Egy kicsit vérzik is, de nem tudja más. Mögötte fájjon akármilyen harc, mögötte könnyezik a szívem. De hogy itt benn mi fáj. Azt nem tudja más.” (Simándy)

Mi és Feri búcsúja egymástól  - prózában (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

Finálé: „Drága húgocskám… nézz rám szegény, nem sírok én… Jobb így talán mosoly ország. (Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt)

 


549 Búbánat 2018-09-18 18:01:12 [Válasz erre: 7 Búbánat 2006-09-05 16:22:40]

Simándyról az Új Emberben 2002-ben megjelent emlékező cikkből csak pár bekezdést anno beírtam ide, a művész topicjába, úgyhogy most érdemesnek tartom ezt az egész írást  feltenni (átmásolni). Ardelao fórumtársunk A nap képe topicjába beírta.

Különben most hat órától a Dankó Rádió is megemlékezik a nagy tenorunkról  (Puccini: Bohémélet - Rodolfó és Marcell kettőse, III. felv (km. Melis György); Farkas Ferenc: Csínom Palkó - részletek (Simándy mellett Házy Erzsébet és Szabó Ernő énekel a felcsendülő rádiófelvételről).  A délelőtti adás ismétlése most 18 órától hallgatható meg újra..

Simándy József ma 102 éve született

Új Ember - 2002.12.22 
LVIII. évf. 51-52 (2838-2839.)

A kereszténység és a magyarság tetterejével...

Simándy Józsefről

Tehetség, hit és szorgalom - e három tényező bizonyára meghatározó, ha a XX. századi magyar operakultúra csillagának, Simándy Józsefnek a pályafutását értékeljük. Kivételes művészi rangja, tekintélye még évekkel elhunyta után is ott lebeg a legendás Ybl-palota fölött, egy nagy tehetségű művészember élményt nyújtó alakításait, páratlan sikereit idézve.

Simándy az Operaház énekkarából emelkedett ki, és ötvenöt éve, 1947-ben indult meg káprázatosan emelkedő szólóénekesi pályáján. Dicséretére legyen mondva: élete során sohasem tagadta hajdani kórista voltát, hanem büszkén vállalta, mint kiinduló állomást; több alkalommal is becsülő szavakkal emlékezett meg egykori kollégáiról.

1945-ben, amikor az elfogult kulturális politika "jóvoltából" nem igazolták, Vaszy Viktor karnagy, színidirektor meghívására a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának vezető tenoristája lett. Innen, a Tisza-parti városból tért vissza a fővárosba, hogy rövid időn belül meghódítsa az igényes, operát kedvelő közönséget.

Simándy szinte valamennyi jelentős tenorszerepet elénekelte hosszú és töretlenül ívelő pályája során. Hangszíne, hangmagasságának tudatos kiművelése, frazírozó készsége, muzikalitása, színpadi játékereje mellett még ideális külső adottságokkal is rendelkezett. Ez így együtt egy világraszóló karrier kialakítására is elegendő feltétel. De Simándy, nagynevű karnagy mesteréhez és barátjához, Ferencsik Jánoshoz hasonlóan "túlságosan magyar volt ahhoz, hogy máshol is meglelje helyét" a világban. Itthon maradt, s hazájában lett az örök Bánk, a patriotizmus szimbólumának letéteményese. (És még vég nélkül sorolhatnám parádés alakításait.)

E szívet dobogtató remekműben Simándy a közönséget évtizedeken át felülmúlhatatlan élménnyel ajándékozta meg. A "Hazám, hazám" kezdetű, II. felvonásbeli áriában egy lángoszlop hevületével forrósította át a szunnyadó magyar lelkeket. A kommunizmus sivár, elnyomó korszakában mindez több volt, mint kivételes produkció, az élő és eltiporhatatlan hazaszeretet nemes példájául szolgált.

Személyes életem nem avuló élménye, hogy több alkalommal is beszélgethettem Simándy Józseffel. Az Operaházban, közös templomi szereplések során és Balatongyörökön, a szépséges magyar tenger partján s a szőlőtőkék varázslatos közelségében - változatos témák erdejében kalandozva.

