Szerintem nem Károly, hanem a bátyó, Sándor a nóta szerzője ...
Bár Schubert ennek bizonyára örült, a mi szempontunkból (vagy inkább az én szempontomból) sajnos tényleg sikeresen zárult a Mester egyetlen szerzői estje...;-)
Ennek megfelelően törlöm a csütörtöki kérdést, bár öt "jó" válasz is érkezett...
Elnézést kérek a kalamajkáért...
Köszönjük :-) ... én is elcsodálkoztam, de ha egyszer Paganini (egyik?) bécsi koncertje maradt el a zsiráf miatt, Schubert "(életében) egyetlen szerzői estje" pedig jelentős anyagi és közönségsikerrel megvolt, zsiráffal vagy anélkül :-), akkor...?
Ugye, Paganini számos szerzői estet tartott életében, nemcsak egyetlent...
Amikor majd eljutok a forrásaimhoz (ez már csak szombaton lesz), akkor én is idézem őket... addig kérem türelmeteket...
A többek közt itt, itt és itt olvasható írások szerint Paganini volt kénytelen törölni bécsi koncertjét 1828-ban. Ezzel szemben pl. itt és itt az áll, hogy Schubert élete egyetlen nyilvános hangversenye 1828. március 26-án, Beethoven halálának évfordulója alkalmából volt azaz sikeresen megtartásra került.
Kiemelés tőlem: " 1828 tavaszán, pályája során először és utoljára, nyilvános hangversenyt adott saját műveiből, mely igen jó fogadtatásra talált."
illetve (fentivel nagyjából azonos szöveg és tartalom):
"On 26 March 1828, the anniversary of Beethoven's death, Schubert gave, for the only time in his career, a public concert of his own works. The concert was a success popularly and financially,.." A hangverseny műsoráról, résztvevőiről, bevételéről és egyebekről részletesebben pl. itt lehet olvasni.
Kedves Játékostársak,
Íme a februári végeredmény:
Gabor - 19
Edmond Dantes - 18
gezakadocsa - 18
Nagy Katalin - 14
Majorné - 10
Kwieczala - 9
-nos - 8
MarcoRosenthal - 7
Pósa - 7
CallasForever - 5
Capriccio - 4
Heiner Lajos - 3
vatatava - 3
tibka1 - 2
adamo - 1
judit anna - 1
LEEDA - 1
operaisiásza - 1
A számítógépes sorsolás nyertese ismét Gabor Játékostársunk lett, ez így ráadásul még igazságos is...;-)
Gratulálunk!
Mikor volt a 14. és 15. ottlét? Francia tudásomból ennyire fussa :-)
Saint-Saëns l’Algérien 9 octobre 1835 – 16 décembre 1921
Premier séjour : octobre – novembre 1873
Deuxième séjour, mars – avril 1883 ;
troisième séjour, nov. 1887 – juin 1888
Quatrième séjour : 23 février – mai 1889
Cinquième séjour : avril – juin 1891
Sixième séjour : début novembre 1891 – avril 1892
Septième séjour : décembre 1892 – avril 1893
Huitième séjour : avril 1894
Neuvième séjour : décembre 1898
Dixième séjour : du 04-01-1901 au 12-03-1901
Onzième séjour : décembre 1904 – fin avril 1905
Douzième séjour : novembre 1910 – mars 1911
Treizième séjour : décembre 1911 – janvier 1912
Seizième séjour : 15 décembre 1918 – avril 1919
Dix-septième séjour : décembre 1919 – 5 avril 1920
Dix-huitième séjour : décembre 1920 – 14 avril 1921
Dix-neuvième séjour : 4 décembre 1921 – 16 décembre 1921
A kinnorhoz hasonlo "testver"hangszer a nebel vagy nevel, mas nyelvben nabla.
Kedves Játékostársak,
Pontot téve a múltkori dilemmára, elfogadtam mind a Léner, mind a Waldbauer-Kerpely Vonósnégyest is...
