Én is a Don Carlos mellett (és egy pontért) szállnék síkra.
Kicsit félve kérdezem a tegnapival kapcsolatban Don Carlost? Erdetileg nem jött az öreg (halott) király megmenteni.
Csak mint megjegyzést írom, hogy magam Kmenttre nem gondoltam, de az nagy kérdés, hogy ki mennyire népszerű, ellenben szerintem a világhírneve aligha vitatható. Hamarjában: Salzburgban énekelt Mozartot, Bayreuthban Wagnert, Bécsben sok mindent, több "nagyágyúval" Richard Strausst, de szerepelt a Bécsi Staatsoper 1955-ös újranyitásánál is a Fidelioban (Jaquino volt, ahol Dermota fantasztikus Florestan) Böhm alatt, de szólista volt a Kilencedik szimfóniában Klemperernél (Philh.Zkr., EMI) és Karajannál is (utóbbinál a Bécsi Szimf. mellett és 62-ben (DG) a berliniekkel is).
A legfőbb forrás a bécsi Staatsoper adatbázisa volt. Tauberre keresve ezt olvashatjuk: https://archiv.wiener-staatsoper.at/search/person/2879
Azaz 15 alkalommal énekelte Eisenstein szerepét, 4-szer Alfrédét. Ha rákattintunk, a mapi szereposztást is elolvashatjuk...
Ugyanezen forrás szerint az általam nagyon tisztelt Dermota 24 év alatt 41-szer öltötte magára Alfréd jelmezét (Eisenstenét egyszer sem)... https://archiv.wiener-staatsoper.at/search/person/651
Waldemar Kmentt egyébként tényleg énekelte mindkét (sőt dr. Blind szólamával együtt mindhárom) szerepet, de Ő nem volt különösebben népszerű és világhírű...
Az általad megadott link anyaga nem tartalmaz adatot arról, hogy Dermota Bécsben Eisenstein lett volna, csak annyit mond, hogy a szerepet énekelte - valahol. "Nemcsak Mozart és más bécsi szerzők műveit énekelte,... stb."
Taubert nem vitatod, ám ha hihetünk Daniel O’Hara könyvének: Richard Tauber Chronology – (Last revised: September 2017), akkor Tauber Bécsben, színpadon csupán Alfred szerepét énekelte 1935 Szilveszterén, Gabriel von Eisenstein pedig jóval korábban volt, de nem Bécsben: Dresden, 1917.06.16.
A könyv szerzője 1958-ban lépett be - legfiatalabb tagként - a Richard Tauber Társaságba, és 40 éven át gyűjtögette kedvenc tenorjáról írt könyvéhez az anyagot a Társaság elnökségének készséges támogatásával.
Hasonló kérdésekben a források megbízhatósága gyakran csupán ízlés kérdése.
A tegnapi föladványhoz: nem vitatom R. Taubert, de szerintem az általam írt Anton Dermota is jó. Szerintem se tenormivoltához, sem nagyságához nem férhet kétség, s egyike volt a leghűségesebb és legtovább működő bécsi operatagoknak. Nekem is megvan az a lemez, amin a bécsiekkel Alfrédot énekel (C.Krauss a karmester), de az, hogy Eisensteint is énekelte, megtalálható az allmusic.com/artist/anton-dermota.../biography oldalon, a cikk negyedik bekezdésében.
Kedves Játékostársak!
Íme a decemberi végeredmény:
Edmond Dantes - 21
Héterő - 21
Gabor - 19
prutyi - 18
gezakadocsa - 17
Majorné - 15
Heiner Lajos - 13
Nagy Katalin - 11
Pintyi - 8
vatatava - 8
Pósa - 7
CallasForever - 4
József Miklós - 4
oldalsonka - 3
miketyson - 2
sztalin - 2
tibka1 - 2
adamo - 1
Apika - 1
Capriccio - 1
maris - 1
A számítógépes sorsolást Heiner Lajos nyerte meg, gratulálunk, most majd gondolkodhatunk, mivel lepjük meg...;-)
Mindenkinek boldog újesztendőt kívánunk!
Szerencsére senki nem dőlt be nekem, mert 1908-ban még nem működött a Városi Színház, persze, a Népoperában debütált Reiner...
Sorry!
A Karajan-Kodály-féle megoldással nem vitatkozom, csak megjegyzem, hogy a Háry-Intermezzót kétszer is fölvette még a Philharmonia zenekarral, én ebből következtettem arra, hogy legalább hatszor elő is adta, míg a Psalmusnak egy fölvételét láttam, "ritka"-ként megjelölve.
