vissza a cimoldalra
2020-01-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3419)
Kedvenc magyar operaelőadók (1155)
Pantheon (2510)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2708)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3643)
Palcsó Sándor (279)
Élő közvetítések (8351)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62058)
Miller Lajos (91)
Ilosfalvy Róbert (875)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4661)
Pályák, Szerepek (43)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1848)
Franz Schmidt (3508)
A nap képe (2177)
Bernstein- és Stokowski-szabály (35)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

549   Búbánat • előzmény7 2018-09-18 18:01:12

Simándyról az Új Emberben 2002-ben megjelent emlékező cikkből csak pár bekezdést anno beírtam ide, a művész topicjába, úgyhogy most érdemesnek tartom ezt az egész írást  feltenni (átmásolni). Ardelao fórumtársunk A nap képe topicjába beírta.

Különben most hat órától a Dankó Rádió is megemlékezik a nagy tenorunkról  (Puccini: Bohémélet - Rodolfó és Marcell kettőse, III. felv (km. Melis György); Farkas Ferenc: Csínom Palkó - részletek (Simándy mellett Házy Erzsébet és Szabó Ernő énekel a felcsendülő rádiófelvételről).  A délelőtti adás ismétlése most 18 órától hallgatható meg újra..

Simándy József ma 102 éve született

Új Ember - 2002.12.22 
LVIII. évf. 51-52 (2838-2839.)

A kereszténység és a magyarság tetterejével...

Simándy Józsefről

Tehetség, hit és szorgalom - e három tényező bizonyára meghatározó, ha a XX. századi magyar operakultúra csillagának, Simándy Józsefnek a pályafutását értékeljük. Kivételes művészi rangja, tekintélye még évekkel elhunyta után is ott lebeg a legendás Ybl-palota fölött, egy nagy tehetségű művészember élményt nyújtó alakításait, páratlan sikereit idézve.

Simándy az Operaház énekkarából emelkedett ki, és ötvenöt éve, 1947-ben indult meg káprázatosan emelkedő szólóénekesi pályáján. Dicséretére legyen mondva: élete során sohasem tagadta hajdani kórista voltát, hanem büszkén vállalta, mint kiinduló állomást; több alkalommal is becsülő szavakkal emlékezett meg egykori kollégáiról.

1945-ben, amikor az elfogult kulturális politika "jóvoltából" nem igazolták, Vaszy Viktor karnagy, színidirektor meghívására a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának vezető tenoristája lett. Innen, a Tisza-parti városból tért vissza a fővárosba, hogy rövid időn belül meghódítsa az igényes, operát kedvelő közönséget.

Simándy szinte valamennyi jelentős tenorszerepet elénekelte hosszú és töretlenül ívelő pályája során. Hangszíne, hangmagasságának tudatos kiművelése, frazírozó készsége, muzikalitása, színpadi játékereje mellett még ideális külső adottságokkal is rendelkezett. Ez így együtt egy világraszóló karrier kialakítására is elegendő feltétel. De Simándy, nagynevű karnagy mesteréhez és barátjához, Ferencsik Jánoshoz hasonlóan "túlságosan magyar volt ahhoz, hogy máshol is meglelje helyét" a világban. Itthon maradt, s hazájában lett az örök Bánk, a patriotizmus szimbólumának letéteményese. (És még vég nélkül sorolhatnám parádés alakításait.)

E szívet dobogtató remekműben Simándy a közönséget évtizedeken át felülmúlhatatlan élménnyel ajándékozta meg. A "Hazám, hazám" kezdetű, II. felvonásbeli áriában egy lángoszlop hevületével forrósította át a szunnyadó magyar lelkeket. A kommunizmus sivár, elnyomó korszakában mindez több volt, mint kivételes produkció, az élő és eltiporhatatlan hazaszeretet nemes példájául szolgált.

Személyes életem nem avuló élménye, hogy több alkalommal is beszélgethettem Simándy Józseffel. Az Operaházban, közös templomi szereplések során és Balatongyörökön, a szépséges magyar tenger partján s a szőlőtőkék varázslatos közelségében - változatos témák erdejében kalandozva.

Ez a személyes kapcsolat még csak megerősítette bennem, hogy ez az elismert operaénekes (szándékosan nem írtam sztárt, mert a fogalmat mára lejáratták, és maga Simándy tiltakozna ellene a leghevesebben) magyarságtudatával, mély keresztény hitével, családszeretetével, etikai és morális emelkedettségével harmonikusan élte meg a Gondviselés által kiszabott emberi életet.

