vissza a cimoldalra
2019-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5886)
Élő közvetítések (8141)
Pantheon (2387)
Juan Diego Flórez (738)
A díjakról általában (1069)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4562)
Társművészetek (1411)
Erkel Színház (10315)
Kimernya? (3221)
A nap képe (2157)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1764)
Franz Schmidt (3422)
Opernglas, avagy operai távcső... (20316)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61895)
Operett, mint színpadi műfaj (4061)
Erkel Ferenc (1063)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

567   Búbánat • előzmény565 2019-02-10 18:32:40

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 35-kor

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)

Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata

A jelenet  - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor. (próza)

- CD 2,  2. track: Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekel egy kettőst (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György):  "Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok"

Áthozom ide a Kemény Egon-topicból:

Ruitner Sándor:

 20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki… Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

Forrás: Kemény Egon-topic  -  „smaragd” fórumtárs  bejegyzései (1519., 1520. sorszámok):

"Arckép egy mű tükrében"

KEMÉNY EGON  és a "Hatvani diákjai" című daljáték

Írta és összeállította: Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

565   Búbánat • előzmény564 2019-02-10 16:50:49

A zeneszám bejátszása előtt Nagy Ibolya megemlékezett a ma 100 éve született Bessenyei Ferencről.

564   smaragd • előzmény563 2019-02-10 15:47:12

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 30-tól

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)

Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata

 

Ma, nagy meglepetésemre már hallhattunk is egy jelenetet - osztályterem, tanóra, felelés Hatvani professzornál a Debreceni Református Kollégiumban - a most megjelent, restaurált és digitalizált CD felvételből (amely "felfrissítve" került vissza az MTVA Zenei Archívumába), majd a "Megkérdeztem a madártól" című duettet Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte.

A jelenet és a duett kiválasztásakor Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő felelevenítette azt a rádiótörténeti tényt, amikor a Hatvani diákjaiban először szólalt meg prózában az operaénekes Simándy József és a színész, Bessenyei Ferenc a darab énekszerepét is megformálta. Mindketten kiválóan.

 

A jelenet  - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor.

A teljes darabot, benne a fenti jelenettel legutoljára 2005-ben,

Kemény Egon születésének 100. évfordulóján

sugározta a Rádió, hallhatták a rádióhallgatók.

Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

563   Búbánat • előzmény562 2019-02-09 14:36:58

 KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai dupla-album CD kiadvány 

producere Kemény Anna Mária, így az ismertető füzet (booklet) tartalma is az ő munkája. 

Ide tartozik egyebek mellett a teljes és részletes szereposztás felkutatása és összeállítása,  a daljáték tartalmi összefoglalása valamit a tracklista elkészítése.

562   Búbánat • előzmény561 2019-02-09 13:20:17

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1955. január 23., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.00

„Hatvani diákjai”

Daljáték

Írta: Ignácz Rózsa és Soós László

Versek: Ambrózy Ágoston

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György

 A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

A szereposztásból: 

Hatvani István, a Debreceni Református Kollégium természettan professzora – Bessenyei Ferenc

Bankós Tóbiás, a matézis professzora – Kovács Károly

Domokos, a poétika professzora – Bárdi Ödön

Varjas János rektor, professzor – Kőváry Gyula

Kerekes Máté, Hatvani famulusaSimándy József

Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre (Bende Zsolt)

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássy – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida (Gedeon)

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító Márton, csizmadia céhmester– Tompa Sándor

Fodorító Amálka, a leánya Petress Zsuzsa

Czibljavzek, császári biztos – Dénes György

Elmira (özv. füzéresi Füzéressy  Szvetozálné, Khetsch Elmira) – Mezei Mária 

Pfutscher – Pethes Sándor

 

A daljáték teljes rádiófelvéteel  dupla albumon (2 CD)  megjelent (2019)

Kiadó: Breaston & Lynch Média Kft.

561   Búbánat • előzmény248 2019-02-09 12:48:49

Kapcs.: 248. sorszám

Érdemesnek találtam a Kemény Egon-topicba  „smaragd” fórumtárstól részletekben beírt Ruitner Sándor-szöveg idézeteket  - a sorszámozás folytonosságát megtartva -  ide átmásolni.  

