vissza a cimoldalra
2019-09-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Juan Diego Flórez (733)
Erkel Színház (10315)
Kimernya? (3221)
Balett-, és Táncművészet (5884)
Élő közvetítések (8133)
Pantheon (2386)
Társművészetek (1409)
A nap képe (2157)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1764)
Franz Schmidt (3422)
Opernglas, avagy operai távcső... (20316)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61895)
Operett, mint színpadi műfaj (4061)
Erkel Ferenc (1063)
Simándy József - az örök tenor (624)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

929   Búbánat • előzmény894 2017-04-09 17:18:27
Donizettiről írják: „Állandóan hangjai között élt és ötleteit azonnal rögzítette. Egy toll, néhány darab papíros azonnal írásra ösztökélték, és amit írt, azonnal eljátszotta vagy elénekelte, bárhol volt, nyílt mezőn, vagy egy hegy lábánál stb… A Linda di Chamounix nyitányát Bergamóban baráti körben komponálta, miközben látszólag teljes mértékben részt vett a vidám kompánia szórakozásaiban.”
894   Búbánat 2016-11-29 10:35:37
GAETANO DONIZETTI
(Bergamo, 1797. november 29. – Bergamo, 1848. április 8.)

„A születésem titkos volt, föld alatt hozott világra édesanyám a bergamói Borgo Canale egyik viskójában. Pincelejárat vezetett le oda, hová még a fények árnyéka sem hatolt. S én bagolyként kezdtem repülni, magammal hordozván hol szomorú, hol boldog előérzetemet.”
Ez az idézet Donizetti leveléből való, melyet 1843-ban, alig öt évvel halála előtt írt hajdani mesterének, az olasszá vált német Giovanni Simone Mayrnak.
Csupán egy röpke idézet ez, de benne foglaltatik egy alig öt évtizedre méretezett életút minden tündöklése és az elmebaj tragikus előérzete.
Első színpadérett művét Velence mutatta be, bár nem a La Fenice, csak a másodrendű Teatro San Luca, mégis itt vált népszerűvé, s tartották már számon az operisták között. Ettől kezdve jöttek a megrendelések és a meghívások Bergamótól kezdve Rómán és Milánón át Nápolyig. Szinte futószalagon írt műveinek összessége meghaladja a hatszázat, s ebben a láncolatban mintegy hetven opera címe szerepel.
Első tényleges diadalát az Anna Bolena jelenti, mely Milánóban szólalt meg, majd következett a Szerelmi bájital, a Lucrezia Borgia, a Lammermoori Lucia, mely máig is legnépszerűbb tragikus műve. A cenzúrával is meggyűlt a baja, s így a Tudor-trilógia második darabját, a Maria Stuarda- t más címmel más környezetbe kellett áthelyezni. 1837-ben, családi tragédiák árnyékában, keletkezett a Tudor- trilógia befejező darabja, a Roberto Devereux. Közben dolgozott Bécs számára is, s itt a Linda di Chamounix olyan sikert ért el, hogy a császár udvari zeneszerzőnek és karmesternek nevezte ki. Mint hazájából kor- és pályatársai, Rossini és Bellini, Donizetti is a francia fővárosban telepszik le. Az [i] Ezred lányát már Párizsnak írja, éppúgy, mint a La Favoritát – nálunk A kegyencnő címen ismeretes. Ugyancsak Párizshoz fűződik az elbűvölő Don Pasquale is. Utolsó műve a ciprusi királynő, Catarina Cornaro históriáját megéneklő opera. De mikor gondolatai Cipruson bolyonganak, már erősen hatalmába kerítette betegsége, melynek végállomása az elmegyógyintézet lett.
Donizetti, lázas alkotásai közepette csak egyszer volt igazán szerelmes. Hirtelen fellángolása az előkelő római Virginia Vaselli iránt házasságban torkollik. A már sorozatosan jelentkező fejfájások és hallucinációs tünetek leendő sógorában felkeltik a gyanút, de Gaetano nem hajlandó az orvosi segítséget igénybe venni. Így a szárnyaló boldogság rövidesen tragédiába csap át, mert egymás után született három gyermekük mindegyike alig pár órát élő torzszülött volt, és rövidesen Virginia is távozott az élők sorából. Donizetti – micsoda tragikus hasonlóság az egykorú Schuberttel – fiatalon fertőződött még meg, s a lassan, de biztosan hódító betegség, a „morbus gallicus” – akkoriban így hívták a venereás betegséget – könyörtelenül felőrölte egész szervezetét.
Először egy Párizs melletti intézetben kezelték, majd barátai és rokonai hazavitték Bergamóba, ahol hosszú hónapokat élt még teljes önkívületi állapotban, míg végre jött a megváltó halál.