Kedves Marco, emlékeim szerint elfogadtam, ha nem is azonnal...
Kerestem képeket a régi "kinor"-ra is:
1.
2.
Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, a héber "כינור" szó (kiejtése kinor, régiesen kinnor) ma a normál hegedűt jelenti, régen viszont hárfához hasonló háromszög (és nem trapéz) alakú hangszer neve volt. A trapéz alakú régi keleti pengetős hangszer a kanun (קאנון). Igaz, arra nem találtam információt, hogy ezt is használták volna a héber istentiszteleteken.
lásd kanun
Kérem tehát a kanun válasz elfogadását.
Huh, nem gondoltam, hogy nem csak én nyúlok mellé, pedig nem volt megfejthetetlenül nehéz kérdés. Eleve nem túl sok örökös tagja volt-van MÁO-nak és valószínűsíthetően már elhunyt és férfi énekes lehetett a megfejtés. Sajnos a névsor végén van a Székely Mihály előtti korszak vezető basszistája, Venczell Béla és mire odaértem volna, már összevissza nézegettem, részben kiváncsiságból, hölgyeket is, szerencsére még köztünk lévőket is ...csak pont a megfelelőt nem. Helyette egy másik nevet küldtem be, akire a "legendás" énekes nem passzolt ugyan, de ő is sok filmben játszott és örökös tag volt. Gyanítom, ki lehetett az az 1-2 művész, akire sokan -és tévesen- tippeltek ...
Kedves Játékostársak!
Gezakadocsa Játékostársunk fórumbeírását a rendszer lenyelte (ez sajnos néha tényleg előfordul), ezért privátban írta meg nekem kutakodásának eredményét. Idemásolom:
"A v4-vitát látva néztem utána, tehát korábbi bejegyzésem után, s találtam:
Google - london 1927 beethoven festival - 5. helyen: LENER-BEETHOVEN. Itt N. d'Esterre cikke nyitható meg, 1928-ból, a The British Musician-ből. Ebben azt írja, hogy tavaly, jan-febr-márc-ban a Léner v4 a Queen's Hallban előadta Beethoven össz. v4-t, majd azt is írja, hogy előttük ezt más Londonban nem tette meg. Úgy gondoltam, hogy a Brockhaus-féle bejegyzésem után ez is hozzátartozik az igazsághoz, ha csak újságcikkről is van szó, de majdnem korabeli és szaklap.
Amúgy a legtöbb lexikonban benne sincs ez a két v4, vagy ha igen, semmi utalás a kérdéssel öf. (A magyar zenei lexikonban sem!) Lénerék többször szerepelnek, olykor Londont is, akár még konkrét esettel is említve, de erről semmi.
Molnár Antal róluk írt könyvében sem. Papp Viktor viszont a W-K. v4 25 jubileumára írt méltatásában kitér arra, hogy a londoni kamarazene ünnepségen 1927-ben (is) nagy sikerrel szerepeltek, majd azt is írja, hogy a 25 év alatt 600 nyilvános hgv-t adtak, s messze a legtöbbször Beethoven szerepelt a szerzők közül (485!). (In: Zenekönyv rádióhallgatók számára: arcképek - életrajzok, 1940.)
Tehát kevés konkrét és sok közvetett bizonyíték van, amik sokszor ellent is mondanak egymásnak. Lehet, hogy mindkét v4 eljátszotta Londonban az össz. Beethovent, sőt az sem kizárt, hogy 1927-ben."
https://zeneakademia.hu/lexikon_nagy_elodok/waldbauer-kerpely-vonosnegyes-1693 benne: "..1911-es hollandiai turnéjuk nyitotta külföldi fellépéseik sorát, amelyek közül az 1927-es londoni kamarazene-ünnepen Beethoven valamennyi vonósnégyesét megszólaltatták. Már ez a vállalkozás is jelzi művészi tevékenységük másik súlypontját."
