Bejelentkezés Regisztráció

Simándy József - az örök tenor


530 smaragd 2018-05-06 01:24:40 [Válasz erre: 529 Búbánat 2018-05-06 01:10:24]

Netes keresésnél a bejegyzésed előjöhet a hibával együtt, ez a baj. 

A hibákat eddig is kijavítottuk, amikor észrevettük.


529 Búbánat 2018-05-06 01:10:24 [Válasz erre: 528 smaragd 2018-05-06 00:55:09]

A Kemény Egon-topicban leírtad. A helyesbítés itt pedig részedről megtörtént.  Ha a későbbiekben újra adásba kerül ez a részlet, akkor nyilván ott a jó címet és szövegidézetet fogom hozni. 

Én inkább már László Margit vasárnap esedékes, lehetséges újabb operettfelvételei foglalkoztatnak.


528 smaragd 2018-05-06 00:55:09 [Válasz erre: 527 Búbánat 2018-05-05 22:37:48]

Rendben, ha kéresedre a  hibásan hallott mondatot a Szerkesztőség kijavítja bejegyzésedben, a szerzők műve tiszteletben tartása erre kötelez, az olvasók hibátlan idézetet kapjanak. Simándy nem énekelte volna el azt a mondatot, amit leírtál, nem is értem, hogy fordulhatott elő.


527 Búbánat 2018-05-05 22:37:48

Köszönöm. Elég ha itt ezt jelezted nekem.


526 smaragd 2018-05-05 17:14:10 [Válasz erre: 525 Búbánat 2018-05-05 15:45:15]

 

Kedves Búbánat!

Sajnos hiba csúszott a bejegyzésedbe,  kérlek javítsd ki.

A mai műsorban két részletet hallottunk a rádiódaljátékból

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "A messzetűnt kedves" (1965):

Búcsú - Ámeli (László Margit) és Fazekas Mihály (Simándy József) kettőse ("Ha egyszer véget ér ez a vétkes háború...") majd  az "Ámeli dal" (Simándy József)

ezt követte a "Rózsa- kettős".

Előre is köszönöm. s.


525 Búbánat 2018-05-05 15:45:15

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, László Margit operaénekesnővel beszélget, város közeli otthonában.

Az elhangzott beszélgetésből kiemelem László Margit visszaemlékezését kedves énekes-partnerére, Simándy Józsefre; amikor együtt léptek fel, éneklésük közben olykor testközelből figyelhette meg Simándy „szájpadlását”: hogyan csinálja, miként szólal meg orgánumán a gyönyörű hang - tudván róla, volt idő, mikor hangszalagjainak betegsége következtében sokáig nem énekelt, kényszerpihenőre szorult – de felépülve a bajból, régi hangszépségében tért vissza és tudta folytatni a pályát; beszélt arról is, Simándy milyen rendkívüli eleganciával, milyen különleges technikával énekelte a virágáriát a Carmenből: utolérhetetlen volt, ahogyan az ária végén a crescendóból decrescendóba vált át. Ezt senki nem tudta úgy csinálni, mint ahogyan ő.

A mai adásban Simándy József és László Margit több rádiófelvétele, közös énekük is, helyet kapott a felhangzó részletekben:

Bizet: Carmen – Virágária (Simándy József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kórodi András)

Oscar Straus:  Legénybúcsú - Stella és Hans kettőse: "Van úgy, néha olyan fényes az álmom, olyan szép, hogy nem lehet való, felébredek és nem találom…. /- Tündérkertben magunkra találtunk…” (László Margit, Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

 Dalszöveg fordítása: Gábor Andor; Romhányi József összekötőszövegével. Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32-22.00

Kemény Egon -  Messzetűnt kedves – történelmi daljáték

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte, és a verseket írta: Erdődy JánosA Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

A szereposztásból:

Fazekas Mihály (a "Lúdas Matyi" költője) - Simándy József (próza: Darvas Iván)

Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya) - László Margit (próza: Domján Edit)

László Margit és Simándy József énekében csendültek fel most: 

  • Rózsa-kettős: „- Messzi földről jött egy jó magyar huszár, - távoli határból, hol madár se jár…”
  • Még egy kettőst hallottunk: „Ha egyszer véget ér  ez a vétkes háború…”  Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.  Vezényelt: Bródy Tamás.

 

A továbbiakban Lehár, Offenbach és Ránki György műveiből is összeállított operettadás ismétlését ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


524 Búbánat 2018-04-30 22:59:10

A jövő operasztárjait ünnepelték: átadták a nagyszínházban a X. Simándy József Énekverseny díjait - galéria, videó

HZ. ZS.  - DÉLMAGYARORSZÁG

2018.04.29. 21:11

Szeged - A jubileumi X. Simándy József Énekverseny díjait vasárnap este adták át a nagyszínházban megrendezett gálakoncerten. A három korcsoport győztesei: az elsőé Papp Viktor tenor, a másodiké Josipa Bilic szoprán, a harmadiké - megosztva - Ninh Duc Hoang Long tenor és Antonia Dunjko koloratúrszoprán.

A szegedi szimfonikusok közreműködésével, a zsűritag Gyüdi Sándor színigazgató vezényletével rendezték meg vasárnap a nagyszínházban a jubileumi, X. Nemzetközi Simándy József Énekverseny díjátadó gáláját.

A névadó operaénekes özvegye, Simándy Józsefné Jutka asszony felidézte a legendás tenorista szegedi indulását, pályafutását és gondolatait, köszönetet mondott a verseny megszervezéséért  Temesi Mária professzornak és a városnak. Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója és a nemzetközi zsűri elnöke magas színvonalúnak értékelte a viadalt, és azt kérte a döntéshozóktól, szponzoroktól is: szeressék ezt az énekversenyt, és a jövőben támogassák nagyvonalúbban.


523 Búbánat 2018-04-21 19:39:23

 

Kezdődik a jubileumi Simándy-énekverseny

Fidelio/MTI - 2018.04.20. 10:52

Hétfőn kezdődik a tizedik Nemzetközi Simándy József Énekverseny, a klasszikus énekes tehetségkutatón három kategóriában, 36 éves korig mutatkoznak be a magyar és külföldi tehetségek.

A versenyre több mint százan jelentkeztek, a legtöbben Magyarországról és a határon túli magyar zenei intézményekből, de érkeznek versenyzők Szegedre Európa országai mellett Mexikóból, Indiából és a Távol-Keletről is.

A legfiatalabbaknak, a zeneművészeti szakgimnáziumok növendékeinek az elődöntőben egy szabadon választott dalt, vagy áriát, a döntőben pedig két különböző stílusú művet kell előadniuk. A felsőfokú tanulmányaikat folytató alap-, illetve mesterképzésben résztvevő hallgatók, valamint a 36 esztendősnél fiatalabb művészek már három fordulóban mutatkoznak be, az elődöntőben egy, a középdöntőben és a döntőben három művel.

A produkciókat értékelő nemzetközi zsűrit Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója vezeti. A verseny díjkiosztó gálahangversenyét – melyen az ifjú énekestehetségeket a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséri Gyüdi Sándor vezényletével – vasárnap este rendezik a Szegedi Nemzeti Színházban.