Simándy József rádiós szereplését (szerepét)  a rádiódaljátékban különösen kidomborítja Ruitner Sándor: a „Hatvani diákjai”  bemutatójára visszaemlékező rádiós műsorában elhangzottak érdeklődésre tarthatnak számot itt az „Operett a magyar rádióban” topicban is.

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból 

1.

Bejátszás: a Nyitány részlete

Az elhangzott dallamidézet félreérthetetlenül tanúskodik arról, hogy szerzője nemcsak ismeri, de lelke mélyéig magáénak is vallja azt a zenei világot, amely erre a kis népre jellemző. Az elmondottak Kemény Egonra vonatkoztatva azért bírnak különös jelentőséggel, mert külföldi születés és tanulmányok, majd divatos könnyűzenei tevékenység után, csaknem 50 évesen kezdett újra ismerkedni ezzel a különös szépségű művészi kolorittal; s ehhez a kapcsolathoz az első lépéseket pontosan az imént hallott daljáték-téma megzenésítésével tette meg.

2.

"Mielőtt erről részletesebben beszélnék, engedtessék meg, hogy magáról a komponistáról szóljak néhány szót: Kemény Egon manapság pontosan olyan idős, azaz kilencvenkét éves lenne, mint a magyar zeneszerzők doyenje, Farkas Ferenc, ha megérhette volna ezt a szép kort. Ugyanakkor még azt is félve kell mondanom, hogy a nevét az ifjabb hallgatói nemzedék legfeljebb zenetörténeti adatként ismeri, hiszen a forgalomban levő zenei lexikonok szerkesztői egyszerűen tudomást sem vettek arról, hogy a komponista élt és évtizedeken át az egyik legnemesebb eszközökkel élő szerzője volt zenei életünknek… Kemény Egon – mint említettem – nem magyar földön született, hanem a császárvárosban és zenei bölcsője sem idehaza ringott, hanem ugyanott, a bécsi főiskolán, ahol Franz Schmidt volt a mestere…"

3. 

"Birtokomban van egy tanulmánykötet, amely a Magyar Muzsika Könyve címmel 1935-ben jelent meg – dr. Molnár Imre szerkesztésében -, s ennek a vaskos kötetnek az utolsó fejezete, közel 300 oldal, ezt az alcímet kapta: A 20. század zenélő Magyarországa. Nos, ennek a 300 oldalnak lexikális részében és arcképcsarnokában is helyett kapott az akkor 30 esztendős fiatalember, aki már abban az időben is – ismétlem 1935-ben! – gyakran foglalkoztatott szerzője volt a Magyar Rádiónak. S ehhez az adathoz szorosan kötődik az a meglepő kiegészítés, hogy a Bécsben végzett komponista darabjai ilyesfajta címeket viseltek: 4 tételes magyar szvit; Hullámzó Balaton /magyar népdalfeldolgozás/; vagy az idegenesen csengő, de mindenképpen hazai származásra utaló Népdal-potpourri…És még egyszer hadd emeljem ki: mindez a hazai rádiózás legkorábbi periódusában."

4.

„A Molnár-féle lexikon arról is tudósít, hogy Kemény Egon 1935-ben már tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, sőt a Színpadi Szerzők Egyesületének is. Teljes joggal, hiszen ekkor már túl van első operettpremierjén.

….

1929-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be Egon Kikelet utca 3 című darabját, amely a szakmai sikert meghozta ugyan, de ennek nem volt anyagi vonzata, vagyis elmaradt a nagyon várt kasszasiker…Csaknem 15 esztendős színházi „szünet”, valamint a II. világháború vérzivatara  után,  Fényes Szabolcs első igazgatóság idején mutatták be következő operettjét, a Fekete liliomot, amelynek főszerepét Karády Katalin játszotta – nagy sikerrel – Az ezt követő években indult be teljes gőzzel a rádiós operett-műhely.

És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”

5.