Boulez/1967 nagyon könnyen kijött, viszont jóval nehezebb volt eldönteni, hogy Levin 1982 - 1993 között (leszámítva természetesen a '87-es Barenboimot) esetleg túltett Toscanini lassúságán. Ha nem titok, mi volt a forrásod?
Krausst senki nem írta...;-)
Az én forrásomban Krauss volt a leggyorsabb, de készséggel elfogadom Boulez még gyorsabb tempóját is...
Kedves Játékostársak,
íme a novemberi végeredmény:
Gabor - 22 A számítógépes sorsolás Gabor Játékostársunkat hozta ki nyertesnek, gratulálunk! |
Kedves Játékostársak,
Megint bebizonyosodott, hogy ha a kérdés nem egyértelmű, a válaszok is lehetnek sokértelműek. Ezen túl a más alkalmakkor megbízható forrásnak minősülő MUZSIKA félrevezetett, mert bizony van korábbi Kékszakállú az 1960-as januári számban feltüntetett 1959-es előadásnál...
Héterő Játékostársunk fejtette ki legaprólékosabban, így az Ő válaszát másolom ide:
"1. Rádióadás koncertfelvételről: 1950. április 17. Ernest Ansermet, Lucien Lovano, Renée Gilly, une adaptation en français de Michel Dimitri Calvocoressi; Orchestre symphonique de Paris, Radiodiffusion-télévision française
2. színpadon először az országban: 1954. április 29. Opéra national du Rhin (Strasbourg,) Ernest Bour, Heinz Rehfuss, Elsa Cavelti
3a. a fővárosban először: http://nepszava.hu/cikk/1117188-szekely-mihaly-es-palankay-klara-francia-szinpadon (1957) Február 7-én a Theatre des Champs Elysées lesz a színhelye egy újabb magyar vonatkozású zenei eseménynek: Székely Mihály és Palánkay Klára együtt énekel Bartók: Kékszakállú herceg vára című operájának előadásán. A karmesteri székben ezúttal is Georges Sebastian ül majd.
3b. más forrásból: 1959. október 8, Opéra-Comique, Marcel Lamy, Xavier Depraz, Berthe Monmart."
Ennek értelmében tulajdonképpen az 1-2-3a. válaszok mindegyikét el kell fogadnom, kivéve pont azt, amit eredetileg terveztem, a 3b-t...:-)
Kis időt kérek estig a kissé összetettre sikerült válaszok kiértékeléséhez...;-)
Hogy ne kelljen januárig várnod, tessék:
V dubnu 1990 spolu se svou manželkou přistál na ruzyňském letišti, 12. května řídil s plackou OF na klopě zahajovací koncert Pražského jara. Bylo to nádherné provedení, plné naděje a euforie. Jeho návrat za dirigentský pult tím ale neskončil: v příštím měsíci dal dohromady hned tři československé orchestry (Českou filharmonii, Státní filharmoniii Brno a Slovenskou filharmonii) a před zaplněným Staroměstským náměstím provedl 9. června s tímto obřím tělesem Mou vlast. Jen málo mu tehdy zbývalo do věku 76 let.
Do Československa se pak pravidelně vracel. Jeho poslední domácí koncert se odehrál 10. října 1991, na jeho programu byla Mozartova Pražská symfonie a Dvořákova Novosvětská. S Českou filharmonií pak odletěl na turné do Japonska, kde se 2. listopadu při úplně posledním koncertu své kariéry rozloučil - jak jinak - Mou vlastí. Svou hudební dráhu pak Rafael Kubelík definitivně zakončil již zmíněnou nahrávkou vlastní skladby Invence a Interludia, která vznikla 15. listopadu 1991.
Ha majd hazautazok - januarban - es nem felejtem el, megnezem a Cseh Filharmonikusok diszes kotetet, melyet fennallasuk 100. evfordulojara adtak ki.
Az 1990-es első Kubelík-koncert a Köztársaság téren volt (Náměstí Republiky): Obecní dům - Smetanova síň
Kérek egy kis türelmet holnap estig, hogy az egyéb válaszokat kielemezhessem...:-)
Visszatérve Mozartra, a pápa nem a megtanulásért és lemásolásért tüntette ki, hanem azért, mert előadta és dicsőséget szerzett a műnek.Hiszen amíg elő nem adták, a pápa nem is tudhatott a lemásolásról...
