vissza a cimoldalra
2017-11-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (24980)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60140)
Momus társalgó (6274)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Élő közvetítések (6687)
Operett, mint színpadi műfaj (3379)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1181)
Franz Schmidt (2958)
Pantheon (2147)
Bartók Béla szellemisége (238)
Lehár Ferenc (590)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2421)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (933)
Moldován Stefánia (44)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2422)
Rost Andrea (1945)
Momus-játék (5368)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (367)
Brahms, Johannes (155)
Kimernya? (2593)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

131   Búbánat • előzmény70 2017-04-16 21:33:18
Kapcs.: a 70. sorszámhoz

Amíg 1964-ben nem bemutatták a „Rákóczi” teljes stúdiófelvételét, addig korábban (1957) csak részleteket rögzített rádiófelvételről szólaltak meg Kacsóh daljátékának szép dalai: Polgár Tibor vezényelte a Magyar Rádió szimfonikus zenekarát, Szecsődy Irén, Szabó Miklós, Palló Imre, Déri Pál énekelt.

Kacsóh Pongrác: Rákóczi - Történelmi daljáték
Teljes felvétel.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek).

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reutheim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi felesége – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

A cselekmény helyszíne és ideje: a bécsi Hofburg (I. felv.), a nagyszombati kuruc tábor (II. felv.), a trencséni vár (III. felv. 1. kép), a Vereckei- szoros (III. felv. 2. kép), 1711-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején

A daljáték legnépszerűbb dala Rákóczi I. felvonásbeli „megtérése” („Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég, a dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél.”), az a dal, amelyet a címszereplő anyja levelének elolvasását követően énekel.

Ruitner Sándor zenei szerkesztő az alábbi gondolatokat fogalmazta meg és írta le a Rádióújságban, a daljáték rádiós bemutatója elé:

„December 15-én múlt 90 esztendeje, hogy megszületett Kacsoh Pongrác, a magyar daljátékirodalom kimagasló egyénisége, az a ’magányos csillag’, akinek pályája üstökösként ragyogott fel a hazai zeneirodalom egén. Az ő ’hangján’ sem előtte, sem utána nem beszélt senki, zenéjének őszinte bája, megnyerő varázsa, amely lázba hozta a századeleje színházi szakembereit és közönségét, ma is töretlen erővel hat. A népmesék hitető varázsa árad dalaiból és e dalok formálta színpadi alakokból. Zenei ábrázolása sohasem öncélú, mindig a dráma hű szolgája, sőt néha az az érzésünk, azért a színpadi játék, hogy e kitűnő muzsikusnak alkalma nyíljon a zenélésre. Pedig ez korántsem igaz. Hiszen ma is legnépszerűbb János vitézére a kész darabhoz fedezte fel Beöthy László, a Király Színház igazgatója. S amikor a János vitéz sikerén felbuzdulva Bakonyi Károllyal Rákóczi alakját formázták daljátékba, mást, újat tudtak nyújtani. Ez már nem a népmesék világa. Ez már dráma, a színpad szigorú törvényei szerint is.

A Rákóczi 1906-os bemutatóján a címszerepet az akkori idők kimagasló énekes egyénisége, Környei Béla alakította, és úgy gondoljuk, a Magyar Rádi úgy áldoz méltó módon a zeneköltő emlékének, ha mostani felújításán a Magyar Állami Operaház kitűnő énekesgárdájával mutatja be a daljátékot.
70   Búbánat 2014-09-10 15:15:11

Egy egyenes derekú úr – Udvardy Tibor születésének centenáriuma

Forrás: Caruso blog - nem csak a linket (benne a fotókkal), de a teljes szöveget idemásolom, mert itt van a helye a topicban.

"Néhány napja – szeptember 4-én múlt kerek száz éve, hogy Udvardy Tibor megszületett. A kiváló tenorista 35 éven keresztül, 1939 és 1974 között szolgálta a magyar operakultúrát. Udvardy pályafutása szerencsés csillagzat alatt indult. Az Operaház éppen tenorínségben szenvedett (Létezett-e valaha operaház más állapotban!?), már a vizsgája után Pataky Kálmán méltó utódját látták a huszonöt esztendős jó kiállású énekesben. Nem sokkal a II. világháború kitörése után, 1939 októberében a Hunyadi Lászlóként debütálhatott a Magyar Királyi Operaház színpadán. Érdekes, hogy ugyanebben a szerepben mutatkozott be Székelyhidy Ferenc 1909-ben és Ilosfalvy Róbert 1954-ben. Udvardyt egyből szívébe zárta a közönség és a kritika. Már az első szezonjában tíz kisebb-nagyobb szerepet kapott. A következő évadtól azonban már csak főszerepeket kapott. A világháború alatt került repertoárjára Alfred Germont, Faust, Henri a Köpenyből és Siegmund. A Garabonciás Józsiját maga Lehár tanította be a tenoristának a mű ősbemutatójakor. Lírai, magas C-t követelő szerepek, Puccini, Wagner és operett. Mindez elfért a fiatal énekes repertoárján, aki olyan okosan énekelt, hogy ezek a változatos szerepek semmilyen kárt nem tettek hangjában, mely hosszú pályafutása során sohasem hagyta cserben.

