vissza a cimoldalra
2020-07-11
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11532)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (683)
Jazz (78)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4862)
Radnai György művészete (58)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (863)
Lehár Ferenc (710)
Operett, mint színpadi műfaj (4379)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1977)
Zenetörténet (290)
Antonin Dvorak (198)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (1016)
Bartók Béla szellemisége (282)
Bartók Béla (1881-1945) (215)
Kimernya? (3701)
Franz Schmidt (3638)
A nap képe (2212)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4490   Búbánat • előzmény1353 2019-05-22 15:41:08

Kapcs 1353. sorszám

Ma húsz éve hunyt el Szabó Miklós operaénekes (Székesfehérvár, 1909. november 27. - Budapest, 1999. május 22) - aki nemcsak nagyszerű énekművész volt, számtalan opera-, operettszerep, meg dal- és nótafelvétel fűződik a nevéhez, hanem hosszú élete során műfordítóként, zenés színpadi darabok dalszövegeinek írójaként is tevékenykedett, és ebben a mivoltában szintén maradandót alkotott.

 

Házy Erzsébetnek kedves tenorkollégája volt Szabó Miklós is.

Az alábbi fotót találtam az MTVA interneten hozzáférhető archívumában:

Házy Erzsébet és Szabó Miklós -  „Operettkettős”  - Charles Lecocq - Kristóf Károly - Romhányi József Angot asszony lánya című operett rádiófelvételén

Fotó: Szalay Zoltán felvétele a Magyar Rádió stúdiójában készült, 1960-ban.

Közzétette: Rádió és Televízió Újság, 1960. november 14 – 20. lapszámának címoldalán

1353   Búbánat • előzmény526 2008-12-24 01:10:26
Házy Erzsébetről – MINDEN, AMI KIMARADT: pótlás, kiegészítés (rádió, tévé, lemez, egyebek

Az 526 sorszám alatt ismertettem Házy Erzsébet összes rádiós felvételei sorában

Lecocq (1832-1918): Angot asszony lánya című operettjét.

Háromfelvonásos nagyoperett – balettzene nélküli - teljes felvétele

/La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/


Tévesen tüntettem fel a Rádió Dalszínháza bemutatójának időpontját, amikor 1959-et jelöltem meg évszámnak.

A rádiós bemutató ideje valójában: 1960. augusztus 21-e, Kossuth Rádió 20.15 – 22.00.

Mostanra már megvan a teljes szereposztás is (korábban csak felsoroltam a közreműködök egy részét):

Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József

Vezényel: Polgár Tibor

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Ange Pitou – Szabó Miklós
Clairette – Házy Erzsébet
Hortensie Langé, primadonna – Németh Marika
Pomponnet, fodrász – Rátonyi Róbert
Larivandiere- Csákányi László
Lauchard, rendőrfőnök – Benedek Tibor
Amaranthe – Kiss Manyi
Polgármester – Balázs István
Odette, komorna – Geszty Szilvia (Balogh Erzsi)

Házy Erzsébet énekszámai:

- Clarette belépője + jelenet: „ Ez itt a mister úr babája… Van itt egy út…” (Házy és Énekkar)
- Clairette és Lange kettőse (Házy Erzsébet, Németh Marika)
- Clarette és Ange Pitou szerelmi kettőse (Házy, Szabó)
- Jelenet és keringő (Házy, Németh, Geszty, Szabó)

Ruitner Sándornak, a felvétel zenei rendezőjének szavait idézem

Ruitner Sándornak, a felvétel zenei rendezőjének szavait idézem:

”Offenbach daljátéka, a Fortunió dala után, még ugyanabban az esztendőben, ugyancsak a 6-os stúdióban egy másik francia nagyoperett, a Lecocq: Angot asszony lánya c. művének rádióváltozatát készítettük el. … A darabbeli Clarette-szerep megformálása a mikrofonok előtt sokszínű alakításra adott lehetőséget, a végeredmény: a primadonna és a filmszínész Házy Erzsébet arculatának egyfajta ötvözete. Azt hiszem, Házy Erzsébet habitusához legközelebb ez a primadonna-szerep, ez az operett-alak állt, amelyik Lecocq darabjának cselekményében a párizsi piac halászkofáinak fogadott lányaként a francia forradalom egyik tipikus nőalakjának sorsát személyesítette meg. Tenorpartnere, a királyság ellen lázító népköltő, Ange Pitou szerepében Szabó Miklós volt, s ezúttal a szerelmespár vonzalmának zenei kifejezését elsősorban nem a lírai hangvétel, sokkal inkább a forradalmi hevület jellemezte.”