Próbáltam utánanézni a Léner – Waldbauer kérdésnek a korabeli sajtóban.
Magyarság -------- 1927.02. 03
Rövid hír: A Waldbauer-Kerpely együttes nagy sikerrel szerepel Londonban, kb. 1 hónapot tölt ott és 6 hangversenyt ad.
Pesti Napló -------- 1927.02.27.
Rövid hír: A londoni Beethoven ünnepséget magyarok, a Léner és a Waldbauer-Kerpely vönósnégyes nyitják meg márciusban. A szöveg szerint a nyitókoncerten Lénerék 2 vonósnégyest, Waldbauerék Beethoven egy másik hangversenyét (sic) mutatják be. (Ez utóbbi is nyilván vonósnégyes lehet)
Pesti Napló -------- 1927.03. 16.
A Léner-vonósnégyes nagy sikert aratott Londonban – írja a lap a hat estéből álló ünnepi ciklus utolsó hangversenye kapcsán. A ciklus keretében Beethoven valamennyi vonósnégyesét bemutatták. Idézi Ernst Newman, ismert zenekritikust, aki a Sunday Times-ban ír felső fokon az együttesről.
Ezek alapján próbáltam rekonstruálni a történetet:
Azt tudjuk, hogy Lénerék 1923 óta Angliában éltek és az első hír szerint Waldbauerék január közepétől vagy végétől kezdődően kb. 1 hónapig szintén ott vannak és biztosan szerepel mindkét együttes a március eleji nyitó hangversenyen.
Viszont nem világos, hogy Waldbauerék pontosan mikor és meddig voltak Londonban. (csak azt tudjuk, hogy febr. 2-án már sikereikről tudósítanak és március elején fellépnek a nyitóhangversenyen). Bár a ”kb. 1 hónap” elég laza definíció, de valószínűtlennek látszik, hogy végig ott voltak a márciusi Beethoven ünnepségeken.
Az elképzelhetetlen, hogy a két együttesnek volt egy közös koncertje (a nyitókoncert március elején) utána meg külön-külön 5-5, összességében azonos műsorral.
Bármiféle variáció szenzációszámba ment volna, akkor miért ír az elismert angol kritikus csak Lénerékről? Én ezt érzem döntőnek.
Ha arra is gondolunk, hogy Waldbauerék voltak ebben az időben a vezető magyar vonósnégyes, nagyon furcsa, hogy a honi korabeli sajtóban nem találtam utalást a londoni Beethoven összesről.
Arra a következtetésre jutottam (bár ez kevés és megbízhatatlan adaton alapuló következtetés), hogy Waldbauerék ”ártatlanok” a történetben. A Léner vonósnégyes csinálta meg ezt a bravúrt, de mivel ők ekkor nem voltak részesei az itthoni zenei életnek, ez a hír elsikkadt és később valaki összekötötte Waldbauerékkal és ez került be az annalesekbe.
Persze az is tény, hogy Brockhaus–Riemann biblia őket említi, de nyilván a magyar szócikkekbe a magyar szerkesztők belenyúlhattak.
Tudjuk, hogy a Wikipedia nem mindig 100%-os, talán a zeneakadémia.hu tudhatja az eredeti forrást.
Nagyon jó téma lenne ez egy zenetudományi szakdolgozathoz. :-)))
Csak aki hozzám hasonlóan annyira unintelligens a vonósnégyes előadók története tekintetében, hogy ezekkel a nevekkel még nem találkozott, az nyilván nem tud rákeresni a Waldbauer szócikkre, és más nyomon kell próbálkoznia.
Szabadjon hozzátenni azt előzőekhöz, hogy a Brockhaus-Riemann-féle zenei lexikon magar kiadása is külön kitér erre a londoni hangversenysorozatra a Waldbauer-Kerpely Vonósnégyes szócikkben (3.kötet, 645.old.)
Wikipédia és ZAK saját honlapja is megemlíti Waldbauerék szócikkében ill. róluk, hogy a centenáriumon (1927) Londonban előadták a teljes Beethoven-kvartett szériát.