Ez a személyes kapcsolat még csak megerősítette bennem, hogy ez az elismert operaénekes (szándékosan nem írtam sztárt, mert a fogalmat mára lejáratták, és maga Simándy tiltakozna ellene a leghevesebben) magyarságtudatával, mély keresztény hitével, családszeretetével, etikai és morális emelkedettségével harmonikusan élte meg a Gondviselés által kiszabott emberi életet.

Néhány mondata ma is visszhangzik bennem. "Hitemet vállaltam és sohasem tagadtam meg, hogy katolikus vagyok. És nem is féltem, mert Isten velem volt." - Máskor saját termésű becehegyi borának jóleső kóstolgatása közben a fiatalokról ejtett néhány szót. "Tőlük mindenekelőtt emberséget várok: a magyarság és a kereszténység mozdító tetterejét."

Bánk bán elmondja című önéletrajzi könyvéből (amelyet legjobb kritikusával, Dalos Lászlóval állított össze) világosan kiderül, hogy ez a kivételes életmű a testvérmúzsák közelsége, átjárhatósága révén hamisítatlan, tiszta lírává nemesül.

Szeghalmi Elemér


548 Búbánat 2018-09-05 17:44:40

KIKE Kulturális Hét – 2018. szeptember 10 – 16.

A Kistarcsai Kulturális Egyesület szervezésében megvalósuló Kulturális Hét megrendezésének időpontja Simándy József születésnapjához igazodik.

A tervezett rendezvények közül említem meg:

Szeptember 10., hétfő – katolikus templom

19.00 A Simándy emléktábla koszorúzása

Szeptember 13., csütörtök – civilház

19.00 Simándi Józsefné (Hegedűs Judit): A néptánctól a balettig

„A Kistarcsai Kulturális Egyesület lelkesen ápolja Simándy József operaénekes emlékét. Ennek kapcsán szoros kapcsolatba kerültünk a családdal. Eddigi közös programjaink során mindig a napjainkban is népszerű operaénekes volt a középpontban. Most viszont a balett és a néptánc kapcsolatáról fog előadást tartani Jutka asszony, aki az Operaház balettművésze volt."

Szeptember 16., vasárnap

17.00 A Simándy-szobor koszorúzása

Az ünnepi beszédet Simándy József, a nagy művész unokája tartja.

Közreműködik: Liska Veronika, Országh Péter, Szkordilisz Emilia

Hangfelvételről Simándy József hangját is újra megcsodálhatjuk.


547 Búbánat 2018-08-24 21:28:05

1979. március 30., Petőfi Rádió 19.10 – 19.26

„Bemutatjuk új felvételünket”

Kalmár Magda és Simándy József Lehár-operettdalokat énekel.

Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Sebestyén András

1.- Kulinyi Ernő: Paganini – „Volt nem egy de száz babám” (Simándy)

2. – Mérey Adolf: A víg özvegy – Vilja-dal(Kalmár)

3. – Kulinyi Ernő: A cárevicsVolga-dal (Simándy)


546 Búbánat 2018-08-07 10:54:17 [Válasz erre: 545 Búbánat 2018-08-05 20:37:43]

Hazád, hazám! - Egy koncerten figyelt fel Ninh Duc Hoang Long énekére Simándy József lánya

Fidelio.hu - Kalmár Emese - 2018.07.31. 09:30

„Amióta Ninh Duc Hoang Long elénekelte a Hazám, hazám kezdetű áriát, a magyar operarajongók rendszeresen Simándy Józsefhez hasonlítják.

Összehoztunk hát egy találkozást a vietnámi énekesnek a legendás magyar tenor lányával, Simándi Katalinnal.”

Simándy József és kislánya, Katalin

(Fotó/Forrás: A Simándy-család engedélyével)

"A legendás magyar tenor 27 éves volt, amikor első nagy operaszerepében debütált, Ninh Duc Hoang Longot pedig a Virtuózokkal ismerte meg az ország ugyanennyi idősen. A vietnámi tenor öt éve érkezett hozzánk, elsajátította a nyelvet, és az emberek szívébe lopta magát a Hazám, hazám kezdetű áriával. Simándi Katalinnal és Longgal beszélgettünk arról, mit jelent egy ilyen fiatal énekes számára a siker."