526   Búbánat 2007-01-13 16:32:15
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei

II/4 Charles Lecocq (1832-1918) : Angot asszony lánya – 1959,
Háromfelvonásos nagyoperett – balettzene nélküli - teljes felvétele

/La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/

Magyar szöveg, versek: Romhányi József

A Rádió Dalszínháza felvételén közreműködik:

Házy Erzsébet, Geszthy Szilvia, Németh Marika, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.
Vezényel: Polgár Tibor

Clarette – Házy Erzsébet
Ange Pitou – Szabó Miklós

Házy Erzsébet énekszámai:

- Clarette belépője + jelenet: „ Ez itt a mister úr babája… Van itt egy út…” (Házy és Énekkar)
- Clarette és Ange Pitou szerelmi kettőse (Házy, Szabó)
- Jelenet és keringő (Házy, Németh, Geszty, Szabó)

Ruitner Sándornak, a felvétel zenei rendezőjének szavait idézem:

”Offenbach daljátéka, a Fortunió dala után, még ugyanabban az esztendőben, ugyancsak a 6-os stúdióban egy másik francia nagyoperett, a Lecocq: Angot asszony lánya c. művének rádióváltozatát készítettük el. … A darabbeli Clarette-szerep megformálása a mikrofonok előtt sokszínű alakításra adott lehetőséget, a végeredmény: a primadonna és a filmszínész Házy Erzsébet arculatának egyfajta ötvözete. Azt hiszem, Házy Erzsébet habitusához legközelebb ez a primadonna-szerep, ez az operett-alak állt, amelyik Lecocq darabjának cselekményében a párizsi piac halászkofáinak fogadott lányaként a francia forradalom egyik tipikus nőalakjának sorsát személyesítette meg. Tenorpartnere, a királyság ellen lázító népköltő, Ange Pitou szerepében Szabó Miklós volt, s ezúttal a szerelmespár vonzalmának zenei kifejezését elsősorban nem a lírai hangvétel, sokkal inkább a forradalmi hevület jellemezte.


A 175 éve született Charles Lecocq francia zeneszerző, hazájának egyik legkedveltebb operettkomponistája. Pályafutása 1857-ben indult, amikor részt vett Offenbach operettpályázatán, amelyen Bizet társaságában első díjat nyert. Ezután több mint 40 színpadi művet szerzett, amelyek közül talán az Angot asszony lánya aratta a legnagyobb sikert. Kiváló zenészek egész sorának társaságában alkotott, Bizet például padtársa volt a konzervatóriumban, így nagyon meg kellett küzdenie a sikerért. Ő azonban túltette magát ezen: „A komponisták keserves útját nagyon megismertem. Ez a párizsi muzsikusok sorsa. Én pedig vérbeli párizsi vagyok.”
Az Angot asszony lánya sikersorozata 1873-ban, Brüsszelből indult el világhódító útjára, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy 1897-ben a budapesti Operaház is bemutatta vígoperaként.


Romhányi József (Nagytétény (ma Budapest), 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) író, költő, műfordító. érdemes művész (1983). Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte. 1951-ben lett a Magy. Rádió dramaturgja, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője. 1960-1962 között a Magy. Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja. Több komolyzenei műnek, így Sugár Rezső: Hunyady c. oratóriumának (1953), Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond (1960) és Ránki György: Muzsikus Péter (1963) c. operájának szövegírója volt. Fordított operalibrettókat (Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory Grófja, Orff Az okos lány). Számos musical (Macskák), operett- és kabaréműsor verseit szerezte. A Lúdas Matyi (r.: Dargay Attila), Hófehér (r.: Nepp József) forgatókönyvírója. A nagyközönség azonban elsősorban játékos állatverseit felölelő Szamárfül című kötete révén, másrészt számos rajzfilm szövegének szerzőjeként emlékezhet rá. Az ő nevéhez fűződik például A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Doktor Bubó, a Mekk mester, valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege. A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a „Romhányi, a Rímhányó” nevet.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1925 • Nicolai Gedda, énekes († 2017)
1929 • Hermann Prey, énekes († 1998)
elhunyt:
1937 • George Gershwin, zeneszerző (sz. 1898)