Bejelentkezés Regisztráció

Házy Erzsébet művészete és pályája


3512 Búbánat 2016-06-12 13:53:20
1990 -1990 között láthattuk először a televízióban az [url] https://www.youtube.com/watch?v=jaZ6j1rG4vw; „Operettről – operettre” [/url] sorozatot, mely archív felvételekből válogatott. Műsorvezető Kudlik Júlia volt. Két olyan összeállítást nevezek meg ebből a szériából, amiben szerepelt Házy Erzsébet is: Operettről – operettre A műsorban látható: Bársony Rózsi. Bilicsi Tivadar, Gózon Gyula, Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Keleti László, Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Petress Zsuzsa, Udvardy Tibor. A műsor vendége: Petress Zsuzsa Operettről – operettre A műsorban látható: Feleki Kamill, Gyenes Magda, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kiss Manyi, Komlóssy Erzsébet, Latabár Kálmán, , Mezei Mária, Sárdy János, Weygand Tibor. A műsor vendége: Komlóssy Erzsébet

3511 Búbánat 2016-06-12 13:01:08
[url] http://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1971_09/?query=Ilosfalvy%20%20H%C3%A1zy%20Erzs%C3%A9bet&pg=271&layout=s; Házy - Ilosfalvy - Manon Lescaut – Moszkva - 1971. – fotó [/url] „Kedden este Moszkvában megtartotta búcsúelőadását a Magyar Állami Operaház Moszkvában vendégszereplő társulata. A Manón Lescaut került előadásra. A főszerepeket ezen az estén Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet énekelte. Képünk az előadás után készült. „ Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember 1971-09-30 / 230.

3510 telramund 2016-06-11 08:46:10 [Válasz erre: 3509 IVA 2016-06-11 01:40:30]
A kisujja egyetlen percében.És ,mint adalék fiatalon szerette volna elénekelni Violettát,de akkor is voltak "kedvencek" pl Mátyáa Mária.(Ő külön fejezet a operaéletben) Így ez örökre kimaradt.Micsoda Violetta lett volna!?

3509 IVA 2016-06-11 01:40:30 [Válasz erre: 3507 telramund 2016-06-10 15:52:02]
Szerintem mentsd el a Búbánat által linkelt képet is. A különbség azért lényeges, mert Házynak a kisujjában is több volt, mint... – nos, ez a fordulat számos kontextusban érvényes azóta.

3508 IVA 2016-06-11 01:37:58 [Válasz erre: 3506 Búbánat 2016-06-10 13:22:53]
Én pedig köszönöm a „Te fotódat”, mert arról nem vágták le Házy kisujját.

3507 telramund 2016-06-10 15:52:02 [Válasz erre: 3505 IVA 2016-06-10 08:03:53]
Csodálatos kép Házyról!Valahol megvolt nekem ,de elkallódott!Most rögtön elmentettem:):)

3506 Búbánat 2016-06-10 13:22:53 [Válasz erre: 3505 IVA 2016-06-10 08:03:53]
Köszönöm a fotót: más vonatkozásban, ezt előzőleg már belinkeltem a 3.455. sorszámnál.

3505 IVA 2016-06-10 08:03:53
Ide is, a fénykép kedvéért: [url]http://nepszava.hu/cikk/1096490-atkoltoztetik-a-hires-magyar-karmester-szobrat;Átköltöztetik a híres magyar karmester szobrát[/url]

3504 Búbánat 2016-06-04 20:16:32 [Válasz erre: 3502 Búbánat 2016-06-03 14:21:25]
„TÜNDÉRORSZÁG FÖLDI KÖVETE – HÁZY ERZSÉBET (1929-1982)” Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások /Új Ember Kiadó, 2001/ IV/4. – befejező rész A nyugati és tengerentúli művészpályákon az e fajta gondok a nagy pozícióharc ellenére könnyebben áthidalhatók, hiszen a beérkezett művész a visszavonulás idejére már elegendő erkölcsi tőkével és anyagi háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy művészi rangját és függetlenségét a nyugállomány éveiben is megőrizhesse. A kelet-közép-európai régió gazdasági feltételei ehhez még nem eléggé fejlettek, ezért sokan tovább maradnak a pályán, mint kellene. Az említett gondot az is mélyítette, hogy az Operaházban a 70-es évektől kezdve egyre jobban megromlott a szellem, s hogy a vezetőség diplomáciai és művészvezetési gyakorlatában súlyos, visszavonhatatlan hibák történtek. LUKÁCS MIKLÓS – aki eleinte gondos, hiteles igazgatónak bizonyult, s akinek vezetése alatt számos művészi siker született – a 70-es évek második feléről kezdve szemmel láthatóan elfáradt, kedvetlenné vált. A vezetés egyre inkább olyan személyek kezébe csúszott át, akik a diktatórikus politikai rendszer szilárd hívei voltak (erős politikai háttérrel és összeköttetéssel), és akik beosztásukon túlmenően azokba a kérdésekbe is döntően beleszóltak, amelyek korábban kizárólag az igazgató hatáskörébe tartoztak. Így hamarosan megbillent az Operaház erkölcsi tekintélye, hiszen a művészek felvételét, foglalkoztatását s a teljes személyi értékrendet (a kitüntetésektől a fizetések és jutalmazások kérdéséig) egy szűkebb operai csoport határozta meg, jórészt ACZÉL GYÖRGY sugallatai alapján. (Ne hallgassuk el már végre, hogy a kádárizmus évtizedei alatt Aczél a legtávolabbi vidéki színház legkisebb színészének Jászai-díjába is beleszólt: jóváhagyása vagy vétója mindent meghatározott a kultúra területén.) Az Operaházban az OLÁH-NÁDASDY korszakkal szöges ellentétben előtérbe kerültek a klikk-szellemet tükröző előjogok és kivételezések – s mindazok, akik nem kerültek szoros kapcsolatba ezzel a vezetői csoporttal, első sorban MIKÓ ANDRÁSSAL – s ilyenek kiváltképp az idősebb művészek közül kerültek ki – egyszeriben háttérbe szorultak. Kétségtelenül ez a sors várt volna HÁZY ERZSÉBETRE is, ha mindezt finom ösztönösségével nem érzi meg előbb. Így nem tűrte belenyugvóan a lassan bekövetkező mellőzést és félreállítást, hanem ő lendült támadásba. Nyílt természetéből fakadt, hogy aggodalmát, jogos kifogásait közvetlenül a vezetésnek panaszolta el. Saját közvetlen szavait idézem: „ többször is kellő érvekkel hivatkoztam arra, hogy sok-sok alakításommal vittem sikerre az Operaház előadásait és együttesét.” E cáfolhatatlan tényt nem méltányolták az illetékesek. Házy fokozatosan veszítette el türelmét és önuralmát. Egyre többször vált ingerültté operai bennléte alatt és sajnos, a szesz narkotikumához fordult. Mindes sem egészségének, sem ügyének nem használt. Sajnálatos módon botránnyal felérő jelenetek következtek: éles szóváltások, éjszakai telefonhívások az egyik operai vezető lakásán, s mindez csak elmélyítette a válságot. Nagy kár volt, hogy művészi intézményeinkből, így az Operaházból is hiányoztak a jó diplomáciai érzékű vezetők, akik kiküszöbölhették volna az efféle személyi-művészi konfliktusokat. Házy Erzsébetnek – aki az üstökös szárnyalásával tűnt föl pályáján – rendkívül sok irigye és rosszakarója akadt szakmai vezetőin kívül is. Ők terjesztették a sok megalapozatlan hírt és pletykát a sikeres művésznőről, csak hogy ártsanak neki. Nem volt igaz az a híresztelés sem, hogy annak idején ő gázolt a Budakeszi úton azon az esős napon és Ilosfalvy Róbert csak lovagi szolgálatból vállalta magára a tettet. Felgyorsuló folyamatként: fizikai és lelki tényezők hatására Házy súlyosan megbetegedett. A fogyatkozó egészség és lelkierő állapotában is szembe tudott nézni a valósággal: csöndes rezignációval jegyezte meg betegágyán, hogy a dalszínház 80-as évek elején történő átépítése rossz időszakban történik, mert így még az sem adatik meg számára, hogy az Operaház díszes előcsarnokából kísérjék utolsó útjára, mint a színház annyi kiemelkedő művészét. Halála őszinte és mély megrendülést keltett a hazai művészvilágban. Az Erkel Színház előcsarnokában ravatalozták föl, a megjelent óriási tömeg nagy része kívül rekedt az épületen. MIHÁLY ANDRÁS akkori igazgató búcsúbeszédének első mondatát BORNEMISSZA PÉTER XVI. századi író-prédikátortól kölcsönözte: „Virág az ember…” Erre a színes és különleges értékű virágra azonban alig-alig vigyáztak azok, akiknek ez nemzeti és művészi szempontból is tisztük s kötelességük lett volna. - - fejezi be Házy Erzsébetről írt tartalmas, hosszú esszéjét Szeghalmi Elemér.

3503 Búbánat 2016-06-03 22:45:18 [Válasz erre: 3502 Búbánat 2016-06-03 14:21:25]
Közbevetőleg megjegyzem: Szeghalmi Elemér a cikk címében születési évszámként 1931-et jelöl meg - ami sokunk szerint téves adatközlés; a szövegben is ennek megfelelő kort említ, amikor Házyval kapcsolatban évszámot említ. Az elfogadott születési év: 1929. Önhatalmúlag korrigáltam itt az évszámot erre, ahogyan a cikkben írt, Házy korára tett számszerű adatokat is.