Visszatérve Mozartra, a pápa nem a megtanulásért és lemásolásért tüntette ki, hanem azért, mert előadta és dicsőséget szerzett a műnek.Hiszen amíg elő nem adták, a pápa nem is tudhatott a lemásolásról...
És Cimarosa Giudettájáért?
Vivaldi Juditha triumphans oratóriumáért nem jár pont? Vivaldi elég ismert szerző, vagy esetleg túl ismert oratórium lenne?
Megint vadászatra ösztönző, szellemes kérdés:
"...a címszereplő nem szólal meg az operában".
1. Az első találat egy ilyen fura műre az ifjú Weber operája.
Az ismertetés kiemeli, hogy ezen a téren jó negyedszázaddal megelőzte Aubert:
a szótlan címszerepet pantomim- vagy táncművész formázza meg.
Carl Maria von Weber: Das stumme Waldmädchen - 24. November 1800
Mit einer stummen, nur pantomimisch und tanzend agierenden Titelrolle in der Oper war der junge Weber der 1828 in Paris uraufgeführten Revolutionsoper „La Muette de Portici“ von Daniel-François-Esprit Auber um mehr als ein Vierteljahrhundert vorausgeeilt.
Quelle: NMZ.de
Weber 1
Weber 2
2. A második találat az eléggé közismert mű:
Daniel Auber: La Muette de Portici - A portici néma, amelyben "paradox módon egy operában - a címszereplőt pantomim-művész vagy táncosnő alakítja".
Utal az eredeti forrásra is:
Le rôle-titre de la Muette est - paradoxalement pour un opéra - tenu par un mime ou une danseuse.
Le nom de cette muette, Fenella, est celui d'une sourde et muette
dans Peveril du Pic, roman de Walter Scott paru en 1823. (Peveril of the Peak)
Több találat nincs, bár Mláda - darab van kettő is, de egyik sem opera:
- az egyik tiszta balett (Minkus-Petipa, 1879),
- a másik opera-balett (1892); - "olyan vegyes műfaj, amelyben a tánc azonos súllyal jelenik meg, mint a vokális rész".
«Млада» - волшебная опера-балет Николая Римского-Корсакова - является произведение синтетического жанра,
в котором танцевальные сцены существуют наравне с вокальными, при этом чередуясь с ними.
A "Mláda" ugyanúgy közös munkának indult, mint a Messa da Requiem. ( A rész-szerzők egyébként később másutt felhasználták művüket.)
Itt van a Mládából az első felvonás.
Válaszolnék, de nem megy át.
Attól függ a város melyik pontját nézzük. A pesti oldalon már január második felében.
Ugyan az ostrom 1945. február 13-án ért véget... :-)
No azert! A ponty usszon el ne a pont!
Igaz, a Kodály-mű a jó válasz. köszönöm a korrekciót...:-)
Kérem a T. Szerkesztőt, hogy fontolja meg a tegnapi kérdésre adott válasza helyességét! Kutatásaim alapján már 1945. február 11-én volt előadás az Operaházban.
1.https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z
„Opera már 1945. február 11-én megnyitotta kapuit: hangversenyt rendeztek az alsó ruhatárban, Kodály Missa brevisének ősbemutatójával.”
2. http://lexikon.katolikus.hu/K/Kod%C3%A1ly.html
„1945. II. 11: ~ Missa brevisének óvóhelyen befejezett vegyeskar-zkari változata volt a bpi Operaház ruhatárában a háború utáni első bemutató, zenekar helyett harmónium-kísérettel.”
3. Eősze László Kodály életének krónikája c. könyvében ezt írta:
„1945. február 11. Az Operaház alsó ruhatárában hangversenyt rendeznek: Oláh Gusztáv egy harmóniumon játssza az orgonakíséretet, Orosz Júlia, Birkás Lilian, Dobay Lívia, Budanovits Mária, Nagypál László, Palló Imre, Fodor János és Székely Mihály pedig a kórust helyettesíti. Előadók, hallgatók egyaránt kiéhezett, átfázott emberek. Az élmény mégis megrázó: az irtózat napjai után újra megszólal a zene. Nemcsak egy új Kodály-mű, a Missa brevis bemutatója ez, hanem a művészek, s a művészet életerejének bizonysága is.”
Tisztelettel. Nagy Katalin
Kedves Játékostársak,
az októberi végeredmény, íme:
Gabor - 21
Edmond Dantes - 19
gezakadocsa - 18
Héterő - 18
Majorné - 15
Nagy Katalin - 14
prutyi - 14
Pósa - 12
vatatava - 9
József Miklós - 7
sztalin - 5
CallasForever - 4
judit anna - 4
miketyson - 4
adamo - 3
Heiner Lajos - 3
Capriccio - 2
tibka1 - 2
Cilike - 1
A számítógépes sorsolás Edmond Dantes Játékostársunkat hozta ki nyertesnek, gratulálunk!