A Simándy József emlékét őrző versenyt 1998-ban – egykori szegedi főiskolai énektanárával – Sinkó Györggyel együtt Temesi Mária alapította. Az elmúlt húsz év során a megmérettetés Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező énekversenyévé vált, és olyan tehetségek mutatkoztak be rajta, akik azóta hazai és nemzetközi karriert futottak be.


522 Búbánat 2018-04-18 08:59:10 [Válasz erre: 510 Búbánat 2018-01-19 15:12:18]

Bartók Rádió, ma este: 19:00 – 19.30

Összhanghttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

- a zenei élet aktualitásai


I. 10. Simándy József Énekverseny

II. Beethoven Budán Fesztivál


Szerk.-mv.:Veisz Gábor


(Ism. holnap, 9.30)


521 smaragd 2018-03-13 18:42:40 [Válasz erre: 520 Búbánat 2018-03-04 21:14:49]

 

 

A DEBRECENI KOLLÉGIUM

 

Dankó Rádió     mai ismétlés,  cca: 18:10

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)

Daljáték

Magyar Rádió

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston:  "Hatvani diákjai"

című daljátékából csendültek fel zeneszámok.

Rádióbemutató: 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59,  22:15-23:08

Közreműködik a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György

- Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” (Gózon Gyula)

- Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)

- Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” (Hadics László, valamint a férfikar)

- Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" (Földényi Férfikórus)

- Amálka és Máté kettőse: „Jaj, Istenkém, engedj el már, sietek, éjfél van, az idő úgy szalad…- Ne haragudj rám, én arról nem tehetek, hogy megcsókoltalak. Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…/ Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától, mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól…”  (Petress Zsuzsa, Simándy József)

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo -

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


520 Búbánat 2018-03-04 21:14:49 [Válasz erre: 519 smaragd 2018-03-04 19:16:46]

Március 4.-e: Petress Zsuzsa és Simándy József is ezen a napon hunyta le örökre a szemét - rájuk emlékezett egy-egy operettdaluk felidézésével a Dankó Rádióban Nagy Ibolya; megtehette volna - és titkon reménykedtem benne -, hogy a Hatvani diákjai rádiófelvételéről beszerkeszti egy közös számukat az operettműsorába.  De majd legközelebb...


519 smaragd 2018-03-04 19:16:46 [Válasz erre: 501 smaragd 2017-12-24 17:05:48]

 

Simándy József és Petress Zsuzsa emlékére...

Ez a szerepe volt az első, amelyet Simándy József a Magyar Rádióban, daljátékban énekelt, 1955-ben.

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )

Szerenád - Petress Zsuzsa és Simándy József televízió-felvételen

 


518 Búbánat 2018-03-04 16:48:22

Simándy József ma 21 éve hunyt el (1916. szeptember 18. - 1997. március 4.)

Simándy József operaénekes életét Péter fia elevenítette fel .

„Simándy József operaénekesről, a Bánk bán megszemélyesítőjéről tartott előadást és rendhagyó tárlatvezetést Simándi Péter, a művész fia a Katona József Emlékházban.”

Simándy Józsefre emlékezve a Dankó Rádióban ma egy operett-áriát hallhattunk tőle: nemes tenorján a Volga-dal csendült fel Lehár Ferenc A cárevics című operettjének egyik stúdiófelvételéről.

 (Aljosa, a cárevics dala, II. felv.): 

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő

Egyedül! Újra egyedül!
Magam mint mindig! 
Az ifjúságom elrepült!
A szív magánya vesz körül. 
Úgy fáj e bús, e zord magány,
Aranykalitka ez csupán! 

A Volga vizénél őrszem áll. 
Mint fészkét őrző sas madár.
A pusztaságon éj és csend!
Nincs holdsugár, se csillag fenn. 
Mozdulatlan néma táj. 
Kozáklegény szíve fáj. 
Mert a szív megérti ez mit jelent.
Ha az ember elhagyott, 
Így zokog, így eseng: 

Nézz rám az égből, teremtő Atyám! 
Úgy vágyom már én is egy szív után! 
Trónod körül annyi angyal virul!
Kérek egyet az én páromul! 
Trónod körül annyi angyal virul!
Küldj le egyet az én páromul! 

Nézz rám az égből, teremtő Atyám! 
Úgy vágyom már én is egy szív után! 
Trónod körül annyi angyal virul!
Küldj le egyet az én páromul! 

 

Ezt a dalt újra meghallgathatjuk Simándyval a 18 órakor kezdődő ismétlőműsor első részében: „Túl az Óperencián” – a Dankó Rádió operettadásában.  


517 Búbánat 2018-02-27 21:26:52 [Válasz erre: 505 Búbánat 2018-01-16 13:18:07]

 

Kapcs. 505. sorszám

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt -  Szenes Andor: Friderika

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20-20.10
 

A keresztmetszet-rádiófelvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara  működött közre, Sebestyén András vezényelt.

 

E rádiófelvétel hanganyaga szolgált alapul a Magyar Televízióban 1975. február 8-án bemutatott Friderika-operettrészleteknek!

„SZOMBAT ESTE…’

MTV, 20.15 – 20.35 óra

Lehár Ferenc: Friderika

Énekelnek: Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara 

Km. a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tánckara

Koreográfus: Geszler György

Díszlettervező: Drégely László

Jelmeztervező: Szekulesz Judit

Vezetőoperatőr: Szabados Tamás

Szerkesztő: Semsei Jenő

Rendező: Csenterics Ágnes


516 Búbánat 2018-02-24 11:59:25
  • Magyar Nemzet, 1953. december 18.

Az Ifjú Gárda opera bemutatója előtt

„A szünet még tart.  A folyosókon gépfegyveres katonák, német tisztek, odébb öreg bányászok sétálnak. Kissé távolabb, piros sapkában, könnyed, nyárias ruhában Házy Erzsébet, az egyik női főszereplő: Kláva Kovaljeva megszemélyesítője áll.

— Alig egy-két éve, hogy az Operaház tagja vagyok —i mondja a fiatal művésznő —, mégis elég sok szerepet alakítottam. De szerepformálásban talán ez a legnehezebb. Hiszen tudom, hogy amit én a színpadon játszom, az a valóságban megtörtént. S ehhez még kapcsolódik az is, hogy maga a dráma roppant izgalmas, a légkör feszített. Nem egy próbán például megtörtént — különösen eleinte —, hogy egy-egy megrendítő jelenet után szünetet kellett tartani, érzéseinkre annyira hatott az illető rész, egyszerűen nem tudtunk tovább énekelni.”

Simándy József Oleg Kosevoj alakítója várja a szünet végét.

— Izgalmas, sajátos feladat ez a szerep. Oleg mindössze 16 éves Kamasz, még hozzá a javából, aki nem gyerek, de még nem is felnőtt... Ezt a fiút nem lehel nagy mozdulatokkal és gesztusokkal alakítani. Sok minden más kell hozzá. Elolvastam ezért Fagyejev regényét, Oleg anyjának emlékezését fiára s megpróbáltam magam beleélni a 16 éves fiú lelkivilágába. Persze, ez elmondva egyszerűen hat, de megvalósítani nagyon nehéz volt. S hogy ez mennyire így van, azt más szerepeimben is, remélem, észre lehet majd venni: úgy érzem, színészi fejlődésemben nagy lépés Oleg Kosevoj szerepe.