3502 Búbánat 2016-06-03 14:21:25 [Válasz erre: 3501 Búbánat 2016-06-02 14:45:56]
„TÜNDÉRORSZÁG FÖLDI KÖVETE – HÁZY ERZSÉBET (1929-1982)” Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások /Új Ember Kiadó, 2001/ IV/3. rész Szokolay Sándor VÉRNÁSZ című operájának 1964 októberi ősbemutatójával megkezdődött Házy Erzsébet nagy küldetése a modern dalművek világában is. Szokolay alkotása nem a modern hangzásvilágot tükrözi maradéktalanul – ezt zenetörténészek, kritikusok is rendre megállapították a mű bemutatója után; - markáns drámai elemei és dallamvilágának sodrása kapcsán joggal tarhatott igényt a közönség szélesebb részének érdeklődésére, tetszésére is. Lényegesen tovább maradt a dalszínház játékrendjén, mint bármely más újkori opera. A kitűnő szereposztásból (HÁZY, Komlóssy Erzsébet, Réti József, Szőnyi Ferenc, Szecsődy Irén, Várhelyi Endre, Faragó András) két női alakítás: Komlóssyé az Anya és Házyé a Menyasszony szerepében a többi fölé magasodott. Mindketten remekeltek a drámai cselekményt a zenében si ragyogóan megoldó, erősen felhevített légkörben, híven visszaadva Garcia Lorca színművének örök emberi és a spanyol társadalmi viszonyokat is tükröző vonásait. HÁZY ezúttal is érzékeltetni tudta a két férfi, a kétfajta érzelem között önmaga üdvét kereső nő boldogtalanságát, tragikus életvitelét. A 60-as évek második felétől beindult külföldi vendégjárások során a Vérnász „utazó darab” lett – HÁZY énekesi produkciója, megrázó alakítása s nem utolsósorban tüneményes külseje folytán a szakemberek joggal tarthatták a budapesti dalszínház kiemelkedő sztárjának. A végzetes nő alakját 1970 elején Gershwin PORGY ÉS BESS című jazzoperájának magyarországi bemutatója alkalmával az Erkel Színházban művészi vénájának áradó, új elemeivel építette föl. Mozgáskultúrájával, az európaitól elütő dallamvilág és stílus hiteles adaptációjával és a magasabb rendű erotizmust a csúcspontig hevítő szenvedélyességével életpályája egyik legemlékezetesebb régiójába emelte. Ahogyan alkalmi lovagjával, a lelketlen, bűnöző Crown-nal a színpadra lépett az első felvonásban, az maga volt a női vonzerő több ezer éves múltjának sűrített kifejezése. Táncolt, énekelt, csábított, elutasított – szinte a végletek között lebegve egy merőben új világ életérzéseit közvetítette az elbűvölt magyar közönségnek Porgy alakítójával, az élete ugyancsak csúcs-szerepét játszó-éneklő BEGÁNYI FERENCCEL és a szinte FRED ASTAIRE-i mozgású, bámulatos karakterfigurát alakító PALCSÓ SÁNDORRAL együtt. (Említésre méltó, hogy más kiváló alakítás is született e darabban_ Radnai György, Andor Éva, Miller Lajos, Sólyom-Nagy Sándor is nagy mértékben hozzájárultak a ritkán tapasztalható sikerhez.) Ilyen siker-széria után 1975-ben kitűnően megoldotta a KOLDUSOPERA női főszerepét is, Hiába mutatkoztak már jóval fiatalabb vetélytársak is (a szoprán szólam kitűnő énekesek sorát vonultatta föl azóta is), HÁZY vonzerejét, művészi sokszínűségét és megújulásra való hajlamát nem tudták feledtetni. Ha nem a szűkösebb magyar viszonyok között történik mindez, HÁZYT – életének negyvenes évei közepén – már világhírnek kellett volna öveznie, előnyös külhoni szerződések és fellépések között válogatva, a nemzetközi énekesi hierarchia legtetején. E helyütt maradt a további kemény munka a hazai kultúrszféra keretei között, az Operaházban. A késhegyig menő küzdelem a művészpálya és a magánélet egyre nehezebbé váló, súlyos konfliktusokkal tűzdelt mindennapjaival. (Folytatni fogom.)

3501 Búbánat 2016-06-02 14:45:56 [Válasz erre: 3499 Búbánat 2016-05-31 21:38:33]
„TÜNDÉRORSZÁG FÖLDI KÖVETE – HÁZY ERZSÉBET (1929-1982)” Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások /Új Ember Kiadó, 2001/ IV/2. rész A naptár 1961 decemberére fordult, bemutatóra készült az Operaház: az együttes az évtizedek óta nem játszott Manon Lescaut-t próbálta nagy munkakedvvel és felfokozott izgalommal. Avatott betanító és vezénylő karnagya volt e produkciónak L a m b e r t o G a r d e l l i személyében. A kettős szereposztás az Operaház akkor gazdag énekesi állományára utalt: két egyenértékű gárdát tudtak kiállítani: Moldován Stefánia, Simándy József, Melis György és Maleczky Oszkár neve fémjelezte az elsőt – a másodikban a színház két kiugró tehetsége: Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert kapott helyet. A próbákon előre vetítődő siker dübörgő valósággá vált a premieren és a többi előadáson. HÁZY megjelenésében gyönyörűm hangjának kifejezőerejében és a szereppel való azonosulásban káprázatos volt. Már színrelépése – amint a fogatról leszállt Amiens főterén – elbűvölte a közönséget. A finom női báj és a romlottságra való hajlam úgy ötvöződtek benne, ahogyan Prévost abbé elképzelhette nagysikerű regényének lapjain. Az ártatlan, szép arcot egy-egy gesztus és mozdulat tette tudatosan kétségessé – másutt az odaadó magatartás és az igazi szerelmet kérdőjelezte meg a vonzó arcon átsuhanó elvágyódás és spleen: egy merőben másfajta érzésvilág. Az emberben élő kettősség, a jóból és a rosszból összetevődő hajlamok s vonások hajszálpontosan működtek Házy magasfokú művészi megjelenítésében. A második felvonás budoár-jelenetében és a híres ékszeráriában érthetően óriási sikert aratott. Hangjának váltásai, különleges fényei ás árnyai a jómódú gavallér kitartottjaként döbbenetesen hitelesek voltak. A Des Grieux-vel való egymásra találásban (ILOSFALVY mindenben méltó partnernek bizonyult) egy hangulatoktól vezérelt, könnyelmű, de jó vonásait is őrizgető nő szélsőséges érzelemvilágáról vallott hiteles lélektani eszközökkel. Amit a két művész a kitoloncolási képben produkált, az az operajátszás világkrónikáiban is méltó lenne a megörökítésre. Puccini alkotói géniuszának meghatározó vonása: a szenvedély ábrázolása. HÁZY a vissza nem fordítható, gyászos tényt: az élet és vele együtt a szerelem végső elvesztését olyan megrázóan elevenítette meg, hogy a nézőtéren rohamszerűen előkerültek a zsebkendők, amint végigbotorkált végső reménytelenségében. (Mindössze harminckét éves volt ekkor, s már az ember ábrázolásának teljes kelléktárával rendelkezett.) Ilosfalvy, az eszményi partner a férfiszenvedély izzásában kirobbanó erővel és a hangbeli magasságok szinte korlátot nem ismerő biztonságával nyűgözte le a hallgatókat. A taps szűnni nem akaróan zúgott a nézőtéren. Gardelli karmesteri pálcája nyomán éteri hangon muzsikált a zenekar (az intermezzo lírai szépsége átjárta az egész Yble-palotát); árnyaltan szólaltak meg az énekesek, az énekkar tagjai is. S hogy milyen kiváló gárdája volt az akkori Operaháznak, azt Moldován és Simándy kiemelkedő első szereposztásbeli helytállása is fényesen igazolta. Az 1960-as évektől kezdődő időszak HÁZY művészi pályájának valóságos diadalmenete volt. Hangja kiérett, megerősödött; művészi kifejezőképességét a hivatás gyakorlata és az élet tapasztalatai elmélyítették és megnemesítették. Egymás után aratta a művészi babérpokat a színházban bemutatott új művekben. (Folytatni fogom)

3500 Búbánat 2016-06-01 09:47:58 [Válasz erre: 1569 Búbánat 2009-10-03 17:10:46]
[url] http://nava.hu/id/877780/; Operafejedelmek – Házy Erzsébet (1991) [/url] Az M3 csatornán láthatjuk újra az emlékműsort, az éjjel: 2016. június 2. csütörtök 00:10 - 01:00

3499 Búbánat 2016-05-31 21:38:33 [Válasz erre: 3497 Búbánat 2016-05-31 00:01:27]
„TÜNDÉRORSZÁG FÖLDI KÖVETE – HÁZY ERZSÉBET (1929-1982)” Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások /Új Ember Kiadó, 2001/ IV/1. rész Az edinburghi Operaház előtt kisebb csődület támadt 1973 nyarán, a délutáni órákban. A csontos, szikár és vöröses hajú skót férfiak csoportja egy szőke hölgyet bámult kitartóan, aki egy emeleti busz felső traktusán ült, és kifelé nézett az ablakon. A nő határozottan szép volt; feltűnően finom vonásokkal és hamisítatlan öntudattal felruházva, amely csak a szépek felső rétegének kiváltsága. Egy idő után leszállt a már majdnem kiürült buszból és eltűnt a színház bejárójában. A közfeltűnést keltő személy H á z y E r z s é b e t volt, a Budapesti Operaház vezető énekesnője, aki színházának nyári vendégjátékára érkezett az edinburghi fesztiválra. Operai tagságom alatt sokszor láttam Házy Erzsébetet a színpadon, a próbákon, az operai folyosókon, a büfékben és többször beszélgettem vele közvetlenül is, de az a kép ott, az északi város ismeretlen közegében, a helybeli férfiszemek pásztázó tüzében, örökké emlékezetes marad számomra. Házy fiatal korától kezdve rendkívüli módon tudta viselni külsejének, megjelenésének tetszetős vonásait. Az Operaháznak több mint száz éves fennállása alatt sok-sok vonzó külsejű művésznője volt – a pálmát, a „minden idők legszebb magyar operaénekesnője” nemhivatalos címét azonban aligha lehet elvitatni Házy Erzsébettől. Már első bemutatkozása során, az 1951-52-es operai évadban élénk feltűnést keltett külsejével és szereplésével egyaránt. Akkor még dúsfürtű, kissé gömbölyded arcú szépség volt – rövid idő alatt azonban tudatosan is kialakította későbbi vonzó küllemét: néhány kilót lefogyott, haját divatosra vágatta; kitűnő alakjával és tökéletes profiljával kifejezetten a filmvászonra kívánkozott. Mindezt tudta is magáról. „Korda Sándor meghívott magához Londonba” – híresztelte már évekkel korábban, amikor egy gépkönyvelői tanfolyamon vett részt, és beszámolt civil társainak művészi terveiről. Alapvető hiba volna Házy szépségét mint külön kategóriát kezelni, hiszen ő emellett kimagasló tehetséggel is rendelkezett: szép színezetű, szárnyaló hangja, mozgáskultúrája, muzikalitása s átlagon felüli színészi képessége túlmutatott egy kezdő énekes ígéretes első lépésein. Látni és érezni lehetett, hogy hamarosan túllép a kisebb szerepeken, s hogy sztárrá emelkedik az Operaház rangos együttesében. Pályája gyors iramban ívelt fölfelé. Ennek a sikeres operai életútnak a középpontjában ott álltak G i a c o m o P u c c i n i operái és azok remekbe szabott szopránszerepei. Azok a hősnők, akiket csak különleges hőfokú lírával és átizzító szenvedéllyel lehetett igazán élővé formálni. Házy Puccini-alakításai minden túlzás nélkül élményt jelentettek a közönség számára. Nem véletlenül írta ezekről az alakításokról az operai centenáriumra megjelentetett, díszkiadású kötetében T a l l i á n T i b o r zenetörténész: „A magyar operajátszás történetében talán ő a par excellence Puccini-hősnő; ugyanaz a legyőzhetetlenül hódító erotika sugárzott belőle, mint annak idején S z a m o s i E l z á b ó l, de eszközei vokálisan is, színészileg is sokkal dúsabbak voltak.” Az operalátogató egyszeriben csak azt éreztem hogy a Bohémélet (M i m i), A nyugat lánya (M i n n i e) s a Gianni Schicchi (L a u r e t t a) előadásain és női szerepeiben különleges varázslat történik a színpadon e fiatal énekesnő jóvoltából. Mintha T ü n d é r o r s z ág f ö l d i k ö v e t e jelenne meg, hogy elkápráztassa a jelenlevőket. Házy olyan természetességgel mozgott a színpadon, mintha oda született volna. Kristálytisztán énekelt – a színház és a játék láthatóan valódi közege, sőt éltető eleme volt. A felvonások csúcspontján kinyílt, mint egy pompázatos virág, és tehetségének, jókedvű szépségének milliónyi szirmát hullajtotta szét a nézők-hallgatók gyönyörűségére. A Puccini-szerepek említésekor szándékosan hallgattunk el egyet – csak azért, hogy kiemelten szólhassunk róla: a M a n o n L e s c a u t-t. Ha operaénekes valaha is alkatára szabott szereppel találkozhatott, úgy M a n o n és Házy Erzsébet minden vonásukban, szívdobbanásukban, emberi gyarlóságukban és szépre-jóra való vágyakozásukban azonosultak egymással. (Folyatni fogom)