„Egyszer mosolyogva így emlékezett /Kemény Egon - megjegyzés:smaragd/  erre:

„Micsoda boldogság volt az első rádióoperett főszerepében Gyurkovics Mária számára egyáltalán papírra vetni a koloratúrák kottaképét…Aztán szinte a fellegekben járva, a felvételt visszahallgatni. Mert lehet, hogy egy olyan nagy színházi siker, amit pl. a Valahol délennel megértem, egy operettszerző számára a felejthetetlenül elegáns estélyi ruhát jelenti, de ezen a bizonyos frakkon vagy szmokingon a legszebb dísz az a briliánsokkal kirakott nyakkendőtű, vagy mandzsettagomb, amit egy ilyen rádiós darab énekes remeklése nyújt. Nem ezért a kevés pénzért, hanem ezért a hihetetlen szépségért érdemes csinálni!...”

6.

"Vagy gondolj bele (folytatta Kemény Egon – megjegyzés: smaragd): a kedvemért, a barátságunkért Simándy Jóska hajlandó volt elvállalni élete első  – és sokáig egyetlen – operettszerepét. Belemenve abba a szinte elképesztő játékba, hogy mikrofon elé álljon egy olyan prózai hátizsákkal, amit vele szemben olyanok viseltek, mint Bessenyei, Mezey Mária, Sinkovits….és a hozzájuk hasonló óriások…Arról már nem is szólva, hogy itt a Rádióban én is visszatérhettem ahhoz a magyar zenei világhoz, amely nem a kodályi gyökerekből sarjadt ugyan, de nekem mindig itt volt a szívem csücskében…”

Bejátszás:  Még azt mondják, nem illik

7.

"Az már a próbák során eldőlt, hogy a szereplők tetszését egy pillanat alatt megnyerte Kemény Egon muzsikája, amelynek diákdalaiból pl. kiérződött a kutató munka is, amit a komponista a régmúlt időkből ránk maradt könyvek és kották folytatott azért, hogy a darab zenei nyelvezetét mennél hitelesebbé tegye. Az egyéni szereplőkről később szólok majd részletesebben, most hadd említsem csak az együtteseket: mindenek előtt a Rádió Szimfonikus Zenekarát és annak élén Lehel Györgyöt, aki már ekkor is szívügyének tekintette a magyar „ügyek” szolgálatát, legyenek azok szimfonikus alkotások, operák, vagy – mint jelen esetben is – operettek, illetve daljátékok. Régi, rutinos rádiós lévén  Lehel pontosan tudta, mit miért kérünk, sőt időnként ő javasolt bizonyos új megoldásokat. Munkánkat nagyban megkönnyítette az is, hogy a zenekar szívesen dolgozott vele…"

8.

"A másik együttes, amelyről feltétlenül szólnom kell: a Földényi-kórus, Földényi János, az együttes vezetője régi „motoros” volt a kórus-szakmában, nem véletlenül lett a Rádió énekkarának alapító tagja. Már ennek előtte is volt egy kamarakórusa, amit nagyszerű tagokból toborzott. Rutinos öregek és akadémiai ösztöndíjukat ezzel a keresettel kiegészítő fiatalok pompás elegye volt ez a társaság, amelyből bármelyik pillanatban kóristából – szólistává avanzsálhattak az olyan fiatalok, mint Réti Jóska, Bende Zsolt, vagy Molnár Miklós… de a névsort még sokáig folytathatnám…"

9.

"Így volt ez a Hatvani diákjai felvételén is, amikor pl. kiderült, hogy Simándy gyönyörű tenorja mellett a Pálóczi Horváth Ádám szerepét megformáló Sinkovits Imre énekhangja és melódiaépítő készsége – enyhén szólva – nem válna az anyag zenei összképének dicsőségére…"

10.

"De ott volt a kórusban Bende Zsolt, aki egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett, hogy az a felvétel végén – tőle megszokott mókás kedvvel – így fordult a többi színész felé: „Na, mit szóltok ehhez?! Nem kéne ennek a Sinkovitsnak az Operában énekelni?!”… Az ezt követő nevetés - azt hiszem - híven jellemezte azt az általános jókedvet, ami az egész felvétel alatt uralkodott; de ehhez nagyon nagy mértékben hozzájárult a darab alapanyaga is."

11.