Nekem most egy pillanatig sem jutott az eszembe, hogy reklamáljak a Léner vonósnégyes válasz el nem fogadása miatt. Azonban olyan forrást nem találtam, amelyben a másik kvartettet nevezik meg, és így feltételeztem, hogy akikkel hangfelvétel készült, azok közönség előtt is eljátszották.
A kérdés úgy szólt, melyik vonósnégyes játszotta el a Beethoven-összest a centenáriumon Londonban. Ez pedig a Waldbauer-Kerpely kvartett volt. A Léner-kvartett készített először ugyanott, ugyanabban az évben "Beethoven-összes" (hang)felvételt...legalábbis ezt olvastam. Koncertsorozatról utóbbiak esetében nem látok híradást..
Marco Fórumtársunk minapi felvetésére és az én válaszomra (a források változatosságát illetőleg) a kifürkészhetetlen Sors (nagy játékos ám) villámgyorsan elénk lökött egy érdekes helyzetet.
A csütörtöki kérdés nagyon simán indult, egy biztos(nak látszó) forrás alapján nyugodt lélekkel engedtem el a kérdést, melyik magyar vonósnégyes játszotta el Beethoven összes kvartettjét 1927-ben Londonban.
És jött is hat válasz, pontosan ugyanaz, amire én gondoltam: Waldbauer-Kerpely Vonósnégyes.
Igen ám, de jött kettő Léner Vonósnégyes is, s mindkét játékosunk jó ideje rendre az élbolyban végez, tehát nem olyan, aki csak találomra ír ilyen helyzetben. És persze a péntek déli "eredményhírdetés" után egyikük privátban el is küldte a megdönthetetlen(nek látszó) forrását...
No, az ilyen helyzeteket szeretem, mert úgy tűnik, valamelyik jeles csapat ezúttal idegen babérokkal ékeskedett.... már 1927-ben....
Na, de melyik? :-)
A tegnapit már nem tudom szerkeszteni. Ha zéta vagy valaki azt törli, hálás lennék érte. Helyette inkább így tálalom ezt a finomságot:
Meghoztam a buli résztvevői számára a süteményt. Egyúttal a szerkesztőktől kérdezem, meg lehetne-e kínálni vele a "café momus" portál olvasóinak tágabb körét, a portál valamilyen előkelőbb helyén, mint egy ilyen fórumon? (Szükség esetén átszerkesztem.)
Naptártan és zeneelmélet
Igazad van! A napokban került elő egy forrás, amiben cáfolják, hogy Beethoven teljesen süketen komponálta a késői műveit, ami eddig általánosan elfogadott volt. Mindig várom, hogy egyszer valahogyan Beethoven születésének a pontos dátumát is előkerítik. Bármilyen furcsa, ennek a sokak által minden idők legnagyobb zeneszerző zsenijének tartott embernek a születésnapja nincs tisztázva. Pedig nem az ókorban és nem is a középkorban alkotott, hanem alig 200 évvel ezelőtt.
Ennek a játéknak az a szépsége, hogy időnként egymásnak ellentmondó források kerülnek elő... Az elmúlt időszakban volt már, hogy 100 %-osnak hitt forrásról derült ki, hogy becsapott bennünket és olyan is előfordult, hogy nem tudtunk igazságot tenni...
A másodiknál reklamáltam.
Üdv a játék-klubban ... de első látogatáskor egy üveg bort vagy süteményt viszünk a vendégségbe és nem mindjárt reklamálunk, hogy sós az étel vagy meleg a sör :-)
Valami nem stimmel a tegnapi kérdéssel. Én is majdnem Claudio Arraut válaszoltam, de azt olvastam az életrajzában, hogy a Goldberg variációkat még előadta 38 éves korában.
Nem olvastam,nem onnan fejtettem meg, de köszönöm.