        
Már délután van, mikor a próba véget ér. Kint az utcán csípős, hideg az idő. S arra a fagyos létre gondolunk, Krasznodon hőseire, akiknek hőstetteit most az Operaház művészei kelták életre.


515 Búbánat 2018-02-22 23:22:18

Simándy József: „Benne voltam a muzsikában, és a muzsika bennem volt...”

- kiállítás Kőbányán

Országos Színháztörténeti Mózeum és Intézet

"Simándy a 20. századi operajátszás kiemelkedő alakja volt, gyönyörű orgánuma, színpadi játéka, az 1945 utáni diktatórikus politikai környezetben tanúsított magyarsága a magyarországi és a határokon túl élők számára is erőt és bátorítást adott a nehéz időkben.

A születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi vándorkiállításunk nagyszámú fotó felhasználásával, személyes visszaemlékezések és korabeli kritikák segítségével igyekszik teljes képet adni Simándy életéről: a nehézségekkel teli gyermek- és ifjúkorról, az autószerelő-műhelyben eltöltött évekről, a zenei tanulmányokról, illetve a szegedi, majd a budapesti Operaházban induló és kiteljesedő operaénekesi karrierjéről. Bemutatjuk repertoárját az olasz, német, francia és magyar operákban, oratóriumokban és további számtalan műfajban.

A kiállítás megtekinthető: 2018. február 5. - március 5.

Helyszín: Kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Központ (X. Budapest, Szent László tér 7-14.)

A kiállítás ingyenesen megtekinthető!"

 


514 Búbánat 2018-02-17 13:00:48

Hanglemezfigyelő

Népszava, 1980. április 19.

Operettrészletek Simándy József előadásában

Ha csak a hangját hallja az ember — lírai vagy spinto-tenornak érzi Simándyt. Ha látja is — nyomban hőstenornak érzi, annyira daliás a megjelenése.
Olyan énekes ő, aki egész lényével énekel. Ha rádióban vagy hanglemezen a puszta énekhangját halljuk csupán, akkor is rögtön „beugrik” a személyiség egésze. Minden frázisához arckifejezések, tekintetek és gesztusok emlékképe szegődik, Simándy énekművészete tehát csak teljességében, a művész egyéniségének összes jellemzőivel együtt érvényes.
Nem volt formabontó, pályájának ívében sem, végigjárta a kötelező „szamárlétrát”: huszonnégy esztendős volt, amikor 1940-ben felvették az Operaház kórusába. Szólót Szegeden énekelhetett először, 1946-ban. Ám ott úgy énekelte el Don José szerepét a Carmenben, hogy a budapesti Operaház hamarosan „visszaszippantotta” volt kóristáját, de már korántsem kóristának: 1947- től, harmincegy esztendős korától szinte töretlenül az élvonalhoz tartozott, három hosszú évtizeden át. És tartozik most is, nyugdíjasan, hatvannégy esztendősen. Mert hangja még most is szépen cseng, termete ma is szálfa, nem hajlította meg hátát az évek súlya, még az alattomosan nehézkedő, kritikus éveké sem annak idején ...

Három esztendeje Horváth Ádám felvette vele a teljes Otellót a televízióban. Épp a bosszú-kettős ment, amikor egy ismerősünk betévedt a IV-es stúdió vezérlőjébe. Egy darabig nézte a monitorokat, aztán így szólt:

— Jó dolog ez a play-beck. Simándy rátátoghat a saját, tíz-valahány évvel ezelőtti hangjára.
— Tévedsz, a zenei felvétel nem annyira régi.
— Hát mikor készült?
— Két héttel ezelőtt.
Ismerősünknek leesett az álla. Talán még most  sem hiszi, hogy egy hatvanegy esztendős tenoristából olyan „sértetlen” hang jött elő ...

Az a három esztendő, ami a felidézett televíziós felvétel óta eltelt, semmit sem változtatott a helyzeten: ma is ünnep, ha Simándy olykor-olykor felbukkan nagy szerepeinek valamelyikében, akár mint Otelló, akár mint Bánk bán, vagy éppenséggel Don José. Persze, ez a felsorolás teljesen önkényes. Fogalmam sincs, hogy mely szerepek voltak az igazi nagy szerepei Simándynak.

Mint minden nagy művész, ő sem rangsorolta a műfajokat. Ha színpadon nem is, de a Rádió Dalszínházában gyakorta vállalta klasszikus operettek bonviván-szerepeit, igen szép például A mosoly országának vagy a Marica grófnőnek teljes felvétele, amely vele készült. És kiragadott részleteket is gyakran énekelt a különféle operettekből hangszalagra.

Ezekből: Simándy József legsikerültebb rádiós operettfelvételeiből állított össze egy szép lemezt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat.

Két részlet Lehár A mosoly országa című — operai igényű — daljátékából, ugyancsak két részlet egy másik Lehár- operettből: a Friderikából, Ádám híres dala Zeller Madarászából, három részlet Kálmán Marica grófnő kettő pedig Oscar Straus Legénybúcsú című operettjéből —
 

íme, ez a lemez kínálata. A Magyar Rádió és Televízió ének- és zenekara — Sebestyén András vezényletével — mind a kilenc esetben méltó „partnere” Simándynak.

Lám, neki sem esett le az ujjáról a gyűrű, hogy operettek éneklésére „vetemedett”!
Mert csak annak esik le az ujjáról a gyűrű, akit nem illet meg.
Mivelhogy nagyobb, mint az ujja.

Baranyi Ferenc


513 Búbánat 2018-02-09 11:11:44

Közérzet


"Az éji folyó csillaga"

Pesti Műsor, 2017-04. szám / Fáy Miklós

Valaha régen Simándy Józsefet kérdezték egy tévéműsorban, hogy miután visszavonult a színpadtól, miért tűnt el az Operaházból is. Nem jár bemutatókra, előadásokra, nem követi az utódokat, az új Bánk bánokat – miért? Simándy érezhetően zavarba jött, és azt mondta, az évek és évadok során annyira telítődött a zenével, hogy nagyobb szüksége lett a csöndre, nyugalomra. 