3498 Búbánat 2016-05-31 00:16:27 [Válasz erre: 3497 Búbánat 2016-05-31 00:01:27]
Pontosítás: Dalos László nevezett cikke az Új Ember hetilapban jelent meg, 2001. 12.23-án.)

3497 Búbánat 2016-05-31 00:01:27
"Operaélet": a magazin első, bemutató száma 1991 őszén jelentkezett. Abban volt egy képes cikk: „Tündérország földi követe – Házy Erzsébet” - Szeghalmi Elemér személyes, megemlékező írása a nagy szopránról, ami évekkel később - további személyes emlékekkel kibővítve - önálló kötetben kapott helyet: [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/szeghalmi-elemer-operistak-irok-es-alkotasok-175662; Operisták - írók és alkotások [/url] – Új Ember Kiadó, 2001. Szeghalmi Elemér újságíró, író (1951-től 1987-ig a Magyar Állami Operaház énekkarának tagja, 1978-87 között szólamvezető) könyvéről az alábbi sorokat írta ajánlójában a másik neves író, újságíró, költő, librettista. Dalos László: Szeghalmi Elemér könyve „Karcsú kötet, százharminc-egynéhány oldal, benne negyvenöt karcsú írás: portré, tárca, emlékezés, cikk. Jól kézbe vehető könyv, s bárhol kinyithatom, bármikor beleolvashatok. Hogy kikről? Már a cím is elárulja. Ez nem véletlen, hisz a könyv írója, Szeghalmi Elemér - kettős kötöttségű kortársunk: operaénekes is, literátor is. Évtizedeken át szólaltatta meg kormos basszus hangján a dalműirodalom többtucatnyi műve kórusainak legmélyebb szólamát. Miközben irodalomtörténész doktor lett; és ugyanakkor mindmáig szerkesztőségi íróasztalnál ül. Így is, egyébként is szinte naponta találkozik írótársakkal. Van hát kikről és van mit írnia. Személyes hangúak, szubjektívek az Operisták - írók és alkotások írásai, szóljanak bár a magyar operaszínpad olyan jeleseiről, mint Gyurkovics Mária, Svéd Sándor, HÁZY ERZSÉBET, Székely Mihály vagy Ferencsik János, Nádasdy Kálmán,Oláh Gusztáv. És egyszemélyes irodalomtörténetet ír Szeghalmi, ha Mikszáthról,Babitsról, Móráról, Juhász Gyuláról, Tóth Árpádról és más, már eltávozottról közöl élményt, emléket, adatot; vagy ha élő alkotótársaikról ír mini-esszét. Igen, ezek a rövid, de sűrű szövésű szövegek talán ebbe a műfaji kategóriába sorolhatók leginkább. Ha szabad a kötet írójához hasonlóan a recenzensnek is személyesen és szubjektíven szólania (és miért ne?!): szeretem az ilyen írásokat, magam is örömmel művelem; a kötetből kettő különösen megfogott. Az egyik emlékezés két kevésbé ismert művészről rajzol bensőséges portrét: Kövesdi Károly baritonista és Erdei Gyula tenorista az Operaház kórusának tagjai voltak; sajnos egyikük sem él már. Több szólószerepet is énekeltek, Kövesdi például a Lohengrin királyát, Erdei a Tosca Spolettáját. Magam is ismertem őket, elragadó és tiszta ember volt mind a kettő. Megható az a szeretet, ahogyan Szeghalmi Elemér fölidézi a két egykori operai pályatárs alakját. A másik írás a zseniális magyar festőművészről, Egry Józsefről szól; és a mester "társművészeiről": Takáts Gyula, Fodor András, Keresztury Dezső költőről; Debussy, Ravel, Prokofjev muzsikájáról. Egry-rajongó vagyok, féltve őrzöm a tanulmányban említett, Vízitükör című gyönyörű kötetet, Egry József rajzaival, Takáts Gyula verseivel... Újra meg újra el kell olvasnom az írást, amelyben a könyv szerzője még közelebb visz a Balaton nagy festőjéhez...” Dalos László (Új Ember Kiadó, 2001. 12.23.) Amint a felvezetőben írtam, az „Operaélet” magazin első, bemutató száma 1991 őszén jelentkezett, és abban volt egy képes cikk: „Tündérország földi követe – Házy Erzsébet” - Szeghalmi Elemér személyes, megemlékező írása a nagy szopránról, ami évekkel később - további személyes emlékekkel kibővítve - önálló kötetben kapott helyet. Azonban a tíz évvel később az „Operisták - írók és alkotások” kötetbe bekerült, Házy Erzsébetről szóló írás nemcsak bővebb lett, de az eredeti szöveg szavai és mondatai néhol átírásra vagy megváltoztatásra kerültek. Tehát itt, ebben a kötetben mondhatni csaknem új szöveg olvasható változatlan cím alatt. Korábban az emlékező cikknek két részletét a topicba beírtam (94. és 712. sorszám), most úgy gondolom, nem érdektelen a teljes írás közzététele. A következőkben idemásolom az egészet.

3496 Búbánat 2016-05-27 13:33:53
[url] https://www.facebook.com/groups/316014618494329/; Házy Erzsébet emlékezetes szerepei – Facebook [/url]

3495 Búbánat 2016-05-25 22:53:16
[url] https://www.facebook.com/media/set/?set=a.631357277011739.1073742055.151795548301250&type=3; Házy Erzsébet emléktábla-avatás [/url] Készítő: Pécsi Sebestyén Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola · Április 12-én, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján avatták fel az Újpesten élt felvidéki születésű Házy Erzsébet operaénekesnő emléktábláját. Levéltári kutatásokból is kiderül, a család az akkori Rákóczi, ma Perényi Zsigmond utcában élt. Az emléktáblát az önkormányzat nevében Bartók Béla önkormányzati képviselő koszorúzta meg. Az eseményen dr. Molnár Szabolcs alpolgármester és több önkormányzati képviselő, valamint civil szervezetek elnökei is részt vettek. Iskolánk népdalénekléssel és hegedűjátékkal tisztelgett Házy Erzsébet emlékének.

3494 Búbánat 2016-05-25 22:51:56
[url] http://felvidek.ma/esemeny/hazy-erzsebet-nemzetkozi-tehetsegkutato-enekverseny/; Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny [/url] május 9.,08:00 - szeptember 1.,17:00 [url] http://www.szcb-hazyerzsebet-enekverseny.eu/index.php; Szlovákiai Civil Becsületrend [/url] Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt szervez, melyre 2016. szeptember 1-ig lehet jelentkezni. Válogatás: 2016. SZEPTEMBER 23. péntek 11:00-tól. REGISZTRÁCIÓ ÉS ALAPOK LEADÁSA: 10:00-ig Helyszín: 940 01 NOVÉ ZÁMKY- Érsekújvár –LOVARDA – Jazdiareň épülete , Szlovákia A válogatást az alábbi kategóriákban és műfajokban hirdetik meg: I. kategória: 14-18 év közötti lányok és fiúk opera operett musical II. kategória: 18 + feletti nő és férfi opera operett musical I.kategória nevezési díja 15 euro/fő/ műfaj II.kategória nevezési díja 30 euro/fő/ műfaj További információ az esemény facebook oldalán. Honlap: http://www.szcb-hazyerzsebet-enekverseny.eu/ A zsűri tagjai: Tokody Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Farkas Pál - az InterOperett és a Váci Szimfonikus Zenekar Kálmán Imre-díjas karmestere Mgr. Art. Otokar Klein - a zsűri elnöke, operaénekes, Érsekújvár polgármestere Dunajszky Géza - kórusvezető, zeneszakos pedagógus Mgr.Klemen Terézia - a zsűri titkára, a Szlovákiai Civil Becsületrend alapító elnöke, főszervező