I love you, I hunger for you! Toscanini egyik levele Farrarnek, lasd Sachs, Toscanini, p. 297.
Kedves Játékostársak, íme a januári végeredmény:
Edmond Dantes - 22
Gabor - 22
gezakadocsa - 22
Nagy Katalin - 19
Majorné - 15
Kwieczala - 13
-nos - 8
Capriccio - 7
judit anna - 7
Pósa - 7
József Miklós - 6
vatatava - 6
tibka1 - 4
adamo - 3
Apika - 3
Piroska - 3
Heiner Lajos - 2
LEEDA - 2
CallasForever - 1
operaisiásza - 1
A sorsolás nyertese Gabor Játékostársunk, gratulálok!
A tegnapi kérdésben szereplő Toscanini-"szerető" a MET dívája, az első Angelica nővér, Geraldine Farrar volt.
Kedves Játékostársak, az egész évi lankadatlan lelkesedést megköszönve kívánok Mindannyiótoknak nagy boldog Újesztendőt.
Íme a decemberi végeredmény:
Gabor - 22
Edmond Dantes - 20
gezakadocsa - 20
Búbánat - 19
Nagy Katalin - 14
Majorné - 11
Pósa - 8
-nos - 7
Kwieczala - 7
CallasForever - 3
Heiner Lajos - 3
vatatava - 3
adamo - 2
József Miklós - 2
judit anna - 2
Apika - 1
Capriccio - 1
maris - 1
operaisiásza - 1
sztalin - 1
A számítógépes sorsolás Nagy Katalin Játékostársunkat hozta ki nyertesnek, gratulálunk...
Több Játékostárs jelezte, hogy az utolsó énekes koncerten Schreier adott két ráadást is : Schubert: Wanderers Nachtlied; Schubert: Der Musensohn, így az utolsó szám a Der Musensohn volt...
Zongorán kísért egyébként Schiff András, 2005. szeptember 19 -én a Zeneakadémián...
Szerintem nem volt félrevezető a kérdés, de ezt ítéljék meg a többiek...
Talán hihető, hogy eszembe jutott Nyesztyerenko, de mivel a kérdésben az szerepelt, hogy "ki volt"a híres basszus, csak a már nem élők között keresgéltem. A jelek szerint volt, aki nem figyelmesen olvasta a félrevezető kérdést... (Az sem éppen segítő kitétel a kérdésben, hogy első és utolsó föllépése között telt el 30 év, mivel első föllépésekor nem Fülöp királyt énekelte.)
Kedves Játékostársak,
íme a novemberi végeredmény:
Edmond Dantes - 21
Gabor - 21
gezakadocsa - 19
Nagy Katalin - 18
Majorné - 16
-nos - 14
Kwieczala - 10
Pósa - 8
Heiner Lajos - 6
vatatava - 6
judit anna - 4
maris - 4
CallasForever - 3
gyoki - 3
adamo - 2
Apika - 2
tibka1 - 2
Capriccio - 1
sztalin - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Gabor Játékostársunk, gratulálok.
A korábbi nyereményekkel kapcsolatosan elmaradásban vagyok, de úgy néz ki, hogy decemberben mindenki sorra kerül, köszönöm türelmeteket...
Persze, Cilea...:-)
Kedves -z-, Cilea a szerző .. "félre": tegnap egy pillanatig én is gondoltam (az) Andre/a Chénier-re, de osztottam-szoroztam-elvetettem: miért adna elő prózai monológot ... mástól? Ha bármit előadna prózában, az a saját verse lenne :-)
Ahogy többen is jeleztétek, Joseph Martin Kraus nemcsak jelen volt III. Gusztáv meggyilkolásán, de a temetésére gyászmisét is komponált, akit érdekel, itt meghallgatható...
Mezzon, a kerdeshez igazodva elozekenyen eppen Az alarczosbalt adjak Munchenbol Mehtaval, Beczalaval, Harterossal es/de nem Tezier-vel, a baritont nem ismerem. Erdekes, egyedi rendezes, Ulrika pl.szoke delno...zeneszerzo viszont -Verdin kivul- egy szal sincs, o is "csak" a kottaban.