Ninh Duc Hoang Long és Simándi Katalin

(Fotó/Forrás: Sárvári Géza Zsolt)

Részlet az interjúból:

"Hogyan figyelt fel a Simándy-család Long tehetségére?

SK: Két éve a szegedi Simándy József Énekversenyen édesanyám hívta fel rá a figyelmem, hogy itt van ez a fiú, aki töri a magyart, de amikor a színpadon áll, akkor mégis így énekli a Hazám, hazám-ot. Léleksimogató, hatalmas megdöbbenés, nagy élmény volt hallani.

Long: Emlékszem, volt a közönség között egy idős hölgy, aki nagyon lelkesen tapsolt, drukkolt és utána gratulált is nekem. És utána tudtam meg, hogy ő a nagy énekes özvegye."


545 Búbánat 2018-08-05 20:37:43 [Válasz erre: 544 Búbánat 2018-08-03 14:09:08]

Nemsokára a Bartók Rádióban hallhatjuk a befejező részt:

21:05 – 22.00

X. Nemzetközi Simándy József énekversenyhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

IV/4. rész


I.  A III. korcsoport – Döntő

Pjotr Csajkovszkij: Anyegin - Tatjana levéláriája (Molnár Tímea, zong. km: Harazdy Miklós)

Szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra, április 27.)


II. Díjkiosztó gálaest

Km.: Nagy Márta (zongora),

Szegedi Szimfonikus Zenekar, vez.: Gyüdi Sándor


1. Liszt Ferenc: A Rajnánál - dal (Papp Viktor - I. korcsoport, I. díj, zong. km.: Nagy Márta), 

2. Wolfgang Amadeus Mozart: Exsultate jubilate K. 165. - Alleluja (Koncz Regina - II. korcsoport, megosztott III. díj), 

3. Georges Bizet: Carmen - Seguidilla (Pánczél Klaudia - II. korcsoport, megosztott III. díj),

4. Gioacchino Rossini: A sevillai borbély - Rosina kavatinája I. felv. (Banai Sára - III. korcsoport, III. díj), 

5. Giuseppe Verdi: A trubadúr - Azucena áriája (Kiss Judit Anna - II. korcsoport, II. díj), 

6. Gaetano Donizetti: Don Pasquale - Norina kavatínája (Josipa Bilic - II. korcsoport, I. díj), 

7. Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia - Edgardo áriája (Ninh Duc Hoang Long - III. korcsoport, megosztott I. díj), 

8. Jacques Offenbach: Hoffmann meséi - Olimpia áriája (Antonia Dunjko - III. korcsoport, megosztott I. díj)

(Szegedi Nemzeti Színház, április 29.)

(Ism. augusztus 17.,14.05)


544 Búbánat 2018-08-03 14:09:08 [Válasz erre: 543 Búbánat 2018-08-02 10:45:34]

A Bartók Rádióban  ma este hallgathatjuk meg:

21.06 – 22.00
X. Nemzetközi Simándy József énekversenyhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

IV/3. rész

III. korcsoport – Döntő

1. a) Giacomo Puccini: Pillangókisasszony - Pinkerton áriája III. felv.,

 b) Kodály Zoltán: Katona vagyok én (Bocskai István, zong. km.: Kerényi Mariann), 

2. a) Erkel Ferenc: Hunyadi László - Gara Mária áriája,

 b) Eduard Drízga: Hiányzol - dal (Pavla Flamová, zong. km.: Harazdy Miklós), 

3. Wolfgang Amadeus Mozart: c-moll mise K. 427. - Ária (Antonia Dunjko, zong. km.: Kerényi Mariann), 

4. a) Georg Friedrich Handel: Alcina - Ruggiero áriája,

b) Rudolf Kelterborn: Julia - ária (Kádár Viktória, zong. km.: Harazdy Miklós), 

5. a) Maurice Ravel: Öt görög dal - Légy víg!,

b) Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni - Elvira áriája II. felv. (Sóti Erika, zong. km.: Kerényi Mariann), 

6. a) Antonio Vivaldi: Bajazet - ária,

b) Benjamin Britten: Lucretia meggyalázása - Lucretia áriája (Banai Sára, zong. km.: Koczka Ferenc)

(Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra, április 27.)