3493 Búbánat 2016-05-24 12:36:11
Új Szó, 1990. november 2. (257. szám) Közeli harmóniák Zenés filmek Pozsonyban […] „A másik filmre vett, ugyancsak Schenk-rendezte Wiener Staatsoper-beli előadás Johann Strauss Denevérje volt. Ehhez sem adott semmit hozzá a rendező, mindössze - maga is tősgyökeres bécsi lévén - utánozhatatlan bécsi ízzel elmondott egy bécsi történetet, pezsgően, szellemesen, elegánsan. Ráadásul olyan szereplőgárda közreműködésével (Lucia Popp, Edita Gruberová, Walter Berry, Erich Kunz, Brigitte Fassbaender), amelyet a világon bárhol megirigyelhetnének. És mégis... Ami az énekesek vokális és színészi produkcióját illeti, a magyar néző nehezen tud ellenállni a kísértésnek, hogy ne gondoljon nosztalgiával a budapesti Denevér-előadásokra, ahol HÁZY ERZSÉBET volt Adél, llosfalvy Róbert Eisenstein, a mesés hangú Réti József pedig Alfréd. Minden tiszteletem EDITA GRUBEROVÁÉ, de Házy Erzsébet Adéljának pikáns bájából, huncut kacérságából szikrányit sem fedeztem fel korrekt alakításában. A bécsi előadásnak egyetlen előnye volt a budapestivel szemben: csodálatos Orlovsky hercege. Brigitte Fassbaender ebben a nadrágszerepben is remekelt, hangban, maszkban, mozgásban egyaránt tökéleteset nyújtva.” […] Vojtek Katalin

3492 Búbánat 2016-05-24 12:32:25
A Hét 1978. december 2. (49. szám) HANGLEMEZ H á z y E r z s é b e t o p e r e t t - l e m e z e Az operettmuzsika kedvelői újabb kitűnő Qualiton-lemeznek örvendhetnek. Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház vezető szoprán énekesnője, aki a Mozart- és Puccini-operák szerepeiben ugyanolyan kiváló teljesítményt nyújt, mint számos klasszikus operettben és modern musical-ben, ezúttal e lemezzel is igazolja sokoldalúságát. A lemez valamennyi száma kitűnően dokumentálja, hogy Házy Erzsébet jelenleg nem csupán a magyar operaszínpad, hanem a magyar operettszínpad egyik legkimagaslóbb tehetsége is. A lemez Ábrahám Pál Bál a Savoyban és Viktória című operettjeiből, Kálmán Imre Csárdáskirálynő és Cirkuszhercegnő, Lehár Ferenc A mosoly országa és A víg özvegy című operettjeiből, Johann Strauss Cigánybárójából és Bernstein West Side Story című musical-jéből tartalmaz részleteket. Valamennyi számban kitűnően érvényesülnek Házy Erzsébet előadóművészetének összes kvalitásai: tisztán csengő, szárnyaló szopránja, páratlan muzikalitása, hangjának a színészi játék sokoldalúságát is visszatükröző alakítókészsége, drámai ereje és líraisága, s mindezek összegezéseként a szereppel való teljes azonosulás. A musical műfaja tudvalévőén nem azonos az operett műfajával, hiszen e műfajnak is megvannak az operett-től eltérő műfaji, zenei és szerkezeti sajátosságai. Házy Erzsébet azonban a musical műfajában is ugyanazt a kimagaslóan felsőfokú teljesítményt képes nyújtani, mint az operettekben vagy az operákban. Sági Tóth Tibor

3491 Búbánat 2016-05-23 14:12:36
• Új Szó, 1974. április 16. (89. szám) ■ A prágai Smetana Színházban április 17-én, szerdán a Budapesti Magyar Állami Opera öt szólistája vendégszerepei Csajkovszkij: Onyegin című operájában. Tatjana szerepét a bratislavai születésű HÁZY ERZSÉBET alakítja, aki már többször részt vett a „Prágai Tavasz“ nemzetközi énekversenyen. Az ünnepi előadást a csehszlovák—magyar baráti, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása 25. évfordulója ünnepségeinek keretében rendezik meg. • Új Szó, 1974. április 18. (91. szám) Koktél a Magyar nagykövetségen Díszelőadás a Smetana Színházban Á csehszlovák - magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása 25. évfordulójának alkalmából szerdán Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete koktélpartit adott. Jelen volt Antonín Kapek és Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Miloš Jakeš, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, František Ond- rich és Old'rich Švestka, a CSKP KB titkárai, a Szövetségi Gyűlés, a CSNT, a néphadsereg, a munkásőrség, a szövetségi kormány, továbbá a csehszlovák közélet számos személyisége. Este a Smetana Színházban a szerződés aláírása 25. évfordulójának tiszteletére ünnepi előadást rendeztek. Csajkovszkij „Anyegin“ c. operájának főszerepeiben öt neves magyar művész, a Magyar Állami Operaház tagjai léptek fel. A címszerepet Miller Lajos, Tatjana szerepét HÁZY ERZSÉBET alakította. Fellépett továbbá Barlay Zsuzsa, Berkes János és Bódy József. A díszelőadáson megjelentek a politikai és a kulturális élet képviselői, s a prágai diplomáciai testület számos vezetője és tagja. (sm)

3490 Búbánat 2016-05-23 14:09:05 [Válasz erre: 3489 Búbánat 2016-05-22 22:15:08]
Új Szó, 1962. szeptember 8. (248.szám)-/Csehszlovákia _ magyar nyelvű hetilap/ "Az évadnyitást követően két magyarországi művészt láthattunk a bratislavai Nemzeti Színház színpadán. Házy Erzsébetet és Ilosfalvy Róbertet. Mind az Anyegin előadáson, mind a Bohéméletben nagy közönségsikereik voltak."

3489 Búbánat 2016-05-22 22:15:08
• A Hét - 1962. szeptember 16. (37. szám) -/ Csehszlovákia _ magyar nyelvű hetilap/ Emlékek szárnyán - interjú Hűsítő szellő indul útjára a Duna felől. A szálló teraszán kigyulladnak a lámpák. Az ezüsthangú Házy Erzsébettel beszélgetünk. — Én is idézhetném Petőfi Sándort — lep meg egyszerre a művésznő —, zengő sorait: „ ... itt születtem én ezen a tájon ..." Amikor látja csodálkozó arcunkat, mesélni kezd: — Kilenc éves kislány voltam, amikor szüleimmel és három kishúgommal elköltöztünk Bratislavából. Budapestre mentünk. Elárulhatom maguknak — fordul felénk és huncutul elmosolyodik —, első utam egy régi pozsonyi ház elé vezetett. Kertész utca 93. Nem röstellem bevallani, hogy könny szökött a szemembe, amikor megpillantottam a régi házat, gyermekkorom édes-bús otthonát! Oh, mennyi szép emlék... valahogy megrohant a múlt.. szívemig sajdult. — Gondolhatják, mennyire megörültem, amikor kézhez kaptam Budapesten a bratislavai Operaház megtisztelő meg hívását. Az évek rohantak, elviharzottak és most mint Mimi és Tatjána köszönthetem az Itteni nagyon kedves közönséget, és köztük — itt élő rokonaimat. — Külön meglepetést szerzett nekem a város modern, új utcáival, zöldellő parkjaival — szinte elképesztő, hogy menynyire fejlődött! Egész új városnegyedek nőttek ki a földből! A bájos művésznőt minden érdekli, minden tetszik neki, mindenre kíváncsi. Alig győzünk válaszolni a kérdéseire. De ezúttal mi kérdezünk: — Vásárolt is valamit? — Meghiszem azt! De leginkább könyveket! A könyvek elszórakoztatnak: a könyvekből tanulok. Egyáltalán: mindenkitől tanulok, akitől csak lehet! E tekintetben Caruso híve vagyok ... Még itt is tanul, Bratislavában. Tanul, lázasan készül új szerepére. — Kinél tanult énekelni? . — Talán csodálkozni fognak — mondja és szeme valahogy messzire, a múltba néz, — magánúton tanultam László Géza tanárnál. Kiváló, európai hírű szakember volt; olyan nagy művészek voltak a tanítványai, mint Svéd Sándor és Székely Mihály! Milyen kár, milyen vesztesége a magyar ének-kultúrának. hogy itt hagyott bennünket. Lopva egy könnyet töröl ki szeméből. — Most már nyolc éve nincs új tanárom — folytatja, — a magam tanára vagyok,.. Autodidakta... Házy Erzsébet szerelmese a muzsikának, az éneknek. Csak művészetének él. Szinte lángol az optimizmustól. Szavaiban ott cseng bájos humora. Eddigi kimagasló sikerei ellenére is nagyon szerény, de ez nem úgynevezett álszerénység — ez lényéből fakad, és magától értetődő. — Kicsit szomorú vagyok, hogy már itt kell hagynom magukat, de hát hív a kötelesség. Várnak az új feladatok, az új szerepek ... vár a budapesti rádió és az én kedves budapesti közönségem! Most már egészen bizonyos, hogy megerősödnek itteni kapcsolataink és hogy nemsokára ismét találkozhatunk Önökkel... — Kérjük, kedves Művésznő, mondjon valamit a Hét olvasóinak. — Ezer örömmel. Szívből köszöntőm a Hét minden olvasóját. Szeretném hinni, hogy itteni szereplésünkkel nem okoztunk csalódást. Mi méltán vagyunk büszkék az egykori pozsonyi kislányra, a mai nagy művésznőre és sok sikert kívánunk neki, a mielőbbi viszontlátás reményében. S. Gy.

3488 IVA 2016-05-22 00:05:14 [Válasz erre: 3485 Búbánat 2016-05-21 08:55:32]
Csányi László egyik mondata feltétlenül pontosításra szorul: „[url]Manon, a Bohémélet Mimije pályájának nagy sikerei közé tartozott, a” Tosca nélkül.[/url] Nehezen tudom elképzelni, hogy éppen a Tosca imája volt, amibe belefogott. Pontosabban: sehogy sem.

3487 IVA 2016-05-22 00:00:24 [Válasz erre: 3484 Búbánat 2016-05-20 20:48:59]
Vajon mit adhatott elő Házy Erzsébet ebben a különben kifogásolt kabaréban, ami felejthetetlen szerepeit juttatta a recenzens eszébe?