2007-ben, Bergamóban járva megnéztem a Donizetti Színházat,

a Donizetti-emlékművet

és betértem a Santa Maria Maggiore-bazilikába is, ahol Donizetti egykoron orgonált, most pedig ott alussza örök álmát.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Quartetto Speranza:
G. Horváth László, Szabó Tamás (hegedű), Fajd Gergő (brácsa), Háry Péter (cselló)
MOZART: 14. (G-dúr) vonósnégyes, K. 387 („Tavasz”)
DEBUSSY: g-moll vonósnégyes, op. 10


14:30 : Budapest
BFZ Próbaterme

"Kakaókoncert"

15:00 : Budapest
Magyar Rádió 6-os stúdiója

Ránki Fülöp (zongora)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
vez. Vásáry Tamás
Műsorvezető: Péteri Lóránt
"Zenebeszéd"
BEETHOVEN: B-dúr zongoraverseny

16:30 : Budapest
Óbudai Evangélikus templom

Bajnóczi Orsolya (hegedű), Hollóné Korom Márta (orgona), Holló Csaba (ének)
"Evangélikus egyházi zene a barokktól Mozartig"
Bach dalok a „Geistliche Lieder und Arien” kötetből
BACH: a-moll szóló szonáta, IV. tétel
Bach, Brahms és Mozart korálelőjátékok, preludiumok és fugák

17:00 : Budapest
Kelenföldi református templom

Alföldy-Boruss Eszter (fuvola)
Lukács Krisztina (fuvola), Balog Endre (cselló), Alföldy-Boruss Csilla (csembaló)
J.S. BACH: c-moll partita, BWV 997
Nun komm der Heiden Heiland, BWV 659 - átirat
E-dúr szonáta, BWV 1035
F-dúr triószonáta, BWV 529
Ária a Márk passióból, BWV 247
d-moll triószonáta, BWV 1036
Igét hirdet: Nt. Takaró János lelkipásztor

17:00 : Budapest
Újpesti Baptista Templom

Országos Széchényi Könyvtár Kórusa
vez.: Eckhardt Mária, Gupcsó Ágnes
Tóka Ágoston (orgona)
Clarke, Palestrina, Liszt, Mosonyi, Grieg, Rheinberger, Franck, Bárdos, Gárdonyi, Kodály kórusművei
Rheinberger, Dohnányi orgonaművei

18:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Quartetto Speranza
G. Horváth László, Szabó Tamás (hegedű), Fajd Gergő (brácsa), Háry Péter (gordonka)
LIGETI GYÖRGY: Régi magyar társas táncok
MOZART: F-dúr divertimento, K. 138
FARKAS FERENC: Régi Magyar Táncok
WEINER LEÓ: Divertimento No.1

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

19:00 : Budapest
Felsővízivárosi Szent Anna Plébániatemplom

Tóth-Vajna Zsombor (orgona)

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály templom

"Organ & Choir"

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Ránki Dezső (zongora)
BEETHOVEN: Esz-dúr szonáta, op. 27/1
BEETHOVEN: Hat bagatell, op. 126
BEETHOVEN: E-dúr szonáta, op. 14/1
SCHUMANN: C-dúr fantázia, op. 17

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
vez.: Szenthelyi Miklós

20:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
vez.: Deák András
"Budapest Gálakoncert"
15:00 : Fertőd
Esterházy Kastély (Haydn terem)

Wespa-vonósnégyes
MENDELSSOHN: Esz-dúr vonósnégyes Op.12
HAYDN: g-moll "Lovas" vonósnégyes Op.74 No.3

18:30 : Veszprém
Érseki Palota

Mendelssohn Kamarazenekar
Művészeti vezető: Kováts Péter (hegedű)
Az itáliai barokk zene (17–18. század)

19:00 : Fertőd
Esterházy Kastély (Haydn terem)

Apollon Musagéte Quartet
BACH: Kunst der Fuge Contrapunctus I.
HAYDN: D-dúr vonósnégyes Op.71 No.2
SCHUBERT: C-dúr vonósnégyes D.32
SCHUBERT: g-moll vonósnégyes D.173

19:00 : Pécs
Kodály Központ

Chantal Santon-Jeffery, Katherine Watson, Judith Van Wanroij, KatiaVelletaz, ÉléonorePancrazi, Thomas Dolié
Purcell Kórus, Orfeo Zenekar
vez.: Vashegyi György
BOISMORTIER: Ámor utazásai
A mai nap
történt:
1892 • A Bajazzók bemutatója (Milánó)
született:
1874 • Gustav Holst, zeneszerző († 1934)
1955 • Andrej Gavrilov, zongorista
elhunyt:
1960 • Koréh Endre, énekes (sz. 1906)
1987 • Jaco Pastorius, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1951)