Hümmögtünk, a tévét nézve. Kicsit olyan, mintha a csodálatos étterem nemzetközi hírű főszakácsa a sarokra járna le kiflit ebédelni, mert az évek során annyira telítődött a mártásokkal és szűzpecsenyékkel, hogy nagyobb szüksége van a péksüteményekre és gumicukrokra. Hogyan hihetnénk el, hogy annyira nagyszerű, amivel foglalkoznak ezek a művészek, ha ők maguk a művészettel befogadóként nem foglalkoznak? Ha körülnézek az énekes ismerőseim között: tényleg a legritkább esetben fordul elő, hogy leülnek a lemezjátszó vagy a tévé elé, és nagy figyelemmel kísérnének egy operát. Nem érdekli őket. 
Eleinte ez kisebbfajta sokkot jelentett számomra, mintha az volna a tanulság, hogy aki belülről ismeri a művészetet, az köszöni szépen, kívülről nem kér belőle. Jól tudja, hogy amikor mi a könnyeinkkel küszködünk, akkor a művész azon töri a fejét, hogy beszélni kellene a gázosokkal, ki kell rúgni a takarítónőt, le kell vágni a telken a füvet. És nem mondhatjuk egy legyintéssel, hogy áááá, ezek csak énekesek, sejtelmük sincs róla, hogy mit csinálnak. Az irodalmárok sem mind könyvmolyok. Vannak, persze, olvasó írók, mint Márai vagy Esterházy, de mit is mondott Ady Endre? „Mit bánom én, hogy Goethe hogy csinálja, / Hogy tempóz Arany s Petőfi hogy istenül.” Jó, tegyük föl vagy fogadjuk el, hogy Ady vadember volt. De József Attila is azt mondja: költő vagyok, mit érdekelne engem a költészet maga? Mi érdekli, ha nem a költészet maga? 
Nyilván az élet. Az egyszerű, nyomorúságos vagy boldog élet, amiből nekünk annyi jut, hogy időnként elegünk van belőle, nem akarunk már megint fölkelni, felöltözni, dolgozni, gyereket nevelni, hanem valami magasabb eszmét és célt keresünk. Felnyúlunk a polcra, levesszük a verseket, elolvasunk hármat, és szelíden mosolygunk magunk elé: ma is többé lettünk, ma is emelkedettebb a lelkünk, mint tegnap volt. Akik meg a lelkünket emelik, mintha semmi egyébre nem vágynának, mint nyugalomra, csöndre, egy pohár borra, egy szelíd szóra. Mintha a menny és a föld között volna egy nagy ajtó, és mi annak a két oldalán állunk. Fogjuk, rángatjuk az ajtót mindkét oldalról. A művész ki akar jönni, hogy éljen, élhessen, mint egyszerű halandó, a közönség be szeretne menni, hogy ne érezze magát egyszerű halandónak, hogy valami romantikus, szép és lelki kalandokban lehessen része. Hogy a szerelemben Júliává vagy Rómeóvá váljék, az evésben Falstaffá, a melankóliában Hamletté. Mássá, többé, nagyobbá. 
Rázzuk az ajtót, nyitjuk-csukjuk. Az a csoda, hogy mindennek ellenére néha mégis találkozunk. 



511 smaragd 2018-02-05 18:14:38 [Válasz erre: 503 smaragd 2017-12-25 16:35:12]

 

Dankó Rádió      ismétlés: 18:40

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )

Az ismétlésben újra elhangzik: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Aki felönt a garatra..." - Bule Lajos, az öreg pedellus dala,  Gózon Gyula

"Oh miért vagy ilyen édes-kedves..." - kettős,  Petress Zsuzsa (Amálka) és Simándy József (Máté) 

"Még azt mondják nem illik, a tánc a magyarnak..." - Kapocs dala, Hadics László és a Földényi kórus férfikara

"Hatvani diákjai"

Daljáték

Szövegét írta: Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Soós László

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

A szereposztásból: 

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Bankós professzor – Kovács Károly

Domokos professzor – Bárdi Ödön

Varja rektor – Kővári Gyula

diákok: 

Kerekes Máté – Simándy József

Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs – Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássi – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító – Tompa Sándor

Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa

Czibljavzek – Dénes György

Elmira – Mezei Mária, 

Pfutsch – Pethes Sándor

Közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, Lehel György vezényletével és a Földényi-kórus, Földényi János vezényletével A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

Magyar Rádió, Kossuth Rádió

1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 (közben: hírek, időjárás-jelentés)

Ismétlés:1956. febr. 9., 16:10, Petőfi (143 perc)

- http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Hatvani_di%C3%A1kjai -

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


510 Búbánat 2018-01-19 15:12:18

X. NEMZETKÖZI SIMÁNDY JÓZSEF ÉNEKVERSENY 2018. ÁPRILIS 23-29. SZEGED

A fennállásának huszadik jubileumi évét ünneplő énekversenyt az EMMI támogatásával a HAZÁM, HAZÁM TE MINDENEM Művészeti és Oktatási Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara rendezi. A verseny győztesei 

2018. ÁPRILIS 29-ÉN, VASÁRNAP ESTE

DÍJKIOSZTÓ GÁLAHANGVERSENY

keretében vehetik át díjaikat a Szegedi Nemzeti Színház színpadán. A díjazott énekestehetségeket ezúttal is a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséri, Gyüdi Sándor karmester, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója vezényletével. A versenyről és a Díjkiosztó Gálahangversenyről az MTVA Bartók Rádió, valamint a Szeged Városi Televízió is tudósít. 

ZSŰRI     

A zsűriben elismert hazai és nemzetközi szaktekintélyek foglalnak helyet: Kiss B. Atilla operaénekes, a Simándy szakmai örökség továbbvivője, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára,   Miklósa Erika, operaénekes,  Lídija Dunjko, horvát operaénekes, a Zágrábi Zeneakadémia tanára,  Gyüdi Sándorkarmester, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, Bátor Tamás, operaénekes, a Müpa koprodukciós programigazgatója, Vincent Monteil, francia karmester, énekmester, a Strasbourgi Operaház Opera Studio zeneigazgatója, Prof. Dr. Temesi Mária, operaénekes, a Magyar Állami Operaház énekmestere és operanagykövete, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának tanszékvezető egyetemi tanára. A zsűri elnöke az előző évekhez hasonlóan Ókovács Szilveszter, operaénekes, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. A versenyről Dr. Klaus Billand, a bécsi Der Neue Merker operakritikusa is tudósít.

JELENTKEZÉS

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ:    2018. MÁRCIUS 1. éjfél 

Bővebb információ a link megnyitásával olvasható el a honlapról.


509 Búbánat 2018-01-17 20:21:49 [Válasz erre: 508 smaragd 2018-01-17 18:13:05]

Aki tudta, biztosan meghallgatta az ismétlést.


508 smaragd 2018-01-17 18:13:05 [Válasz erre: 480 smaragd 2017-10-14 03:17:47]

 

Mindjárt kezdődik az ismétlés:    Dankó Rádió  kb. 18.35

 

Itt hallható: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)

Rádiódaljáték

Magyar Rádió

 

Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

Szüretelők dala ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus

 

Rózsa-kettős ("Messzi földről jött egy jó magyar huszár...") - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

 

A héten már sok szó esett Debrecenről is, az elhangzottakhoz kapcsolható Nagy Ibolya bevezetője Kemény Egon fenti daljátékának részletei előtt.

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


507 smaragd 2018-01-17 15:45:44 [Válasz erre: 506 Búbánat 2018-01-17 10:15:20]

 

Sajnos, a szerepnév mai bejegyzésedben is hibásan maradt, talán legközelebb javítva olvashatjuk.

 

Lsd.:

2352   smaragd • előzmény23492017-10-16 08:09:23

 

Ámeli 

(Amelie Deneulin, a polgármester lánya) szerepében hallottuk László Margitot a "Rózsa-kettős"-ben, ez volt "Messzetűnt kedves"-ből a 3. részlet.