Udvardy karrierje világháború után is töretlenül folytatódott. Az együttes egyik legmegbízhatóbb művésze lett. A nagy kiugrásra 1945 novemberében került sor. A Pikk dáma Hermannja az első nagy találkozás szerep és művész között. Udvardy olyan komplex alakítással lepte meg a közönséget, melyre emberemlékezet óta nem volt példa pesti tenoristák esetében. Ezt csak tetézte két évvel később a Peter Grimes címszerepe. Ennek 1958-as felújításáról ránk maradt egy felvétel, melynek részleteit a Rádió néhány éve sugározta. Ez az alig félórás anyag szolgált élő bizonyságul, hogy nem csak a kritikák és a legendák szerint lehetett Udvardy tökéletes Grimes. Ahogy a szerep első mondataiban megismételte a bíró szavait – „Az élő Istenre esküszöm, hogy amit tanúként vallok, színigaz mind!” – tökéletesen bele sűrítette a bomló lélek minden kínját. De hiába a ragyogóan megoldott főszerepek sora (Don José, Cavaradossi, Lohengrin), Udvardy körül lassan fogyni kezdett a levegő. Az 50-es évek elején még ő énekli a fontosabb premierek első szereposztását, így Lenszkijt is Simándy előtt, de a művész lassan a háttérbe szorul. Udvardy igazi békebeli egyenes tartású, mindig jól öltözött magyar úr benyomását keltette. Ez pedig a pártállam éveiben a legkevésbé sem számított erénynek. A megbízhatatlanok közé sorolták. Külföldre alig engedték ki, díjjakkal sem halmozták el, 1955-ben lett érdemes művész, de kiváló művész csak nyugdíjazásakor. A kevéssé nélkülözhető művész sohasem csinált titkot abból, hogy mit gondol a rendszerről. Egy legenda szerint, egyszer jeles szopránunk, aki civilben egy vezérezredes felesége volt, Elzaként meg akarta ölelni Udvardy-Loehngrint, a tenorista ingerülten odasúgta a kolleginának: Ne érj hozzám, te ávós k***a!” Egyéves szilencium lett a bátor tett jutalma.

Udvardyra, az énekes-színészre következőleg 1958-ban csodálkoztak rá, a Salome Heródeseként ismét egy komplex figurát varázsolt a színpadra. Ezután sorra jöttek a nagy karakteralakítások: a C’est la guerre Vizavija, Sujszkij herceg, Loge és végül Ránki Ember tragédiájának Lucifere. Érdekes lenne végignézni, hány fontos szerep maradt ki a hosszú szereplistáról. De nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Udvardy karrierje végéig, tehát jóval 50 éves kora fölött is énekelte azokat a lírai szerepeket, melyekbe még pályája elején mutatkozott be. Utolsó Hunyadi előadására például 1973-ban került sor! Már visszavonulása után, 1980-ban rendhagyó módon ünnepelték meg Udvardy Tibor 40. operaházi jubileumát. A jó kiállású művész mindig is a hölgyek bálványának számított. Ifjú korát egy tragikusan végződő szerelem árnyékolta be. Tamás Ilonka, a szépséges koloratúrszoprán a tenorista menyasszonya volt, amikor 1943-ban mindössze harminc évesen váratlanul elhunyt. Udvardy szabadidejében rendszeresen festett, képeiből a színház II. emeleti tanácstermében nyílt kiállítás. A tenoristát alig egy évvel később balatonboglári nyaralójában érte a végzetes szívroham. Mindössze 66 éves volt.

Udvardy Tibor pályája, ha nem is volt hullámvölgyektől mentes, sikeresnek és teljesnek mondható. Szerencsénkre számtalan felvétel őrizte Udvardy meg jellegzetes, kissé nazális tenorját. A haza lemezkiadás fénykorában több önálló portrélemezét is megjelentették. A bakelitek ma is kaphatók, gondos kezeknek hála, sok felvétele a youtube-on is látható, köztük az Erkel film részletei, ahol Udvardy a Hunyadi mellett a Bánk bán részleteit is eljátszhatta. (A szerepet színpadon sohasem énekelhette el.) Mindennek lassan több mint harminc éve. Lám, az Operaház egyik leghűségesebb és legtöbbet foglalkoztatott tenoristájának emléke napjainkra elhalványult. A tiszteletére létrehozott facebook oldalnak mindössze 64 tagja van. Reméljük, születésének centenáriumán került friss virág a Farkasréti temetőben található sírjára.

