vissza a cimoldalra
2018-09-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Momus-játék (5513)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1479)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Franz Schmidt (3181)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2888)
Pantheon (2260)
Kimernya? (2746)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1061)
Balett-, és Táncművészet (5549)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)
Simándy József - az örök tenor (550)
A nap képe (2093)
Élő közvetítések (7395)
Jonas Kaufmann (2273)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

54   Momo • előzmény53 2012-05-24 14:41:26
Igen, és nem is véletlenül: Álmodó gyermekkori kedves ismerőse volt a művész úr, és egy időben gyakran beszélgettünk erről.
Akkor jutott eszembe, hogy nyitok neki egy topicot.
53   Búbánat • előzmény52 2012-05-24 12:48:27
Mármint Momo hozta létre a topicot! Bocsánat.
52   Búbánat 2012-05-24 12:46:37
Az alábbi megemlékezésemet Udvardy Tiborról évekkel ezelőtt az „Operett, mint színpadi műfaj” című topicomba írtam. Most látom, hogy ez az írásom kimaradt itt az Udvardy Tibor-topicból. (Csak néhány nappal később hoztam létre a topicot.) Ezt pótolva átmásolom ide az említett bejegyzést:

705 • Búbánat
Válasz erre
2006-08-20 11:48:06

Udvardy Tiborról, az operaház egykor volt legendás kiváló tenoristájáról már több ízben említést tettem operett-szerepeinek, rádiós-és tévés operett-felvételeinek kapcsán.
Most egy kevéssé ismert pályatörténeti adalékkal egészítem ki az oeuvre-jét:

Hosszú művészi pályáján nem ismert kevésbé fontos szerepeket vagy szerzőket. A színház és a játék iránti olthatatlan rajongása vezette el az operett műfajához is. Sárdy János mellett – aki személyes varázsán kívül elsősorban filmjei révén vált országosan ismertté – Udvardy Tibor a 40-es és 50-es évek legnépszerűbb operettbonvivánja is lett. Az operett világának gyakran kissé papírízű figuráit vérrel, valódi emberi érzelemmel telítette meg.
(Lehár Ferenchez fűződő személyes kapcsolatáról is lehetne szólni: Ő volt a Cigányszerelem átdolgozott verziója, a Garabonciások 1943-as operaházi ősbemutatóján a férfi főszerep alakítója! Maga Lehár vezényelte művét!) A Rádió Dalszínháza a hatvanas évek első felében egy csokorra való operettet (Lehár, Kálmán, J, Strauss, Nádor Mihály, Jacobi, Zerkovitz, Kacsoh, Csajkovszkij-Klein és mások műveit) vett fel vele a stúdióban; közte azt a Víg özvegyet, melyen partnere volt Házy Erzsébet volt!
Ehhez az operetthez fűződik élete egyik nagy keserves pillanata is, ami időlegesen nagy törést jelentett életében, mind személyes vonatkozásban, mind a művészi pálya további kiteljesedése tekintetében…

1959-ben-ben két évre szilenciumra ítélték. A városban és az Operaházban terjengő hírek szerint a dalszínház egyik énekesnője volt a feljelentő, aki Udvardy politikai kijelentéseiről állítólag feljegyzést készített, s ennek alapján a felsőbb hatóság megelégelte a tenorista szabad véleménynyilvánítását. A nyári játékok során 1959-ben, az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán Lehár A víg özvegy című operettjének egyik előadásán, Danilo szerepében búcsúzott egy időre szeretett közönségétől. Aznap este hangi szépségben és szerepformálásban egyaránt kimagaslót nyújtott. Lényét átlengte valami különös fluidum: vidám volt, sziporkázó és megnyerő, de ebben a jókedvben ott sejlett a távozásnak, a kényszerű búcsúzásnak néhány sötét sugara is. „Az Orfeum tanyán…” derűs szövege és akkordjai mögött egy művészember bizonytalan jövője is ott sötétlett. Két évig eltiltva a hivatás gyakorlásától, minden jövedelem nélkül: maga volt a kétségbeejtő jövő. Akkoriban senkinek, Udvardynak és másnak sem lehetett elegendő anyagi fedezete, tartalékja, hogy megbirkózzon ezzel a helyzettel.
Udvardyt a szabadtéren működő énekes- és zenészkollégák teljes rokonszenve kísérte a színpadról való lejövetel végső szakaszában. Az énekkar teljes egészében felsorakozott előtte és viharos tapssal köszöntötte. Barátai nem is hagyták magára, s így sikerült átvészelnie a két esztendőt. (Ekkoriban ült le 18 hónapot a börtönben Ilosfalvy Róbert cserbenhagyásos gázolás vádjával… - Két nagyszerű tenorista - két korosztályból; micsoda egybeesés!) De ki tudja megmondani, hogy viszonylag korai halálában (1981-ben, a Balaton mellett állt meg a szíve egy nyári hajnalon), mennyire játszott közre az eltiltás és az átélt izgalom. (Házy Erzsébet egy évre rá távozott a mennyei birodalomba…),

Még volt néhány aktív éve az Operaházban. Elegánsan, filozofikus bölcsességgel viselte a visszavonulást is, ugyanúgy, mint hajdan a kiemelkedő sikereket. Egyszer egy újságíróval találkozva az Operaház közelében érdeklődésére látható derűvel válaszolta: „Cavaradossi eredeti szakmájához tért vissza” – célzott legújabb kedvtelésére, a festésre. Időközben már egy szép kiállításra való festménye gyűlt össze, ennek egy részét be is mutatták az Operaház klubjában. Ezt a művészeti ágat is ugyanolyan elmélyült odaadással művelte, mint az éneklést. Különleges színekkel és páratlan tehetséggel. Sokan, akik ismertük és szerettük, a rá való emlékezéskor mélyen megemeljük a kalapunkat. Mint ahogyan ő tette – tisztelete és megbecsülése jeléül – a magyar művészet temploma, az Operaház előtt, minden egyes alkalommal, arra haladván.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Dávida Tamás (trombita)
Nagao Haruka (hegedű), Csikota Gergely, Király Tibor, Kirsch Bence, Kresz Richárd, Nagy Csaba, Seidl Dénes (trombita), Thiago Bertoldi (zongora)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
"Dávida Tamás trombita DLA doktori zárókoncertje"
VIVALDI: B-dúr kettősverseny, RV 548
ENESCU: Legenda
HORVÁTH BALÁZS: Escalator
BOZAY ATTILA: Concertino
ERIC EWAZEN: Fantázia hét trombitára

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
LUTOSŁAWSKI: Concerto zenekarra
BARTÓK: Concerto zenekarra, BB 123
19:30 : Székesfehérvár
Ciszterci templom

Szili Gabriella, Alexander Schneider, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt (ének)
Kodály Zoltán Kórusiskola Exsultate Fiúvegyeskara (karnagy: Tóth Márton)
Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dinyés Soma
JOHANN SCHELLE: Erkenne deine Missetat – kantáta
JAN DISMAS ZELENKA: Barbara dira effera - alt szólókantáta ZWV 164
HÄNDEL: F-dúr Concerto grosso Op. 6 No. 2
J.S. BACH: Herr, gehe nicht ins Gericht – kantáta BWV 105
A mai nap
elhunyt:
1908 • Pablo de Sarasate, hegedűs, zeneszerző (sz. 1844)
1957 • Jean Sibelius, zeneszerző (sz. 1865)