"Érzésem szerint ez a kettős hatás érződik azon a jeleneten is, amit most felidézni kívánok. S mivel ez a részlet közvetlenül a nyitányhoz csatlakozik, tehát a darab kezdete, szinte előre vetíti a játék egészének hangulatát. Hosszú lenne a teljes közreműködő-listát felolvasni, éppen ezért csak az együttesbe kiválóan beilleszkedő Simándy Józsefre szeretném felhívni a figyelmet, akinek prózai és énekes megszólalása a jelenetben különös értéket képvisel."

12.

„Az elhangzott részletben a zenei anyagra jellemző két koloritot ismerhettek meg: egyrészt az egészséges romantikát kifejező lírát, másrészt azt a diákosan vidám hangot, amely a pillanat tört része alatt képes lenne feloldani bármilyen drámai feszültséget.”…

13.

..."Kemény Egon zeneszerzői palettáján már a kezdetek óta, tehát a harmincas évektől, előkelő helyet foglaltak el a dalok, a sanzonok, s csak félve merem kimondani a szót: a slágerek. Ez utóbbival kapcsolatosan sürgősen hozzá kell tennem: soha nem írt egyetlen számot sem azzal a kifejezett szándékkal, hogy az sláger legyen. Annak a jelenetnek a végén, amelynek bevezetését az imént hallhatták, kifejezetten Mezey számára írt Egon egy sanzont, ami látszólag ezzel a céllal íródott. De csak látszólag, hiszen a dal hangulatával, mondanivalójával törésmentesen illeszkedik a mesefolyamatba és szinte észre sem vesszük, hogy melyik pillanatban szólalt meg, úgy simul bele a prózai szövegbe. Az pedig már kifejezetten Kemény Egon érdeme, hogy a dalt úgy szabta rá Mezey Mária hangalkatára, ahogy az a legelegánsabb operett-divatlapok szerint írva vagyon."

14.

"Operettet említettem, merthogy ez az a bizonyos harmadik hang, amelyről korábban szó volt. És ez az operett-hang idézzen bár verseiben historikus eseményt, huszadik századi megnyilvánulás a javából… Bár lehet, hogy az előadástól válik igazán azzá…

Mezey partnere a jelenetben az a Horváth Tivadar, aki színészként és rendezőként gyakori közreműködője volt a Rádió Dalszínháza produkcióinak. Ezúttal egy olyan debreceni kollégistát alakít,  akinek a butaságánál csak rangjával való kérkedése ellenszenvesebb…"

15.

…”Kerekes Máté szerepét Kemény Egon eleve Simándy József hangalkatára komponálta, mint ahogy Elmiraként is csak Mezey Máriát tudta elképzelni…Amikor azt hallottam, hogy Simándy lesz Máté szerepének megalkotója, csodálkoztam és hitetlenkedtem, de azután valaki - talán éppen Egon volt az - elmondta, milyen szoros barátság fűzi őket össze, s ekkor már nem kételkedhettem tovább.”…

16.

“ S hogy miért volt a kétely? Nos, nem sokkal a Hatvani előtt vettük fel Simándyval itt a stúdióban azt a nagyszerű Carment, ...

Jóska és Szecsődy Irénke megszólalásaiból csak úgy árad a tisztaság, amely ennek a két figurának a megformálásához elengedhetetlenül szükséges.

Amikor a szünetben Jóskának is elmondtuk, miről beszélgettünk, nevetve tiltakozott:

"Isten mentsen tőle! Még hogy én és a próza?! Olyan messze vagyunk egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől!..Hiszen Te tudod a legjobban, …a Fidelióban is milyen nehezen birkóztam meg azzal a pici szöveggel! Pontosan azért nem vállalnék semmi pénzért operettet; arra  hál’ Istennek ott van Sárdy Jancsi, meg Udvardy Tibor, akik kitűnően csinálják…” Nos, ilyen előzmények után azt kellett tapasztalnom, hogy Simándy nemcsak elénekli, de a prózai részt is eljátssza barátja, Kemény Egon kedvéért.”

17.