 


506 Búbánat 2018-01-17 10:15:20

A Dankó Rádió imént véget ért Túl az Óperencián című műsorában hallhattuk többek közt:

 KeményEgon: Messzetűnt kedves

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János

A daljáték rádiófelvétele 1965-ben készült.

- Julika és Fazekas Mihály kettőse – Az első szerelem dala:  „Kislány voltál, most már nagylány… Páros csókot vár a nagylány…” (Andor Éva és Simándy József, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte)

- "Szüretelők dala"  „.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…” (Barlay Zsuzsaés Kishegyi Árpád; a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli)

- Máli és Fazekas Mihály kettőse: Rózsa-kettős
"Messzi földről jött egy jó magyar huszár…/Szebb is lenne minden, jobb is lenne már kürt helyett ha szólna énekes madár..." (László Margit és Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

(Megjegyzem, legutóbb 2017. október 13-án sugározta a rádió ugyanezt a három számot)

Ezt a műsort délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk az ismétlés során a Dankó Rádióban.


505 Búbánat 2018-01-16 13:18:07

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt -  Szenes Andor: Friderika (1928)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20-20.10
A keresztmetszet-rádiófelvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara  működött közre, Sebestyén András vezényelt.

Erről a rádiófelvételről  most két részlet szólalt meg a Dankó Rádióban ma délelőtt 9 és 10 óra között elhangzott operettműsor második felében (a Friderika előtt Szirmai Mézeskalács c. daljátékából hangzanak fel dalok):

- Diákkar és Salomea dala (Kalmár Magda és az MRT Énekkarának férfikara):

 „Egy nővel annyi baj van, hogy el nem fér egy dalban, hát meg kell küzdeni! Mi boldogok leszünk!.../-  Ez ostrom! Én áttörök majd! Én áttörök majd!...Hahó, ti vakmerő hősök! Térdre gyorsan mind!....Így szeretem én ezt már! … Brávó! Maradjanak térden még! Udvarolni tessék, egy-kettő! Ezt igényli minden nő! … Otthon  az asszony még az úr, táncol a jókedv pazarul….Csókra való az asszonynép!"

- Goethe és Friderika szerelmi kettőse (Andor Éva, Simándy József):

 „- Nem hallgathatok róla már, túl erős a vágy, s oly gyönge vagyok Hozzád, hogy így éljek tovább!  Engem te elbűvöltél …. te drága lány! Nem vársz-e te is épp így rám? ../- Én várok Rád!..../- Nem, szerelmem, nem! Én nem ajkad kérem!  Kézcsókkal én most, drágám, beérem! …Kis kezedre félve nézek, ezt se hittem volna én!.../Ó, maradj, te kis virágom, megleltelek végre én! Boldogság, amelyre vágyom, nyugszik itt egy leány kezén! Egy leány kicsiny kezén, fehér kezén!”

 

(E blokk elején még egy dal csendült fel az operettből - egy másik felvételről,  Kovács József énekli: "Óh, lányka, ó, lánykám, imádlak én!..."  - km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás)

Túl az Óperencián adását ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán.


504 Búbánat 2017-12-26 15:37:04

A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettműsorában Lehár Ferenc A mosoly országa című művéből szólaltak meg részletek - mégpedig arról a rádióban készült teljes stúdiófelvételről, melyet a Rádió Dalszínháza mutatott be 1971. november 11-én,  a Kossuth adón 19.35 – 21.29 óra között. /operett két részben/
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor. Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György

A műsorban felhangzott részletek:

- Szu-Csong dala a 2. felvonásból: „Vágyom egy nő után! Egy nő után kerget a vágy…” (Simándy József)  - ezt a dalt később külön is felvették a tenorral egy Oscar Straus, Lehár, Kálmán, Karl Zeller- operettrészletekből összeállított új rádiófelvételéhez (Km. az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli)

- Kórus és Liza belépője az 1. felvonásból: ”Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!”…”Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás!... /Bók, csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá…/”Szív, szív mindig remél, el jő a mély, vad szenvedély…” (Házy Erzsébet, énekkar)

- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „Lótuszvirág! Érted élek csupán…/Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? (szívkettős) ”(Házy Erzsébet, Simándy József)
- Mi és Hatfaludy Feri kettőse a 2. felvonásból: „Nem formált a jó Isten ezerféle fajt, csak az emberek csináltak a fajok körül bajt…” „Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos legény/leány csakis Te rád vár…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

Ezen a héten Esztergályos Cecília a vendég a stúdióban. A szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

A délelőtti adást ma a szokott időben, a 18 órai hírek után ismétli meg a Dankó Rádió.


503 smaragd 2017-12-25 16:35:12 [Válasz erre: 501 smaragd 2017-12-24 17:05:48]

 

A tegnapi adásban - a december 22-én 6. évébe lépett "Túl az Óperencián" c. programban -, Szenteste napján, Karácsony ünnepének előestéjén Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon-zeneművet választott  az operettműfaj képviselőjének. 

Bevezetőjében elmondta: 

"Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző daljátékával a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább.

 

Kemény Egon egészen fiatalon, alig 22 évesen már zeneszerzőszámba ment. Önálló munkái és ezek színvonala  meglepte a komolyzenei szakmát és a kritikusokat egyaránt.

Így írtak róla:

'Nagyon erős, kiforrott tehetség, megfelelő rutinnal. Zenéje líra, végtelen kifinomodott líra. Nagyon belülrő fakad művészete, átélt és átérzett valóságként olvadnak ki a zenéjéből témái. Nem jajgatnak, nem tolakodnak, egyszerűen, minden póz nélkül siklanak a hallgatóba.'

Romantikus operettjei közül most a "Hatvani diákjai"-ból csendülnek fel dallamok."

 

Ismeretes, hogy az első rádióoperett Kemény Egon kompozíciója ("Májusfa", 1949 ), az új, magyar rádiósműfaj zenei alapítója.

A "Hatvani diákjai" című daljáték e műfaj egyik remeke. 

Híressé és sikeressé a zenéje, szövegkönyve, versei, a rádiós alkotóműhely kiemelkedően tehetséges tagjai, a főszereplő, Hatvani István debreceni professzor személye, az őt énekhangjával is megformáló Bessenyei Ferenc valamint itt, első rádiós daljátékbeli szerepében (1955) -  a teljes prózai szerepben is -, tündöklő Simándy József tette.


502 Búbánat 2017-12-24 18:05:36

Házy Erzsébet és Simándy József - Puccini: Manon Lescaut (1961)


501 smaragd 2017-12-24 17:05:48 [Válasz erre: 485 smaragd 2017-11-20 16:50:04]

 

Ma,  Dankó Rádió  ismétlés: 18.10

KEMÉNY EGON- Ignácz Rózsa- Soós László- Ambrózy Ágoston: " Hatvani diákjai" (1955)

 

A mai műsorban elhangzott:

 

- Nyitány

 

- Ha majd a fény...( Felhőcske száll a Hold előtt...) - Petress Zsuzsa és Simándy József

 

- Kapocs dala (Még azt mondják, nem illik...) - Hadics László

Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze.