Néhány mondata ma is visszhangzik bennem. "Hitemet vállaltam és sohasem tagadtam meg, hogy katolikus vagyok. És nem is féltem, mert Isten velem volt." - Máskor saját termésű becehegyi borának jóleső kóstolgatása közben a fiatalokról ejtett néhány szót. "Tőlük mindenekelőtt emberséget várok: a magyarság és a kereszténység mozdító tetterejét."

Bánk bán elmondja című önéletrajzi könyvéből (amelyet legjobb kritikusával, Dalos Lászlóval állított össze) világosan kiderül, hogy ez a kivételes életmű a testvérmúzsák közelsége, átjárhatósága révén hamisítatlan, tiszta lírává nemesül.

Szeghalmi Elemér

7   Búbánat 2006-09-05 16:22:40
Simándy József

operaénekes

Tehetség, hit és szorgalom - e három tényező bizonyára meghatározó, ha a XX. századi magyar operakultúra csillagának, Simándy Józsefnek a pályafutását értékeljük. Kivételes művészi rangja, tekintélye még évekkel elhunyta után is ott lebeg a legendás Ybl-palota fölött, egy nagy tehetségű művészember élményt nyújtó alakításait, páratlan sikereit idézve.

Simándy az Operaház énekkarából emelkedett ki, és ötvenöt éve, 1947-ben indult meg káprázatosan emelkedő szólóénekesi pályáján. Dicséretére legyen mondva: élete során sohasem tagadta hajdani kórista voltát, hanem büszkén vállalta, mint kiinduló állomást; több alkalommal is becsülő szavakkal emlékezett meg egykori kollégáiról.

Riportrészlet Simándy Józseffel

1945-ben, amikor az elfogult kulturális politika \"jóvoltából\" nem igazolták, Vaszy Viktor karnagy, színidirektor meghívására a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának vezető tenoristája lett. Innen, a Tisza-parti városból tért vissza a fővárosba, hogy rövid időn belül meghódítsa az igényes, operát kedvelő közönséget.

Simándy szinte valamennyi jelentős tenorszerepet elénekelte hosszú és töretlenül ívelő pályája során. Hangszíne, hangmagasságának tudatos kiművelése, frazírozó készsége, muzikalitása, színpadi játékereje mellett még ideális külső adottságokkal is rendelkezett. Ez így együtt egy világraszóló karrier kialakítására is elegendő feltétel. De Simándy, nagynevű karnagy mesteréhez és barátjához, Ferencsik Jánoshoz hasonlóan \"túlságosan magyar volt ahhoz, hogy máshol is meglelje helyét\" a világban. Itthon maradt, s hazájában lett az örök Bánk, a patriotizmus szimbólumának letéteményese.

Díjak:

Kossuth-díj (1953.)
Érdemes művész (1962.)
Kiváló művész (1964.)
Bartók-Pásztory-díj (1990.)
A Magyar Állami Operaház örökös tagja (1990.)

/Szeghalmi Elemér, Új Ember/
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Fülei Balázs (zongora)
"Magyar szonáta"
BARTÓK: Zongoraszonáta, BB 88
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Zongoraszonáta ‒ ősbemutató
LISZT: h-moll szonáta

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Musica Sacra Kórus
Budapesti Vonósok
Művészeti vezető: Botvay Károly
Házigazda: Bősze Ádám zenetörténész
"Schubert közelében 1."
SCHUBERT: G-dúr mise, No. 2 D.167

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sharon Kam (klarinét), Schnöller Szabina (szoprán), Szántó Andrea (mezzoszoprán), Ninh Đức Hoàng Long (tenor), Cser Krisztián (basszus)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"mozART"
MOZART: 25. (g-moll) szimfónia, K. 183
WEBER: 2. (Esz-dúr) klarinétverseny, op. 74
MOZART: Requiem, K. 626
A mai nap
született:
1705 • Farinelli (Carlo Broschi), énekes († 1782)
1937 • Baranyi Ferenc, költő, műfordító, operai író
1951 • Szenthelyi Miklós, hegedűs
elhunyt:
1883 • Friedrich von Flotow, zeneszerző (sz. 1812)
1960 • Edwin Fischer, zongorista (sz. 1886)
2007 • Palánkay Klára, énekes (sz. 1924)