Igen, elfogadtam azt is...:-)
Azaz Az ezred lánya.
Ez is Rataplan:
https://www.youtube.com/watch?v=qpIq1Y00nNM
"Recorded: Sofiensaal, Vienna, 28–31 January 1974"
(mármint Karajan Pillangója)
Szerintem félreértetted a kérdést. Nem arra vonatkozott, hogy találjunk háromórásnál rövidebb operát, hanem olyat, aminek a teljes anyagát stúdióban három óra alatt rögzítették...
Kieg. előzőhöz: Karajan lejjebb említett, általam tippelt salzburgi Gluck-felvételének lemezváltozata tasakkal itt látható-hallható. Bő 85 perc...ez tényleg kevesebb mint 3 óra :-)
Kedves -zéta-! Két megjegyzésem lenne a tegnapi rejtvény megfejtésével kapcsolatban. Mint lehetőség természetesen nekem is eszembe jutott a Pillangó, már csak azért is, mert kb. ugyanez a kérdést szeptember 22-én feltetted = kézenfekvő válasznak tűnt itt is = "újrahasznosítva" :-)...de:
1) A kérdéses felvétel az itt olvasható információ szerint nem három óra, sőt nem egy nap alatt készült el: "Recorded: Sofiensaal, Vienna, 28–31 January 1974"
2) Több forrás szerint ez a felvétel kétfelvonásos verzióban készült, a rejtvényben viszont "háromfelvonásos operafelvétel" áll.
Közkinccsé teszem a saját megfejtésemet, amely tudtommal valóban "röptében" készült, háromfelvonásos, igaz, élő előadás felvétele: ez.
Köszönöm figyelmedet, üdv. ED
Kedves Játékostársak,
nagyon rendes Tőletek, hogy nem ébresztettetek a mulasztásomra, hogy a hónap elteltével sem értékeltem, mi több, tovább értékeltem, mintha mi sem történt volna...:-)
Most pótolom a hiányosságot, íme a szeptemberi végeredmény:
Gabor - 21
Edmond Dantes - 19
Héterő - 18
gezakadocsa - 16
Majorné - 15
prutyi - 14
Capriccio - 11
Nagy Katalin - 10
Pósa - 6
Heiner Lajos - 4
judit anna - 4
vatatava - 4
miketyson - 3
Petyus - 3
CallasForever - 2
tibka1 - 2
adamo - 1
Apika - 1
Cilike - 1
Licht Alberich - 1
maris - 1
sztalin - 1
A számítógépes sorsolás ezúttal nagyon igazságosan Gabor Játékostársunkat hozta ki nyertesnek, gratulálunk!
Elnézést, elgépeltem a dátumot...:-/
Kedves Zéta!
A szerver úgy érzi, hogy még augusztus van, ezért nem látjuk a mai feladványt!
Légy szíves intézkedjél!
Köszönettel:
Pósa
Dorothea
Szuper kérdés! :-) Bár a hat lánya volt-ra kerestem, nagyon élveztem ezt az ínyencséget. Sibeliusnak hat lánya született, a harmadik (Kirsti) másfél éves korában tífuszban meghalt. [url]https://www.ainola.fi/gfx/ainola_kotina_tyttaret_iso.jpg;Eva, Ruth, Katarina, Margareta és Heidi.[/url] Smetana első feleségétől négy lánya született, három közülük meghalt, csak Žofie maradt életben. Tři z jeho čtyř dcer – Gabriela, Bedřiška a Kateřina – zemřely a naživu zůstala pouze Žofie. A második feleég két lánnyal ajándékozta meg: Zdeňka és Božena. Buxtehude elsőszülött lánya, Helena csecsemőkorában meghalt. A második, Helena (Margreta, Magdalena ?) Elisabeth kamaszkora végéig élt. Anna Sophia háromévesen, Maria Engel egyévesen halt meg; Anna Margreta, Anna Sophia és Dorozhea Catrin túlélte atyját.
Ebben - kivételesen :-) - bizonyára valamennyien egyetértünk!
Isten éltesse a mai "nap szülöttét"! :-)
Sokszor volt már arról szó, hogy mindenki szerinte ír, kivéve, ha idézőjelet használ. (Hacsak nem akarja terjengősen bizonygatni a védhetetlent.)