3486 Búbánat 2016-05-21 08:56:33 [Válasz erre: 3485 Búbánat 2016-05-21 08:55:32]
Tolnai Népújság, 1997. július 18. (166. szám) Láttuk, hallottuk A filmkészítés gyakorlatában ritkán fordul elő, hogy operaénekesnőt kémek fel a főszerep eljátszására. Legfeljebb a hangját használják föl, ám a figurát színész formálja meg. így történt ez többek között a Dérynében is: Tolnay Klári alakította a címszerepet, és Gyurkovics Mária énekelt. Csaknem negyven éve készült a Felfelé a lejtőn című kellemes vígjáték, amelynek női főszerepét az Operaház ifjú dívája, HÁZY ERZSÉBET játszotta. Bár énekelt a filmben néhány kellemes dalt, nem ez volt a legfontosabb. Házy Erzsébet azon kivételes tehetségek közé tartozott, akiket a természet nemcsak szép szopránhanggal, kivételes muzikalitással áldott meg, hanem remek színészi képességgel és gyönyörű külsővel is. így azután érthető, hogy az énekesi babérra vágyó, gyári óvónő szerepében is remekül megállta a helyét a nagy színésztársak - Kálmán György és Ráday Imre - mellett. HÁZY ERZSÉBETBŐL igazi filmsztár lehetett volna, ha Amerikában kap lehetőséget. így azonban nagy ívű operaénekesi pályáján csak kellemes kikapcsolódást jelenthetett a filmezés. Nyilván sok olyan néző látta a filmvásznon és most, a tévé képernyőjén, aki annak idején az Operában tapsolt neki. Nem csalódtak benne most sem. Igazán nagy veszteség, hogy oly korán eltávozott az élők sorából. L.Zs.

3485 Búbánat 2016-05-21 08:55:32
Tolnai Népújság, 1992. szeptember 15. (218. szám) TV napló Házy Erzsébet emléke Akik látták színpadon, nem felejtik el. Vibráló jelenség volt, tökéletes Manon, igéző Salome és Poppea, akinek nemcsak gyönyörű hangja hatott, hanem a játéka is, aminek úgy át tudta adni magát, mint kevesen. Tíz éve halott, ebből az alkalomból emlékeztek rá pályatársai, a korán távozott nagy énekesnőnek kijáró tisztelettel. Én szekszárdi szereplését idézem, valószínűleg ez volt utolsó fellépése. Valami ünnepi alkalom volt, talán a népfront rendezett látványos műsort, erre hívták meg. Ekkor már beteg volt, látása is annyira megromlott, hogy úgy kellett a színpadra vezetni. Néhány dalt énekelt, hangja már veszített fényéből, de így is lelkesen ünnepelték. Ezt akarta meghálálni, s eltérve az előzetesen megbeszélt műsortól, belekezdett a Tosca imájába. Puccinit mindig szívesen énekelte, a Manon, a Bohémélet Mimije pályájának nagy sikerei közé tartozott, a Toscával együtt. Ez azonban ekkor már sok volt neki. Hangja elcsuklott, emlékezete is kihagyott, végül abba kellett hagynia. Megrendítő volt, pedig nem is sejtettük, hogy egy világnagyság búcsúzott a szekszárdi színpadon. Nem sokkal később meghalt, nagyon fiatalon, 52 éves korában, tíz évvel ezelőtt. Az őt idéző filmben, melyet egykorú felvételei illusztráltak, szekszárdi fellépésére is emlékeztünk. Csányi László

3484 Búbánat 2016-05-20 20:48:59
Tolna Megyei Népújság, 1982. június 1. (126. szám) Színházi esték Szekszárdon H á z m e s te r s i r a tó Csurka Istvánnak valószínűleg eddigi legjobb darabja a Házmestersirató, ami fővárosi sikere után bejárja a vidéket is. Jó darab, még akkor is, ha a második részben helyenként a kelleténél több a didaktikus-retorikus elem, Szekszárdon már játszották, most a veszprémi színház előadásában láthattuk. Pethes György elsősorban a hiteles atmoszférára törekszik, hatásosan egyensúlyozva a burleszkelemekkel átszőtt tragédia ormain. Gondosan kidolgozott, korrekt előadást láttunk, melynek sikerét néhány kiváló színészi teljesítmény teszi emlékezetessé, amilyen Hőgye Zsuzsannáé, Joós Lászlóé és Jászai Lászlóé. R á d i ó k a b a r é - csalódásokkal Shakespeare III. Richardját legföljebb negyed ház nézte végig, Csurkára félig telt meg a színház, a rádiókabaré alkalmi műsorát telt ház várta felfokozott kíváncsisággal. A csalódás nem maradt el. Ezt az összeállítást inkább az alkalmiság, az esetlegesség jellemzi, mint a megszerkesztettség, az átgondoltság. Ha egy humoristának végképp nem jut eszébe semmi, akkor megcélozza a szexológusokat, ami még nem is lenne baj, de az ötlettelenség mindig megbosszulja magát. Mert bizony egyre kedvetlenebből ültük végig a kétórás műsort, néha kifejezetten viszolyogva. Mert az Ízléssel is baj van. A lengyel nép súlyos helyzetén felelőtlen és léha dolog viccelődni. Miként le kellene arról is szokni, hogy Bartókkal viccelődjenek, jelentősége ugyan nem csorbul ezzel, annál jobban ártunk önmagunknak. Az pedig nem menthető ízléstelenség, ha valakinek legközelebbi hozzátartozójáról erkölcsileg minősíthetetlen anekdotákat mesélnek, akár csak, hogy Karinthyval szóljunk, ,,a jó hangzás mián" is. A fáradt unalom ködén néhány fénysugár azért áthatolt. HÁZY ERZSÉBET nagy operaházi sikereit juttatta eszünkbe, felejthetetlen szerepeit, mint a Salome, Manon vagy Poppea. Felhőtlen örömöt azonban csak Tímár Béla jelentett, aki kitűnő színész, s úgy látszik, mindig feltalálja magát. Arról viszont ő sem tehet, hogy a két vértelen Tabi-jelenetbe nem tudott életet vinni. Cs. L.

3483 Búbánat 2016-05-20 20:44:59
Tolna Megyei Népújság, 1982. január 26. kedd (21. szám) Bonyhád A bonyhádi művelődési házban vasárnap délelőtt tartotta jubileumi egységgyűlését a bonyhádi Alpári Gyula egység, ahova a pártbizottságtól indulva, zárt alakzatban, csapat- zászlóval az élen vonult fel. […] Az ünnepi gyűlést műsor követte, amellyel HÁZY ERZSÉBET Kossuth-díjas, Bartha Alfonz Liszt-díjas, az Operaház énekesei, Oszvald Marika, Hídvégi Miklós, a Fővárosi Operettszínház művészei, Gyulai Erzsébet népdalénekesnő, Deák István tv-rendező és a műsorszámokat bevezető Sabján Éva köszöntötte a bonyhádi munkásőröket – hatalmas sikerrel.

3482 Búbánat 2016-05-19 21:17:37
Tolna Megyei Népújság, 1975. május 15. , csütörtök (112. szám) Ünnepi akadémiai ülés Szekszárdon A szekszárdi Babits Mihály megyei művelődési központban ünnepi ülést tartott szerdán a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományok osztálya abból az alkalomból, hogy Tolna megyében széles körű társadalmi segítséggel, a megyei művelődési központ közreműködésével befejeződött a földrajzi nevek összegyűjtése. […] A mintegy tizenötezer földrajzi nevet összegyűjtő Tolna megyeieknek külön köszönetét mondott a magyar nyelvtudomány „nagy öregje” dr. Bárczi Géza akadémikus is, aki a Zala és Somogy után harmadiknak elkészült Tolna megyei gyűjteményt mérföldkőnek nevezte Magyarország népnyelvi földrajzi neveinek gyűjteményét összefoglaló nagy mű elkészítésének útján. Ennek jelentőségét az is növeli, hogy német és délszláv nemzetiségi neveket is tartalmaz, s a külföldi tudósok számára is hasznos forrás munka, több szempontból. Az ülésen dr. Hajdú Péter akadémikus, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója mondott zárszót. A tudóstalálkozó irodalmi és hangverseny esttel fejeződött be. Az ünnepi műsorban magnetofonról közvetítették Illyés Gyula háromszoros Kossuth- díjas író üdvözletét, s neves írók, művészek működtek közre, köztük Cseres Tibor Kossuth-díjas, Fekete Gyula József Attila-díjas írók, HÁZY ERZSÉBET Kossuth-díjas, Bende Zsolt és Jancsó Adrienne érdemes művész, Tompa László előadóművész ég Husek Rezső zongoraművész.

3481 Búbánat 2016-05-19 21:14:48 [Válasz erre: 3480 Búbánat 2016-05-19 21:13:40]
Tolna Megyei Népújság, 1961. március 22. (69. szám) Páratlanul gazdag élménnyel zárult az operaest Zsúfolt ház előtt Bodonyi Ferenc eszmefuttatása után Leoncavallo: Bajazzók c. operájának Prológja csendült fel Katona Lajos előadásában, majd rajta kívül HÁZY ERZSÉBET és Ilosfalvy Róbert mutatta be művészetét Érsek Mária zongorakísérete mellett. Verdi: Álarcosbál és Rigolettó, Mozart: Varázsfuvola, Leoncavallo: Bajazzók, Borodin: Igor herceg, Flotov: Mártha című operájának egy-egy áriája, kettőse hangzott el az est folyamán, hogy a kétórás műsor a magyar nemzeti opera megteremtőjének, Erkelnek Bánk bán című műve kettősével érjen véget. Ha a rendkívül magas színvonalú est egyéni teljesítményeit akarjuk méltatni, elsősorban Ilosfalvy Róbert Pataki Kálmánra emlékeztető, ragyogóan csengő tenorját kell megemlítenünk, akinek számára sokszor kicsinek bizonyult a volt megyeháza nagyszerű akusztikájú terme. A férfi énekes-ínségben lévő operaművészetünknek már most értékes smaragdköve Ilosfalvy Róbert tenorja. Az est üdeségét és báját HÁZY ERZSÉBET szolgáltatta, aki elsősorban még sem megjelenésével, hanem páratlanul szép szopránjával érdemelte ki a közönség vastapsait. Az érett, letisztult művészetet ezen a hangversenyen Katona Lajos rendkívül kulturált baritonja képviselte, akinek előadásmódját a művek mély átélése tette igazán emlékezetessé. Érsek Mária művészien alkalmazkodó, finom zongorakísérete is nagyban hozzájárult az est sikeréhez, amelyen ezúttal a fergeteges tetszésnyilvánítás ellenére sem volt ráadás. (HÁZY ERZSÉBETNEK kedden reggel 6 órakor film- felvétele volt.) A TIT és a zeneiskola minden dicséretet megérdemel a páratlanul szép hangverseny létrehozásáért, de ezúttal — állapítsuk meg jószándékú bírálatképpen — nem volt kellően felkészülve a hangverseny zavartalan megrendezésére, amely iránt páratlan érdeklődés nyilvánult meg. O.I.