(Köv. rész: vasárnap, 21.05)

 

(Ism. augusztus 15., 14.06)


543 Búbánat 2018-08-02 10:45:34 [Válasz erre: 542 Búbánat 2018-08-01 11:31:17]

Bartók Rádió, ma este:

21:11 – 22.00

X. Nemzetközi Simándy József Énekversenyhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

IV/2. rész

III. korcsoport – Döntő


1. a) Richard Strauss: Ámor - dal,

b) Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola - Az Éj királynőjének áriája II. felv. (Bódi Zsófia, zong. km.: Cseh Dalma), 

2. Gioacchino Rossini: Tell Vilmos - Tell Vilmos áriája III. felv. (Chun Ting Lam, zong. km.: Harazdy Miklós), 

3. a) Georges Bizet: Carmen - Michaela áriája III. felv.,

 b) Ruggiero Leoncavallo: Bajazzók - Madárdal I. felv. (Ferenczy Orsolya, zong. km.: Klebnitzky György), 

4. a) Charles Gounod: Faust - Valentin imája I. felv.,

 b) Modeszt Muszorgszkij: A papnövendék - dal (Fülep Máté, zong. km.: Bizják Dóra), 

5. a) Richard Strauss: Ajánlás - dal,

b) Richard Wagner: Tannhäuser - Csarnokária II. felv. (Kaján Katalin, zong. km.: Harazdy Miklós), 

6. Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt (Havár-Ferenczy Anna Vivien, zong. km.: Harazdy Miklós), 

7. a) Jules Massenet: Werther - Osszián dala III. felv.,

 b) Giacomo Puccini: Bohémélet - Rodolfo áriája I. felv. (Ninh Duc Hoang Long, zong. km.: Cseh Dalma)

 

(Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra, 2018. április 27.)

(Köv. rész, holnap, 21.06)

(Ism. augusztus 14., 14.11)


542 Búbánat 2018-08-01 11:31:17 [Válasz erre: 524 Búbánat 2018-04-30 22:59:10]

Kapcs. 524., 523. sorszámok

Bartók Rádió, ma este: 21:10 – 22.00

X. Nemzetközi Simándy József Énekversenyhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

IV/1. rész


II. korcsoport – Döntő


1. Giuseppe Verdi: Lombardok - Pagano áriája I. felv. (Endrész Ferenc, zong. km.: Rózsa Gábor), 
2. Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága - Rózsaária (Josipa Bilic, zong. km.: Kerényi Mariann), 
3. a) Jules Massenet: Werther - Charlotte áriája III. felv.,

 b) Gaetano Donizetti: A kegyencnő - Leonóra áriája III. felv. (Kiss Judit Anna, zong. km.: Pogány Imola), 
4. Giuseppe Verdi: Az álarcosbál - Amelia áriája III. felv. (Vivien Erndt-Sallerbec, zong. km.: Olga Vojevogyina), 
5. Kodály Zoltán: Árva vagyok (Hajdú Zsuzsa, zong. km.: Koczka Ferenc), 
6. Claudio Monteverdi: Orfeo - Ária (Aron Ottó Jóhanson, zong. km.: Kerényi Mariann), 
7. Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola - Képária (Erdős Róbert, zong. km.: Szabó Ferenc János), 
8. Giuseppe Verdi: Rigoletto - Gilda áriája I. felv. (Koncz Regina, zong. km.: Koczka Ferenc), 
9. Gioacchino Rossini: Stabat Mater- Ária (Mányoki-Kántor Bence, zong. km.: Kerényi Mariann), 
10. Leonard Bernstein: Candide - Az öreg hölgy áriája (Pánczél Klaudia, zong. km.: Koczka Ferenc)

(Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra, április 27.)

(Köv. rész: holnap, 21.11 - 22.00)

(Ism. augusztus 13., 14.10)

 

 


541 Búbánat 2018-07-30 20:40:14

Simándy József portréja a balatongyöröki strand melletti parkban - Fotó Győrffy Árpád

 

Múltidéző

2006.07.30-án, a 17086. sorszám alatt írtam a Mi újság a Magyar Állami Operaházban? című  topicba az alábbi bejegyzésemet.  Átmásolom  ide az akkori szöveget: a nagy magyar tenorista emlékére létrehozott topicjában is legyen meg a nyoma.