Elmira haditervében – a következő lépésben – a leánykérés szerepel. Leánynézőbe indul tehát unokaöccsével Fodorító uram házába. A látogatás furcsa eredménnyel zárul, …

Kemény Egon a jelenetet egy olyan kettőssel zárja, amely alkalmat ad egy téma kettős arculatának bemutatására. Elmira kioktatja Fodorító uramat a társasági viselkedés szabályaira, hangulatos dalt énekelve a bontonról, s ezt a mester  a maga tenyeres talpas  modorában próbálja  leckeként megismételni.

18.

“Mezey Máriáról óhatatlanul eszébe jut az embernek az operettszínházi siker, amit Kemény Egon a Valahol Délennel végre magáének mondhatott.

Egon ebben a színpadi játékban a dél-amerikai dallam és ritmusvilágot olyan szerencsésen ötvözte a magyar érzésvilágból táplálkozó muzsikával, hogy az ember szinte mindkettőt magáénak szerette volna vallani.”

(Hozzáteszem: Kemény Egon 1929-ben és 1946-ban bemutatott operettszínházi nagyoperettjei is sikeresek voltak. Ruitner Sándor itt minden bizonnyal a Valahol délen kasszasikerére utalt. /„smaragd”/)

19.

“A Hatvani diákjaiból Mezey és Petress neve is ott ékeskedett a Valahol délen plakátján, s a zeneszerző ott is két külön zenei világot teremtett számukra, hogy tökéletesen érvényre juthassanak művészi habitusuk legvonzóbb vonásai.

 Amire korábban nem volt példa, a Valahol délen szinte hónapokkal a pesti bemutató után megjelent előbb Moszkvában; ezt követően pedig a hatalmas ország különböző városaiban, szinte megszámlálhatatlan bemutatót ért meg a darab.”

20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki… Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

22.

"A Hatvani diákjai csak az első lépést jelentette Kemény Egon szerzeményi között és rádiós tevékenysége során a híres Debreceni Kollégium felé vezető úton. A darab sikere után elmondta, hogy szívéhez nagyon közel áll az a világ, amely abból a légkörből, azoknak a történelmi személyiségeknek, főleg irodalmároknak a szelleméből áradt. Talán ennek a kijelentésének köszönhető, hogy az operettszínházi Valahol délen közjáték után, nekiveselkedett egy Csokonai-daljáték megírásának, Erdődy János társaságában."

 (Megjegyzés: A "Valahol Délen" bemutatója és kasszasikere után (1956) 1957-ben felújításban került újra a Fővárosi Operettszínház színpadára. A Csokonai darab a "Komáromi farsang" (1957), amely színpadi műnek indult, de végül a magas művészi színvonal eléréséhez a Magyar Rádió tudott lehetőséget adni, rádiódaljáték formájában./ smaragd)

23.

"A darab címe „Komáromi farsang” volt és a Lilla - Csokonai szerepkettős énekszólamait a felejthetetlen  sztár-kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolta…."

24.

"Ezt követte a hatvanas évek elején az a zenés játék, amelynek főhőse Fazekas Mihály volt. Vitányi János korábban megjelent ifjúsági regénye, a Főhadnagy Fazekas képezte a libretto alapját, s a cselekmény menetébe szépen épültek be az Erdődy János verseinek ihletéséből született zeneszámok; egyetlen kivétellel: a darab végkifejlete felé az Amelie-hez írt gyönyörű Fazekas-versre írt dalt Kemény Egon… "   

25.

“A forradalom idején játszódó darabban Fazekas Mihály, a Debreceni Kollégium valamikori lázadó diákja, az osztrák hadsereg tisztjeként kénytelen francia földre lépni, de ott, egy kisvárosban, a hadsereg esztelen dúlását látva végleg szakít dicstelen hivatásával. A főszerepnek ezúttal csak énekes szerepét vállalta fel Simándy József, a prózai szövegrészeket Darvas Iván tolmácsolta; s hogy ez ne legyen feltűnő, így tettünk a többi szereplő esetében is.

26.

"Amikor -  immár a Rádió Dalszínházának dramaturgjaként – ennek a darabnak a megzenésítésével „megkínáltam”  Kemény Egont, azt mondta: „Tudod, milyen régen várok erre?! Végre meglesz a harmadik debreceni téma… ami a Hatvanival kezdődött…„

 27.