Köszönöm, köszönjük. Bevallom, kissé ironikusan azt akartam válaszolni -zéta- humoros kérdésére, hogy "talán ő maga" éspedig a lejjebb említett három darabból álló zongora- ill. zenekari ciklust, netán annak harmadik darabját, de kegyeletsértőnek gondoltam ezt írni valamilyen forrás nélkül. Ez a forrás most meglett, kegyelet nem sérül. Érdekes, hogy a ciklus második darabját ihlető szomorú eseményről, a zeneszerző lánya, Blandine haláláról nem ír a cikk szerzője.
Maga Liszt Ferenc komponált zenét - Gyászóda - aminek a saját temetésén (is) kellett volna elhangzania...
"Liszt az eredetileg zenekarra készült kompozíciót Dániel fia emlékére írta, aki 1860-ban huszonkét évesen hunyt el. A darabot Felicite Lamennais Les Morts című költeménye ihlette, amelyben ... minden versszak végén megismétlődik a következő szentírási részlet: „Boldogok a halottak, kik az Úrban haltak meg”. 1866-ban Liszt a zenekari anyagot férfikari szólamokkal is kiegészítette, ennek szomorú aktualitást adott édesanyjának 1866 februárjában bekövetkezett halála. A kompozíciót Liszt életében nyomtatásban nem adták ki és nem is mutatták be. Egy a kottán található megjegyzés alapján e műnek kellett volna Liszt temetésén felhangzania, a kérés azonban nem teljesült. A darab először orgonaátiratban jelent meg A. W. Gottschalgnak, Liszt tanítványának köszönhetően 1890-ben."
https://reformatus.hu/mutat/az-ige-es-a-gyaszoda-vigasztalasa/
Köszönöm...azt nem tudom, komponáltak-e új művet Liszt halálára vagy temetésére. További idevágó érdekesség, eddig szintén nem tudtam, hogy a Trois odes funebres (S 112) ciklus első darabját (Les morts: Oraison) fia, a másodikat (La Notte) pedig lánya halála, afölött érzett gyásza nyomán komponálta. A sorozat harmadik darabjának (Le triomphe funèbre du Tasse) "ihletője" -számomra- nem ismert. Cosima lánya viszont mint ismeretes, matrónai kort ért meg.
Elfogadtam...
Liszt temetésére ki komponált zeneművet?
Liszt Ferenc 1883-as, Am Grabe Richard Wagners azaz Richard Wagner sírjánál (S 135) c., kifejezetten "az" alkalomra írt kompozíciója is hasonló indíttatású alkotás, itt meghallgatható.
Kedves Játékostársak, íme az októberi végeredmény, gratulálunk a két első helyezettnek, a számítógépes sorsolás nyertese -nos Játékostársunk.
- Gabor - 23
- gezakadocsa - 23
- Edmond Dantes - 22
- Nagy Katalin - 16
- Kwieczala - 15
- Majorné - 14
- Pósa - 11,5
- -nos - 11
- maris - 10
- vatatava - 5,5
- CallasForever - 5
- judit anna - 5
- adamo - 4
- tibka1 - 4
- Capriccio - 3
- Heiner Lajos - 3
- operaisiásza - 3
- Apika - 2
- cviki57 - 2
- sztalin - 2
- József Miklós - 1
- miketyson - 1
Sajátos rekordot vélek felfedezni a hétvégi feladványnál: maga a részvétel is rekordközeli (19), ami ennél érdekesebb, az a 10/9-es eredmény. Vajon mi lehetett a sok tévesztés oka? És mik lehettek a téves válaszok? Volt amúgy még egy -szerintem- elfogadható megfejtés a Denzás kérdésre.
Vatatava és Pósa Játékostársaink fél-fél pontot kapnak a hó végén...