3480 Búbánat 2016-05-19 21:13:40
Tolna Megyei Népújság, 1961. március 18. (66. szám) Óriási érdeklődés a hétfői (március 20.) opera-est iránt Hosszú szünet után a szekszárdi hangversenyévad VI. hangversenyén ismét a Magyar Állami Operaház művészei szerepelnek Szekszárdon. A hangverseny iránt — bár sem Gyurkovics Mária sem pedig Szabó Miklós szereplését nem sikerült biztosítani — óriási érdeklődés nyilvánul meg. Utoljára ilyen érdeklődésre 1943- ban került sor, amikor Lengyel Gabriella a párizsi nemzetközi verseny megnyerése után Szekszárdon szerepelt. Értesülésünk szerint már csak néhány pótjegy vár gazdára és a hangverseny előtt már nem lesz jegyárusítás. A rendezőség ezúton is kéri a közönséget, hogy a fél 8-ra hirdetett hangversenyre időben érkezzék. A ruhatár a szűk helyre tekintettel kötelező lesz. A terem fűtéséről a rendezőség gondoskodni fog. A szereplő művészek közül (HÁZY ERZSÉBET, Katona Lajos, Ilosfalvy Róbert és Érsek Mária) HÁZY ERZSÉBET Janacek: Katja Kabanova című bemutatóján szerepelt. A Magyar Nemzet kritikusa szerint Házy Erzsébet illúziót keltő bájos, fiatal jelenség volt, akit könnyed és tiszta intonáció, hajlékony és ha kell, erőteljesen szárnyaló ének jellemzett. — A hangversenyről szerdai számunkban számolunk be olvasóinknak.

3479 Búbánat 2016-05-19 21:12:57
Tolna Megyei Népújság, 1961. február 12. (37. szám) Így is lehet szervezni — de nem szabad A szekszárdi zeneiskola és a helybeli zenei munkaközösség szervezésében hangversenyt terveztek február 18-ra Tamásiba. Erről lapunk is hírt adott így. »Tolná m egye zenei életében a ‘súlypont februárban Tamásiba tolódik át. Február 18-án ugyanis Tamásiban lesz a m egye zenei életének kiemelkedő eseménye. Kocsis Albert' világhírű 'hegedűművészünk, Szendrei Karper László gitárművész társaságában London, Moszkva, Brüsszel, Párizs, München és Európa szinte minden hagy városa u tán Tamásiban szerepel«. Mindez mutatja, hogy valóban nagy jelentőségű eseményről van szó. A cikk a továbbiakban azt is közli, hogy a különböző program ok összeegyeztetésére volt szükség a hangverseny megtartása érdekében. A művész és a rendezők egyaránt mindent megtettek az előkészületek sikeréért. A hangverseny kiemelkedő eseménynek ígérkezett. De csak ígérkezett. Ugyanerre a napra ugyanis műsort tervezett és szervezett a községi művelődési otthon vezetősége. A műsorban többek között kiváló énekművésznőnk, HÁZY ERZSÉBET is fellép. A műsor rendezője az Országos Rendező Iroda - a községi művelődési otthon igazgatójának felkérésére. A megyei népművelési szerveket meglepetésként érte a hír, azért is, mert a fennálló rendelkezések értelmében minden előadás megtartására a m egyei művelődésügyi osztály engedélye szükséges. A z ORI előadására ilyen engedélyt nem kértek, de a plakátok m ár megjelentek a tamási utcákon. Azután némi meglepetést okozott az is, hogy a tamási népművelési vezetők ennyire nem ismerik községüket, annak előadásokat illető felvevő képességét. Most a Kocsis Albert-hangversenyt kénytelenek elhalasztani. Kérdéses, a művész, mikor fog ráérni az előadás megtartására? S az is kérdéses, ilyen körülmények között lehetne biztosan építeni Tamásira, nyugodt lélekkel lehet-e programot készíteni ? Az ügy miatt a művelődési otthon vezetőségét kell elmarasztalni. A tamási eset sok tanulsággal szolgál. Legalábbis azzal: Szervezni így is lehet, csak éppen nem szabad.

3478 Búbánat 2016-05-19 00:15:35
Somogyi Néplap, 1977. április 8. (82. szám) 1977. április 15-én, pénteken délután fél 6 és este fél 9 órai kezdettel a kaposvári Csiky Gergely Színházban műsoros divatbemutatót rendez a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat a SOMOGY ÁRUHÁZ legújabb tavaszi—nyári modelljeiből. Közreműködnek : HÁZY ERZSÉBET, Németh Marika, Medveczky Ilona, Weszely Zsuzsa, Marik Péter, Horváth Attila, Szuhay Balázs, a NEOTON együttes és a Kócbabák, a Kék Csillag együttes. Aktuális riportunk: ? ? ? ? — Szilágyi János Műsorvezetők: Molnár Margit — Halmi Gábor Rendezte: Földeák Róbert

3477 Búbánat 2016-05-18 14:42:33
Somogyi Néplap, 1962. november 28. (278. szám) Siófok kulturális életéből Siófokon » -M ű v e l ő d j ü n k, s z ó r a k o z z u n k !« címmel előadás-sorozatot indítottak neves előadók és fővárosi művészek közreműködésével. Az első alkalommal a Fővárosi Operettszínház tagjai közül Petress Zsuzsa, Lehoczky Zsuzsa, Hadics László, Sárdy János, Ősy János lépett fel. Megszólaltatták Siófok szülöttének, Kálmán Imrének legszebb műveit. A következő előadásokat kéthetenként tartják a moziban. Sor kerül színháztörténeti, táncművészeti, politikai és jogi előadásra is. HÁZY ERZSÉBET és ILOSFALVY RÓBERT operaesten, Gombos Katalin és Sinkovits Imre irodalmi előadáson lép fel. Az előadás-sorozatot április 8-án szellemi vetélkedővel fejezik be.

3476 Búbánat 2016-05-18 14:40:19
Somogyi Néplap, 1962. március 4. (53. szám) — TEREFERE A STRAUSS- CSALÁDRÓL címmel operettműsort mutat be az Országos Rendező Iroda hétfőn (5-én) a Kaposvári Csiky Gergely Színházban. A műsorban Sárdy János, HÁZY ERZSÉBET, Gencsy Sári, Szilvási Margit, Lehoczky Éva és több más fővárosi művész lép fel.

3475 Búbánat 2016-05-18 14:39:10
Somogyi Néplap, 1961. május 18. (115. szám) Házy Erzsébet és Kövecses Béla, az Operaház művészei vendégszerepeltek a Csiky Gergely Színházban a Hazafias Népfront városi bizottsága rendezte operett-esten. A műfaj rajongói zsúfolásig megtöltötték a nézőteret, jóllehet az volt az érzésünk, hogy inkább a vendégművészek, mint maga műfaj vonzott ily nagyszámú közönséget. Az esten a Közalkalmazottak Szimfonikus Zenekara működött közre Tamás Gyula vezényletével. Helyenként nagyon csiszoltan, szépen játszott a zenekar, másutt azonban bizonyos kedvetlenség, unalom és gyenge felkészültség jellemezte játékát. Hangzásbeli kifogásaink csak azért lehetnek, mert hiányzott a megszokott létszámú kisegítőgárda. Offenbach Orfeusz az alvilágban nyitányát jó tempóvétellel, csalhatatlan érzékkel szólaltatta meg zenekarunk. A Vilja-dal kíséretében már botladozásoknak lehettünk tanúi, Strauss Denevér egyvelege pedig nem érett meg az előadásra, szétesett, és izgalmas perceket szerzett a közönségnek is. Tamás Gyula általában jó érzékkel, hozzáértőn dirigált, azonban néhol lassú tempóvételeivel nem érthettünk egyet. Kifogástalanul csendült fel Lehár Mosoly országa című operettjének nyitánya; Strauss Mesék a bécsi erdőről című művének megszólaltatásáról már nem szólhatunk ilyen osztatlan elismeréssel, még kevésbé a Kálmán-egyvelegről, amelyben szinte bántó volt az álmos tempóvétel. HÁZY ERZSÉBET most is, mint kaposvári szerepléseinél mindig, magával ragadta a közönséget gyönyörűen csengő hangjával. A Vilja-dallal, a Mari- ca-kettőssel és kiváltképp Marica grófnő belépőjével aratott megérdemelt sikert. Kövecses Béla Strauss-, Kálmán- és Lehár-operettekből énekelt, s szimpatikus megjelenésével, nem nagy, de kulturált hangjával késztette tapsra a közönséget. Érdekes azonban, hogy az egész est hangulata — a nagyszámú közönség és a neves művészek közreműködése ellenére is — kissé fagyos maradt, nem tapasztalhattuk a hasonló rendezvényeknél már megszokott átütő, szinte tomboló sikert. Fásultabb volt a légkör, mint máskor, hálás, de nagyon is mértéktartó a közönség. Ennek több oka lehet. Egyrészt az, hogy nem jellemezhette odaadó lelkesedés zenekarunkat a felkészülés időszakában, másrészt közönségünk igénye, mércéje egyre magasabb az utóbbi időben, harmadsorban: nagyon is közismert, már-már kissé unott számok sorozata tarkította a műsort, holott egy neves művészekkel megrendezett operett-hangversenyen talán ritkán hallott és a műfajhoz tartozó művek között értékes helyet foglaló operettrészletekkel is szívesen megismerkedett volna... J. B.