"A professzor diákjai kocsmai kirándulásra indulnak, s erre építik az összeesküvők a maguk tervét. Tudják, ha Hatvani értesül diákjai kocsmázásáról, biztosan elmegy, hogy felősségre vonja őket. A hatósági személyek segítségével ekkor lephetik meg a társaságot. A cselekmény menetében most ott tartunk, hogy a kocsmában a Pálóczi-Horváth Ádám vezette kompánia éppen az előre küldött hatósági spiclit táncoltatja."

28.

“Eddig nem idéztük egyik jelenetét sem, de a játékban időről-időre feltűnik az iszákos Bule Lajos, a kollégium valamikori pedellusa…

… Nos, ezen az állandóan kapatos Bule Lajoson most – úgy tetszik – beteljesedik a végzet….

A zseniális  Gózon Gyula megformálta Bule  ebben a kocsmajelenetben eszméletlenül esik össze….

….Mindenki azt hiszi, hogy meghalt, csak a belépő Hatvani nem, aki azonnal hozzálát, hogy életre keltse.

A manőver közepette törnek rá a társaságra a hatóság emberei, hangoztatva, hogy titkos praktikáinak egyikén kapták rajta a professzort. Ennek a részletnek a centrumában szólal meg az a kis dalocska, amit a felejthetetlen  Gózon Gyula egyik emlékezetes alakításaként őrzök a szívem mélyén….

(Bejátszás: Bule Lajos dala – Gózon Gyula)"

29.

"Már csak egyetlen jelenetet szeretnék felidézni a Hatvani diákjai című daljátékból: a darab Fináléját, amely tulajdonképpen az a nyilvános tárgyalás, amit hosszú és szisztematikus manőverrel, az Elmira vezette trupp szervezett a professzor ellen…. Előtte azonban engedjenek meg egy rövidke zárszót:

Említettem, hogy Kemény Egon neve nem található a ma használatos zenei lexikonokban. Viszont mai és a következő vasárnap estéken – amennyiben hallgatták és hallgatni fogják a Rádió Dalszínházának műsorait – meggyőződhetnek arról, hogy milyen érdemtelenül felejtődött el ilyen rövid idő alatt ennek a szín- és melódiagazdag palettával rendelkező komponistának a neve. 

...

...

S ahogy a darabbeli Hatvani professzor perbe száll a haladásért, úgy perelek én – ezt a műsort is felhasználva – egy tiszta szívű „dalnok” életműve feledésbe merülése ellen!"

248   Búbánat • előzmény199 2016-04-04 11:31:01
Magyar Rádió, 1955. január 24.

Riport Simándy Józseffel. A szerző: Haán Endre

„Hatvani diákja: Simándy József

A Rádióban szinte már bevett szokás, hogy az operák felvétele a VI-os stúdióban, a legnagyobb rádiójátékoké, az operetteké pedig az I.-esben történik. A minap még is azt láttuk, hogy Simándy József, az Operaház Kossuth-díjas művésze a VI.-oshoz vezető megszokott útról hirtelen elkanyarodott az I.-es felé…
Az okot az olvasó már tudja is talán, hisz a múlt héten közöltük, hogy Kemény Egon 23-án, vasárnap bemutatandó daljátéka, a ’Hatvani diákjai’ egyik főszerepét Simándy József játssza. Erről a szokatlan ’kirándulásáról’ beszélgettünk vele.

