vissza a cimoldalra
2018-09-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61042)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5554)
Operett, mint színpadi műfaj (3702)
Élő közvetítések (7408)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1069)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2891)
A nap képe (2095)
film és zene (189)
Kimernya? (2752)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Palcsó Sándor (227)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4045   Búbánat • előzmény694 2017-09-24 01:16:32
Kapcs.: 694. sorszám

Népszabadság, 1976. szeptember 12.

”Utószó a szegedi szabadtéri játékok zenei produkcióihoz

[…]
„A szabadtéri játékok felújítása óta lezajlott 18 évadban Johann Strauss Cigánybárója igencsak előkelő helyet vívott ki magának: az idén már negyedik alkalommal került a játékrendbe és sohasem adta alább négy-négy előadásnál.
S ha a Strauss-muzsika magával ragadó szépségét, elpusztíthatatlan frissességét halljuk kicsendülni az előadásból — egyet is érthetünk e műsorelgondolással. Kérdés: hogyan sikerül a zseniális zenével a legkevésbé sem azonos értékű cselekményt színpadra állítani.
Mert valljuk be: A cigánybáró túláradó romantikája, a sok ügyetlen fordulat és operettsablon némely nézőt igencsak elriaszthat. Néhány esztendővel ezelőtt az irónia meg a minél látványosabb külsőségek felől próbálták megközelíteni a színpadi megvalósítást. A mostani előadás — Horváth Zoltán rendezésében —, rábízva magát Strauss zenéjére, divatos kifejezéssel élve „egy az egyben” vállalta az eredeti mesét, sőt kiemelte a kalandosság minden fordulatát, színét cigánytáborostul, bosnyákostul, operetthuszárostul, Ferenc József-korabeli romantikástul.
A Csikós Attila tervezte, kissé sötét tónusú díszletek környezetében az előadás láthatóan ízléses mértéktartásra törekedett; ennek nem mondott volna ellent — ott, ahol a cselekmény és a muzsika engedi — az idézőjeles humor, s a közönséggel való összekacsintás. Az új szövegátdolgozás azonban tősgyökeresen „pesties” bemondásaival, poénjaival meglehetősen erőltetett „korszerűsítése” a librettónak. A máskor oly szellemes Abody Bélának ez a munkája könnyedség helyett inkább csak vaskosságával tűnik ki. Persze az olcsó csattanók legtöbbször hatásosak, jókat is nevet rajtuk mindenki, csak éppenséggel nem a szegedi szabadtérre valók.

Medveczky Ádám vezényelte az előadásokat. Kiváló fiatal dirigensünk teljes beleérzéssel igyekezett feltárni a Strauss-muzsika lényegét; nem rajta múlott, ha az elbűvölő keringők, lendületes indulók, ritmusos polkák nem szólaltak meg teljes szépségükben a kissé fakón játszó zenekarban.

A szereplők egy része jó ismerősünk volt már a régebbi szegedi Cigánybáró-előadásokból. Ezúttal különösen kitűnt Házy Erzsébet hangjának friss csengése, átélt, bensőséges éneke, az a hangulatteremtő készsége, amellyel Szaffi alakját megmintázta. Melis György Zsupánja egy nagy komédiás telitalálata. Csupa derű és móka alakításán meglátszott, hogy mennyire örömmel játssza a disznókirály harsány figuráját. Minden mozdulata, hangsúlya „ült”, s úgy „mellesleg”, pompásan is énekelt. Komlóssy Erzsébet (Czipra), Palcsó Sándor (Barinkay), Berdál Valéria (Arzéna) megszokott színvonalas teljesítményüket nyújtották. Mirabella szerepében Jablonkay Éva humorával, karikírozó tehetségével lepett meg. Ottokárt Réti Csaba, Carnero grófot Katona Lajos énekelte-játszotta. A hatásos táncokat — Szőnyi Nóra, Pongor Ildikó, Erdélyi Sándor szólójával — Barkóczy Sándor tervezte. A karigazgató Csala Benedek volt. S hiba lenne nem szólni róla: a sok tarka jelmez terve Móric Tivadar fantáziáját dicséri.„
[…]

/Lózsy János/
694   Búbánat 2007-08-05 00:13:34
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói

XIV/13 ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

Szegedi Szabadtéri Játékok - 1976. augusztus 13., 15., 17., 20.

Szöveg: Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzler

Fordította: Abody Béla

Versek: Fischer Sándor

Jelmeztervező: Márk Tivadar
Díszlettervező: Csikós Attila
Koreográfus: Barkóczy Sándor

Karigazgató: Csala Benedek

Vezényelt: Medveczky Ádám

Rendezte: Horváth Zoltán

Szereposztás:

Barinkay Sándor: Palcsó Sándor
Szaffi: Házy Erzsébet

Czipra, cigányasszony: Komlóssy Erzsébet
Zsupán Kálmán: Melis György
Arzéna, a leánya: Berdál Valéria

Mirabella: Jablonkay Éva
Ottokár: Réti Csaba
Carnero gróf: Katona Lajos
Homonnay Páter gróf: Ötvös Csaba
A császárnő: Barta Mária

Gazsi I.: Kovács János
Gazsi II.: Kátay Endre
Gazsi III.: Nagy Zoltán
Hivatalnok I.: Kovács Gyula
Hivatalnok II.: Jachinek Rudolf
Lámpagyújtogató I.: Bagó László
Lámpagyújtogató II.: Zádori István
Lámpagyújtogató III.: Gyürki István


Szólót táncolt: Szőnyi Nóra, Pongor Ildikó és Erdélyi Sándor

Házy Erzsébet négy év után formálta meg újra Szaffit Szegeden.

Abody Béla új fordítása nem keltett osztatlan elismerést A cigánybáró felújításában, jobbára Medveczky Ádám vezénylését dicsérték a kritikák.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Dame Emma Kirkby, Szemere Zita (szoprán), Bárány Péter (kontratenor), Kovács István (basszus)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa (karigazgató: Pad Zoltán és Walter Judit)
Vezényel: Howard Williams
PURCELL: A tündérkirálynő (részletek)
PURCELL: Dido és Aeneas (részletek)
BRITTEN: Zenekari kalauz fiataloknak – Variációk és fúga egy Purcell-témára, Op.34
BRITTEN: Szentivánéji álom, op. 64 (részletek)

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum
19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Oláh Vilmos (hegedű)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Dobszay Péter
WAGNER: A bolygó hollandi – nyitány
WIENIAWSKI: II. (d-moll) hegedűverseny, Op. 22
SIBELIUS: II. (D-dúr) szimfónia, Op. 43

19:00 : Varsó
Lengyel Színház

V4 Operaturné
JANÁČEK: Jenůfa
A mai nap
született:
1922 • Cornell MacNeil, énekes
1922 • Ettore Bastianini, operaénekes († 1967)
1927 • Alfredo Kraus, énekes († 1999)
elhunyt:
1960 • Seiber Mátyás, zeneszerző (sz. 1905)
2014 • Christopher Hogwood, karmester (sz. 1941)