„Ami a Simándy- évfordulót illeti itt egy MTI-Panoráma összeállítás az idei év kapcsolódó eseményeiről. Benne a mai nap szívet melengető megemlékezésről. Hozzá teszem, három napja lent voltam Györökön és felkutattam Simándyék házát, csakhogy \"képben\" legyek, s lefotóztam elölről és hátulról is. Nekem ez a fotó is egy dokumentum Simándyról, amit archiválok. 

Jubileumi év eseményeiről Simándy József felesége, Hegedűs Judit balettművész tájékoztatta az újságírókat, aki egyben a művész emlékének ápolására alakult Simándy Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke.

Simándy Józsefné beszélt a fiatal tehetségek támogatásának szükségességéről, amelynek jegyében a társaság ez év áprilisában immár ötödik alkalommal rendezett énekversenyt: ezúttal 67-en kaptak bemutatkozási lehetőséget.

2006. július 30-án Balatongyörökön, ahol a művész nyaralója volt, a Simándy József nevét viselő sétányon avatják fel az operaénekes mellszobrát, Kelemen Kristóf szobrászművész alkotását. A szobor eredetije az Operaházban látható - ennek alapján öntötték ki újból bronzból. A szoboravatás után szabadtéri emlékműsort tartanak.

1997 márciusában bekövetkezett halála óta minden nyáron a Simándy Baráti Társaság Keszthelyen emlékkoncert keretében idézi meg a nagy tenort. Nem lesz másképp a jubileumi évben: augusztus 25-én Bátori Éva, Pánczél Éva, Andrejcsik István, Berczelly István és Nyáry Zoltán operaénekesek, valamint a szegedi Simándy József Énekverseny több helyezettje lép a nagyérdemű elé.

Szeptember 10-én az Operaházban tartanak ünnepi koncertet, amelyen a szegedi Simándy Énekverseny több helyezettje, valamint azok lépnek fel, akik megkapták a Simándy család „Fiatal tenoristákért" című emlékplakettjét.

Szeptember 18-án, a művész születésnapján a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol a híres tenor operaénekesi pályafutása kezdődött, rendeznek emlékestet.

Simándi Péter, az énekes fia arról beszélt, hogy Kistarcsán, a művész szülővárosában tervezik felállítani egészalakos, Bánk bán-jelmezes bronzszobrát - Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. A szobrot szeptember 17-én Simándy József egykori szülőháza közelében avatják fel, már amennyiben elhárul minden akadály. Az önkormányzat ugyan ingyenesen biztosította a területet, a szobor azonban gyakorlatilag közadakozásból és jótékonysági koncertek bevételéből készül.

A híres tenor 90-ik születésnapja tiszteletére jelenik meg a Főszerepben Simándy József- CD: a lemezen Simándy Donizetti, Wagner, Puccini, Leoncavallo, Csajkovszkij, Mascagni operáiban hallható.”


540 Búbánat 2018-07-26 21:28:30 [Válasz erre: 539 smaragd 2018-07-26 21:11:11]

És fogunk még sokszor gyönyörködni Simándy nemes tenorjában  és művészetében hangfelvételeinek bejátszásait hallgatva a Dankó Rádióban;  Kemény szerzeményei mellett Lehár, Kálmán, J. és O. Straus(s), Zeller, Huszka, Kacsóh  stb. műveinek rádiófelvételei (ahogyan az operett közé olykor "becsempészett" operarészlet is Vele)  gazdag kincsestár a rádió hangarchívumából - Nagy Ibolya eddigi jó szokását megtartva és ismerve őt,  erről gondoskodni fog! E felől bizonyosak lehetünk. 


539 smaragd 2018-07-26 21:11:11 [Válasz erre: 521 smaragd 2018-03-13 18:42:40]

 

Simándy József hangjában és előadásában ma is gyönyörködhettünk!

Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:

-    Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...”, Hadics László valamint a Földényi Férfikórus

 -  Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van", Földényi Férfikórus

-   Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra..." , Gózon Gyula

-   "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse , Petress Zsuzsa és Simándy József

-    Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) 

Rádiódaljáték 

Főszerepben:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Kerekes Máté – Simándy József

Amálka - Petress Zsuzsa

továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László

A Magyar Rádió  64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

 

 


538 Búbánat 2018-07-26 19:11:15

Simándy József Emlékest 2018

 2018. augusztus 4. 8313 Balatongyörök

Simándy József operaénekesre, világhírű tenorra emlékezünk, aki Balatongyörököt tekintette második otthonának. A Balaton-parton, a móló melletti sétányon, csodálatos természeti környezetben rendezzük meg két évente az emlékkoncertet, ahol a híres operaáriák mellett operett-részletek, népdalok és versrészletek is elhangzanak a műsorban.

Tervezett fellépők

Baracska Judit
A vajdasági származású fiatal énekesnő 1992-ben született Verbászon. Hét évig hegedülni tanult, majd a szakközépiskolát Szabadkán végezte zeneelmélet és magánének szakon. 2017-ben szerezte meg Operaének-művész diplomáját Szegeden. Jelenleg a Szegedi Nemzeti Színházban játszik.

Denk Viktória
Énektanulmányait szülővárosában Egerben kezdte, majd Budapestre került a Szent István Konzervatóriumba. 2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énekművész-tanár szakán. Énekesi pályáját a Budapesten a Nemzeti Színházban kezdete, majd közreműködött több vidéki színházban opera és operett előadásában. Színpadi munkái mellett a Pest Magyar Színiakadémia hangképző tanára.

Temesi Mária
A Magyar Állami Operaház Bartók- Pásztory Ditta-, Székely Mihály-, Juventus-, Artisjus és Liszt díjjal kitüntetett művésznője. Énektanári diplomája mellett jeles zongoratanári diplomát is szerzett szülővárosában Szegeden, ahol már főiskolás korában elnyerte az Athéni „Maria Callas Nemzetközi Énekverseny” Különdíját. A Budapesti Zeneakadémia Opera szakán kitüntetéses diplomával végzett, dal és oratórium szakon a Weimari Franz Liszt Musikhochschule-n és a Salzburgi Mozarteumban képezte magát. Aktív operaénekesi pályája mellett a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának professzora, magánének tanszékvezetője. 2003-ban doktori címet szerzett a Budapesti Zeneművészeti Egyetemen.

Berczelly István
Berczelly István (basszbariton), az Operaház magánénekese énektanulmányait Feleki Rezső, Jámbor László és Szabó Miklós irányításával folytatta. 1965 és 1970 között a Debreceni Csokonai Színház tagja, ahol első jelentős alakítása Mozart Don Giovannija volt. 1970-ben szerződött az Operaházba, melynek azóta is tagja. Az operarepertoár csaknem valamennyi jelentős bariton és basszus szerepét énekelte.

Harazdy Miklós
1959-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte, amelynek 1980-tól tanára is. Karmesterként és korrepetitorként működött a Szegedi Nemzeti Színházban, 2001 óta pedig a Magyar Állami Operaház korrepetitora. Karmesterként több koncerten lépett fel Tokody Ilonával, Gregor Józseffel és Rost Andreával.

Kautzky Armand
Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész. Jelenleg a Madách Színház és a Körúti Színház tagja. A Retro Rádió, a Juventus Rádió és a Helikon Rádió, tévécsatornaként az HBO hangja.

Koczka Ferenc
A Szegedi Nemzeti Színház karmestere és a Szegedi Tudomány Egyetem Zene Művészeti karának tanára.

Zsigmond Géza
Magánénekes. A Magyar Állami Operaház tagja.

Simándi Péter
A Magyar Állami Operaház énekkari művésze.

Hajdú Zsuzsa és Koncz Regina
A 2018-as Szegedi Simándy József Énekverseny győztesei


537 Búbánat 2018-07-07 12:17:21 [Válasz erre: 518 Búbánat 2018-03-04 16:48:22]

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában részleteket hallhattunk 

Lehár FerencJenbach Béla, H. Reichert - Kulinyi Ernő A cárevics című operettjéből - benne:

- Volga-dal (Simándy József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Sebestyén András)

„Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán!  A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn.  Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng: 

Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után! 
Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! Trónod körül annyi angyal virul! Küldj le egyet az én páromul."

 

A délelőtti adást újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán.