 

A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi férfikórus.

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

 Szeretetben teljes Karácsonyt kívánok olvasóinknak!


500 Búbánat 2017-12-05 19:06:13

Simándy József meséli a Gardelli betanításában az Operában bemutatott (1961)  Manon Lescaut Des Grieux-szerepéről:

„A harmadik felvonás végén, a kapitány előtt, abban az áriában a magas h hangot nem egyszer sírva énekeltem. Utána jöttek hozzám a kollégák, a kórustagok, kérdezték: hogyan lehet azt sírva énekelni, hogyan csinálom?

Mit tudom én! – válaszoltam. Des Grieux-t kérdezzétek, mert akkor ő sírt és ő énekelt. Az a szenvedő, fiatal lovag…

Hát tudom is én, hogyan énekeltem akkor, mert az már elmúlt; talán a legközelebbi előadáson fog ugyanúgy létrejönni…

Csakugyan: lehet azt tudni?! Ha ésszel akartam volna megoldani, ha elhatározom, hogy sírni fogok, akkor az Istennek sem jött volna ki egy hang sem a torkomból… Ez: a színpad! Ez: a színpad őrületes varázsa; az embert olyan extázisba hozza, olyan különleges fizikai és lelki állapotba viszi bele, mintha merő narkózisban volna! Amit a privát életben meg nem tudnék csinálni, azt a színpad – elköveti velem! Megcsináltatja velem! Amit máshol és másképp nem lehet, azt ott: lehet! Itt egy újabb bizonyíték, Des Grieux!”

/Simándy József: Bánk bán elmondja… - Krónikás: Dalos László/


499 Klára 2017-12-05 18:36:08 [Válasz erre: 493 vilagos 2017-12-05 12:19:15]

A "NAGYOK" éppen attól lettek nagyok, hogy miden tekintetben azonosulni tudtak a szereppel és nem mellékesen alkalmazkodni tudtak az adott kor, rendező, karmester stb, követelményeihez, elvárásaihoz. A nevezett nagy karmesterek mindent ki tudtak hozni az énekesekből, nyilván a mai hasonló formátmú karmesterek is sokat ki tudnak hozni a kezük, bocs pálcájuk alatt dolgozó művészekből. Nekem az jutott eszembe, mit tennének az ilyen formátumú rendezők a mai "önmegvalósító rendezők" koncepcióival?

Ami Pavarottit illeti, van a tubuson néhány felvétel, pár évvel korábban és pár kilóval kevesebbel! Tessék megnézni egyet kettőt, mind énekben, mind színészi alakításban kiváló.


498 nizajemon 2017-12-05 18:20:01 [Válasz erre: 496 Cilike 2017-12-05 17:31:59]

Az igaz,hogy komplex műfaj. Csak a "hozzávalók százalékértékeit"látjuk elérő súlyúnak. I van mindjár két korszakos énekes.Caballé és Pavarotti. Nem voltak ördöngős színészi vénával megáldva,amit tudtak,az mégis teljesértékű.


497 telramund 2017-12-05 17:51:40 [Válasz erre: 496 Cilike 2017-12-05 17:31:59]

Simándy József kitűnő színész is volt.Aki látta a Carmenben vagy Canioként,de lírai szerepben pl Lenszkij .vagy hőstenor szerepben Radamesként vagy Otelloként nem mondhat mást .És akkor nem írtam Bánk bánjáról.


496 Cilike 2017-12-05 17:31:59

Nem védeni akarom László Boldizsárt, de ez nem összehasonlításként mondta. Simándy talán tényleg nem a színészi tehetségéről volt közismert. Saíjnos, nem tudok azzal egyetérteni, hogy x méterről mindegy. Nekem, mint nézőnek, nagyon nem mindegy az se, ki hogy játszik. Az opera komplex műfaj, ebben van a szépsége, aki csak egy szegmensét tudja adni, az nem lesz teljes értékű.


495 nizajemon 2017-12-05 14:36:36 [Válasz erre: 494 telramund 2017-12-05 13:41:34]

50-60-70 méterről gyakorlatilag mindegy,hogy ki mennyire jó színész,mert az igazán fontos nüansznyi rezdülések nem látszanak.Lehet teátrálisan játszani,ám itt mégiscsak a hang, ami dominál.Az meg volt,és van a két úrnak.


494 telramund 2017-12-05 13:41:34

Ki állítja,hogy László Boldizsár tud játszani?Énekelni ,ha tudja a szerepet tud,de nem kell ekézni Simándyt,mert akár a múltban ,akár a jelenben működne színészileg is kenterbe verné.Kisebb arc jobb lenne!


493 vilagos 2017-12-05 12:19:15

Mindenki véleményét tiszteletben tartva, csak azt szeretném felvetni: miért gondolja bárki, hogy a régi nagyok - tehetségük, szorgalmuk révén - nem tudnának alkalmazkodni a mai követelményekhez, ha ma a mai mérce szerinti, olyan formátumú mesterek kezébe kerülnének, mint Klemperer, Ferencsik, Oláh Gusztáv, Nádasdy Kálmán?


492 Klára 2017-12-05 08:45:12 [Válasz erre: 491 Cilike 2017-12-05 08:09:46]

Ez fordítva is igaz! Sok régi nagy nem lehetne sztár a mai világban, ugyankkor a mai vezető énekesek közül sokan nem lettek volna szrárok akkoriban, éppen a megváltozott világ, stílus, játékmód, stb miatt. Ezért nem szerencsés a mai miliő, stílus, stb alapján visszafelé minősíteni. Tényleg félreérthető és rossz szájízt von maga után. Ez nem jelenti azt, hogy a "hatvanas-hetvenes években ragadunk", de a volna nem történelmi kategória, és a művészeti életben sem szerencsés alkalmazni. A tubuson számtalan sok-sok évvel ezelőtti nagyság felvételei megtalálhatóak,akiket szívesen meghallgatunk, de nem biztos, hogy színpadon is élvezni tudnánk őket!

 Egyébként a 20 - 30 - 40 stb. évvel ezelőtt sztárolt és agyonolvasott költők, írók műveinek egy részét is ma már meglehetős érdektelenség jellemzi - kivételek persze ebben is vannak - mert az ízlés megváltozott.


491 Cilike 2017-12-05 08:09:46

Amúgy Boldinak igaza van abban, hogy nagyon megváltozott az énekesekkel szembeni elvárás és az egész miliője az operai világnak. Sok régi,akkori nagy énekesről én is úgy gondolom, hogy ma nem lenne akkora sztár. Ez nem őket minősíti, hanem arról szól, hogy megváltozott a világ és nekünk ebben a megváltozott világban kell élnünk. Hiába szeretnének egyesek az ötvenes, hatvanas években ragadni.


490 László Boldizsár 2017-12-04 23:16:18

Sajnálom, ha félre érthető voltam. A mai világ elvárásai késztettek erre párhuzamra. Természetesen Simándy érdemei a mai énekeseknek ugyanúgy példakép, mint az Ő pályatársainak voltak. A mondandóm lényege arról szólt, hogy az akkori világban jobban a klasszikus szerepek találták meg a vezető énekeseket mint a maiban. Ő járta a saját útját, ahogy én is teszem. A párhuzam márcsak miattam sem lehetséges. :) Szeressék a műfajt, ahogy én is azt teszem!