- Nagyon lelkiismeretesen készülök első daljáték-szerepemre, melyben nemcsak énekelek, de a prózában is helyt kell állnom. Legnagyobb ’prózai’ szerepem - a Fidelióban elmondott három-négy mondat – után Kerekes Máté szerepe az első komoly próbatétel a fiatalkorombeli operettszerepléseket kivéve. Ezek még huszonnégy éves korombéli emlékek… Azóta az opera jelentette művészi fejlődésem állomásait. Az első igazi és egyben legemlékezetesebb operai élmény napja 1946. március 12., amikor beugrásképpen először énekeltem a Szegedi Nemzeti Színházban a Carmenben Don Josét. Voltak, akik nem hitték, hogy végig bírom. De az előadás után felcsattanó taps kárpótolt mindenért… Egyébként számomra minden szerep és előadás külön művészi élményt jelent. Szeretem a közönséget és ezért művészetemnek száz százalékát igyekszem minden előadáson nyújtani. Ezért olvastam el még aznap éjjel, amikor megkaptam, a ’Hatvani diákjai’ szövegkönyvét is. Hatvani, az ördöngös debreceni professzor famulusa, Kerekes Máté szolgadiák, aki szorgalmával és hűségével mintaképe lesz a kollégium minden egyes diákjának. Színes, érdekes alakja ő a daljátéknak. Azért is szeretettel foglalkozom ezzel az alakítással, mert különbözik operai hivatásomtól, de főképpen mégis az a döntő, hogy megtetszett az a fiatalos lendület, az a hazafias, a magyar tudomány szeretetét bizonyító lelkesedés, amellyel Hatvani diákjai kiállnak tanítómesterük mellett.

A közönség kíváncsian vára Simándy kirándulását. Mi is szívesen találkoznánk vele többször is az I. stúdió tájékán.”

/Simándi Péter: Simándy József újra ”megszólal”… – a nagy művész nyilatkozatai, a vele készült riportok és jubileumainak dokumentumai. Budapest, 2005./
199   Búbánat • előzmény198 2015-03-04 14:36:45
(Az előbbi beírásban benne maradt egy felesleges mondat)

De akkor pontosítom a rádióoperett bemutatójának idejét: 1955. január 23-án hangzott el először Kemény Egon daljátéka a Rádiószínház műsorában (pár évvel később ebből vált ki a Rádió Dalszínháza). Ezt követően, még abban az évben több ismétlést ért meg a daljáték a rádióban.

198   Búbánat • előzmény197 2015-03-04 14:28:03
Nagyon kedves, melodikus, érzelmes dallamokkal teli a Hatvani diákjai című Kemény Egon-daljáték! Hosszú idő után, jó volt ebből újra részleteket hallani a rádióban! Simándy József is, Petress Zsuzsa is, megindítóan-meghatóan énekelték versszövegeiket – sőt: Bessenyei Ferenc mellett a dialógusokban is részt vettek! – a rádiófelvételen hallható szerelmi kettőseikben!

Ebből a daljátékból a következő részleteket fogunk most 11 órától és a délután 17 órakor kezdődő ismétlésben hallani: 1955, január 13.

- Jelenet és duett: szerenád:
Próza (Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa): „ - Menj szépen, kísérd haza ezt a madárkát! Azazhogy…. Hú, a kutyafáját! Most jut szembe: nem való, hogy egy kislány egy legénnyel egymagában járjon egész éjszaka! Megszólná egész Debrecen! – Majd sietünk! – Hogyisne! Hát amikor vőlegény és menyasszony vagyunk! Mondjon ki-ki, amit akar. Én tudom, hogy Te, Feri, ugye, tisztelsz engem? – Az életemnél is jobban szeretlek, Amálka! – No, hát akkor, én megyek a padlásra. Ad vocem: padlás. Nem lesztek magatokra gyerekek! Az ördöngös Hatvani vigyázz rátok! Ha kell, kitoldja a szemét a távcsővel! Hát ehhez képest viseljétek magatokat és most menjetek! – Isten áldja! És ne feledje: legyen óvatos!”

Ének (Simándy József, Petress Zsuzsa, km. a Földényi Kórus): „ - Édes lányka, szép Amálka, muskátli nyílt ablakába, még szebb lenne, még jobb lenne, Te magad, ha nyílnál benne. Szerelmedet pihenőnek kívánom, nézz ki, nézz ki, bársony-piros virágom! Édes lányka, szép Amálka, Tiéd vagyok, enyém leszel nemsokára!… /… - Szerelmedet pihenőnek kívánom, Jöjj el végre, jöjj el értem, úgy várom, légy a mátkám, szívem várja, Tiéd leszek, enyém leszel nemsokára!”