536 Búbánat 2018-06-14 23:36:58

1978. október 8., Kossuth Rádió 20.43 -21.09

Simándy József nótákat énekel

 

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara

Vezényel: Bolberitz Tamás

1. Hubay Jenő – Szabolcska Mihály: Minek turbékoltok búgó vadgalambok?

2. Sas Náci – Bodrogi Zsigmond – Behár György feldolg.: Erdő szélén nagy a zsivaj, lárma

3. Bánffy György – Kazaliczky Antal - Behár György feldolg.: Kék nefelejcs

4. Serly Lajos - Behár György feldolg.: Széles  árkon keskeny palló

5. Szerdahelyi József – Szakáll Lajos - Behár György feldolg.: Magasan repül a daru

6. Szénffy Gusztáv – Lévay József - Behár György feldolg.: Keskeny utcán muzsikaszó

7. Erkel Gyula - Behár György feldolg.: Húzzad, csak húzzad keservesen

8. Erkel Gyula - Behár György feldolg.: Nincsen annyi tengercsillag az égen

9. Dankó Pista – Lévay Ede - Behár György feldolg.: Lemondás

10. Szénffy Gusztáv – Czuczor Gergely - Behár György feldolg.: A szerelem, kis méhecske

11. Dankó Pista –Behár György feldolg.: Hamis a rózsám

 

(„Mezei bokréta” – 1977, Qualiton, SLPX 10144)


535 Búbánat 2018-05-24 17:40:20

A Dankó Rádió operettadásának ismétlése hamarosan kezdődik:  18 órától újra meghallgathatjuk a délelőtt elhangzott műsort. Benne:  

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó   - részletek

A daljáték a rádió számára készült, 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel - az átdolgozott művet.

A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. május 1-jén sugározta

  • Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)

„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”

  • Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)

Előbb dialógus (próza)                     

Palkó:                                     Éduska! Te volnál?

Éduska:                                  Jujj!

Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.

Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.

Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…

Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.

Palkó                                      Segíthetnék?

Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…

Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.

Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…

Palkó:                                     No de…

Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!

Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.

Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…

Palkó:                                      Addig?

Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.

Éduska és Palkó kettőse – dalban folytatva

Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,

                                               Szívem tereád olyan régen vár!

Éduska:                                   Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.

Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                               Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

Palkó:                                      Az én vallomásom ne bántson meg téged:

                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,

                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,

                                               Vidám mennyegzővel várlak téged…

                                               Refrén:

                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj

                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.

Palkó:                                      Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.

Éduska:                                   A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                               Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

 

Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)

Kar:                                        Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,

                                               Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,

                                               Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,

                                               Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!

Tyukodi / kar:                           Az nagy uraság mézes szókat hány,

                                               S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,

                                               Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,

                                               Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!

Palkó / kar:                              Bort kupámba, bort Embert a gátra!

                                               Tyukodi pajtás, induljunk rája!

                                               Verjük által az labancot a másvilágra!

                                               Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!

 

Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének rádiófelvételéről is felcsendül egy dal:  Szu-Csonga dala ("Egy dús, virágzó barackfa ágán") - énekli  Simándy József (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1971

 

534 Búbánat 2018-05-14 22:32:18

1976. november 15.,  Petőfi Rádió, 19.10

Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont

Verdi: A trubadúr – hangversenyszerű előadás

Négyfelvonásos opera

Szövegét Salvatore Cammarano írta. Hevesi Sándor fordításának felhasználásával Lányi Viktor fordította.

Vezényel: Fischer Ádám

Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Szereposztás:

Leonóra – Moldován Stefánia

Manrico – Simándy József

Luna gróf – Miller Lajos

Azucena – Komlóssy Erzsébet

Inez – Takács Klára

Ferrando – Gregor József

Ruiz, Hírnök – Horváth József

Öreg cigány – Póka Balázs


533 Búbánat 2018-05-06 01:35:19 [Válasz erre: 532 smaragd 2018-05-06 01:33:50]

Akkor minden rendben részedről - és részemről is.


532 smaragd 2018-05-06 01:33:50 [Válasz erre: 531 Búbánat 2018-05-06 01:30:16]

A hiba javítását kértem.


531 Búbánat 2018-05-06 01:30:16 [Válasz erre: 530 smaragd 2018-05-06 01:24:40]

Gondolom, a témát túltárgyaltuk...






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.