Udvardy Tibor operaházi szerepei:

Erkel: Hunyadi László – címszerep, Wagner: Trisztán és Izolda – Melot, Wagner: Tannhäuser – Walter, Leoncavallo: Bajazzók – Beppo, Puccini: Pillangókisasszony – Yamadori, Kodály: Székely fonó – Legény, Puccini: Turandot – Pong, Erkel: Bánk bán – Ottó, R. Strauss: Salome – Narraboth, Verdi: Traviata – Alfred Germont, Wagner: A Rajna kincse – Froh, J. Strauss: A cigánybáró – Gábor diák, Gounod: Faust – címszerep, Respighi: Lucretia – Brutus (magyarországi bemutató), Puccini: A köpeny – Henri, Respighi: A láng – Donello, Wagner: A walkür – Siegmund, Zandonai: A veronai szerelmesek – Rómeó (magyarországi bemutató), Lehár: Garabonciás – Józsi (ősbemutató), Puccini: A Nyugat lánya – Ramerrez, Bizet: Carmen – Don José, Puccini: Tosca – Cavaradossi, Csajkovszkij: Pikk dáma – Hermann (magyarországi bemutató), Wagner: Lohengrin – címszerep, Leoncavallo: Bajazzók – Canio, Britten: Peter Grimes – címszerep (magyarországi bemutató), Csajkovszkij: Anyegin – Lenszkij, Kadosa: Huszti kaland – Farkas Tamás (ősbemutató), Moniuszko: Halka – Jontek (magyarországi bemutató), Puccini: Pillangókisasszony – Pinkerton, Ránki: Pomádé király – Jani, Polgár: A kérők – Gyuri, R. Strauss: Salome – Heródes, Suchon: Örvény – András (magyarországi bemutató), Lehár: A víg özvegy – Danilo, Janacek: Katya Kabanova – Tyhon (magyarországi bemutató), Petrovics: C’est la guerre – Vizavi (ősbemutató), Muszorgszkij: Borisz Godunov – Sujszkij, Sosztakovics: Katyerina Izmajlova – Zinovij (operaházi bemutató), Schubert – Berté: Három a kislány – Schubert, J. Strauss: A denevér – Eisenstein, Wagner: A Rajna kincse – Loge, Ránki: Az ember tragédiája – Lucifer (ősbemutató)

A youtube-ról:

Udvardy Tibor - Rákóczi megtérése

Részlet Kacsóh Pongrác daljátékából.

Kacsoh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba: Rákóczi
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Vezényel: Kerekes János
Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reuthreim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróg, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

"Ringató"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Akilone Quartet: Emeline Concé, Elise De-Bendelac (hegedű), Louise Desjardins (brácsa), Lucie Mercat (cselló)
BEETHOVEN: 6. (B-dúr) vonósnégyes, Op.18/6
WEBERN: Öt tétel vonósnégyesre, Op.5
WEBERN: Hat bagatell, Op.9
SCHUMANN: 1. (a-moll) vonósnégyes, Op.41/1

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Trojan Tünde előadóművész, Pintér Gábor színművész,
Szilasi Alex (zongora)
"...Ne hagyd a sorsod csillagokra..." - Pilinszky János versei

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Oláh Vilmos (hegedű)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
BEETHOVEN: 2. (F-dúr) románc, Op.50
BEETHOVEN: 1. (C-dúr) szimfónia, Op.21
BEETHOVEN: 1. (G-dúr) románc, Op.40
BEETHOVEN: 8. (F-dúr) szimfónia, Op.93

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Chantal Santon-Jeffery (ének)
Purcell Kórus, Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
Koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
"Ragyogjatok, új csillagok!"
Válogatás Rameau és francia kortársai operáiból

19:30 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Aysen Ulucan (hegedű), Birsen Ulucan (zongora), Özcan Ulucan (hegedű, mélyhegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante K.364
ONUR TÜRKMEN: Versenymű két hegedűre, zongorára és vonósokra (ősbemutató)
MICHAEL ELISON: Versenymű két hegedűre, zongorára és vonósokra (ősbemutató)
MOZART: A-dúr szimfónia no. 29, K. 201
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Wing Singers Gospel
Cantissimo
Trillák Kórus – Mohács, Babits Kamarakórus
VoiSingers
"Hamisítatlan kórus-ünnep!"

19:30 : Debrecen
Szent Anna Székesegyház

Kodály Kórus Debrecen
Vezényel: Szabó Sipos Máté
"Mint a hegyek"
Orbán György kóruskönyvei az idén 70 éves szerző tiszteletére
A mai nap
született:
1872 • Manuel de Falla, zeneszerző († 1946)
1933 • Krzysztof Penderecki, zeneszerző
elhunyt:
1585 • Thomas Tallis, zeneszerző (sz. 1505)