Boldi


489 vilagos 2017-12-04 10:04:38 [Válasz erre: 487 joska141 2017-12-03 16:46:46]

Sajnálom ezért a nyilatkozatért (csak az itt leírtak alapján, élőben nem hallottam), ami magát a nyilatkozót minősíti. A Hugenottákban látott szereplése után - ahol az általam látott előadáson nagyon megküzdött a magas hangokért, és a színészi játék sem volt valami magával ragadó - úgy gondolom, hogy mindkét tekintetben kapaszkodnia kell, hogy utolérje Simándyt.  Ha majd 50 év múlva úgy él az emberek emlékezetében, mint Simándy még ma is, akkor sikerült.

 


488 Klára 2017-12-03 20:34:28 [Válasz erre: 487 joska141 2017-12-03 16:46:46]

"A mai világ inkább a színészi tehetséggel rendelkező énekeseket keresi" Magyarul: nem baj, ha nem tud énekelni, csal elég, ha megjelenik!

Savanyú a (nem a Jóska) a szőlő, de nagyon! És akkor még fínoman fogalmaztam.

Egyébként nem attól lesz valaki NAGY ÉNEKES, hogy leszólja az elődöket. Tény, hogy ma már "nem elég énekelni, játszani is tudni kell" (copy egy Mario del Monaco nevű szintén érdekes pályafutású énekestől), de minden énekesnek abban a korban kell énekelnie, amikor él, és azon kor elvárásainak kell megfelelnie. Egyébként és ha valaszthatnék, ..... és Simándy között, még mindig Simándyt választanám. Ha szinészi alakítást akarok látni, elmegyek egy prózai szinházba.

 


487 joska141 2017-12-03 16:46:46

Mai napon, Duna World adón, Önök kérték, László Boldizsár hosszabb interjú.

Legalábbis figyelemre méltó, ahogy Simándy Józsefről nyilatkozott.

"Érdekes pályája volt.", "Ma már nem tudott volna így érvényesülni", "A mai világ inkább a színészi tehetséggel rendelkező énekeseket keresi" és így tovább...

Hrm...(Vannak erre ideillő magyar közmondások)


486 Búbánat 2017-11-20 18:04:43 [Válasz erre: 485 smaragd 2017-11-20 16:50:04]

Köszönöm.


485 smaragd 2017-11-20 16:50:04

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió

 

 

Hatvani professzor mellett a másik férfi főszereplő:

 

Kerekes Máté, Hatvani professzor famulusa, debreceni diák...Simándy József

 

Simándy József újra "megszólal"...

A kötetet összeállította es szerkesztette: Simándi Péter

 

"Magyar Rádió, 1955. január 24.

 

Hatvani diákja: Simándy József

 

A Rádióban szinte bevett szokás, hogy az operák felvétele általában a VI-os stúdióban,  a legnagyobb rádiójátékoké, operetteké pedig az I.-es stúdióban történik. A minap mégis azt láttuk, hogy Simándy József, az Operaház Kossuth-díjas művésze a VI-oshoz vezető megszokott úttól hirtelen elkanyarodott az  I-es felé...

Az okot az olvasó már tudja is talán, hisz a múlt héten közöltük, hogy Kemény Egon 23-án, vasárnap bemutatandó daljátéka, a "Hatvani diákjai" egyik főszerepét Simándy József játssza. Erről a szokatlan "kirándulásáról" beszélgettünk vele.

- Nagyon lelkiismeretesen készülök első daljáték-szerepemre, melyben nemcsak énekelek, de prózában is helyt kell állnom. Legnagyobb "prózai" szerepem - Fidelióban elmondott három-négy mondat - után Kerekes Máté szerepe az első komoly próbatétel a fiatalkorombeli operettszerepléseket kivéve. Ezek még huszonnégy éves korombeli emlékek...

Azóta az opera jelentette művészi fejlődésem állomásait. Az első igazi, és egyben legemlékezetesebb operai élmény napján, 1946. március 12., amikor beugrásképpen először énekeltem a Szegedi Nemzeti Színházban a Carmenben Don Josét. Voltak, akik nem hitték, hogy végig bírom. De az előadás végén felcsattanó taps kárpótolt mindenért. Egyébként számomra minden szerep és előadás külön művészi élményt jelent. Szeretem a közönséget és ezért a művészetemnek száz százalékát igyekszem minden előadáson nyújtani. Ezért olvastam el még aznap éjjel, amikor megkaptam a "Hatvani diákjai" szövegkönyvét is. Hatvani, az ördöngős debreceni professzor famulusa, Kerekes Máté szolgadiák, aki szorgalmával és hűségével mintaképe lesz a kollégium minden egyes diákjának. Színes , érdekes alakja ő a daljátéknak. Azért is szeretettel foglalkozom ezzel az alakítással, mert különbözik operai hivatásomtól, de főképpen mégis az a döntő, hogy megtetszett az a fiatalos lendület, az a hazafias, a magyar tudomány szeretetét bizonyító lelkesedés, amellyel Hatvani diákjai kiállnak tanítómesterük mellett.

A közönség kiváncsian várja Simándy kirándulását. Mi is szívesen talákoznánk vele többször is az I.-es stúdió tájékán...

 

A riport szerzője: Haán Endre"

Bízom benne, hogy Simándi Pétert - akárcsak engem -  öröm tölti el, hogy könyve alapján Kemény Egon és Simándy József barátságát és a nagy sikerű, sok szempontból kivételes újdonságokat hozó daljátékot,  a  "Hatvani diákjai"-t Hatvani István professzor születésnapjának holnapi évfordulója alkalmából internetes komolyzenei napilapunk fórumán felidézhettük.

 

 

 


484 Búbánat 2017-11-01 13:30:31

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora ma délelőtti adásában volt hallható:

Lehár Ferenc: A mosoly országa

 A Rádió 1971-es stúdiófelvételéről került adásba:

  • A II. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Simándy József)
  • A III. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Simándy József, Bende Zsolt, Kalmár Magda) 

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás.

Ma délután (hat és hét között)  megismétli a rádió a délelőtti adást!


483 Búbánat 2017-10-24 10:58:01

A Magyar Operett Napján a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operettműsorában  Kálmán Imre operettjeiből hangoztak el részletek.

Kálmán Imre - aki ma 135 éve született Siófokon - emlékének szentelt adásban hallott operettmelódiák között felcsendültek a Marica grófnő dallamai is:

- a II. felvonás fináléja: „- Hej, Marica… /Ne szólj, kicsim, ne szólj… /Hej cigány, hej cigány, húzd a nótád, százfelé szakadjon a húr!... / Kis húgom, légy vidám, angyalom, nézz le rám…”

 A felvételen km. Németh Marika, Simándy József, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András

Rádió Dalszínháza bemutatója (keresztmetszet): 1963. február 2. Kossuth adó, 20.30 – 22.00

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk. 