3474 Búbánat 2016-05-18 14:37:30
• Somogyi Néplap, 1961. május 5. (104. szám) — OPERETT-EST lesz május 15-én, hétfőn este a Kaposvári Csiky Gergely Színházban. Közreműködik a Közalkalmazottak Szimfonikus Zenekara, Házy Erzsébet és Kövecses Béla. • Somogyi Néplap, 1961. május 18. (115. szám) Házy Erzsébet és Kövecses Béla, az Operaház művészei vendégszerepeltek a Csiky Gergely Színházban a Hazafias Népfront városi bizottsága rendezte operett-esten. A műfaj rajongói zsúfolásig megtöltötték a nézőteret, jóllehet az volt az érzésünk, hogy inkább a vendégművészek, mint maga műfaj vonzott ily nagyszámú közönséget. Az esten a Közalkalmazottak Szimfonikus Zenekara működött közre Tamás Gyula vezényletével. Helyenként nagyon csiszoltan, szépen játszott a zenekar, másutt azonban bizonyos kedvetlenség, unalom és gyenge felkészültség jellemezte játékát. Hangzásbeli kifogásaink csak azért lehetnek, mert hiányzott a megszokott létszámú kisegítőgárda. Offenbach Orfeusz az alvilágban nyitányát jó tempóvétellel, csalhatatlan érzékkel szólaltatta meg zenekarunk. A Vilja-dal kíséretében már botladozásoknak lehettünk tanúi, Strauss Denevér egyvelege pedig nem érett meg az előadásra, szétesett, és izgalmas perceket szerzett a közönségnek is. Tamás Gyula általában jó érzékkel, hozzáértőn dirigált, azonban néhol lassú tempóvételeivel nem érthettünk egyet. Kifogástalanul csendült fel Lehár Mosoly országa című operettjének nyitánya; Strauss Mesék a bécsi erdőről című művének megszólaltatásáról már nem szólhatunk ilyen osztatlan elismeréssel, még kevésbé a Kálmán-egyvelegről, amelyben szinte bántó volt az álmos tempóvétel. HÁZY ERZSÉBET most is, mint kaposvári szerepléseinél mindig, magával ragadta a közönséget gyönyörűen csengő hangjával. A Vilja-dallal, a Mari- ca-kettőssel és kiváltképp Marica grófnő belépőjével aratott megérdemelt sikert. Kövecses Béla Strauss-, Kálmán- és Lehár-operettekből énekelt, s szimpatikus megjelenésével, nem nagy, de kulturált hangjával késztette tapsra a közönséget. Érdekes azonban, hogy az egész est hangulata — a nagyszámú közönség és a neves művészek közreműködése ellenére is — kissé fagyos maradt, nem tapasztalhattuk a hasonló rendezvényeknél már megszokott átütő, szinte tomboló sikert. Fásultabb volt a légkör, mint máskor, hálás, de nagyon is mértéktartó a közönség. Ennek több oka lehet. Egyrészt az, hogy nem jellemezhette odaadó lelkesedés zenekarunkat a felkészülés időszakában, másrészt közönségünk igénye, mércéje egyre magasabb az utóbbi időben, harmadsorban: nagyon is közismert, már-már kissé unott számok sorozata tarkította a műsort, holott egy neves művészekkel megrendezett operett-hangversenyen talán ritkán hallott és a műfajhoz tartozó művek között értékes helyet foglaló operettrészletekkel is szívesen megismerkedett volna...

3473 Búbánat 2016-05-17 17:44:22
Somogyi Néplap, 1961. január 19. (16. szám) Verdi, Puccini, Bellini, Donizetti - a kaposvári hangversenydobogón Forró siker! Szimfonikus zenekarunk történetében talán még soha nem íródhatott le e két szó olyan hitelesen jellemezve egy zenei est hangulatát, mint a hétfő esti hangversenyt követően. S ezzel nemcsak a zenekar kitűnő szerepléséről, a fővárosi énekművészekről, a műsor avatott összeállításáról lehet képet alkotni, hanem a közönségről is, mely most igazán kitett magáért. Zsúfolt ház előtt léptek pódiumra az énekesek, s a szűnni nem akaró vastapsok gyakori ismétlésekre, ráadásokra késztették őket. A nagy érdeklődés értékéből az sem vonhat le semmit, hogy közönségünket jobbára a nagy nevek vonzották a Csiky Gergely Színházba. Ez inkább csak tanulság a jövőre nézve, hisz a nagy nevek nem külsőségeket, hanem magasabb rendű művészetet takarnak, s igazán nem árt a város zenerajongó közönségének, ha időnként találkozhat Operaházunk kiváló énekeseivel. HÁZY ERZSÉBET, Svéd Nóra, Reményi Sándor és Udvardy Tibor Kaposvárott is ugyanazt nyújtották, mint budapesti színpadainkon, s az olasz zeneköltők mindig megkapó nyelvén tolmácsolták az operairodalom nagyrészt közismert népszerű, értékes alkotásait. A Közalkalmazottak Szimfonikus Zenekara — Kósa Sándorral az élen — Bellini Rómeó és Júlia zenekari nyitányával kezdett, s igen precíz előkészületről, művészi irányításról tett tanúságot. Szép volt és hangulatos Puccini Manon Lescaut-ja közzenéjének tolmácsolása s a műsort záró Szicíliai vecsernye-nyitány is, melyben mindvégig kiegyenlítetten játszott a zenekar. Ez utóbbi műnél csupán Kósa Sándor tempóvételével nem értettünk egyet. Különösen a záró rész lassúsága volt szembetűnő, jóllehet nálunk ezt a prímhegedűk nehéz állásai indokolhatták. Zenekarunk egyébként — ez is volt hivatása — elsősorban az operaénekesek kíséretével nyújtott emlékezeteset. Muzsikusaink nem most vállalkoztak első ízben ilyen kényes és nehéz feladatra, a megoldás azonban minden eddigit felülmúlt, s talán nem is lenne szükséges hangsúlyozni, hogy ez kiváltképp Kósa Sándor érdeme. Jól emlékezünk a Norina- ária, a Liu halála, a Rigoletto-monológ szépen kidolgozott, szerényen háttérben húzódó, alkalmazkodó kíséretére s a többire is, melyekben zenekarunk kitűnő képességeit csillogtatta meg. Talán csak az Eboli-ária indításánál vétett kisebb hibát a zenekar. Nem szeretnénk, ha beavatkozásnak hatna, de az volt az érzésünk, hogy az ilyen opera-estek a művészi megszólaltatás mellett kitűnő tanulmánynak is nevezhetők zenekarunk továbbfejlődése szempontjából... Vendégeink osztatlan sikert arattak. HÁZY ERZSÉBET kitűnő szopránjával művészetének teljességét bontotta ki. Az Oscar-áriában a vidám, pergő nyelvű kis apródot jellemezte nagyszerűen, és drámai hangvétele is lenyűgözően érvényesült Puccini egyik legmegrázóbb, könnyet fakasztó alkotásában, Liu, a kis rabszolgalány búcsúdalában. UDVARDY a tőle mindig oly szívesen hallott Levél-áriával, a Bajazzo híres áriájával ragadtatta tapsra a közönséget, s a TRAVIATA PEZSGŐ-KETTŐSÉVEL HÁZY ERZSÉBET oldalán. Svéd Nóra drámai zengésű hangján Ponchielli Gioconda című operájából szólaltatott meg egy részletet. Elmélyült művészetéről győzött meg az Eboli-áriával s a ráadásként nyújtott Azucena- áriával is. A sikerben joggal osztozott Reményi Sándor, akinek műsorszámai közül a Rigoletto-monológ ragadta meg leginkább tetszésünket. Gál György Sándor író röviden áttekintést nyújtott az egész olasz operairodalomról. Ismertetője magas színvonalú, tartalmas és szellemes volt. Épp ezért furcsálltuk kissé a helyenként felbukkanó, bár kétségkívül jó szándékú, de felesleges s minden hangverseny hangulatából kilógó "vidékieskedést". Közönségünk forró tapsaival méltán fejezte ki óhaját: sok ilyen emlékezetes, magas színvonalú hangversenyt...! Jávori Béla

3472 Búbánat 2016-05-17 17:42:09
Somogyi Néplap, 1959. október 31. SIÓFOKI SIKER Harmadízben rendezték meg Siófokon a Kálmán Imre emlék hangversenyt könnyűzene világhírű magyar képviselője születésének 77. évfordulóján. S hogy évről-évre érdeklődő, hálás közönség »zsúfolt ház« hallgatta végig a hangversenyt, ez egyúttal a most már valóban hagyományossá vált sorozat létjogosultságát, szinte szükségszerűségét jelzi. A hangversenyeken - mint legutóbb is – Siófok kedvencei szerepelnek, a Határőrség Országos Parancsnokságának Központi Szimfonikus Zenekara Helényi Gyula alezredes vezényletével s az énekesek, akik már sok szép estét szereztek a közönségnek. A műsor rendkívül változatos, színvonalas volt; első részét Kálmán Imre emlékének áldozták a szerkesztők, a másodikban az operettmuzsika nagyjainak egy- egy népszerű remekét mutatták be. A zenekar ezúttal is -különösen önálló számaiban – a Marica grófnő és A cigánybáró nyitányában- csillogtatta képességeit. Jó összhang jellemzi ezt a zenekart, véletlenül sem lehet felfedezni egy-egy szólam önálló létét, kicsengését. Kíséretében is hangulati árnyalatok ezernyi színét, szépségét hallhattuk, s minthogy évről-évre lemérhetjük a zenekar előrejutását, örömünkre szolgál fokozatos emelkedése. Ezek a megállapítások korántsem jelentik, hogy zeneileg hibátlan hangversenyt hallottunk. A félrecsúszások azonban nem az együttes képességeiből, hanem a zenekar és az énekesek közti összhang hiányából adódtak. A Marica grófnő Kishúgom-duettjében a zenekar előbb befejezte volna a számot, mint az énekesek, tehát nem, állapodtak meg az ismétlésekben; Marica belépőjénél tempóban maradt le a zenekar, másutt kínos szünetben a prímhegedű játszotta elő a dallamot a memóriazavarral küzdő művésznek. A nagyközönség számára nem mindig észrevehető hibák azonban eltörpültek a nagy szeretettel és kiváló hanggal tolmácsolt operettdalok, kettősök szépsége, művészi megszólaltatása mögött. Szabó Miklós előadásában Kálmán Bajadérja és különösen Lehár Kicsikém, ne tétovázz című dala, Zentai Anna bájos közvetlensége, népszerű énekszámai és értékben nem az első de előadásmódjában most is megragadó Pityóka dala meghódította a közönséget. Az est két másik nagynevű szólistája, HÁZY ERZSÉBET és Melis György – bár számban kevesebbet – művészi megformálásban többet nyújtott. HÁZY ERSZÉBET ragyogó hanggal, kitűnő technikával énekelte a Marica grófnő belépőjét, Lehár egy dalát, s duettjeikből Fényes Fekete csillaga és Romberg Orgonavirágzás-kettőse aratott megérdemelten nagy sikert. Melis György, az Operaház baritonistája Kálmán Ócska Stradivári című, rendkívül igényes dalát tolmácsolta, s hasonló sikert aratott Huszka Darumadár című dalával is. A közönség hosszú percekig tapsolt, és több ráadás után sem akarta elhagyni a nézőteret mintegy bizonyítván: kitűnően érezte magát, jól szórakozott a községi tanács és az Idegenforgalmi hivatal rendezte Kálmán-hangversenyen. A műsorszámokat Gál György Sándor konferálta, és fűzött hozzá néhány bevezető, ismertető szót. Anélkül, hogy különösebb kifogásunk lenne szereplése ellen, meg kell mondanunk: a könnyűzene nem az ö területe, szívesebben hallanánk őt komoly zenei hangversenyeinken. Jávori Béla

3471 Búbánat 2016-05-17 17:39:57
Somogyi Néplap, 1958. szeptember 24. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ KAPOSVÁR — SOMOGY MEGYE 1958. évi október hó 4-én szombaton, 5-én vasárnap és 6-án hétfőn este 7 órakor, vasárnap délután 3 órakor is HÁZY ERZSÉBET ÉS UDVARDY TIBOR érdemes művész a Magyar Állami Operaház művészeinek vendégszereplésével LEHÁR: A VÍG ÖZVEGY Operett 3 felvonásban Szövegét írta: LEON VIKTOR és STEIN LEO Karmester: VÁRKONYI SÁNDOR Rendező: SALLÓS GABOR Hanna - HÁZY ERZSÉBET Zéta Mirkó - Balázs Andor Valencienne - Olgyai Magda Danilo - UDVARDY TIBOR Rosillon - Tarján Tamás Cascada - Juhász József St. Brioche - Virágh Rezső Bogdánovics - Dani Lajos Sylvia a felesége - Németh Ilona Kromov - Nagy László Olga - Virágh Ilona Prisics - Kovács Emil Praskovia - Remete Hédi Nyegus - Tóth Béla Díszlettervező: BURES JENŐ Koreográfus: MEZEI KÁROLY mv.