- Kettős - ének (Petress Zsuzsa, Simándy József): „- Jaj, Istenkém!...sietek….éjfél van az idő, úgy talán…./- Ne haragudj rám, én arról nem tehetek, hogy megcsókoltalak! Óh, miért vagy olyan édes- kedves, oly szép szemed, az édes, kettes, oly kár, hogy fény fakad, hogy megzavar! Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától, mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól, mégis mikor néha napján találkozom véled, hozzám jönnek a csillagok, nem az égen, hanem a Te szép szemedbe nézek…”

- Szerenád - ugyanaz, mint az első zenei bejátszásban hallottuk, csak a próza (dialógus) nélkül hangzott el újra a szerelmi duett.
197   Búbánat 2015-03-04 11:02:18
Petress Zsuzsa mellett Simándy Józsefre emlékezik ma a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora.

A nagy tenorunk ezen a napon hagyott itt bennünket, tizennyolc esztendeje. (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.)

Van a rádiónak egy daljáték stúdiófelvétele, melyen a két kitűnő művész együtt énekel:

Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték)

Rádió Dalszínháza bemutató két részben

1955. április 9., szombat I. rész: 20:30-21:59; II. rész: 22:15-23:08; Kossuth Rádió

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus (Karigazgató: Földényi János)

A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc


Szereposztás:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc
Bankós professzor –Kovács Károly
Domokos professzor – Bárdy György
KEREKES MÁTÉ – SIMÁNDY JÓZSEF
Pálóczi Horváth Ádám – Sinkovits Imre
Naszályossy – Zenthe Ferenc
Kapocs – Hadics László
Csukás – Suka Sándor
Füzesséry Kristóf – Horváth Tivadar
Kocsondi – Lázár Gedeon
Reszegi pedellus – Csákányi László
Bule, volt pedellus – Gózon Gyula
Fodorito, csizmadiamester – Tompa Sándor
AMÁLKA, A LEÁNYA – PETRESS ZSUZSA
Czibljavzek, császári biztos – Dénes György
Elmira – Mezei Mária
Pfutscher – Pethes Sándor


Ebből a daljátékból a következő részleteket fogjuk most 11 órától és a délután 17 órakor kezdődő ismétlésben hallani:

- Jelenet és duett, Édes lányka, szép Amálka (Petress, Simándy)
- Kettős: (Petress, Simándy)
- Szerenád (Petress, Simándy valamint a Földényi Kórus)

Simándy József énekli még A mosoly országából Szu-Csong dalát a második felvonásból („Vágyom egy nő után…”) és egy operarészletetet is: Mascagni: Parasztbecsület – „Búcsú az anyától” (Km. Magyar Állami Operaház Zenekara & Lukács Miklós)

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

Az operettadást a rádió frekvenciái mellett az interneten, a www.dankoradio.hu oldalon is élvezhetjük.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szenthelyi Miklós
"Különleges tehetségű hegedűsok gálakoncertje"
Szenthelyi Miklós zeneakadémiai osztályának hallgatói
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26 – 2. Adagio
ifj. Mága Zoltán (hegedű)
RAVEL: Tzigane
Korb Vanessza (hegedű)
BRUCH: Skót fantázia, op. 46 – Bevezetés: Grave
Kuti Róbert (hegedű)
SAINT-SAËNS: Havanaise, op. 83
PAGANINI: Moto perpetuo, op. 11
Hodos Dániel (hegedű)
WAGNER: „O du, mein holder Abendstern” – Wolfram áriája a Tannhäuser 3. felvonásából
DONIZETTI: „Come Paride vezzoso” – Belcore áriája a Szerelmi bájital 1. felvonásából
Szenthelyi Krisztián (bariton)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 1. Allegro maestoso
Z. Lendvai József (hegedű)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 2. Adagio espressivo, 3. Rondo. Allegro spirituoso
Bácsy-Schwartz Zoltán

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nora Fischer (mezzoszoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
SCHUBERT-BERIO: Visszaadás
BERIO: Népdalok
J.S. BACH-RESPIGHI: Nun komm, der Heiden Heiland, BWV 659
RESPIGHI: Róma fenyői
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Győri Filharmonikus Zenekar
vez.: Medveczky Ádám
DUBROVAY LÁSZLÓ: Ünnepi zene
BARTÓK: A fából faragott királyfi - szvit, BB 74
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezade, op. 35
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)