(További részletek szólaltak meg a Tatárjárás, a Csárdáskirálynő, a Cigányprímás és a Montmartre-i ibolya Kálmán-operettekből)


482 Búbánat 2017-10-15 11:08:53

„ C  s a k   f o l y t a s d . . . ”
OTELLÓ  A NAGYVEZíR  RUHÁJÁBAN  - Simándy József

Film Színház Muzsika, 1963-05-04 / 18. szám
Dalos László

Vasárnap  este  fél  kilenc után  öt  perccel  fölberregett  a  telefon Simándy József  Mártonhegyi  úti  lakásán.   Dárday Andor, az Operaház  titkára  volt  a vonal  végén:
— Jól  vagy,  Jóskám?
— Kitűnően.  Miért?

Ami előtte történt
Pontosan másfél órával előbb Kórody András megjelent az Erkel Színház zenekari  emelvényén  s  fölemelte  karmesteri  pálcáját.  Két  vendégművésszel, Margaret Tynes-szel és Ernő Mehringerrel  megkezdődött  az  „Otelló”  előadása.
Kíváncsian  figyeltük  a nálunk  még  sohasem  hallott  tenorista  bemutatkozását.
Az  első  felvonást  követő szünetben  Mehringer  lírai hangszínéről folyt a beszélgetés.
A  második  felvonás  egy nem  is  magas  hangjánál esett  meg  a  baj,  s  a  bosszú-kettősre a  tenorista már  teljesen  berekedt. Éreztük, aligha folytatja az  előadást.
Hosszú-hosszú szünet. Csaknem  fél tíz volt,  amidőn  Mikó András  főrendező  a  függöny elé  lépett:
Vendégművészünk megbetegedése  miatt Otelló szerepét Simándy József énekli  tovább.
És a harmadik felvonást kellett elkezdenie Simándynak, azt,  amelyben  a  szenvedély  már  a  tetőpontjára hágott;  mint  egy  magasugrónak:  tessék,  ugorjon  nekifutás  nélkül  száznyolcvanat.
Különös,  hogy  Otellónak első  mondata,  mellyel  Jágóhoz  fordul,  így  hangzik a  harmadik  felvonásban:
—  Csak  folytasd ...
Pedig  igazán  neki  kellett valamit folytatnia, amit el  sem  kezdett.

Murat kaftánja
Felvonás után vastapsban futok föl,  a  vasajtón át,  a  színpadra.
Hogyan történt? — kérdezem Simándy Józseftől.
— A  kertben dolgoztam egész  nap.  Kiástam egy hetven kilós  követ.  Így, jóleső  fáradtságban  hallgattam  este  a  rádióból  a  „Brankovics György"-öt. Feleségem éppen sonkát készített vacsorára,   amikor megszólalt  a  telefon.  Becsomagoltuk  a  sonkát,  felöltöztem  s  már  ott  is  volt értem  a  kocsi...  Egyáltalán,  szólt  a  hangom?
Margaret Tynes  borul  a nyakába,  majd  Nádasdy Kálmán  igazgató  öleli  át, meghatottan.
— Látod, mi van rajtam? — kérdezi Simándy — Murat kaftánja  a  — „Brankovics  György”-ből!
Amint kiderült a  második felvonást  követő  nagy izgalomban:  Simándy  József  Otelló-kosztümjét  éppen  tegnap  vitték  tisztítóba!  Radányi János  mesternek, a jeles öltöztető-szabónak támadt az a  jó ötlete, hogy Murat  ruháját adják a beugró tenoristára: bugyogó az bugyogó, kaftán az kaftán!
Kertész Gyula, az  éppen jelenlevő  fotoriporter  ugrott kocsijába,  azt  mondták  neki:  „Gyuszikám,  te is  csinálj  valamit!"  —  és áthozta az  Operaház  épületéből Murat nagyvezír ruháját.

„Sono nervosa..."
És  jön  a  negyedik  felvonás.  És  egyre  forróbb  a dráma.  A  törököt diadallal legyőző  Otellón  —  még mindig a török ruha.  Ám nem a  ruha teszi a fényes hangú tenoristát!
A  felvonás végén  vastaps!  Már fél tizenkettő, a közönség nem  megy  el!
— Sokszor ugrottam  be, külföldön is  — mondja Simándy József  —, de ilyen,  hogy  az  előadás közepén kellett volna beállnom, ilyen  még nem volt... Most,  most  vagyok csak ideges!
És meghajolnak  ismét  a vas előtt.
Tynes mosolyogva  emeli föl  bal  kezét: remeg.
Sono nervosa.  Ideges vagyok  — mondja  ő is.
Most  keríti  csak  hatalmába  őket az izgalom, hogy feloldódóban  a  feszültség.  Dörög a taps. Mikó András boldogan jegyzi  meg:
— Olyan  hálás a  publikum. Nem kéne előadnunk az első és a második felvonást is?!


481 Búbánat 2017-10-14 15:22:56

Új Ember, 2004. szeptember 5.

Czigány György: 
T  í z    m   o  n  d  a  t   S  i m   á  n  d  y    J  ó  z  s  e  f  h  e  z


Kedves Jóska, persze tudod, hogy Lohengrin,  Stolzingi  Walter,   Don  José,   Florestan, Otelló vagy Bánk bán indulatainak színpadon valósággá  érő  zenei,  színészi  szépségeit  köszönhetjük neked. És a Psalmus Hungaricus, a Verdi-rekviem,  a IX.  szimfónia  szólóira  gondolva azt érzem, az anyanyelv természetességével szólal meg általad a dallam, akár Kodály írta,  akár Verdi vagy Beethoven. A szorongató szépségről beszéltél egyszer nekem, a szimfonikus zenekar hangszereinek öleléséről, amikor  a  szólista  a  hangzás  közepében maga  is hangszerré  válik,  lényét  megremegteti   az akusztikus  erők  tiszta  beszédének  súgása, suttogása. Azután (merjük kimondani) könnyeivel küzdve énekelni kezd, élére állva hatalmas folyamatoknak. Az operaénekes szakmájáról szólva régi emlékek jutottak eszedbe. Inas  voltál  1931-ben  az  Autótaxi  Vállalatnál, míg nyolc esztendővel később a Városi Színházhoz  kerültél  kardalos  segédszínésznek... Közben hányféle autón dolgoztál: a szürke taxi kiskocsijaitól  kezdve a nyolchengeres Fürdőkig, de az Ezredes utcában teherautót, autóbuszt, tankot s mindenféle csodabogarat javítottál.  Azokban az  időkben,  ha valaki  meg akart élni  egy  szakmában,  akkor azt nagyon jól  kellett  tudnia.  Amikor  énekelni  kezdtél, akkor is a pontosságra törekedtél, a szakmailag  tökéletes  munkára,  ezért  lehetett,  hogy amikor színpadon álltál, már nem kellett arra gondolnod,  hogy  a  hangot  hogyan  formáld meg;  akkor  már  csak  az  az  esendő  ember vagy hős volt a  díszletek  közt,  akit élővé  teremtettél...  Úgy  tudjuk,  ma  is  velünk  vagy: hanglemez, rádió- és tévéfelvételek, film segíti  ezt,  de  természetessé  a  szeretet  emlékező ereje teszi.
 






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.