3470 Búbánat 2016-05-17 17:34:10
Somogyi Néplap, 1957. szeptember 1. (204. szám) GEROLSTEINI KALAND című filmet már régen várta a magyar közönség, hiszen Offenbach nagyoperettje nem ismeretlen Magyarországon, sőt muzsikája és bájos meséje sokak legkedvesebb színházi darabja. Most tehát a mozi vásznán láthatja viszont a néző, s gyönyörködhet benne. Ez a film bizonyos mértékben a komikusok filmje is, annyi vidám fordulat, kedves jelenet játszódik le benne. A szegény Gerolstein nagyhercegnőjét férjhez akarják adni a szomszédos Pecunia uralkodójához, akiről úgy hírlik, hogy dúsgazdag. Az állam kancellárja azt hiszi, hogy ezzel megoldhatja országa folytonos anyagi gondjait is. Ám Pecuniában nagy a szegénység, ott is érdekházassággal akarnák helyrehozni az államháztartás megbillent megbillent egyensúlyát. Antonia, a Gerolsteini nagyhercegnő álruhában elindul Martin, Pecunia hercegének megismerésére és találkoznak is. Csakhogy Martin szintén álöltözetben van s így nem tudják meg egymásról, hogy kicsodák. De szívükben felkel a szerelem, s már látszik, hogy a két ifjú ember megtalálja egymásban a boldogságot. Martin elmegy a gerolsteini udvarba s ott fényes karriert ír le, míg ki nem tudódik, hogy szerelmi légyottokra jár. De hamarosan jóra fordul minden, mert a két kancellár közben megtárgyalja a házasság lehetőségeit, s ha kevés is a két állam pénze, megoldódik minden probléma akkor, amikor Martin elszökteti Pecuniába szerelmesét. HÁZY ERZSÉBET, a főszerep alakítója csengő hangjával és kellemes megjelenésével sokáig emlékezetében fog maradni a film közönségének. Darvas Iván, Kiss Manyi, Feleky Kamill, Gózon Gyula is a tőlük már megszokott kiváló alakítást nyújtják a filmben, mely a Budapesti Filmstúdió első felszabadulás utáni játékfilmje.

3469 Búbánat 2016-05-16 12:04:14 [Válasz erre: 3468 mazig 2016-05-16 10:52:43]
Akkor lehet, hogy ott "találkoztunk" is?...

3468 mazig 2016-05-16 10:52:43 [Válasz erre: 3461 Búbánat 2016-05-14 14:42:56]
Ott, akkor én is dedikáltattam.Óriási élmény volt a két művésszel közelről találkozni. Az aláírt lemezek, lemezborítók azóta is legféltettebb kincseim.

3467 Búbánat 2016-05-15 11:53:13
Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember 2. (206. szám) Film az Operáról „Te mindenem — epizódok a 100 éves Operaház történetéből” címmel Deák Erzsébet és Pölhössy István filmet forgatott a magyar Operaházról, zenei életünk e rangos intézményéről. A MAFILM híradó- és dokumentumfilm-stúdiójában készült produkció operatőre Ónodi G. György volt. A film archív felvételek, régi és újabb előadásokból kiemelt részletek, valamint jeles operaházi művészekkel készült interjúk, beszélgetések segítségével mutatja be ötven percben az Opera történetét, az énekesek, karmesterek, rendezők, balett-táncosok, illetve a díszlet- és jelmeztervező és mások munkáját. Pályakezdésre emlékezik többek között Osváth Júlia. Simándv József, Palánkay Klára, de megszólal Melis György, Vermes Jenő, Ágay Karola, Bende Zsolt, Kórodi András, Lakatos Gabriella, Fülöp Viktor. Dózsa Imre, Pongor Ildikó. A film tragikus aktualitása hogy ebben nyilatkozik utoljára HÁZY ERZSÉBET Kossuth- díjas kiváló művész és Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész. Az Operaházról készült produkciót nemcsak a mozikban mutatják be, hanem a megújult Opera megnyitásakor televízió is műsorára tűzi.

3466 Búbánat 2016-05-15 11:52:01
Pest Megyei Hírlap, 1982. december 4. , szombat (285. szám) Végső búcsú Házy Erzsébettől Pénteken az Erkel Színház előcsarnokában hozzátartozói, pályatársai, barátai és tisztelői vettek végső búcsút Házy Erzsébet Kossuth-díjas kiváló művésztől, a Magyar Állami Operaház magánénekesétől. A gyászünnepségen elsőként Puccini Manón Lescaut című operájának negyedik felvonásából az előzene csendült fel az operaház zenekarának előadásában, Kórodi András vezényletével. A ravatalnál Házy Erzsébet művészi és emberi alakját elsőként Mihály András Kossuth-díjas zeneszerző, az Operaház igazgatója idézte fel, aki a Művelődési Minisztérium és az Operaház nevében emlékezett meg az elhunytról, a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöksége, tagsága, a zeneművész társadalom nevében Görgei György karnagy, a kollégák és a barátok nevében Bende Zsolt szólt, az Operaház zenekara nevében Lakatos Gábor csellóművész, a táncosok képviseletében Seregi László balettigazgató, az énekkar részéről Erdei Gyula, a műszaki dolgozók nevében pedig Borsa Miklós műszaki vezető mondott búcsúszavakat. A gyászszertartás végén az Operaház férfikara és zenekara Kórodi András vezényletével Mozart Varázsfuvolájából adott elő egy részletet. Házy Erzsébetet délután a Farkasréti temetőben gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára. A sírnál Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző a Magyar Kodály Társaság és azon kortárs nagy komponisták nevében búcsúzott, akiknek műveiben Házy Erzsébet oly maradandót alkotott. A művésznő sírját elborították az emlékezés és a kegyelet virágai.

3465 Búbánat 2016-05-14 14:59:48 [Válasz erre: 3464 Búbánat 2016-05-14 14:52:04]
"1982. április 6., Nagybátony" - ez téves begépelés volt, nem a cikkhez tartozó.

3464 Búbánat 2016-05-14 14:52:04 [Válasz erre: 3463 Búbánat 2016-05-14 14:45:46]
Vélhetően Házy Erzsébet egyik utolsó fellépése lehetett az alábbi vidéki "hakni" - alig három hónap volt hátra életéből... Nógrád. 1982. szeptember 7. (209. szám) Szabadtéri művészeti parádé a bányásznapon Változatos rendezvényeket kínál a bányász kulturális és sporthetek programja 1982. április 6., Nagybátony, „Mintha a természet is ki akarta volna venni részét az ünneplésből, ragyogó napsütés köszöntötte szombaton délelőtt Nagybátonyban az idei bányásznap sokezres résztvevőjét. A gyönyörű idő, a kitelepült sátrak gazdag ételital és különféle portéka kínálata meghozta a jó kedvet, melyet a szabadtéri színpad művészeti parádéja csak tovább fokozott. A hangulat remek megalapozásául szolgált a BM határőrség tánczenekarának nosztalgiát ébresztő műsora. A közönség szeretettel hallgatta Tamási Eszter, a népszerű tévébemondónő konferanszait, valamint Felföldi Anikó, Oszwald Marika előadásában az ismert táncdalokat. A fiatalabb korosztályok számára jelentett élményt a Rodeo együttes szellemes country muzsikája. Igen nagy érdeklődés előzte meg a Belügyminisztérium Vöröscsillag Érdemmel kitüntetett szimfonikus zenekarának bemutatkozását Králik János Liszt-díjas karnagy vezényletével. Berlioz Rákóczi indulójával kezdték műsorukat, s kitűnő énekes művészek kíséretével folytatják. Olyan közkedvelt operettekből hangzottak el dalok, mint Kacsóh Pongrác János vitéze, Kálmán Imre Marica grófnője. Nagy tapsot kapott valamennyi művész: Rózsa Sándor, a Magyar Állami Operaház és a Fővárosi Operettszínház tagja, HÁZY ERZSÉBET Kossuth-díjas, érdemes művész, Ötvös Csilla, az Operaház énekese, Gallai Judit, az Operettszínház primadonnája és Palócz László, Liszt-díjas, érdemes művész. [...

3463 Búbánat 2016-05-14 14:45:46
Nógrád. 1982. szeptember 4. (207. szám Kulturális körkép Mit ajánlanak a hétvégére? NAGYBÁTONY Salakpálya: A XXXII. bányásznap központi ünnepségét követő kulturális program 12 órakor kezdődik szombaton. Elsőként a BM Határőrség Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett tánczenekara játszik, majd 13 órától a RODEO együttes countryműsora szórakoztatja a közönséget. Ezt követően a Belügyminisztérium szimfonikus zenekarának ünnepi hangversenyére kerül sor, Králik János Liszt-díjas karnagy vezényletével. A koncerten fellép HÁZY ERZSÉBET Kossuth-díjas, Palócz László Liszt-díjas, érdemes művész, valamint Ötvös Csilla és Rózsa Sándor. Ez a program 14 órakor kezdődik. […]





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.